Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

185». JCN1GS 7. SZOMBAT

ü/CMai)

3

A szövetkezeti kereskedelem súlyos gondjai

A zöldség- és gyümölcsfélék

felvásárlásáért és elosztásáért az idén első ízben a szövetkezeti kereskedelem a felelős. A szövetkezeti kereskedelemre várt az a feladat, hogy zökkenőmentesen kielégítse a lakosság, az ipar és az ex-, port zöldség- és gyümölcsigényeit. Erre a nagy feladatra a szövetkezeti kereskedelem fel is készült, részben bizonyos mértékű átszervezéssel és átrendezéssel, részben pedig megfelelő intézkedésekkel. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a földművesszövetkezeti felvásárlási es áruforgalmi apparátus jól megfelelt volna egymagában véve is igen nehéz feladatának, abban az esetben, ha nem gátolja ebben a munkában elemi csapásszerű kartételeivel a korai zöldségfélékre nézve katasztrofális időjárás.

Ebben a tekintetben az idén az évszázad legkedvezőtlenebb időjárási körülményei sújtották a zöldségtermelőket, a szövetkezeti kereskedelmet és természetesen a lakosságot is. Ennek elleneie sok tekintetben mégis sikeresen vizsgázott a szövetkezet' kereskedelem. A XX. szazadban a meteorológiai feljegyzések tanúsága szerint még sohasem volt olyan hideg, száraz, csapadékszegény április, mint az 1958-as évben. Még május első napjaiban sok háztartásban fűtéssel kellett biztosítani a lakások hőmérsékletét. Ez az időjárás a lehető legkedvezőtlenebb volt a palántanevelésre és a zöldségfélék vetésére. Már ebben az időszakban aggodalommal gondoltak a zöldségtermelők a kései, kedvezőtlen kitavaszodás következményeire. Bíztak azonban abban, hogy a természet csak behozza a késedelmet és bár bizonyos terméskieséssel számoltak, de azzal, ami történt, senki sem mert" számdlnr.:-:fv - tavaszba •'húzódó tét után augusztusi kánikula tört be és hetekig tartotta magát. S ez a tény már katasztrofálisnak mondható. Semmiféle agrotechnikai eljárás itt nem hozhatott segítséget, a korai zöldségfélék szédületes gyorsasággal kezdtek érni, sőt túlérni és elsárgulni. Ezzel párhuzamosan a kártevők elképesztő mennyiségei léptek fel, a korai és a későbbi zöldségfélék érési ideje egybeesett, a különböző cikkek szezonideje felére, negyedére csökkent. Hirtelené- ben az egyébként erősnek nem mondható zöldségtermés egyszerre jelentkezett a piacokon, bizonyos cikkekből olyan torlódás állt elő, amelynek levezetésére képtelen volt a felvásárlás, de az eladó kereskedelem is. A szövetkezeti kereskedelem óriási erőfeszítéssel igyekezett helytállni.

A példátlan nehézségek jellemzésére hadd álljon itt néhány adat. A bajbajutott cikkek közé tartozik a saláta. A szövetkezeti kereskedelem maximális áruterítést produkált salátából. Nyolc-kilencezer fej salátát hozott naponta forgalomba Budapesten és néhány nagyobb ipari városban. Szinte a kétszeresét an-_ nak, amit bármely megelőző | évben. Mégis mintegy tíz-f millió fej saláta magzott fel a termelőknél a hirtelen kánikula miatt. De ez a szám csak becslés, ennél minden valószínűség szerint jóval több saláta vált értékesíthe- tetlenné, jóllehet ez a meny- nyiség hetekre meghosszabbíthatta volna a saláta-szezont. így azonban az értékesíthetetlen salátamennyiség ellenére is a lakosság salátahiányra számíthat.

Hasonló a helyzet a retekkel.

A zöldségféle sem tudott ellenállni a nagy melegnek, hanem egyik napról a másikra még a termőföldben megpud- vásodott. A legnagyobb baj azonban a zöldhagymával történt. Ezt a zöldségfélét már küllemére is nagy rongálódás érte a piacokra való eljutásáig. A beállott torlódások miatt az áru lassabban került piacra. Sok helven volt ezért látható fonnyadt, nem éppen vonzó külsejű áru. Ez a gyorsan rom.

landó cikk nem tűri a tárolást. A fogyasztói igény maximálisan ki lett elégítve belőle, de a lerövidült szezonidő miatt egyre több hagyma vár felvásárlásra. Erre a felvásárló kereskedelem nem vállalkozhatott, mert az egyenlő lett volna a szállítás és tárolás közben használhatatlanná vált, megromlott áru forgalomba hozatalával. Ezért a zöldhagymát termelő zöldségeseknek meg kell érteniök, hogy semmiképpen sem lehet célja a szövetkezeti kereskedelemnek és a népgazdaságnak termelvényük megsemmisítése. Sokkal helyesebb tehát még a zöldhagymára szerződött termelőknek is a földben hagyni a hagymát, hogy az a későbbiek során főzőhagymaként kerülhessen értékesítésre. Természetesen a földben maradt hagyma további gondozást kíván, mert a most átvételre nem került zöldhagymát a későbbiekben mint főzőhagymát csak akkor lehet forgalomba hozni, ha sz a főzőhagyma minőségi követelményeinek megfelel. Nem szabad tehát elhanyagolni ezeken a hagymaterületeken a növényápolási munkákat és a kártevők elleni védekezést.

Bár a zöldborsó-szezon nemrégen kezdődött, a gondok már itt is jelentkeznek. A kései kitavaszodás miatt zöldborsóból ötven-hatvan százalékos árukiesés várható a tavalyival szemben. A meglevő 'kis meny- nyiség viszont néhány nap alatt jelentkezik a piacon. A rekkenő hőség pedig tovább tart. A borsó fokozatosan érik be. A vetésterület bizonyos részein a termés egy része korábban szedhető, mint a nagy átlag. Igen rosszul jár az a termelő. aki megvárja, míg egész borsótermését egyszerre szedheti ie. mert akkorra már árujának nagy része minőségileg igen csökkent értékű lesz. Éppen ezért. 3. szedhető. Jx>rsót azonnal szedni kell és itt is naigyon fontos a kártevők elleni védekezés. Porozni kell a zöldségféléket. A Hungária

Matador porozószerrel sikeresen vehetjük fel a kártevők elleni harcot. Nagy gondot fordítsunk a növényvédelemre a burgonyánál és a gyümölcsnél is. A burgonyatermés még a kezünkben van, a fantasztikus időjárás egyelőre itt még nem tett kárt, csak azt a nem éppen üdvös csodát produkálta, hogy a piacon előbb jelentkezett a cseresznye, mint az újkrumpli.

A feltorlódott érés miatt számolhatunk kipusztult zölds!g területekkel. Ez nemcsak I a termelők gondja, hanem a szövetkezeti kereskedelemé is. ugyanis a zöldségfélék gyors lefutása miatt a kővetkező szakaszban zöldséghiánnyal lehet számolni. Ez nagy zökkenőket okozhat a lakosság áruellátásában. Éppen ezért jó, ha a termelők ezzel előre számolnak. A kiégett területekre tanácsos — ha az időjárás engedi — későbbi zöldségféléket ültetni. Számbajöhet ebből a szempontból a kései zöldborsó, a káposzta és más egyéb zöldségfélék. így a termelők is pótolhatják azt a veszteséget, amelyet az elemi csapás miatt el kell szenvedniük, a lakosság áruellátása is kevésbé fogia megérezni a katasztrofális időjárást.

Vajon mi van az utcán?

(Foto: Gáldonyi)

tiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiuiiiimiiiiiiiútmmii

Kitüntetések

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az OKISZ harmadik országos küldöttgyűlése, valamint a kisipari szövetkezeti mozgalom tízéves jubileuma alkalmából kiemelkedő munkájuk elismeréséül tizenegy kisipari szövetkezeti dolgozónak a Szocialista Munkáért Érdemérem, tizennégynek pedig a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta.

A kitüntetéseket Dobi István. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken az Országház Munkácsy-tér- mében adta át.

A Palma Gumigyár nyári újdonságai

Megkérdik az első magyar gumicsónakok és gumilutajok gyártását Havonta 60000 különböző gyerm kjátckot készítenek, bőségesen lesz felfújható gumimatrac

A Palma Gumigyár az idén sokféle újdonsággal látja el a kereskedelmet. „Palma” néven rövidesen kapható lesz a kiváló minőségű teniszlabda, amely bármely külföldi gyártmánnyal felveszi a versenyt.

•■■A- .tavalyához mérten - nagyabb lesz a .választék felfújható gumimatracokból is, amelyeket négy típusban hoznak forgalomba. A „Mecsek”

három légkamrás, fejpárnával látták el, s előnye, hogy karosszékké is alakitható. A „Balaton” egy légkamrás, a „Bükk” és a „Visegrád” két légkamrás és igen alkalmas sátorban való használatra. A matracok súlya mindössze három kiló.

’Nagy örömet /szereznék a gyerekeknek a rövidesén forgalomba kerülő gyerekjátékokkal. A csipogó-játékokat gumiból öntik. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a drótvázas szivacs-játékok ■ és babák, amelyeket ötféle típusban készítenek. A gyár havonta mintegy 60 000 különböző gumi-gyermekjátékkal látja el a kereskedelmet.

Rövidesen megkezdik a gumicsónakok és tutajok gyártását is. A gumikajakokat és tutajokat a nyár folyamán próbálják ki.

„Ellopták a kerékpárom"

Eredményes a termelőszövetkezeti jogvédelem

Hányszor fordulnak kerékpártulajdonosok a rendőrséghez: „Ellopták a kerékpárom”. S ilyenkor elvárják, hogy a rendőrség megkeresse a tettest. Arra nem gondolnak, hogy maguk is hozzájárulnak a lopáshoz. Mint ez a Cegléden készült kép is bizonyítja, hanyagul odatámasztják kerékpárjaikat a fához (tönkreteszik a fát is), s mennek a dolguk után. Kell-e jobb alkalom a kerékpártolvajoknak?

A termelőszövetkezetek segítésére alakult 1955-ben a jogvédő iroda, amely az elmúlt esztendők során bebizonyította életképességét. Három év alatt 725 jogerős ítélettel befejezett peres ügyben képviselték a szövetkezeteket. Az említett peres ügyek 555 esetben, 6 712182 forint értékben a tsz-ek javára dőltek el. Mindez azt bizonyítja, a jogi képviselők teljes tudásukkal, nagy lelkiismeretességgel védték és védik a szocialista gazdaságok érdekeit.

A jogvédelmi irodán belül 23 ügyvéd dolgozik és 108 termelőszövetkezettel van szerződésük állandó jogi képviselet ellátására. Az állandó jogvédelemben való részvétel kevés anyagi megterhelést jelent a termelőszövetkezeteknek, mivel a szerződéses jogi képviselők havi munkadíja 80 forint. Az alacsony díjazás egyáltalán nem befolyásolja a jogi képviselőket abban, hogy lelkiismeretesen végezzék munkájukat, amit ékesen bizonyítanak az előbb említett adatok is. Ez esztendő első felében a szintén általuk képviselt, ítélettel lezárt ügyek 75 százalékát, s értékük 88 százalékát megnyerték a tsz- ek. A csemői Uj Élet például 31200 forintos pert nyert meg

Az ember vére irányítja a lélegzést, nem a mellkasa

J közhit azt tart- zl ja, hogy a mellka&unk. „vesz” lélegzetet. Valóban úgy tetszik, hogy elhatározásunktól függően gyorsítani vagy lassítani is tudjuk lélegzésünket. A valóságban azonban nem mi lélegzünk, nem a mellkasunk, hanem a vérünk, mégpedig éppen a légzőközpontra való hatás által. Ez a légzőközpont megérzi a vér oxigénszükségletét akkor is, ha alszunk, vagy nem figyelünk oda s a szükségletnek megfelelően irányítja a légzést.

Igen komoly távirati összeköttetést

tart fenn a szervezet a légzés szabályozására. A nyúltagyban, tehát az agyvelőt a gerincvelővel összekötő nyald agyrészben találtak a tudósok egy ideggócot, amelynek sejtjei minduntalan áram- lökéseket küldenek a rekeszizomba és így ritmikus összehúzódásokra ingerük. Ha a vérben kevés az oxigén, akkor az áramlökések meggyorsulnak. megerősödnék és ennek megfelelően gyorsabban. mélyebben lélegzőink. Ezt a lélegzésünket szabályozó ideggócot légzőközpontnak nevezzük.

Nagyon érdekes kísérleteket végeztek emberen és állaton. Megfigyelték, hogy ha egy állat vérébe oxigént vezettek, akkor mellkasának légző mozgása megszűnt, nem tudott lélegzetet venni, igaz, hogy nem is volt rá szüksége, hiszen mesterségesen megkapta az oxigént. Mi volt az oka. hogy az ilyen állat nem tudott lélegzetet venni? Az, hogy légzőközpontjára az oxigénnel telített, vér semmiféle ingert sem fejtett ki, a légzőközpont nem érezte szükségét annak. hogy mozgatóingereket küldjön n rekeszizomba.

Embereken is végeztek már hasonló kísérleteket. Egy tudós például olyan gázkeveréket szívott be, amelyben nem húsz százalék körüli volt az oxigéntartalom. mint a rendes levegőben, hanem hetvenöt százalék. Az eredmény az volt, hogy nyolc és negyed percig nem vett lélegzetet. És mégsem fulladt meg, mert hiszen a fulladás csak akkor következik be. ha a sejtek nem kapnak elég oxigént Viszont ebből a rendkívül oxigéndús gáz- keverékből egyetlen lélegzetvételnyi Is elég volt ilyen hosz- szú időre.

a Nagykőrösi Gépállomással szemben, ami aratási szerződés be nem tartásából származó kártérítés volt. A bugyi Petőfi Tsz-nek a megyei zöldség- és gyümölcsvállalattal volt peres ügye, amiatt, hogy rossz vetőburgonyát szállított a szövetkezetnek. A jogvédő iroda közbenjárására a bíróság 33 000 forintot ítélt meg a tsz javára.

Legtöbb termelőszövetkezet értékeli is a jogvédő iroda segítségét, de még akadnak olyanok, akik elintézik egy kézlegyintéssel a szervezett jogvédelem kérdését. Pedig, mint említettük, anyagilag különösebb megterhelést nem jelent, viszont hiányukban sok olyan lehetőségtől esnek el a szövetkezetek, amelyeket saját hasznukra gyümöicsöz- tethetnének.

Sz. E.

Befejeződött az Agrártudományi Egyetem tudományos ülésszaka

I Pénteken, az Agrártudomá- ! nyi Egyetem június 2-án kez- ! dődött ülésszakának utolsó I napján a mezőgazdasági gé. I pészmérnöki kar kutatásaival I kapcsolatos előadások kerül- ! tek sorra. Almási Gábor do- ! cens a tehenészet gépesítésé- ! nek feltételeiről tartott nagy I érdeklődéssel kísért előadást. I Ismertette széleskörű — 18

s ezer tehénre, több száz nagyüzemre kiterjedő — adatgyűjtésének eredményeit. Mikecz István tanszékvezető docens a máris alkalmazásra kerülő eépészeti berendezésekről beszélt részletesen. Beer György adjunktus és Szász János tanársegéd saját szerkesztésű fe- iőgépüket ismertették.

A pénteken lezajlott előadásokkal bezárult az Agrártudományi Egyetem tudományon ülésszaka.

EGY EMBER ÚTJA -TANULSÁGGAL

A közelmúltban egy érdekes ügy nagy port vert fel Cegléden: Lencsés Gábor esete, aki éveken át a Ceglédi Városi Tanács titkára volt. A hír gyorsan terjedt: Lencsés visz- szaéléseket követett el, s ezért a rendőrség letartóztatta. Mint ahogyan szokás, napokig izgatottak voltak a kedélyek, majd lassan elcsitult minden. Sokan tudomásul vették az esetet, másók még ma sem tudnak napirendre térni fölötte és találgatják, hogyan juthatott Lencsés Gábor a lejtőre, miért nem figyelmeztették még idejében!

Lencsés Gábor esete ritka, de sajnos nem egyedülálló. Szobi születésű, apja kovácssegéd volt, s ő 1941-től 1949-ig a nagymarosi elöljáróságon mint díj nők dolgozott. 1946 óta párttag, párt is kólát végzett, sem párt-, sem más büntetése nem volt. 1950-ben hivatalvezető, majd Szokoly község tanácsának titkára. Ezután a megyei pártbizottságon politikai munkatárs, 1954 óta a Ceglédi Városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára volt.

Egész munkásságában, korábbi életében, s az ellenforradalmi események alatt kommunistához illő magatartást tanúsított, S aztán egyszerre kirobbant ez az ügy..: Talán a gyors előrejutás, a funkció szédítette meg? Fejébe szállt az. hogy egy 40 ezer lakosú városnak lehetett az egyik vezetője? Vagy rossz társaságba keveredett? S ahogy mondják, aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók? Vagy talán Lencsés Gábor már eleve hajlamos volt a bűnözésre? Azt hiszem, hogy a kérdések így önmagukban egy kicsit sántítanak. Senki sem születik a bűnre! Lencsés Gábor korábbi élete pedig éppen azt példázta, hogyan lehet becsületes munkával, állandó tanulással, szorgalommal a mi társadalmunkban előbbre jutni, Megszédült, pedig a nagyobb funkció még többre kötelez. Lencsés Gábor eleget tett a követelményeknek, nem vezette rosszul a város ügyeit. De a rosszul megválasztott „barátok“ sokszor lejtőre viszik az embert, ahonnét már nincs visszaút, elszakad a kötél, elkerülhetetlen a zuhanás a mélybe és oda a be- csületes élet. .

E

z történt Lencsés Gáborral is. Az elvtársi barátság helyett — a kommunista kollektívát mellőzve — rossz társaságba keveredett. A tanács volt műszaki dolgozóiról van szó. nevezetesen két emberről, K. M. és O. L. tisztviselőkről* akikkel 1957 tavasza óta egyre többet volt együtt és rendszeresen eljártak italozni. S az ital, az átkozott ital fellazítja az emberben meglevő gátlásokat, társadalmi kötelékeket, a szocialista erkölcsöt, amely nélkül nem lehet as ember hasznos társadalmi lény. Így kezdődött — s aztán azzal folytatódott, hogy a sporttelepi építkezésnél fiktív számlát csináltak, így jutottak pénzhez. A számlát Lencsés Gábor írta alá, az utalványozást ő rendelte el, Tóth István a pénzt felvette és aztán a munkát a sporttelepen társadalmilag végeztették el, a pénzt pedig zsebrerakták.. ;

S aztán folytatódott, hogy más alkalommal bort fogadott el, a szeszfőzdéből pálinkát, és már nem volt visszaút. Egy vizsgálat alkalmával kipattant az ügy, s Lencsés Gábornak felel nie kell cselekedetéért.

De vajon megelégedhetünk-e ezzel? A bíróság majd megteszi a magáét. Kiszabja a méltó büntetést, amit Lencsés Gábor megérdemel. A közvélemény is megnyugszik és tudomásul veszi, hogy nálunk a törvény egyaránt lesújt mindenkire, legyen az bármilyen funkcióban, párttag vagy pártonkívüli, ha egyszer törvényellenes cselekedetet követ el. Ezzel az ügyet le is zárhatnánk...

Ne térjünk könnyen napirendre az ügy felett, mert egy értékesnek indult ember züllése fájdalmas dolog. s

A z ember kollektívában él;

Egyrészt munkahelyén, másrészt pártszervezetében. Kötelességünk segíteni, hogy minden munkatársunk becsületes úton fejlődjék. S ez az, amit Cegléden elmulasztottak..;

Ne hagyjuk az embereket magukra. Figyeljük munkájukat, életüket és idejében figyelmeztessük őket. Követeljük meg az önzetlenséget, szerénységet és az emberi becsületet. Ne engedjük, hogy rossz társaságba keveredjenek. Ha akkor figyelmeztették volna Lencsést, amikor az első pohár bort elfogadta, lehetett volna segíteni. De amikor már a bűn útjára lépett, nem lehetett visszarántani.

A Lencsés-ügy tanulsága nemcsak az, hogy a bűnös elnyeri büntetését, hanem az is, hogy az éber és elvtársias kollektíva szigorú szeretettel vigyázzon minden egyes emberre, minél értékesebb, annál inkább! A társadalom emberformáló erejével jobban, százszorta jobban neveljük elvtársainkat, hogy bennük a jóság, a szépség, a nemes dolgok fejlődjenek, hogy ellent tudjanak állni a könnyű élet csábításának ... Gáli Sándor