Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-08 / 134. szám

1958. JŰNIUS 8. VASÁRNAP ftn Siti. k/CíHíw 3 „Importált“ tagok az érdi Szabadság Tsz nyakán Nem idei jelenség, jó néhány éve meghonosodott gyakorlat már az érdi Szabadság Tsz- ben, hogy a kukoricát harmat dós művelésre adják ki a kí­vülálló egyéni parasztoknak. A télen még úgy volt, hogy a tsz- tagok művelik meg a kukori­cát is, de ahogy beköszöntött a tavasz, egyre sürgetőbbé vált tffazdát keresni“ a kukoricának, í Az 50 holdból 35 holdat az em- j. lített módon kiadtak és a har- > madosok meg is kezdték a mű­velést: A legkönnyebb és a legegy­szerűbb lenne, ha ezért a nem dicséretre méltó cselekedetért megbírálnánk a szövetkezet vezetőségét vagy tagságát. Ehelyett azonban — nemcsak azért, mert a tényen már nem lelhet változtatni — azokra az okokra próbálunk rámutatni, . amelyek miatt a szövetkezet , nem tud kilábolni gyermekbe- tegségeiböl. Ennek a Budapesthez közel, Í de a községtől távoleső termelő- szövetkezetnek földterületéhez mérten sohasem volt elegendő tagja. | Különösen fájó pontjuk ez az f ellenforradalom óta, amikor is |a termelőszövetkezet kettévált | és a községbeliek a Búzakalász I Tsz-t megalakították. Most az 1 527 hold földjükhöz mindössze 33 tagjuk van, s ha ehhez még I hozzászámítjuk azt is, hogy két < hold kertészetet is létesítettek >— amely legalább hét tagot le­jtőt egész évben — különösen szembetűnő a munkaerőhiány. A legfontosabb tehát az len- ne, hogy új tagokat vegyenek jfel. Lennének is jelentkezők a községből, csak hát a szövetke­zet messze van, és az a kéré­sük, hogy a szövetkezet lakást is adjon. Szabad lakás azonban nincs. A szövetkezet tagságá­nak azonban éppen az fáj leg­jobban, hogy több lakásukban a szövetkezetből kilépettek laknak és semmiképpen sem tudják őket kitelepíteni. Ezek csaknem valamennyien úgyne­vezett „import“ tsz-tagök, akik ugródeszkának használták fel a szövetkezetei, hogy a város­hoz közelebb jussanak. Az ilyenfajta tsz-tag egyik Jellemző figurája Milkovics Péter, akit 1957 őszén hozott át a szövetkezet Törökszentmik- lósról. Pár hétig rendesén dol­gozott, aztán azzal a kifogással, hogy ,mines kitartása“, a Tö­rökbálinti Állami Gazdaságban helyezkedett el. Pedig a szövet­kezet a legmesszebbmenőkig támogatta. Ki a hibás, csorbítását. Arról nem is szól­va, hogy a lakbért nem fizetik, s a házak rohamosan tönkre­mennek. Ezekután jogos az a kérdés, van-e lehetőség arra, hogy va­lamilyen módon megszabadít­sák a szövetkezetét ezektől — a szövetkezeti tagság bizalmát és jóindulatát kihasználó — az emberektől? Az érvényben levő lakásren­delet értelmében — nehezen. Az utcára ugyanis nem lehet kitenni őket. Azt is látni kell azonban, hogy eltávolításuk nélkül bárgyúság várni a gyó­gyulást, a szövetkezet fejlődé­sét. A községi tanács azzal se­gíthetné legjobban a termelő­szövetkezetet, ha a községben bármilyen módon felszabadult lakásokat a szövetkezet terüle­tén lakó kilépetteknek utalnák ki. Ez csak egy javaslat, de gondolkozni kell másfajta meg­oldáson is. Mivel az érdi Szabadság Tsz esete az „import szövekezeti tagokkal“ nem egyedülálló a budai járásban, de a megyében sem, önkéntelenül adódik a kérdés: mi volna a probléma megoldásának végleges módja. A választ első pillanatra köny- nyű megadni, s így lehetne megfogalmazni: ne vegyenek fel a szövetkezetbe ilyen em­bereket. Ezt azonban meg is kell valósítani, s a Szabadság Tsz-ben is okultak már a ta­gok. Az ügy azonban nem olyan egyszerű, hogy csupán ezzel a módszerrel megoldhat­nák. Mint az érdi Szabadság példáján is láthatjuk, nemcsak az idetelepült szövetkezeti ta­goknál fordul elő, hogy a közös gazdaságot elhagyják, hanem a régebbi tagaknál is. Ugyan­akkor továbbra is a szövetke­zet területén laknak. Ilyen esetben mi történjen? Nem vezetett megoldásra az sem, amikor rendelet szabá­lyozta, hogy a belépés utáni második gazdasági év végén le­hetett kilépni a termelőszövet­kezetből, s akkor is csak úgy, ha az illető ezt a szándékát hat hónappal előtte a szövetke­zet vezetőségének bejelentette. A kínálkozó sok munkaalka­lom meghiúsította a rendelet végrehajtását, amelynek amúgyis nagy hibája volt, hogy csupán adminisztratív úton intézkedett. De össze le­het-e egyeztetni a szövetkeze­tek megszilárdítását, fejleszté­sét azzal a gyakorlattal, ami az érdi Szabadság Tsz-ben is ki­alakult, hogy bárki, bármikor otthagyhatja a tszt-t, ugyanak­kor továbbra is kihasználja an­nak előnyeit? Nem szükséges-e keresni _ valamilyen hathatós megoldást? A szövetkezeti ta­gok érzik ennek hiányát, s ja­vaslatot is adnak erre, amikor azt a kérdést teszik fel: az ál­lami gazdaságok, vagy az üze­mek vezetői mennyire szolgál­ják a mezőgazdaság szocialista hogy az ilyen Milkovics Péte­rek — hozzá hasonló több is található a tsz-ben — kihasz­nálják a szövetkezetét, ezen keresztül a tagságot? Kétségte­lenül a szövetkezet vezetőségét és tagságát kell ezért elsősor­ban hibáztatni, de felelősség terheli azokat is, akik az ilyen ,,vándor szövetkezeti tagokról“ ^ — amikor a szövetkezet érdek- g lődik felőlük — a legjobb vé-= , leményt adják, csak azért, | A vadász ul hosszú, méla hogy megszabaduljanak tőlük. § lesben, Az érdi Szabadság Tsz jó né-| ^ar fálajzott nyílra gyors hányszor „bevásárolt már“ | vadat... ilyen emberekkel, de olyan | Akaratlanul is ez örökszép szerencséje már nincs, hogy | verssorok jutnak az ember meg is szabaduljon tőlük. Nem | eszébe, amikor az ősi visegrádi túlozunk, ha azt írjuk, hogy | erdőt járja Bergmann Károly nincs olyan „hatalom , amely | vadász társaságában, a sűrű megszabadítaná a szövetkeze-1 csalitok és bozótok, a lágyan, tét az ilyen emberektől. Pedig | zsongó hegyipatakok és a ma­ezek nemcsak, hogy becsapjak | gasraszökő fák lombkoronái- a tsz-t, hanem állandóan kart | vak sejtelmes susogását hall- okoznak neki. Lazítják a mun-1 gat ja, s vallatja titkai felől. kafegyebnet, csalogatják 'dÉ Itt, a fenséges zord erdőben munkabíró tagokat az üzemek-1 űzték már a vadat honfoglaló be. Persze, nekik mar az volna | s itt vadásznak ma az előnyös, ha a szövetkezet | moűern fegyvereikkel azok a felbomlana, s így fe.edesbe | külföldi vadászok, akik csupán menne, hogy ők hogyan is he-| azért érkeznek hazánkba, hogy rültek a tanyara. , 1 megismerjék a magyar erdő Az elmúlt heten is történt ^ csodálatosan szép titkait. ilyen l ... . . bins” 1 Nagy kincs a magyar erdő „tagraDias I vaűállományával. Erről be­Hamburger István ilyenfajta Ijzélgetünk Bergmann Károly csalogatás miatt ment el a sző- I vadásszal, aki egyúttal a vetkezetből, s helyezkedett el I visegrádi vadovoda ore s gon- üzemben. ö azonban a lakáson | aozo'ja is. kívül a szövetkezettől kapott | — Évente számos külföldi háztáji földhöz is ragaszkodik. | vadász megfordul erdeinkben, De általános „igény“ az ilyen | hogy hódoljon nemes szenvedés szövetkezetből kilépett csalá-1 igének. S ez a szenvedély nép- dok részéről, hogy, a szövet ke-| gazdaságunknak évről évre áUatokrszanfszéte való legelte- valuta-bevételt jelent. tését, a szövetkezeti tagság pe- £ Ezért is fontos, hogy állandóan dig tűrje a közös vagyon meg- I bővítsük vadállományunkat, de fejlesztését, amikor mindenne­mű korlátozás nélkül, szinte ki­tárt karokkal veszik fel a szö­vetkezetekből kilépetteket. Bizonyára akadnak olyanok, akik erre azt válaszolják: „a jó termelőszövetkezetből nem kívánkoznak ki a tagok“. Ez igaz. De az is igaz, hogy rgjük napról a másikra nem lehet megteremteni a jól működő nagyüzemi gazdálkodást. A ta­gok öntudatának növelésére, s jelentős anyagi beruházásokra van szükség. Az érdi Szabad­ság Tsz esetében például azok­kal a termelőszövetkezeti ta­gokkal kell a termelőszövetke­zet gazdálkodását megszilórdi tani, fejleszteni, akik jelenleg rendelkezésre állnak. A község egyéni parasztjai ugyanis ad­dig, amíg eredményeket nem látnak, úgy sem lépnek be a szövetkezetbe. Mi legyen tehát a megoldás? Sok kérdés vár feleletre és sok probléma megoldásra. A szövetkezeti tagok sokat vár­nak azonban a készülő szövet­kezeti törvénytől, legelőször is azt, hogy védjék meg őket és szolgáltassanak igazságot az el­mondott vitás ügyekben. Az érdi Szabadság Tsz meg­erősödésének, fejlődésének ez­úttal csak egyik problémáját említettük. Egy másik szá­munkban majd a termelőszö­vetkezet gazdálkodásáról írunk. Mihók Sándor Villanypdsztor A Mezőgazdasági Múzeum­ban értékes legelőgazdálkodási anyagot állítottak ki. A legelő­gondozás folyamatos munkáit négy színes forgó dioráma szemlélteti. A legelőápolás házilag is készíthető felszerelé­si tárgyai közül sózok, dörgö­lök, nehéz hengerek és egyéb tárgyak modelljeit mutatják be. A legelők termékenyebbé tételének legújabb módszereit kivilágított üveglapokból álló képeskönyvből ismerhetik meg a látogatók. Az újonnan kiállí­tott anyag érdekessége egy működő villanypásztor. A láto­gatók kívánságukra megpró­bálhatják, hogy milyen csípős áramütéssel fordítják vissza a jószágokat a tiltott területről. Hogy rend legyen a műsorok körül... j A tanácsapparátus túlontúl felduzzadt létszámának | csökkentésekor megszüntették a városi és járási népműve- | lési csoportokat, amelyek a helyi műsorokat, a rendezvé- | nyékét, a természettudományos és más előadásokat enge- | délyezték és összehangolták. | A népművelési csoportok megszűnésével tulajdonkép- | pen nem volt olyan hivatalos szerv, amely ezt a murikát ^ ellátta volna, és így bizony nem egyszer előfordult és elő- | fordul, hogy ugyanabban a városban „ütik egymást" a g rendezvényeik, a műsorok. A váci népfrontbizottság kezdeményezésére egy hó- | napja megalakult Vácott a műsorbizottság. Ez a társa- | dalmi aktívákból álló szervezet most pótolja azt a hiányt, | ami a népművelési csoportok megszűnéséivel eddig fenn- § állt: a társadalmi szervek, a művelődési ház, az iskolák | benyújtják művelődési munkatervüket és a műsorbizott- | ság ezeket egybevetve — ha párhuzamos rendezvényeket | fedez fel — javasolja a terv megváltoztatását. Egy hónap rövid idő ahhoz, hogy a műsorbizottság | eredményeit értékelni lehessen, de ha a kezdeményezés | beválik, érdemes lesz más városban és 'községben is | követni a példát. | immiiimriiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiiimiiiiiiiimniiimMmniimiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiimiiiHiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiiinuiH Megkezdte tanácskozásait a kisipari szövetkezetek III. országos küldöttgyűlése Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban megkezdte kétnapos ta­nácskozását a kisipari szövet­kezetek III. országos küldött- gyűlése. Százhetvenötezer szö­vetkezeti dolgozó képviseleté­ben 342 küldött vitatja meg a legutóbbi küldöttgyűlés óta szerzett tapasztalatokat és ki­jelöli a szövetkezetek új fel­adatait: A tanácskozáson megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­Csend nem csupán számszerűen, ha­nem minőségileg is. A krónikás, aki e sorokat feljegyezte, akaratlanul közbe- vág. — Ezek szerint ezt a célt szolgálja a vadóvoda létreho­zása is? A szikár, magas ember rá- bólint. — Igen. Amikor 1956 nyarán létrehoztuk a vadóvodát, az volt a célunk, hogy az ország különböző részeiből befogjuk a legszebb fiatal állatokat, s néhány hónapos itt-tartózko- dásuk után az ország más vi­dékein elterülő erdőkbe vigyük őket vérfrissítés céljából. Hu­szonöt szarvassal és őzzel kezdtük a munkát, s még olyan célt is tűztünk magunk elé, hogy külföldre is szállítunk majd e nemes, fiatal állatok­ból. Sajnos, azonban tervünk felborult. Az ellenforradalom itt is súlyos károkat okozott. A vadóvoda csakhamar elnép­telenedett, s hosszú ideig egyetlen lakója sem volt. Míg mindezt elbeszéli, a, hangja önkéntelenül is szomo­rúbban csendül, mintha a Pihen a csónak a hfis habokon, s a faágak bódultán bólogatnak a szerencsés felé NEMES VADAK OTTHONA ponti Bizottság titkára, Szurdi István, a Központi Bizottság tagi3) az MSZMP ipari osztá­lyának vezetője, Nagy József- né könnyűipari miniszter. Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter, Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke. Ott voltak a szovjet, a kínai, a csehszlo­vák, a román, a bolgár, a len­gyel és az albán szövetkezetek küldöttei is. A tanácskozás egyben jubi­leumi ünnepség, tíz évvel ez­előtt bontakozott ki hazánkban a kisipari szövetkezeti mozga­lom. Ebből az alkalomból a küldöttgyűlés idején gazdag kulturális és sportműsort is rendeznek. Bemutatják a kis­ipari szövetkezetek legjelleg­zetesebb termékeit. Külön ki­állításon ismerkedhet meg a közönség a népi iparművészek alkotásaival. A küldöttgyűlés Erdős Jó­zsefnek, az OKISZ elnökének beszámolójával kezdődött meg. Tanácselnökök értekezlete a parlamentben A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak el­nökei szombaton értekezletre gyűltek össze a parlamentben. Magyari András földművelés- ügyi miniszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdaság idő­szerű kérdéseiről. Az előadást vita követte, amelynek ered­ményeként meghatározták a jelen időszakban a tanácsok előtt álló legfontosabb felada­tokat. „DŰL A FA” Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság „Dűl a fa“ címmel balesetvédelmi oktatófilmet készíttetett, amelyet a Buda­pesti Állami Erdőgazdaság dol­gozói részére mutattak be elő­ször Budakeszin. A bemutatón dr. Balassa Gyula miniszterhe­lyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, a film készítőit és szereplőit kitünte. tésben és pénzjutalomban ré­szesítette.' Hogyan öltözzünk A Szovjetunióban egyre több és több dolgozó nőt érdekel az a kérdés, hogy munkájához hogyan öltözzék fel jól és prak­tikuson és mégis ízlésesen. A Szovjetunióba1^, de ugyan­így máshol is vannak még olyan ipar­ágak, olyan üzemek és olyan munkaterületek, ahol egyelőre nem hasz­nálnak üzemi munkaruhát, védőöltözeteket, stb. Ilyenek például a ruhagyárak, szövőgyárak, stb. A dolgozó nők itt maguk ál­lítják össze vagy varrják meg azokat a ruhákat, amelyekben munkába járnak. Egyesek a valaha ünnepi kimenő ruhá­nak használt, de már elhor­dott, elviselt ruhadarabjaikat veszik fel munkába. De gon­nagy kár elsősorban nem a Pilisi Állami Erdőgazdaságot, de őt, saját magát érte volna. Hiába, az állatok úgy hozzá­nőttek már szívéhez, hogy el­vesztésük nagy-nagy szomorú­ságot őkoz. Csak akkor vidá- modik hangja, amikor a jelen­ről, vagy még inkább a jövő­ről beszél. — A tél óta újra van már lakója az óvodának. A nagy hó idején egy vemhes muflon­jerkét fogtunk, amely bele­szorult a magas, jeges hóba. Április derekán itt ellette meg gidáját. Ez volt az első sza­porulat, mióta fennáll az óvoda. Aztán került még két muflon-jerke és két néhány napos vaddisznó-malac is. Ezéket azonban az elmúlt na­pokban Homoki-Nagy István, a természet filmek nagy mes­tere vitte el, készülő új film­jéhez. Így jelenleg csak a két muflon és Miska úr, a bagoly uralja a vadóvoda területét. S nyomban invitál, mennénk talán fel, a vadóvodába, körül­nézni, személyesen meggyő­ződni mindarról, amit elmon­dott. dőljék csak el, milyen komikus látvány a gyárban mondjuk a szép tarka krepdesin ruha, vagy valamilyen más alkalmi ruha. Az ilyen öltözéknek, azonkívül, hogy nem előnyös, még több hátrányát sorolhat- nók fel. Mindenekelőtt legyen kényelmes az a ru­ha, amiben munkába já­runk, mert ettől függ moz­gékonyságunk és követke­zésképpen munkatermelé­kenységünk, sőt hangula­tunk is. Praktikus, ha munkaruhánkat csak munkában hordjuk. Az ilyen ruháknak nem kell bo­nyolult szabású varrónői re­mekműveknek lenni. Munka­ruháját minden nő maga is megvarrhatja. Ilyen munkaru- . ha lehet például a köpenyruha; ! A munkaruha biztosítja a í szabad mozgást, ne legyen túl \ szűk vagy túl bő. Kívánatos, | hogy a ruha levétele ne a fejen j keresztül történjen — ez higié- ; niai szempontból fontos. Ha a ; ruhá hosszú ujjú, elszűkülő I csukott vagy gumírozott man- j zsettával végződjék. A lobogó ! hosszú ujjat bekaphatja a gép, ! amiből szerencsétlenség szár- ! mazhat. A ruha simuljon a ! testhez. Ezt derékban hátul i vagy oldalt ügyesen elhelye- : zett gumipántokkal biztosíthat- i juk. Munkához rendkívül I praktikus a lefelé szűkülő i nadrág. A munkaruhánál igen fon- i tos az anyag is. Az anyagnál legyünk te­kintettel a munkahely bel­ső hőmérsékletére és nem utolsósorban a ruhakopás­ra. Igen fontos a szín megvá­lasztása is. A munkaöltözet ne legyen túl élénk színű, mert az nincs jó hatással az idegekre és elvonja a figyelmet. Ajánla­tos a közönséges barna, kék, szürke vagy sötétzöld szín. Ha munkaruhánk anyagát túlságo­san sötétnek találjuk, a zse­beken, galléron, vagy máshol elhelyezett világosabb színű szegélyekkel, díszítésekkel, öv­vel segíthetünk rajta. (Megjelent a Trud című lapban) Csodálatosan szép, árnyas terület a visegrádi vadóvoda. \ Terjedelmes völgy, melynek mélyén patak csörgedez, két; oldalán pedig meredeken ma- i gaslik fel a domb. A két muf- \ Ion, amikor megpillant ben- \ nünket, vad száguldással nyár- \ gal fel a meredek parton, s \ szinte szemvillanás alatt tűnik \ el a szemünk elől. Sajnos, még \ a fényképezőgép lencséje sem \ állja velük a versenyt. Nincs I más mit tenni, a szelidebb va- \ dat, Miska urat keressük fel, I aki éppen odúján kívül tanyáz. \ — Fontos feladata van Miska \ úrnak itt, a vadóvodában — j magyarázza Bergmann Károly. \ — Időnként a ragadozó mada- \ rak irtására használjuk fel. \ Miska urat kikötjük nappal \ egy rúdhoz, s mivel a nappali \ ragadozók nagyon haragszanak i az éjjeli betolakodóra, köréje \ gyűlnek, hogy elzavarják nap-1 pali vadászterületükről. így \ aztán nagyszerű alkalma nyí-l lik a vadásznak arra, hogyl eközben kilövöldözze a raga-1 dozó, kártékony szarkákat, I sólymokat, vércséket, héjákat. | Azzal búcsúzunk a vadóvo-1 dától és derék őrétől, hogy re-\ méljük, mire legközelebb erre I visz útunk, majd benépesül e 1 hely, amely nemes és fontos I célra hivatott. (prukner) |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents