Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-20 / 117. szám

1958. MÁJUS 20. KEDD 3 Cirlap Merre és hogyan tovább? A túrái földművesszövetkezeti KISZ-szervezet válaszúton Kérelem a MÁV-hoz, vízügyben Dúsa Piroskának hívják a Túrái Földművesszövetkezet KISZ-szervezetének titkárát. Huszonhat éves, párttag, a szövetkezet irodájában dol­gozik és pontosan hat tömeg­szervezeti és társadalmi funk­ciót tölt be. Csinosan öltözkö­dik, határozottan, látható szenvedélyességgel beszél. A probléma: merre és hogyan menjen tovább KlSZ-szerve- zetük? A községben, Túrán, 4 KlSZ-szervezet van (területi, termelőszövetkezeti, gépállo­mási és földművesszövetke- eeti), külon-külön tevékeny­kednek, nem tudnak együttes akciókat lebonyolítani. Ez okoz sok problémát Piroskának. A földművesszövetkezet KISZ- szervezete 1957 decemberében alakult meg, 16 taggal. Ahogy Piroska mondja, azért, mert a községi KISZ-szervezet nem működött, őt magát sem vet­ték fel a KISZ-be, pedig tagja volt a községi pártszer­vezet vezetőségének is. — Akkor úgy gondoltuk — meséli az asztalra könyököl­ve —, hogy versenyezni fo­gunk egymással, a szó nemes értelmében. Nem sikerült. Mi magunk sem tudunk mihez fogni. Havonta megtartjuk taggyűléseinket, de az áprili­sira a 33 tagunkból csak 18 jött el. Érzem, azért marad­nak el, s azért nem fejt ki látható eredményt a község többi KISZ-szervezete sem, mert nem foglalkoztatjuk tag­jainkat, nem fogjuk össze erőinket. — A földművesszövetkezet kultúrtermében majd minden este összejönnek tagjaink, rá- diózgatnak, újságot olvasnak, asztaliteniszeznek, beszélget­nek. Közös rendezvényünk csak egy volt, az újévkor tar­tott, rosszul sikerült bál. Meg­próbáltam kapcsolatot- terem­teni a többi KISZ-szervezettel. Meghívtuk titkáraikat taggyű­léseinkre — nem jöttek el. Noha tagjaink többsége 18 éven aluli és leány, akar­nak valamit tenni, valami olyat, ami túlnő a hétközna­pokén, méltó egy KISZ-tag- hoz. — És ez a mit, hogyan fog­lalkoztat sokunkat a község­ben. Legközelebb a 25-i gyer­meknapra tervezünk közös akciót, a nőtanáccsal és a szö­vetkezeti nőbizottsággal. Fel­díszítjük kultúrtermünket, hogy barátságosabbá tegyük összejöveteleink színhelyét. S tovább? Nem tudom. — Csak azt tudom, érzem, amit a taggyűléseken is vitat­tunk, hogy nem jó így egye­dül. Egy községbeliek va­gyunk, egy szervezetben va­gyunk, s mégsem ismerjük egymást, nem akarunk közö­sen egyet. Mi hajlandók len­nénk akár holnap beolvadni a községi KISZ-be, gondolom, a többiek is megtennék, s ak­kor csak egy KISZ-§zervezet lenne, fiatalok eleven, tetterős szervezete. Segítség kellene, a járástól vagy a megyétől, hogy tovább haladhassunk, s ne szóródjunk el már az út kez­detén. (—őá—) HETEK ÓTA elkeseredett papírharc dúl a Nagykátai Földművesszövetkezet és a MÁV között. Levél, fellebbe­zés, kivizsgálás követi egy­mást. Az ok: a nagykátai MÁV-állomáson 3 mélyfúrású kútja van a MÁV-nak, mind­egyik több száz méter mély és rendkívül bővizű, A 3 kút közül csak kettőt használnak, az egyik a tartalék-kút. Régen, még 26 évvel ezelőtt, az állomás mellett levő szík- vízgyár megállapodást kötött a MÁV-val, hogy a részére szükséges vizet biztosítja, mi­vel Nagykátán jó vizet nehéz találni. A szíkvízüzemet 6 év­vel ezelőtt a földművesszövet­kezet vette át, továbbra is igényt tartott a vízre, ponto­san fizette a vízóra mutatta vízdíjat. Naponta 6—7 hekto­liter vizet használ el a meleg nyári hónapokban a szövetke­zet egyetlen szíkvízüzeme, és a szövetkezet járási központja. Huszonhat évig nem volt semmi probléma, baj, mind­két fél elégedett volt, hiszen a MÁV-nak nem okozott víz­hiányt a szódavízgyár műkö­dése, amit bizonyít, hogy a tartalék-kút csak elvétve mű­ködik. És most beleavatkozott a bürokrácia az ügybe. Hivatalos papírt kapott a földművesszövetkezet, hogy május 31-től a MÁV-állomás kútja nem adhat vizet a föld­művesszövetkezetnek, az érvé­nyes szerződést felbontotta a MÁV, és a földművesszövet­kezet költségére fel akarja szedetni a szövetkezet tulaj­donát képező csővezetéket. Lehet, hogy papíron, a ren­delkezések betűi szerint a MÁV-nak van igaza. A föld­művesszövetkezet Kossá Ist­ván közlekedés- és postaügyi miniszterhez adott be felleb­bezést. Bíznak abban, hogy Kossá elvtárs kedvezően, igaz­ságosan és az ésszerűségnek megfelelően dönt a vízügyben Az állomás vezetői, dolgozói szerint eddig sem okozott, s ezután sem okoz majd problé­mát, hogy a 3 bővizű kútból naponta 6—7 hl vizet fel­használ a földművesszövetke­zet, szabályos díj ellenében, sőt a vasút jár jól. És mégis, mi lenne, ha a MÁV csak paragrafust látó tisztviselője győzne a „harcban”? A SZÖVETKEZETNEK új kutat kellene fúratni, ami a felszerelésekkel mintegy 50— 60 ezer forintba kerül. Ha nem találnak első fúrásra megfelelő, szódavízgyártásra is alkalmas vizet, a költség növekszik, s addig a község lakói sem ihatnak szódavizet, mert a község szíkvízellátását csak ez a szíkvízüzem bizto­sítja. Ezekben a hetekben, ami­kor különös fontossággal bír a takarékosság, minden terü­leten, mi szükség van ilyen intézkedésre? Miért kell 26 év után megtiltani, hogy a szövetkezet szódavízgyártó üzeme ne fogyaszthassa to­vább az állomás kitűnő ízű, egészséges vizét? Cs. A. Háztartási bolt nyílt Kocséron vavra inkább szakosítják boltjaikat a földműves­ig szövetkezetek, aminek elsősorban a vásárlók lát­ják a hasznát. A földművesszövetkezeteknek szép szaküz­letei vannak Kocséron, s nemrég újabb szaküzlettel bő­vült üzlethálózatuk. A Szabadság u. 23. sz. alatt megnyi­tották Kocsér első háztartási cikkeket árusító szaküzletét. Hírnek ennyi is elég lenne, de pár szót kell még ír­nunk a dologról, pontosabban a bolt vezetőjéről, Gáspár Gézáról. Ez a sovány, mindig mosolygó ember példája a lelkiismeretes, szívv el-lélekkel a vevő érdekeiért dolgozó kereskedőknek. Naponta rendezi a kirakatot, s ha valaki olyan árut kér, ami pillanatnyilag nincs üzletében, fel­írja magának, másnap meghozatja, s üzen a vevőnek, jöhet az áruért. A parányi kis bolt ragyog, mintha patikaszereket s nem festékeket, szappanokat, s egyebeket árusítanának benne. Az üzlet előtt fekete tábla, melyen közli, milyen keresettebb árui érkeztek. Tábla még nincs az üzleten, mégis ismerik a helybeliek, mert Gáspár Géza elújságolta az új bolt megnyitásának hírét mindenkinek. Az új üzlet tetszik a községbelieknek, szívesen láto­gatják, mert tudják, Gáspár Géza nem csapja be őket. Már 10 éve boltvezető, de leltárhiánya még nem volt, sza­bálytalanságot még nem követett el. Nemcsak Gáspár Gézát dicsérjük meg ezekkel a sorokkal, hanem mind­azokat a becsületes szövetkezeti boltvezetőket, akik mes­terei szakmájuknak, s akarnak, tudnak is becsületesen élni, dolgozni. Es ilyenek nem is kevesen vannak me­gyénkben sem. Az elvarázsolt pomázi bolt H írneves földművesszövetkezeti bolt Pomázon a 9-es .számú üzlet. A szövetkezet vezetői és a boltveze­tők azt tartják róla, hogy valaki megbabonázta ezt az egyébként nem rossz forgalmú üzletet. Sokan azt is mondják, hogy akit ide helyeznek, azt büntetésből teszik. Embertelenség ez. Mert itt van például ennek a szegény Németh Lajosnénak az esete, 1957. január 3-tól 1958. januáriig szegény Némefhné üzletében három leltár végződött hiánnyal, pontosan 24 ezer forint összegben. Tavaly a januári és a májusi leltá­rozásnál „csak” 8500 forinttal nem tudott elszámolni, míg az idén január 2-án már 16 ezer forinttal. Szegény Némethné a sors büntető kezének tudja be, hogy itt kénytelen dolgozni. Csak dolgozik, nem hinnők, sokat keres, hiszen egy év alatt 24 500 forint leltárhiányt fizetett be a szövetkezet pénztárába. Ha már a földmű­vesszövetkezet igazgatósága nem is, de a járási központ miért tűri, hogy tönkremenjen itt ez a szegény asszony? Hiszen, ha egy hónap alatt kereken 2042 forintot is kere­sett egy éven át, levonások nélkül, azt mind vissza kel­lett fizetnie. Miért nem törődik senki azzal, hogy miből él meg szegény Németh Lajosné Pomázon, a földművesszövetke­zet 9. sz boltjában? Félő, esetleg férje is csak arra keres, felesége fizetni tudja a leltárhiányokat, melyeket ebben az elvarázsolt üzletben fáradhatatlan munkája fejében kap. Nem jól van ez így!! (csá) MHiiiiiiiuiiimiuiiHiiiHiifiiiuiiiiiiiMiHHiMMiiiuiiiiiiiiiiiiuiiiuHinniiiiiiiiiiiiiHUiiiiiiiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiiiiiiuHiiiiuiiiMiiiiiuiuiiiiiiMiiuiirHiiiuuniiiiiiiiiuiiiiiiuuiiiiiim!iniiiiiiiiiniiiiiiiniHinnm!i!iHMiiinuiiiiiniiiiiiiiimtm!iuHHHirt!iiiiiiuiiiiiiriiiiiiii GY ÜGY TANULSÁGAI A „Pallér-ügyet” Pallér Jó­zsefnek, a ráckevei föld­művesszövetkezeti járási köz­pont helyettes elnökének visz- szaéléseit nem is egyszer meg­írtuk lapunk hasábjain. Végre ma egy hete közölhettük azt is, hogy a bíróság Pallért viselt dolgaiért három és félévi bör­tönre, a kereskedelmi gyakor­lattól való örök eltiltásra, po­litikai jogainak tíz évi felfüg­gesztésére ítélte — többek kö­zött. A Pallér-ügy ezzel lezárult — hivatalosan. De a tanulsá­gok levonása elengedhetetlen. Vegyük csak sorra: \ Az emberek hajlamosak az általánosításokra. Nemigen érdekli őket. hogy másutt hogy van, az érdekli elsősorban őket. hogy náluk hogyan van ez vagy az. A földművesszö­vetkezetek munkáját sem az után ítélik meg a ráckevei já­rásban, hogyan néz ki az ilyen munka a sárbogárdi járásban, hanem hogy a ráckevei járás­ban mi a helyzet. Pallér so­káig ténykedett. Talált bűn­társakat, de ugyanakkor ta­lált becsületes embereket is, akik felháborodtak tettein, s akik (sajnos), rajta keresztül a földinűvesszövetkezetek munkájának egészét, erkölcsét ítélték meg. Persze, nem volt igazuk, de ettől a megfogam­zott vélemény még bennük maradt. Az a bizonyos darázs, még akkor is ott van, amikor hallják, hogy a bűnös végre elnyerte méltó büntetését. Mit lehet tenni? Azt, hogy elejét vesszük az ilyesminek, a Pal­lér-féle embereknek a körmé­re nézünk, de nem már akkor, amikor disznóságaik hetedhét határon túl nyúlnak, hanem még óikkor, amikor az első gör­be lépést megteszik. Az első tanulság tehát az, hogy a Pallér-féle embereik rengeteget ártanak a szövetke­zeti mozgalom nevének, bizal­matlanságot, ellenszenvet éb­resztenek a becsületes embe­rekben. A megfelelő kiválogatással, személyzeti munkával sok mindennek elejét lehet venni. A kecskére a káposztát köz­mondás nagyon igaz ilyen vo­natkozásban is, hiszen Pallér nem volt valami makulátlan életű, s mégis egy járási szö­vetkezeti központ második em­bere lett. Átgondoltabb, több felelősségérzettel végzett mun­kával ez elkerülhető lett vol­na. , A második tanulság az, hogy a földművesszövetkezetek munkájából nem hiányozhat az alapos, körültekintő káder­munka, elsősorban a. veze­tők meggondolt, helyes kivá­logatása. Alkalom szüli a tolvajt — tartja a közmondás, s így volt ez Pallér esetében is. Megfe­lelő ellenőrzéssel elfogható lett volna az első csalás után. De így hosszú időn keresztül foly­tathatta üzelmeit. Vajon revi­zorok hadát akarjuk? Nyakló nélküli jelentéseket? Nem! Megbízható, egyszerű, de biz­tonságos ellenőrzési rendszert, melynek hálójában nem évek és hónapok, hanem hetek alatt fennakad az, aki nem tisztes­séges úton iár. Hibásai? ebben az ügyben a járási felügyelő bizottság tagjai, de hibás Pal­lér közvetlen felettese, a rác­kevei földművesszövetkezeti járási központ elnöke is. S hi­básak a MÉSZÖV revizorai is, akik csak hosszabb idő után leplezték le Pallér üzelmeit. A harmadik ■tanulság az, hogy a megfelelő ellenőrzés hiánya szinte kínálja a visz- szaélésekre az alkalmat, s ugyanakkor: a megfelelő el­lenőrzés lehetetlenné teszi, hogy Pallér-féle emberek hosz- szú időn keresztül büntetlenül járhassák a becstelenség út­ját. T>allér vezető volt. beosz- tottjai tartottak tőle. Ha tudtak is visszaéléseiről — mert nyilván tudtak, ha nem is mindről — hallgattak, mert nem merték azt szóvá tenni, j A csend persze még bujábbra I növeszti a visszaélés amúgy is I könnyen terebélyesedő fáját, j Mennyivel hamarabb lakat ! alá kerül Pallér, mennyivel j kevesebb erkölcsi és anyagi i kár éri a szövetkezeti mozgal- [ mat, ha beosztottjai mernek \ szólni. Ha megszellőztetik a j nagyon is rossz szagú dolgo- ] kát. A negyedik tanulság tehát \ az, hogy a vezetők iránti | tisztelet csak addig tarthat, I míg azok egyenes úton járnak. = De abban a pillanatban meg \ kell szűnnie, amikor tisztes- \ ségtelen útra lépnek. Semmi- \ féle fegyelem nem írja elő a \ bűnök feletti szemhúnyást, a § nem látok, nem hallok, nem | beszélek antik elvét. \ Addig jár a korsó a kútra, | míg el nem törik — tartja a 1 közmondás, s így volt ez Pallér | esetében is. Addig-addig töl-1 tögette egymásra a szabályta- | lanabbnál szabálytalanabb dől-P gok cseppjeit. míg betelt a po­hár és napfényre került min­den. Az ötödik és végső tanulság tehát az, hogy nem lehet bün­tetlenül herdálni a nép vagyo­nát, nem lehet a beosztással visszaélve bűnöket elkövetni, a bűnös előbb vagy utóbb la­kat alá kerül. Ezek a Pallér-ügy tanulsá­gai. S ez nem kevés. Mészáros Ottó Nagykátán láttuk | A nyarat már nem lehet letagadni. Nagykátán, a földmű- ! vesszövetkezet textilboltjában a fürdőruhákat próbálják. | A melegben minden pénzt megér a fürdés. Az üzletben | bőven van választék, a legdivatosabb fürdőruhák közül válogatnak a vevők I Meleg ide, meleg oda, ha van friss, jégbehűtött szóda, a = nagykátaiak fütyülnek a melegre. És Bánfalvi István,^ a 1 szövetkezet szikvízüzemének vezetője gondoskodik a friss | szódáról. Még jég is akad, s nincs akadálya a jégbehűtött szörpnek, vagy fröccsnek | Nagykátán, a földművesszövetkezet könyvesboltjában a = legújabb hanglemezeket árusítják. Még Tápiószecsőről is | átfáradnak Nagykátára, hogy megvásárolhassák a leg­újabb tánc- és művészlemezeket Nem csoda, ha divatosak a nagykátai kislányok. A szövet­kezet könyvesboltjában a legújabb divatlapok közül vá­logathatnak. Áprilisban és májusban minden divatlapot elvittek a vevők, s a könyvesbolt hiába rendelt utána, nem kapott újabbakat, pedig nagy szükség lenne rá viiifiiMiiiiiiimiiiiimmiiiimiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiiHiiiiiiiitiiiiitiiuimiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiimiiuiMiiitHumniiiiiiimiin» Szövetújdonságok bemutatója Már most, a nyár küszöbén bemutatják gyapjúipari válla­lataink a jelenleg gyártott és a második félévben gyártásra kerülő női és férfi szövet­újdonságaikat. A kiállítást a Budapesti Ipari Vásárral egy- időben rendezik meg Buda­pesten az Építők Szakszerve­zetének székházában. A kiál­lítást május 26-tól egy hétig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Megyénk két gyapjúipari üzeme, a Pomázi Posztógyár és a Budakalászi Gyapjúáru- gyár is részt vesz a kiállításon) A budakalászi üzem szép ki­vitelű gyapjúszöveteket, a Pomázi Posztó pedig, 50 külön­féle gyártmányát mutatja be)

Next

/
Thumbnails
Contents