Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
4 írlap 1958. JÚNIUS 81. SZOMBAT Feltámad a pilisi népfőiskola jvrAC? JELENTŐSÉGŰ- ’ megbeszélés színhelye volt a napokban a pilisi ta- náasháza. A Pest megyei Tanács művelődési osztályának képviselői ültek össze a pilisi v. b. helyettes elnökével, Tóth Jánossal és Sedró János vb- titkárral — részt vett a megbeszélésen Bállá Péter tanár, a monori járás népművelési ■felügyelője is —, hogy a népfőiskola megszervezésének kérdéséről tanácskozzanak. A két világháború közötti korszakban a pilisi népfőiskola országos jelentőségű úttörő munkát végzett az iskolán kívüli népoktatás területén. Ezt a haladó szellemben működő és igen komoly eredményeket elérő iskolát Szemző Kálmán tanár szervezte meg és vezette — dacolva a reakciós kormányzat képviselőinek minden gáncsoskodásával. A pilisi parasztok, különösen a Pa- rasztif jóság körében a mozgalom igen gyorsan rendkívül népszerű lett, szorgalmasan látogatták a sorozatos előadásokat, amelyeken igen sokat tanultak. A népfőiskola egykori hallgatói közül került ki a felszabadulás után Pilis község új vezetősége, sőt a község jelenlegi tanácsának és végrehajtó bizottságának számos tagja ugyancsak népfőiskolás volt. Tóth János helyettes vb-elnök és Sedró János vb-titkár szintén hallgatója volt a pilisi főiskolának. A megyei tanács művelődési osztályának képviselőit ők tájékoztatták a megbeszélésen a népfőiskola működéséről. Elmondották, hogy az egészen újszerű iskola a húszas évek végén indult meg és csák ■néhány évvel a felszabadulás után szűntek meg tanfolyamai, ■— Az akkori hatalom képviselői hamarosan megállapították — mondotta Sedró János —, hogy a népfőiskola haladó szellemben törekszik a gazdatársadalom fölvilágosí- tására, nyílt küzdelmet folytat a földreformért, követeli a helybeli és környékbeli nagyobb birtoktestek felosztását kishaszonbérletékre. A legkiválóbb szakemberek oktatták a modem mezőgazdálkodás szakismereteire a hallgatókat, akiknek zöme kisparaszt és kisbérlő volt, de szép számmal akadt közöttük középparaszt, sőt földnélküli zsellér is. Az iskola igen széleskörű szakismeretre tanította meg a hallgatókat, akik alaposan megismerkedtek a modern állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészkedés módszereivel. A szaktárgyakon kívül felölelte a népfőiskola a számtant, a magyar irodalom- történetet is és ezekből a tárgyakból haladó magyar írók, köztük Móricz Zsigmond, Veres Péter és mások tartottak Pilisen előadásokat. Részletesen megismertették a tanfolyamok hallgatóival a dániai szövetkezeti rendszert, a finnországi paraszttviszonyokat. Hasznos tanulmányi kirándu- lásökat rendeztek az ország különböző vidékeire, sőt küL földi tanulmányutakat is terveztek, Dániába és Olaszországba akarták elvinni a főiskola hallgatóit. Ezek a tervezett és már előkészített külföldi kirándulások csak a második világháború miatt maradtak el. A PILISI NÉPFŐISKOLA tanfolyamai októbertől márciusig tartottak, gondosan összeállított, összefüggő tantervűk volt, hetenként kétszer voltak az előadások, amelyek mindig délután hat órától este tíz óráig tartottak. Egy-egy tanfolyamon a hallgatók száma 35—10 volt. — A népfőiskola hallgatói a tanfolyam elvégzése után magasan kiemelkedtek községünk életében — mondotta Sedró János —, szinte vezetői, de mindenképpen mintaképei lettek az itteni parasztságnak. Maguk is tartották előadásokat és igyekeztek továbbadni társaiknak a népfőiskolán szerzett tudásukat. A népfőiskola hatása szemmellátható volt. Fokról fokra javult a gazdálkodás, emelkedett a színvonala, egyre jobban terjedtek a modern gazdálkodás módszerei. És fákról fokra művelődték a pilisi parasztok. A komoly eredményeket természetesen egyre nagyobb aggodalommal észlelték azok, akiknek ez a fejlődés sértette érdekeit. Üldözni kezdték Szemző Kálmánt és egyik legbuzgóbb segítőtársát, Kán tor Ferenc községi állatorvost, akik így élesen szembekerültek a község és a megye akkori uraival. De hősiesen állták a harcot és rendületle n ül továbbfolytatták termékeny munkájukat. Arra a kérdésre, hogy kívánatosnak tartják-e Pilis jelenlegi vezetői a népfőiskola felújítását, határozott „igen” volt a válasz. j MEGYE MŰVELŐDÉS- zi ÜGYI osztályának képviselői bejelentették, hogy a legkomolyabb formában foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az a terv, hogy amint arra pénzügyi lehetőség kínálkozik •— talán még ebben az évben —, újból felállítják a pilisi népfőiskolát. amelynek Pilisen eleven hagyományai élnek. Elgondolásuk szerint az új népfőiskola tervét történelmi és földrajzi előadásokkal is kiegészítenék, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság modern rendszerének ismertetését szolgáló előadásokkal is. Pilis község bármelyik pillanatban megfelelő helyiséget tudna biztosítani a népfőiskola számára, mégpedig a gazdakör régi helyiségeit, amelyek teljesen alkalmasak lennének erre a célra. (m. 1.) PATINÁS VÁROSOK Nem szűkölködnek ma* gyár városaink a történél* mi nevezetességekben. Mindre rakódott valami patina, romantikus emlék. Sopron tető nélküli múzeum, Székesíehérvár az Árpádkor koronás városa, Debrecen a „kálomisták“ fellegvára, Sárospatak a kuruckort hirdeti, Eger a török időket. Vác eddig az 1848-as szabadságharc emlékét idézte, most azonban a zászlók városa lett! Nézzünk csak körül. A Széchenyi utcában, a város szívében ott leng két helyen is a május elsején kitűzött zászló: a Játékbolt és a Májuskert előtti fronton. Sok ház padlásnyílásából is kikandikálnak a napszítta lobogók. Már a patina sem hiányzik róluk: csak a jó szemű veszi észre, hogy a zászlók a hajdani időkben piros-fe- hér-zöld színben pompáztak. Az idő vasfoga könyörtelenül múltat csinál a jelenből, patinát von mindenre. Még a kintfelejtett zászlókra is.. 5 (fazekas) QziLni, Színház, ^rodalorn J_a J ELŐZETES JELENTES Rövidesen bemutatják filmszínházaink A királyasszony lovagja című francia filmet iimmntmimiiiiiHHmtiiimHimiiiimiiniHUiiiniimMmi „Fecske'' küldetése I 1 Q1 9 Szevasztopol;; i A ä -i-17 Lőj kikötőben látszólag | minden csendes, amikor Vera, 1 a darab főhőse megérkezik a I városba. Vera — fedőneve | Fecske — született forradal- ! már, szibériai száműzetésből 1 szökött meg, most pedig fon- ! tos megbízatással jött, íegyve- ! reket kell szereznie a Fekete- ! tengeri flotta kommunistái ré- ! szére. Róla szól tehát ez az | izgalmas történet, mely nem- ! csak a veszélyes és izgalmas | feladat fordulatait, de a fiatal | nő magánéletét és jövőjét is 1 bemutatja. | Számos hasonló témájú fil- ! hiet volt alkalmunk végig- ! nézni. E filmek igen sokolda- ! lúak, hiszen a forradalom | előtti események sok lehető- I séget rejtenek magukban, így | a filmalkotók bőségesen válo- ! gathatnak; Ma, amikor a | cannes-i nemzetközi filmfesz- | tivál első díját is szovjet film 1 nyerte, igen szigorú szemszög- ! bői bírálunk és igen sokat vá- I runk, A „Fecske” küldetése KI VÉTKESEBB? . A dolog úgy kezdődött — mondja P. Gáspár, a 14 éves gyanúsított — 20 forintban fogadtunk B. Sándor barátommal, hogy el tudom lopni a Szabóék nyulait. Ezt a fogadást elvesztettem. A kis nyúltenyésztő az egyéni akció sikertelenségét látva, bevonta bátyját, ifj. P, Sándort és három osztálytársát is. S hogy a banda milyen eredményesen tevékenykedett, arról a budaörsi nyúl- és galambtenyésztők tudnának vallani. A nyúl- és galamblopás sikerein felbuzdulva, a kis csibészek szőlőkunyhót, vi- kendházakat törtek fel, a repülőtérről ejtőernyős zsákot loptak. Milyen családban nevelődhettek ezek a fiúk, akik már ilyen korán a vádlottak padjára kerültek? A két testvér szüleinél, P. Sándoréknál Budaörsön házkutatást tartottak. Ennek során egy csomó honvédségi pokrócot, lepedőt, nadrágot és egyéb felszerelést találtak. Az anya ekkor azzal mente- getődzött, hogy ezeket a holmikat a katonáktól vette pénzért és élelemért. A fiú, Gáspár nála sokkal őszintébb volt: — Anyukám azt mondta nekem — vallotta a kihallgatáson —, hogy ha majd a rendőrségen kérdeznek, azt mondjam, hogy a lepedőket meg a pokrócokat Budapesten a Bizományi Áruházból vettük. Nehogy azt feleljem — figyelmeztetett —, hogy a laktanyából hoztuk. Minek tagadjam 1 — válaszolta a legnagyobb természetességgel —, amikor mások is elhordták, amit találtak. Mit várhaj az ember egy ilyen gyermektől, akit a szülő hazugságra kényszerít, akit egy-egy értékes holmi ellopásáért talán meg is dícsér a kemény dorgálás helyett? S az anya, amikor tudomására hozták, hogy gyermekei mit tettek, elképedve csodálkozott. ö nem tudott róla, ő nem is hitte volna, hogy ilyet mernek tenni. Igaz — magyarázkodott — az iskolába sem járnak rendesen, legtöbbször elcsavarognak, ilyenkor nem tudom, hová mennek, mit. csinálnak. Azzal próbálta elhárítani a felelősségét, hogy nincs idejük a gyermekekkel foglalkozni, mert minden erejüket arra fordítják, hogy biztosítsák a gondtalan életet Társadalmunk áldozatot nem kímélve, hatalmas erőt fordít a jövő generáció szellemi és erkölcsi nevelésére, hogy alkalmassá tegye a szocialista vívmányok átvételére és ki- teljesítésére. S amíg az iskola, a társadalom fáradhatatlan kezekkel épít a gyermekek lelkében, addig a gondatlan, nemtörődöm szülő mindent lerombol. Felmérhetetlen érték és energia pocsékolódik el így. A bíróságnak nem lesz könnyű dolga, ha majd ítélet- hozatalra kerül a sor, és el kell dönteniök, hogy ebben az esetben a gyermekek vagy a szülők vétkesebbek-e? Dudás János Űi cikkeket gyártanak a vegyi- és műanyagipari szövetkezetek Első a has vagy a közös? Az okos gazda, ha csirkét nevel, vagy paprikát termel, az elsőket amint lehet, a piacra viszi, eladja, mert tudja, azok kelnek el legjobb áron. A későbbiekből aztán még bőven kerülhet a család asztalára. — így gondolkoznak a nagykőrösi Szabadság Tsz jó gazdái, Csakhogy vannak ott másféleképpen gondolkodó gazdák is, akik a csöves paprikát — alig hogy cseperedni kezd — szalonnájuk mellé befalatozzák. Ugye, így nem csoda, hogy a város legnagyobb termelőszövetkezete még nem jelentkezett a piacon csöves paprikával? Budapesten, a Váci utcai mintateremben rendezte meg | termékeinek kiállítását 55 budapesti vegyi- és műanyagipari f szövetkezet, amelyek a múlt évben mintegy 400 millió forint | értékű árut készítettek. A hónap végéig nyitvatartó kiállításon f mutatják be a bel- és külkereskedelem képviselőinek legújabb I gyártmányaikat. A Vegyi- és Műanyagipari Szövetkezetek Szövetségéhez a f különböző szakmabeli ktsz-ek tartoznak, köztük élelmiszeripari | és vasipari ktsz-ek is. A vegyi szövetkezetek a nagyipar számára Is fontos vegy- | szereket gyártják, különböző kozmetikai cikkeket készítenek. I A Technokémia Ktsz egyik újdonsága az Ábránd kozme-1 tikai cikk-sorozat. A műanyagipari szövetkezetek a legapróbb I háztartási felszereléstől kezdve a legkülönbözőbb közszükség- f leti cikkeket gyártják. Édekesek a Thermoplasztika Ktsz szí- | nes PVC-szőnyegei. Bemutattak tányérszárítót, tojásbevásárló 1 dobozt, PVC csecsemőtápszeres üveget. | Sok ötletes, új játékkal is megörvendeztetik a gyermeke- 1 két. Egyike ezeknek a felhúzható órapersely; A szövetséghez tartozó vasipari szövetkezetek közül a | Hangszerkészítő Ktsz exportra is gyártott készítményeivel sze- 1 repel. A kiállítás egyik legérdekesebb tárgya a mezőgazdaság I fejlesztésére szolgáló esőágyú, a Műszaki Tömítő Ktsz gyárt- 1 mánya. Már exportálják is, idehaza pedig sikerrel alkalmazta I a mezőgazdasági termelőszövetkezetek versenyében győztes | solti Szikra Tsz. Három típusban gyártják. A legújabb: az | Sz—5-ös típus, percenként kétezer liter vizet szór szét 12 000 1 négyzetméteren; csak részben váltja be várakozásunkat, Érdeme, hogy amit ad, az valóság, a forradalmárok életéből hősies és izgalmas motívumokat merít és visz vászonra. Hiányossága azonban, hogy az gjemények feldolgozása nem eléggé színes és színvonalas, sok helyen túlzottan bonyodalmasnak tűnik, A forgatókönyv és a rendezés korántsem olyan igényes, mint amilyent ez a téma megkívánna; Jarnovszkij nyomozó személyében Druzsnyikovot látjuk viszont, aki mint mindig, most is kitűnően megállja a helyét, az adott lehetőségeken belül. Tyeofigyi könyvkereskedő kettős életének alakítója Kongyelaki, feladatát zökkenő- mentesen viszi a vászonra. A női főszerepet, Verát, Aljosána formálja meg. Nehéz szerepét igyekezettel látja el, a forgató- könyv és rendezés számos buktatóját neki kell kivédenie, ami részben sikerül is. Fenyves Imre .miniiimiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiimiHmiiiiiiuiHitiiiiiMiiuim MARIA FIORE több nagysikerű filmszerep után most a Mai idők című játékfilm női főszerepét alakítja Díszbemutató Cegléden C sütörtökön nagy filmesemény zajlott le a Ceglédi Szabadság Filmszínházban, ekkor mutatták be először, díszelőadás keretében a Szállnak a darvak című, gyönyörű, magyarul beszélő szovjet filmalkotást, A díszbemutatót igen nagy érdeklődés előzte meg. Az összes jegyek elővételben keltek el. Pereg a film ... Halálos csendben, feszült figyelemmel nézte a díszelőadás közönsége. Hatalmas érzelmek, gyönyörű gondolatok tárultak a nézők elé, akik a vetítés után hatalmas tapsvihar■ ral üdvözölték az új darabot, mely olyan sikert aratott itt, amilyent valóban megérdemel. 'v i a tenger muzsikája, csengi des vizének békés morajlása és orkánszántotta tükrének örvénylő zúgása már mennyi muzsikust ihletett meg. De olyan, aki a tengeren járva komponál, talán csak egy volt: Rimszkij-Korzakov, Nikolaj Andrejevics Rimszkij-Korzakov, a húszesztendős fregatthadnagy még csak két éve hagyta ott a szentpétervári tengerészeti akadémia padjait, amikor a cári flotta hadihajója, melynek fedélzetére beosztották, 1864-ben világkörüli útra indult. Behajózása előtt a fiatal hajóstiszt útimálhájába nagy halom kottapapírt tett, két évvel előbb megkezdett szimfóniájának kottáját és üres papírt, hogy a hosszú hajóúton első na- gyobbszabású művét befejez* hesse. Nehéz szolgálat a tengerésztiszté. Négy óra hosszat áll a parancsnoki hídon, aztán négy órát pihen. S Rimszkij- Korzakov rövid pihenő óráit használja fel, hogy tovább R imszkij-Korzakov folytassa megkezdett szimfóniájának komponálását. Mire hajója a hazai kikötőben partot ért, Rirriszkij-Korzakov első szimfóniája is elkészül. Az orosz szimfonikus irodalomnak ezt az első zsengéjét 1865-ben nagy sikerrel mutatja be Milij Alekszandrovics Balakirev, aki akkor már ismert muzsikus és zeneszerző volt. Rimszkij-Korzakov művészetének fejlődésére nagy hatást gyakorol Balakirev, az orosz műzene egyik úttörője, új utakon járó, új zenei kifejezésmódokat kereső művészete. Ők ketten és három másik fiatal zeneszerző, Modest Petrovics Musszorgszkij gárdatiszt, Alekszandr Boro- gyin vegyész, az orvosakadémia későbbi rektora és Cesar Kjui tüzértiszt, az előkelő zeneértők által lenézett orosz népdalokból vett motívumokkal megalkotják az új orosz nemzeti műzenét. Forradalmi jellegű zenét, mert mi más lenne az a muzsika, amihez a nép dallamainak kiapadhatatlan forrásából merítenek. Az „ötök”, így csúfolják őket e’-inte, de ez a csúf név rövidesen dicsérő jelzője lesz a kis csoportnak, amely a zeneileg művelt oroszokat, aztán az egész világot meghódítja, az új orosz zene hívévé teszi. a z ötök között kétségkívül zí Rimszkij-Korzakov a legsokoldalúbb, a legképzettebb muzsikus. ír dalokat és kórusokat, zongorakompozíciókat és kamara zenedarabokat, szimfóniát, balettet, operát, sőt mestere a hangszerelésnek is. Musszorgszkij több művét, köztük a Borisz Goduno- vot, Borogyin Igor hercegét hangszerelte és harmonizálta. Tehetsége, tudása és művészete elismeréseképpen 1871-ben, 27 éves korában már a szentpétervári konzervatórium zeneszerzés tanárának nevezték ki és két év múlva, amikor kilépett a flotta kötelékéből, a haditengerészet zenekarának felügyelőjévé. A nagy muzsikus haláláig tanára maradt a konzervatóriumnak, és egész sereg jelentős zeneszerzőt nevelt a modern orosz zeneirodalomnak. Tengerésztiszt, zeneszerző, zenepedagógus volt egysze- mélyben, és mind a három hivatást jól betöltötte. Emellett még költő is volt, operáinak szövegét nagyobbára saját maga írta. És prózai stílusának kiválóságát több nyelvre lefordított önéletrajza tanúsítja. Éppen ötven esztendeje, 1908 június 21-én, 64 éves korában hányt el Lubenszkben. Halhatatlan muzsikája azonban operaszínpadon, hangversenydobogón és rádión keresztül még ma is mindennap felcsendül valahol a földkerekségen. Sz. E.
