Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

4 ií/TíHap 1958. JÚNIUS 24. KEDD Emléktntiaratäs Tdpiósülyön Az esemény kényelmesen elfér akár egyetlen szűkszavú, vézna hírben is, mondjuk így: Felavatták vasárnap Tápiósüly községben a román hősi em­lékművet. Az avatáson részt vettek a román követség dolgozói Ion Popescu nagykövet vezetésével, a megyei és járási tanács és a Szijjártó Lajos országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet és adta át az emlékművet a községi tanácsnak pártbizottság képviselői, a tömegszervezetek küldöttei. De ez a kis hír nem mond igazat, mert keveset mond. Reggel szakadt az eső. Nagy csomagokkal, óriási ernyők alatt igyekeztek az asszonyok, lányok a tanácsházára. A köz- tégi fúvószenekar tagjai fáradtan támolyogtak; egész éjjel gyúrták a román himnuszt. Percenként rohan el egy-egy kis­lány, hátha ő látja meg elsőnek az érkezőket. Jönnek! Papp Miklósné vb-titkár arca hol elsápad, hol tneg égő pirosra változik, amíg a vendégeket fogadja.. De nem f Ion Popescu, a budapesti román nagykövet megköszönte [ azt a szerető gondoskodást, mellyel a névtelen hősök } , temetőjét körülveszik teli ide sok szó. Mindennél ékesebben beszél az a nagy igye­kezet, amit a vendégek lépten-nyomon tapasztalnak. Elindul a menet a koszorúkkal a temetőbe. Egyszerre milyen élő lesz a már szinte elfeledett múlt. Mindenki róluk beszél, akik ott feküsznek névtelenül az egyforma tömegsírok alatt. 240 fiatal katona, akik harcba szálltak a fasizmus ellen és akiket hiába vártak haza a háború után. Szorongatja « tömeg a kerítést, egyre közelebb húzódik, hogy jobban hallja tt szónok szavait. k Szijjártó Lajos szavaira a nagykövet válaszol. Mintha Két Aj takarékszövetkezel alakul megyénkben! Az emlékmű talapzatát teljesen ellepték a koszorúk. Képünkön a honvédség helyezi el koszorúját olvasni tudna az emberek lelkében; rettenetesen unalmas, ha minden szavát fordítani kell, magyarul mondja beszédét. Egy-egy kimondhatatlanul hosszú magyar szót derekasan kerékbe tör, az ünnep komolysága mellett is mosolyt csal az emberek arcára, de annál jobban figyelik minden szavát. A kis temetőben az ég felé nyújtja kőlángjait az örök­mécses. Egyéb nem is látszik belőle, úgy elborították a koszo­rúk. Egy pillanatra ünnepélyes csend lesz, aztán felzúg a taps, s ami eddig csak szó volt, most élő valósággá válik. Lelkesen éljenzik a román—magyar barátságot, mert ezt is jelenti az internacionalizmus... Vasárnap, június 29-én, két újabb takarékszövetkezet ala­kul megyénkben. Ezzel a taka­rékszövetkezetek száma el­éri a 13-at, ami azt jelenti, hogy 1958 első félévében 8 új takarékszövetkezettel gazda­godtunk; Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a kocsériak rövidesen megalakítják taka­rékszövetkezetüket. Most ar­ról kaptunk értesítést, hogy 29-én több mint száz helybeli gazda ül össze az alakuló köz­gyűlésre. A leendő takarék­szövetkezeti tagok eleget tet­tek részjegyalap befizetési kötelezettségüknek. A MÉ­SZÖV 20 ezer forint alapítási kölcsönt ad a kocsériaiknak, akárcsak a többi alakuló taíka-j rékszövetkezetnek. Tápiószelén ugyancsak va- j sárnap, 29-én alakítják meg i a helybeli termelők — többse- \ gében földművesszövetkezeti j tagok — takarékszövetkezetü- \ két. Meg nem erősített hírek j szerint a mendeiek sem akar- \ nak lemaradni s hetek óta va- ; iúdó kérdést akarnak lezárni \ a takarékszövetkezet megala- j kításávalj Cfcilrn, Színház, Qrodalour I I Sásdi Sándor: FECSKEFÉSZEK CIKKEINK NYOMÁN Két alkalommal Is foglalkozott a Pest megyei Hírlap az elmúlt hónapokban azzal, hogy Monoron a földművesszövetkezet 3. sz. bolt­ja nem rendelkezik megfelelő rak­tárakkal, s csaknem 3 millió fo­rintos árukészletét nem tudja hol elhelyezni. Kovács Pál, a fölclmű- vesszövetkezetek monori járási központjának elnöke értesítette szeiScesztőségünket, hogy a cikk nyomán megtették a szükséges Intézkedéseket. A vizsgálatok megállapították, hogy indokolatla­nul magas volt a bolt árukészlete, ami nem szolgálta a szövetkezet és a lakosság érdekét és ez okoz­ta a raktározási problémákat. A bolt árukészletét másfélmillió fo­rintra csökkentik még ez év folya­mán, s akkor megoldódik a raktá­rozás kérdése, az áruk elhelyezé­se mindenben meg fog felelni a vagyonvédelmi rendelkezéseknek. Áprilistól június 20-ig a bolt rak­tárkészletét csaknem egymillió fo­rinttal csökkentették. Lapunk május 20-i számában j „Miért kerülik el a vendégek az j Aszódi Földművesszövetkezet ven- j déglőjét” címmel cikk jelent meg.: Megírtuk, hogy a barátságtalan,j szakszerűtlen vezetés, s az étterem elhanyagolt külső-belső képe elri-i asztja a vendégeket. Egyben java- i soltuk, szervezzék át az éttermet, | hogy az ne legyen veszteséges. Aj szövetkezet meglepően gyorsan re- j agáit cikkünkre, s a megtett intéz- j kedésekről magunk is meggyő- ; ződtünk. Az étterem és vendéglő j vezetőjét, Varga Józsefet leváltot-j ták, s mivel a vizsgálat szabályta-i lanságokat és leltárhiányt állapi- j tott meg, feljelentették az ügyész- j ségen. A söntést kifestették, új | cégtáblát készítettek, s átszervez-: ték a vendéglőt. A söntést juta- j lékossá alakították, többen elke-1 rültek az üzletből, s mégis, a lét- i számcsökkentés ellenére szerve- j zettebb, jobb munka folyik, ami-: ről bárki meggyőződhet. yt Nyolc hold föld, A szívre ÁL hulló kő, s több, nagy si­kert aratott regény és színda­rab szerzője most novelláskö- tetével jelentkezik. Három év­tized novellatermését szedte össze a nagy gonddal összeál­lított kötetbe, s a gondos vá­logatást dicséri, hogy alig ta­lálni olyan novellát, mely la­zább szerkezetével, gyengébb művészi színvonalával elütne a kötet egységes, nívós egé­szétől. A harminc év alatt írt no­vellák segítségével figyelem­mel kísérhetjük nemcsak a magyar falu életének válto­zását, nemcsak a falusi ember benső átalakulását, hanem az író fejlődését is, látásmódjá­nak szélesedését, mondaniva­lójának mélyülését. Meleg, emberi hang jellemzi minden novelláját. Szinte ba­rátként szólal meg, eleveníti meg a falu életének legkü­lönbözőbb alakjait, olyan em­berként, aki nagyon jó bará­tokról, nagyon kedves isme­rősökről beszél. Ez az együtt­érző szeretet különbözteti meg Sásdit azoktól, az azóta már feledésbe hullt népieskedő íróktól, akik harminc észtén- deje vele indultak el, de akik nem találták meg az igazi utat a falu emberéhez; az azonosulás útját. Kívülről be* szelni emberek életéről nem lehet — ezt tanítja Sásdi no- velláskötete is. Csak akkor le­het hitelesen, igazán szólni az emberekről, ha az író „belé­jük bújik”, ha átérzi mindazt, ami szereplőivel történik> amit szereplői éreznek. Sásdi novelláiban is keresi, kutatja a falu felemelkedésé­nek lehetőségét, s ugyanakkor kutatja azt is, hogy az embe­rekben milyen lehetősége van ennek a felemelkedésnek, vajon az embereken belül változik-e úgy a vélemények, felfogások serege, mint ahogy az élet változik? Könnyed, nagyon olvasmá­nyos stílus jellemzi minden novelláját. Még azokat is, me­lyekben nagyon komoly, na­gyon súlyos problémákat vet fel. A művészi kidolgozottság azt bizonyítja, hogy Sásdi no­velláit nem valami mellékter­méknek tekinti, hanem ön­álló, nagyon igényes művészi műfajnak. iiiiimmiimimttifiitiitiiiiiiiniiiiiiiiiiimiiiiiiiimimimiii Háromszorosára növekedett a könyvforgaSom a monorí járásban j Erwin Strittmatter: APJA MÉG NINCS Megyénk nagy részén foglalkoz­nak a lakosok gyümölcstermelés­sel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéni tulajdonban levő gyümölcsösöket nem mindenki gondozza szakszerűen, hozzáértés­sel. Pedig jelentős jövedelmet biz­tosit a gyümölcstermelés, ha a vele foglalkozó ért is hozzá. Szí­vesen megtanulnák sokan a gyü­mölcstermelés sok-sok csínját- bínját, sajnos, megfelelő szak- könyv nem állt rendelkezésre. A közelmúltban érdekes könyv jelent meg a könyvesboltok kira­kataiban. A mintegy száz eredeti fényképpel és ábrával díszített szakkönyvet Fenyves Pál írta, cí­me: A gyümölcsfák ápolása. Eb­ben egyszerű szavakkal mondja el a szerző, hogyan metsszük, ápol­juk gyümölcsfáinkat, hogy azok szebb és ízletesebb gyümölcsöt teremjenek. A gyümölcstermelők haszonnal tanulmányozhatják az Szakszerűen gondozzuk a gyümölcsfákat ügyesen szerkesztett gyümölcsfa­ápolási naptárt. A még nem termő gyümölcsös ápolását tárgyalja a könyv első része, s ebben foglalkozik képben, szöveggel a koronaalakitó metszé­sekkel is. A második, tekintélyes rész részletesen leírja, hogyan ápoljuk a termő gyümölcsöst, vá­laszt ad arra, mikor és mivel kell trágyázni a gyümölcsfákat és szöl arról, miért nem terem egyes he­lyeken a gyümölcsfa. A gyakorlati ember szemszögé­ből nézve foglalkozik a harmadik rész a mindennapi gyümölcsfavé­delemmel. Abból indul ki, amit a termelő lát a fán, a leveleken és a gyümölcsökön, és így tanit arra, hol keressük a baj okát, forrását és hogyan védekezzünk ellene Minden bizonnyal haszonnal for­gatják majd az értékes szakköny­vet mindazok, akik gyümölcster­meléssel foglalkoznak. NEM IS OLYAN régen, jó tíz évvel ezelőtt, alig fogyott el könyv, komoly olvasni való a falvakban. A felszabadulás óta azonban megnőtt a falu­siak, a parasztok érdeklődé­se is a könyvek iránt, erről beszélnek a számok, és a ta­pasztalaitok. A monori járásban három évvel ezelőtt, 1955 első három hónapjában 31 ezer forint'ér­tékű könyvet adtak el a köny­vesboltok és bizományosok. Az idén, 1958 első három hónapjá­ban viszont 110 ezer forint ér­tékű értékes könyv talált gazdára. Különösen azóta ta­pasztalható az ugrásszerű fej-1 lődés, mióta a földirnűvesszö-1 vetkezetek gondjaira bízták a 1 falvak könyvellátását. Erről | beszélgettünk Monoron Kai-1 lós Zsuzsával, a földirnűvesszö- | vetkezet járási könyvesboltjá-1 nak helyettes vezetőjével. — Alig két éve vették át a 1 földművesszövetkezetek járá-1 sunkiban is a falusi könyvter-1 jesztés feladatát — mondotta | a fiatal, csinos leány —, s hó-1 napról hónapra szebb ered-1 ményekről tudunk számot ad-1 ni. Véleményem szerint a jó| könyveken kívül az a titka a | könyvforgalom növekedésé-1 nek, hogy kiépítettük a legki- | sebb községekben is a könyv-1 bizományosi hálózatot. Járá-§ sunkfban mintegy 50 földmű-1 vesszövetkezetá bolt és egyéni | bizományos foglalkozik a I könyvek terjesztésével. Külö-1 nősen a női bizományosok te-1 vékenykedmek eredményesen. 1 — Jellemző lelkes mun-§ kájukra, hogy az idei ünnepi | könyvhéten valamennyien — | külsőségekben is — emlékeze- | tessé akarják tenni a könyv f ünnepi hetét. Utcai árusítá-1 sokat szerveznek, maguk gyár- | tóttá plaikátokon közük az ér- j deklődőkkel, milyen új köny-i vek jelenték meg, s tudják, \ kinek milyen könyvet kell! ajánlani. Gyömrőn Kassai j Mártonná, aki egyben a helyi \ könyvtár vezetője is, könywá- | sárt rendez. A Monori Kefe- i gyár bizományosa, Jávorszki i Gvörgyné, aki havonta két­ezer forint értékű könyvet szokott eladni az üzemben, a könyvhéten könyvkiállítást és vásárt akar rendezni, s az egy hét alatt szándékozik eladni kétezer forintért olvasnivaló­kat. Hasonló módon gondolko­dik a Pilisi Sertéshizlaldában Varjú Oszkárné, Üllőn, a szö­vetkezet 1. sz. boltjának bizo­mányosa, Bafia Jánosmé, s Ve- csésen Pék Józsefné, de sorol­hatnám tovább a bizományo­sok neveit. Nélkülük nem tudnánk ilyen szép eredménye­ket felmutatni. Éppen ezért azon fáradozunk, hogy széle­Bemutatjuk Tatjana Néhány hónappal ezelőtt még nevét sem ismertük, az idei cannes-i fesztivál óta azonban nemcsak ml, magyarok tanultuk meg nevét, de szerte a világon mindazok, akik látták vagy akár csak hirét hallották az Aranypálma- dijat nyert nagyszerű szovjet filmalkotás, a Szállnak a darvak női főszereplőjének. Egyetlen filmfőszerep és nyomban világsiker. Nevét máris együtt emlegetik a többi nagy filmsztár nevével, s ezt a sikert nem csupán kis- lányos, üde bájával, szépségével, de elsősorban nagyszerű színészi tehetségével érte el. Sokak kérésének teszünk ele­get, amikor most induló képriportunkban bemutatjuk Tatjana Szamojlovát (Folytatjuk) runkban, amikor ezernyi régi bálvány omlott le, amikor rengeteg régi elvről bizonyo­sodik be, hogy tarthatatlan, elavult. A szocialista átalaku­lás nemcsak gazdasági és tár­sadalmi berendezkedést for­gat fel, hanem a családon be­lül is újszerű, sokszor nagyon éles ellentéteket vet fel. A könyvben ez az ellentét mint a nagyapa és a háború­ból visszatért apa ellentéte je­lentkezik. Mindkettőjük a kilencéves Tinkót félti, akarja — elgondolása szerint — he­lyesen nevelni. Az apa való­ban apja akar lenni Pinká­nak, apja, aki a gyereket a békés, boldog életre neveli, aki tudja, hogy mit jelent a háború, a pusztítás, az öldök­lés. A nagyapa görcsösen ra­gaszkodik maradi elveihez. A német militarizmus szelleme ezer arcban jelenik meg az egyszerű emberek mindennapi életében is, a fejekbe vert „német öntudat” szinte kibé­kíthetetlen ellentétként áll szemben az apa sokat látott, sok keserű tapasztalatot le­szűrt nézeteivel. A régi és az új harca ez a könyv. A könyvben ugyan csak egy kilencéves kisfiú sor­sáról van szó, de az olvasó ki­mondatlanul is érzi, hogy több, nagyobb ez a harc a kis Tinkó egyedüli sorsánál. Az új világ találkozik a régivel, küzd egymással, s nehéz, oly­kor keserű harcok eredmé­nyeként győz az új, gyűri ma­ga alá a régit. Strittmatter igen mély lé- lekábrázolással bizonyítja be, hogy a biztoskezű, a hiteles társadalmi körképet festő írók közé tartozik. Magas művészi igénnyel megírt könyve fia­talnak, felnőttnek egyaránt élvezetes olvasmányt jelent. (tiiiitifiiiiimiimiiimiirr ÉRDEKES LAPGYŰJTEMÉNY A nyugat-németországi Deg­gendorf város középiskolájá­ban tanulók és professzorok a világ időszaki kiadványainak érdekes gyűjteményét állítot­ták össze. A gyűjteményben ezer élő nyelven megjelent sajtótermék példányai talál­hatók. Ott van közöttük a sziu indiánok hivatalos lapja, az európai cigányok nyolc külön­böző dialektusában szerkesz­tett nyomtatványsorozat, az afrikai hottentottáik napilap­ja stb. » sítsük a bizományosi hálózatot, újabb olvasókat szerezzünk a jó könyveknek. — Ha még több mezőgazda- sági szakikönyvet kapnánk, no meg ifjúsági könyveket, köny- nyebb lenne munkánk. Azon­ban különösebb panaszra nincs okunk. Titkunk az, hogy bi­zományosainkkal együtt sze­relmesei vagyunk a könyvek­nek, s nem mulasztunk egyet­len alkalmat sem. hogy má­sokkal is megszerettessük leg­jobb íróink műveit. (cs) jAönyvnapra jelenteti meg A- a Móra Ferenc Könyv­kiadó az ismert német író könyvét, mely a Német De­mokratikus Köztársaságban az elmúlt év egyik jelentős iro­dalmi eseménye volt, s mely állami díjat is kapott. Érdekes, mai életünk na­gyon izgató, ezernyi ellent­mondással teli, valóságát áb­rázolja ez a könyv, „az örök téma", az apák és fiúk harca alapján. Apák és fiúk között mindig, minden korban van ellentét. Hát még a mi ko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents