Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-26 / 149. szám
-a/CSrlap 1958. JÜNIUS 26. CSÜTÖRTÖK Tanítók, iskolák és iskolások a száz év előtti Pest megyében Tallózás a régi megyei levéltárban Ödön papírok fekszenek élőt. tünk, 1830-ból származó „táblázatos kimutatások az iskolai előmenetelről”. A váci járás aszódi szolgabírói kerületének iskolába járó és nem járó gyermekeiről beszélnek ezek a sárgult papírlapok. Akkoriban valamennyi iskola még a felekezetek kezén volt, de a megye már felügyelt a közoktatásra és közegei útján ellenőrizte nem csalt a tanítást, a tanulmányi előmenetelt, de igyekezett mentői nagyobb számban iskolába terelni a gyerekeket. így azután csaknem valamennyi községben él is értek annyit, hogy több gyerek járt, mint amennyi nem járt iskolába. Persze, akik beiratkoztak, azok is sokszor mulasztottak, bár betegség miatt csak a legritkábban. Aszódon 150 gyerek járt és 60 nem járt iskolába. A ki- ; mutatás észrevételek rovató- ; ból kiderül, hogy az iskolákból kálvinista tanító húzta, hiszen az ő iskolájába jártak a legkevesebben. Mindössze évi 40 pengő forintot kapott. Emellett még minden gyerek után a szülők neki is fizettek 12 dénárt. Társainál azonban sokkal több naturaliát élvezett. Minden tanítványának szüleitől fejenként 1—1 csirke és egy-egy puttony kukorica is kijárt neki. Néhány esztendővel később már maguk a tanítók készítettek évi táblázatos kimutatást iskoláikról. Pest megyében 1844 óta hárul ez az oktatásügyi adminisztrációs munka a tanítókra. Akikoriban emiatt aligha panaszkodhattak, egész évi kimutatásuk elfért egy félárkus papíron és csupán néhány adatra szorítkozott. Pilisszántó község iskolájáról ennyi sok esztendő után még így is megtudhatjuk, hogy „magyar és tót olvasásra, írásra, számadásra és katekizmusra” tanította a 40 fiút és 31 leányt, Király Imre tanító éa Simola András tanítósegéd. De kimutatásukból megtudhat- juk, hogv „ezen oskola gyermekek közül némellyek az ru- hátlanságok, némellyek pedig restségek végett is több ízben az oskolából kimaradván rendesen nem járnak”. Spanisberger Ferenc tanító és hasonló nevű fia, segédtanító kimutatják, hogy Nagykovácsiban 90 fiú és 8? : hiányzókat szüleik „apróbar- • mok őrzésére” használják. Hévíz községben még ro&z- szabb az arány. A 70 iskolás mellett 35 gyerek még az iskola táját is elkerüli. Igaz, ez „az isikolaház pusztulóban van és igen kicsi”. Isaszegen 86 gyerek iratkozott be, de 66 „baromfiőrzés miatt” nem járt iskolába. A helyzet Hévízgyörkön a legjobb. Itt három felekezet három iskolát tart fenn és az iskolásoknál lényegesen kevesebb a tanulni nem akaró gyermekek száma. A katolikus iskolába 44 gyermek jár és csak 15 a nem tanulók száma. Ötvenhat evangélikus iskolás gyermek mellett csupán hatan, a református gyerekek közül pedig 22 mellett mindössze négyen nem kívánnak oktatásban részesülni. S hogy miért nem járnak iskolába, azt a kimutatás meg is mondja magyarán: szülőknek nem akarásaiból”. Érdekes megtudni azt is, hogy a különböző felekezetű györki tanítók bizony nem egyforma fizetségért vesződtek a nebulókkal. A legtöbb jövedelme az evangélikus tanítónak volt. Kerek évi 120 pengő forint fizetésén felül még minden gyerek után 12 dénárt is kapott a szülőktől. Katolikus kartársa mindegy 20 százalékkal, csak 12 gyermekfővel kevesebbe töltögette a tudományt, évi készpénzfizetése mégis csaknem 50 százalékkal volt kevesebb a luterá- ni’sónál. Nem járt több neki 64 pengő forintnál és minden gyermek után 10 font rozsnál. A legkisebb kész- pénzfizetést természetesen a Nem lehetett volna? | áprilisban múlt egy éve annak, hogy 50 boldog család \ I /I korszerű, egészséges lakáshoz jutott Vácott, a Csányi I | körúti új bérházban. Az építtetők költséget, fáradtságot nem I | sajnálva igyekeztek széppé, kellemessé tenni a bérházat I | és környékét. Pedig egy kicsit — bizonyos mértékig leg- | = alább mindkettőt sajnálhatták volna: a költséget, meg 1 | a fáradtságot is. A bérház udvarát és utcai frontját ugyanis szinte az | ! utolsó négyzetméterig parkírozták. Pontos összeget nem 1 | sikerült megtudnom, de — állítólag — több tízezer forintba I | került. A falak mentén, körbe az udvaron rózsatöveket, a I | többi helyre pázsit-szőnyeget, díszbokrokat, facsemetéket Í | ültettek. Imitt-amott maradt egy keskeny út a közieke- 1 s désre. c = Annyi bizonyos, hogy szép munka volt. Éppen csak \ | nem egy olyan bérházba való, ahol szerényen számítva is 1 | 100 kisgyermek él, s mind a száz játszani, futkározni sze- 1 = retne. Igen ám, de hol? Az udvar csupa virágoskert. A ház | | előtt meg nem lehet, mert forgalmas műútra néz. Marad | 1 tehát mégis Az udvar. I Először a gyepszőnyeg tűnt el a focizástól, szaladgá- § | lástól. Aztán a néhány rózsatő pusztult ki, ami a sok 1 | tucatból egyáltalán megfogant. Aki ma látja az udvart, § 1 nem is gondolná, hogy az valaha parkosítva volt. Felmerül a kérdés: csak a gyerekek és nemtörődöm § | szüleik a hibásak? Azok nem, akik virágágyakkal, pázsit- § | tál borították az egész udvart? Nem lehetett volna abból | 1 a pénzből inkább használható kéményeket csinálni vagy § | járdát építeni, hogy esős időben ne merüljenek meg bokáig | I a járókelők az utcán? Meg esetleg egy homokozót az | | udvarra, a gyermekeknek? Csupán a feltevésből kiindulva, hogy akinek kiskert | | kell, úgyis csinál magának, s mint sajátját, esetleg jobban 1 I meg is becsüli... Ny. É. | leány tanul németül és magyarul iskolájuk I. és II. osztályában. Harmadik osztályuk még nem volt. A monori katolikus iskola ugyancsak 1844-ből származó kimutatása névszerinf sorolt fel minden iskoláskorú gyermeket. számszeriint hetvenhár- mat. De közülük csak 52 jár iskolába, ezek sem mindig. Eí is panaszolják a kimutatásban: „Télen által hidegebb időkben ruhájuk nem létté, nyáron pedig szüleiknek mun kában léttök miatti honnmaro, dásuk által (mely idő alatt vagy kisebb testvéreik dajkA lására, vagy baromfiak őrzésére, vagy pedig mis, kisebb munkára szoríttatmak) » nem nagy szám még égésg négy-öt tanulóra szökött rövidesen leszállói. Van év pedía nem ritkán, hogy nyáron ét* három-négy holnapig egy ta nuló sincs. Saáry Mihály Plébános iskola Igazgató, Gallo- vich János Éneklő és Tanító és Kecskeméthy István okleveles Éneklő mint segéd.” Ezt a jelentést nem árt, ha megismerik a monori gimnazisták, akik manapság sokkal jobb körülmények között és magasabb iskolában tanulhatnak, mint száz egynéhány évvel ezelőtt az elődeik. Szokoly Endre Rántani, sütni való csirkék | — karácsonyra A Földművelésügyi Minisztérium 1 hatáskörébe tartozó keltetőáliomá- | sok a rendelkezésre álló gépek és I munkaerők jobb kihasználása, va- | Lamint a fogyasztóközönség igé-1 nyelnek teljesebb kielégítése cél- | jából mozgalmat indítottak el a = késő őszi és kora tavaszi csibene- f velésre. Tervük az, hogy az igé-f nyék felmérése után az ország kü- | lönböző vidékein már az idén = üzembe állítanak olyan keltető- s állomásokat, amelyek, a tenyész- = tők késő őszi keltetéséből kará-1 csonyra, újévre rántani, sütni való 1 csirkéket vihetnek piacra. A kor- 1 szerű keltetés! és nevelési mód- = szerek ugyanis ma már módot ad- s nak arra, hogy az év hűvösebb § szakaszaiban is nagy tömegben, I viszonylag olcsón neveljék fel a | csirkéket. Céljuk a keltetés és nevelés ki- I terjesztése is. Eddig rendszerint = februárban kezdték a keltetéseket, | s így a csirkék csak késő tavasz- | szál, nyár elején kerülhettek pl-1 acra. Most a tervek szerint már § decemberben munkába állítanak | néhány keltetőállomást. I Ciliim, Színház, -J ro itatom-\ PESTEN TÖRTÉNT Megkezdték az erdei 1 gyógynövények gyűjtését § Az Erdei Terméket Feldolgo- = zó és Értékesítő Vállalat az el-1 múlt napokban megkezdte az erdei f gyógynövények, többek között a | kakukfű, a tölgyfazuzmó és a ku- = tyabengekéreg gyűjtését. Az emli- = tett gyógynövények nagy részét a | nyugati országokba szállítják, ki- 1 sebb részét pedig a hazai gyógy- = szervegyészeti gyárak dolgozzák | fel. h Jelenleg a Hunnia-filmstúdióban folynak a Pesten történt című új magyar bűnügyi filmvígjáték felvételei. Képünkön Latabár Kálmán az egyik izgalmas jelenet közben — a háztetőn .«iinmiiHUHiimniHtiiHiiHUHiiiiiKimiiinnmiiimimm A szomjúság betege I Madarász Emil: Egy macedóniai cipészmester = nagy probléma elé állította az or- § vosokat: furcsa betegsége miatt | mór megvizsgálták az Egyesült | Államokban. Franciaországban és | Svájcban is, de az orvosok nem | tudták megállapítani, mi az oka | annak, hogy a derék cipész na-| ponta 35 liter vizet iszik meg és g szomjúsága még csak fokozódik. | A KÉK HÁZ Tízéves a ceglédi rendelőintézet MÉG Tíz ÉVVEL ezelőtt a nagykőrösi, ceglédi, albert- irsai vagy a jászkarajenői dolgozónak Kecskemétre, vagy Budapestre kellett utaznia, ha egy szemüvegre, röntgenvagy laboratóriumi vizsgálatra volt szüksége, mert a régi OTI Budapesttől Kecskemétig vagy Szolnokig terjedő 100 kilométert meghaladó távolságon belül nem tartotta érdemesnek szakorvosi rendelőintézetek létesítését. A fordulat éve a dolgozók korszerűbb és színvonalasabb betegellátása terén is jelentős változásokat hozott. Az állam igen szegényes örökséget vett át a régi rendszertől, egészségügyi intézményekben, felszerelésben, s sok más javakban, amelyek nélkülözhetetlenek a modem betegellátáshoz. Nemcsak a meglevő régit kellett mindenütt újjászervezni és korszerűsíteni, hanem megye- és országszerte igen sok helyen, új kórházakat, rendelő- és gondozóintézeteket kellett létesítenie, a körzeti orvosi hálózatot bővítenie s mindenek előtt az egész gyógyító-megelőző egészségügyi apparátust racionálisan át- és újjászerveznie. Az egészségügy terén is kibontakozó hatalmas fejlődés hozta létre Cegléden is a szakorvosi rendelőintézetet, amelynek dolgozói, az intézet fennállásának tizedik évfordulóján, e hó 21-én ünnepi ülésén adtak számot eddig végzett munkájukról, annak sikereiről és nehézségeikről; A TÍZ ÉVVEL EZELŐTT megnyílt szakorvosi rendelő- intézet létesítését az OTI jogutóda, az SZTK kezdeményezte, azon intézkedésével, hogy annak kecskeméti alközpontja Cegléden kirendeltséget, s ezzel kapcsolatosan szerény, kezdeti keretű rendelőintézetet szervezett, csupán azon rendeltetéssel, hogy a szakorvosi ellátásra szoruló biztosítottak e területen is kevesebb költséggel és rövidebb időveszteséggel részesülhessenek szakorvosi ellátásban; Midőn az egészségügyi kormányzat az egészségügyi intézményeket, így az SZTK kórházat, rendelő- és gondozóintézményeit is a maga felügyelete és irányítása alá vonta, fentieken kívül számos új egészségügyi feladat ellátása is a rendelőintézetekre hárult. Már nemcsak a megbetegedett dolgozók gyógyítását végzik a szakrendelők, hanem számos megelőző, gondozói és egészségvédelmi munka is feladatuk. Hogy csak néhányat említsünk az új feladatok közül, utalhatunk arra, hogy az intézet keretei közt történik a terhesvédelem, a csecsemőgondozás, a sportegészségügyi szolgálat, a daganatos megbetegedések szűrővizsgálatai, a dolgozók munkavállalását megelőző, vagy időszakos szűrővizsgálataik, a sorköteles ifjúság előzetes szakorvosi vizsgálatai, a \ mozgó szakorvosi szolgálat el-) látása, s sok más oly orvosi j munka, mely a még nem be-1 teg ember egészségének meg- óvását szolgálja, Az intézet orvosai végzik a baleseti, vagy időelőtti rokkantakká váltak vizsgálatát, de az intézet feladata a körzeti orvosok munkájának szakmai irányítása, felügyelete, diagnosztikai és therá- piás munkájuk szakmai segítése is. A SZOCIÁLIS biztosításnak a dolgozók nagyobb rétegére való kiterjesztése is évről évre növeli a szakrendelések munkáját. Az első év napi pár órás szakorvosi munkaideje helyett ma már napi 100 rendelőórát teljesít az intézet 20 szakorvosa, akik munkájánál (az első év egyetlen asszisztensnőjével szemben) jelenleg 12 asszisztens segédkezik. A jelenlegi szükségleteknek megfelelő fejlődés egyetlen gátja már évek óta a szűkös elhelyezés. Emiatt nem tudnak további szakorvosokat beállítani, így nincs már hely az elektrocardiograf szívvizsgálat, ideggyógyász, orthopäd szakrendelések elhelyezésére, a zsúfoltabb osztályok párhuzamos rendelésekkel való bővítésére, ami kevesebb várakozást s a betegekre fordítható több időt s így jobb orvosi munkát jelentene. Míg az első években napi 100 főt sem érte el a rendelőt felkeresők száma, a jubileumi évben már naponta 1000 ember fordul meg az intézetben, amely ennyi ember befogadására már régen szűknek bizonyult, annak ellenére, hogy az utóbbi években a Nagykőrösön megnyílt testvérintézete nagyban tehermentesítette. I>r. Varga Zsigmomd K ÉSEI, sajátos művé érett gyümölcse ez a regény Madarász Emil írói termésének. A költő után most a kitűnő novellistát ismerhetjük meg benne művén keresztül, amellyel a regény szövevényesen kanyargó útjain jutott fel a verseivel egyenlő : magasságú csúcsra az író. „A kék ház” egy dunántúli i kisvárosban terpeszkedik, a 1 kor — a nyolcvanas évek — I „gondtalanságában”. Ide csep- ipent valamikor a Seregéj-csa- | Iád alapító tagja, a véletlen I folytán tanítónak nézett ván- I dór cipész-legény. A minden- 1 napok apró-cseprő gondjaival | küzdő tanító-család élete kö- ! rül hullámzik a kor és benne | a kisváros élete. Sokfajta em- 1 bér él ebben a kisvárosban: 1 ügyvéd, takarékpénztári el- i nők, zsidó tanító, katolikus 1 pap, rabbi, bordélyháztulaj- I donos, k. u. k. őrnagy, 48-as 1 „hadnagy”, fuvaros, uradalmi | intéző, .nagybirtokos grófi | család, a szerelemtől eszét I vesztett parasztnábob és még sokan mások, a kor jellemzi figurái közül. M adarász Emilnek sa játos bájt, hangulatot sí' került e regényben megterem tenie; Szerencsés ihlettel és mesteri kézzel ábrázolja \ kisváros egy-egy bővérű, vagi hullásra, pusztulásra ítélt fi guráját, a századvég polgárságának tespedt légkörét. Hi telesen, újszerűén, egészei mélyre pillantúan sikerül Madarász Emilnek ezt a vilá got megmutatnia. A több mint fél évszázadot felöleli mű az egyszerű, meleg stílűi fényében olyan tisztán éi olyan megható árnyalásokbai jeleníti meg az olvasó élőt a regény alakjait, a történé seket, hogy szinte lehetetler meg nem szeretni a könyvet Az érdekes regény, amel; Madarász Emilt új oldaláró mutatja be, a könyvhéten je lenik meg a Szépirodalmi Ki adó gondozásában és mindéi bizonnyal sokak kedvelt ol vasmánya lesz. ifMiimiiminiimiiiiiHiiiiimnmiiiniimmmiiimiiiimii BUM, A KATONA Megkezdődött a harmadik forduló az Országos Mezőgazdasági Kiállítást megelőző állatbírálatánál A LXII. Országos Mezőgaz- 1 dasági Kiállítás és Vásáron j az eddigieknél kevesebb jószágot, viszont szebb és értékesebb állatokat mutatnak be. A gondos kiválasztást három egymást követő bírálat biztosítja. Miután a helyi szakértők kijelölték már az esélyes jószágokat, most 15, neves szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg egyenként a helyszínen, hogy melyek i a legkiválóbb, a bemutatásra leginkább érdemes egyed ek. Három bizottság foglalkozik a szarvasmarhák kiválogatásával, négy a lovakéval, s 2—2 bizottság dönti el, hogy a juhok, sertések, illetve a baromfiak közül melyek kerüljenek szeptemberben a budapesti bemutatóra. A bizottságok egy hónap alatt befejezik a végső válogatást. i m m ár a címe és a képek után yi ítélve is mulatságos film- \ vígjátékot vár a néző, amikor \ beül a moziba, hogy megnézze | a svéd filmgyártás most be- \ mutatott alkotását — ami mel- [ lesleg esztendők óta fekszik \ már a raktárak mélyén — és ; nem csalódnak. A történet, \ amelynek társszerzője maga a l film főszereplője, a svédek \ legnagyobb komikusa, Nils ; Poppe, ízig-vérig vígjáték, amely másfélórás derűt és kacagást ígér és ad. Bum, a kicsiny vasútállomás főnöke, : majd mint katona egyaránt \ megannyi kacagtató Ikalandon \ keresztül jut el mindaddig, \ amíg megtalálja a maga bol- \ dogságát. a szeleburdi, de jó- l lelkű Ágnes oldalán. \ Bár á vígjáték meséje sok [ új ötletet és újszerű jelenete- \ két nem tálal a néző elé, Nils | Poppe mégis megannyi színt I visz bele játékával, mely érez- » hetően a Chaplint úton jár. A chaplini rövidre vágott bajusz nála az orra alá festett ké pont helyettesíti, és valam fanyar, gúnyoros ízt ad égés játékának. De szögletes máz gásán és minden tettén egy aránt érződik, hogy a híre chaplini út továbbfejlesztésé vei kísérletezik és eredmény nyel még akkor is, ha nem i old meg minden részletkérdés sikeresen. Méltó partnere a filmben < szeleburdi kislányt alakító In ga Landgré. aki nagyszerűé alkalmazkodik Poppe játéká hoz és nem nyújt sem többei sem kevesebbet, mint ameny nyit a forgatókönyv számári előír, illetve tőle megkíván. A kacagtató svéd filmvigjá ték, amelyet az elmúlt napok ban mutattak be Budapestet minden bizonnyal megnyer majd a vidéki mozilátogatói tetszését is és egy kellemesei eltöltött másfél óra után tá váznak a moziból. p. p.
