Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
1958. MÁJUS 18. VASÁRNAP »itc <JCír1av n Almáskert a Duna-Tisza közi futóhomokon T udják, mi a maguk baja? Az, hogy nem kutatják az újat, csak mindig a készről, a megszokottról írnak — mondotta még a télen egy beszélgetés során a Kátai Állami Gazdaság szőlőtelepi üzemének irodájában egy szőke hajú, kék szemű fiatalember. — Azért ezt mégsem lehetne így mondani, hiszen most is azt kutatjuk, keressük, miről lehetne írni, hogyan lehetne újat mondani az olvasónak (— válaszoltunk a csípős megjegyzésre. — írják azt meg, hogy a Duna—Tisza közi futóhomokon olyan virágzó almakultúra van, amely terméseredményben meghaladja a szabolcsit. S erről mégsem tud senki, mert az újságok, a rádió mindig csak a szabolcsi almát dicséri és az értékelés is a szabolcsiaknak juttatta az országos, díjat. A múltkor az állami gazdaságok megyei központjában hallottam, hogy a tavalyi díjat, holdankénti 110 mázsás termés (háromévi átlagban) egy szabolcsi állami gazdaság vitte el. A mi almáskertünkben ötévi átlagban 136 mázsa a holdankénti termés. Erről mégsem írtak még soha. Vaszil László főkertészt, aki a 16 holdas tápiósülyi almáskert lelke, szavánfogtuk és most, virágnyílás idején kilátogattunk a gazdaságba, hogy meggyőződjünk: a Duna—TiVaszil László főkertész és Szabó Károly üzemegységvezető ellenőrzi a permetezést. A Fürge 3. megszabadította a permetező munkásokat a legnagyobb tehertől, a permetezőgép cipelésé- töl és naponta több ember munkáját végzi. Gyetvai Sándor, Gazsi Ilona és Csőké Mária csak a per- metezőrudat irányítják a fára. sza közi futóhomokon valóban olyan gyümölcskultúra alakult ki, amely vetekszik a szabolcsival. A jászberényi országút baloldalán, közvetlenül a falu alatt egy homokos dombtetőn virágba boruló fák, néhány kis gazdasági épület jelzi, hogy jó helyen járunk. Egy barna képű fiatalember igazít el bennünket és rövidesen bent vagyunk az almáskert kellős közepében. Itt van Vaszil László főkertész és Szabó Károly, a tápiósülyi üzemegyr ség vezetője. Nagy a sürgésforgás a lombba- és virágba- borult fák között. Most folyik a permetezés és a gyomirtás. Az egyik részen tarkaruhás lányok kapálják a fák közeit, a másik területen lovas permetező és motoros permetező óvja a gyümölcsfákat a tavaszi kártékony rovaroktól. Tyalóságos kis birodalom ez. y Vaszil Lászlóval és Szabó Károllyal járjuk a területet. Valamikor futóhomok volt ez a terület és egy vállalkozó szellemű tőkés fillérekért megvette, beültette gyümölcsfákkal. Lausfeld Béla megérezte, hogy ezen a futóhomokon „aranyat” lehet termelni. Munkásokat és gyümölcsfákat szerető parasztokat a környező községben talált, akik verejtékükkel, szorgalmukkal valósággal ligetet varázsoltak erre a tájra. Huszonöt éves a 16 hold gyümölcsös, a fák most vannak a legjobb termőidejükben, Persze, azért a gondozás, a hozzáértés, a szaktudás nélkül nem sok volna a termés. Vaszil László 1950 óta fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a nép tulajdonát jelentő kertészetben kiváló eredmény szülessen. ■— Mi a jó termés titka? — Gondozni kell a gyümölcsfát, ápolni, mert e nélkül nincs eredmény. Nálunk bevezettük az egyedi trágyázást. Pontosan tudjuk, hogy hány termőfaegységünk van és minden egyes faegységnek mennyi trágyára van szüksége. Azt lehet mondani, hogy minden fát ismerünk. A fának is megvan a tulajdonsága. Az egyik több kapát, a másik több trágyát kíván, s ha nem adjuk meg, ami jár neki, akkor ez a terméshozamban mutatkozik meg. A gondos munkával, a gyümölcsfák megismerésével, az idejében és szakszerűen alkalmazott munkával értük el, hogy évről évre több termést hoztak a fák. Az ötévi átlag 136 mázsa holdanként, s ez jobb az országos átlagnál. í tápiósülyieknek távlati zX tervük is van. A 16 holdas almáskert mellett terül el egy 12 holdas szőlőterület, amelynek közében már lombosodnak az almacsemeték. Ha az almafák termőre fordulnak, akkor a köziből kiszedik a szőlőtőkéket és az egész területet almatermelésre állítják be. Ez kifizetődik, mert csakis a jól gondozott gyümölcsös hoz bő termést. Korábbi Ígéretünknek eleget téve, íme hírt adunk a Pest közelében viruló almáskertről, s reméljük, hogy őszszel már arról adhatunk számot, hogy a mostani szorgos tavaszi munkának meg lett az eredménye. Addig azonban még sok gond, baj és vesződ- ség jár az almagondozással, amelynek kiváló szakemberei a sülyi almatermelők, Vaszil László és Szabó Károllyal az élen. Szöveg: Gáli Kép: Gábor A GYERMEKNAP ELŐTT Húszezer forint értékű tégla je gyet adtak el, a nemzetközi gyermeknapra készülnek a budai járási nőtanács asszonyai Ha valaha megírják a magyarországi nőmozgalom történetét, minden bizonnyal külön fejezetet szentelnek majd a nőtanácsnak, mint a legéletképesebb, legtevékenyebb társadalmi szervek egyikének. Életképességének két titka van: a gazdag, tartalmas program, és a nők fokozott érdeklődése a társadalmi élet, a közügyek iránt. — Magam részéről éppen azt tartom a nőtanács legnagyobb sikerének — mondja Ris- nyovszky Józsefné, a nőtanács budai járási titkára —, hogy mindinkább eljut azokhoz is, akik ez ideig nem vettek részt a nőmozgalomlban: az értelmiségi foglalkozású és a parasztasszonyoikhoz. Ennek az a magyarázata, hogy tanulva az MNDSZ hibáiból, ma már nem tartunk erőltetett, elvont előadásokat, hanem minden esetben olyan kérdéseket tűzünk napirendre, amelyek felkeltik az asz- szonyok érdeklődését. Még az úgynevezett kampány, feladatok — évfordulók, ünnepségek — is jobban vonzzák őket, mint azelőtt. — Például csupán a mi járásunkban 5000—6000 asszony és fiatal lány vett részt a nemzetközi nőnap, illetve az anyák napi ünnepségeken. Pi- lisvörösváron — ahol pedig mindössze két hónapja alakult meg a nőtanács — 800 asszony volt jelen az anyák napi ünnepélyen; Pilisszent- ivánon 400-an, Bián háromszázan vettek részt ezen. A gondos, jó szervezés mellett nagy szerepet játszott ebiben a színvonalas, szórakoztató műsor is, melyért a helyi KISZ-szervezeteket, a pedagógusokat és az úttörőket illeti a dicséret; —■ Természetesen nemcsak kampányfeladatokból áll a nőtanács munkája, hanem ismeretterjesztő, felvilágosító és szociális tevékenységiből is. Igen hasznosak és népszerűek például a Vöröskereszttel közösen rendezett egészségügyi előadások, amelyek megtartására a községi orvosokat szoktuk felkérni. Számos községben tartottunk már előadást a járványos betegségek elleni védekezésről, s a terhesség megelőzéséről. Tervbe vettük, hogy rövidesen ankéton ismertetjük dr. Hirschler Imre A nőik védelmében című könyvét. — Igen látogatott a gyermeknevelés problémáival foglalkozó pedagógiai előadássorozatunk. Jellemző, hogy az érdeklődés az eddig megtartott hét előadáson állandóan nőtt. Nekünk pedig kettős hasznunk van ebből: egyrészt felvilágosítjuk a szülőket, másrészt bevonjuk a pedagógusokat is a nőtanács munkájába. Az előadásokat ugyanis mindenütt ők tartják — és tegyük hozzá — szívesen. — Az asszonyok kérésére sok községiben szerveztünk a téli hónapokban gazdasszony- kört. Egy-egy tanfolyamon általaiban 30—40 asszony, lány vett részt. Jelenleg is folyik még két helyen: Budaörsön — az ősz óta ez a harmadik szabás-varrás tanfolyam — és Tiinnyén. Az utóbbi községben kézimunkakor működik, 25 részvevővel, akik között örvendetesen sok a fiaital lány. — Talán jelentéktelen dolognak tűnik, de el kell mondanom, milyen nem várt sikerré! járt a kozmetikai előadássorozatunk, Az öt témakörből álló előadássorozat — amelyben a többi között szó volt az ízléses öltözködésről, az arcápolásról stb. — csakhamar népszerűvé vált a falusi asz. szonyok körében, —. Asszonyaink a legértékesebb munkát kétségkívül a Gyermekvárosért akcióban fejtették ki. Ebbe az akcióba igen sok olyan nő is bekapcsolódott — például Pátyan —, akik azelőtt sosem vettek részt a nőmozgalomban, — Ez ideig a járásban körülbelül 20 000 forint értékű téglajegyet adtak el az asszonyok, de az árusítás még folyik. Ezenkívül Érden 3500 forintot, Diósdom 1400-at, Tinnyén 2000-et, Pátyon 1500 forintot gyűjtöttek össze az asszonyok a Gyermekváros Pest megyei házának építésére. Szép sikerrel indult meg a tollgyűjtés is. Két községből — Diósdról és Pátyról —• 46 kiló tollat hoztak be az asszonyok, de megindult a gyűjtés Solymáron, Érden és Tökön is. Más községekben apró csipkéket, térítőkét, hímzéseket készítenek, illetve gyűjtenek az asszonyok. 1— Jelenleg a megye többi részéihez hasonlóan, a budai járásban is a gyermeknapi elő. készületekkel foglalkoznak a nőtanács és a földművesszövetkezeti nőbizottságok tagjai. Még nincs teljes képünk a készülődésről, de annyit már tudunk, hogy sok helyütt rendeznek a napokban műsoros est©- f két, s azok bevételéből sze_ | réznek majd meglepetést [ a gyermekeknek. Tinnyén I például teaest lesz, amelynek a bevételéből meséskönyvvel ajándékozzák meg a kicsiket Pilisszentivánon az asszonyok 500 gyermeket fagylalttal vendégelnek meg. Piri lisvörösváron díjtalan filmelőadással szórakoztatják a gyér. mekeket; Pilisborosjenőn ma. jálist rendeznek részükre, ahol a műsor után kakaós uzsonnával kedveskednek nekik, — Talán ennyiből is kitűnik, hogy munkánk van elég. De szívesen csináljuk, mert hétről hétre több lány és asz- szony ajánlja fel a segítségét, Ny. É. Könnyebben lehet majd a rádiókhoz csövet venni Korábban sok bosszúságot okozott a rádiósoknak és főképpen a rádióamatőröknek, hogy a készülékhez szükséges csöveket nem tudták beszerezni. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatósága most elrendelte, hogy a harmadik negyedévtől kezdődően a rádióalkatrészeik és csövek értékesítésével országosan a RAVILL Vállalat foglalkozzék A központi áruel- osztás az ellátás javítását szolgálja. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Csendes hét a belpolitikában. A nemzetközi életben zajló viharos események, Franciaország izgalmas napjai, az algériai puccs, a libanoni zavargások, a Hruscsov—Nasszer találkozó, az új szovjet műhold kilövése mellett szinte eseménytelen napok. És mégse olyan hét nap van mögöttünk, ami után az ember csak sóhajt: idősebbek lettünk egy héttel. Lekerült a naptárról néhány lap és enny; az egész. Egy ország életének csendes napjai kemény, munkásórákból állnak össze. Vajon nem fontos, komoly esemény-e, hogy Ózd vidék két új bányája megkezdte a szén adását? Kalászba szökkent a rozs Csong- rádban, elkészült Győrben a Szovjetunió részére az ezredik vasúti kocsi, megkezdték a rizsföldek árasztását a Kőrösök mentén. Egymillió almafa virágzik Szabolcsban, Mindez nem szenzáció, de azt hiszem egyetértünk, hogy nem hullajtottá levelét hiába e héten sem az idő fája. Volt azért világjelentőségű esemény is hazánkban. A lengyel- párt és kormányküldöttség baráti látogatása, melynek során vezetőink megtárgyalták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit és a két nép kapcsolatainak fejlődését. A közös nyilatkozat hangsúlyozza a két fél tejjes egyetértését az összes tárgyalt kérdésekről. Történelmi barátságunk új hajtásokkal gazdagodik, összekovácsol minket a közös világnézet, a szocializmus építésének közös örömei, gondjai, politikai rendszerünk azonossága és a kizsákmányolok ugrásra- kész gyűlölete ellenünk, ösz- szekapcsol a testvéri segítség ezernyi ténye, a varsói szerződés, a moszkvai nyilatkozat, a sokoldalú együttműködés, ösz- szeköt a Szovjetunió és a szocialista országok iránt érzett hűség és hála. összefűz a békéért, a leszerelésért, az atomfegyverek elhárításáért folytatott küzdelmünk. A közös nyilatkozat különös erővel foglalkozik azzal a súlyos veszély- lyel, amelyet a nyugatnémet hadsereg atom- és rakétafegyverekkel való felszerelése jelent. A német reakció revans- törekvéseinek területi követeléseinek hivatalos támogatása erősen fokozza a nemzetközi feszültséget. Kormányunk ezért határozottan támogatja a lengyel javaslatot az atommentes övezet létesítéséről, mert ennek létrehozása Európa szívében csökkentené az atomháború veszélyét és elősegítené Németország békés egyesülését. A magyar-lengyel barátságot sok évszázados közös harcok, közös szenvedések kovácsolták össze. Vannak közös emlékeink, közös hagyományaink, közös hőseink. Ezt a nagy- múltú testvéri érzést igyekeztek kihasználni ellenségeink az ellenforradalom idején éppen úgy, ahogy 48 eszméinek puffogtatása mellett próbálták ledöfni 48 örökségének megvalósítóit. A lengyel eseményekre való hivatkozással robbantották ki a fegyveres felkelésbe torkolló tüntetést, a magyar ellenforradalmat viszont arra akarták felhasználni ott, hogy Gomulka elvtársék kezéből kicsavarva a vezetést, szakadékba vigyék, megdöntsék a munkáshatalmat Lengyelországban is. Egy jól kidolgozott, körmönfont taktika szerves része volt az a mahináció, hogy a két célbavett ország egymás iránti barátságára építve, egymás ellen használják ki ezt & történelmi rokonszenvet. Azóta is rekedtre kiabálta magát az ellenség, torkuk szakadtáig fújták hazai revizionistáink, hogy a lengyel elvtársak nem értenek egyet az ellenforradalomról adott értékelésünkkel, és nem helyeslik pártunk, kormányunk politikáját, intézkedéseit, A közös nyilatkozat — Kádár elvtárs szavaival élve —■ megerősítette közös barátaink sok jó reménységét és végképp véget vetett közös ellenségeink reményeinek. Pedig hogy lestek minden szót, hol találhatnak parányi rést, amelybe beleverhetik az éket. Engedjenek meg egy jellemző példát. Az előlkelő tartózkodásáról és úgynevezett tárgyilagosságáról annyira híres londoni Times 10-én ezt írta: „Nyugati megfigyelők megállapították, hogy Gomulka, a megérkezésekor mondott üdvözlő beszédében nem említette a Szovjetuniót és nem használta az ellenforradalom kifejezést.“ Két nap múlva saját keserűségét egy elegáns mozdulattal a magyar népnek tulajdonítva, kommentálva Gomulka elvtársnak a nagygyűlésen elmondott beszédét, így kesereg; „Hír szerint a magyar nép jelentős részének keserű csalódást okozott azzal az állítással, hogy a Szovjetuniónak igaza volt, amikor beavatkozott a forradalom elnyomásába. Ezenkívül elszánt harcot követelt a revizionizmus és a dogmatiz- mus ellen.“ És ezzel zárhatjuk is krónikánknak ezt a részét. Ha ellenségeink szidnak, helyes úton járunk. Hazánkban folyik a népek barátsága hónapjának gazdag eseménysorozata. Ha csak a mai és holnapi nap műsorainak címein végigfutunk, képet kaphatunk arról, hogyan fogják át az országot a népek közti barátság színes, erős, széttéphetetlen szálai. Budapesten a dunai országok tánc- bemutatója, Sárpilisen magyar—szovjet baráti est, Nyír- egyházán népek dalai hangverseny, Pécsett egy jugoszláv népi együttes fellépése, Porcs- almán kínai—magyar, Püspökladányban magyar—arab barátsági nap. Aztán Pesten magyar—francia barátsági est, Szabolcsban magyar— szovjet, magyar—román határtalálkozó, Tolnában szovjet—magyar baráti estek. Egy ország, egy nép hitvallása ez. A békemozgalom küldöttválasztó konferenciái folynak mindenfelé. Pesten már a kerületi küldöttválasztásoknál tartanak, Hódmezővásárhely a megyei találkozót tartja. Az ország vezetői nagygyűléseken találkoznak az ország népével. Megkezdődnek a veszprémi, a vasi napok. Papi békegyűlések, békemajális, nemzetiségi nap, békehajó... A millióhangú békeszimfónia hangjai betöltik a magyar teret. A papi békegyűléseken beszámolók hangzanak el a nemrég Szovjetunióban járt papi küldöttség élményeiről is. Pénteken például Debrecenben dr. Varga Zsigmond, a református teológiai akadémia professzora mondott beszédet és beszéde során visz- szautasította azokat a nyugati sajtórágalmakat, amely ele szerint a magyar egyházi vezetők és lelkészek kényszerből mentek a Szovjetunióba. „Szabadon és nagy örömmel mentünk Moszkvába és a szovjetunió több városába és lelkiekben meggazdagodva tértünk haza.” Ez a tény egyébként csak annak kifejezőié, hogy lehetnek ugyan ellentétek, nézeteltérések részletkérdésekben, de a béke nagy ügyének dolgában teljes az egyetértés nálunk. És ez az, ami elkeseríti ellenségeinket; Szeretnék persze saját tetszésük szerint meghúzni a frontokat, nekik mindegy lenne, ha akár szőkék vagy 'barnák, alacsonyak vagy magasak harcolnának egymással, csak legyen széthúzás, ellenségeskedés. Elméletet azután költené hozzá pl. a Szabad Európa, amelynek ehhez fejlett technikája van. A feketét fehérnek mondja, a támadó-szervezetet védelminek, az ellen- forradalmat forradalomnak és így tovább. A papok békemozgalmával kapcsolatban például arról regélnek, hogy ez az egyházak elleni háborúnak űj formája. Persze azért vigyázni kell, és nem lehet egyszerűen megfordítani azt, amit mondanak, hiszen mondanivalóiknak sokszor az ellenkezője se igaz. A nepek barátságának levegőjét érezte meg és tette szóvá az átutazóban hazánkba érkezett kedves vendég, Nasz- szer elnök is. És ha az új műhold gazdag műszerei ezt is felfoghatnák, bizonyára közvetítenék az egész világ felé a magyar nép békés érzelmeit. A legújabb szputnyik, amelyre a legjobb akarattal sem lehet azt mondani már, hogy holdbébi, többször megfordult a héten nálunk. És reméljük, hogy a következő hónapok alatt oly gyakran megjelenik itt, hogy már csak ez okból is saját csillagunknak tarthatjuk. Népünk minden esetben a magáénak, a maga sikerének érzi. És ez is hozzátartozik a belpolitikai krónikához. Hazánkban e napokban az új műhold és a fut- ball-világbainokság várható esélyei a fő társalgási téma. No meg az időjárás. A télies tavasztól agyongyötört emberekre rászakadt az áldás; Minden átmenet nélkül júliusi forróság öntötte el az országot. A hű krónikásnak ezt is meg kell említeni. És most őszintén megvallom, zavarban vagyok. Az emberek, akiket meglepett a nyár, mindenfelé a hétvégi strandolásra készülnek, a budapesti strandokon kész a gyepszőnyeg, holnap indul a balatoni sétarepülés; szóval megindulna a nyári nagyüzem és közben az időjárás intézői hűvös légtömegeket és esőt jeleznek. Én tehát óvatosan befejezem, miközben félszemmel az égre sandítok. Kívánok mindenkinek olyan időt, amilyet szeretne. Szántó Miklós
