Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

1936. JÜNIUS 29. VASÁRNAP rtst MEG' 'i“H. ii-lup 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? Nfolcadik hétbe lépett a libanoni válság a nemzetközi politika hőmérőiének higanyszála az elmúlt héten sem szállt alább. Libanonban a harcok foko­zódtak és Hammarskjöld ENSZ-főtitkár „békéltető” utazása egyelőre semmi eredményt nem hozott. A ciprusi válság — bár a sziget török és görög lakossága közötti összetűzések alábbhagytak — tovább tart és változatlanul lidércként nehe­zedik a NATO-ra. Olaszországban, miután az újonnan Riasztott parlament és szenátus első ízben összeült, s a Zoli- \rmány ezzel együtt automatikusan lemondott, „hivatalosan" biegkezdődött a kormányválság. Bizonyára sok gondot Okoz- J; majd a kereszténydemokratáknak, illetve a miniszterelnöki fkbe jelölt Fanjaninak a jobboldali szociáldemokraták, akik- vezére, Saragat, máris bejelentette, hogy „unja” a kor­ányban a statiszta szerepét, s a miniszterelnökhelyettesi funk- ■ helyett a külügyminiszteri megbízatást követeli magának. Íj hét külpolitikai eseményeinek egyik fontos mozzanata cl volt a Szovjetunió emlékirata az Egyesült Államokhoz a nfi ke le t—n yugati atomszakértői érteke z- Beí ügyében. Az emlékirat rámutat arra, a szovjet kormány fi em érthet egyet Dullesnek azzal a kijelentésével, hogy az mtomszaikértök munkájának úgy kell folynia, „hogy ne döntse tiőre a kérdést, megszüntetik-e ideiglenesen a kísérleteket í nem?” Ha a szakértők munkája nem vezet a végső cél, hkleáris kísérletek haladéktalan megszüntetéséhez, Ior egész munkájuk terméketlen időfecsérlés lenne, s ebben az esetben az „atom szakértők” genfi értekezlete a népek becsapásának eszközévé válna. Ilyen esetben — mint az *emlékirat rámutat — a Szovjetunió nem küldheti el szak­értőit a nukleáris kísérletek megszüntetését ellenőrző szakértői ekezletre. Ezért a szovjet külügyminiszter újabb felvilágosí­tást kért az amerikai elképzelések értelmezését illetően. A libanoni puskaporos hordó körül titkolta — végső esetben, szo­rongatott helyzetében az Eisenhower—Dulles kormány­hoz fordulna segítségért? Ez­zel kapcsolatban érdemes idézni a Washington Post ve­zércikkét, amely a kérdésre a következőket válaszolja: „A nyugati segítség megtagadása aláásná a bizalmat Amerika egész kollektív biztonsági há­lózatában, Ázsiában és Euró­pában egyaránt. Minden bi­zonnyal hosszabb időre véget vetne az amerikai befolyásnak, a Közép-Keleten. Ugyanakkor viszont a segély megadása Amerikát meghatározatlan időre Libanon megszállásába és védelmébe bonyolítaná, ami nemcsak népszerűtlen dolog lenne a muzulmán és talán a keresztény lakosság nagy részének szemében is, hanem felszítaná a nasszeriz- mus tüzét az egész Közép- Keleten. Végül talán az lenne az eredmény, hogy összeomla­na a nyugati pozíció Libanon­ban és a jelenlegi felkelésnek pontosan ez a célja.” Washington tehát — ha az idézett lap néhány megfogal­mazásával' nem is értünk egyet — valóban olyan dilem­ma előtt áll, amely minden­képpen súlyos következmé­nyekkel járhat az Egyesült Államokra nézve. Erre muta­tott rá a TASZSZ nyilatkoza­ta is a libanoni helyzetről, amelyben hangsúlyozza: Nem lehet megengedni, hogy az ENSZ bármiféleképpen eszköz legyen a Libanon elleni ag­resszió , álcázására. Az ameri­kai lapok többsége azonban egyre nyíltabban uszít a fegy­veres beavatkozásra. Erre ké­szítik elő az amerikai közvé­leményt, s ugyanakkor fokoz­zák fenyegetéseiket az arab népek, elsősorban az Egyesült Arab Köztársaság ellen. A nyugati hatalmak, úgy­látszik, nem tudnak belenyu­godni abba, hogy elvesztették szuezi pozícióikat, s hogy az arab nemzeti függetlenségi mozgalom állandóan erősödik. Egy Libanon-elleni amerikai— angol intervenció azonban végeredményben a még meg­maradt nyugati pozíciók sor­sát is megpecsételné a Közel- Keleten. Elmúlt az az idő­szak, amikor egy ágyúnaszád­dal egész gyarmati országokat lehetett meghódítani! Sebes Tibor Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle leg­újabb számában Marosán György a két munkáspárt egyesülésének tizedik évfor­dulója alkalmából az egyesülés létrejöttének történelmi körül­ményeit és jelentőségét elemzi. Dr. Ajtai Miklós a népgazda­ság fejlődésének kérdéseit tár­gyalja a hároméves terv irány­elvei alapján. Hajdu-Bihar me­gye termelőszövetkezeteinek helyzetével s a termelőszövet­kezeti mozgalom feladataival foglalkozik dr. Tatár Kiss La­jos és Zsarnóczai Sándorjírása. „A népi írókról" című cikk az MSZMP Központi Bizott­sága mellett működő kulturá­lis elméleti munkaközösség állásfoglalását tartalmazza a „népi” írók nézeteiről, s a „népi” mozgalom eszmei-poli­tikai kérdéseiről. A Szemle rovatban Orbán Sándor az iskolák államosítá­sáról ír az államosítás tizedik évfordulója alkalmából, Varga Sándor pedig a falusi könyv- terjesztés feladatait tárgyalja. A Nemzetközi Szemle rovat cikke: a bolgár párt kopgresz- szusával, a francia politikai helyzet alakulásával, a Ra- paczki-terv vitájával és a gö­rögországi választások ered­ményeivel foglalkoznak. Nagy László a Kritika és könyvis­mertetés rovatban a Szovjet­unió külügyminisztériuma ál­tal nemrég összeállított, Sztá­lin, Churchill és Roosevelt üzenetváltásait tartalmazó két­kötetes okmánygyűjtemény je­lentőségét méltatja. Beiruttól délre, Sidon környékén a libanoni népi felkelők egyik osztaga megszállja a fővárosba vivő vasútvonalat Új gépek a hagymatermelőknek A Délalföldi Mezőgazdaság] Kísérleti Intézet makói üzem­egységében, az Országos Föld művesszövetkezeti Tanács géphasználati tanácsának kép­viselői és más elméleti és gyakorlati szakemberek jelen­létében bemutatták Bruder János és Kovács Mihály hagymaművelő gépeit. Az új konstrukciójú mag­ágy-előkészítő, dughagymave- tő és sorművelő gépek az üze­mi bemutatón igazolták szer­kesztőik elgondolásait: üzem­zavar nélkül működtek, s 10 óra alatt ötven ember teljesít­ményének megfelelő munkát végeztek. A hagymatermesztés fejlesz­tése szempontjából igen jelen­tős gépek megnyerték a ter­mesztők tetszését is. Már a bemutatón öt környékebli ter­melőszövetkezet rendelt a hasznos gépekből. f( i«^É A lucerna és a többi pillan­gós zöldtakarmány nemcsak a tejihozamot fokozza és a nö­vendékállatok gyors növekedé­sét segíti elő, hanem nagy sze­repet játszik a hizlalásra elő­készített süldőknél is. A hizla­lásra fogott süldőket 3—4 hó­napos kortól úgy takarmá- nyozzuk, hogy napi eleségük fele lucerna vagy más pillan­gós virágú zöld takarmány le­gyen. A zöld lucerna fehérjé­Védekezés a me A burgonyabogár elleni erő­teljes védekezés sikere mellett nem szabad megfeledkeznünk a kertek és krumpliföldek egy másik kártevőjéről, a meztelen csigáról sem. Annál inkább is, mert ahol elszaporodik, sok kárt tehet a burgonyában. Ak­kor turkálja össze a gumót, amikor már szép nagyra meg­nőtt. A meztelen csiga ellen Mikor és milyen szerrel Sok szőlősgazda még ma­napság is teméntelen pénzt pocsékol el azzal, hogy 3—4, sőt 4 és félszázalékos bordói lével permetez. Ez nemcsak pazarlás, de káros is lehet. Köztudomású ugyanis, hogy már az 1%-os töménységű ol­dat is tökéletes védekezést nyújt a peronoszpóra ellen, ha megfelelő időben végezzük a permetezést. Viszont az első permetezéshez nem is szabad Éél esetleg 1%-nál erősebb ol- iatot használni, mert a hajtá­sok megperzselődnek. A to­vábbi permetezéseknél is csak ikkor emeljük a permetlé réz- ’álictartalmát lVíVo'-ra, ha na­gyon esős az időjárás. A per­metezés sikere tehát nem a bordói lé töménységétől függ, ben igen gazdag, gyorsan hí­zik tőle a jószág, de a csonto­zat erősítését csakis úgy tud­juk biztosítani, ha takarmány- meszet is adagolunk. Ezért pl. a nyári gyorshizlalásra fogott sertéseknél adjunk naponta 3— 5 dkg takarmámymeszet és 1/2—1 dkg takarmánysót. A zöldtakarmányok mellett a ta­karmányadag másik felét ár­pa-, napraforgó- és kukorica- darából állítsuk össze. ztelen csiga ellen vasgálicos porzással védekez­hetünk. De jó módszer az is, ha a megtámadott területre nedves rongyokat vagy kor­hadó deszkákat helyezünk, mert a csigák különösen me­leg időben nagy szeretettel húzódnak e védelmet nyújtó tárgyak alá. Itt azután köny- nyen elpusztíthatjuk őke^. ' permetezzük a szőlőt ? hanem a permetezési időpont helyes megválasztásától és at­tól, hogyan végezzük a perme­tezést. Fontos, hogy a tőkét minden oldalról érje a lé, a fürtöket és a levelek fonákját is ellepje. Ezért tanácsos min­den permetezés előtt kötözni* Rendes viszonyok között 4 permetezés elég, az ideihez hasonló esős időben azonban ötször, sőt hatszor is perme­tezni kell. Ezért helyes például a budajenői szőlősgazdáknak az az elhatározása, hogy a ha­gyományoktól eltérően nem fe­jezik be a permetezést Péter- Pálkor, hanem júliusban is, akár az aratás kel] ős közepén egyszer, de lehet, hogy kétszer még megszórják szőlőiket* Országszerte megünneplik a 36. nemzetközi szövetkezeti napot Július 6-án Világszerte meg­ünneplik a 36. nemzetközi szö­vetkezeti napot. Hazánkban a szövetkezők nemzetközi össza­A TÁRGYALÓTEREMBŐL fíecsütct vagy betyár bee sülét ? fogása, a kereskedelmi és a társadalmi kapcsolatok elmé­lyítésére törekvés jegyében emlékeznek meg az évfordu­lóról; Budapesten, az ünnep elő­estéjén, július 5-én, az Or­szágház Munkácsy-termében ünnepi ülést rendeznek. Aa ülésen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mond beszédet, A vidéki ünnepségeket jú­lius 6-án rendezik meg. AZ ünnepségek idején széleskor rűen ismertetik a földműves­szövetkezetek és a 10. éves jubileumát ünneplő termelő­szövetkezeti mozgalom ered­ményeit. Mind a budapesti mind a vidéki ünnepségeken számos kormány- és kiváló szövetkezeti dolgozó-kitünte­tést nyújtanak át a szövetke­zetfejlesztésben kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak* kálóm erre, mint a ballagás napja? Üres a „suli“, a gyere­kek szerenádoznak, ő bátorsá­got iszik, kurázsit itat barátjá­val, Váróczi Györggyel is, az­után éjjel negyedtizenkettő tájban betörik az egyik föld­szinti ablakot, bemásznak a gimnáziumba, összetörnek egy hangszórót néhány képet és tablót, végül — mielőtt haza­felé vennék útjukat — köve­ket markolnak és behajítanak néhány ablakot. Ha keresik az iskolarombo­lás tetteseit — gondolja Csá­szár —, majd az idén elbuk- tatottak között vadásznafc rá­juk. De ahogyan ez már történni szokott, megbotlanak egv apró kavicson: Váróczi György ha­zafelé szaladtában rendőrbe ütközik, az igazoltatja, és min­den kiderül... M ost pedig a bíróság előtt állnak és védekeznek. Meg keli mondanom, rend­kívül szakavatottan teszik ezt. Különösen Császár Ferenc szórja keresetlenül a keresett szavakat: —... Miután apám eltávozott ... illuminált állapotban vol. tam... a cselekményt elkö­vettem ... Mintha ügyvéd lenne és nem önmagáért, hanem valamiféle idegenért emelne szót. Pózol. Már jóelőre megformálta szerepét. Hallottam, amikor tárgyalás előtt néhány nappal ügyvédjével beszélt. Vajon miért nem vall Császár­ra. Egyszerű. Ez is kificamodott „hősi romantika“. Más szóval: betyárbecsület. Mert ugyan mit mondaná­nak a „haverok“, ha „bemár­taná“ társát? Hogy Császár miatt ment kárba a becsülete — ezt nem látja, ezt nem érzi. De érzi, a hátát sütő szemeket: a bará­taiét, Császár menyasszonyáét, elkap egy-egy cinkos, bátorító mosolyt, s ennyi elég. Hős akar lenni. Olyan, akire azt mondják: van benne be­tyárbecsület. Nem emlékszik semmire. Eladja anyját — Császár Ferencért. Eladja becsületét a be­tyárbecsületért. Megmondja-e majd neki va­laki. akinek hisz, akiben bízik, — édesanyja vagy menyasz- szonya —, hogy nem volt hős, sem akkor éjjel, sem most a tárgyaláson, hanem mindkét alkalommal édesanyjának és önönmagának ellensége? C sászár két évet kapott és természetesen jogerőssé vált felfüggesztett 7 hónapi börtönbüntetése, Váróczit pe­dig 8 hónapra ítélték. „... éretlen fiatalok hősködé­se“ volt, ami történt“. e Nem hozott túl szigorú ítéle­tet a bíróság? Azt hiszem igen. Kevesebb — több lett volna. Igaz ugyan, hogy ők — Vá­róczi György is — súlyosabb ítéletet mondtak önmaguk'-fö­lött. A becsület elherdálása töb­bet jelent, mint 8 hónap vagy 2 esztendő a börtönben. Még akkor is, ha cserében megmarad — a betyárbecsület. Garami László Épületasztalos, szoba­FESTŐ ÉS MÁZOLÓ, valamint KŐMŰVES szakmunkásokat azonnal felveszünk. ÉM Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Kecskemét, Rá­kóczi város 23. Öntőipari tanulókat felveszünk. Könnyűipari Öntöde- Alkatrészgyár Vác, Temető út 6—10. Telefon: 260. es Etessünk lucernát a süldőkkel! Cegléd, 1958. június 26. a hogyan látom, nem izga- Ji tottak, nem félnek. Külö­nösen az egyik, a szőkésbarna, csigás-hullámoshajú fiú teszi magát, hogy kemény és bátor. A másik — fekete, barnasze­mű fiú — igyekszik hűségesen másolni mozdulatait, gesztu­sait, még hanglejtését is, de már kevesebb meggyőződéssel. A nyugalom álarcát rosszul madzagolta fel, olykor ki-ki- kandikálnak alóla a kamasz­korból alig felserdült fiú riadt vonásai. A szőkésbarna fiatalember: az elsőrendű vádlott, Császár Ferenc. Nem először áll most a bírói asztallal szemközt, nem először ül két fegyőr között a vádlot­tak padján. Ennek, az esetnek a gyökerei is azzal a „másikkal“, azzal a „régivel“ fonódnak össze. Egy-két esztendőt kell visz- szautazniuk az időben. Császár Ferencet megbuk­tatják az érettségin, méghozzá háromból. Utána udvarolni kezd egy kislánynak, aki ugyanabba a gimnáziumba jár, nhol ő megbukott. Az udvarlás nyilvános botrányba torkollik. A kislányt eltanácsolják az is­kolából, az ifjú titán megüti azt a tanárt, akit menyasszo­nya kicsapásáért felelősnek vél. Hivatalos közeg elleni erő­szakért 7 hónapi börtönbünte­tésre ítélik, az ítéletet azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztik. És eltelik egy esztendő. Má­jus 19-én búcsúznak a ceglédi Kossuth Gimnázium érettségi­ző diákjai. Császár elérkezett­nek látja az időt, hogy ismét visszaüssön, hogy bosszút áll­jon a gimnáziumon, de úgy, hogy most már ne verje be saját könyökét. Van-e jobb al­— Küldjenek be hazulról va­lami rendes ruhát — leérte. — Nem szeretném, ha így látná­nak ... Most pedig él az alkalom­mal. Háta mögött tudja meny­asszonyát, apját, ötöt-hatot a jó haverok közül. Meg kell mutatnia, hogy kicsoda. Azt hiszem, hősnek tartja magát, és szeretné, ha mások is annak tartanák, ha az ittlevők úgy vinnék el hírét a városba, hogy „ez aztán fenegyerek, egy pil­lája se rebbent!“. Az is látszik rajta, hogy bí­zik a hallgatóságban, az ügy­védében, apjában (aki valami­kor bíró volt a városban és 100 hold tulajdonosa), és legfőkép­pen bízik az alaposan össze­hangolt védekezés bizonyító erejében: ittas voltam, nem adhatok számot cselekedeteim­ről. Gondolom, nagyon bántja, amit az ügyésznő vádbeszédé­ben mond: — Ez a cselekmény nem, más, mint éretlen fiatalok hős­ködése ... .. éretlen fiatalok hőskö­dése“. Az. És a legszomorúbb: mennyire megváltozott néhány fiatalban a hősi ideál. Hát hőstett az ilyen? Beve­delni néhány pohár bort, az­után szétzúzni néhány képet és ablaküveget? A mi hősi ideálunk olyan nagy emberekben született életre, akik a szabadságért adták életüket, akik emberek ezreinek a felemeléséért küz­döttek, akik építettek és nem romboltak. Cegléd kiemelkedően nagy hőse: Kossuth Lajos. A gimnázium az ő nevét vi­seli. Ez a gimnázium, akárcsak a többi iskola: Alma Mater... Tápláló anya. Császár hadilá­bon állt ezzel az iskolával, utálta és utálja a mi társadal­mi rendünket. Igen. Kétségte­len könnyebb lenne 100 hold föld gyümölcsét élvezni mun- kátlanul, mint segédmunkás­ként dolgozni. j-\e ugyan mi oka volt az U ilyen hősködésre a má­sodrendű vádlottnak, Váróczi Györgynek? Négy évig táplálta őt ez az iskola, amelynek diákjai vala­mikor ölre mentek volna a gimnázium becsületéért. Vá­róczi György pedig segített széttörni annak az iskolának a berendezését, amelytől csak jót és szépet kapott. És a másik anya... Az édes­anyja, aki — mint ahogyan a tárgyalás szünetében hallottam — 10—12 esztendeje fekszik otthon bénán, magatehetetle- nül. A másik anya ezt érde­melte? Hogy fia betörőként ablakon másszék be, törjön- zúzzon, bíróság elé álljon? Mert ezt tette, és most ő is ittasságára hivatkozik és sem­mire se emlékszik, ami az eset­tel összefügg. Az érthető, hogy Császár hirtelen mindent elfelejtett. Onynagára vallana, ha emlé­keznék. De miért nem emlé­keik jobban Váróczi György? H A világ ma Iegrobbaneko- ^■yabb puskaporos hordója Változatlanul Libanon, ahol a Bnyugatbarát Chamoun elnök fcllen felkelt népi erők fegy­veres harca immár nyolcadik ■hetébe lépett. Az Egyesült Ál- fcmok libanoni politikájának IHzemmdja változatlanul akö- forog, hogy az ENSZ-el (il- íi^B’e annak leple alatt!), nagy Mimiikül avatkozzék■ a kis kö- H^fc-keíeíí arab ország he! ügyet- — Chamoun elnök bukott B^Bdszerének védelmében. jJH> ma rskjöld HXSZ-k a tikár 9H»l-kcleti „villámlátogat á- HV nem hozott semmi ered- 'Ü^kyt: nem hárította el a beavatkozás veszélyét H:^knoniak feje felöl, ugyan- Hfl^R azonban az amerikaiak HHH;oif).k elint ne t 1 sikerül: WK^mngctü•> a: lkat 0 rrji't B^^Ktkwuisiioz. Eg: in* r.C- Hy tucat ENSZ-megfigyelő Hí buziólkodik. hogy a szí- jj^B—libanoni határ mentén mKzonyítékokat” gvűjtsón az ^Vycsült Arab Köztársaság ^Beavatkozásáról". s ez prece- PRenst adjon az ENSZ „rend- fenntartó erők” behívásához. f Az Egyesült Államok dilem­mája közben egyre nyomasz­tóbban nehezedik a washing­toni kormányra. Mi történne ugyanis akkor, ha Chamoun ■— aki ezt a tervét sohasem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents