Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
I 4 BtCírlap 1958. JŰNITJS 20. PÉNTEK g—I-CfilmtSiűttjháZi Qfődaioni5 Mit olvasnak nemzetiségi falvainkban? Ehhez a beszámolóhoz mottóul Kossuth Lajos egyik örökké igaz megállapítása kínálkozik: :. egy önálló és független Magyarországban — írta a nemzetiségi kérdésről 1871-ben — a nemzetiségi kérdés közmegelégedésre könnyen és akként egyenlíthető ki, hogy a nyelvek különfélesége sem Magyarország állami egységét veszélyeztetni, sem az egyetemes nemzet erejét gyöngíteni nem fogná .; A letűnt rendszer kormányai fittyet hánytak erre az igazságra és oktalan nemzetiségi politikájukkal biztos táptalajt teremtettek ahhoz az évszázados hábsburgi gyakorlathoz, amelynek alapelve az volt, hogy éket kell verni az együttélő nemzetiségek közé, mert így uralkodni lehet felettük. A kossuthi bölcsesség és demokrácia szelleme csak a második világháború után vette át irányító szerepét az ország kormányzásában, amely megkezdte a múlt sötét hagyományainak felszámolását a nemzetiségi kérdés terén is. A demokratikus államvezetés egyik legelső intézkedésével végrehajtotta az egyenjogúsítást ezen a téren, óriási anyagi terhek vállalásával biztosította, hogy nemzetiségeink gyermekei anyanyelvükön szerezhessék meg az iskolai ismereteket mindenütt, ahol erre a legcsekélyebb lehetőség kínálkozik. Ugyanez a szellem érvényesül a maéyar könyvtárpolitikában is. A Pest megyei Könyvtár vezetője, Debreceni Imréné, erről a kérdésről ezeket mondotta: — Megyénk területén van néhány olyan község, ahol a lakosság számottevő rétege tartozik a délszláv, a szlovák vagy a német nemzetiséghez. Mindent elkövetünk, hogy ezeken a helyeken nemzetiségeink könyvigényeit kielégíthessük, hogy elláthassuk községi népkönyvtárainkat a nemzetiségek anyanyelvén írt könyvanyaggal. Törekvésünk azonban különböző nehézségekbe ütközik. A legtöbb helyen könyvigény nem jelentkezik, a nemzetiségi lakosság egyáltalában nem keresi az anyanyelvén írt könyveket, Ennek egyik oka az, hogy — különösen a fiatalabb nemzedék — már könnyebben és szívesebben olvas magyar nyelvű munkákat, mert anya- nyelve egyre jobban eltér attól a nyelvtől, amelyen ősei beszéltek. A másik oka pedig, hogy alig van olyan könyv, amely tartalmával és nyelvezetével alkalmas lenne az esetleges igények kielégítésére Mindent elkövetünk, hogy népkönyvtárainkat megfelelő könyvekkel elláthassuk és hogy a nemzetiségi lakosság körében érdeklődést ébresz- szünk ezek iránt a könyvek iránt. Ellátogattunk néhány olyan Pest megyei községbe, ahol nemzetiségek élnek, hogy megnézzük, milyen a gyakorlatban az az elv, amelyet a Pest megyei Könyvtár vezetősége kíván érvényesíteni az irányítása alatt működő könyvtárhálózat munkájában. Lórév községnek pontosan 448 lakója van. A lakosság 98 százaléka délszláv. Köztük néhány bolgár család. A községi tanács végrehajtó bizottságának Ne- delkov Szvetozár az elnöke. — Kis falunkban — mondja •— két iskola van, egy magyar és egy délszláv. Eddig a magyar iskolának volt több növendéke, de egy-két . év, óta megváltozott az arány. Ebben az évben a délszláv iskolába 21, a magyarba 11 gyerek iratkozott be. A lóréviek nem felejtették el anyanyelvűket, de magyarul csaknem mindenki tökéletesen beszgl, legfeljebb egy-két nagymama akad, aki csak a szerb szót érti. Délszláv'"‘könyveket azonban nem olvasnak, főleg azért hem, mert kis könyvtárunkban csak latinbetűs délszláv ínyelven írt könyvek vannak, hz idősebb olvasók viszont csak cirillbetűs szöveget tudnak olvasni. Pici szekrényben őrzik a község 197 kötetből álló népkönyvtárát, amelynek kezelője Szu- bity Zortka tanítónő. Tőle ezt halljuk: — Könyvtárunknak 46 olvasója van, főleg iskolások. A mesét keresik. A könyvállomány 10—15 százaléka délszláv. Legtöbbjük latinibetűs, cirillbetűs csak két-három kötet van. Megvannak a délszláv írók és költők antológiájának, az Antologie narodne poetie- nek a kötetei, Osztrovszki: Káko sze káliai cselik (Az acélt megedzik) című regénye. Ha több lenne a könyvünk, bizonyosan emelkedne olvasóink száma is. A gyerekek szívesebben olvassák a magyar nyelvű könyveket, Százhalombatta kétezer lakosa közül négyszáz a délszláv. Az ötszáz kötetes népkönyvtárban akad néhány szerb munka is. Az olvasók szívesebben köksönzik ki a magyar nyelvű munkákat, mert nagyszerűen beszélnek valamennyien magyarul. A községi vb. elnöke, Udvardy Károly elmondja, Ihogy a faluban a legnagyobb békesség uralkodik a magyar és a szerb lakosság között. A háború előtt gyakoriak voltak az ösz- szetűzések, de most, hogy a délszláv gyerekek együtt járnak iskolába a magyarokkal, nagyon összebarátkoztak és a bakét soha semmi sem zavarja meg. A délszláv lakosság nem felejti el anyanyelvét. Odahaza szerbül beszélnek és hallgatják a délszláv rádiót. Az iskolában rendszeresen folyik a nemzetiségi nyelvoktatás, Tueakov Je- lica nemzetiségi nyelvtanárnő heti hat órában tanítja anyanyelvűkre a délszláv gyerekeket. A könyvtárat 1 Kanyicska Béla tanító kezelt Budakeszi lakossága a háború alatt csaknem száz százalékig német volt. A hitleri őrület túlságosan megszédítette őket és a háború után követték a kivert fasiszta hordót. A község 16 800 lakosa közül ma miár csak háromezer a német nemzetiségű, az öregebbek még értenek anyanyelvűkor!, de a fiatalok már csak magyarul beszélnek. Az ötszáz kötetes könyvtárnak Eckhardt György- né a vezetője. A község: tanácsban nemrég felvetődött a kérdés, hogy szükség van-e német nyelvű könyvekre, azonban egyhangú volt a vélemény, hogy nincs, mert senki sem olvas németül. — A gyerekek már nem tudnak németül — mondja Eckhardtné —, nem is igényelnek német könyveket. Talán ha nagyon könnyű szép- irodalmi könyveket kapnánk, lehetne néhány olvasót találni... Budajenő 343 kötetes népkönyvtárának Szombati ‘Pálné a vezetője. — Egyetlen német könyvünk sincs — mondja1* —, de nem is keresik. Ha lenne, az idősebb német anyanyelvűek talán olvasnák, de a fiatalságnak egyáltalában nincs szüksége rá. Pedig a kis könyvtár forgalma, egyre növekszik. 123 beiratkozott olvasónk van és az év első negyedében 473 kötetet kölcsönöztünk. De csak a jó magyar írók munkája iránt van kereslet. Mikszáth, Móricz, Móra, Jókai, Gárdonyi a legkapósabb, de sokan olvassák Balzacot is. Az a baj, hogy kevés a könyvünk, kicsi az állomány. Ügy segítek most mér a bajon, hogy a megyei könyvtártól kérek és kapok kölcsön könyveket. Pilisszentkereszt lakossága szlovák nemzetiségű. A helyzet talán itt a legkomplikáltabb. Az ötszáz kötetes könyvtárnak Koncz Jo- zsefná tanárnő a vezetője. Ezeket mondja: — Körülbelül száz kötet szlovák nyelvű könyvünk van, a legtöbbje igen magas színvonalú politikai és társadalomtudomány: munka. Kevés szépirodalom és még kevesebb 1 mese, De ha szlovák nyelvű munkát keresnek az olvasók, az elsősorban az egészen köny- nyű mese. Itteni szlovákjaink nem beszélik és nem értik az irodalmi szlovák nyelvet. Anyanyelvűk régen összekeveredett a némettel és a magyarral, a családnevekből következtetve a lakosság jelentős része nem is szlovák eredetű, hanem elszlovákosodott német. Ha azt akarjuk, hogy kapósabbak legyenek a szlovák könyvek, a legelején kell kezdenünk. Egészen egyszerű mesékkel. A meglátogatott nemzetiséig! községek könyvtárainak életéből ezeket jegyeztük fel. Nyilvánvaló, hogy a Pest megyei Könyvtár vezetősége reálisan látja a helyzetet és a problémát, amely nem tartozik a legegyszerűbbek és a legkömy- nyebben megoldhatók közé. A legnagyobb baj az, hogy nincs megfelelő nemzetiség: könyvanyag. Az első feladat tehát: gondoskodni nemzetiségeink igényeinek és nyelvezetének megfelelő könyvek beszerzéséről Magyar László NYÁR = Murányi Kovács Endre: A firenzei varázsló Egy kis felfrissülés. 1 t eonardo da Vincit már | Jj életében a legnagyobbak | közé sorolták és lángeszének é titkát máig sem tudták meg- 1 fejteni. Mintha valóban va- ! rázsló vagy éppen félisten | lett volna, mindig mindenben 1 a legnagyobbat alkotta. A fes- ! tőecsetet, a szobrászvésőt, a | mérnöki vonalzót egyforma te- 1 kétséggel és nagyratöréssel I forgatta kezében. A renaissance 1 szülötte volt, a művészi kife- | jezés új útjainak, a természet | kutatásainak és szeretetének | polihisztor zsenije. Mégis ke- § veset alkotott és az emberiség 1 kárára még 'kevesebb maradt I fenn alkotásaiból. | Leonardo da Vinci önkínzó | tépelődések óráin és napjain 1 forrnál gáttá magában mondani- | valófát, hogy aztán elemi erő- ! vei törjön ki belőle képben, i szoborban, mérnöki tervben, | hadigépben, lantban és énekben a legteljesebb, a véglege megoldás. Murányi Kovács Endr mindvégig lebilincselő, széj regénye Leonardo ifjúsága eleveníti meg az olvasói előtt. Bár az ifjú tehetség ki bontakozásának ábrázolást nem könnyű feladat, a szerzi azonban mély művészi átélés sei, sikeresen oldotta meg ezt Könyvében az olasz renaissanc. főurainak mérhetetlen hata lomvágyáról, s a hatalon megszerzéséért folytatott har cokról olvashatunk izgalma fejezetéket, miközben megérin bennünket a kor sajátos han gulata, az antik művészi idea lók feléledésének izgalma. A szépen kiállított könyve Leonardo da Vinci ifjúkor munkáinak reprodukcióit díszítik, s a Móra Ferenc Könyv kiadó gondozásában, a könyvhéten jelenik meg. Őszibarackost telepít a budai hegyközség CSEMPÉSZEK A budai hegyközség még csak rövid ideje tevékenykedik: mindössze két hónapja alakult. Ez alatt az idő alatt taglétszáma 260 főre, közös vagyona pedig 120 000 forintra emelkedett. Saját pénzükön közös használatra AgrosztrojtI vásároltak, amellyel a hegy- ) vidék elhanyagolt kertjeit mű- j vélik. A petneházi réten 15 | hold területen most előkészí- j tik a talajt, s ide az ősszel j körülbelül háromezer ősziba- \ rack csemetét ültetnek. Gyilkos ellenforradalmért vádol az ügyészség A sötét középkor inkvlzítoraira emlékeztető huligánok Nagykátán is megjelentek 1956 októberében, hogy elüldözzék és megsemmisítsék a szocialista -rendszerhez hű hazafiakat. Czakó András kulákivadék, az egykori járási nemzeti "bizottság és a nggykátai nemzetőrség tagja, első feladatának tekintette a járási és a községi tanácsnál dolgozó kommunisták, s a népi demokráciához hű emberek eltávolítását, valamint egyes kommunisták Nagykáta területéről való kitiltását. E határozat alapján szólították fel Győré László t-sz-szer- vezőt — aki korábban kemény kézzel bánt el az osztály idege, nekikel —, mint nem kívánatos személyt, -hogy családjával együtt 24 órán belül hagyja el a község területét. Győré László nem távozott. November 5-én, amikor Nagykátán még a nemzetőrség kezében volt a hatalom, Győré elvtárshoz ment segítségért Sz. János tsz-tag, mert az egyik tsz-ben a huligánok felgyújtották a szénát és a kukoricaszárat. Győré László ekkor nyomban a rendőrségre sietett. Más elv társakkal együtt követelte, hogy a huligán nemzetőröktől tisztítsák meg a rendőrséget, az ő napjuk már lejárt, a munkás-paraszt kormány megalaikult, a hatalmat a kommunisták vették a kezükbe. A gyújtogatókat von. ják felelősségre — hangoztatta. A nemzetőrök közül ekkor többen rátámadtak és alaposan megverték. A verekedés közben Győré László megmondta, hogy ezek után a szovjet elvtársaktól kér segít séget. Végül is kiszabadultak és Győré elvtárs a lakására ment. Hazaérkezése után nemsokára megjelent nála Czakó András és Laukó György — aki azóta meghalt — nemzetőr azzal az ürüggyel, hegy a ná. la található fegyvert beszállítsák. Győré a háza udvarából kiutasította őket. Erre Laukó motorkerékpárral visszament a nemzetőrséghez további uta- | sítást kérni. Czakó a ház | előtt maradt őrséget állni. | Győré László helyzete egy § re kilátástalanabbá vált. | Egyetlen reménye maradt 1 még: valami módon Nagykő. 1 rösig eljutni és az ott állomá- 1 sózó szovjet elvtársaktól se- | gítséget kérni. A szomszédból áthívatta 1 ifj. G. Jánost és szürkület § után — egyetlen kézigránáttal 1 a zsebében — nekivágtak az | útnak. A ház előtt megbúvó Cza- | kó nyomon követte őket. Nem értek messzire, ami-1 kor észrevették, hogy Laukó | motorral melléjük szegődött. | Befejezték a Csempészek című új magyar film forgatását, s jelenleg zenei felvételeit készítik. Képünkön a film két főszereplője: Bara Margit és Agárdi Gábor Ady Endre: iHHiiiiiiiii<iiiiiiiuiimiiiumiiHiiuitmmmimiiiiiiuf}Hiiiiiir Ifjú szívekben élek Laukó leszállt és megtámadta Győrét, aki verekedés közben a motor alá került. Ekkor Czakó hátulról, orvul megközelítve, egy sorozatot engedett belé. Győré László elvtárs a helyszínen meghalt. Czakó András most a bíróság előtt felel gaztetteiért Dudás János I T\atran elmondhatjuk, hogy | Ady Endre költészete az | elmúlt tizenhárom esztendő | alatt a magyar nép közkin- | csévé vált. Forradalmár alak- | ja ott magasodik József Atti- 1 Iával együtt — Petőfi Sándor | mellett. | Ady Endrét, az újságírót, a | mindennapok kis és nagy har- ! caiban tevékenyen részvevő | publicistát azonban már | aránylag kevesen ismerik. Pe- § dig Ady Endre költészete és | újságírói tevékenysége elvá- ! laszthatatlanok egymástól. | Rendkívüli tömörségű, szi- 1 porkázóan szellemes és a leg•ifiiiHiimHniiHtiiiiMMimmvmiiuiimimttniHiHmmiimiiimiiKJ Akácos út, ha végigmegyek rajtad én... kisebb jelenségeken keresztit is a lényeget megragadó cikkeit olvasva minduntalan visz- szacseng az ember emlékezetében egy-egy verse. S bál Ady költészete önmagában i: maradéktalan egészet alkot cikkeinek ismeretében mégy világosabb és mélyebb a kép amely megalkuvást nem ismerő egyéniségéről, kort problémáit legvilágosabbar látó zsenijéről, harcairól él vívódásairól az olvasóban kialakul. Ady Endre prózai írásainak újságcikkeinek olvasása azonban nemcsak a megismeréi újabb állomásait nyújtja a; f olvasóknak, hanem páratlai | művészi élményt is. Prózája — | akárcsak versei — tömörsé- § gükkel, a kifejezésmód sajá | tosan adys izével, az irodaim | megformálás tökéletességéve | és ezer árnyalatú változatos 1 ságával a művészet és az iro | dalom bármely műfajává | egyenértékű rangra emeli a | újságírást. A mondanivalt | mélységes igazsága, az igaz | ság kimondásának szenvedé | lyessége és tökéletes művész | megformálása elkerülhetetlei | hatást gyakorol az olvasóra I aki Ady segítségével a jelei | kor törekvéseit is jobban é. | mélyebben értheti meg é. | nem kerülheti el az önvizs | gáló mérlegelést, mellyel sa | ját nézeteit, állásfoglalását é. | emberségét Ady fényénél < | cikkek hatására megvizsgáln | kénytelen. | Az Ifjú szivekben élek cl | mű kötetben Ady Endre váló | gatott politikai cikkeinek gyűj | teményét találhatjuk, saját- | ságos tematikai elrendezés | ben. Biztosak vagyunk ben- | ne, hogy ez a könyv, amel\ | az idei könyvhét egyik ki- | emelkedő eseménye — hozzá | segíti az olvasót a halhatatlar | Adynak és a magyarság hala- | dásáért vívott küzdelmeinek | mélyebb megismeréséhez é: | megértéséhez. (Móra Ferenc i Könyvkiadó) ♦
