Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

6 ß%*tirtap 1958. JÜNIUS 22. VASÄRNAP A fényok beszélnek — ha beszéltetik eket... ÉRETTSÉGI ELŐTT Sokszor nern éi'tik meg az elvtársak azt az elemi igazsá­got, hogy .,a politikai munka e i vádasztlh at at 1 a n a gazdasági tevékenységtől” — panaszko­dott a városi titkár. És mind­járt el is mondott egy példát. A gépállomás pártszervezeté­inek titkárát számoltatták be az elvégzett feladatokról és miikor elmarasztalták a politi­kai munka elhanyagolása miatt, így védekezett: „Rette­netesen le vagyunk kötve a termeléssel, egész nap a ter­melőszövetkezeteket és az egyénieket járjuk, most van e dandárja a munkának. Nincs időnk politizálni.” Az elmondott eset tényleg elgondolkoztató..: De a tör­ténetnek, amely e cikk meg­írására késztetett, még nincs vége. Ugyanis, máikor a városi titkárral már kellően kisopán- kodtuk magunkat, megkezdő­dött egy értekezlet, amelynek során a hozzászólók szinte ki­vétel nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feltételeket bon­colgatták. Felvetődött a mun­kaerő kérdéstől kezdve a tsz- ek munkafegyelméig minden­féle probléma. Beszéltek — és nagyon szakszerűen — a háztáji gazdaságok aggasztó és szabálytalan növeléséről, a spekuláció elharapódzásáról, az egyéniek közt szervezendő tsz-látogatásról, az alapsza­bály ismertetéséről és még sok egyéb hasznos dologról És akkor közbeszólt a.z imént so­pánkodó városi titkár és szá- monkérte a hozzászólóktól a politikai problémákat. Mint­ha egyébről is beszéltek volna az értekezlet részvevői.:. Azaz — szóról szóra ugyanazt a hibát követte el. amit egy órával előbb maga is ostoro­zott. Érdemes elgondolkozni azon. vajon mit is érthettek ezek az elvtársiak a „politikai munka” címszó alatt. Valószí­nűleg gyűléseket, agitádót, népnevelést, a politikai felvi­lágosítás formáit, de elszakít­va annak tartalmától. a gaz­dasági intézkedésektől. Nem ismerték fel a politi­ka és a gazdaság tényleges vi­szonyát. sem. Lássuk először ezt a problémát. A marxizmus leninizmus szerint „a politi­ka — sűrített gazdaság”. Nincs határ a két társadalmi jelen­ség közt, csak végtelen átme­net. Az elvtarsak pedig szö­ges drótot, merev határvona­lat húznak a két terület közé, talán valahogy így: a nem­zetközi helyzet az politika, a nagykőrösi Dózsa Tsz rentabi­litása, az csak gazdasági kér­dés.. A magyar ellenforradalom mögött vajon nem találjuk ott a nemzetközi imperializmus és a hazai tőkések — földbirtoko­sok. tehát a volt uralkodó osz­tály érdekeit, a termelőeszkö­zökért, az elvesztett profitért való harcot? A politikai erők mozgatója a gazdasági érdek volt. És megfordítva, a Dózsa Tsz rentabilitása vajon egy­ben nem a szocialista nagy­üzem fölénye a kisüzem fe­lett, a szocialista erők egyik győzelmes részcsatározása a kistermelő forma felett? Ugyanannak a társadalmi je­lenségnek két oldaláról van szó, amelyek egymástól elvá­laszthatatlanok. Nem valami­féle azonosságról és főleg nem az azonosságnak olyan gyer­mekded értelmezéséről, ahogy nem egyszer elképzeltük a múltban. Emlékeznék! bizo­nyára erre a bosszantóan együgyű versikére: „Gyújtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” (A kettő kö­zött persze van kapcsolat..: A fémgyűjtés segíti az anyag- ellátást, ez a zavartalan ter­melést biztosítja, amely erőin­ket növeli. És aztán a nagyobb erő elrettenti az ellenséget. A két oldal kapcsolata tehát csak sokféle átmeneten ke­resztül valósul meg.) A politika és gazdaság vi­szonyának meg nem értése, az elköixitett hiba első számú oka. A további baj nyilván az, hogy egyenlőségi jelet tesznek a po­litikai munka és a felvilágosí­tó tevékenység között, általá­ban leszűkítve a politikai munkát a gyűlésekre, a nép- nevelésre. Mi a helyzet eb­ben a kérdésben? A szocialista f szonyok építését, kezdve a termelékenység emelésétől a társadalmi tulajdon megszi­lárdításáig; a társadalmi vi­szonyok átalakítása, vagy a szocialista társadalmi tudat kimunkálása mind-mind harc­ban történik és ebben az osz­tályharcban biztosítani kell a munkásosztály hatalmát, ve­zetőszerepét. A párt által ki­dolgozott politikának! éppen ez a célja. Ennek a politikának része a gazdaságpolitika, a művelődéspolitika stb. A po­litikai tömegmunka, a dolgozó nép felvilágosítása viszont azt a célt szolgálja, mint a politika egyik eszköze, hogy megma­gyarázza politikáink egyes lé­péseit, válaszoljon a dolgozók kérdéseire és tudatosítsa a dolgozók önön tapasztalataira támaszkodva az egyéni és a közérdek helyes viszonyát, Az egyelni és az általános érdek tényleges egybeesése vagy látszólagos eltérése a dolgozók mindennap: életében nem válik azonnal nyilván­valóvá. Ha egy kis tárgyat szemünkhöz közel tartunk, az eltakarhatja előlünk a Napot. így van ez valahogy a politi­kai életben is. Akit valami ap­róság annyira foglalkoztat, hogy elmerül benne, nem ké­pes figyelni a körülötte zajló, világrengető dolgokra sem. Az egyéni érdek eltakarhatja és gyakran el is takarja az álta­lános érdeket. A gazdasági élet törvényei a mélyben mun­kálnak, az emberek által ér­vényesülnek, de sokszor ön- tudatlanul. Az emberek nem mindig számolnak — a szocia­lista é|pítés során sem — tet­teik társadalmi következmé­nyeivel. Az emberek látását sokszor befolyásolja vagy el­ferdíti a „politikai szemten- gely“ valamilyen torzulása, amely azután ferde nézetek­hez vezet. A jó politikai fel- világosító munka biztosítja a normális látást, a dolgok egészséges arányainak, az \ egyéni és 'közér<Le\k reális vi- j szonyának felismerését. TehátI szükséges és elengedhetetlen. I I§az’ hogy a tények beszél- : nek — feltéve, ha beszéltetik őket. Értessük meg a dolgo­zókkal, a politikai felvilágosító munka segítségével, hogy a párt politikája „csak” a nép gondolatait fogalmazza meg és foglalja össze. Érezze tehát mindenki a maga akaratának és valósítsa meg a mindenna­pok során. A döntő persze az, hogy legyen miről be­szélni. Jó legyen a gazdasági munka, helyes legyen a párt politikája. A múltban nemcsak az volt a baj, hogy mindent agitációval akartunk megol­dani, hanem elsősorban az, hogy nem egyezett a szó és a tett és a tömegeik mindennap: tapasztalatai sokszor ellent- mondtak a lelkendezve levitt szólamoknak. Ha baj van a tartalommal, üres héj lesz, formálissá válik a politikai munka is. A városi titkár és a gépállomás titkára csak a külső burkot, a formát keres­ték és értékelték, a lényeg, a mag, a tartalom mellett el­mentek ... Ez pedig nemcsak valamiféle szemléleti hiba, nemcsak elméleti fogyatékos­ság, hanem súlyos zavarokra vezet a mindennapi gyakor­latban is. Így jön létre aztán a formális pártmunka, a fe­csegés, a frázisok, a rendez­vények mennyiségi emelkedése, amely jelentésben persze jól hat, de valódi politikai haszna nincs. Ha a párt helyi vezetői minden erejükkel segítenek a dolgozók életének szebbé téte­lében, gondjainak megoldásá­ban — mindig összhangban az ország érdekeivel —, ha azok­kal a kérdésekkel foglalkoz­nak, amelyek a dolgozó nép­ben nap mint nap felmerül­nek és ezeket helyesen magya­rázzák: akkor teljesítik fele­lősségteljes kötelességüket, mint az élcsapat megbecsült vezetői, a nép nevelői.:; SZÁNTÓ MIKLÓS néhányat a huszonnyolc lány közül, hogy a közelgő érettsé­giről, s az azt 'követő további tervekről, célkitűzésekről be­szélgessen velük. A Z ÖREG ISKOLA folyo- sóján öt IV. c osztályos lánnyal találkoztam. Éppen Tőrös Laci bácsit keresték, az irodalom öreg tanárát, hogy megkonzultálják vele a ma­gyar tételétet. A konzultáció azonban — egy kissé a riporter jóvoltából is — ezúttal elha­lasztódott egy nappal. Igaz, a konzultáció azért megtwtódott, csak éppen nem az iskolában, hanem a diákotthonban, s nem a magyar tanár és a lányok, hanem a lányok és a riporter között. Valahogy ilyesfélekép­pen: ■— Nos, lányok, ki fél M érettségitől? ■— így a riporter, — Én — hangzott egyszerre öt szájról a válasz. — Melyik tantárgytól félnek a legjobban? — A fizikától! — röppent új­ra az egyöntetű felelet. (Még szerencse, hogy Páhán István, a fizika tanára ezt nem hallot­ta!) — Miért? — volt a követke­ző lakónikus kérdés. Felelet azonban erre már nem érkezett. Egyszóval így kezdődött ez a roppantul érdekes beszélge­tés, amelyből csakhamar ki­derült, hogy a lányok egyu formán izgulnak, de azért ez mégsem megy a tanulás rová­sára. Már csak azért sem, mert reggel hétkor kezdik minden­nap a tanulást, s gyakran még az esti takarodó is a könyv mellett találná őket, termé­szetesen csak akkor, ha a há­lószobájukban egy jó villany- körte is lenne. Sajnos, azon­ban a körte kiégett, s mind ez ideig még nem sikerült újab­bat szerezniök helyette. Amikor már az érettségiről mindent bevallottak a lá­nyok, sorjázni kezdték azt is, ki hogyan képzeli el további életét. Valasztai Anna. aki Pilisről jöttéidé a nagykőrösi gimnáziumba, az érettségi után hazamegy, s nem tanul tovább. Majd odahaza próbál valamilyen állást keríteni. Tát- ray Judit a Közgazdasági Egyetemre szeretne kerülni — talán sikerül jelesen leérnie — ha nem, akkor egy évre ■vala­melyik külkereskedelmi vál­lalatnál szeretne elhelyezked­ni. Az Örkényi Peron Rózsa a debreceni Orvosegyetemre je­lentkezett. Minden vágya, hogy gyermekorvos legyen. Ha még­sem sikerül felvétele ebben az évben, akkor valami, az orvosi pályához közelálló fog­lalkozást keres majd. A tápió- szélei Turóczi Ilona szintén orvosnak készül. A pécsi egyetemre jelentkezett. De hogy gyermekkori álma való­ra válik-e, még korántsem biz­tos. Odahaza öt testvére van még, mind iskolás. A család­ban pedig egyedül édesapja keres, havi ezerkétszáz forin­tot. Ezért is kétséges, hogy si­kerül-e tovább tanulnia. S vé­gül Szabó Rozália haza ké­szül. Nyársapátra. /j T LÁNY, közülük kettő ” orvosnak készül. S orvos szeretne lenni Barbie Mária is, akit otthonában keresett fel e sorok írója. Mária legjobban odahaza szeret tanulni, mert itt senki sem zavarja. A ne­gyedik osztályt jelesen fejezte be, s talán még ennél is job­ban, sikerül az érettségije. Re­méljük. S akikor már könnyebb lesz a felvételi vizsga az egye­temen. Hat leány, hat különböző élet, amelyből négy esztendő a nagykőrösi Arany János Gim­názium falai között zajlott. S e négy esztendő nem volt, hiá­bavaló. (prakner) Csáki szalmájára jobban vigyáztak Megyénkben hétről hétre tetemes veszteséget okoznak a társadalmi tulajdon hanyag kezelői, akik gondatlanságuk­kal alkalmat teremtenek a lopásra, a sikkasztásra. Meg­lepőek azok a statisztikai számadatok, amelyek jelzik a nagy eltérést a magán- és a társadalmi tulajdonban oko­zott károk, értékek között. L. községben két beszélgető önkéntelenül adta meg ennek a magyarázatát: — Hallja-e, Pista bátyám, amikor az öreg Ferenczi Ár­miné volt ez a mostani szö­vetkezeti bolt, őt nem loptak meg ilyen könnyen. —- Ja, az az övé volt! Ez az egyik ok. A közöset, az egész társadalom tulajdo­nát még nagyon sokan nem tudják úgy becsülni, mint a „sajátot”, az „enyémet”; De van a dolognak egy ko­moly politikai oldala is, ami­ről igen sokan megfeledkez­nek. A külföldi fasiszta emig­ráns szervezetek lapjait for­gatva lépten-nyomon találko­zunk ujjongó és örömteli cik­kekkel, amelyekben diadalmas hangon számolnak be a társadalmi tulajdon elleni vétkekről. A fasiszta emigráció többek kö­zött így fogalmazta meg a szocialista rendszer belső el­lenségeinek programját: „Hős ellenálló, ha minden nap csak tíz forintot lopsz el az államtól, a végén összeom­lik." Ki akarja ezt a hazaáruló, fasiszta „politikus” urakon kí­vül? Kimondva talán senki, vagy nagyon kevesen. Ám so­kan mégis — akaratlanul is — az ő malmukra hajtják a vizetj íme néhány tanulságos eset. Jónás Elek, a Zsámbék és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet vasboltjának tanuló­ja, 1957 augusztus első napjai­tól folyamatosan több esetben ellopta a boltvezető, birtoká­ban levő raktárkulcsot, amely­nek segítségével záróra után behatolt a boltba és a dél­utáni bevételből esetenként 500—600 forintot ellopott. A lopott pénz egy részét el- totózta, a többit pedig báty­jával együtt elkártyázta, elszórakozta. A lopásra csak akkor terelő­dött gyanú, amikor az 1958. január 8-án történő leltár al­kalmával több mint 12 000 fo­rint hiány mutatkozott. Hogyan lophatta el soroza­tosan a raktár kulcsát? A dél­utáni bevétel összegét másnap senki sem egyeztette öt hó­napon keresztül? Pilisen a 3. számú Földmű­vesszövetkezetbe márciusban törtek be. Hogyan? Nem kel­lett hozzá magas „szakmai” képzettség. Ugyanis a raktár ajtaja egyszerű furnir-lemez- ből volt, primitív lakattal el­látva. Közönséges ácskapocs­csal feszítették fel. Nem be­szélve arról, hogy korábban a raktár ablakán keresztül tör­tek be. Oda azóta vasrácsot tettek. Most, amikor 12 000 fo­rintot elraboltak, már az ajtót is ellátták ráccsal; Nem lehetett volna ezt ko­rábban is megtenni? A pilisi vasbolt vezetői az udvaron nyitott fészer alatt tárolják a motorkerékpárokat, vetőgépeket és egyéb értékes árucikkeket. Az udvar a kertre nyílik, amit ócska drót­kerítés vesz körül. Az egyik este két darab motorkerékpárt loptak élj Egy „maszek” biztosan job- I ban vigyázna az ilyen értékes ] árukra. A pilisi szövetkezeti központ | irodájába áprilisban törtek i be. Az íróasztalokat feltörték. Elvittek egy vég bútorkartont és ami pénzt találtak; A betöréshez mindössze egy hajlított rozsdás szög, kel­lett. Ugyanis a lakat elromlott és az iroda dolgozói közül egyetlen ember sem akadt, akinek ez különösebb gondot okozott volna; Még tovább sorolhatnánk az eseteket. De az eddigi példák is bizonyítják, hogy a hanyag­ság, nemtörődömség teremti meg a becstelen tolvajok szá­mára az alkalmat. És végső soron a MÉSZÖV vezetőinek is le kell vonniok a következtetést ezekből az esetekből. Dudás János Barbie Mária kedvenc tanulási helye pedig a szoba egyik barátságos sarka iiimiifiifiiiiiimiiviniiiiifiiiiiiiifiniiiiifiifiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiifiiiifHiiniiiiiinimiiiiiiiiiiiitiiiiiiiitiiiiiiiiiiumma A MÁV zavartalanul megoldja a belföldi és export zöldség- és gyümölcsszállításokat A nyári hónapokban szoká­sos szállítási feladatokon kí­vül különösen nagy feladatot jelent a MÁV-nak a zöldség, a gyümölcs, s az építőanyag továbbítása. A MÁV-tól nyert értesülés szerint belföldre je­lenleg naponként 25—30 kocsi újburgonyát szállítanak, friss főzeléket, gyümölcsöt pedig átlagosan 30 kocsival. Export­ra mintegy 20 vagon újburgo­nya kerül, s ugyancsak ennyi friss főzelék és gyümölcs. A MÁV a szállítási felada­tok zömének eleget tud tenni, csupán a kő- és kavics- és az építőanyag szállítását akadá­lyozza a kocsihiány. Éppen ezért nyomatékosan sürgeti, hogy az érdekelt vállalatok szombaton délután és vasár­nap is rakodjanak, mert ez esetben lényegesen könnyeb­ben lehet megbirkózni a ko­csihiány okozta gondokkal. (?■ ILMHÍRADÓ ........................... A CSEMPÉSZEK című új magyar film forgatási munká­latai befejeződtek. Most foly­nak a zenei felvételek. ELKÉSZÜLT a Nyitva a kis­kapu című rövid játékfilm is. amelynek főszerepeit: Barsi Béla, Szirtes Adám. Orsolya Erzsi és Szemes Mari játsszák KÖZÖS OLASZ—AMERI­KAI produkcióban akarják elkészíteni Berthold Brecht Kurázsi mama című darabját, amelynek főszerepét Anna Magnani alakítaná. A MAI BOLGÁR ifjúság életéről szól az Éjféli találko­zó című új bolgár játékfilm. SIR LAWRENCE OLIVÉR alakítja a Hollywoodban ké­szülő Spartacus című film fő­szerepét. Ugyancsak szerepel a filmben a másik nagy an­gol filmművész, Charles Laughton is. INDIA ÉS EGYIPTOM ko­produkciós filmet készül gyár­tani a Szuezi-csatorna körüli harcokról, Szuez címmel. KIOSZTOTTAK a lengyel kritikusok díját a legjobb rö­vidfilmek között. Az első dí­jat a Miss Jóreménység kap­ta, amely megható történetet elevenít meg a súlyosan beteg gyermekekről. Tátray Judit legszívesebben a kollégium ablakában ismétli át a tételeket ban és ma is egyaránt meg­előzi, s megelőzi mindaddig, amíg csak érettségi vizsga lesz az iskolákban. Még néhány nap, s a nagy­kőrösi Arany János Gimná­ziumban is megkezdődnek az érettségi vizsgák. Huszonnyolc leány, a híres TV. c. osztály várja, hogy végre rájuk is sor kerüljön, s bebizonyíthassák: nem volt véletlen az, hogy négy esztendeig az Arany Já- nos-osztály megtisztelő címet viselték, ami egyet jelentett azzal, hogy az iskola legjobb osztálya voltak. Az előjelék biztatók. A né­hány nappal ezelőtt megtör- : tott osztályvizsgán a húszon- \ nyolc leány közül hat kitűnő, ; öt pedig jeles eredménnyel jc- \ jezte be a negyedik osztályt. S : ez önmagában sem kis dologi ! Majd negyven százaléka az ; osztálynak! Ez pedig biztos ; ígéret arra, hogy a hétfőn Itez- i dődő érettségi vizsgákon is si- \ kérésén szerepelnek majd, s jó \ eredménnyel tesznek pontot : középiskolai tanulmányaikra. A riporter ezért felkeresett É RETTSÉGI! Csodálatosan nagy dolog a diák sze­mében. TizevSkét esztendei ke­mény és fáradságos munka és tanulás végső konklúziója, koronája. S talán éppen ezért nem indokolatlan az a nagy izgalom és szurkolás, amely az érettségi vizsgálatot a múlt-

Next

/
Thumbnails
Contents