Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
1958. JÜLIUS 2. SZERDA +? sr *itf. CK !rlap Málnaparadicsom az Ipoly völgyében Az Ipoly festői völgyében suhan az autó, a magyar—szlovák határ mentén észak felé. Utasai nem tudnak betelni a táj szépségével. A kép minden pillanatban változik. A szeszélyes folyócska hol szorosan az út mellett kíváncsiskodik és kíséri a kocsit, hol duzzogva elkanyarodik tőle és a sűrű lombok mögött rejtőzik el. Az autó egyik utasa elragadtatva sóhajt: — A budapesti kőrengeteg mélyén nem is tudjuk, hogy milyen gyönyörű ez a mi országunk! Apró faluk, gondosan művelt kertek maradnak el az út mentén. Azon a vidéken járunk, amelyet a gyümölcs- termesztés legkiválóbb szakértői nemcsak az ország, hanem Európa egyik legpompásabb málnaterülelénsk találtak, amikor tudományos módszerekkel évekig tartó kutató munkájuk eredményeképpen — meghatározták a talaj és az éghajlat adottságait. Kiderült, hogy felbecsülhetetlen értékű kincseket rejt ez a vidék és nem is kíván értük mást, mint kevés befektetést és gondos, lelkiismeretes munkát. A málna az ország egyik leghasznosabb exportcikke. A külföld minden mennyiségben készségesen átveszi és csengő arannyal, nemes valutával fizet érte. Népgazdaságunk érdeke tehát, hogy ez a páratlan lehetőség ne maradjon 'kihasználatlanul, ami érdeke a íöldművesszö- vetkezetökben tömörült és az egyénileg gazdálkodó paraszt- . jainknak is. Az Ipoly völgyéiben ősidők óta termett málna. Illatos, zamatos gyümölcse azonban soha nem volt számottevő tényező az ugyancsak jól meg- termő egyéb gyümölcsfajták sorában. A múltban sem akadt sok kert, amelynek sövénye mentén egy-két málnabokor ne szerénykedett volna. Jelentőséget, rangot azonban ;csak most kapóit, amikor a szakértők deklarálták elsőbbségi jogát. Egymás után létesültek és létesülnek azóta a málnások és tüneményesen rövid idő alatt a málnából az Ipoly völgyének egyik legfőbb terméke lett. Tóth Lajos, a vámosmikolai községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megelégedetten újságolja, hogy a málna valósággal forradalmasította a község határában is a gazdálkodást. Az egyénileg gazdálkodó vámosmikolai parasztok kis birtokukból évről évre nagyobb darabot telepítenek be a remekül fizető málnával. Értékesítési gondjaik nincsenek, mert az állami szervek a gazdákkal kötött szerződés értelmében minden mennyiséget átvesznek igen magas áron, kilónként az idén 10—12 forintért. (Érdekes, hogy Vác és a közeli községek piacain 12 forintért árulják a málnát.) De felismerte a málnatermelés előnyeit a mikolai Vörös Csillag Tsz is. amely szintén meghonosította már a málnaterme- lést. A község határában satote egymást érik a s/aks/erííen telepített málnások. A laikus szem messziről köny- nyen szőlőtőkének nézi a szabályos sorokiban karózott málnabokrokat, csak közelebbről ragyognak fel a mélyzöld levelek között a rubinvörös málnaszemek, egyik-másik mogyoró nagyságú, vagy még annál is nagyobb, A hatalmas málnatáblákon állandóan dolgoznak a málnaszedő lányok és gyerekek,- akik az érett szemeket kis kosárkákban gyűjtik. A málna nem egyszerre, hanem folyamatosan érő gyümölcs, a megszedett bokor másnap már ismét gavalléro- san fizet, de ha nem szedik rendszeresen, kényes gyümölcse lehull vagy elfonnyad. A mélnaszedés nagy óvatosságot és gyorsaságot igénylő művelet. éppen a gyümölcs kényessége miatt. A frissen szedett evümöksoek -órák alatt rendeltetési Helyére kell jutnia, mert melegebb napokon 24 órán beiül erjedni kezd, használhatatlanná válik, ha hűvösebb az idő, esetleg két napig is tárolható, de tovább semmi esetre, még jégbe hűtve sem. A málnatáblák heteken át állandóan szüreti képet mutatnak. A málnaszedő lányok színes ruhája még inkább fokozza á táj festőiségét. Az Ipolyvölgyi Állami Gazdaságnak itt, Vámosmikólán, az Istvánmajorban van az egyik üzemegysége, amely egy tagban 15 kát. holdon termel málnát. A Hungaro Fruct-tal van szerződésiben és ez az exportvállalat napról napra átveszi a begyűjtött termést. A málnaszedésre főleg a mikolai iskola tanulói, fiúk és lányok vállalkoztak, akik az általuk szedett gyümölcs kilója után két forint munka- díjat kapnak. Az ügyesebbek igen könnyen elérik a napi 30 kilós eredményt is. A málna tehát nagyszerű kereseti lehetőséget nyújt számukra a nyári vakációban. Ügy látszik, hogy ezen a vidéken Vámosmikola a málnatermelés központja, de példáját nagy buzgalommal követik a szomszédos falucskák is. így például Letkésen a Szikra Tsz az ősszel öt hold földjét telepítette be málnával. De az egyéni parasztok sem maradnak ki az önkéntes versenyből. Sági Ferenc, az itteni tanácselnök bizakodva mondja, hogy nagyon sokat várnak a málnától. Szemük előtt a példa, hogy egészen kis falucskák milliókat vesznek be ebből a gyümölcsből. Hasonló a helyzet Ipolyda- másdon, valamint a többi Ipoly menti községben is. Mindenütt szaporodnak a málnások, növekednek a málnatáblák. fokozódik a termelés és emelkedik a lakosság jövedelme. A gyönyörű eredmény vitathatatlanul annak a következménye, hogy a kutató tudomány segítő kezet nyújtott a föld dolgozóinak. Ettől pedig még jobban megszépült ez a gyönyörű tájék. Magyar László Szovjet tudós módszere a rák korai felismerésére A Szovjet Tudományos Akadémia kiadja Alekszandr Csizsevszkij „Vizsgálatok a mozgó vér szerkezeti elemzésére” című munkáját. A tudós e munkájában kijelenti, hogy lehetséges a rák-megbetegedés korai felismerése. Csizsevszkij megállapította, hogy a vértestecskék a vérben nem össze-vissza helyezkednek el, hanem szigorúan meghatározott rendszerben. Sikerült megtalálni azokat a matematikai egyenleteket, amelyek leírják a vörös vértestecskék mozgását az erekben. Az egészséges ember vérében a legésszerűbben elrendezett, meghatározott számú vörös vérsejt van. A szervezet megbetegedése megbontja ezt a rendszert, csökken a térfogat-egységben levő vörös vértestecskék száma. A vér szerkezetére vonatkozó egyik képlet, amelyet a karagandai rákkutató intézetben kísérletileg is megerősítettek, lehetővé teszi a rák felismerését a legkorábbi1 stádiumban. A vér geometriai felépítésében, mint a tükörben, megmutatkoznak a betegséget okozó folyamatok. Ugyanakkor a vértestecskék mozgásának matematikai elmélete fényt vet a vérben lejátszódó igen bonyolult folyamatokra, amelyek segítik a szervezetben fontos anyagcsere-funkciókat ellátó vörös vértestecskék „születésének” és „elhalásának” megmagyarázását. A a statisztikában A világ lakossága óránként 5400 fővel, vagyis évente 47 millióval növekszik. Ez azt jelenti, hogy a XX. század végén kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi, 2737 millió fő. Ezt állapítja meg az ENSZ statisztikai hivatala által kiadott „1957. évi demográfiai évkönyv”. Az átlagos életkor az egész világon emelkedik, az emelkedés azonban a világ különböző részein rendkívül ingadozó. A legmagasabb átlagéletkort Hollandiában érik el — 71 év — a legalacsonyabbat Indiában, ahol ez csak 32. India mellett viszont Brazíliában, Grönlandbaa és a Belga-Kongóban a legalacsonyabb az átlagéletkor. Az évkönyvből kiderül, hogy a nők általában túlélik a férfiakat. Az Egyesült Államokban például a nők átlagéletkora 37 százalékkal magasabb, mint a férfiaké, aminek egyik oka a feltevők szerint a közlekedési balesetek rendkívül magas száma. A halál okai változnak az életkorral. A férfiaknál 45 éves korig a halál fő oka a közlekedési balesetek, 45 éven túl pedig a rák. Különben is a rák, mint. elhalálozási ok az egész világon a legerősebben növekedett, úgyszintén egyre többen halnak el szívbetegségek miatt. A tbc halálozási arányszáma viszont csökkent. A várakozások ellenére a közlekedési balesetekből származó halálesetek száma nem az Egyesült Államokban a legmagasabb, ahol évente 35 000 ember leli halálát az utcán, hanem Luxemburgban, ahol 100 000 lakosra 28,5 közlekedési áldozat esik. Második helyen áll Ausztrália, ahol ugyancsak 100 000 lakosra 23,5 közlekedési balesetből származó halál esik, utánuk következik az Egyesült Államok, ahol 23,4 és Nyugat-Németország, ahol 23,3 közlekedési haláleset jut 100 000 lakosra. A halálos végű öngyilkosság a leggyakoribb Nyugat-Berlinben, ahol 1936-ban 100 000 lakos közül 34,3 ember halt meg öngyilkosság következtében. Mint államnak, Japánnak van a legmagasabb öngyilkossági görbéje: 100 000 lakosból 24,2. Az öngyilkos férfiak száma átlag háromszor nagyobb, mint a nőké. Az öngyilkosságok leginkább 40 éves koron túl történnek. Jogtalan önbíráskodás a családon belül A megyei bíróság Mikó- tanácsa most tárgyalta Szakács Jánosné érdi lakos bűnügyét. A vád: házastárson elkövetett súlyos testi sértés. Szakács Jánosné 1957. október 28-a reggelén munkába induló férjétől pénzt kért. Mint az elmúlt években oly gyakran, ekkor is heves szóváltásra került sor. Az ideges férj indulatos gesztussal felesége ágya elé vágott valamit, ami a sötét szobában kezeügfábe akadt. Szakácsnő erre kiugrott az ágyból és a tűzhely mellett levő kis baltával hátulról a férjét több ízben fejbecsapta. Az ember eszméletlen állapotban összerogyott. A hirtelen feleszmélt nő belátta tettének súlyos következményét, a rendőrségen önként jelentkezett. A tárgyalás során fény derült e súlyos bűncselekmény elkövetésének indító okaira. Szakács Jánosné gazdag ku- lákcsaládból származott. Apjának malma és három cséplőgépe volt. Férje legénykorában mint etető dolgozott apja cséplőgépénél. Az asszony — aki jómódhoz szokott — nem dolgozott, s igen költekező életmódot folytatott. Férje fizetését munkahelyéről több ízben, annak tudta nélkül felvette és elköltötte. A megismétlődő esetek után Szakács János nem adta haza keresetét, hanem minden napra maga vásárolta meg a családnak szükséges élelmet, s csak annyi pénzt adott az asz- szonynak, ami egy-két napra elegendő. A házastársak közötti civó- dás miatt a legtöbbet a gyermekek szenvedtek. Felnőtt lányuk, kihasználva az ellenforradalom alatti alkalmat, külföldre menekült az elviselhetetlen otthont teremtő családi házból. Elképzelhetjük, hogy milyen a kilenc éves Piroska idegállapota, aki jelen volt a szörnyű jelenetnél is. Ugyanakkor az anyja őt a legaljasabb módon kihasználja az apjával szemben. Ez kiderült a kihallgatások során is, amikor a gyermek belegabalyodott az anyja által betanított szöveg elmondásába. Szívszorító látvány volt, amikor a tárgyalás előtt az apa — aki azóta felgyógyult — kérdezte Piroskát: — ízlett a csokoládé, kislányom, amit tegnap kaptál tőlem? S az anya a gyerek fülébe súgta: — Mondjad Piroskám, meg sem kóstoltam, nem kell nekem a magáé. S a szerencsétlen gyermek a kellemetlen helyzetben csak pislogott a szülőkre. Szakács Jánosnét a bíróság bűnösnek mondotta ki erős felindulásból származó szándékos emberölés bűntettében. Egyéves börtönbüntetésre ítélték, a börtönbüntetés kitöltését azonban három évre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. D. J. UBORKASZEZON? F iatal hajtAsai még az üzemi demokráciának az üzemi tanácsok. Ennek ellenére már eddig is olyan eredményeket produkáltak, amellyel méltán vívták ki maguknak a dolgozók bizalmát és tegyük hozzá, a legtöbb helyen a vezetők elismerését is. Ma már csak elvétve találkozunk a kezdeti időkben elég gyakran megnyilvánult kételyekkel. Nagy eredmény ez és nem a véletlen szülötte. Fiatal üzemi tanácsaink bátran foglaltak állást és Hoztak döntést az üzemek életében jelentkező fontos kérdésekben. Nemcsak a népszerű feladatok megoldása közben, mint amilyen a nyereségrészesedés elosztása volt, vizsgáztak jól, hanem akkor is, amikor a munkaruhaelosztásról. a társadalmi tulajdon védelméről, vagy a takarékosabb gazdálkodásról határoztak. Sokat tettek a termelési tervek teljesítéséért is. Jó munkájáért dicséret illeti a Budakalászi Textilművek, a Forte-gyár, a Diósdi Csapágygyár, a Monori Kefegyár, a Ganz Árammérőgyár és még több más vállalat üzemi tanácsát. De amikor elismerjük a sikereket, nem hagyhatunk szó nélkül egy eléggé általános hibát. A jövőben elérendő újabb sikerek követelik ezt tőlünk és az üzemi tanácsoktól is. ívj EMCSAK saját tapasztala- -L™ tunk, a szakszervezeti területi bizottságok elnökei is elmondták egv minapi megbeszélésen, hogy az utóbbi időben alábbhagyott az a ten- niakarás. amit eddig tapasztalhattunk. A Csepel Autógyárban például nemrég el kellett halasztani egy üzemi tanácsülést, mert kevesen jelentek meg a tanács tagjai közül. A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban is többen távol maradtak az üzemi tanács üléséről. Amikor indokolták ezt a jelenséget, többen emlegették az „uborkaszezon” szót. (Mindenki tudja, hogy ez az általánosan használt kifejezés átvitt értelemben a munka bizonyosfokú pangását jelenti.) Miért csökkent hát a munka üteme és ezzel együtt az üzemi tanácsok munkája iránti ér. deklődés is? Általános érvényűként fogadhatjuk el Dobi Ferenc elvtársnak, a ME- DOSZ területi elnökének önbírálatát, aki így vélekedik: „A választások alkalmával sokkal nagyobb energiát fejtettünk ki, mint amit az üzemi tanácsok munkamódszerén &k kialakítása érdekében kifejtünk.’’ Ebben kell keresnünk a dolog nyitját. Sajnos, üzemi bizottságaink egy kicsit megpihentek, miután látták, hogy a választások után milyen lendülettel fogtak minikához az üzemi tanácsok. A kezdeti energiából futotta egy bizonyos ideig. De a gép is leáll, ha nem pótolják hajtóerejét. A Z ÜZEMI PARTSZERVEZETEK és a gazdasági vezetők segítségével útjára indították a tanácsokat az üzemi bizottságok. A kormány rendelkezése nyomán közösen keresték azt az utat, amelyen ennek az új szervnek haladnia kell. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy meg is találták.- A hibát ott követték el, hogy túl korán magukra hagyták az üzemi tanácsokat. Ügy gondolták, hogy most már önállóan is megbirkóznak majd a feladatokkal. Pedig az irányításról még akkor sem szabad lemondani, ha majd több éves tapasztalat áll üzemi tanácsaink mögött. Sokat segítettek a munka elindításában a területi bizottságok és a szakszervezetek megyei tanácsai is. Ennek ellenére őket is felelősség terheli a tanácsok munkájának lanyhulásáért. Akkor hibáztak, amikor nem adtak (kellő segítséget ahhoz, hogy az üzemi bizottságok és az üzemi tanácsok megtegyék a következő lépést a megkezdett úton. Ha nem tették meg eddig, biztosan megteszik ezt a jövőben. A területi bizottságok elnökei okos javaslatokat mondtak el. Básványné elvtársnő, a textiles területi bizottság elnöke javasolta, hogy szervezzen az SZMT tapasztalatcserét az üzemi tanácsok között. Bakos elvtárs, a SZOT munkatársa azt indítványozta. hogy gyűjtsék össze és adják közre a legjobb munkamódszereket. Többen figyelmeztettek arra, hogy ja. vítani kell az üzemi tanácstagok oktatásán és egyszerűbbé, közérthetőbbé kell tenni a tanácsüléseken elhangzó előadások nyelvezetét. 11 A MINDEHHEZ hozzáad- ja még az SZMT- a saját tapasztalataiból eredő feladatokat és valamennyit meg is valósítják, hamarosan megszűnik az úgynevezett „uborkaszezon” és akkor attól sem kell tartani, hogy az üzemi tanácsok elvesztik a dolgozók bizalmát. F. I. Rendezik a termelőszövetkezeti mezőgazdászok nyugdíj-problémáját A termelőszövetkezetek mezőgazdászai aszerint, hogy tagjai, vagy csak alkalmazottad a termelőszövetkezeteknek másmás jogcímen kapják nyugdíj ellátásukat. Ha tagjai, akkor a termelőszövetkezeti tagok kötelező, kölcsönös nyugdíj-biztosításának rendszerében, a törvény- erejű rendelet szabályai szerint, ha viszont csak alkalmazottai a termelőszövetkezeteknek, akkor az állami társadalombiztosítási rendszer keretéiben kapják nyugdíj- ellátásukat. A mezőgazdászok részére az alkalmazotti viszony előnyösebb, mivel az így elérhető nyugdíj Nem sikerült megmászni a Dhaulagirit Ismert svájci hegymászók hetekkel ezelőtt elindultak, hogy megmásszák az eddig még „le nem győzött” 8220 méter magas Dhaulagirit. Az expedíció most dolgavégezet- lenül visszaérkezett Nepal fővárosába, Katmanduba, Az expedíció május 27-én elérte a 7600 méter magasságot, amikor rendkívül heves viharok és gyakori lavinák — óránként húszat is számláltak — arra kényszerítették az expedíciót, hogy visszaforduljon. Lefelé menet, mintegy 7000 méter magasságban, egy eddig még nem látott óriás-lavina majdnem eltemette az egész expedíciót. A lavina Hecklert és négy bennszülött teherhordo- zót 600 méter mélységbe sodort, két másik hegymászót egy jéggödörbe temetett és teljesen elpusztította a 6550 méter magasságban felállított 4. számú tábort és a 7150 méter magasságban levő 6. sz. tábort. A rossz időjáráson kívül a svájci turistákat előrejutásukban az is akadályozta, hogy 7100 méter magasságon túl már nem lehetett újabb táborokat létesíteni. A tea szó eredete A tea elnevezését általánosságban már a XVII. században ismerték. Mint botanikai meghatározást, jóval későbben vezették be. A feldolgozott levelek kereskedelmi elnevezése még ma is igen különböző. Kínában általában „tsának”. vngy „tsiának”, néha „Chá- nak” írják. Utóbbi nevet a japánok is átvették (tszja), az oroszok és a portugálok „Tsai”-ra változtatták. A többi európei népeknél szokásos „Tee”, „thé”, „té”, „toa” elnevezést, valamint a latin „Thea” megjelölés nyilván a Dél-Kínában használt „tia”, „tai” vagy „ta” szavakból ered összege többszörös és részesülnek mindazokban a kedvezményekben és juttatásokban — táppénz, gyógyászati se- gédieszközök — amelyben az iparilag biztosítottak. Ez a körülmény akadályozza a párt és á kormány azon törekvésének megvalósítását* hogy a termelőszövetkezetekben, azoknak anyagilag érdekelt tagjaként, jól képzett mezőgazdászok tevékenykedjenek* A földművelésügyi kormányzat most kidolgozta azt a közeljövőben megjelenő rendeletet, amely megnyugtató módon rendezi a termelőszövetkezeti agronómusok nyugdíj-ellátásának problémáját. A előkészített rendelet megállapítja: szükséges, hogy a mezőgazdászokat az alkal- maztatási viszonynál szorosabb kötelék fűzze a termelőszövetkezetekhez, annak tagjai legyenek és anyagi érdekeltségük fűződjék gazdálkodási eredménj'eihez. Éppen ezért a mezőgazdászokat kiemelik a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény hatályai alól, s részükre az ipari nyugdíj-biztosítás szabályai szerint állapítják meg a nyugdíj összegét. A megállapítás a mindenkori kereset alapján történik, a mezőgazdász tehát érdekeltté válik az átlagos jövedelem növelésében.
