Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-19 / 169. szám
1958. JÜLIUS 19. SZOMBAT W£ ü/CfHap 3 (Tudósítónk telefonjelentése. Kék az ég a drezdai Alt mark felett. Ide, a város központjába özönlenek a felvonulók minden irányból. Tizenhárom évvel ezelőtt ezen a téren égették el a barbár angol—amerikai légitámadás kimondhatatlanul sok áldozatának tetemét, de azóta egy új, szocialista városcentrum épült fel a romokon. A történelmi nevezetességű tér keleti és nyugati oldalát ma már ismét impozáns épületek homlokzatai szegélyezik, s a mai napon hatalmas képek díszítik a nyugati oldalt: Wilhelm Pieck, Otto Grotewohl, Walter Ulbricht, Hruscsov, Mao Ce-tung, Kádár János elvtársak képei. A tribün felett Németország Szocialista Egységpártja V. kongresszusának emblémáját látjuk s a ’elszól: „Der Sozialismus siegt!” „A szocializmus győz!” A tribün jobb és bal oldalán ott lebegnek az összes szocialista állam lobogói. A felvonulókat egy nagy transzparens fogadja. rajta magyar nyelven a felirat: .,Üdvözöljük a magyar elvtársakat, akik a szocializmust építik. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!’ Drezda lakossága ezen a csütörtöki napon forró lelkesedéssel üdvözölte és ünnepelte a Kádár János elvtárs vezette magyar küldöttséget és a kínai küldöttséget, élén Dung Bi-vu elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával. A mágyar és a kínai vendégeket Reuter elvtárs, a drezdai pártbizottság első titkára üdvözölte beszédében, amelyben az V. kongresszus eredményeit foglalta össze. Nagy lelkesedéssel fogadták e szavait:’„Nagy örömmel üdvözöljük ma itt körünkben Kádár János elvtársat, á Ma. gyar -Szoeiattat<u '/ Munkáspárt első titkárát, afti tántoríthatat- lanul küzdött az ellenforradalom ellen, ö volt az, aki 1956 sorsdöntő napjaiban, amikor az ellenforradalom tombolt, s a világon minden becsületes ember aggódó szívvel és őszinte együttérzéssel figyelte az eseményeket, meg tudta ragadni á kormánykereket. S ezzel ö is hozzájárult egy európai háború elhárításához. Minden fenntartás nélkül, teljes egészében helyeseljük Nagy Imre és a munkásosztály többi árulója elleni ítéletet. Aki a munkásosztályt elárulja, annak pusztulnia kell!” Dung Bi-vu után Kádár János elvtárs lépett a szónoki emelvényre. Beszédének bevezető részében üdvözölte a drezdai dolgozókat és röviden beszámolt a magyarországi helyzetről, építő munkánk eredményeiről, majd így folytatta: — Az sem bgj, ha az imperialisták észreveszik, hogy negyven év alatt megváltozott a világ. Jó azt is tudniok, hogy ha miközülünk valakihez hozzányúlnak, akkor valamennyiünkkel találják szemben magukat. Az imperialistáknak bele kell nyu- godniok abba, hogy ma sehol a világon, ahol szocializmust építenek, nem lesz többé kapitalizmus. Ezután az ellenforradalmi felkelés tanulságairól szólva, kijelentette: „Nem szabad elfelejtenünk sem azokat a hibákat, amelyeket mi követtünk el, sem pedig rzokat az aljasságokat, amelyekkel az árulók a nép létérdekei ellen törtek. Megtanultuk, hogy ha valaminek proletár*Matúra a neve, akkor annak valóban proletárdiktatúrának is kell lennie. A proletárdiktatúrában nem enaedünk bántani egyetlen becsületes államvol- gárt sem, de az osztályellenségnek az öklünket mutatjuk Megtanultuk továbbá azt. hogy a cselekvés iránytűdét, a marxizmus—leninizmust. minden torzítástól meg kell védenünk. nem szabad megengednünk sem a szektariánusoknak, sem pedig a revizionistáknak, hogy megrontsák a marxizmus—leninizmus el méletét. A Jugoszláv Kommu nisták Szövetségének azt mondjuk, hogy nem akarunk tőlük revizionizmust importálni, annál kevésbé, mert nekünk is van még éppen elég belőle a saját, 1956-os termés maradványaiból.” Kádár elvtárs beszédét gyakran szakította félbe a hatalmas tetszésnyilvánítás s különösen nagy megértésre találtak szavai, amikor a libanoni és iraki legújabb eseményekről szólt. — Mialatt mi Berlinben,tartózkodtunk — mondta —, egy királysággal ismét kevesebb lett a világom. Azok a hazafiak, akik Irakban az imperializmus ellen küzdenek, leszámoltak az imperializmus lakájaival. S az amerikai imperialisták ezen feldühödiue, egy igen kockázatos agressziót követtek el az arab népek szabadsága, az egész világ népeinek szabadsága ellen. Emlékezzünk csak 1956-ra, amikor az imperialisták Magyarországot és Egyiptomát ugyanazon időben megtámadták vereséget szenvedtek mindkét helyen. S most újabb vereség fogja érni őket. Minél messzebb mennek kockázatos vállalkozásaikban, annál súlyosecbb lesz vereségük. S hogy ez így legyen, annak egy feltétele van: meg kell őrizni a függetlenségért harcoló népek egységét. Ügy véljük, hogy a mi egységünk megerősödött és tovább fog erősödni. A szocializmus és a béke ügye győzedelmeskedni fog!” Hosszantartó, lelkes tetszésnyilvánítás és Reuter elvtárs forró 'kézszorítással köszönte meg Kádár elvtársnak e szavakat. Ezután a Demokratikus Német Nemzeti Front képviselője határozatot olvasott fel, amely elítéli az angolok és amerikaiak jordániai és libanoni intervencióját. A határozatot a felvonulás részvevői egv szívvel elfogadlak s utána felhangzott a különböző nyelven énekelt Internacioná- lé. A proletár internacionalizmus szellemében megtartott nagy demonstráció ezzel véget ért. . Hans Schwarz Mi van a nagykátai kenyérben ? Vajon mi lehet? Liszt, só, víz, élesztő és krumpli — | 1 válaszolja erre a jámbor olvasó. Bizony, nem így van ez | | Nagykátán! A Sütőipari Vállalatnál gondoltak egy meré- | I szét és nagyot. Szakítottak ezzel a megszokott, unalmas § I összetétellel s elhatározták, hogy a kenyeret érdekesebbé | I teszik, egy kicsit megkeverik. Hogy mikkel? Hát ami | I éppen kéznél van. Egy kis rozsdás dróttal, fadarabbal, | 1 kóccal, imitt-anwtt zsineg- és svábbogár alkatrészekkel. | De variálják a minőséget úgy is, hogy vagy csak félig | I sütik, vagy ha éppen úgy jön ki a lépés, elégetik a kényé- | I ret. Most aztán mindig a vásárló temperamentumától | | függ, hogy mi lesz a vekni sorsa. Van, aki már nem lázong | i és mindenbe beletörődve a disznóknak adja, van, aki § 1 apai-anyai le- és felmenőket emleget. De van olyan is, | 1 aki leül és levelet ír, mint például Molnár Gáspár elv- § I társ, a községi tanács dolgozója, aki ezúton teszi fel a | 1 kérdést: meddig megy ez így? Mikor ehetnek már Nagy- | i kátán is tiszta, szépen sült kenyeret? (km) 1 s * - S Húsz év alatt csaknem megkétszereződött a tojásfogyasztás Magyarországon Az Élelmezésügyi Miniszté- [ riumban összeállítást készítet- j tek az élelmiszerek fogyasztásának alakulásáról. Szembetűnő, hogy 1938-hoz viszonyít- [ va 1957-ben csaknem megkét- j szereződött az egy főre eső tojásfogyasztás. Húsz évvel ezelőtt évente fejenként átlago- san 82 tojást fogyasztottak | Magyarországon, 1957-ben [ 130-at. Az egy főre eső baromfi-fogyasztás is emelkedett. Jelenleg az ország egy-egy lakosára évente átlagosan 13 kilogramm baromfi jut. Ezt a számot összehasonlítva a nemzetközi statisztikai adatokkal, megállapítható, hogy 1 a baromfi-fogyasztás terén világ- viszonylatban is első > helyen állunk. Az állami felvásárlási rendszer kiállta a próbát A felvásárlás rendszere hazánkban az elmúlt rövid időszak alatt is teljes sikert aratott. A mezőgazdasági termékek összegyűjtésének ez a módja eredményesnek bizonyult, akár az állam, ak^r a termelők érdekeit nézzük. Mivel a felvásárlás menete megfelelő volt, jól alakult az idei év első félévében az ellátás is. Kisebb átmeneti zavarok ugyan mutatkoztak például a húsellátásban, azonban a második negyedév végén teljesen normalizálódott a helyzet. Helyesnek bizonyult a kormány árpolitikája is. Ez megmutatkozott a felvásárlási tervek teljesítésében, a szerződéskötések alakulásában, továbbá a szabadpiaci felhozatalban is. A kötelező beadás, a vetési kényszer eltörlése és az új árak helyes irányban hatottak a termelési kedvre. Növelték a termilés biztonságát, a talajerő visszapótlás minőségét és a vetésszerkezet is a takar- o»3py termeié^ javára-.. -tolódott el. A jelenlegi felvásárlási rendszerben a termelési, értékesítési és hizlalási szerződéskötések módszere fokozza a kereskedelmi biztonságot, ősz szehangolja a fogyasztással, a termelő számára pedig termelési és értékesítési biztonságot jelent. Külön jelentőséget nyert a szerződéskötési forma a 3004-es kormányhatározat után, amely a tsz-ek részére számos kedvezményt biztosít. Az eddigi eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a szerződéskötések üteme megyénkben általában megfelelő; a termelők szívesen kötnek szerződést. A kedvezőtlen tavaszi időjárás sok találgatásra adott okol Érdekes a mesekönyv (Foto: Gárdonyi) az árak alakulását illetően. Hangsúlyozni kell ezzel szemben, hogy a kormány sem áremelést, sem árcsökkentést nem hajt végre. A gabonafélék ára az 1957-es árakkal azonos szinten marad. A piac nyugalmának és az árszínvonal biztosításának fontos eszköze a kenyér- és lisztellátás zavartalansága. E téren semmi aggodalomra nincsen ok. Megfelelő gabonakészletekkel rendelkezünk s kormányzatunk már intézkedett kenyérgabona és árpa behozataláról is. Kormányzatunk a termelők segítségére siet, hogy a terméskiesés okozta takarmányozási nehézségeket áthidalhassák. Árpa—‘kukorica és korpa- kukorica csereakciót vezetnek be. Száz kilogramm árpáért 115 kilogramm ókukoricát, vagy 120 kilogramm új kukoricát kell adni. A korpa—kukorica csereakció keretében 100 kilogramm kukoricáért 120 kilogramm korpa jár. Az új gazdasági évben fokosáriakra kerülő termények mennyiségi és minőségi megóvásának. A raktározási problémák megoldására a terményforgalmi vállalatnak és a földművesszövetkezetnek igen alaposan fel kell készülnie. Fontos a meglevő raktárak időben történő kiürítése, fertőtlenítése, valamint a szükségraktárak felkutatása, amiben a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi határozata értelmében a helyi tanácsok is kötelesek segíteni. Fel kell készülni a szokásosnál nedvesebb gabona mesterséges szárítására. A közvetlen felvásárlási munka mellett a legközelebbi jövő feladatai közé tartozik az 1958—59. évi termelési és értékesítési szerződések megkezdése is. Ebben az évben bővül a földművesszövetkezetek szerepe a szerződések önálló lebonyolításában. A szerződéskötések kezdete előtt nyilvánosságra kerülnek az átvétel' árak és egyéb szerződéses feltételek. Csaknem egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a megyei felvásárlási operatív bizottság tevékenysége eredményes volt, sikerült biztosítania a felvásárlás összefogását, irányítását. Járási, városi és községi szinten azonban nem volt biztosítva a felvásárlásra vonatkozó rendelkezések megfelelő ellenőrzése és végrehajtása. A megye területén már működik néhány járási operatív bizottság is. A megyei tanács rendelkezésére most minden járásban megalakul az operatív bizottság. Feladata lesz a felvásárlási tevékenység járási szintén történő összefogása" áz ídevonatkozó háfárö- zatok, rendeletek és utasítások gyakorlati végrehajtása, ellenőrzése. Ezenkívül a járás területén működő felvásárlási szervek munkájának elősegítése és a piacok rendjének biztosítása érdekében szükséges intézkedések kiadása. Helyes lenne, ha a járási operatív bizottságok munkájában részt vennének majd az illetékes párt. és tanácsi szervek, továbbá a felvásárló vállalatok járási vezetői. Az ellátás zavartalanságát, a kupecek megfékezését biztosítja a kormány június 1-én kiadott két rendel ete, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, i hogy az állami felvásárlás ér- I dekeit sértő szabálytalanságok I esetében mind az állami és I szövetkezeti szervek dolgozói- \ val, mind pedig a magánkeres- ! kedőkkel szemben szabálysér- j tési eljárást lehessen indítani. I A piaci rend biztosítása érde- i kében feltétlenül szükség van I arra, hogy a szabálysértési el- I járások elbírálása lehetőleg az ; elkövetés napján megtörtén- ! jék. Csak az ilyen gyors intéz- ! kedés képes a piac rendjét za- : varó szabálytalanságokat hatékonyan kiküszöbölni. Csak helyeselhető, hogy az illetékes szabálysértési szerv tettenérés esetén az eljárást azonnal lefolytathatja. Ezzel kapcsolatban hamarosan végrehajtási utasítás jelenik meg. Mint Kovács Imre elvtárs élelmezésügyi miniszter a napokban megtartott megyei operatív bizottsági ülésen megállapította: a dolgozó parasztság bizodalma megnőtt az állami felvásárló szervek iránt. Borból, cukorból, 'kukoricából a kedvezőtlen időjárás ellenére is igen jó termés kínálkozik. A felvásárló apparátus további jó munkája is hozzájá-’ rul ahhoz, hogy ennek hatását a boltból és a piacról élő lakosság is érezze. H. V, MAI, TYUIHIA3! Eszpresszóztam a csárdában! lőrét poharazgatni, egy harapást a tarisznyából enni. Mert ritkán akadt ételféle a csárdában. Most azonban, itt is — ott is megfordulván a megyében, szemembe ötlött több csárda. Már régebben eltökéltem, egyszer csak betérek valamelyikbe. Hiába, az ember szereti a romantikát. Persze, azért nem az autócsárdába vágyódtam. Pedig ilyen nevűvel nem egy- gyel találkoztam az országút mentén. Vajon milyen romantikát lelhetnék az ilyen nevű, legújabbkori épületben, a vendéglátóipari vállalat üzemegységében, ahová 250 köbcentis motorparipán vágtatnak a modern szegénylegények? /m pilis határában zí ott áll a Rétescsárda. Ide aztán be is tértem végre, bár kívülről inkább valami egykori falusi úriháznak látszik. De ha egyszer duhajkodni való kedvem volt! Odabenn azonban nagyot csalódtam. Hol a kármentő, ahonnan ba- boskendös, pirospozsgás menyecske, a mosolygó arcú csaplárosné meszelyben nyújtja felém a bort? Hol a mestergerenda, ahová a harmadik meszely után vagy a baltámat, vagy a fejemet belevágom. De se nekem, se a többi vendégnek nincsen baltája. És egyéb harcias szerszámot sem visel senki. Az egyik ember ugyan vasvillát tart a kezében, békés szándéka mégis kétségtelen. Frissen vágott széna illata lengi körül, sarját kazlazott a közeli réten és hogy megszomjazott, betért egy pohár sörre a csárdába. Csapoltsörre a — csárdába! Nézem a vendégeket, hátha bennük felcsillan a régesrég letűnt csárdái romantika va- valami halvány nyoma, ami pár évtizede itt vagy ott még fel-feltűnt néha. Ma már azonban a csárdába, lám ide is, csupa „egyszerű” ember jár. Vagy egy tucat postaműszaki, akik távíró- meg táv- beszélövezetéket javítanak és délidőben betérnek ebédelni. Mert a csárdában, akár valami étteremben, választékos étlap is van. A szomszédos mezőn, tűző napon dolgozó egy-két parasztember be-be- néz valami friss, üdítő italra { XT AGYON RÉGEN nem jár- \ l * tam már csárdában, ami \ nem is csoda, hiszen sem a \ Hortobágyon, sem Bugacon, j sem más pusztán nem voltam \ az utóbbi években. Márpedig \ a puszta csárda nélkül, de a \ csárda is puszta nélkül — né- j hezen képzelhető el számom- \ ra. Pár évtizede még állt né- i hány rozzant csárda itt is, ott | is az út szélén, bár már akkor \ is idegenforgalmi látványos- ; ság számba ment. Kutyavilla, \ Betekints, Csingilingi, meg \ akárhogy is hívták, az idegen- \ vezető szerint egykor vala- I mennyi betyárok tanyája I t>oí£ és ha az „óvilágban” I idegizgató rémmesékre áhi- \ tozó éltesebb amerikai missek ; voltak történetesen a látoga- j tők, az élelmes idegenvezető, \ akár a Tiszántúl kellős köze- \ Pén is, készséggel elbeszélte, I hogy Sobri Jóska híres betyárt : ott, abban a csárdában, ahol I éppen a külföldi vendéget ka- \ lauzolta, vad tűzharcban löt- \ ték agyon a pandúrok. S hogy I Sobri Jóska soha lábát át nem \ tette a Tiszán, azt a külföl- \ diek honnan tudhatták vol- \ na? No, persze azért a világ- \ hírű Rózsa Sándor is törzsven- I dége volt az éppen megláto- \ gatott csárdának, ahová kü- | lönben azidőben is már csak \ jámbor utasok, a környékből ! meg békés pásztorok és szán- } tó-vetők járogattak savanyú mimiiiiHiiiiiiiiinmiiiiittmiiiimmiumiiiumimHmuHmiii és közben egy-két rétest is bekebelez. Rétes a specialitása ennek a csárdának, hiszen azért hívják Rétescsárdának A jó meleg túrósból magam is kérek. Aztán egyszerre hangos lesz a söntés, hazatérő vásározók lepik el. Ahogy illik, szekéren jöttek. Ha ugyan szabad a három és féltonnás teherautót a romantika kedvéért szekérnek nevezni. Panaszkodnak, most aratás idején rossz volt a vásár. Nagy halom rétest mégis hamarosan eltüntetnek. F urcsa csárda. Több rétes fogy el benne, mint ahány liter bor. Hej, de megváltoztak a csárdázók! Itt ugyan én sem duhajkodhatok. — Kérek egy duplát! —szól jó hangosan egy újonnan jött a fehér munkaköpenyes csaplárosnékra. Én meg ámuldozva csak most látom meg az eszpresszógépet a csárda pultján. Ettől kerekedik aztán csak igazán jókedvem! Már reggel óta magam is meginnék egy duplát. Rendelek is. Ihaj, tyuhaj! Egészen jó a kávé. Haj, ha a megboldogult Rózsa Sándor feltámadna és erre járna, bizonyosait odakötné sötétpej Danuviáját a csárda kerítéséhez és hangos daná- szással így lépne be az ivóba: *— Száz szál rétest és száz duplát, ide az asztalra! Szokoly Endre Minél messzebb mennek kockázatos vállalkozásaikban az imperialisták, annál súlyosabb lesz a vereségük Kádár János elvtárs beszéde a drezdai nagygyűlésen Rossz világ jár a rókákra Az állami gazdaságok 80 000 holdnyi vadgazdálkodási területén az idén nagy irtóhadjáratot tartanak az apróvadak pusztítói ellen. Főleg a rókákra jár rossz világ. Fegyverrel, kiöntéssel, kutyákkal és sok más módszerrel pusztítják a ravasz ragadozót. Az állami gazdaságok vadászterületein eddig 2000 rókát ejtettek el. Puskavégre került 10 000 szarka és 5000 szürke varjú is. Az eredményes ragadozóirtás hatására — bár a márciusi és áprilisi fagyok ártottak a kisnyulaknak, a júniusi esőzések pedig a szárnyasokban tettek kárt — jelentősen növekedett az apró- vadállomány.
