Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

1958. JÚLIUS 22. KEDD nsr MEG C/Cirlap Senki sem akar mezőgazdasági tanuló lenni ? A párosátíiuialsug nem jeientkeaiL Nagy mesterség a paraszti mimika. Máskülönben magya­rul semmiképpen sem nevez­nék azt, aki a föld megmunká­lásában iparkodik, földműves­nek. A földműves is mester­ember, csakúgy, ahogy a kő­műves, a kardműves, vagy az aranyműves. Csak éppen a földműves mesterember voltát nem vették figyelembe. Nem kellett neki tanonckodnia, se­gédlevelet sem kapott, mester- vizsgát sem tett. Igaz, pende- lyes kölyökkora óta ott lábat- lankodott. ahol a nagyok dol­goztak, elleste a mester fogá­sait, mihelyt kiütközött a ba­jusza, a legényke megfogta a kasza nyelét, a leányka meg, amint domborodni kezdett a melle, máris beállt mögéje marokszedőnek. De ez nem ment inaskodás számba, és akármennyi lett a szaktudása, soha sem szerzett hivatalos írást a szakképzettségéről. Nem hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom, valaha ez is, a képesítés hiánya sokban hozzájárult a paraszt lebecsü­léséhez. Azóta sok minden megváltozott. Sőt, még mindig változik. Pél­dául manapság már az inas­gyereket is tanulónak hívják, ipari tanulónak, aki ipart és mezőgazdasági tanulónak, aki mezőgazdaságot tanul. Mert legújabban már az is van: me­zőgazdasági tanuló Azaz csak lenne, de gondos érdeklődé­semre létezését sehol sem tud­tam még felfedezni. Pedig na­pokon át olvastam a Kátai Ál­lami Gazdaság hirdetését: „A mezőgazdasápban, állatte­nyésztésben és mezőgazdasági iparban képesítéshez kötött alábbi szakmákba két-három évre tanulókat felveszünk: vil­lanyszerelő, kovács, bognár, növénytermesztő, gyümölcs- termelő, állattenyésztő." „Felveszünk". így kijelentő- módban mondja az újsághir­detés, pedig csak feltételes­módiban mondhatná: felven­nénk. Tudniillik, Iha akadna jelentkező. Csakhogy eddig je­lentkező egyetlen egy sincsen. El kell mennem Szentmár- tonkátára, a Kátai Állami Gaz­daságba megtudakolni, miért húzódik a falusi fiatalság a mezőgazdasági tanulástól még ma is, holott már korántsem becsülik le a parasztot. S ahogy megyünk, Gyömrő táján két kapát vivő fiatal- asszony jön szembe velünk. — A férjünk? Oda vannak dolgozni... — mondják. — A földön? — Nem, gyárba járnak Pest­re. Dolgoznak. Ejnye, mintha a földet meg­művelő nem lenne dolgozó, úgy hangzik a szavuk. Tápiószecső határában hár­man vágják a búzát, két férfi és egy húsz év körüli fiú. Hár­mójuk után csak egy asszony meg egy 12 éves legényke szedi a markot. A föld Ofella Bertalané, rajta kívül János bátyja segít a rendet vágni, meg a sógora, a fiatal Samu Ferenc. De ez az ifjú már a kőfaragóknál dolgozik Pesten és most tette le a sofőrvizsgát, azonkívül ejtőernyős sport­repülő. Most csak vendégség­ben kaszál, hazajött kétnapi szabadságra. — Elmentem, mert tanulni akartam. Idehaza mit tanul­hattam volna? Meg aztán kis­gyerek koromtól fogva ejtő­ernyős szerettem volna lenni — így beszél. — Én meg kovács akarok lenni — mondja ifj. Ofella Bertalan, a kis marokszedö és kilencesztendős kishuga is megszólal: — Varrónő leszek, ha meg­növök. Ofelláék egyénileg dolgozó parasztok, a család fiataljai már nem akarnak a földön dolgozni... Nagy ívben Pilisre kanya­rodunk aztán. A Hunyadi Tsz-ben Magyarádi János agronómus- sal beszélgetünk. 44 család dolgozik együtt a szövetkezet­ben, többnyire azonban csak a férfiak mennek ki a földre. A legtöbb fiatalasszony — nem egykések, négy-öt aprósága van majdnem mindegyiknek — a gyerekek miatt nem dolgoz­hat. Fiatal tagja is van egy­néhány a szövetkezetnek. Pél­dául a két Kaffka-gyerek. Az apjuk Pestre jár a gyárba. Kaffka Ferenc 18 esztendős, maga is megpróbálkozott már az iparban, de a tavasszal 17 éves Ida húgával együtt belé­pett a szövetkezetbe. A fiú kocsis, a lány a kertészetben dolgozik. Fehér holló ma még az ilyen fiatal mezőgazdasági dolgozó és különösen ritka köztük a Budapestre járó, gyárimunkás apa gyermeke. De: — Lassan majd többen visszatérnek — mondja Ma-| gyarádi agronómus. — A sző-§ vetkezetben ezidén havonta 1 átlag 1900—2000 forint lesz af keresete minden tagnak. És| ennyit itt, helyben keresnek | meg utazgatás nélkül. Most azonban még sokan § utazgatnak. így azután 14—15 | éves gyerekeknek is megadnak 1 50 forint napszámot, meg kosz- | tot, gyomlálgatásért, kapálga- | tásért az egyénileg dolgozó pi-1 lisi kertészek. | Nagykátán a járási tanácshszára nézek be 1 és a falusi ’ fiatalság városba | vonulásának okairól Lakatosi József vb-titkár ' véleményét § hallgatom: 1 — Az elavult munkamódsze-1 rek tették különösen nehézzé | a mezei munkát. Emiatt so-1 kan kerestek más foglalkozást. | Meg aztán az előző években bi- | zony a kereset sem volt kielé- | gítő. A parasztság falun nem | tudta kielégíteni ambícióit és| a régi lebecsülés mély nyomai | sem tűntek el néhány év alatt | a leikéből. Aztán kulturális | igényeik is érősen megnőttek, | azokat csak a városiban elégít-1 hetik ki. Az új mezőgazdasági | politika máris érezteti hatását. | Egyelőre csak halványan, de g megmutatkozik, hogy a falusi | fiatalság már meggondolja, | érdemés-e bemenni a városba. | Nemcsak távol a vasúttól, ha- § nem a vasút mentén is gon- | dolkoznak már e felől. Megyeri Vilmos, a Kátai | Állatni Gazdaság igazgatója | azonban panaszkodik: — Már májusban elkezdtük | meghirdetni a környék isko-| Iáiban, hogy mezőgazdasági ta- | nulókat szerződtetünk, de | egyetlen jelentkező sem akadt. | Másod éve van ugyan egy kér- | tészeti tanulónk, egy meg a | kovácsműhelyben, több azon-1 ban nincsen. Az újsághirdetés- | re sem jelentkezett egy sem. | Viszont 60 nyolcadikat végzett | gyerek leszerződött idénymun- | kára a gazdaságba. Hat-hét- | száz forintot keresnek egy hó- | nap alatt. Közöttük is próba- | lünk agitálni, de eddig ered- y ménytelenül. — A magúnk dolgozóinak gyerekei közül sem akadt még tanulónak jelentkező. Bencze József fejőgulyás 16 éves fia, meg Ladies Kis Károly juhász ugyanolyan idős fia tavaly boj- tárkodott. mindegyik az apja mellett. Ez idén beálltak fega- tosnak, ahhoz nem kell szak- képzettség. Megyeri Vilmos nagyon sze­reti a mezőgazdasági munkát, és sehogy sem érti, miért nem jelentkeznek tanulók a gazda­ságba. Pedig három év alatt növénytermesztő vagy gyü­mölcs- vagy szőlőtermesztő, két esztendő alatt pedig állat- tenyésztő vagy spárgatermelő lehetne a tanulóból, aki a ta­nulóidő utolsó esztendejében 16—17 éves korában már telje- • sítménybérért dolgozhat, meg­kereshetne 1100—1200 forintot is egy hónapban. Addig pedig annyit kapna, amennyit az ipa- ni tanulók. Falusi fiatalok! Jelentkezze­tek mezőgazdasági tanulónak! Ma már a paraszti munka is őszintén megbecsült szakma és különösen az lenne, ha maguk a parasztok is megbecsülnék, ragaszkodnának hozzá. Szók oly Endre Az idő szalad, a jókedv az marad (Foto: Nánási) Negyvennyolc meiögaidasági szakember utazott tanulmányútra a Szovjetunióba Hétfőn reggel 48 mezőgazda- sági szakember utazott a Fe­rihegyi repülőtérről a Szovjet­unióba a Magyar Agrártudo- I mányi Egyesület által rende- I zett 12 napos tanulmányútra. A csoport, amelyben több ter­melőszövetkezeti elnök és ál­lami gazdasági brigádvezető is van, a kolhozok, a szovhozok és a mezőgazdasági kutató- intézetek munkáját tanulmá- 1 nyozza. Ms Baráti köszöntei A a ünnepli a baráti Len­gyel Népköztársaság fel- szabadulásának tizennegyedik évfordulóját. Tizennégy eszten­dő nem nagy idő a nemzetek és társadalmak életében, ez a kö­zel másfél évtized mégis az újjászületés, a mélységből vá­ló felemelkedés időszaka volt. Ez ünnep alkalmából nem­csak arra a mélységre gondo­lunk, amelybe a nagytőkések és földbirtokosok taszították a lengyel népet, hanem a fasisz­ta pusztításra is. A második világháború után Varsó jel­képpé vált, a szinte i jóvátehe­tetlennek látszó pusztítás jel­képévé. Varsó nevének említé­sekor kilométerekre húzódó téglahalmazok, s a fölöttük honoló borzalmas csend láto­mása tükröződött az emberek- ben. Ma Varsó nevének említé­se először a Marszalkowska utca képét idézi, kápráztató gyorsasággal épülő, művészt szépségű utcák és városrészek képét. De az új Varsó mást is je­lent. Három esztendővel ez­előtt itt kötötték meg a varsói szerződést, s azóta e város a béke szeretetének és a háború mélységes gyűlöletének jelké- Dévé vált. S Varsóból indult ki a közép-európai atommentes övezetről szóló javaslat is A Lengyel Népköztársaság tehát az elmúlt tizennégy esztendő alatt nem csupán társadalmi­lag változott meg — a nép vet­te át salát életének irányítá­sát —. de megnövekedett nem­zetközi tekintélye is. Mindezt a nagyszerű lehetőséget a szov­jet nép felszabadító harca hozta meg a lengyel nép szá­mára, s az a tény. hogy Len- Qirelorszáa 1944 júliusa óta a Szovjetunió szövetségese. Testvérlapunk ünnepe magyar nép ma együtt ünnepel lengyel testvérei­vel. Sok szál fűz ös.szp ben­nünket, régóta érez rokonszen- vet a két nép egymás iránt. Nem egv korszaka volt törté­nelmünknek, amikor a két nemzet legjobbjainak törekvé­sei találkoztak. De valamennyi között a legkiemelkedőbb 1848 volt. Maga Petőfi alkotta meg Bemről írt verseiben a ma­gyar-lengyel barátság' legre- mekebb költői dokumentuma­it: „Két nemzet van egyesül­ve bennünk, S mily két nem­zet! a lengyel s magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint F két nemzet, ha egyet akar?’" Most. a felszabadulás után jött csak el az idő. hogy e két nemzet valóban egy célt akar. F,z ad megdönthetetlen alapot szilárd barátságunknak. Ez a kapcsolat a két nép életének mindennapjaiban is megnyilvánul. A két államot kölcsönös segélynyújtási, meg­nemtámadási és együttműkö­dési szerződés fűzi egymáshoz. S együttműködésünk politikai* gazdasági és kulturális terüle­ten egyaránt fejlődik. A len­gyel—magyar barátság tettek­ben, kölcsönös támogatásban, jut kifejezésre, amely hozzá­járul mindkét nép jólétének és kultúrájának emeléséhez. Ezt a tényt bizonyítja az a nyi­latkozat is, amely a lengyel párt- és kormányküldöttség májusi magyarországi látoga­tásakor látott napvilágot.' A magyar nép forró szere­tettel és testvéri üdvözlettel köszönti az ünneplő lengyel népet. Szívből kívánunk új si­kereket lengyel barátainknak további munkájukhoz, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt­tal az élen a Szovjetunió ve­zette szocialista táborban ha­ladnak velünk együtt a jólét* a béke és a virágzás útján, Megkezdődött a hazai f heterózis paradicsomraag-termesztés l®-i !V;;v/ |Ír , • ■ 4 H.-. • : része megkötött, a gyümölcsök pirosodnak. E termés magjáról nevelt növények egyesítik majd a két szülőfajta legjobb tulajdonságait. A ceglédi kertimag-termelő gazdaságban az idén egy hol­don 5280 tövön termelnek heterózis paradicsommagot. Huszonöt kiló, összesen két­száz holdra elegendő majjtfer- mésre számítanak. A magot termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek osztják majd ki, egy részét pedig — ellenőrzésképpen — a kerti- magtermelő gazdaság tartja meg. A heterózis-magról ne­velt növényektől az átlagosnál nyolc-tíz nappal korábban érő és 25—30 százalékkal nagyobb termést várnak. Különösen a korai érésnek van nagy. jelen­tősége: a külföldön rendkívül keresett primőr-paradicsom termelése nagyon kifizetődő, annak ellenére, hogy a heteró­zis paradicsommag majdnem hússzor drágább, mint a többi paradicsomfajta magja* Kezdődik a tűzijáték Nemzetközi tudományos konferencia a láptalajok hasznosításáról ban” Jobb szénért indulnak a bányásznapi versenyek Több mint másfél hónap választ még el a szeptember 7-i VIII. bányásznaptól, a bá­nyák dolgozói azonban máris megmozdultak, hogy méltó­képpen köszöntsék a hagyo­mányos ünnepet. A bányászati trösztök és vállalatok szerve­zik az ünnepi versenyt, amely a szén minőségének javítását célozza. Az Oroszlányi Szén­bánya Vállalat ötvenezer fo­rint céljutalmat tűzött ki an­nak az üzemnek, fejtési front­nak, elővájási csapatnak, szál- | lító- és anyagmentő brigád-1 nak, amely a harmadik na-1 gyedévi terv teljesítésében, a | szán minőségének javításában, § a pala- és meddőtartalom csők. | kentésével, a bányafával és 1 robbanóanyaggal való takar»- | kosságban, a balesetek csők-1 kentésében a legjobb ered-1 ményt éri el. Hasonló verseny indult a | többi vállalatnál és trösztnél § is, I A Drezdai Állami Opera műsorából: az ismert Palucca balettiskola bemutatja ünnepi koreográfiáját, amelynek mondanivalója az atomháború ellen szólítja harcba a nézőket A részvevők megtekintik a keszthelyi és a nagybereki lápkísérleti telepet, ahol a nagy jelentőségű kutatási eredmények gyakorlati meg­valósulását mutatják be a hazai és a külföldi szakembe­reknek. Bőven van befőzési üveg Megteltek a megye szövetkezeti boltjai befőttes üvegekkel. A gon­dos háziasszonyok bőséges válasz­tékot találnak befőzési üvegekből majd minden szövetkezeti bolt­ban. Még újabb szállítmányok ér­keznek a közeli napokban. Nem kell tehát attól tartani, hogy nem lesz mibe eltenni a sok gyümöl-* csőt. főzelékfélét. Celofánból, kötözőzsinegből, per- gamentpapírból is nagy készletek­kel rendelkeznek a szövetkezeti boltok, s lesz elegendő szalicil is. Ecetből minden igényt ki tudnak elégíteni a boltok, és minden egyéb befőzéshez szükséges anyag­gal rendelkeznek. i Drezdában immár ötödik- esztendeje rendez minden év­ben sajtóünnepet a Söchische Zeitung. Az idei ünnepet Wal­ler Ulbricht elvtárs nyitotta meg. Beszédét több mint száz­ezer ember hallgatta végig a romhalmazból újjáépült drez­dai Altmarkton. A sajtóünnep két napján nyolcvan szabadtéri színpadon népi együttesek, színészek, operaénekesek, balettáncosok, artisták és muzsikusok szóra­koztatták a közönséget. A vá­ros különböző pontjain estén­ként utcabálokat rendeztek. Nagyon érdekes volt a sajtó- kiállítás: hatalmas sátorban bemutatták a közönségnek, ho­gyan készül az újság. Az ünnep másodnapjának reggelén százezrek nézték vé­gig a drezdai utcákon felvo­nuló 130 feldíszített teherautót, amelyeken zenekarok és jel­mezesék ültek. A Sächische Zeitung ötödik sajtóünnepe az előzőeknél is jobban sikerült. Brigitte Schönberg Karla Schreiter, a sajtóünnep­ség fiatal pacsirtája sok-sok hallgatóját gyönyörködtette énekével A Kertimag- és Gyógynö- I vénytermelő Gazdaság ceglédi ! üzemében az idén megkezdték ; a heterózis paradicsommag ; termesztését. Az új eljárás ! üzemszerű alkalmazását bol- ;gár tapasztalatok tanulmányo- jzása és a Duna-Tisza-közi Me- I zőgazdasági Kísérleti Intézet i kísérletei előzték,.j<peg, ered- ! ményességét pedig, a Bulgáriá- iból már évek óta -importált | heterózis paradicsommag ter- í méseredményei igazolták, i A heterózis paradicsom I anyatöveit, a No. 10. közép- ; korai, nagygyümölcsű, bőven- , termő fajtát ikersorosan, egy- | szárasán nevelik, a szomszé- idos parcellába pedig egysoro­sán ültették ki a korai, köze- ipesen termő Bizon-fajtájú í apatöveket. Az anyaitöveiken [ kis fonaldarabkákkal jelölték \ meg azokat a fürtöket, ame- | lyeknek virágjait a Bizon-apa- í tövek virágporával porozták | be. A nagy szakértelmet és j türelmet igénylő, aprólékos I munka első eredménye már j látható: a virágok legnagyobb \ A Délnyugatdunántúli Me- [ zőgazdasági Kísérleti Inté- \ zet, a nemzetközi tudomá- I nyos együttműködés kereté- i ben, augusztus 6-án és 7-én f konferenciát rendez Keszthe- | lyen a láptalajok mezögazda- ! sági hasznosításáról. A kétna- I pos konferencián szovjet, né- = met, lengyel és csehszlovák [ tudósok részvételével megvi- 1 tátják az intézet láptalajhasz- ! nosítással kapcsolatos, az ag- ! rártudományok művelői kö- ! rében Európa-szerte feltűnést í keltett tudományos és gyakor- | lati munkásságának eredmé- | nyeit. A konferencia vitaalap- ! jául dr. Bélák Sándornak, az i intézet igazgatójának a „Bala- I ton környéki láptalajok tel- I kesítési és trágyázási kérdé- I sei” című előadása szolgál, s = ehhez kapcsolódnak az intézet | tudományos munkatársainak [ a lápgazdálkodás üzemgazda- I sági, gyepesítési, vízrendezési I és talajvédelmi kérdéseit tár- j gyaló előadásai. Felszólalnak [ a konferencián a külföldi aka- I démiák küldöttei is. Este a szabadtéri színpadok ; egyikén: a riesai vas- és acél- i művek táncegyüttese „munka- i ban”

Next

/
Thumbnails
Contents