Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
2 "fettirfap 1958. JŰNIUS 6. PÉNTEK Ma jna-Frankf úriban kedden több mint harmincezer tüntető tiltakozott a nyugatnémet hadsereg atomfeli'egyverzése ellen. A tüntetés idejére a városi közlekedés dolgozói sztrájkba léptek. Figyelmeztető sztrájkba léptek a Majna-Frankfurt-i nagyüzemek dolgozói is. Különösen nagy hatást gyakorolt a részvevőkre annak a küldöttségnek a beszámolója, amely éppen e napokban tért vissza Hirosimából és Nagaszakiból. STRAUSS bonni hadügyminiszter kedden beszédet akart mondani egy CDU-nagygyűlé- sen, Beuel ipari központban, Bonn közelében. A nagygyűlés azonban botrányba fulladt, mert az atomfegyverkezés ellenfelei egy hangszórós gépkocsiból a légoltalmi szirénák fülsértő üvöltését sugározták a nagygyűlés színhelye felé, úgyhogy egy órán keresztül a hadügyminiszter nem tudott szóhoz jutni. PILÖTÁK jelentései szerint szerdán Dél-Ausztrália egész területét vastag porfelhő borította. amely a helyenként 80 De Gaulle algíri beszédét kedvezőtlenül fogadták Észak-Afrikában Az Algériai Nemzeti Fel- szabadítási Front tuniszi köreiben szerdán este kijelentették. hogy De Gaulle tábornok Algírban mondott beszéde „semmiféle alapot sem szolgáltat a megbékélésre”. Illetékes körök szerint a tábornok semmilyen formában sem ismerte el a függetlenség elvét. amelyért az algériaiak harcolnak. „De Gaulle azt akarja, hogy valamennyien franciák legyünk — jelentették ki a Fel- szabadulási Front köreiben — ahelyett, hogy maradéktalanul elismerné, hogy nemcsak algériaiak vagyunk, hanem szabad algériaiak is szeretnénk lenni”. Ezekben a körökben hangoztatják, hogy az egységes francia állampolgárság bevezetése „visszafelé, tizenegy évre visszamenően megtett lépés”, s lényegében megismétlése az 1947-ben Algéria számára javasolt francia statútumnak. Illetékes tunéziai körökben annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy De Gaulle beszéde növelni fogja a nehézségeket Franciaország és Észak-Afrika kapcsolataiban, mert „oly sokkal többet rekilomcter sebességű szél hatá- méltünk . sara egészen 1800 méter ma- j Ugyanakkor tunéziai kö- gasságig is emelkedett. A szél- rökfoen rámutatnak, hogy a felkavarta por teljesen ronggyá tábornak beszéde „első beishasogatja a növényeket. Adelaide közelében három repülőteret le kellett zárni és a gépkocsik lépésben voltak kénytelenek haladni. mérésé francia miniszterelnök szájából annak, hogy a algé- | riai nép harca bátor, hogy i az algériaiakat megaláztatá- { soknak vetették alá, megfcsz- I tották őket jogaiktól és hogy nem volt más választásuk mint fegyvert ragadni”. Marokkói körökben is kiábrándulással fogadták De Gaulle tábornok szerda esti algíri beszédét. Hivatalosan ugyan nem kommentálják a beszédek nem hivatalos formában azonban hangoztatják, hogy a tábornok több éve elavult nyelvet használt. Ügy vélik továbbá, hogy De Gaulle túlságosan messze ment a köz üdv-bizottság tevékenységének jóváhagyásában. A RENDŐRSÉG szerdán letartóztatta a japán sajtódoligo- zók szakszervezeti szövetségének négy vezetőjét, aki részt vett a japán munkások tavaszi béremelési mozgalmában. A libanoni felkelők elutasították a kormánycsapatok ultimátumát Beirutból Bagdadba érkezett jelentések azt állítják, hogy a libanoni kórmány páncélos csapatai befejezték a felkelők kezében levő Baalbok városnak és a környező falvaknak bekerítését. A páncélos csapatok parancsnoka ultimátumot küldött a felkelőknek, hogy 24 óra alatt ad jáik meg magukat, vagy bom- gázni fogják őket. Sabri Hammada, volt parlamenti elnök, a mintegy négyezer felkelő vezére, elutasította a7 ultimátumot, s azzal fenyegetőzött, hogy újból megkezdik a harcot. Páncélos csapatokat küldtek a dél-libanoni Sidon kikötő be is. valamint a környező városokba. hogy leverjék a felkelőket. Az algíri gyarmatosító körök „végezni akarnak a rendszerrel ' Hruscsov válaszolt az atomleszerelésért küzdő mozgalom híveinek levelére Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt arra a levélre, amelyet a londoni Walthamstow kerület atomleszere- lésért küzdő szervezete intézett hozzá. A moszkvai lapok közük Hruscsov válaszának szövegét. Hruscsov egyebek között emlékeztet levelében arra, hogy a Szovjetunió március 1-től kezdve egyoldalúan megszüntetett mindenfajta atom- fegyverkísérletet; s hangsúlyozta, hogy ez a léoés kifejezi a szovjet nép törekvését a pusztító atomháború veszélyének végleges elhárítására. * Hogy az atomfegyver-kísérleteket megszüntetik-e világszerte, ez most már csakis Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányától függ. Ezek a kormányok nem törődnek a népek követelésével, folytatják az atomfegyverkísérleteket és ezzel bebizonyítják, hogy a jövőben is folytatni akarják az atom- feovverkezési hajszát. Nagy-Britannia kormánya a Csendes-óceán nagy területét önkényesen veszélyes övezetnek nyilvánítja a nemzetközi tengerészeti és légi közlekedésre. Ez ellentétes a nemzetközi tenger joggal. Az atomfegyver-kísérletek végrehajtása az említett övezetben az itt laikó népek akarata ellenére történik, emberek életét és egészségét fenyegeti, akadályozza a szabad tengeri közlekedést valamint a hadászatot, s csorbítja más államok jogait. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének ellenőrzéséről szólva, Hruscsov rámutat: azok a hivatkozások, hcriv felügyeleti rendszer nélkül nem lehet megszüntetni az atomfegyver-kísérleteket, csak arról tanúskodnak, hogy a nyugati hatalmak nem akar nak beleegyezni a vészéivé.« kísérletek megszüntetésébe. A szovjet kormány ismételten hangsúlyozza: hozzájárul az atomfegyver-kísérletek meg- szüntetésének nemzetközi ellenőrzéséhez, s nemzetközi e' lenőrző állomások létesítésé hez, ahogyan ezt 1957 júniusában javasolta. Hruscsov hangsúlyozottan kijelenti: — Nézetünk szerint nem lesz nehéz megegyeznünk ennek az ellenőrzésnek konkrét megvalósításában. mihelvi Nagy-Britennia és az Egyesült Államok kormánya is követi a Szovjetunió példáját és megszünteti atomfegyver-kísérleteit. — A szovjet kormány kész megpróbálni ezt az utat is. figyelembe véve, hogy a nyugati hatalmak kijelentik:. ta- nulmányozniok kell az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetésére vonatkozó nemzetközi egyezmény ellenőrzésével összefüggő műszaki részleteket. Beleegyezünk, hogy evégett kinevezzük szakértőinket, de szeretnők, ha a műszaki szakértők munkája előre megállapított, nagyon rövid idő alatt befejeződnék. A francia sajtó algíri beszámolóiban hírt ad a gyarmatosító körök akcióiról, amelyek hivatva voltak nyomást gyakorolni De Gaulle tábornokra. Az Európa 1. elnevezésű magánrádió közölte, hogy egyes hírek szerint a De Gaulle kíséretében Algériába érkezett két minisztert, a jobboldali független Jacquinot államminisztert. és a szocialista Max Lejeunet, a szaharai ügyek miniszterét bezárták az algériai minisztérium épületében egy irodahelyiségbe. A Paris-Journal még határozottabb formában közli, hogy az ultrák egy csoportja a két minisztert bezárta az algériai minisztérium épületének egyik irodájába, az ajtót kulcsra zárták és a miniszterek csak akkor jöhettek elő, amikor vége volt az esti gyűlésnek. A lap szerint meg is fenyegették a két minisztert. Az Humanité hírt ad arról, hogy mielőtt De Gaulle tábornok a meghirdetett nagygyűlésen elmondta volna beszédét, az algíri közüdv-bizott- ság egyik tagja, Denis vette birtofeiába a mikrofont és kijelentette a Fórumon összegyűlt tömeg előtt: „Eltüntetjük az egész rendszert és az azt képviselő embereket. Üj emberekkel akarjuk De Gaulle-! és egyedül De Gaulle-t akarjuk. Meg kell értetnünk vele, hogy környezetében vannak olyan emberek, akik nekünk nem tetszenek!” Denis De Gaulle-t, Salant és Mas- sut éltette. A tömegből kiáltozások hangzottak fel: „És Soustelle!” Denis 'visszafordult a mikrofonhoz és belekiáltotta: „Éljen Soustelle! Végezni kell a gazemberekkel! Végezni kell a rendszerrel!” hí algériai Nemzeti Felszabadítani Front nem fogadja el De Gaulle ajánlatát Az FLN szóvivője Kairóban kijelentette, hogy a Nemzeti Felszabadítás Frontja nem fogadja el De Gaulle-nak azt az ajánlatát, melyet szerdán Algírban mondott beszédében tett. „Erélyesen visszautasítjuk ajánlatait — mondotta a szóvivő. Teljes függetlenséget akarunk s nem mást.” Az algériai koordinációs és végrehajtó bizottság ezt — fűzte hozzá —, csütörtök este vagy péntek reggel hivatalos közleményben is kijelent« majd , ‘gJ ü ED 5° Tg? . ( JBíJL ÜL ■■ ) Százötvenkilenc évvel ezelőtt, 1799. június 6-án született az orosz irodalom egyik legnagyobb alakja, Alekszander Szergejevics Puskin. Vér szerint nemesi családból származott, de szellemileg a nép fia volt. Jobbágy dajkája ismertette meg vele az orosz nép csodálatos meséit, dalait, amelyeket soha sem tudott elfelejteni. Életének 38 esztendeje alatt 25 vaskos kötetre terjedő irodalmi örökséget hagyott maga után. Ki ne ismerné az Anyegint, amelyet Csajkovszkij zenésí- tett meg, a Borisz Godunovot, amely Musszorgszkijt ihlette meg, a Ruszlám és Ludmilláról írt operát? Prosper Mérimée, francia író és költő megtanult oroszul, csak azért, hogy Puskin műveit eredetiben olvashassa és fordíthassa. Puskin Cigányok című elbeszélő költeményének hatása alatt írta meg a Carment is. Puskin engesztelhetetlenül gyűlölte a zsarnokságot és annak képviselői is gyűlölték őt. A cár 1820-ban a Szabadság című verséért száműzte a 21 éves költőt. A négyévi száműzetés letelte után a cár és kiszolgálói a költő gyönyörű feleségét használták fel a „veszélyes ember” elvesztésére. Egy Dantes nevű francia kalandor tiszt udvarolni kezdett Puskinnénak és ebből az intrikusok közreműködésével halálos párbaj lett. A kalandor előbb sütötte el pisztolyát és a költő halálosan megsebezve hullott a hóba 1837. január 27-én. így bukott le a% „orosz költészet csodálatos napja”, amely azonban ma is szórja sugarait a könyvek lapjairól, a színházak színpadjairól. 1958. június 6., péntek, Norbert napja. A Nap ikél 3.48 órakor, nyugszik 19.37 órakor. A Hold kél 22.50 órakor, nyugszik 8.40 órakor. Várható időjárás: felhős idő, több helyen eső, helyenként zimtar. Mérsékelt, időnként élénkebb északnyugati-északi szél, a hőmérséklet alig változik. — MÉG EGY MEGKÉSETT pedagógusnapi hír. A virágözön és a lelkes köszöntések után a vecsési tanácselnök 500—800 forint pénzjutalmat osztott ki a pedagógusoknak és három kiemelkedően jó munkát végzett pedagógus rendkívüli előléptetését jelentette be. A községi tanács és a Hazafias Népfront dicsérő oklevelet adott mind a három iskola szülői munkaközösségének a nevelőkkel való jó együttműködésért. HELYREIGAZÍTÁS. a május 30-án megjelent Felfedeztem Nógrádverőcét című cikk szerzői helyesen: Míves Ottó—Prukner Pál. Négyszáz esztendősnél is öregebb a ceglédi sízáziéves iskola A ceglédi Földváry Károly általános iskola, magunk is megírtuk, most ünnepelte századik évfordulóját annak, hogy épületét felemelték. Kálvin hitvallását követő ceglédi parasztok birtokuk arányában adták össze az építéshez szükséges pénzt, mikor már az ugyanezen a helyen álló régi iskola szűknek bizonyult. Még 1852 decemberében határozta el az egyházi consistóriurn, hogy emeletes iskolát építettet a templom melett és erre a célra hamarosan összeadtak 10 000 pengő forintot, töméntelen pénzt abban az időben. Olyan nagy összeg volt ez a pénz, hogy a díszes iskola- épület tervezésével az akkori idők legnagyobb hírű magyar építészét, Hild Józsefet bízták meg. A terv elkészült, mindenkinek tetszett, mégsem valósult meg. Időközben ugyanis tűz pusztította el a református templomot, sőt az iskola egy részét is. A 10 000 forintot tehát a templom újjáépítésére fordították és a tudományok megismerésére vágyó református ifjúság kénytelen volt zsúfolt tantermekben, a szűk református leányiskolában tovább tanulni. Amikor aztán néhány év múlva újból összegyűlt a most már 16 000 pengő forintra növekedett iskolaépítési alap, a helybeli Hammert Ferenc építész olcsóbb tervet készített és megépítette az iskola épületét, ugyanazt, amely alapkő letételének 100 éves évfordulóját most ünnepelték. Ezen a helyen, vagy közvetlen közelében, már évszázadokkal előtt is iskola állott, a reformátusok iskolája, teljes gimnázium, ahová nemcsak kisiskolások, de még tógátus diákok is jártak. A tógátusok pedig ha a ceglédi iskolát kijárták, a debreceni kollégiumba, vagy külföldi egyetemekre utaztak. Valami sokan azonban nem igyekeztek a tudományos pályára, bár abban az időben nem volt tandíj. Mégis úgyszólván kötéllel kellett fogni, meg hízelkedéssel iskolába édesgetni a diákokat, hogy ^mindig legyen, aki az írást magyarázza és a pennát forgatja. A város konyhájáról, ahol a rektor is étkezett, ennivalóval is bőségesen és ingyenesen ellátták £ diákságot. De csak gyér számban jelentkezett a tanulni vágyó ifjúság. Nemcsak Cegléden, országszerte is így volt. Nem csoda azután, ha Mária Terézia idejében a ceglédi iskola afféle algimnáziummá sorvadt, az elemi osztályok felett, csupán három gramaticai clas- sis maradt. Viszopt már 1714 óta református leányiskola is működött a városban. A fiúiskola élére külön rektort szerződtettek, a lányokét pedig a kántor vezette. Mielőtt azonban a leányiskola megnyílt volna, már sokkal régebben is jártak lányok a fiúosztályokba, persze csak az alacsonyabb évfolyamokra. Pontos adatok szerint a mostani Földváry Károly iskola elődje 1537-ben, tehát 421 esztendővel ezelőtt alakult meg. Akkor már Cegléden a török volt az úr. A török lenéző gúnnyal kezelte a „hitetleneket”, de teljes vallási szabadságot biztosított a számukra, be nem avatkozott templomi és iskolai ügyeikbe. Azaz mégis beleavatkozott, mint ahogy Cegléden is, ha felekezeti súrlódások veszélyeztették a közbékét. A ceglédi katholikusok iskoláját ugyanis erőszakkal birtokba vették a helybeli reformátusok. Panaszt is emeltek ezért ellenük a töröknél. A budai basa, vagy talán a sztambuli szultán aztán igazságot tett, visszaadta a katholikusok iskoláját, a reformátusoknak pedig megengedte, hogy saját részükre iskolát emeljenek. A mostani Földváry Károly iskola elődje bár már 400 évnél is régebben működött, tehát mégsem volt az első iskola a városban. A Földváry Károly iskola közvetlen elődje, a református iskola régi idő óta nemcsak a templom mellett tartott osztályokat, hanem a városnak még öt részén volt fiókiskolája a zsengébbkorú gyermekek számára. Ez idő szerint is van még két távolabb eső filiáleaja az iskolának. Tehát összesen négy épületben működik. A templom melletti száz éve épült emeletes iskolában fiúk tanulnak, a mögötte levő földszintes épületben pedig lányok. Ezen a két helyen 16 felső-, és 10 alsótagozatú osztály működik. Az egyik fiókiskolában pedig két vegyes osztály, a másikban, az újvárosiban pedig öt vegyesosztély van. S. Kovács András igazgató tehát összesen 33 osztályt vezet és 1068 gyerek tanítását, nevelését irányítja. Az újvárosi fiókiskola ma is ugyanabban az épületben működik, ahol a múlt század 70-es éveiben néhány esztendőn keresztül Táncsics Mihály is ta- nítóskodott. Éppen ezért a Földváry iskolát talán Táncsicsról, egykori tanítójáról kellett volna elnevezni. De a hét ceglédi általános iskola egyike már sokkal régebben felvette a nevét: Táncsics Mihály zenei általános iskola, ahol a rendes általános iskolai tantárgyak mellett a növendékek zenei oktatására sok gondot és időt fordítanak. Viszont a zenei iskola sem indokolatlanul vette fel a nevét, Táncsics Mihály volt az első, aki a ceglédi gyerekeket a Szózat éneklésére megtanította. Sz. E. 'itiimitiitiiimiiimiiiiiiiHiimiiiiiimiimiiifiiiiiiiiiiiiimiii I POLITIKAI IÁJÍKOZIAIÓ ; | címmel rövidesen megjele- | I nik a megyei pártbizottság 1 | agit.-prop. osztályának ki- | 1 adványa, amely az aktivis- | | ták zsebkönyve lesz. Beszá- | I mól, tájékoztat az időszerű § | pártpolitikai, bel- és külpo-1 1 litikai, gazdasági és kultu- | | ralis kérdésekről, feladatok- | 1 ról. Minden pártmunkás | | számára nélkülözhetetlen. | 1 Kapható lesz a pártbizottsá-1 I gokon és a pártszervezetek-1 I nél. Ára 80 fillér. « = « siiiiiiiiimmiiiiniiiiiiiiniiimmuimiiiimiiiiTiimiiHimiii — VIRÁGZIK hazánk egyik legritkább növénye, az Álrovanda. Magyarország egyik legnagyobb erdei tavában, a 300 holdas Somogy megyei Baláta-tóban száztíz gerinces állatfajta és rengeteg ritkaságszámba menő növény él. A nyílt vízen most virágzik a tó növényzetének legnevezetesebb darabja, az egész Földön csak ötven helyen ismert rovarevő növény, az Álrovanda, A kis, kilenc centiméter hosz- szú és a viz színe alatt lebegő trópusi növénynek hazánkban egyedüli lelőhelye a Baláta-tó. — AZ OBSITOS NAGYKÖRÖSÖN. Bakonyi—Kálmán Imre Az obsitos című zenés színművét másodszor játsszák június 7-én a konzervgyár színjátszói. Utána Móricz—Gyökössv Pillangó című színművét tanulják meg. — JÖL SIKERÜLT, nívós előadással szórakoztatta a közönséget az érdligeti Vöröskereszt-szervezet. Az előadásnak több száz nézője volt. Az előadást dr. Pállfy Imre, a helyi Vöröskereszt elnöke nyitotta meg. — FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETl NAGYGYŰLÉS lesz Dunabogdányban szombaton este fél 9 órakor. A gyűlés a gyümölcsfelvásárlással foglalkozik. •JELENTIK* A Nagyvásártelepre csütörtökön reggel 38 vagon és 14 tehergépkocsi élelmiszer érkezett, ebből 10 vagon vegyes zöldáru, öt vagon cseresznye, hét vagor tojás és három vagon citrom. A zöldborsó, a karalábé és a cseresznye egyre nagyobb meny- uyíségben kerül a piacokra, mivel a környékről is jelentős tételeket szállítanak. A cukorborsót és a velőborsót kilónként 5.80—6.60. a fehér- és a kék karalábé csomóját 2.80—3.40, a kelkáposztát kilónként 4.60 a fejos- káposztát 6.40 forintért árusították. Ujburgonyából az apró parázs burgonyát kilónként 8—10. a válogatott darabos burgonyát 15—16 a kevert újburgonyát 13—14 forintért adták. Az uborka kilónként 14, a spárgatök 6—3 forint. A cseresznye és a szamóca árát mérsékelték. Az apró piros cseresznyét 5.80, a ropogós túrosat 7.20. a jánoshalmi világos cseresznyét 8.80 forintért árusították. A nagyság szerint osztályozott szamóca ára 9.50—18 forintra csökkent. A földműves- szövetkezeti boltok a zsíros tehéntúrót kilónként 12. az ömlesztett füstölt sajtot 28 forintért adták.
