Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
"hírlap 1958. JÜNITTS 12. CSÜTÖRTÖK rr OlZillt&l A PEDAGÓGUS GONDOKRÓL Á Pest megye területén működő pedagógusok száma ez idő szerint pontosan 5125. A megyei tanács művelődési osztályának közlése szerint 650-en kérték áthelyezésüket, mintegy 320 Budapestre, a többi a megye valamelyik községébe. Vannak olyanok is, akik más megye területén szeretnének iskoláihoz jutni, idegen megyék területéről viszont Pest megyéibe több mint 250 pedagógus kívánkozik. Ezek a számok feltűnően nagyok. Az áthelyezésüket szorgalmazó nevelők száma meghaladja az összlétszám 12 százalékát. tehát mindenképpen figyelemre méltó és alaposabb elemzést igénylő jelenségről van szó. Akik áthelyezésüket kérték, kérelmüket alaposan megindokolták. A kérvényeket annak a tanintézetnek a vezetője terjesztette fel a megyei tanácshoz, ahol az elkívánkozó pedagógus eddig dolgozott. Az Igazgatók véleményezték is a kérvényeket, amelyek egy külön bizottság elé kerülték. Ez a bizottság megvizsgált minden kérvényt, szükség esetén helyszíni szemlével, környezet- tanulmánnyal ellenőrizte a benne felsorakoztatottt indokokat, megvizsgálta az érintett Iskolák munkaviszonyait, majd eldöntötte, hogy javasolja-e az áthelyezést, vagy pedig a kérelem elutasítását tartja helyénvalónak. A kérelmek most már a bizottság javaslatával kerülnek döntésre illetékes felsőbb szervek elé. Az áthelyezésüket kérő pedagógusok túlnyomó többsége Budapestre kívánkozik. Nyilván nem érzi jól magát vidéken. Nem tud, vagy nem akar megbarátkozni a vidéki viszonyokkal. Ennek természetesen nagyon sokféle oka lehet, köztük tiszteletreméltó és méltánylást érdemlő ok is; Érdekes jelenség az is, hogy a kérvényezők többsége nő, asszonyok, lányok vegyesen. Az áthelyezésüket kérő pedagógusok közül igen sokat otthonában, vagy munkahelyén kerestem fel, hogy a közvetlen érdeklődés módszerével vizsgáljam meg: nem rejlik-« valami különösebb ok az áthelyezési kérelmeik rengetegében? Vaskos kötetek telnének meg az így összegyűjtött anyaggal; Talán nem is lenne érdektelen olvasmány ez a gyűjtemény; Vannak egészen komoly, tragikus esetek, amelyek valóban kényszerhelyzetet teremtenek egy-egy pedagógus számára, de igen sok olyan nevelővel is találkoztam, aki egyszerűen nem szereti a vidéket, és mindent elkövet, hogy vágyai Mekkájába, a fővárosba kerüljön. Más kérdés azután, hogy miért nem tud megbarátkozni vidéki állomáshelyével. Hiszen — a kívülállók elképzelése szerint — kell, hogy a hivatástudatnak is legyen némi szerepe a pályaválasztásnál, márpedig aki pedagógus pályára ment, feltétlenül tisztában volt azzal, hogy nemcsalk a fővárosi gyerekeknek van szükségük iskolára, és hogy az ország nem Budapestből áll. Van vidék is, sőt a lakosság igen jelentős többsége vidéken él. Ez a szempont csakis azoknál a nevelőknél szorulhatott háttérbe, akiknél éppen a hivatástudat körül van baj, akik a nevelői pályában elsősorban nem a gyönyörű hivatást, hanem a ke- nyéTkereső lehetőséget látják. A vidék általában nem nyújthatja azt az emberi kényelmet, mint a főváros. A vidéki lakások nem olyan komfortosak. A kulturálódási, szórakozási lehetőségek lényegesen kisebbek, így a fővárosi viszonyokhoz szokott pedagógust a vidéki beosztás vállalása igényeinek mérséklésére kényszeríti. Ez idáig rendben is lenne, hiszen valószínű, hogy a helyzet főváros és vidék között hasonló az egész világon. A baj ott kezdődik, hogy vannak a megyében helyek, ahol a legmérsékeltebb igényű pedagógus sem találhat elfogadható, emberinek nevezhető hajlékot a maga és a családja számára. Könnyen megállapíthatjuk, hogy az elkívánkozások fő oka az esetek túlnyomó többségében a megoldhatatlan lakásprobléma, A községek nem tudnak pedagógusaik elfogadható szállásáról gondoskodni, a legtöbb helyen szolgálati lakás egyáltalában nincs. Néhol van ugyan, de omladozó, nyirkos falú, egészségtelen épületben, ahová lelkiismeretes ember nem viheti a csalódj át A pedagógus tehát, ha akarna, sem lakhatna munkahelyón. Kénytelen „bejárni”, vagy „kijárni” munkahelyére. Az utazás jelentékeny költséggel és időveszteséggel jár — találkoztunk olyannal, aki naponta öt órát tölt el az utazással —, a bejárók már fáradtan érkeznek az iskolába, a tanítás után sza- ladniok kell a vonathoz, az autóbuszhoz, így a hivatalos tanítási órákon kívül egyetlen percet sem tölthetnek az iskolájukban. Nem vehetnek részt a tantestület kollektív életében. De a község életében sem. Nem kerülhetnek szorosabb kapcsolatba a szülőkkel. Ezek szerint nevelői munkájuk semmi esetre sem lehet 100 százalékos, aminek kárát látják ők is, de az oktatás ügye i& Az egyik meglátogatott is- kola igazgatója beszélgetés közben még egy olyan momentumra utalt, amelynek szintén szerepe van ezen a téren: — A budapesti tanítóképzőkből kikerülő tanítók — mondotta — nem szívesen jönnek vidékre, de ha már kénytelen-kelletlen el kell fogad- niok a vidékre szóló kinevezést, áthelyezési kérvényeikkel évről évre ostromolják az illetékes fórumdkat. A megye szempontjából súlyos hiba volt, hogv amikor a megye területén működő három tanítóképző közül egyet meg kellett szüntetni, a választás a 110 éves nagykőrösi képzőre esett. Azt szüntették meg és a két budapestit meghagyták, pe- dig a körösi intézet növendékeinek túlnyomó nagy többsége mindig vidéki volt, és a vidékiek általában szívesen maradtak szűkebb hazájukban. Nem hadakoztak azért, hogy Budapestre kerüljenek. (Értesülésünk szerint illetékes helyen méltányolják már ezt a szempontot és úgy határoztak, hogy a nagykőrösi tanítóképzőt rövidesen újból megnyitják.) » Több helyen felvetettük a kérdést: miképpen lehetne megfelelő lakáshoz juttatni a megyei községekben tanító bejáró pedagógusokat? (Nem lehet természetesen szemet húnyni a fölött a tény fölött sem, hogy a legtöbb Budapesten lakó. kijáró pedagógus fővárosi lakását semmi esetre sem adná fel, még akkor sem, ha munkahelyén megfelelő más lakáshoz juthatna.) A kapott válaszokból kialakult egy igen ésszerű elgondolás, amelynek lényege a következő: A legtöbb város és község szívesen adna teljesen ingyen alkalmas telket azoknak a Pedagógusoknak. akik azon. családi házat építenek. Országosan meg kellene tehát szervezni a pedagógus lakóházépítő- mozgalmat, amelyhez természetesen a törvényhozás hathatós támogatására lenne szükség. A pedagógusok nem tartoznak a nagyobb jövedelmű rétegeikhez, fizetésükből nem nagyon gyűjthetnek ösz- sze annyit, amennyi előfeltétele, mégpedig számukra igen súlyos előfeltétele az OTP- kölcsön folyósításának. Mivel igen fontos művelődéspolitikai és szociális, tehát országos érdek fűződik hozzá, a kormányzat keressen módot arra, hogy a lakóházépítésre vállal- gozó pedagógusok készpénz- előleg nélkül is megkaphassák hosszú lejáratra, 25—30 évre, az építési kölcsönt, ha annak törlesztésére lekötik fizetésük meghatározott százalékát. Az építkezés így nem jelentene számukra különösen nagy megterhelést, hiszen azt a tekintélyes összeget fordíthatnák havonta a kölcsön törlesztésére, amelyet jelenleg lakbérre és útiköltségre költenek éL A z kétségtelen, hogy a probléma lényegesen megenyhülne, ha így, vagy bármilyen más, alkalmas módon megfelelő vidéki lakásokhoz jutnának azok a pedagógusok, ákik áthelyezési kérvényükben a lakáshiányt jelölik meg etk í várakozásuk legfőbb okaként, esetleg a lakáskérdés megoldhatatlanságéra hivatkozva húzódoznak a vidéki beosztástól. És az is bizonyos, hogy valamit kell tenni ezen a téren, még pedig a lehető legsürgősebben. Magyar László Kivonják a forgalomból a televízió emlékbélyeget | A Postavezérigazgatóság 1 közli, hogy az új, nagyteljesít- | raényű televízió-adó üzemibe-1 helyezése alkalmából február | 22-én kiadott 2 forint1 név- | értékű emlékbélyeget és az | ugyancsak 2 forint névértékű | emlékblokkot június 30-án ki- | vonja a forgalomból. A bélye- | gek árusítását a postahivata-1 lók június 15-én megszüntetik. |---------------- | Növényvédelmi szakértők 1 utaztak a Szovjetunióba 1 Szerdán négytagú növényvé-1 delmi küldöttség utazott Sza- 1 bolcs-Szatmár megyéből a 1 Szovjetunióba a burgonyabo- 1 gár elleni védekezés tudomá-1 nyos kérdéseinek és a kölcsö- 1 nős tájékoztatás szervezésének 1 megbeszélésére. X_a Színház, irodai ÉJJELI ŐRJÁRAT ATOMLAMPAK Több külföldi vasúttársaság j újfajta lámpákkal kísérletezik. \ Ezek nem fogyasztanak sem i olajat, sem villamosáramot: ! minden külső energia nélkül I működnek, mégpedig éveken j át éjjel-nappal. E- lámpákat a j magreaiktorban keletkezett j kripton—85 rádióaktív gázzal j töltötték meg és bórájuk bel- \ ső felületét különleges lumi- j neszkáló anyaggal, „fénypor-1 ral” vonták be. A rádióaktív j kripton állandó bomlását ki- \ sérő sugárzás hatására a j ..fénypor” világít A lámpák fényét 450 méter | távolságról is észre lehet ven- \ ni. Ha pedig a távolság 31 méter, fényüknél olvasni is j lehet. A lámpa ugyan arány- j lag drága, de borsos árát el- \ lensúlyozza az, hogy nem kel- j lenek a kilométer hosszúságú j huzalok, a huzalokat tartó ! oszlopok, s ami szintén fontos, j karbantartására sincs semmi i szükség. Már egy év óta vizs- j gálják az atomlámpák alkal- | másságát és élettartamát. Az I eredmények kielégitőek. Terv- j be vették, hogy a közeljövőben j közutakon, bányákban és teinr ! geri bójákon is alkalmazzák I őket rpgy rendőrőrszem a sötét Hí éjszakában betörést fedez fel... Lázas kutatás kezdődik a tettesek kézrekeríté- sére. A rendőrparancsnok maga irányítja a nyomozást, első gyanúja Ogonyokra, egy régi „szakképzett” kasszafúróra irányul, aki sok évi távoliét után tért ismét vissza hazájába... A későbbiek folyamán kiderül, hogy a gyanú alaptalan. S míg a rendőrök kiderítik a tetteseket, sok izgalmas jelenet szemtanúi vagyunk, a bűnözők a betörésen kívül más súlyos bűncselekményeket is elkövetnek. Az új szovjet film bűnügyi történet. Izgalmas nyomozás, bonyolult és ravasz bűncselekmények leleplezése során a néző szinte „együtt dolgozik” a hatóságokkal. Gyakorlott és kezdő rendőrtisztviselők kapcsolódnak be a nem is olyan egyszerű munkába. Az egész nyomozást Krecsetov rendőrfőparancsnok vezeti, akit Lev Szverdlin, ismert szovjet színész személyesít meg. Szverdlin kitünően alakítja a körültekintő és képzett, jóindulatú és bátor, emberséges és szerény nyomozófőtisztet, akit egyetlen nagy cél, a társadalom és az emberek szeretete vezet. Soha nem alkalmaz durva módszereket, logikával és ésszel dolgozik. Mindig emberséges, de ha kell, kérlelhetetlenül szigorú. Szimpátiával kísérjük e kitűnő színészi alakítást, amely megmutatja, hogy a rendőr is ember, akit elsősorban nem a megtorlás, hanem a bűnözés megfékezése és a bűnözök becsületes útra térítése vezet. A női szereplők között találjuk Usakovát, aki ezúttal fiatal menyasszony szerepet alakit. A többi szereplő átlagos teljesítményt nyújt. Egyedüli hibás figura Ogonyok betörőnek a megrajzolása. A történet erőltetett pátosszal veszi körül az öreg betörőt, aki néhány évtizednyi bűnös múlt után hirtelen „jó ember” lesz. De ha így is lenne, akkor is nyilván felelnie kellene régi bűneiért, nem pedig „szakszerűen” a rendőrfőnök ajtaját kinyitva, szundikálva bevárni a rendőrfőnököt a lakásán — ez kissé túlzás, még akkor is, ha a rendőrfőnök nem csodálkozik különös vendégének még különösebb látogatásán. Ettől függetlenül a darabnak más komoly hibája nincs. A bűnügyi filmek lényegét, az izgalmat bőven szolgáltatja, kivéve a kissé hosszadalmas bevezetést. A film minden sematikus oktat<t'- helyett erkölcsi tanulságot nyújt, megmutatja, hogy a rendőr a becsületes emberek barátja és védelmezője. Az éjszakai felvételek érdekessége, az általában jó rendezés, Szverdlin egyszerű és mégis nagyvonalú játéka, a hatásos kísérőzene és végül egy kitűnő artistaszámnak is megfelelő banditaüldözés igen hatásos kellékei az átlagnál jobb bűnügyi drámának. Fenyves Imre mimuimiiiiiiiimiiiiiiniiiiiiiiimmniimmiiiiiiiituiiiiiiiii (Filmhíradó A nyári menetrend egy hibája... J únius 1-től új menetrend lépett életbe és ez örömet is, bosszúságot is okoz a veresegyházi vonalon Vácra járóknak. Az öröm egy új vonatpár, amely délután 2 óra előtt ér Vácra és este fél tizenegykor indul vissza. Ez lehetővé teszi a környék második műszakos munkavállalását. De megkönnyíti az esetenkénti utazást is és nem reked Vácott az, aki — az eddigi utolsó — este 7 órai vonatot lekéste. Az üröm az örömben az, hogy az a vonat, amely Rákospalotától reggel első vonatként 6 óra 48Jkor indul, az új menetrend szerint csak Vácrátótig közlekedik, majd üresen megy vissza Veresegyházra, hogy legyen déli szerelvény Vác felé. Tudjuk, hogy a menetrendkészítés nagyon nehéz tudomány. Azt is tudjuk, hogy sok problémát kell megoldani. De azt is tudjuk, hogy tömegeket érint sérelmesen: a 9 óra előtt érkező vonat elmaradása miatt sok száz dolgozónak naponta 5 óra 37-kor kell elindulni Veresegyházról és a környező községekből, hogy 9 órára munkába, értekezletre, hivatalba, bíróságra érkezzenek. Még sérelmesebb a fótiaknak (bár kevesen vannak), mert ők Veresegyházon át nem is tudnak 10 óránál korábban beérni, mert az 5 óra 37-es vonat Veresegyházról indul! A Hazafias Népfront váci járási bizottsága kéréssel fordult a Pest megyei Tanács közlekedési csoportján keresztül a MÁV-hoe; oldja meg a kérdést. A kérésük az, hogy a Vácrátótig lerövidített vonat közlekedjék végig és Vácról térjen vissza Veresegyházra. Mindössze kétszer 9 km a többlet, de orvosolva lesz sokak panasza és ez a reláció is kap még egy vonatot, ami piacnapokon ugyancsak ki lenne használva. (És a mi tippünk hozzá: ha ez végképp „nem megy”, ne ezt, hanem a későbbi vonatot közlekedtessék Vácrátótig, kevesebb lesz a hibapont.) F. M. \ Ma mutatják be fimszínhá- I zaink a Szállnak a darvak cí- I mű, az idei cannes-i filmfesz- I tiválon Aranypálma díjat I nyert szovjet filmet. Főszerep- ! lője Tatjana Szamoilova. Me- [ gyénkben Cegléden mutatják I be első ízben jövő csütörtökön. Jana Rybarova, a Legenda a szerelemről című csehszlovák— bolgár koprodukciós film női főszereplője. A filmet a közeljövőben hazánkban is bemutatják. A Karlovy Vary nemzetközi filmfesztiválon a Ház a sziklák alatt című új magyar film képviseli a magyar filmművészetet. Ellátták az üzleteket befőzési idcnycíkkekkel I A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a boltok már megkapták a befőzéshez szükséges árucikkeket. Elegendő mennyiségű pergamentet, celofánt és idényüveget szállítottak az üzletekbe. Bár a pergament és a celofán már tavaly is elegendő mennyiségben állt rendelkezésre, az idén mintegy 15 százalékkal több pergamentet és 10 százalékkal több celofánt szereztek be. Tavaly az ellátási nehézséget főként az okozta — hogy az áru későn érkezett a boltokba. Az idén azonban már kellő időben felkészült a kereskedelem és a szükséges mennyiség a vásárlók rendelkezésére áll. A befőzési idénycikkeken. kívül rövidesen mintegy | 15 000—20 000 polietilén uzson- f nazacskót hoznak forgalomba. | A higiénikus műanyag-zacs-1 kokat balatoni tájképek díszí- | tik. Ezzel rövidesen felfrissí-1 tik a már rendelkezésre állói készleteket és a jövőben ne- ; gyedévenként új mintákkal I gazdagítják a választékot. Az akkurátus múzeumőr | Az egyik francia múzeum § igazgatója véletlenül hallotta, 1 amint az őr valamelyik látó- § gató-csoportnak magyarázta: az I egyik kiállított kőbalta négy-1 ezer és ötéves. Másnap az f igazgató magához hívatta ez 1 irodába az őrt és megkérdezte, I hogy honnan tudja ilyen pon-1 tosan a kőbalta keletkezésének 1 idejét. Mire az öreg ártatlan arccal így felelt: „Amikor a kőbaltát kaptuk, igazgató úr, f maga mondta, hogy négyezer 1 éves. Annak pontosan öt ével’ 1 j Laya Ráki játssza a rövidesen j nálunk is bemutatásra kerülő i'Bűn című jugoszláv—német film egyik női főszerepét. A film Maupassant novellája alapján készült. A bátor ember
