Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

f*«í B18CYE WCirlav 1958. JŰNIUS 15. VASÄRNAP Hibák és hiányosságok amelyek a még jobb eredmények gátjai helyiipari vállalatainknál Mint már jelentettük, jú­nius 13-án tanácskozásra jöt­tek össze a megyei helyiipari vállalatok igazgatói, műszaki vezetői és főkönyvelői a me­gyei tanács nagytermében. Ezen a megbeszélésen a vál­lalati gazdálkodás megjavítá­sáról, az önköltségcsökkentés­ről tárgyaltak; Azaz, csak Szijjártó Lajos elnökhelyettes elvtárs beszélt erről — (a hoz­zászólók alig érintették a té­mát). A tanácskozást a bíráló hang jellemezte, lényegesen kevés szó esett az eredményekről, ame­lyek pedig nem lebecsü­lendők, mert a vezetők és a dolgozók közös erőfeszí­tései nyomán jelentős si­kereket értek el tanácsi vállalataink. Mégis így van ez rendjén, mert a hibák feltárása és ki­javítása csak gazdagítja a to­vábbi munka eredményeit. Ezen a tanácskozáson sokat beszélt az előadó és a hozzá­szólók többsége is, a sütőipar helyzetéről. Talán a sütőipar kapta a legkeményebb bírála­tot. Róluk azért nem szólunk részletesebben, mert alaposan megkapták a maguk útravaló- ját annak érdekében, hogy a fennálló nehézségek ellenére ig javítsák meg a lakosság kenyérrel és péksüteménnyel való ellátását. Reméljük, en­nek az útravalónak hamaro­san érezhető hatása is lesz. Többet kell beszélni a többi vállalatot ért bírálatról. Ugyanis — mivel az ő részük­ről nem nagyon szóltak hozzá a témához —, érezhető, hogy megérdemelték a bíráló szót, éppen ezért további lépésekre van szükség a hibák kijaví­tása érdekében; A múlt év hibáiról már éppen eleget be­széltünk. Most inkább az idei eredmények fokozása érdeké­ben kijavítandó hiányosságok­ról szólunk. Mi a legfontosabb feladat? Az, hogy minden vállalat­nál helyreállítsák az ellen- forradalom következtében meglazult állami és mun­kafegyelmet. — Senkit sem tehetnek el- bizakodottá áz 1957. évi jó eredmények — hangsúlyozta az előadó Szijjártó elvtárs; Hogy mennyire igaza van, ezt legjobban a kormány ta­karékossági határozatának megjelenése után megtartott vizsgálati eredmények mutat­ják; Hangsúlyozni kívánjuk — amint azt az előadó is hang­súlyozta —, hogy a feltárt hibák nem általánosíthatók minden vállalatra, csupán fi­gyelmeztető példák. Ilyen példa egyebek között, hogy több tízezer forint olyan munkabért fizettek ki egyes vállalataink, amely mögött nem volt meg­felelő termelés. A Pest megyei Kéményseprő Vállalatnál például cserép­kályha átrakási munkáknál a forgalmi adóval és egyéb költ­ségekkel növelt számlák vég­összegeinek 30 százalékát fi­zették ki a dolgozónak, holott az erre vonatkozó utasítás csak 20 százalék kifizetését teszi lehetővé. így az 1957-es év első és harmadik negyed­éve között szabálytalanul ki­fizetett bér 20 190 forintra te­hető. De más vállalatoknál is előfordult ilyen és hasonló eset. . Mint másik fő hiba, megál­lapítható továbbá, hogy egyes vállalataink bő lére eresztik létszámgazdálkodósukat. Több helyen túlzott a mű­szaki és az adminisztratív létszám és nem tesznek in­tézkedéseket annak leépí­tésére, holott a túllépést semmi sem indokolja. Egy jellemző pél­dát erre A helyi építőiparban, 1956- ban 318 alkalmazott ju­tott 1051 munkásra, ez a szám 1957- ben lényegesen emelke­dett, mert 879 munkásra jut 316 alkalmazott. Ez azt jelenti, hogy amíg 1956-ban 3,3 mun­kásra jutott egy alkalmazott, 1957-ben kevesebb, mint há­rom mellé kerül egy belőlük. A Dunaharaszti Sütőipari Vál­lalatnál például csaknem min­den második fizikai dolgozóra jut egy alkalmazott. Annak ellenére reméljük, hogy gyökeres változás követ­kezik be e tekintetben, hogy a hozzászólások során éppen csak érintették e fontos prob­lémát. Szóvá tették továbbá, hogy tanácsi vállalatainknál nem eléggé tervszerű az anyagbeszerzési munka. Egyes főbb anyagokra nem dolgoztaik még ki készletezési normát. A várható felhaszná­lást sem veszik kellően figye­lembe. Csak ennek következ­tében fordulhatott elő pél­dául, hogy a Pest megyei Vil­lany. és Épületszerelő Válla­lat az anyagnak 50—60 száza­lékánál a szükségleten felüli készletet tárolt. Egyes anyagok, ból a felhalmozott készletek meghaladják az egész évi szükségletet; Olyasmi is előfordul, hogy egyes vállalatoknál „elfeled­keznek“ a munkahelyen ma­radt anyagok beszállításáról a munka befejezése után és nem számolják el, nem vétele­zik be a bontási anyagokat. A volt Észak-Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat egyik munkahelyén például körül­belül 15 000 téglát, két köb­méter fát és 1140 darab cse­repet találtak kibontásból, amely sem az építési napiéban, sem külön jegyzőkönyviben nem szerepelt. Igen sok vállalatnál elhanyagolják a munkaru­hák raktári kezelését és nyilvántartását. Nem ve­zetik a személyi felszere­lési lapokat megfelelően, emiatt a kilépő dolgozóktól nem veszik vissza a munkaru­hát. Ilyen eset fordult elő az Észak-Pést megyei Építő Vál­lalatnál, ahol az elmúlt 2—3 év alatt 150 személy 32 000 forint értékű munkaruhát és szerszámot vitt el magával ki­lépésekor. Ezt utólag, 1957. júniusában leszámlázták ugyan részükre, de a behajtást meg sem kísérelték. Az építő vállalatoknál sok­szor az is növeli az anyagfel­használást, hogy nem a kiutalt anyagot használják fel, ha­nem a TÜZÉP-től kiskereske­delmi áron vásárolnak. Ez annak ellenére hiba, hogy a tervezési mulasztások gátolják a megfelelő eljárások időbeni foganatosítását. Egyébként az idei őszön már megkapják a Jövő évi tervet, vagy legalább is egy részét építő vállalataink — tájékoztatta a részvevőket Szijjártó elvtárs. — Általános jelenség válla­latainknál, hogy a fogyóeszközök beszerzé­sénél a takarékosság ele­mi szabályait sem tartják be — hangsúlyozta az előadó. Olyan dolgozóknak is adnak esőköpenyt és bundát, akik er­re illetéktelenek. Ilyen eset fordult elő például a Pest megyei Kéményseprő Válla­latnál. ahol az igazgató és a műszaki vezető saját magának bőrkabátot „juttatott" válla­lati pénzből. Igen jelentős vállalatainknál a minőségromlásból eredő veszteség is. A Pest megyei, a monorí, a váci és a szentend­rei kézműipari vállalatnál például jelenleg több mint 6 millió forint értékű elfekvő készlet van, amelyből körülbelül egy­millióra tehető a minőség­romlásból és a helytelen minősítésből származó vesz­teség. Csak egyetérteni lehet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a jö­vőben az ilyen, felelőtlensé­gekből okozott veszteségekért, szigorúan foganatosítják a fe­gyelmi és kártérítési felelős- ségrevonást. Egyebek mellett ezekről a legfőbb hibákról és hiányossá­gokról beszéltek ezen a tanács­kozáson. Már hangsúlyoztuk, hogy a kemény, bíráló hang nem kisebbíti az elért jó eredményeket. Csupán azt a célt tűzd ki maga elé, hogy el­hárítsa a még meglevő aka­dályokat a továbbá előrehala­dás útjából. Bizonyára a szakértő olva­sónak is feltűnik, hogy — eredményessége ellenére — elkövettek egy hibát ezen a tanácskozáson, amire Bérces Jenő elvtárs, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának ve­zetője hívta fel a figyelmet. Alig beszéltek valamit az üzemek műszaki, technoló­giai színvonalának eme­léséről, pedig ezen a terü­leten is jócskán akad ten­nivaló. Ezért a közeljövőben ipar­áganként tanácskoznak a he­lyiipari vállalatok gazdasági vezetőivel a feladatokról. Re­méljük, ilyen következetes törekvésekkel tanácsi vállala­taink is rendet teremtenek portájukon és a dolgozókkal karöltve az elmúlt évinél is nagyobb eredményekről ad­hatnak majd számot az év végén. Farkas István AIFRIISS EMBER Ö az, aki mindig friss árut ad, mindig a legújabb lapokat kínálja iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiitiiiiiifiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiniitr Befejeződött a sebész-nagygyűlés Szombaton befejeződött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete sebész-szakcso­portjának négynapos nagygyű­lése. A nagygyűlés a szakcsoport elnöke: Czeyda-Pommersheim Ferenc zárószavaival ért vé- 1 get. ÖTÖS NINCS! Tizenkét négyes találat a lottón A 24. játékhéten 2 500 503 lottószelvény vett részt a játék­ban. öt találatot ezúttal sem ért el egyetlen fogadó sem; Négyes találat 12 szelvényen volt, nyereményük 162 531 forint; Háromtalálatos szelvény 1075 van; nyeremény 904 forint. Két találatot 45118 fogadó ért el, 21,60 forint nyereménnyel; A négytalálatos szelvények számai a következők: LA 291 759, LA 307 209,1 026 231, 1 353 703, 1 627 643, 2 756 377, 2 858 111, 3 517 094, 5 112 206, 6 042 071, 6 137 731, 7 007 046. mainap Automata tojáshoz amellenőrző csapófészek A legtöbb baromfifarmon a tyúkok évi tojáshozamterme- lését csapófészek alkalmazásá­val ellenőrzik. Egy gondozó általában 10Ő0—1500 darab baromfit tud ellátni. Ebbe beletartozik az etetés, itatás, takarmányozás, takarí­tás és a csapófészek naponta többször megismétlődő ellen­őrzése. A legtöbb időt a csa­pófészek ellenőrzése veszi igénybe. Svédország legnagyobb ba- romfjfarmján (Vra-Kontróll- hönserin) a munkaerőmegtaka­rítás végett olyan önműködő csapófész­ket helyeztek üzembe, amelynél a tyúkok ellen­őrzése már nem kézzel, hanem fototechnikai úton történik. A fészeknek elülső és egy hátsó csapóajtaja van. Az utóbbihoz egy terelőj árda kap­csolódik, amely a tojókat az ellenőrző készülékhez vezeti. Ha a tyúk tojni akar, az elülső csapóajtón lép be a fé­szekbe. A megtojt tojás egy zárószerkezetre esve a hátsó csapóajtót kinyitja s ezzel le- j hetővé válik a tyúk részére a fészek elhagyása. Majd a hátsó ajtó bezárul, az első pedig ki­nyílik a következő tyúk ré­szére. Közben a tojás egy sod­ronylapra gurul, ahonnan ösz- szegyűjtik. A tyúk a terelő­járdán egy ellenőrző ládába lép, ahol egy rúgó lenyomása következtében az áramkör zá­ródik s két villanyégőt kap­csol be. További lépésre a ládába beépített különleges fény­képezőgép kiold, a tyúk ezáltal önmagát, illetve a szárnyszámmal ellátott tü­körképét lefényképezi. (A villanyégőkkel szemben egy ferdére állított tükör van elhelyezve.) A filmszalagot a hét végén előhívják és az azon található szárnyszámokat a nyilvántartásba bejegyzik. Ilyen módon az önműködő csapófészek segítségével egy gondozó 6000 tyúkot tud el­látni. Sz. A. 1958. június 15, vasárnap, Jolán napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19.42 órakor. A Hold kél 2.35 órakor, nyugszik 17-47 órakor. Várható időjárás: valami­vel több napsütés, a déli, délutáni órákban záporeső, helyenként zivatar. Mérsé­kelt északi, északkeleti szél, hűvös éjszaka. Lassú nappali felmelegedés. Legmagasabb nappali hőmérséklet 19—22 fok között. — MA DÉLELŐTT 11 óra­kor nyitja meg Szabó Sán­dor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese a Pest me­gyei pedagógusok képzőmű­vészeti kiállítását a szentend­rei Ferenczy Károly Múzeum­ban, A kiállítás nyitva: jú­lius 13-ig. — 5000 FORINTOT ad a kqzségfejlesztési alapból a fóti tanács a községi sportkör támogatására. Jugoszláv pilóta politikai menedtkjojot kért Magyarországon Június 11-én délután égy jugoszláv repülőgép szállt le Magyarországon. A gép piló­tája politikai menedékjogot kért, melyet az illetékes ha­tóságok biztosítottak számá­ra. A magyar hatóságok fel­kérték az illetékes jugoszláv szerveket a repülőgép átvéte­lére. __________ — 100 000 FORINTOT for­dít a város kútjainak felújí­tására a Nagykőrösi Városi Tanács. Megyék neve Szarvasmarha ebből tehén 1000 db Sertés ebből koca A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján térképünk Magyarország szarvasmarha- és sertés- állományát ábrázolja me­gyék szerint az 1958. már­cius 1-i állapotnak meg­felelően. A térkép karto- grammjai a következő ada­tokat tüntetik fel szemlél­tető módon: f Baranya 93 Fejér 75 Győr-Sopron 124 Komárom 41 Somogy 118 Tolna «7 Vas 128 Veszprém 126 Zala 116 Bács-Kiskun 102 Békés 101 Csongrád 72 Hajdú-Bihar 124 Pest 90 Budapest 9 Szabolcs-Szatmár 159 Szolnok 108 Borsod-Abauj-Zemplén 168 Heves 66 Nógrád 48 összesen: 1935 1000 db 1000 db 1000 db 43 264 23 35 286 27 57 228 18 19 96 8 57 316 28 30 244 21 66 195 17 61 199 17 59 172 16 56 428 38 52 463 35 38 304 25 64 426 35 49 301 21 5 133 5 87 345 31 51 399 34 86 301 26 31 145 11 22 91 9 962 5336 445 — JELMEZTAR AT, női és férfi öltözőt építenek az ócsai művelődési ház mellett. Az építkezéshez 18 000 forint ér­tékben vettek építőanyagot, a munkákat pedig — a kő­műves szakmunkán kívül — a lakosság végzi. — NÉMET VENDÉGEK érkeznek augusztusban a du- navarsányi növénytermeszté­si szakkörbe. Ide látogat Paul Haschke, a zittaui kör­zeti iskolakert felügyelője és irányítója. — MINTEGY 1200 NÉZŐ­JE volt a tököli általános is­kolások jól sikerült torna­vizsgájának. — ÜLÉST TARTOTT a Ceglédi Járási Tanács végre­hajtó bizottsága a tanácsel­nökök. tsz-elnökök, gépállo­mási igazgatók és az állami gazdaságok igazgatóinak részvételével. Az ülésen a nyári munkák feladatait tár­gyalták meg. — A JÁRÁSI TISZTIFÖ- ORVOSOK értekezletet tar­tanak június 18-án, szerdán a megyei tanácson. Az értekez­let a csecsemőhalandóság kérdését tárgyalja meg. — NÉPI ELLENŐRZŐ BI­ZOTTSÁGOT választott Tö­kölön a községi tanácsülés; Népi ellenőrökké választot­ták Metka Ferencnét, ifj. Ágics Jánost és Danes Bélá- nét. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 48 vagon és 18 tehergép­kocsi áru érkezett, ebtől 20 va­gon vegyes zöldáru, két vagon új burgonya. 10 vagon fejes­káposzta és hat vagon tojás. A környékbeli árufelhozatal kissé emelkedett, több mint 1600 őstermelő érkezett a csarnokok­ba és a piacokra. A gödöllői já­rás falvaiból bőven jött tojás, tejtermék és baromfi. Az állami boltokban a cukor- és a velőborsót 7.40—8.40, a fejes- káposztát 3.80. a kelkáposztát 4.60. a főzőtököt 3.60 forintért árusították. A daratos új burgo­nya 8.40. az apró parázsburgo­nya 4.80 forint. A csomózott karalábét 4—5 forintért adták. Szeged vidékéről és Békéscsabá­ról sok melegágyi zöldpaprika érkezett, árát mérsékelték. A hegyespaprikát darabonként 1— 1.20, az elefántormányút és a kovácsházit 1.40—2. a tölteni való fehéret 2—2.50 forintért árusítot­ták. A germersdorfi cseresznyét 9.60, a karmazsint 6.40, az egyéb fajtájú cseresznyét 4_5 forintért adták, az osztályozott szamóca 9.60—15 forintért került forga­lomba. A szövetkezeti baromfiboltok az élő csirkét kilónként 39, a tyúkot 26, a kakast 21—23 forin­tért árusították.

Next

/
Thumbnails
Contents