Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

r&sr MB*. l/Cii-íap 1958. JŰNIUS 20. PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az első oldalról) párt hoz forgalomba. Ez töb­bek között azt jelenti, hogy hazánkban minden száz csa­ládra 85 rádiókészülék és IV mosógép jut. A tavalyihoz ké­pest 1960-ban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyan­ennyivel több kombinált szek­rényt biztosítunk a vásárlók­nak. A kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is; négyszer nagyobb lesz a terv­időszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma. — Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád, és ezzel kapcso­latban a következőket mon­dotta: időben ismerjék fel a szükségletet, jelezzék azt az iparnak és tegyenek meg min­dent az igények kielégítésére. A terv az egyes részletekben nem köti meg az ipar és a kereskedelem vezetőinek a ke­zét* hanem lehetővé teszi, hogy az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fo­gyasztókat. Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és a kulturális, az egészségügyi és a kommuná­lis ellátás fejlesztésére Is gondot fordít. A tervidőszak­ban 110 ezer lakás felépíté­sével lehet számolni. Fejleszt­jük a villany-, a gáz-, a víz- és az úthálózatot. A termelés alakulása biztosítja, hogy a munkahelyek száma gyorsab­ban növekedjék a keresőké­pes korba lépők számánál. A keresők száma mintegy 90 ezer fővel nő a három év alatt. Ez a munkaerőszükség­let biztosítja, hogy a mun­kaképes lakosság megfelelő hányadát még abban az eset­ben is foglalkoztathatjuk, ha a nyugdíj-korhatárt elérő dol­gozók nagy része még néhány évig tovább dolgozik. A beruházásokról ' Mindent egybevetve: az 1956-tól 1960-ig terjedő idő­szakra állami erőből 54 mil­liárd-Torint beruházás jut, szemben az első ötéves terv­ben megvalósított 67 millárd- dal. A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervja­vaslat előirányzata a rendel­kezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb ob­jektumokra összpontosítja. Ez azt fogja eredményezni, hogy a tervezett új létesítményeink az előirányzott időpontban ténylegesen üzembe léphet­nek* s növelik majd a nép­gazdaság erőforrásait. Az ipari beruházásokra egyéb­ként jellemző az is, hogy a korábbiakhoz képest kedve­zőbben alakul anyagi és mű­szaki összetételük. A termelő beruházásoknál megnöveke­dett a gépek hányada, míg az építés részaránya alacsonyabb, mint a megelőző években. A mostani előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését, s helyes felhasználása esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődésben. A mezőgazdaság céljaira for­dított beruházások a termelés fokozása mellett elősegítik majd, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél ked­[ vezőbben -alakuljon. A három- [ éves terv beruházásai — anya­gi erőnkhöz mérten — támo­gatják a mezőgazdaság fejlesz­tését és szocialista átalakítását. Jelentősen növekszenek a ta­lajjavítás, a talajvédelem és a belvízvédelem célját szolgáló összegek. A mezőgazdaság gé­pesítése terén a legjelentősebb változás, hogy növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Ezután a nemzetközi fizetési mérleg alakulásával foglalko­zott a beszámoló. Rámutatott: a hároméves terv kialakításá­nál az volt a törekvés, hogy megteremtsük a nemzetközi fi­zetési mérleg egyensúlyát, vé­get vessünk az eladósodási fo­lyamatnak és minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk mind a baráti országok, mind kapitalista vi­szonylatban. 1958—1960-ra a benyújtott terv szerint a nem­zetközi fizetési mérlegünk lé­nyegében egyensúlyban van. Külkereskedelmi tervünk és nemzetközi fizetési mérlegünk realitását jelentősen növeli, hogy áruforgalmiunk egyre nö­vekvő részét a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. A baráti államokkal kötött kétol­dalú szerződések szilárd piacot biztosítanak exporttermé­keinknek és a tőkés világpiac ingadozásaitól függetlenül biz­tosítják imports zütkségleteink zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tudnók vagy akarnék magun­kat a kapitalista világpiactól. Népgazdaságunk szempontjá­ból fontos a kapitalista orszá­gokkal folytatott külkereske­delem és mi arra törekszünk, hogy kereskedelmi kapcsola­tainkat a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján minden országgal kiszélesítsük. — A hároméves terv az egyes éves tervekben valósul meg. Mindent el kell követ­nünk, hogy az éves tervék a népgazdaság erőforrásainak összpontosításával, valameny. nyi tartalék legteljesebb ki­használásával mozdítsák elő a hároméves terv teljesítését és kedvező túlteljesítését. Szük­ség van arra, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei mind a hároméves terv, mind az egyes éves tervek lényegét, a. rájuk háruló feladatokat megismer­jék, magúikévá tegyék és min­den erejükkel dolgozzanak megvalósításukon — mondotta befejezésül Kiss Árpád. A beszámoló feletti vita Zsofinyecz Mihály képvise­lő közölte, hogy az országgyű­lés szakbizottságai részletei­ben megtárgyal tóik a törvény- javaslatot, azzal egyetértenek, ugyanakkor bizonyos szöveg­szerű /módosításokat javasol- naiki. Az életszínvonalról szólva többek között elmondotta: a terv előirányozza a régi nyug­díjak rendezését. Ez közvet­lenül mintegy 300 000 nyugdí­jast érint s ezzel egy igen régi problémát old meg. Apró Antal felszólalása Szünet után Apró Antal, a kormány elnökének első he­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. — Örvendetes jelenség, hogy ma már a gazdasági kérdések­kel nemcsak a kisebb-nagyobb vezető beosztásban levő embe­rek, hanem a munkapadoknál az egyszerű dolgozók is mind többet foglalkoznak. A gazda­sági vezetők kötelessége, hogy meglássák, támogassák, fej­lesszék ezt az új politikai je­lenséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága egyetért az országgyűlés elé terjesztett hároméves tervja­vaslattal. — Köztudomású, hogy a re­vizionisták odóig mentek el az úgynevezett „kritikával”, hogy tagadták a nehézipar el­sődleges fejlesztésének szük­ségességét. azt követelték, hogy hagyjunk fel a nehézipar további fejlesztésével. Ezek­nek a „kritikusoknak” akkor sem lehetett és most sem le­het igazat adni. A hároméves tervben is legfontosabb fel­adatunknak tekintjük a nehéz­ipar fejlesztését, az anyagi­technikai bázis erősítését, nö­velését, mert /a világ vala­mennyi gazdaságilag fejlett országának tapasztalatai egy­értelműen és cáfolhat atlanul bizonyítják, hogy fejlett ne­hézipar nélkül nincs fejlett könnyűipar, nincs fejlett köz­lekedés, nem fejlődhetik a me­zőgazdaság. nem tudhatnánk megfelelően feldolgozni a me­zőgazdasági termékeket. Az ipar vezetéséről Éppen ezért bírálattal kell szóvátenni, hogy az ipar ve­zetésében még több helyen megmutatkozik a maradiság, azt tapasztaljuk, hogy ragasz­kodnak a régi gyártmányok­hoz. még akkor is ha ezek előállítása nagy költséggel jár és értékesítésük igen nehéz. Tudomásul kell venni, hogy a szocialista országok éppúgy, mint a kapitalista országok, amelyekkel kereskedelmi kap­csolatban vagyunk, csak a világszerte fejlődő műszaki színvonalnak megfelelő termé­keket veszik át tőlünk. A mi országunkra, a mi iparunkra is vonatkozik az a kötelezett­ség, hogy a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági ver­sengésben bebizonyítsuk a szocialista társadalmi és gaz­dasági rend magasabbrendűsé- gét. Pártunk Központi Bi­zottságának határozott véle­ménye, hogy erre megvannak az adottságaink, a lehetősé­geink, s bízunk abban, hogy a műszaki dolgozók, a munká­sok és a gazdasági vezetők minden tudásukat, akaratukat latba vetik, hogy megvédj ük, illetve új, korszerű gyártmá­nyokkal tovább öregbítsük a magyar ipar jó hírnevét. Mi az ipar szerkezetének átala­kítását így képzeljük el, nem pedig _ úgy, ahogyan azt a re­vizionisták javasolták, tudni­illik. hogy a nehézipart, a gépipart hanyagoljuk el. A mezőgazdasági termelésről — Egész hároméves ter­vünk teljesítése szempontjá­ból — folytatta — döntő fon­tosságú mezőgazdaságunk to­vábbfejlesztése, a mezőgazda- sági termékek növelésére elő­irányzott terv teljesítése. Az előirányzott életszínvonal el­érése és a mezőgazdasági ex­port szempontjából rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére rendelkezésünk­re álló összes anyaigi erőinket ne forgácsoljuk szét, hanem a legésszerűbben használjuk fel. A Ehetőségekhez képest kor­szerűsítjük a mezőgazdaság gépparkját. — Mindehhez hozzá kell még fűznöm azonban, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesz­tésének összes terhét az ál­lam egyedül nem vállalhatja. A dolgozó parasztok által is ismert és értékelt jelenlegi ár- és felvásárlási rendszerünk mellett azt várjuk a termelő- szövetkezetektől éppúgy, mint, az egyénileg dolgozó parasz­toktól, hogy jövedelmük egy részét gazdaságuk fejlesztés sére, beruházásokra, termelé­sük növelésére fordítsák. A mezőgazdasági termelők számára kedvező helyzetet te­remtett a párt, a kormány po­litikája. Ezzel a politikával a dolgozó parasztság meg van elégedve. Mi ezen az úton kí­vánunk a jövőben is haladni, felvásárlási rendszerünkön, árpolitikánkon nem kívánunk változtatni. Politikánk volt és marad: elősegítjük, hogy a dolgozó parasztság a piacra mind több terméket hozzon fel értékesítésre. De azt -is meg kell monda­nom, hogy az egész ország, a dolgozó nép érdekében a piacokon szigorú rendet, fe­gyelmet kell teremteni! Igen keményen fellépünk a speku­lánsokkal szemben. Nem tűr­hetjük, s nem engedhetjük meg, hogy spekuláljanak a dolgozó nép kenyerével! Ezért szigorúan meg kell tartani a lönleges magyar jelenség. A második világháború utáni idő­szakban és napjainkban is jellemző éz az egész világra, beleértve a gazdaságilag fej­lett kapitalista országokat is. De az egész ország közvéle­ménye előtt nyíltan meg kell mondanunk, hogy a lakáskér- dést kizárólag állami erőből megoldani nem tudjuk. Meg kell változtatni azt a széles körben megnyilvánuló helyte­len szemléletet, amely szerint minden lakáglgénylőt állami költségen kell lakáshoz jut­tatni. Szükséges, hogy minde­nekelőtt az érintett családok tegyenek anyagi erőfeszítése­ket annak érdekében, (hogy sa- játmaguk is hozzájáruljanak a lakásépítés költségeihez és lakáshoz jussanak. Az állam ebhez továbbra is ad támoga­tást. — Az ország politikai és gazdasági konszolidációja bi­zonyítja azt is, hogy helyesen járt el a Magyar Népköztár­saság akkor, amikor a meg- tévedtekkel szembeni megbo­csátás mellett kérlelhetetlen - séget tanúsított az ellenforra­dalmi felkelés fő bűnöseivel szemben. — A Legfelsőbb Bíróság Népbírósáigi Tanácsának Nagy Imre és társai ügyében hozott ítélete szigorú és igazságos volt. E per lefolyásával a magyar nép alapjában le­számolt azokkal a bűnösök­kel, akik a nép nyakára zú­dították az 1956. évi ellenfor­radalmi felkelést. — Mostanában Nyugaton nem kevesen lármáznak azért, mert a magyar nép leszámolt az ellenforradalom bűnösei­vel. Ezeknek az embereknek meg kell érteniük, hogy Ma­gyarországon véglegesen eldőlt az a harc, amelyet a munkás- osztály, a szocializmusért küz­dő erőik fél évszázada folytat­nak. A magyar nép felszaba­dult, új útra, a szocializmus útjára lépett. Nem kívánja vissza a régi rendet, s min­denkivel szemben, minden külső, vagy belső ellenséggel szemben, megvédi a népi ha­talmat, á szocializmus vívmá­nyait. — Az országgyűlésben való elfogadása után hároméves tervünk megvalósítása lehető­vé teszi, hogy hozzáfogjunk távlati terveink, elsősorban a második ötéves terv időben való elkészítéséhez. A követke­ző éveket mi olyan átmenetnek tartjuk, amely idő alatt tel­jesen felszámoljuk az ellenfor­radalom kártevéseit, megszün­tetjük a régi gazdaságvezetés hitjáit, hogy második ötéves tervünk időszakaiban már na­gyobb léptekkel mehessünk előre. A vitában Tisza József, Pongrácz Kálmán, Gosztonyi János és Martin Ferenc szó­lalt még fel. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Ma Jászberényben sorsoljak a lottót A lottó 25. heti sorsolását június 20-án, pénteken Jász­berényben, a Déryné Színházban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A sorsolás délelőtt 10 órakor kezdődik. rmnap 1958. június 20, péntek, Ra­fael napja. A Nap kél 3A6 órakor, nyugszik 19A4 órakor. A Hold kél 7.11 órakor, nyugszik 20.39 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen zá­poreső, zivatar. Időnként élénk nyugati szél. A nappali hőmérséklet csökken. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let északon 18—21, délen 21 —24 fok' között. — ÜLÉST TARTOTTAK tegnap délután a Kereskedel­mi. Pénzintézeti és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének Pest megyei bi­zottságán a pénzintézeti dol­gozók aktíváinak részére. Az értekezletet a pénzintézetek titkárságának titkára tartot­ta. Megtárgyalták a pénzin­tézeti apparátus helyzetét, a jelenlegi gazdasági munkát, különös tekintettel a takaré­kossági mozgalomra. — NAGY MUNKÁBA fog­tak a kiszesek Szol<olyán. Vállalták, hogy a strandfür­dőt rendbehozzák, kitakarít­ják a medencét, parkosítják a strand területét. — ÜNNEPI MÜVÉSZES- TET rendez június 21-én, szombaton az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Cegléd városi és já­rási alapszerve a ceglédi ren­delőintézet jubileumi ünnep­sége napján a művelődési ház színháztermében. Az ün­nepi művészest este fél 8 órakor kezdődik. A műsor­ban fellépnek a budapesti István és László kórház ének­és táncegyüttesei. — KÜLÖNVONATOT in­dít június 22-én, vasárnap Balatonaligára a Váci Vas­utas SE természetjáró szak­osztálya. — ELKÉSZÜLT a Nagy­patak betonhídja Szakolyán. A híd építéséhez a környék lakossága jelentős társadal­mi munkával járult hozzá. — LAPUNK TEGNAPI számában tudósítást közöl­tünk a megye egészségügyi dolgozóinak értekezletéről. A szövegbe sajnálatos nyomda­hiba folytán a csecsemőha­landóság 5,1 helyett 51 szá­zalékkal szerepelt. — TÄPIÖSÜLYÖN vasár­nap délelőtt 11 órakor ünne­pélyes külsőségek között le­leplezik a román temetőben az 1945-ben elesett román katonai hősi halottak emlék­művét. Ünnepi beszédet mond Szijjártó Lajos országgyűlé­si képviselő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. — 3500 LOGARLÉCET ké­szítettek május végétől mos­tanáig a monori Kefegyár új logarlécgyártó üzemében, — ORSZÁGOS állat, és kirakodóvásár lesz június 29-én, vasárnap Vácott. — BŐVÜL A VÍZHÁLÓ­ZAT Jászkarajenőn. A falu­ban 1925-ben alakult az el­ső víztársaság, de akkor csak néhány módosabb gaz­da lehetett a tagja, akiknek volt annyi pénzük, hogy az artézi kútból a vizet bevezet­tethessék portájukra. Az utóbbi négy évben 300 új tag­gal szaporodott a vízfogyasz. tők száma, és ma a vízveze­ték már 580 házhoz szállítja a vizet. Jelenleg két artézi kűt van. Kellene azonban egy harmadikat is fúrni, hogy az utóbbi időben je­lentkezett mintegy 100 ház- tulajdonost is bekapcsolhas­sák a vízhálózatba. A belé­pési díj új vízhasználóknál 100 forint, majd évente 40 forintot kell fizetni csapon­ként a vízhasználatért. A Nagyvásáriélepre . csütörtö­kön reggel 71 vagon és 18 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 23 vagon vegyes zöldáru, 28 vagon újburgonya, hat vagon cseresz­nye, négy vagon tojás és egy vagon vágott baromíi. A tojásellátás megjavítására a Baromíi- és Tojásértékesítő Vál­lalat csütörtöktől szombaton dé­lig 650000 tojást oszt el a Kö- ZÉRT-boltok között. A délelőtt dolgozó asszonyok több piacon arra kérték az árudavezetőket, hogy a délutáni órákra is tarta­lékoljanak megfelelő mennyisé­gű tojást, mert a mostani elosz­tási rendszer mellett délután ők már nem jutnak tojáshoz. Az állami boltokban a darabos újburgonyát kilónként 5,80, az apró, parázsburgönyát 3,60. a fe­jeskáposztát 2,40, a kelkáposztát 4,20—4,60, a főzőtököt 3,60—3,80, a csomós karalábét pedig 3,80—4.20 forintért árusították. A germersdorfi cseresznyét 6.40, az egyéb fajtájú cseresznyét 4—5,60, az osztályozott szamócát 8,80—14,80, a meggyet 5—6 forin­tért adták. piaci rendet, a törvényes fel- vásárlási szabályokat. Hozzá-! teszem, hogy államunk ren-| delkezik azokkal az eszközök- \ kel, rendelkezik megfelelő j készletekkel, amelyekkel a \ nyugodt felvásárlást és ellá-! tást biztosítani tudjuk. — A hároméves terv idősza-j kában jelentős intézkedéseket j teszünk a termelőszövetkeze- j tek megszilárdítása érdeké- ; ben is. A mezőgazdaságra for- j dított beruházások mintegy 30 i százaléka a termelőszövetke-1 zetek erősítését szolgálja. De! itt is kevés egymagában az állami segítség: elengedhetet- i lenül szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetői és tagjai igyekezzenek elsősorban saját erejükből fejleszteni gazdaságukat. A kormány most számos in­tézkedést hozott a szövetke­zés egyszerűbb formáinak fej­lesztésére. Dolgozó parasztságunk bí­zik a pártban és a kormány­ban — pártunk és kormá­nyunk bízik a dolgozó pa­rasztságban. A lakáskérdésről A helyzet megvilágítása cél­jából szükségesnek látom, hogy elmondjam a lakáskérdéssel kapcsolatos néhány elgondolá­sunkat. Nem árt megemlíteni, hogy a lakáshiány nem valami kü­Olvasom, hogy \ igen sok jutalomtár- I gyért még nem je- \ lentkezett jogos tulaja I donosa. Szobabútor, I zo ngora, motor kérék- I pár, televízió, mosó- I gép és még sok min- I den várja a gazdáját. | Könnybeldbad a I szemem. Szegény el- ! árvult, gazdátlan jó- 1 szagok... És nagy I elhatározásra jutót- I tam. Nem tudom, I van-e a tárgyak közt I hűtőgép is, de ha I van, én azonnal haj- I landó vagyok örökbe- I fogadni egyet. ★ ! A magyar puszták I pásztorainak ősi ke- § letű tudománya az I időjóslás. Nem egy- I szer tudósok elisme­ri rését is kivívták az- ! zal, hogy előre jelez- I ték az idő változá- I sait. Olvasom, hogy I panaszolják most az I öreg pásztorok: az I utóbbi időben a ter- I mészet nem -úgy mü- ! ködik, mint régen. i Az egykor megbízha- I tó időjósló tudomány t § is zavarba hozta a I napfolttevékenység, a I szeszélyes idő ... I Azt hiszem, most HÍREK - görbe tükörben... már csak a levelibé­ka megbízható. A meteorológia is azt használja, ha bajba- jut. ■k Eddig háromezer pontyot, keszeget és más halat engedtek gyűrűvel az uszonyu­kon, hogy vonulásuk­ról pontos adatokat kapjanak. Kérik, hogy a halászok, a halak fémgyűrűit a fogás helyének és ide­jének megjelölésével küldjék vissza. Eddig a hír. Hol­nap rántott hal lesz ebédre nálunk. Ha véletlenül fémgyűrűt találok az uszonyán és visszaküldöm, va­jon mit írjak a 1kisé- rőszövegbe? Fogás helye: leves és tészta között. Fogás ideje: 12 és 1 között. k Szórakoztató, mun­kavédelmi szabály- oktatást vezettek be az egyik klubban. A már ismert és nép­szerűvé vált dupla vagy semmi játékban kérdéseket tesznek fel. A\ki helyes vá­laszt ad, egy üveg sört kap. A legna­gyobb nyeremény nyolc üveg sör. Bevallom, először egy kissé elcsodál­koztam a dolgon. Munkavédelem és sör? Aztán meg­nyugtattam magam: bizonyára új fajta védőital. Most, már csak a mennyiség zavar. Mi lesz, ha a nyertes nyolc üveg sör után a gépeket duplán látja, vagy esetleg nem lát már semmit? •k Olvastam egyszer, hogy á jövő igazi építőanyaga majdan az üveg lesz. Üveg­ből készülnek majd a nagyon tetszetős, világos lakóházak. Már akkor izgatta fantáziámat az ügy. Egy ízben hallottam, amikor egy építésve­zetőnek szemrehá­nyást tett a leendő lakó: — miért ké­szül csigatempóban a ház? Az építésvezető ingerülten válaszolt: „A házépítés komoly dolog, nem fújhatjuk fel”. De ha üvegből lesz a ház, akkor fel-* fújhatják... Most pedig hordoz­ható üvegházról kap­tunk hírt. Micsoda lehetőségek. Lehet majd költözködni házzal együtt. Ha megunták a vidéket, ha a lakóház-kezelö- ség munkájával elé­gedetlenek, néhány lakó felkapja és átvo­nulnak egy másik ke­rületbe. Persze nyil­ván vigyázni kell majd a szállítással, nehogy valaki leejt­se. És milyen tréfá­kat lehet majd elkö­vetni pl. április l én lakótársainkkal. Reg­gel elmennek munká­ba és este kereshetik majd a házat. (Ilyen zöldségeket, bosz- szankodhat a nyá­jas olvasó, mikor idáig eljut. Nem kell mérgelődni, mint ol­vassuk, az új. hor­dozható üvegház cél. ja- valóban a „zöld- séghaj tatás”.) Szántó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents