Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A z M S T II. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM MEGYEI B I Z 0 T T S Á G A \tt\ 50 FILLER M EGY El T A NitS LA P J A 1958. JÚNIUS 21. SZOMBAT TÖRTÉNELMI LECKE „Porba döntöm Oroszországot, és ezzel halálos csapást mérek a bolsevizmusra!" — mondotta 17 évvel ezelőtt tábornokainak Hitler, és 170 — hadi létszámra feltöltött — hadosztályával orvul megtámadta a munkások és a parasztok békés államát. Az agresszor számításaiba azonban hiba csúszott. Az Európa nagyobb felét leigázó fasiszta szörnyeteg hiába élvezte a nyugati, északi, sőt a közép, európai országok ipari termelésének bőségét, hiába kapcsolta be intervenciójába csatlósainak számos hadosztályát, hiába élvezte nyílt vagy titkos bizalmát az amerikai monopóliumok urainak, sorsa a támadás tényével megpecsételte- tett. Hitler mindazzal számolt, amely a Szovjetunió határaitól nyugatra volt. Nem számolt azonban, vagy ha igen, akkor rosszul számolt a szovjet nép gazdasági, katonai és erkölcsi erejével, amelynek alapja a szocialista köztársaság népeinek végtelen hazasze. reteíe, önfeláldozó hűsége, tehetsége volt, Az agresszor két évtized alatt másodszor kapott leckét... Ma már az iskolás gyerek is tudja, hogy 1941. június 32-én nem történt más, mint 1920-ban, amikor a nyugati kapitalista hatalmak vérbe akarták fojtani a fiatal szovjet köztársaságot. Aminthogy az agresszor terve azidőtájt nem sikerült, ugyanúgy vereség érte a Nagy Honvédő Háborúban is. Az sem titok, hogy a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok — jóllehet hadiállapotban volt Hitlerekkel — az utolsó óráig húzta a szovjet front tehermentesítését célzó nyugati partraszállás megkezdését. Ez a kegyetlen ^taktika“ is megbukott. A ßzovjet hadsereg nem vérzett el, noha már évek óta egyedül viselte a gigantikus háború legfőbb terhét. A második világháború 30 millió halottja között sok millió a szovjet hősi halottak száma. A Szovjetuniónak köszönheti az emberiség. hogy megszabadult a fasizmustól. Mindez, sajnos, nem hálára kötelezi nyugat kormányköreit, hanem eszeveszett gyűlöletre a szocializmus országa iránt. Még romokban hevertek Európa fővárosai, még özvegyek és árvák, a háború nyomorékjainak panaszos sírásától voltak hangosak a megrabolt otthonok, az amerikai imperializmus már az új agresszió tervét szövögette. A hazugul védelmi szövetségnek kikiáltott atlanti paktumon belül létrehozta a szocialista tábor térdrekényszerí- tését célzó katonai szervezetét, a NATO-t. Nem rajta, hanem kizárólag a Szovjetunión és a vele szövetségben levő békeszerető országok erején és eltökéltségén múlott, hogy a gyarmati országokban rakott tűzfészkek lángjai nem csaptak át Európa egére. Mi békét akarunk, ez a békeakarat szocialista rendszerünk lényéből fakad. Erőnk is van arra, hogy szocialista vívmányainkat megvédjük minden támadással szemben. A történelmi leckét két háború vérzivatarában megtanultuk. Hisszük és reméljük: az ag- rcsszorok sem felejtették el. TÁRGYAL AZ ORSZÁGGYŰLÉS Elfogadták a hároméves tervet Kiss Károly beszélt a MÁVAG dolgozóinak nagygyűlésén Az országgyűlés folytatólagosan tárgyalta az 1953—1980. évi hároméves nép-gazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Először a csütörtök délutáni vita anyagát ismertetjük. A (óváros túlnépesedéséről Pongrácz Kálmán szólt Budapest túlnépesedéséről és a főváros ipartelepítéséről is. Minden országiban nagy a főváros vonzó hatása, más országokban azonban aránylag soíikal többen költöznek el a fővárosból, mint nálunk, ahol a feliköltözők száma négyszer annyi, mint az elköltözőké. Ennek fö oka, hogy itt települt az ország iparának nagy része. Ezt az állapotot a tőkás világból örököltük és a népi demokrácia hatalmas erőfeszítései, az új nagy vidéki ipari központok megteremtése sem változtatott jelentősen ezen az aránytalanságon. — A kérdés megoldása országos intézkedéseket kíván, mert a túlzsúfoltság pusztán budapesti intézkedésekkel nem oldható meg. Ne fejlesszük a budapesti ipart a vidéki rovására, ha ez munkaerőbeáramlást jelent és ne központosítsunk Budapestre szükségtelenül intézményeket, vállalati központokat. A munkaerő felszívására a legtöbb lehetőséget a vidéki városi gócpontok fejlesztése adja. Ezért a vidéki települések vonzóerejét kell növelni tervszerű város- és falufejlesztéssel. A fiatalokról Gosztonyi János az ifjúság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy a keresők számának jelentős növekedése, az isikolaépítési program végrehajtása, a jobb áruellátás szolgálja majd az ifjúság ér. dekeit is. A képviselő ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. Annak ellenére, hegy a nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 százaléka tovább tanul, van né- hányezer fiatal, akiknek mun- kábaállítása az általános iskola után nem biztosítóit, Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosan hozzák létre falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági iskolákat, mert nagy hiányosságok vannak a dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésében. A szocializmushoz hü magyar ifjúság és mindenekelőtt a KlSZ-tagok egyetértéssel fogadták azt az ítéletet, amelyet népköztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Pénteken délután a MÁVAG dolgozói nagygyűlésen emlékeztek arra a negyven évvel ezelőtti napra, amikor a MÁV Gépgyár dolgozói csendes sztrájkot szervezve jogos követeléseik kivívásáért, példát mutattak az egész ország proletariátusának. A döntő napon: 1918. június 20-án a gyár katonai parancsnoka, Zsejon- ka József csendőrszázados — kit ezért a tettéért neveztek ki őrnaggyá — belelövetett a Mozdonygyár előtt nagy tömegben összegyűlt munkásokba. A nagygyűlésen Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) Új termelőszövetkezetek alakulnak a budai járásban Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félreve(Folytatás a 2. oldalon) Winkler Gyuláné torbágyi levelezőnk verset küldött a szerkesztőségbe. A vers egyik strófája: Szépen zöldéi a tszcs búzája, A vadgalamb leszállóit az aljára. A vadgalamb turbékolja az ágon: Közös munka a legszebb a világon. A mellékelt levél elárulja e vers igazi forrását. „Közlöm a szerkesztőséggel, hogy községünkben 15 taggal (11 férfi és 4 nő) Lenin néven megalakult a termelőszövetkezet. Nálunk ugyanis az ellenforAratnak a ceglédi járásban A járási tanács jelenti: a járás csaknem valamennyi községében megkezdték az egyéni parasztok az őszi árpa aratását. Eddig mintegy 100—120 holdat vágtak le. A termelőszövetkezetekben szombaton, illetve hétfőn kezdik meg az árpa aratását. A csemői Új Élet Termelőszövetkezetben már 19-én megpendült a kasza és kézzel vágták a rendet. A jászkarajenői Lenin Tsz, az abonyi József Attila Tsz szombaton kezdi meg az őszi árpa vágását géppel. A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságból jelentik: június 20-án négy kombájn megkezdte az aratást, azonban pénteken még csak azokon a kis területeken arattak, ahol kombájn-érett volt az árpa, és 10—12 holdat vágtak le. Szombaton és vasár- j nap az érésre várnak és hétfőn folytatják az aratást. Az árpa J a becslések szerint 16—17 mázsát ad holdanként. A fűmagot , is vágják a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban, s csütörtö- i kön, pénteken mintegy 60 holdat arattak le. Ahol tudok, segítek... Jobb minőségű és olcsóbb szenet! A Pilisi Szénbánya Vállalat széntermelési tervét mennyiségileg most már kielégítően teljesíti. A mi bányánk is hozzájárult ahhoz, hogy olyan szénkészlettel rendelkezzünk, amire még nemigen volt példa. A bányászok ennek ellenére nem lehetnek elégedettek, mint ahogy nem is azok. Van még mit tenni. A fő feladat most a szén minőségének megjavítása és a ráfordított költségek csökkentése. A szénféleségeknél előírt kalóriaértéket eddig is betartották, sőt gyakran a meghatározottnál magasabb kalória- értékű szénféleségeket adtak. Mégis van mód a fűtőérték javítására. Ennek érdekében két feladatot kell megoldani a pilisi bányában. Az egyik tennivalót már meg is oldották. Eddig keverve rakták a szenet a csillébe. Ennek következtében nehézségekbe ütközött a szén osztályozása. Június 18-tól már a bányában megkezdődött a szén osztályozása. Most már külön csillékben érkezik a felszínre a jó minőségű szén és külön a keverőszén. Már ezzel is óriási segítséget kap az osztályozó, amely jelenleg kénytelen azonnal feldolgozni a bányából érkező szenet. Éppen ez a második megoldandó feladat, hogy egyenletessé tegyék az osztáFőfoglalkozásom a házőrzés, de ahol tudok, segítek a kerti munkákban is. Bár az agrotechnikai tudásom eléggé hiányos, mert csak kaparni tudok, ez pedig tiltva van. De ha a gazdám úgy kívánja, a locsolókannát készséggel a munkahelyre viszem. Magamról csak annyit, nevem Néró, hároméves vagyok, Dunavarsányban lakom, az utcát még nem tudom, mert most kapott új nevet, a házszámot pedig lemosta az eső radalom után szétbomlott a tsz, igaz, azelőtt sok hiba is volt vezetésében. Hiába mondogatták azóta a nagy- hangúak, hogy itt nem lesz többé termelőszövetkezet, a párt és a tanács összefogták a közös gazdálkodásra vágyó dolgozó parasztok erejét. Mindenekelőtt községünk párttitkára mutatott jó példát, ő írta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot. Én felajánlottam, hogy amíg nem lesznek olyan erősek, hogy könyvelőt tartsanak, írásbeli munkájukban és a pénzkezelésben segítek nekik. Annál is inkább tehetem ezt. mivel magam a községi tanács adminisztrátora vagyok.” Telefonon kaptunk bővebb értesítést az új termelőszövetkezetről. Kárálovics Kálmán tanácselnök elmondotta* hogy az új termelőszövetkezet agráproletárokból alakult. 270 hold állami tartalékterületet kaptak, s ezenkívül három tanyát. Ősszel kezdenek majd munkához, mert pillanatnyilag a nekik szánt tartalékterületeket kishaszonbérlők művelik. Egyébként a termelőszövetkezet — tekintettel Budapest közelségére — elsősorban állattartásra szeretne berendezkedni. Húsz darab fejőstehénnel, 30 darab anyakocával és 3 ezres létszámú baromfifarmmal tervezik a* indulást. Budajenőn a község vezető' kinn tartózkodnak a határban, Schmidt elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője veszi fel a kagylót. Most érkezett Budajenőre Tök községből. Tökön 8—10—15 holdas dolgozó parasztok előkészítő bizottságot szerveznek, Budajenőn pedig valószínűleg 19-én este alakul meg az előkészítő bizottság. (h. v. lyozó ellátását. Ennek érdekében már tavaly elkezdtek építeni egy „tartalékbunkert”. A „tartalékbunkerben” — elkészülte után — egy-egy műszakban termelt szénmenynyiséget lehet előtárolni. Ez-á ..Im....iiimiimiiiiliiliiiiii...immUM...iiiiiiiiininiimiiiiii......................................................................................................... á ltal megjavul a szén osztá-f lyozása és függetlenítik az ősz-1 tályozót a bányától. Itt akkor P is tudnak majd dolgozni, ha I odalenn netán pár órára meg-1 akad a munka. : Jelenleg átlagban 2700—28001 kalóriaértékű a pilisi szén. | Az osztályozás megjavításával | mintegy 200 kalóriával tudják | növelni fűtőértékét. | A mennyiségi tervek telje-1 sítése mellett most már fő-! ként úgy mérik le a csapatok l munkájának értékét, hogy | mezőjük szénkészletét figye-| lembevéve milyen minőségű I szenet küldtek felszínre, és | csak a minőségi tervek telje-1 sítése után kaphatnak pré-1 miumot a dolgozók. § Többször leírtuk már, hogy | szeszélyes bánya a pilisi. így | igaz ez. Sokat küszködtek és f küszködnek vele még * most | is, napról napra a bányászok. | Ezután — mivel nyugodtab-l ban termelhetnek —, jóval | nagyobb gondot fordítanak a I feltárásokra. Ezáltal is javul | majd a szén minősége, mert I a jobban előkészített munka-1 helyeken könnyebb a fejtés és I a szén válogatása iSj = Megkezdték a logarlécgyártást Monoron 1956 májusában szállították a logarlécgyártó gépeket a Mo- nori Kefegyárba. 1957 januárjában a megyei tanács határozatot hozott a logarlécüzem létesítéséről. 1957 szeptemberében kaptak megfelelő helyiséget. 1958 januárjában megjelentek a kapuban az első dolgozók. Megkezdték a termelést. Május 20 körül elkészültek az első logarlécek, az új üzem újszülöttei. Jelenleg több, mint három és félezer nagyméretű léc kész. Csak annyit készítenek, amennyire rendelésük van. A szakembereknek nem kell magyarázni, de a laikusoknak is fogalmuk van arról, mit jelent logarlécet gyártani, amelynél századmilliméteres eltérések is sokat számítanak. Különösen nehéz ez a munka, ha gyakorlatlan emberekkel kell kezdeni. Márpedig itt a 36 dolgozó közül 34 új, többségük fiatal, akik közül többen belépésük előtt nem is láttak logarlécet. Annakidején a felvételre váró emberektől megkérdezték, ki akar gépen dolgozni. Hatan jelentkeztek, köztük egy asszony, Nagy Jenöné. ö háztartásból ment az üzembe. Ahogy elmondják: „rettentő ügyetlenül dolgozott eleinte, de ma az egyik legügyesebb gépmunkás.” Győri Jánosné sem dolgozott azelőtt üzemben, de ma már ő is az élvonalba tartozik. Említettük, hogy a dolgozók többsége fiatal. Közülük négy fiú és két lány érettségi után lépett be a logarüzembe. öröm hallani, hogy valamennyi fiatal munkájával elégedettek a vezetők. Hoffman Miklós érettségizett famegmunkálóról elmondják, hogy a legszorgalmasabb, a leglelkiismeretesebb. Honthegyi Sándor is érettségizett, és jó munkája elismeréseként máris latolgatják, hogy esetleg csoport- vezetővé léptetik elő. A lányok sem maradnak el a fiúk mögött. Közülük a 15 éves Nagy Erzsébet dolgozik rendkívül ügyesen. Pedig nem akarták felvenni az üzembe, de kellemesen csalódtak ben. ne. Nem kell félni tehát attól, hogy az új munkások rossz léceket csinálnak. Bárki meg- győződhet az ellenkezőjéről. A monori lécek nemcsak tetszem fősek, pontosak is. Bizonyára a műszaki szakemberek is meg fogják szeretni a monori „Logart”-t. — farkas —
