Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-08 / 134. szám

1958. JÜNIUS 8. VASÁRNAP PEST ME(.‘ WtSHao 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? | De CatiBIe algériai aitfa - Hruscsov üzenete EfsenBsowerhez — Macmillan amerikai „villámlátogatása*' T járom város állt ezen a héten a nemzetközi közvélemény ■Ll érdeklődésének középpontjában: Párizs, ahol a május 13-án kirobbant politikai válság De Gaulle Algériai látogatása után nem csökkent, hanem tovább fokozódott. Moszkvában nyilvánosságra hozták azt a levelet, amelyet Hruscsov intézett Eisenhower elnökhöz a szovjet—amerikai gazdasági együtt­működés megteremtése, fejlesztése érdekében. A harmadik város New York, ahol Macmillan brit miniszterelnök tár­gyalásokat folytat Eisenhowerrel a nemzetközi politika több fontos kérdéséről. De Gaulle „algériai receptje" Azok a francia polgári po­litikusok és szocialista vezetők, akik naivan azt remélték, hogy De Gaulle tábornok hatalom­ra jutásával Franciaország problémái egycsapásra meg­oldódnak, s hogy a „hosszú tábornok“ valamiféle csodála­tos gyógyírt, vagy legalábbis receptet tartogat zsebében Franciaország bajainak orvos­lására — már az első héten csalódtak. Ezt bizonyítja a franciák és a világ előtt De Gaulle „első számú külde­tése”, az algériai körút. A tábornok-miniszterelnök egyelőre nem kíván szakítani azokkal a polgári politikusok­kal és csoportokkal, amelyek a parlamenti beiktatás során számára biztosították az „al­kotmányosságot” s ugyanakkor nem akar szembefordulni a szélsőséges elemekkel, az ultragyarmatosítókkal, a Massu vezette ejtőernyős komman­dókkal, nem oszlatta fel a hírhedt „közüdv-bizottságo- kat" és egyetlen szót sem emelt a fasiszta csoportok ak­cióival szemben. Politikájában — mint azt az algériai kér­désben előterjesztett javaslatai is mutatták — lényegében a gyarmatosító körök eddigi el­képzeléseihez igazodik, legfel­jebb azoknak bizonyos gaul- leistg körítést ad. Algéria kérdésében — amely immár negyedik esztendeje a francia bel- és külpolitika kulcskérdése, ezen álltak, vagy buktak kormányok, ehhez kell igazítani a francia gazdasági életet, hiszen ez a háború napi kétmilliárd frankjába kerül a francia adófizetőknek — sem­mi újat sem tudott felmutatni. De Gaulle lényegében átvette ez ultrakolonialisták jelszavait, mármint, hogy „Algéria — francia” s „megbékélést” hir­detett franciák és arabok kö­zött, azon az alapon, hogy „má­tól kezdve csak franciák van­nak” Algériában, amely sze­rinte továbbra is Franciaország integráns része marad. Vagyis De Gaulle hallani sem akar Algéria függetlenségéről, de még részleges önállóságáról sem. Szertefoszlottak tehát azok a „liberális” illúziók, amelyek a tábornok állítólagos „liberális” elképzeléseire épí­tettek: egy észak-afrikai szö­vetség keretében rendezni az algériaiak önállóságát. De Gaulle engedett a pucs- csistáknak, azonban mégsem elégítette ki őket, s a „francia egyenjogúság” ígérete aligha ejti ámulatba az algériaiak millióit, akik nem a nyolcszáz­ezer franciához és Franciaor­szághoz akarnak igazodni, ha­nem igazi függetlenséget akar­nak. Az ultrakolonialisták pe­dig korántsem lelkesednek De Gaulle azon bejelentésére, hogy a tízmillió algériai egyen­lő szavazati jogokkal rendel­kezne a franciákkal. Attól fél­nek ugyanis, hogy azok a kép­viselők, akiket az algériaiak küldenének a párizsi nemzet­gyűlésbe, „veszélyesen felborí­tanák ott az eddigi arányokat a baloldal javára”. Kedvezőtlenül fogadták De Gaulle „algériai receptjét” az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front köreiben is. Rámu­tatnak arra az FLN vezetői, hogy De Gaulle a régi gyar­matosító politikát követi s ez csak a harcok kiterjedéséhez vezethet, vagyis az algériai háború nemzetközi konflik­tussá válhat. A megnöveke­dett hatalmú gyarmatosító hadsereg mindenesetre az utóbbi napokban sorozatos tá­madásokat, provokációkat in­tézett tuniszi falvak és őrál­lások ellen, s a feszültség Tu­nisz és Franciaország, illetve Marokkó és Franciaország kö­zött De Gaulle hatalomra ju­tásával nem csökkent, hanem növekedett. De Gaulle algériai körútja során — bár egyes jelentések szerint megpróbálta „mérsé­kelni” a puccsisták vezetőit — nem volt képes, vagy talán nem is állt szándékában ha­tározottan csökkenteni azt a szélsőséges nyomást Párizsra, amit az úgynevezett „közüdv- bizottságok” és az ejtőernyő­sök egyre folytatnak a továb­bi jobbra tolódás, a köztársa­ság teljes felszámolása érde­kében. Algériából most azzal fenyegetőznek, hogy Francia- ország területén is színre lép­nek az illegális „közüdv-bi- zottságok” és lefejezik a köz­társaságot. A haladó erőknek, s a kommunistáknak, akik a köztársaság védelmének leg­következetesebb harcosai vol­tak az elmúlt hetekben is, minden erőt tömöríteniök kell, hogy megakadályozzák a fa­sizmus hatalomra kerülését. A köztársasági erők tömörülé­sét bizonyára megkönnyíti, hogy sokak, akik bizonyos „li­berális” reményeket tápláltak a De Gaulle-kormány irá­nyában, egyre inkább átlát­nak a szitán és felismerik azt a veszélyt, amely a Negyedik Köztársaságot továbbra is fe­nyegeti. Hruscsov üzenete a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokról Nyugati gazdasági és üzleti körökben nagy érdeklődéssel fogadták Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének-Jü&enhowerhez intézett üzenetét, amely ki­fejti, hogy a szovjet—amerikai árucsereforgalom a legköze­lebbi években több milliárd dollárt érhet el. Az üzenet rá­mutat, (hogy a Szovjetunió kész felszereléseket (közte egész gyárakhoz szükséges komplett berendezéseket) és anyagokat vásárolni az Egyesült Államok­tól, sőt az első időszakban na­gyobb mértékben, mint ameny- nyit a saját áruiból elad, hogy ezzel megkönnyítse az ameri­kai cégek számára a csere- vásárlásokat. Cserében a Szovjetunió olyan felszerelé­sekkel és cikkekkel fizethet, mint mangán- és krómércek, vasötvözetek, palladium stb.— amelyek iránt az Egyesült Ál­lamok érdeklődik. Ezenkívül a szovjet kormány együttmű­ködést ajánl fel az Egyesült Államoknak a szintetikus anya­gok és ezekből előállított ké­szítmények termelésében. Ennek az újabb szovjet gaz­dasági kezdeményezésnek a jelentőségét csak növeli, hogy jelenleg az amerikai gazdaság fokozódó válságjelenségekkel küzd, a munkanélküliek száma már jóval meghaladta az öt­milliót s a szovjet rendelések munkát jelentenének. Az el­múlt esztendők bebizonyították, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista tábor köré emelt gaz­dasági embargo visszafelé sült el és nem csökkentette, hanem növelte a szocialista országok gazdasági erejét, minthogy ma­guk teremtettek elő olyan cik­keket is, amelyeket egyébként a nyugati országokból impor­táltak volna. Az embargo csődjét bizonyítják a szputnyi- kok, a TU-féle óriás lökhajtá- sos repülőgépek, az atomerő­művek és az atom jégtörő- hajó. A józan ész tehát azt diktálná, hogy az amerikai fél ragadja meg az alkalmat, s szélesítse kereskedelmi kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági együttműködésnek természete­sen kedvező hatása lenne a vi­lágpolitikára is, minthogy a vi­lág két legerősebb hatalmának kapcsolatai befolyással vannak a többi országokra is. A gazda­sági együttműködés kedvezően hatna a politikai kérdések meg­oldására is és hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez. Macmillan New-Yorkban Macmillan brit kormányfő amerikai „villámlátogatása” során ugyancsak gazdasági jel­legű lesz a tárgyalások egyik legfőbb témája. Noha a brit gazdasági életben az amerikai válságjeleknek csupán a szellő­jét érezték eddig, a félelem a depresszió iránt a londoni City-ben egyre növekszik. Macmillan küldetésének egyik célja éppen ezért az, hogy közös megállapodást találjanak a válság elhárítására. Egyik gyógyírként amerikai hiteleket követelnek, a másik javaslat pedig amellett szól, hogy to­vább enyhítsék az amerikaiak a szocialista országok elleni gazdasági embargót: csökkent­sék a tilalmi listát. Nagy- Britannia miniszterelnöke eb­ben a követelésben maga mö­gött érezheti a többi nyugat- európai partnert is, akik ugyancsak az embargló felül­vizsgálását kérik. Macmillan küldetésének azonban más céljai is vannak1 az angol közvélemény egyre erőteljesebb nyomást gyakorol a tory-kormányra a csúcsérte­kezlet megtartása, az atom- kísérletek felfüggesztése érde­kében. Az angoloknak, hogy a maguk részéről abbahagyhas­sák a kísérleteket, szükségük van az úgynevezett McMahon- féle törvény feloldására, hogv az amerikaiak kiszolgáltathas­sák atomtitkaikat szövetsége­seiknek. Macmillan igyekszik majd rugalmasabb álláspontra bíöü az amerikaiakat ebben a kérdésben, s nehéz belpolitikai helyzetét valamilyen külpoliti­kai „ajándékkal” enyhíteni Nagy-Brilanniában. Kérdés, hogy az amerikaiak megad­ják-e ezt az ajándékot Mac- millan-nek? Sebes Tibor GAZDA SZEME' Szerződjünk lucerna- és vörösheremag termesztésre A lucerna- és vöröshereter- mesiztés nagyobbarányú fej­lesztése szükségessé teszi, hogy állandóan növekedjék a mag­fogóterület. Ennek érdekében a Mezőgazdasági Magtermeltető és Ellátó Vállalat megyei ki- rendeltségével az elmúlt évek­hez hasonlóan most is lehet szerződést kötni. A szerződéses magtermesztés biztos és jó jö­vedelmet hoz a termelőnek. A szerződő termelők nyolcvan­nyolc százalékos tisztaságú lu- cemaimagért mázsánként 3500 forintot, vörösheremagért 2000 forintot kapnak. Ezenkívül 100 kilogrammonként 20 kiló fém­zárolt vetőmagot kaphatnak vissza, nyersáron és a rovar- kártevők elleni védelemre kát? oldanként mind a termelőszö­vetkezetek, mind az egyéniek 30 kilogramm ingyenes Agri- tox porozószert. A megfelelő takarmányellátás érdekében Újabb amerikai rakétaegység érkezik Nyugat-Némeíországba Az alak De Gaulle-é, az árnyék Massu-é... (A New Statesman-ból) A Nyugat-Európában állo­másozó amerikai csapatok fő­hadiszállásának közlése szerint rövid időn belül további ame­rikai rakétaegység — a 40. tá­bori tüzérosztag, 650 főnyi tiszttel és legénységgel — ér­kezik Dél-Németországba; A közeljövőben érkező tüzér­osztagot nem ágyúkkal, hanem „Redstone”-típusú atomrobba­nófejjel ellátott rakétákkal szerelték fel. A „Redstone”- rakéták hatótávolsága 320 ki­lométer. A Nyugat-Német- országban állomásozó amerikai csapatok eddig a kisebb ható­sugarú Nike-Ajax-, Honest- John- és Corporal típusú ra­kétákkal rendelkeztek. A szakértők véleménye sze­rint ezek a rakétatípusok is csupán atomrobbanófejjel „fi­zetődnek ki“. A csehszlovák Állami Tervhivatal elnöke a KGST-tagallamok együttműködéséről O. Simunek, a csehszlovák Állami Tervhivatal elnöke a szocialista országok gazdasá­gi együttműködéséről nyilat­kozott a Rudé Právónak. Ki­emelte a KGST-államok moszkvai tanácskozásának azt a határozatát, amely szerint még 1958-ban kidolgozzák a KGST-tagállamok 1965-ig szó­ló gazdaságfejlesztési terveit s további két éven belül meg­határozzák az 1975-ig szóló távlati tervek irányelveit. Rá­mutatott arra, hogy itt nem­csak az egyes államok gazda­sági fejlődésének egyezteté­séről van szó, hanem a szo­cialista munkamegosztás tu­dományos kidolgozásáról minden egyes tagállam lehe­tőségeinek és érdekeinek fi­gyelembe vételével. A KGST tevékenységének súlypontja a távlati tervezésre helyeződött át. Ez lehetővé teszi, hogy egyes országokban gazdasá­gos nagy beruházásokat való­sítsanak megt Példáiként emlí­tette a Csehszlovákiába irá­nyuló szovjet nyersolajszállí­tásokat. A szovjet ásványolaj ezidőszerint tartálykocsikban érkezik Csehszlovákiába. Mi­után most már évekre előre ismeretesek a Szovjetunióból érkező óriási ásványolajszál­lítások, célszerű a Szovjet­unió és Csehszlovákia közötti olajvezeték megépítése. Simunek nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok gazdasági együttműködésének új értel­mezése hatalmas erőt jelent a szocialista országok számára a két társadalmi rendszer bé­kés gazdasági versenyében. Az 1957. évi állattenyésztési eredmények eléréséhez nagy­mértékben hozzájárult a múlt évi jó ta-karmánytermés. Az idei télutói és tavaszi időjárás a növényzet fejlődésére nem volt kedvező, a késői kitava­szodás, majd a hirtelen fellépő száraz meleg miatt a takar­mánytermésben máris jelentős kiesés mutatkozik. Becslések szerint pillangósokból az első kaszálás a szokásosnál mint­egy 30 százalékkal, az őszi és tavaszi takarmánykeverékek termése pedig legalább a felé­vel csökkent. Ez arra figyel­meztet, hogy az idén fokozott gonddal kell eljárni az álla­tok takarmányszükségletéinek biztosításában. Nem szabad késlekedni a szálastakarmá­nyok kaszálásával. A gyengén fejlődött pillangósok most már csak vénülnek. A kaszálás ha­logatásával a minőség romlik, de a menniység nem lesz több. A hozam növelése érdekében célszerű a kaszálókat, fűtermő helyeket a levágás után nit­rogén műtrágyával fej trá­gyázni. Ezenkívül, aihol lehe­tőség van, meg kell szervezni a legelők és rétek öntözéséit. Hazai viszonyain^ között az öntözésnek azért rendkívüli a jelentősége ebben az évben, mert eddig kevés volt a csa­padék. Így, ahol megoldható, tanácsos permetezéssel öntözni. Övni, gondozni kell a legelő­ket, hogy a fű sarjadzása mi­nél erőteljesebb legyen. Min­denütt hiánytalanul és idejé­ben végezzük el a nyári gyom­irtást. Igen hasznos, ha erre a munkára a község összes le­geltető gazdáját felkérik a le­geltetési bizottságok, s a munka szervezését a községi tanács mezőgazdasági felügye­lőjével egyetértésben erőtelje­sen kézbe veszik. Szölőtermelési tennivalók A május első felében be­köszöntött, az évszakhoz ké­pest szokatlanul meleg idő­járás kedvezett a szőlőknek. A rendkívül erőteljes, gyors hajtásmövekedéssel a szőlő­tőkék behozták az előző hideg időjárás mintegy háromhetes elmaradását. A legfontosabb munka most a peronoszpóra elleni védekezés. A közvetlen peronoszpóraveszély fellépése előtt már permetezni kell. Az első permetezéseket fél- és egyszázalékos bordói lével kell elvégezni, tekintet nélkül a pillanatnyi időjárásra. A másik fontos munka most a szőlőzöld válogatása (fattya­zása), amit nemcsak azért kell elvégezni, hogy a termőhajtá­sok kifejlődését elősegítsük, hanem azért is, mert az egyéb­ként szűkös szervestrágya- ellátottság mellett így kímél­hetjük a talaj tápanyagtartal­mát. Szárazság esetén különös jelentőséget ad a zöldváloga­tásnak az, hogy okszerűen gaz­dálkodhatunk a talaj nedves­ségtartalmával. Ezt egyébként a talaj gyommentesen tartásá­val, a nyár folyamán végre­hajtott sekély kapálásokkal (zsulyázás, nyesőzés, horolás, kaparás, sarabolás; ahány vi­dék, annyiféle szólásmód) is állandóan biztosítanunk kell. Ha az új szőlőtelepítéshez közvetlenül az előhajtató lá­dákból kiszedett, iskolázatlan szőlőoltványt használtunk fel* az ilyen oltványok harmatgyö­kereit feltétlenül távolítsuk el. Ha ez nem történik meg, a rendkívül gyorsan fejlődő és megerősödő harmatgyökérék az egész telepítés sikerét ve­szélyeztetik. (h. v.) TEKINTSE MEG KIRAKATI ÁR UBEMUTA TÓ INKA T A SZAKÜZLETEKBEN, ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN ÉS A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEKBEN Régi ár Űj ár Villanyborotva 900.— 600.— Rádió építőszekrény 280.— 81. ___ | Sirály csónakmotor 4500.— 3000._ A ranyozott porcelán teáskészlet 1980.— 750.— Export zománcedények 50%-os engedménnyel. ♦ Műanyag emléktárgyak 40%-os engedménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents