Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

4 !%Círíap 1958. JtNllIS 28. SZOMBAT Rövides en új kaptafákon csak újfajta cipőket készít a magyar cipőipar Nemzetközi cipész „csúcsértekezlet“ lesz Prágában Az ősszel nemzetközi konfe­rencia lesz Prágáiban. Lesz, ha mondom, mert hogy létre­jöjjön, nincs szülkség semmifé­le hosszadalmas és köntör- falazó diplomáciai megbeszé­lésre. A meghívókat már szét- küldötték. sőt a meghívott ál­lamok nagy része máris be­jelentette részvételét. Igaz, hogy a szóbanforgó prágai ér­tekezlet nem tárgyal majd po­litikai kérdésekről, sem a le­fegyverzésről, sem az atom­fegyverről Azért tagadhatat­lanul fontos a napirendje: a lábról lesz szó. Csoszogó, ti­pegő, lépdelő, bicegő lábakról tárgyal majd a konferencia és lábbelikről. Csúcsértekezlete lesz a nemzetközi cipészet! tu­dománynak. Mert a cipészeinek Is van tudománya, nem kell ezen mosolyogni Zöldikötényes. okú. lárés, öreg lábtyükészítő mes­terek régen is váltig hangoz­tatták, bár a laikusok valaha kételkedtek ebben. Ma mór szoniban a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig mindenütt, nálunk is nagy tudományos irodalma van a cipészeinek. Kell Is, hogy legyen, hiszen a legfontosabb mozgásszervünk öltöztetője. És hogy mennyi bajt, fájdalmat okozhat a rossz cipő, pláne ha szorít, azt mindenki tudja. Egyik legfontosabb témája a prágai konferenciának éppen ezért a cipők méretezése lesz. Ezen a nemzetköz! konferen­cián Magyarországot négyen képviselik: a cipőtervező in­tézet valamelyik fiatal cipő­tervezője, továbbá Bodóczi Sándor, a Könnyűipari Minisz­térium cipőipari igazgatóságá­nak műszaki osztályvezetője, Engelsmann Jenő, a Bőr- és Cipőipari Kutatóintézet cipő- osztályának vezetője és dr. Bender György, az Orthopéd Klinika tanársegéde. Szóval orvos is lesz a cipészkonferen­cián. Kell is oda az orvos, hi­szen a rosszul méretezett ci­pő éppen az ortopéd orvosok­nak okoz legtöbb munkát és gondot. Nekik kell — ha lehet — rendbehozni az elnyomoro- dott lábakat, leoperálni a fájó bütyköket. És az orvos felada­ta hovatovább nemcsak a gyógyítás, hanem egyre in­kább a bajok megelőzése. A világ ortopéd orvosai rég­óta sürgetik, készítsenek meg­felelő, egészségügyi szempont­ból kifogástalan, a láb vona­lait, felépítését pontosan kö­vető cipőket. Mert a rossz cipő könnyen elnyomoríthatja a gyengébb csontozatú ember lábát. * Ahol a cipőgyár a tulajdo­nos nyerészkedését szolgálja, az orvosok szava persze nem sokat nyom a latban. Legfel­jebb az üzleti versengés szorít­ja rá egyik-másik gyárat megfelelő cipő készítésére. Ezzel azonban még csak an­nak a gyárnak a vásárlói jár­nak a szó szoros értelmében jól, de nem egy egész ország népessége. A mi gazdasági rendsze­rünkben persze erre is megvan a mód. A Könnyűipari Minisz­térium meghallgatta az orto­péd orvosokat és elrendelte, hogy a Cipőipari Kutató Inté­zet folytasson kísérleteket or­vosi szempontból megfelelő ci­pők gyártására. Nem gyógyci- pőkre, hanem a láb egészségét megóvó lábbelikére. Harmadik, éve folynak mór ezek a kísérletek. Engels- mann Jenő és kutatógárdája az intézet kísérleti üzemében elsősorban lábak tömeges és gyors mérésére alkalmas mé­rőgépet készített. Ez a mérő­gép metrikus skálával ellátott fotografikus készülék, mely egyszerre négy oldalról vesz a lábról méretet. Ezzel a gép­pel azután az ország különbö­ző részein városokban és fal­vakban sok ezer lábat mértek meg. Mértéket vettek összesen 15 ezer különböző komi gyer­mek, hatezer nő és ötezer férfi lábáról. A méretadatok alap­ján kiszámították nemcsak azt, hogy milyen hosszú, de azt is, hogy egy-egy hosszúságban hányféle bőségű és minden méretűből mennyi cipőt kell gyártani. Eddig általában egy- egy hosszúságban csak egyféle bőségű cipő készült. A méretadatok feldolgozása után a kutatóintézet elkészí­tette és az orthopéd orvosok szakcsoportjának, valamint az Orthopéd Klinikának bemu­tatta az újfajta, a lábtengely irányához alkalmazkodó kaptafát. Ezt követően pedig az orvosilag jóváhagyott kaptafákkal min­tacipőket készített. Elsősor­ban 80 pár gyermekcipőt, ami­ket ismét bemutattak az Orthopéd Klinikán. A klinika orvosi kara, élén dr. Glauber Andor tanárral, tüzetes vizs­gálat alá vette, majd 80 isko­lás gyerek között kiosztotta a cipőket. Dr. Berend Endre kli­nikai tanársegéd hónapokon át figyelte a kiosztott cipőket és viselőik lábát. Az ered­mény teljesen kielégítő volt. Hasonlóképpen kipróbálták a felnőtt mintacipőket is. És most már az újfajta cipők so­rozatgyártására készül fel a magyar cipőipar. Természe­tesen egyik óráról a másikra nem térhetnek át a magyar cipőgyárak az újfajta cipők készítésére. Sok-sok ezer kap­tafára, tekintve az eddiginél sokkal több méretet, a gyár­tásnál eddig használtak sok­szorosára van szükség. Ilyen nagy mennyiségű új kaptafa elkészítése hosszú időt vesz igénybe, évek kellenek hozzá, különösen, mert még az eddi­gi kaptafáknál is precízebben kell kidolgozni az újakat. Ép­pen ezért a cipőgyárak csak fokozatosan térnek át az új­fajta, a lábegészség szempont­jából jobb cipők sorozatgyár­tására. Az újfajta cipők egyébként újrendszerű számozással ke­rülnek forgalomba. Millimé­terben fogják kifejezni a ci­pők nagyságát és az ábécé el­ső három betűjével a bőséget. A 365/A jelzésű cipő például 36 és fél centiméter hosszú, keskeny, ugyanaz B- betűvel, közepes, C-betűvel széles lábra lesz alkalmas. Előreláthatólag három-négy esztendő kell ahhoz, hogy új­jal cseréljenek ki minden régi kaptafát és csak akkor térhet át az ország valamennyi gyá­ra a lábegészségvédő cipők gyártására. Alig néhány évtizede csu­pán, hogy az emberiség szeb­bik fele rájött, a szűk cipő nem kicsi, hanem elnyomoro- dott lábat csinál. Még néhány évtized, s a magyar szakorvo­sok és kutató cipészek együt­tes munkája eredményekép­pen nagyon ritka lesz a rossz cipő miatt elnyomorodott, be­teg, fájós láb Magyarországon. A prágai konferencia célja éppen az, hogy nemzetközi vi­szonylatban is kevés legyen. Szokoly Endre Nyolcsiá/ mázsa primőr-burgonyát | vásároltak már Soroksáron | Soroksáron a primőr-burgo- | nya termesztése több évtlze- \ des múltú. A termelőket a 1ó | adottságok mindinkább arra | ösztönzik, hogy évről évre na- § gyobb területen, több és több § primőr-burgonyát termeljenek | Az idei hosszú tél, a száraz | meleg tavasz kedvezőtlenül | befolyásolta a burgonya fejlő- | dését. A soroksári termelők | a múlt héten kezdték meg a | primőr-burgonya szedését és | szállítását. A XX. kerületi | földművesszövetkezet felvá- | sárlói a Vörös Október Tsz- | tői, a földművesszövetkeze'i | tagoktól és a magántermelők- | tői négy napon 800 mázsa új- | burgonyát vásároltak. A pri- | mőr-burgonya többségét Cseh- | Szlovákiába szállítottak, ki- = sebb részét pedig — körűibe | lül 300 mázsát — a belföldi § piacokon értékesítették ANGOL HAJÓÓRIÁS I 1060-ra tervezik az „Oriana” | nevű óriás angol tengerjárói építésének befejezését. A ha- | jó 40 000 tonnás lesz és 27 | tengeri csomó gyorsasággal | fog közlekedni. A tervek sze-| rint a London—Sidney közötti | tengeri utat hét napra fogja | lecsökkenteni. A hajó 21001 utas szállítására készül és 900 | főnyi személyzetet foglalkoz-1 tat majd. Hossza 243 méter, | szélessége 29,5 méter. A hajó- | motor 80 000 lóerős lesz. Akar náthát kapni? m tűréssel jen . . . § Az angliai Scarboroughban | a fűrésztelep munkásai bead-i ványt intéztek a kereskedelmi | minisztériumhoz, amelyben | követelik a Francia Nyugat-§ Afrikából származó manso-1 nia-diófa behozatalának azon-1 nali beszüntetését. Indokolás: | az említett fa fűrészelése köz- \ ben felszálló por makacs nát-i hát okoz. A finom fűrészpori ellen még a védőálarcok sem | használnak. \ Virágzik a komló Bács megye déli részében szive- i sen termelnek komlót az állami = gazdaságok. Az Idén már 170 hold- | ról gyűjtik be az értékes termést, f A Bajai Állami Gazdaságban eb-1 ben az évben fordult termőre egy = 33 holdas telep, s holdanként 220 | mázsa száraz komlóra számítanak. H Hildpusztán 60 holdon hoz termést | a külföldről csak rendkívül drá- | gán beszerezhető komló. A Bács = megyei állami gazdaságok már az I idén több millió liter sör elkészl- i téséhez elegendő alapanyagot tér- s melnek. A komlótáblák mindenütt 5 virágba borultak és kedvező tér- | mést ígérnek. A PORTÁS helyére billen- tette az orrára lecsúszott szemüveget, s megnézte a fér lényújtott cédulát. — Első emelet 8 — mondta kurtán, s már be is csukta a kisablakot. A fiatalember sietősen in­dult meg felfelé. Kettesével ugrálta át a lépcsőket, s csak­hamar fent volt a homályba- vesző, boltíves folyosón. Tá­gas, recsegő padlójú szobába lépett, amelyet széles fakorlát osztott ketté: elől keskeny fo­lyosó maradt az ügyfelek szá­mára. A korlát mögött egyet­len tisztviselő ült. Enyhén molett, harminckörüli szőke nő. Ebédelt éppen; fehér da- masztszalvétából szúrkálta bicskájára a falatokat. Az aj­tónyílásra kissé összerezzent, s bosszús mozdulattal hajtotta össze a szalvéta csücskeit. — Jónapot kívánok — kö­szönt a fiatalember udvaria­san. A nő feleletül rövidet bic­centett. — Egy értesítést kaptam — kezdte a férfi, de rögtön abba is hagyta. A nő ugyanis már a vízcsap előtt állt, s karcsú ujjaival kényeskedve moso­gatta a közhasználatra kitett poharat. A víz csobogása úgyis elnyomott minden szót. A férfiban halványan kezd­te bontogatni szárnyait az in­gerültség. Megvárta, amíg a nő visszaül a helyére, aztán újra belefogott: — Ezt az értesítést kaptam, hog“ ma délelőtt jelenjek meg itt. de azt hiszem... Szavait telefoncsengés vág­ta ketté. A nő félvillanyozód- va hallózott be a kagylóba. BUMERÁNG — Hallóóó? Mariann? Dzsau, aranyom!... Most?... Per­sze, hogy ráérek... Bánkú­ti? ... Valahol vidéken van... Igen, célozgatott rá, hogy rendkívül tetszel neki... Bandi? Köszönöm, jól van... Igen, még mindig spórol... — Kérem szépen — próbál­ta kettévágni a férfi a hosz- szúnak ígérkező beszélgetést — én azt hiszem. -.. A nő egyetlen pillantásától torkán akadt a szó. Dühösen könyökölt vissza a korlátra, s azzal szórakozott, hogy talál­gatni kezdte: honnan a csodá­ból ismeri ezt a nőt? Bemu­tatták valahol?... Az nem le­het, mert akkor tudná a ne­vét; hiszen neki mindig ra­gyogó memóriája volt. Vi­szont azt tudja róla, hogy a férje bérelszámoló a TER- VAX-ban, és hogy tavaly nyá­ron kivették a vakbelét. Ja igen, és amikor az orvos kér­dezte, hogy szedjenek-e ki egy kis hajat, nem hagyta. Pedig jobb lett volna, mert most nem kellene fogyókúráznia ... Naponta 9 főtt tojás, hozzá legfeljebb egy-két darab két­szersült, meg egy pohár ke­serű tea... EZ már tiszta őrü­let! Hát ismeri, vagy nem is­meri?!..-. Megvan! No meg­állj, a mindenségedet!... A nő még mindig beszélt, s kezével közben szórakozottan csipegetett a szalvétából. Egy falat császárhús, egy kenyér, egy retek. Szerencsére a köz­pont beszólt, hogy a másik vo­nalat interurbánon keresik. A beszélgetés abbamaradt. Az eszegetés nem. A nő rájött, hogy azt a pár falatot már nem érdemes otthagyni, s rá­érősen csipegetett tovább. A férfi néhány pillanatig for­tyogó méreggel szemlélte, az­tán — mint aki hideg vízbe ugrik — megszólalt: — Bocsásson meg, asszo­nyom, hogy beleszólok, de a császárhús hizlal. Pedig az magának nem tesz jót! Ha nem csalódom, összes tavalyi ruháit kihízta, s ha mégis si­kerül egy beutalót szerezni at­tól a mitugrálsz szocpolostól a Balatonra, nem lesz mit fel­vennie. Bandinak meg hiába rágja a fülét az új ruháért, ha az egyszer a fejébe vette, hogy villamosítani kell a ház­tartást, " akkor a ruházkodás nuku! A nő torkán megakadt a fa­lat. Hüledezve bámult a kor­láton könyökölő, szemtelenül mosolygó férfira. — Honnan tud ... Honnan veszi ezeket a marhaságokat? — Semmi az egész — igazí­totta szerényre szemtelen mo­solyát az idegen. — De enged­je megjegyeznem, hogy a túl­zottan kalóriadús táplálkozás könnyen érelmeszesedéshez vezethet! Úgy, mint szegény Paula néninél... De maga még nincs elveszve, asszo­nyom. Ha holnaptól kezdve áttér a főttojás-kúrára, még rendbejöhet. A Bakonyinéra meg ne hallgasson, hiszen tudhatná, hogy csak az irigy­ség beszél belőle, amióta ma-\ guk azt a Pannóniát nyerték 1 a lottón. Cseresznyét meg ne| vegyen, 8 forintot nem ér 1 meg, akkor már inkább ruc- § canjanak le motorral Gyurka | bácsiékhoz Lajosmizsére, s on- 1 nan hozhatnak, amennyi csak | kell. No, mondja már, a Mar- § git néni legfeljebb boldog lesz, | hogy két napig megint ma-§ gukról pletykálhat. Hogy még 1 cseresznyére se futja a nagy | flanc mellett, még azért is azl ő nyakára járnak. Elvégrei maga intézte el tavaly a nyug-\ díját, ennyit csak megérde-\ mel?!... Asszonyom! Csáki nincs rosszul?..: Hozzak egy | kis vizet? A nő sokáig feküdt az asz-§ talra borulva. Amikor kinyi-1 tóttá a szemét, olyan volt, | mintha 10 évet öregedett vol-% na. — Mit akar tőlem? ■— Ééén? Önök mit akarnak 1 tőlem? Holnapután költöz-i nék, már minden rendben 1 volt, s most kiküldik ezt az \ írást, hogy a cserével kapcso- \ latos ügyben ma délelőtt je-| lenjek meg. — Tévedés volt... Nyűgöd-1 tan költözhet... Mondja, ki-I csoda maga? — Kérem, itt áll az értést- f tésen: Tokodi László gépész- \ technikus... — Nem úgy értem. Kicsodái maga, hogy mindent tud? A \ föttojást, meg a Paula nénit...\ — Ja, mondtam már, hogyl semmi az egész. A múlt héten \ együtt utaztam önnel és a\ barátnőjével — ha jól em­lékszem — négy megállót a villamoson... Nyiri Éva (~jgihn, <Síúuh tíz, Qröduiünr ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink A tett színhelye Berlin című izgalmas német bűnügyi fimet iitiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiititii Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ M esterházi Lajos könyvét mindig úgy veszi kezébe az ember, hogy újabb, kelle­mes órákat szerez számára a kiváló író. S az olvasó ezúttal sem csalódik. Mesterházi újabb könyve történelmi re­gény, amely arról szól, ho­gyan szökött meg 1920-ban a váci fogházból két kommu­nista fogoly, miután tudomá­sukra jutott, hogy a bíróság halálra ítéli őket. Eredetileg arra számítanak, hogy még a szökés napján sikerül elér­niük a csehszlovák határt, amely nincs nagyon messze Váctól. Ám váratlan akadá­lyok bukkannak fel, a csend­őrség és a rendőrség orszá­gos körözőparancsot ad ki el­lenük, s nyomában megindul a több napig tartó izgalmas hajsza. A szökevényeknek el kell térniök a legrövidebb út­iránytól, s városról városra menekülnek, miközben életük többször is kockán forog. Mesterházinak nemcsak az üldözés izgalmát sikerül érzé­keltetnie könyvében, hanem az ország akkori hangulatát is: bemutatja a hatóságok vadságát és könyörtelenségét, de ugyanakkor azt is, hogy a szökevényeknek mégsem kell egyedül érezniük magukat az országban. Mindenütt talál­koznak régi elvtársaikkal, munkásokkal, akik az életve­szély ellenére is segítségükre sietnek. Az izgalmas szökés történe­tét elsőszemélyben mondja el az egyik főszereplő s ez nem- csupán fikció: Mesterházi va­lóban a munkásmozgalom egyik veteránjától szerezte értesüléseit s igaz történetet mesél el regényes formában, megőrizve ugyanakkor az élő­beszéd közvetlenségét, s így az olvasónak csakugyan az a benyomása, mintha első kéz­ből kapná az érdekfeszítő tör­ténetet. Mesterházi új könyve azért is nyeresége irodalmunknak, mert méltó emléket állít a párt öreg veteránjai áldoza­tos és gyakran életveszélyes harcának, s nagyszerű tetteik­kel megismerteti ifjúságun­kat. A könyv megjelenteté­séért dicséret illeti a Móra Fe­renc kiadót. miiiiiimnmitiiiiiiiiiiiimi (J ILMHÍRADÓ •'•»tinilllliillumiSIIIIUIIUKUlllliNlllllilllllUUlMlltllnk. CARLA GRAVINA, a Sze­relem és fecsegés című mulat­ságos olasz játékfilm női fő­szereplője. A filmet rövidesen a magyar mozik is műsorukra tűzik. A MOSZF1LM stúdió és a Barrandov csehszlovák film­stúdió koprodukcióban meg­kezdte a Májusi csillagok cí­mű film felvételeit. MOSZKVÁBAN az újság­írók központi székházában be­mutatták az Ifjúság utcája cí­mű új szovjet játékfilmet. A CSEHSZLOVÁK film­színházak műsorra tűzték a Becsületes tolvaj című új szlo­vák filmet, amelyet Jan Lackó rendező, Ivan Stodola „Jozko Pucik és karrierje” című sza­tirikus komédiájából forgatott. A SAJTÓ kedvezően ír Vit­torio de Sica legújabb filmjé­ről. az Olaszországi emlékről. Hibájául azt rója fel, hogy kis­sé képeslapszerű. SZÓFIÁBAN megkezdték a 13. számú szerelmes című új bolgár játékfilm forgatását, NAGY SIKERREL mutatták be Prágában a Forró ég alatt című új egyiptomi játékfilmet, amely azt bizonyítja, hogy az arab művészet tele van forron­gó erővel és haladó irányzat­tal. TIZENHÉT NAPPAL a meg­határozott időpont előtt ké­szült el Sztojanovics jugo­szláv rendező „Negyven kilo­méteres sebesség” című új filmjével, amely az idei pulai filmfesztivál meglepetésének Ígérkezik. NEW YORKBAN rövidesen bemutatják az amerikai—szov­jet kultúrcsere-egyezmény ke­retében a Csendes Don című monumentális szovjet filmet. PÁRIZSBAN a szovjet kö­vetségen levetítették a Lenin- grádi szimfóniát, amelyen sze­mélyesen megjelent Sosztako- vics és felesége is. FOLKS Sundquist játssza a Gyermekkori szerelem című svéd film főszerepét. A tehet­séges fiatal filmszínészt az Egy nyáron át táncolt című filmből már jól ismeri a ma­gyar közönség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents