Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

6

ß%*tirtap

1958. JÜNIUS 22. VASÄRNAP

A fényok beszélnek

— ha beszéltetik eket...

ÉRETTSÉGI ELŐTT

Sokszor nern éi'tik meg az elvtársak azt az elemi igazságot, hogy .,a politikai munka e i vádasztlh at at 1 a n a gazdasági tevékenységtől” — panaszkodott a városi titkár. És mindjárt el is mondott egy példát. A gépállomás pártszervezetéinek titkárát számoltatták be az elvégzett feladatokról és miikor elmarasztalták a politikai munka elhanyagolása miatt, így védekezett: „Rettenetesen le vagyunk kötve a termeléssel, egész nap a termelőszövetkezeteket és az egyénieket járjuk, most van e dandárja a munkának. Nincs időnk politizálni.”

Az elmondott eset tényleg elgondolkoztató..: De a történetnek, amely e cikk megírására késztetett, még nincs vége. Ugyanis, máikor a városi titkárral már kellően kisopán- kodtuk magunkat, megkezdődött egy értekezlet, amelynek során a hozzászólók szinte kivétel nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feltételeket boncolgatták. Felvetődött a munkaerő kérdéstől kezdve a tsz- ek munkafegyelméig mindenféle probléma. Beszéltek — és nagyon szakszerűen — a háztáji gazdaságok aggasztó és szabálytalan növeléséről, a spekuláció elharapódzásáról, az egyéniek közt szervezendő tsz-látogatásról, az alapszabály ismertetéséről és még sok egyéb hasznos dologról És akkor közbeszólt a.z imént sopánkodó városi titkár és szá- monkérte a hozzászólóktól a politikai problémákat. Mintha egyébről is beszéltek volna az értekezlet részvevői.:. Azaz — szóról szóra ugyanazt a hibát követte el. amit egy órával előbb maga is ostorozott.

Érdemes elgondolkozni azon. vajon mit is érthettek ezek az elvtársiak a „politikai munka” címszó alatt. Valószínűleg gyűléseket, agitádót, népnevelést, a politikai felvilágosítás formáit, de elszakítva annak tartalmától. a gazdasági intézkedésektől.

Nem ismerték fel a politika és a gazdaság tényleges viszonyát. sem. Lássuk először ezt a problémát. A marxizmus leninizmus szerint „a politika — sűrített gazdaság”. Nincs határ a két társadalmi jelenség közt, csak végtelen átmenet. Az elvtarsak pedig szöges drótot, merev határvonalat húznak a két terület közé, talán valahogy így: a nemzetközi helyzet az politika, a nagykőrösi Dózsa Tsz rentabilitása, az csak gazdasági kérdés.. A magyar ellenforradalom mögött vajon nem találjuk ott a nemzetközi imperializmus és a hazai tőkések — földbirtokosok. tehát a volt uralkodó osztály érdekeit, a termelőeszközökért, az elvesztett profitért való harcot? A politikai erők mozgatója a gazdasági érdek volt. És megfordítva, a Dózsa Tsz rentabilitása vajon egyben nem a szocialista nagyüzem fölénye a kisüzem felett, a szocialista erők egyik győzelmes részcsatározása a kistermelő forma felett? Ugyanannak a társadalmi jelenségnek két oldaláról van szó, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. Nem valamiféle azonosságról és főleg nem az azonosságnak olyan gyermekded értelmezéséről, ahogy nem egyszer elképzeltük a múltban. Emlékeznék! bizonyára erre a bosszantóan együgyű versikére: „Gyújtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” (A kettő között persze van kapcsolat..: A fémgyűjtés segíti az anyag- ellátást, ez a zavartalan termelést biztosítja, amely erőinket növeli. És aztán a nagyobb erő elrettenti az ellenséget. A két oldal kapcsolata tehát csak sokféle átmeneten keresztül valósul meg.)

A politika és gazdaság viszonyának meg nem értése, az elköixitett hiba első számú oka. A további baj nyilván az, hogy egyenlőségi jelet tesznek a politikai munka és a felvilágosító tevékenység között, általában leszűkítve a politikai munkát a gyűlésekre, a nép- nevelésre. Mi a helyzet ebben a kérdésben?

A szocialista f

szonyok építését, kezdve a termelékenység emelésétől a társadalmi tulajdon megszilárdításáig; a társadalmi viszonyok átalakítása, vagy a szocialista társadalmi tudat kimunkálása mind-mind harcban történik és ebben az osztályharcban biztosítani kell a munkásosztály hatalmát, vezetőszerepét. A párt által kidolgozott politikának! éppen ez a célja. Ennek a politikának része a gazdaságpolitika, a művelődéspolitika stb. A politikai tömegmunka, a dolgozó nép felvilágosítása viszont azt a célt szolgálja, mint a politika egyik eszköze, hogy megmagyarázza politikáink egyes lépéseit, válaszoljon a dolgozók kérdéseire és tudatosítsa a dolgozók önön tapasztalataira támaszkodva az egyéni és a közérdek helyes viszonyát,

Az egyelni és az általános érdek tényleges egybeesése vagy látszólagos eltérése a dolgozók mindennap: életében nem válik azonnal nyilvánvalóvá. Ha egy kis tárgyat szemünkhöz közel tartunk, az eltakarhatja előlünk a Napot. így van ez valahogy a politikai életben is. Akit valami apróság annyira foglalkoztat, hogy elmerül benne, nem képes figyelni a körülötte zajló, világrengető dolgokra sem. Az egyéni érdek eltakarhatja és gyakran el is takarja az általános érdeket. A gazdasági élet törvényei a mélyben munkálnak, az emberek által érvényesülnek, de sokszor ön- tudatlanul. Az emberek nem mindig számolnak — a szocialista é|pítés során sem — tetteik társadalmi következményeivel. Az emberek látását sokszor befolyásolja vagy elferdíti a „politikai szemten- gely“ valamilyen torzulása, amely azután ferde nézetekhez vezet. A jó politikai fel- világosító munka biztosítja a normális látást, a dolgok

egészséges arányainak, az \ egyéni és 'közér<Le\k reális vi- j szonyának felismerését. TehátI szükséges és elengedhetetlen. I

I§az’ hogy a tények beszél- : nek — feltéve, ha beszéltetik őket. Értessük meg a dolgozókkal, a politikai felvilágosító munka segítségével, hogy a párt politikája „csak” a nép gondolatait fogalmazza meg és foglalja össze. Érezze tehát mindenki a maga akaratának és valósítsa meg a mindennapok során. A döntő persze az, hogy legyen miről beszélni. Jó legyen a gazdasági munka, helyes legyen a párt politikája. A múltban nemcsak az volt a baj, hogy mindent agitációval akartunk megoldani, hanem elsősorban az, hogy nem egyezett a szó és a tett és a tömegeik mindennap: tapasztalatai sokszor ellent- mondtak a lelkendezve levitt szólamoknak. Ha baj van a tartalommal, üres héj lesz, formálissá válik a politikai munka is. A városi titkár és a gépállomás titkára csak a külső burkot, a formát keresték és értékelték, a lényeg, a mag, a tartalom mellett elmentek ... Ez pedig nemcsak valamiféle szemléleti hiba, nemcsak elméleti fogyatékosság, hanem súlyos zavarokra vezet a mindennapi gyakorlatban is. Így jön létre aztán a formális pártmunka, a fecsegés, a frázisok, a rendezvények mennyiségi emelkedése, amely jelentésben persze jól hat, de valódi politikai haszna nincs.

Ha a párt helyi vezetői minden erejükkel segítenek a dolgozók életének szebbé tételében, gondjainak megoldásában — mindig összhangban az ország érdekeivel —, ha azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a dolgozó népben nap mint nap felmerülnek és ezeket helyesen magyarázzák: akkor teljesítik felelősségteljes kötelességüket, mint az élcsapat megbecsült vezetői, a nép nevelői.:;

SZÁNTÓ MIKLÓS

néhányat a huszonnyolc lány közül, hogy a közelgő érettségiről, s az azt 'követő további tervekről, célkitűzésekről beszélgessen velük.

A Z ÖREG ISKOLA folyo- sóján öt IV. c osztályos lánnyal találkoztam. Éppen Tőrös Laci bácsit keresték, az irodalom öreg tanárát, hogy megkonzultálják vele a magyar tételétet. A konzultáció azonban — egy kissé a riporter jóvoltából is — ezúttal elhalasztódott egy nappal. Igaz, a konzultáció azért megtwtódott, csak éppen nem az iskolában, hanem a diákotthonban, s nem a magyar tanár és a lányok, hanem a lányok és a riporter között. Valahogy ilyesféleképpen:

■— Nos, lányok, ki fél M érettségitől? ■— így a riporter,

— Én — hangzott egyszerre öt szájról a válasz.

— Melyik tantárgytól félnek a legjobban?

— A fizikától! — röppent újra az egyöntetű felelet. (Még szerencse, hogy Páhán István, a fizika tanára ezt nem hallotta!)

— Miért? — volt a következő lakónikus kérdés.

Felelet azonban erre már nem érkezett.

Egyszóval így kezdődött ez a roppantul érdekes beszélgetés, amelyből csakhamar kiderült, hogy a lányok egyu formán izgulnak, de azért ez mégsem megy a tanulás rovására. Már csak azért sem, mert reggel hétkor kezdik mindennap a tanulást, s gyakran még az esti takarodó is a könyv mellett találná őket, természetesen csak akkor, ha a hálószobájukban egy jó villany- körte is lenne. Sajnos, azonban a körte kiégett, s mind ez ideig még nem sikerült újabbat szerezniök helyette.

Amikor már az érettségiről

mindent bevallottak a lányok, sorjázni kezdték azt is, ki hogyan képzeli el további életét. Valasztai Anna. aki Pilisről jöttéidé a nagykőrösi gimnáziumba, az érettségi után hazamegy, s nem tanul tovább. Majd odahaza próbál valamilyen állást keríteni. Tát- ray Judit a Közgazdasági Egyetemre szeretne kerülni — talán sikerül jelesen leérnie — ha nem, akkor egy évre ■valamelyik külkereskedelmi vállalatnál szeretne elhelyezkedni. Az Örkényi Peron Rózsa a debreceni Orvosegyetemre jelentkezett. Minden vágya, hogy gyermekorvos legyen. Ha mégsem sikerül felvétele ebben az évben, akkor valami, az orvosi pályához közelálló foglalkozást keres majd. A tápió- szélei Turóczi Ilona szintén orvosnak készül. A pécsi egyetemre jelentkezett. De hogy gyermekkori álma valóra válik-e, még korántsem biztos. Odahaza öt testvére van még, mind iskolás. A családban pedig egyedül édesapja keres, havi ezerkétszáz forintot. Ezért is kétséges, hogy sikerül-e tovább tanulnia. S végül Szabó Rozália haza készül. Nyársapátra.

/j T LÁNY, közülük kettő ” orvosnak készül. S orvos szeretne lenni Barbie Mária is, akit otthonában keresett fel e sorok írója. Mária legjobban odahaza szeret tanulni, mert itt senki sem zavarja. A negyedik osztályt jelesen fejezte be, s talán még ennél is jobban, sikerül az érettségije. Reméljük. S akikor már könnyebb lesz a felvételi vizsga az egyetemen.

Hat leány, hat különböző élet, amelyből négy esztendő a nagykőrösi Arany János Gimnázium falai között zajlott. S e négy esztendő nem volt, hiábavaló.

(prakner)

Csáki szalmájára jobban vigyáztak

Megyénkben hétről hétre tetemes veszteséget okoznak a társadalmi tulajdon hanyag kezelői, akik gondatlanságukkal alkalmat teremtenek a lopásra, a sikkasztásra. Meglepőek azok a statisztikai számadatok, amelyek jelzik a nagy eltérést a magán- és a társadalmi tulajdonban okozott károk, értékek között.

L. községben két beszélgető önkéntelenül adta meg ennek a magyarázatát:

— Hallja-e, Pista bátyám, amikor az öreg Ferenczi Árminé volt ez a mostani szövetkezeti bolt, őt nem loptak meg ilyen könnyen.

—- Ja, az az övé volt!

Ez az egyik ok. A közöset, az egész társadalom tulajdonát még nagyon sokan nem tudják úgy becsülni, mint a „sajátot”, az „enyémet”;

De van a dolognak egy komoly politikai oldala is, amiről igen sokan megfeledkeznek. A külföldi fasiszta emigráns szervezetek lapjait forgatva lépten-nyomon találkozunk ujjongó és örömteli cikkekkel, amelyekben

diadalmas hangon

számolnak be a társadalmi tulajdon elleni vétkekről. A fasiszta emigráció többek között így fogalmazta meg a szocialista rendszer belső ellenségeinek programját:

„Hős ellenálló, ha minden nap csak tíz forintot lopsz el az államtól, a végén összeomlik."

Ki akarja ezt a hazaáruló, fasiszta „politikus” urakon kívül? Kimondva talán senki, vagy nagyon kevesen. Ám sokan mégis — akaratlanul is — az ő malmukra hajtják a vizetj

íme néhány tanulságos eset.

Jónás Elek, a Zsámbék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vasboltjának tanulója, 1957 augusztus első napjaitól folyamatosan több esetben ellopta a boltvezető, birtokában levő raktárkulcsot, amelynek segítségével záróra után behatolt a boltba és a délutáni bevételből esetenként 500—600 forintot ellopott. A lopott pénz egy részét el- totózta, a többit pedig bátyjával együtt

elkártyázta, elszórakozta.

A lopásra csak akkor terelődött gyanú, amikor az 1958. január 8-án történő leltár alkalmával több mint 12 000 forint hiány mutatkozott.

Hogyan lophatta el sorozatosan a raktár kulcsát? A délutáni bevétel összegét másnap senki sem egyeztette öt hónapon keresztül?

Pilisen a 3. számú Földművesszövetkezetbe márciusban törtek be. Hogyan? Nem kellett hozzá magas „szakmai” képzettség. Ugyanis a raktár ajtaja egyszerű furnir-lemez- ből volt, primitív lakattal ellátva. Közönséges ácskapocscsal feszítették fel. Nem beszélve arról, hogy korábban a raktár ablakán keresztül törtek be. Oda azóta vasrácsot tettek. Most, amikor 12 000 forintot elraboltak, már az ajtót is ellátták ráccsal;

Nem lehetett volna ezt korábban is megtenni?

A pilisi vasbolt vezetői az udvaron nyitott fészer alatt tárolják a motorkerékpárokat, vetőgépeket és egyéb értékes árucikkeket. Az udvar a kertre nyílik, amit ócska drótkerítés vesz körül. Az egyik este két darab motorkerékpárt loptak élj

Egy „maszek” biztosan job- I ban vigyázna az ilyen értékes ] árukra.

A pilisi szövetkezeti központ | irodájába áprilisban törtek i be. Az íróasztalokat feltörték. Elvittek egy vég bútorkartont és ami pénzt találtak;

A betöréshez mindössze

egy hajlított rozsdás szög, kellett. Ugyanis a lakat elromlott és az iroda dolgozói közül egyetlen ember sem akadt, akinek ez különösebb gondot okozott volna;

Még tovább sorolhatnánk az eseteket. De az eddigi példák is bizonyítják, hogy a hanyagság, nemtörődömség teremti meg a becstelen tolvajok számára az alkalmat.

És végső soron a MÉSZÖV vezetőinek is le kell vonniok a következtetést ezekből az esetekből.

Dudás János

Barbie Mária kedvenc tanulási helye pedig a szoba egyik barátságos sarka

iiimiifiifiiiiiimiiviniiiiifiiiiiiiifiniiiiifiifiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiifiiiifHiiniiiiiinimiiiiiiiiiiiitiiiiiiiitiiiiiiiiiiumma

A MÁV zavartalanul megoldja a belföldi és export zöldség- és gyümölcsszállításokat

A nyári hónapokban szokásos szállítási feladatokon kívül különösen nagy feladatot jelent a MÁV-nak a zöldség, a gyümölcs, s az építőanyag továbbítása. A MÁV-tól nyert értesülés szerint belföldre jelenleg naponként 25—30 kocsi újburgonyát szállítanak, friss főzeléket, gyümölcsöt pedig átlagosan 30 kocsival. Exportra mintegy 20 vagon újburgonya kerül, s ugyancsak ennyi friss főzelék és gyümölcs.

A MÁV a szállítási feladatok zömének eleget tud tenni,

csupán a kő- és kavics- és az építőanyag szállítását akadályozza a kocsihiány. Éppen ezért nyomatékosan sürgeti, hogy az érdekelt vállalatok szombaton délután és vasárnap is rakodjanak, mert ez esetben lényegesen könnyebben lehet megbirkózni a kocsihiány okozta gondokkal.

(?■

ILMHÍRADÓ

...........................

A CSEMPÉSZEK című új magyar film forgatási munkálatai befejeződtek. Most folynak a zenei felvételek.

ELKÉSZÜLT a Nyitva a kiskapu című rövid játékfilm is. amelynek főszerepeit: Barsi Béla, Szirtes Adám. Orsolya Erzsi és Szemes Mari játsszák

KÖZÖS OLASZ—AMERIKAI produkcióban akarják elkészíteni Berthold Brecht Kurázsi mama című darabját, amelynek főszerepét Anna Magnani alakítaná.

A MAI BOLGÁR ifjúság életéről szól az Éjféli találkozó című új bolgár játékfilm.

SIR LAWRENCE OLIVÉR alakítja a Hollywoodban készülő Spartacus című film főszerepét. Ugyancsak szerepel a filmben a másik nagy angol filmművész, Charles Laughton is.

INDIA ÉS EGYIPTOM koprodukciós filmet készül gyártani a Szuezi-csatorna körüli harcokról, Szuez címmel.

KIOSZTOTTAK a lengyel kritikusok díját a legjobb rövidfilmek között. Az első díjat a Miss Jóreménység kapta, amely megható történetet elevenít meg a súlyosan beteg gyermekekről.

Tátray Judit legszívesebben a kollégium ablakában ismétli át a tételeket

ban és ma is egyaránt megelőzi, s megelőzi mindaddig, amíg csak érettségi vizsga lesz az iskolákban.

Még néhány nap, s a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban is megkezdődnek az érettségi vizsgák. Huszonnyolc leány, a híres TV. c. osztály várja, hogy végre rájuk is sor kerüljön, s bebizonyíthassák: nem volt véletlen az, hogy négy esztendeig az Arany Já- nos-osztály megtisztelő címet viselték, ami egyet jelentett azzal, hogy az iskola legjobb osztálya voltak.

Az előjelék biztatók. A néhány nappal ezelőtt megtör- : tott osztályvizsgán a húszon- \ nyolc leány közül hat kitűnő, ; öt pedig jeles eredménnyel jc- \ jezte be a negyedik osztályt. S : ez önmagában sem kis dologi ! Majd negyven százaléka az ; osztálynak! Ez pedig biztos ; ígéret arra, hogy a hétfőn Itez- i dődő érettségi vizsgákon is si- \ kérésén szerepelnek majd, s jó \ eredménnyel tesznek pontot : középiskolai tanulmányaikra.

A riporter ezért felkeresett

É

RETTSÉGI! Csodálatosan nagy dolog a diák szemében. TizevSkét esztendei kemény és fáradságos munka és tanulás végső konklúziója, koronája. S talán éppen ezért nem indokolatlan az a nagy izgalom és szurkolás, amely az érettségi vizsgálatot a múlt-