Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

PÍS9 MFC lm. JÚNIUS 17. KEDD KlfCirlav Gyümölcstermesztésünk biológiai problémái Cieppet sem túlzás, ha azt állít- i Sufc. hogy a sikeres gyümölcster­mesztés alapja gyümölcstermő sftovényemk biológiájának isme­rété. Gyümölcstermesztésünk leg­több problémája csak akkor vilá­gosodik meg előttünk, ha az azo­kat előidéző biológiai okokat )ol ismerjük. Részletesebben megma­gyarázva mit is jelent ez? Gyü­mölcstermelő növényeink „bioló­giájának” ismerete ugyanis azt jelenti, hogy tisztában vagyunk növényeink eletlolyamatanak min­den részletével és tudjuk. ü°Sy milyen összefüggés van közöttük s a környezet tényezői között. A nö­vények életfolyamatai a környeze­tt tényezők nagy változatossagü hatásai alatt bonyolódnak le s így termésünk mennyisége és minősé­ge attól függ. hogy a körülmé­nyek ezeket áz életfolyamatokat miként befolyásolták. Mintegy fél évszázaddal ezelőtt a kertészeti növényélettan nagy tudósa: Molich János olyan szem­lélettel írta meg értékes munká­ját. hogy kihangsúlyozta a nö- vényélettant. „mint a kerteszet elméletét”. A könyve első kiadásá­nak megjelenése óta eltelt évtize­dek alatt a kertészeti növényélet­tani ismeretek olyan fejlődést ér­tek el. hogy Kobel Fritz svájci tu­dós megírhatta gyümölcstermesz­tési kézikönyvét „élettani alapo­kon”. Kobel a gyümölcstermesztő minden tevékenységét élettani Is­meretekkel támasztja alá és a be­avatkozásokat az élettani okok Is­meretében javasolja. | Gyümölcstermesztésünk biolo- Ifiai problémáit bonyolulttá tesz) az a körülmény, hogy egy-egy gyümölcstermő faj keretén belül kok esetben számos fajtával kell számolnunk. Már a tapasztalatból Is tudjuk, hogy a fajták „igényei” nem egyformák s különösen a né­pes fajok körében, pl. alma. kör­te. szilva, őszibarack stb. olykor még ellentétes tulajdonságokat fel­mutató fajtákkal is találkozunk. A faj igényei csak nagy általános­ságban tájékoztatják a gyümölcs- termesztőt a teendők felől, azon­ban mindent a részletekben a faj­ta szempontjából kell mérlegel­nünk. Így eltérések lehelnek a fajták igényeiben a talajjal kaD- csolaíban is. de nem kis mérték­ben a szélsőséges időjárással szemben is (szigorú tél, aszályos időszakok, túf csapadékos körül­mények stb.). mások lehetnek a fajtatulajdonságok. Sajnos, még a legelterjedtebb fajtáink igényét sem ismerjük annyira, hogy biz­tos tanácsokat lehessen adni a termesztőknek. Csak általánosabb gyakorlati tapasztalataink vannak * fontosabb gyümölcstermő faj­tákról. Legjobb útmutató az. ha vidékünkön figyelembe vesszük a hosszú idők óta ott termesztett fajták viselkedését. A kutató mun- "Káaj3k;ezen\a- téren még nagyhiá-- nyosságai vannak. Sok idő , kell, hogy ezeket pótolhassuk. Gyümölcstermesztésünk biológiai problémái megoszlanak a növé­nyek alapvető élettani folyamatai alapján az anyagcseréhez, a sza­porodáshoz és a fejlődéshez (nö­vekedéshez) kanocsoiódó problé­macsoportok között. Az anyagcsere problémáit nem egészen helyesen sokan leszűkí­tik a „táplálkozás” probléma­körére. Az anyagcsere ugyanis nemcsak a táplálóanyagok biztosí­tása, hanem azok feldolgozása (át- hasonftúsa) raktározása és kivá­lasztása (eltávolítása) is. A táp­lálóanyagok felvételét is leszűkítik a talajból felvehető anyagok élet- folyamatára s nem nézik a táp­lálóanyagfelvétel egészét. Kétség­telenül fontos a gyümölcstermesz­tés sikere szempontjából a talaj táplálóanyagkészlete, legalábbis a nitrogén, foszfor és kálium ele­gendő mennyisége, azonban épp olyan fontos az is. hogy zavarta­lan-e a gyümölcstermő növény széndioxid-áthasonitása is. Felve­tődik a kérdés, hogy utóbbit mi­ként tudja a gyümölcstermesztő biztosítani. mert azt mindenki könnyen el tudja képzelni, hogy az istálló- és műtrágyák adagolá­sával javíthatom a talaj ilyen irá­nyú hibáit. Ismerjük gyümölcs­termő növényeink táplálóanyag Igényét s csuoán meg kell hatá­rozni a 1 alaj táplálóanyagkészletét, hogy tudjuk mennyi pótlásra van szükség. A gyümölcstermesztő ke­zében van azonban a levegőből való táplálóanyagfelvétel elősegíté­se is. Ha a jól elvégzett metszéssel és a kártevők elleni védekezéssel elegendő mennyiségű, egészséges levél áthasonitó munkáját bizto­sítjuk. akkor máris sokat tettünk az eredményes széndioxid-átha- sonítás érdekében. A metszéssel arra kell törekednünk, hogy minél több levelet juttassunk maximális fényélvezethez, mert közismert dolog, hogy a szénmonoxid-álha- sonításhoz az energiát a napfény szolgáltatja. Kobel vizsgálatai sze­rint az almánál 20—30 jól fejlett, -egészséges levél működése szük­séges, hogv egy közepes nagyságú almagvíimölcs kifeilődjék. Ennek érdekében gyümölcstermő növé­nyeinknél a túl sűrű korona kifej­lődését ésszerű metszéssel akadá­lyozni kell. A túlzott mértékű metszésnek épp olyan kárai lehet­nek. min* a túl sűrű levélzetnek. A talajból a vízben oldott táb- lálóanvagok felvételét a jól fejlett gyökérzet segíti elő. Itt fontos biológiai probléma a megfelelő alany megválasztása. Tudjuk jól. hogy a legtöbb gyümölcstermő növényünk nem a saját, hanem az alany gyökérzetével táplálkozik. Az angolok sok fáradsággal az almafélék számára egységes típu­sokat állítottak elő: az ú. n. Eats Malling-i (ejstd: isztmallingi) típusokat (Hatton, 1912) s így most már a nemesfaita oltása mindig azonos típusú, alanyra történt. Ha­zánkban is korán megkezdték az Eaest Malling-i alanytipusok ki­próbálását. sőt hazai alanytipusok előállítását, is. Az úttörő munká­ban naay érdemeket szerzett Zatykö Imre. A jól megválasztott alany fél sikere az eredményes gyümölcstermesztésnek. Egyes gyümölcsfajoknál, pl. kajszi (sár- gabarck) ez a kérdés egészen élet- fontos is. Sok irányú vizsgálatok arra mutatnak, hogy a kajszi „gu­taütése” (korai pusztulása) az alany és az oltóág nem harmoni­kus viszonyával magyarázható. Mint látjuk, az alany és az oltóág viszonyához fűződő biológiai prob­lémák nagyon fontosak és még számos kutatást igényelnek, hogy minden részletkérdés számunkra ismert legyen. A gyümölcstermesztés biológiai problémái között nagyon fontosak a szaporodásbiológiai kérdések. Ezek között csak a virágzásbioló­giai problémákra hívjuk fel a fi­gyelmet. Gyümölcsfáink meddősé­gének oka sok esetben az önmed­dőség vagy az összeférhetetlenség (inkompatibilitás). Az önmeddő gyümölcsfa saját virágporától nem termékenyül. így virágporátadó fajtára van szükség. A virágpor­átadó fajták között is vannak olyanok, amelyek nem terméke­nyítenek s ez az oka az összefér­hetetlenségnek. Hazánkban jó pél­da erre Maliga Pál kutatásának eredménye. Maliga megállapította, hogy a Pándy meggy saját virág­porától nagyon rosszul vagy nem is termékenyül meg. így csak akkor lesz jó termőképességű, ha a Májusi korai meggy. Királyi amarella. Nagy angol meggy, vagy a későn virágzó cseresznyék (Ger- mersdorfi. Badacsonyi óriás stb.) szolgáltatják a virágport. Gyümöl­csösök telepítésekor tehát az al­ma. körte, cseresznye, meggy, sok szilva, mogyoró stb. megfelelő vi­rágport adó fajtájáról is kell gon­doskodni, különben termést alig j várhatunk. A szakkönyvek részle- i tesen tájékoztatnak a kérdésről. Meddőség a diónál is előfordulhat. Itt azonban az az eset fordul elő, hogy a porzósvirágok nem_egyidő* ben virágoznak a termősökkel. Gondoskodni kell egyidőben vi­rágzó típusokról, különben termé­ketlenek lesznek diósaink. Csak néhány példát hoztam fel a virág­zásbiológiai problémák közül. Részletesebb ismertetés itt i* messzire vezetne. A gyümölcstermesztés biológiai problémái között fontosak a fel- lődés- és növekedésélettani kérdé­sek tanulmányozása. Itt különösen kidomborodik a környezeti ténye­zők hatása. Fejlődéséiettani okok miatt nem lehetséges melegigé­nyes növények meghonosítása ha­zánkban. A hazai körülmények között ezek fejlődése annyira meglassul, hogy terméseiket a fa­gyok beállta előtt nem érlelik be. Termesztésük csak költséges mes­terséges viszonyok között lehetsé­ges. Hazánkban honos gyümölcs- termő növényeknek is vannak számos fejlődésélettani problémá­ik, amelyek megoldásuk esetén nagyban segíteni fogják még na­gyobb terméseik elérését. A fentiekben gyümölcstermesz­tésünk biológiai problémái közül csak néhányat kötöttem csokorba. Csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyire fontosak ezek ép­pen a gyakorlat számára. Tanul­mányozásuk, noha sok fáradságot és költséget kíván, mégis nélkü­lözhetetlen. mert a mi problémáin- | kát csak a hazai kutatások old­hatják meg és nem kétséges, hogy ez népgazdaságunk számára igen jó befektetés. Dr. Mándy György, a biológiai tudományok kandidátusa Tizenegy farkaskölyök | az állatkertben A Budapesti Állatkertnek való-1 színűleg az idei lesz a legnagyobb | szaporulatot hozó esztendeje. A | kis tigris, galléros pávián, arany- = sakál, ezüstróka. medve és sok | más újszülött után a farkasoknál | is „családi események” követkéz-1 íek be. Egy egész falkára való s farkaskölyke van már az állat- § kertnek; összesen 11 kis ragadozó. I Kertészkedés A lumpok utolsó menedéke i-§ Kansas-Cityben, Missouri 1 és Arkansas állam határán | van egy kocsma, neve „Last | chance taverno” (Az utolsó 1 esély kocsmája). A határ a 1 vendégszoba közepén húzódik. 1 Mivel Missouriban csak éjié-1 lig szabad szeszesitalt kimér-1 ni, a megrögzött lumpok pont § 12 órakor visszavonulnak a 1 bár túlsó sarkába, amely már | Arkansashoz tartozik. Itt nincs § semmiféle szeszkorlátozás, te- 1 hát zavartalanul tovább ihat-’ nak. Mondanunk sem kell, hogy a kocsma — valósága« aranybánya. Kis kertészek birodalma az óvoda kertje. Igaz, hogy *ljfcef a kapa nehéz, elkel egy kis segítség (Szurok János (dr.) Nem unják a sok-sok levelet? Nem egy határozat született már annak érdekében, hogy kevesebb levelet, több mun­kát produkáljanak a külön­böző hivatalok. Volt időszak, amikor valóiban csak a leg­szükségesebb leveleket írták fentről lefelé. Ám az utóbbi időben az alsóbb szerveket, legalább is a földművesszövet­kezeteket elözönlik a levelek. A Tahitótfalui Földműves­szövetkezet 1938. januar 1-től június 1-ig 1475 levelet kapott fe­lettes járási és megyei v .... *— szerveitől, n o meg azoktól a vállalatok­tól, melvekkei kapcsolatban áll. A levelekbe nem számítjuk bele a számlákat, telefonhívá­sokat, személyesen megadott rendelkezéseket. A legtöbb levelet a Terményforgalmi Vállalat zúdította a szövetke­zetekhez. Volt olyan nap. amikor 4— 5 „sürgős” rendelkezést küldtek ki, avagy kértek expressz választ. Nem kevés levelet kapnak a MESZÖV-től és a járási köz­ponttól és az egyéb hivatalok­tól. szervektől. Fenti időszak alatt 1506 levelet adtak postá­ra, iktatás után a tahitót- faluiak, válaszként a beérkezettekre. Gyakorlatilag naponta átlag 12 levelet kapnak, 15-öt kül­denek el. Hangsúlyozzuk, a te­lefonokon, egyebeken kívül. A levelekre szükség van, persze, korántsem ilyen sokra. Érdemes megnézni; a szövet­kezethez küldött levelek mint­egy harmada azt közli le­vélben, amit a SZÖVOSZ Ér­tesítő (amiből 4 darab jár az irodára) is közöl. Sokszor lehetetlenül rövid határidőkre kérnek sem­mitmondó dolgokban vá­laszt, szinte „tegnapra“. Mi szükség erre? Szervezze^ meg az irányító szervek jobL ban munkájukat, ne öljék ki a „lentiekből" az önállóságot, ne kényszerítsék őket, hogy örökké az íróasztalok mellett tanyázzanak. papirosmunkát végezzenek. Felesleges levelek helyett több gyakorlati segít­séget adjanak a községi föld- müvesszövetkezeteknek. A cserebogarak megállítják az adást Nemrég a Freinbergen épült linzi adót egy éjszaka csere­bogarak támadták meg. Elő­ször rövidzárlat keletkezett, amelynek nem tudták megál­lapítani az okát. Csak mi­után az adást egy ideig a pótadó segítségével folytatták, fedezték fel a cserebogarakat, amelyek egy nyitott ablakon keresztül behatoltak az adó­helyiségbe és a rádiócsövek között rövidzárlatot okoztak. KI KÜLDTE A 12 VAGON SZENET? Sok szó esik manapság a szövetkezetek gazdaságos működéséről. A ceglédi já­rás földművesszövetkezetei a napökban választmányi ülést tartottak. Ezen felszólalt többek között Steiner József elvtárs is, a Törteit Föld- művesszövetkezet elnöke. Panaszolta, hogy szeretné­nek ők eredményesebben dolgozni, de mindig keresz­tülhúzzák számításaikat. Most kaptak például 12 vagon szenet, anélkül, hogy meg­rendelték volna. Nem tud­ják, mi lesz ezzel, nem szá­mítottak rá. A felvásárlás­sal is bajok vannak. Iseszeo* ződtek 10 hold hagymára, a most nem lehet felvásárolni, A termelők a földművesszá* vetkezetve haragszanak, u kérdik, ki fogja megfizetni a kiadott előlegeket? A vagyonvédelemmel me* qyobb baj náluk nincsen, csak azt nehezményezni, hogy az 1. sz. boltjukhoz, ahová már többször betörtek, nem vehetnek fel éjjeliőrt Egyébként a közeljövőben a vagyonvédelem megszilárdí­tásával még többet fognák foglalkozni, s nemcsak be­szélni róla. Egy hónap alatt felépül a családi Ház Tavaly történt. A Ceglédi Városi Tanács el­nöke a Tanácsok Lapját for­gatva, érdekes ciikkre lett fi­gyelmes. „Nyolc nap alatt egy lakás” — olvasta a címben, s alatta egy új. gyors építkezési módszer leírása következett. Aznap éppen tanácsülés volt, ahol előterjesztette vélemé­nyét. jó lenne foglalkozni a gyors és olcsó építkezéssel. A tanácsülés határozott: utazzon Balatonaligára, ahol a kísérleti építkezést meg­tekintheti. Két műszaki ember kíséretében el is indult. Ali gán már laktak az első kísér­leti házban és igen jó hatást j kellett az építkezés. Egy szesz­gyár is épült hasonló módszer- j rel a közelben, azt is megnéz- j ték. ^ I 1 Ilyen előzmények után ke­resték fel a két mérnököt — Katona Zoltánt és Péter Mik­sát — az AGROTERV-nél. A megegyezés hamar létrejött. Először a Kecskés-csárdánál építettek egy pedagógusla- kást nagyméretű salaktéglából. Előnye, hogy olcsóbb, mint .hagyományos építőanyag tár­sa és malter nélkül épül a ház, úgy, hogy a téglák hullá­mos fogazatai egymásba ille­nek és jól rögzítenek. Csakhogy ahány salaktégla, annyi gáncsoskodó is akadt. Először hiányzott a hitel, ké­sőbb a Beruházási Bank ki­küldöttei igyekeztek akadályt gördíteni az építkezések elé Nem győzi tüzelővel, agitálták a pedagógust, aki beköltözött az új házba. Meg­fagy a télen, olyan hideg le« Itt. Aztán azzal érveltek, hogy a padlásra nem rakhat sem­mit, mert egy mázsa terhelést sem bír el. Majd meg a kivi­telező vállalatot igyekeztek lebeszélni hasonló módon, hogy elejét vegyék a továbbá építkezésinek. Egyszóval, kevés támogató­ié akadt a kezdeményezésnek, gáncsvető annál több. S míg idehaza vitatkoztak •» felettesek, Csehszlovákia megvásárolta az új építkezési módszert és Pozsony mellett ezer lakás épült a kötőanyagot nem igénylő salaktéglából. A cse­hek annyira megkedvelték, hogy széles körben propagál­ják. filmezik, népszerűsítik. Azért Cegléden is felépült —» hosszas huzavona és az anyagi feltételek előteremtése után — húsz ház és hamarosan be­költöznek az új lakók. Jel­lemző az új fajta salaktégla népszerűségére: már mint­egy negyvenen tartják Ceglé­den takarékban pénzüket, hogy elsőkként részesüljenek a to­vábbi építkezésekből. Érdemes foglalkozni az ú} építkezési módszerrel. Míg hagyományos építő­anyagból egy családi ház — két szoba, mellékhelyiségekkel — töhb mint 160 ezer forintba kerül, addig az új építőanyag­ból csak 94 000 forint az ára. Igaz. ebben az összegben nincs benne a fürdőszoba be­rendezése és a külső simító va­kolás. de még ezzel sem drá­gább 106—108 ezer forintnál. Az igazi előnye pedig az, hogy gyorsan, szinte napok alatt felhúzható a Kaspé-ido- mokból. (Kaspe — a két mér­nök kezdőbetűinek rövidíté­se.) Ezt az előnyét akarja meet a városi tanács szemléltetően bebizonyítani. A Körösi úton, az iskolánál nevelőd lakást építenek a Kaspe-elemekből. Odakészítik az anyagot és egy hónap alatt beköltözhető lesz a lakás. Ha a kísérletek beválnak és főleg, ha a felettes szervek is támogatják a városi tanács he­lyes kezdeményezését hamaro­san egész utcasorok épülhet­nek fel hetek alatt az új salak, téglából. Gáldonyi Béla | j közelmúlt napokban Mo- | /l noron volt dolgom, de | azért jutott idő arra is, hogy | egyéb monori dolgok iránt ér- I deklődjem. így kerültem a já- | rási könyvtárba, amelynek I ideiglenes vezetője Bendáné | Prohászka Rózsi. A hatezer | kötetes könyvtár a járási szék- | házban kapott igen takaros | helyiséget. Forgalma állandóan I nő, a monoriak rákaptak a 1 könyvre és szívesen olvasnak. , e — Egyik legszorgalmasabb 1 és leglelkesebb olvasónk — i mondja a fiatal könyvtárosnő 1 — Raffael József üstfoltozó ci- ! gúny, aki valósággal kultúr- 1 missziót teljesít a Cinka Pan- | na utcában. Gyakran maga 1 köré gyűjti a cigánygyerekeket, I de az idősebbeket is, és a 1 könyvtárból kikölcsönzött | könyvekből feloli:as nekik, a | legszívesebben meséket vagy | verseket. Érdemes lenne meg- | nézni, beszélni vele, mert azt 1 hiszem, kevés hasonló eset 1 adódik ezen a vidéken. I A Cinka Panna utca a köz- | ség szélén van. Nevét Rákóczi | Ferenc hőslelkű cigány ama- ízonjáról kapta, aki hegedűié­ivel kísérte végig a fejedelmet íhösi hadjárataiban. Apró, fe­ji bérre meszelt házak, közöttük jirengeteg félmeztelen apróság, | maszatos arcukból szénfeketén | ragyog a szemük a látogatóra. \ Raffael József az utolsó házi- \ kó lakója. 37 éves, négy apró 1 gyereke van, hat elemit vég- | sett, a második világháború- | ban katona volt és úgy me­in'hűlt meg a németek „likvi- | dálásától”, hogy szovjet fog- 1 ságba esett. Amikor haza ke- 1 rült, folytatta apjától, nagy­Raffael József egyéni akciója a Cinka Panna utcában apjától örökölt ősi mesterségét, az üstfoltozást. Az olvasásra négy évvel ezelőtt kapott rá, amikor megtudta, hogy ő is kaphat kölcsönkönyvet a já­rási könyvtárban. Attól kezd­ve szorgalmasan hordta ki és olvasgatta a könyveket. A többit így mondja el: — A barátaim legnagyobb része analfabéta. A múltban nem volt lehetőségük arra, hogy megtanulják az írást- olvasást. Hiába volt törvény, tankötelezettség, a cigánygye­rekeket nem tűrték meg az iskolákban, kilökdösték, kisze- kírozták onnan. A helyzetünk csak a felszabadulás után vál­tozott meg, csak azóta veszik emberszámba a cigányt. A fiatalja most majd meg is tanulja a betűvetést, de az idősebbek megmaradnak anal­fabétának, ha csak valaki nem ..agitálja” meg őket. Gondoltam, én megpróbálom. A téli hónapokban magam köré gyűjtöttem őket, a fia­talját is, az öregjét is és ol­vasgatni kezdtem nekik a me­séket. Egyre jobban tetszett nekik, és hamarosan úgy meg­szokták, hogy már maguk kö­vetelik. Majd mindennap ide- sereglenek ebbe a kis szobába, még tűzrevalót is hoztak a télen. így aztán jó melegben olvastam föl nekik a meséket, a Holló királyt, a János vi­tézt, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, meg a többiek írá­sait. Nagyon szeretik ezeket a felolvasásokat. Alig várják, hogy elővegyem a könyvet. Most már odáig fejlődtek, hogy szeretnének ök maguk is olvasni, szeretnék megis­merni a betűt. Elhatároztam, hogy én leszek a tanítójuk. Talán sikerül megtanítanom velük azt, amit én az iskolá­ban tanultam. Nagyon boldog lennék, ha sikerülne. Tyeszélgetés közben körénk Jj sereglik a cigánytelep egész népe. Fiatal asszonyok, karjukon pucér csemetéikkel, fehér hajú öregek, villogó sze­mű legények, rengetegen. Es valamennyien itt élnek, ezen a falatnyi telepen, az apró há­zikókban. Itt űzik az ősi mes­terséget. Használt bádogleme­zekből vödröket, üstöket és üstházakat készítenek hihetet­len ügyességgel. Sokan járják a megyét, a városokat, Buda­pest utcáit is és háznál re pe­rál,jók meg a lyukas edénye­ket. — Hogyan értékesítik az Itt készülő holmit? — kérdezzük. — Eddig házaltunk velük — mondja Raffael József, a kul- tűrcigány —, jártuk a vásáro­kat, piacokat. Szépen keres­tünk. Volt hónap, hogy én magam megkerestem kétezer- kétezerötszáz forintot. De most úgy látszik, hogy befel­legzett az iparnak. A rendőr­ségen azt mondják, valami új rendelet jelent meg, amely megtiltja nekünk az árusítást, mivel nincs papírunk az ipa­runkról. Hogy is lehetne, hi-1 szén a mesterséget mi apáink-1 tói tanultuk, azok meg nagy-s apáinktól. Ebben születtünk,| ebben éltünk, soha senki pa-| pírt nem kívánt tőlünk. Tud-| ták, hogy alaposan értjük a \ dolgot. . Ha igaz lesz, amiti mondanak és nem árulhatjuk f többet a készítményeinket, | hát nem tudom mi lesz ve-i lünk, miből tartjuk el nagyi családunkat... a cigánykérdés nem tar-1 zl tozik a jelentéktelen ícér-| dések közé Pest megye terű- \ létén, ahol tizennyolc-húszezer § cigány él. A megyei tanács I végrehajtó bizottsága állan-1 dóan foglalkozik vele és kere-1 si a legjobb megoldást. A cél | természetesen az, hogy ez a| nomádságra még mindég igen i hajlamos népréteg megtalálja I végre a maga állandó, biztosi helyét a társadalomban és kü-1 lönleges képességeit a közös-1 ség szolgálatában is haszna- 1 sitsa. De addig is kíméletre § szorul és meg is illeti ez a ki-1 mélet, amint azt Raffael Jó-1 zsef esete és önként vállalti szerepe bizonyítja. A monori 1 üstfoltozó cigányok éppen | úgy művészei ■ ősi iparuknak, 1 mint például a pilisi „kanala-1 sok”, akik főzőkanalakkal. | nyírfa vagy hársfa törzsből § vájt teknökkel látják el a ház-§ tartásokat. Nekik az a bajuk,% hogy nagyon nehezen jutnak \ faanyaghoz. Bállá Péter tanár.1 a járás művelődési felügyelő-1 je most arra törekszik, hogyl beszervezze őket a kisipari | szövetkezetbe. így talán köny-1 nyebben jutnak nyersanyag-1 hoz. Magyar László §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents