Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-31 / 127. szám
1958. MÁJUS 31. SZOMBAT «rr *ILC ü/Cirlai) 3 • • Uvegestánc... Perdül a szóknya, dob- : ban a látó. Kecsesen, karcsún hajladoznak a kislányok: mint egy csokor mezei vadvirág, ha a szél végigcirógatja, Az üvegestáncot tanulják. Harmincon vannak, 'kilenc-tíz-tizenegy évesek, a ráckevei általános iskola tanulói. A hímzett kalocsai mellénykék, tarkavirágos szoknyák forgataga egybevegyül a játéVissza a helyes útra Pedagógusnap Túrán Kiöipari termelőszövetkezeteink tavalyi munkáját tokozott ütemű és kevésbé tervszerű termelés jellemezte. Az ellenforradalom következtében megindult vásárlási láz a meglevő raktárkészleteket felemésztette. Az infláció veszélye fenyegetett. Ezt elkerülendő vált fontos feladattá a meglevő árukészlet biztosítása. A cél megvalósítása érdekében pártunk és kormányunk felhívással fordult az üzemek dolgozóihoz. Szövetkezeteink nagy többsége is csatlakozott e felhíváshoz. Ezek a szövetkezetek elsők között kezdték el a termelőmunkát. A kereskedelmi szervek igényei alapján derekasan kivették részüket az árualap biztosításából. Ezért elismerés és dicséret illeti szövetkezeteink dolgozóit. Az eredmények mellett azonban beszélni kell azokról a negatív jelenségekről is, amelyek az elmúlt évben hátráltatták szövetkezeteink munkáját. Az ellenforradalom előtt | 'kosá n röpködő szőke, barna § | haj fonatokkal, s az ajándé- | | közős örömétől kipirult ar- f i cokkal. • í • = = | Mert az volt ez a felejt- | lehetetlen két óra: kedvese |! ajándék. Gyermekek adták | ' | — a Gyermekváros kis la-1 j § kóinak. Iskola után, szabad- | j 1 idejűkben látogattak Fótra, § i | mosolyt varázsolni a gyér- | ! mekarcakra, könnyeket | | csalni a felnőttek szemébe. | | Az öröm mosolyát, s az | 1 öröm könnyeit... 'HHHimimlHHMtmHtHIMHHIHHtHltMIIMMHHHHtHHmnnt A gorkiji autógyárban készült GAZ—47 típusú terepjáró lánctalpas vontató-szállító gépkocsi, amely személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas olyan helyeken, ahol járhatatlanok az utak. A legmeredekebb parton is „felmászik”. Az új terepjárónak a víz sem képez akadályt. A légmentesen lezárt váz a vízen tartja, míg lánctalpaival óránként 4 kilométeres sebességgel halad a vízben. Karosszériája vízhatlan anyagból készült. Télen a kocsi füthető. Járhatatlan utakon is képes pótkocsit vontatni. Hosszú útra tartalék üzem- és élelmiszeraifyaggt vihet magával. különböző rendelkezések késztették szövetkezeteinket valóságos feladataik ellátására. Fokozni kellett a lakosság számára végzendő javítási és szolgáltató tevékenységet. A minőségi, kis szériájú termelésre való ösztönzés, a választék bővítésének szem előtt tartásával, csökkentette a szövetkezetek feladatkörébe nem tartozó tevékenységek lehetőségét. így bizonyos fokig kényszerültek is szövetkezeteink valóságos feladataik ellátására. A tavalyi konjunkturális esztendő az árutermelést illetően nagy lehetőségeket biztosított szövetkezeteinknek. Emiatt aztán két irányban is helytelen útra tolódott fejlődésük. Az egyik elcsúszás abból adódott; hogy szövetkezeteink eredeti profiljuktól eltérve, az állami ipar tevékenységi körébe tartozó nagyszériájú árutermelésre tértek át. A termelés ilyen iránya nem igényel semmiféle kisipari tevékenységet. így aztán széles területet engedtek át a magánkisiparnak. Ennek eredményeként szövetkezeti szakembereink egy része kivált a mozgalomból és látva a lehetőségeket, ipart váltott. Az elsőből adódott a másik helytelen irányú eltérés a valóságos szövetkezeti feladatkörtől. A szövetkezetek a vállalt kötelezettségek megoldására, a lehetőségek kihasználására törekedtek. Helytelenül értelmezve azonban az önkormányzat adta jogaikat, sok, az állami iparból jött dolgozót vettek fel a szövetkezetekbe. A laza termelési' lehetőségek, a bérezési fegyelmet is megtépázták. Ez a körülmény vonzotta az állami ipar dolgozóit. Az idei térték, teljesítése közben elsődleges feladatunk a hibák felszámolása, a meglazult tervfegyelem helyreállítása. Erre nagy szükség van, a termelés átállításával kapcsolatos tTéladátaink megoldásához, Fejlődésünk irányát olyan iparágak fele 'kell.fordít,ariunk, amelyek biztosítják a kisipari, munkaigényes cikkek termelésének lehetőségeit. A konfekció termelés helyett kutatnunk kell az új cikkek termelésének lehetőségeit. Fő feladatunk a lakosság számára végzett közvetlen termelés. Ez nem zárja ki a minőségi, kis- szérlájú áruk termelését és az exportra való termelést sem. Sőt, e tekintetben elég sok jó lehetőséget kell kihasználnunk. A létszámterv szigorú betartásánál legkényesebb feladatunk az összetétel megjavítása. A szövetkezetek munkásösszetételének eltorzulása, a termelés irányának változása megköveteli, hogy maradék nélkül érvényt szerezzünk az OKISZ vezetősége 27/1957. számú határozatának. Elsődleges feladatunk a kisiparosok felvétele, elsősorban azon szakmáknál, amelyeknél erre mód és lehetőség van. A konfekcióiparban létszámváltozás esetén nem szabad konfekciótermelésre új dolgozót felvenni. Csak ezeknek az elvek_ nek a megvalósításával kerülhetjük el a létszámtúllépésből származó nehézségeket, csak így tudunk zavartalan munka- ellátottságot biztosítani dolgozóinknak. Az 1958. évi tervfeladataink teljesítése érdekében is nagy szükségünk van a fonti feladatok megvalósítására, így válik ismét helyes irányúvá, és még eredményesebbé a szövetkezeti mozgalom tevékenysége. A Túrái Általános Iskola második osztályos növendékei virággal köszöntik Karacs Albertné tanitó nénit a pedagógusnap alkalmából (Meleg György felvétele) Boross Gyulámé, a Pest megyei KISZÖV elnöke Mezőgazdasági talajaink szervesanya g-pótlása Mit kell tudni as istállótrágya helyes kezeléséről Fiatalok a takarékossági mozgalom sikeréért ’ (Tudósítónktól) A ceglédi járási KlSZ-bizott- ságon Varga Gábor titkártól a takarékossági munkáról érdeklődünk. — A fémgyűjtő bizottság irányítja és a kibővített járási ankéton serkentjük fiataljainkat a munkára. Támogatjuk az úttörők munkáját is. amelyet Varró Dénes titkár irányít. így aztán jó eredményeket ért el Cegléd a papírgyűjtésben. Ez azonban csak a kezdet. A hul- ladékpapírból a sok is kevés — mondja. Bizakodóan nyilatkoznak anyagtakarékossági mozgalmukról a Ceglédi Gépállomás': dolgozói is, akik minden elíek- i vő hulladékot összegyűjtenek; és amit már nem használhat-; inak fel, átadják a MÉH Válla- \ latnak. Tóth Mihály laborató-í riumi vezető, a szakszervezet; gazdasági felelőse elmondja,! hogy takarékossági tervükben; 80 000 forintot vettek fel az el-; ső félévben átadandó hulládé-; kaik ellenértékeként. Boros \ Gábor anyagbeszerző 7,5 mázsa j papír, 356 mázsa ócskavas és! 4,5 mázsa színesfém átadásáról j számol be. A jó eredményben"; nagy részük van a kiszistáknak, í akik Kovács Sándor titkár ve-! zetésével élenjárnak a hulládé-I kok felkutatásában, osztályozá- j sában és elszállításában. Nagy; segítséget kapnak a fiatalok! Jób Ágoston igazgatótól és Ha-\ bony István főmérnöktől. A gépállomás papírgyűjtésé-; nek eddigi eredményét akkor i értékelhetjük igazán, ha tud-; juk, hogy az átadott papírhul-i ladékból 23 000 újságpéldányI előállításához elegendő új pa-i pirost gyárthatnak majd a pa-l pírgyári dolgozók. Igen jó eredményt hoz aj Táncsics Mihály és a Háménf Kató általános iskolák úttörői- \ nek, tanulóinak állandó hulla-j dékgyűjtő versenye. A Tán-! csics 1108 tanulója 4951 kilói rongyot és 2278 kiló papírt I gyűjtött, egy-egy fiatalra tehál I 4.4 kiló jut. Ez a magas „fej-i •dag“ országos viszonylatban 1 is csúcsteljesítmény. Nem sokkal maradt el ettől az eredménytől a Hámén Kató iskola leánykáinak gyűjtése sem és számottevően gyarapították a ceglédi gyűjtés sikerét a Mészáros Lőrinc és Földvári Károly általános iskolák tanulói is. Cegléd négy általános iskolája eddig összesen annyi papírt és rongyot adott át népgazdaságunknak, amely elegendő 110 000-nél több iskolai füzet papíranyagának gyártásához. Nemcsak hazánkban, de az egész világon probléma a talajok szervesanyag-pótlása. Főleg az a baj, hogy igen kevés a jól érett istállótrágya. Hazánkban még súlyosbítja a helyzetei, hogy eléggé leromlott talajszerkezettel van dolgunk. Sokkal előnyösebb helyzetben van például Bulgária, ahol a kiváló öntés- és mezőségi ta- j Jajokon jóval kedvezőbbek a i gazdálkodási lehetőségek. Fel- | merül tehát a kérdés, milyen I úton-módon oldhatjuk meg ezt I az égető, országos problémát, j Véleményem szerint több le- j itiiitiiiiiiitiiiiitifHiiiiiiiiiimiimiimiiimiiitttiimiiiitiiiiiiiii Mi a jobb? Pihenni a nyári nagy melegben. vagy a fagylaltot kóstolgatni. Ez a kislány arra esküszik, hogy mindkettő hetőség is van a jó erőben levő, tápanyagban gazdag talajok kialakítására. Mindenekelőtt egy olyan lehetőségre szeretnék rámutatni, aminek kihasználása csak saját lelki- ismeretes munkánktól függ. Általános tapasztalat, hogy sok helyen a meglevő szervestrágyát sem kezelik jól. Sok gazdasági udvarban a trágyadombot szinte szeméttelepnek tekintik. A naponta kihordott trágyát csak odahányják erre a szemétdombra, így természetesen a trágya kiszárad, s tápanyagának nagyobb részét, olykor 60—70 százalékát is elveszti. Különösen nagy a trágya nitrogén-vesztesége. Szigorú törvény tehát, hogy a gazda rendszeretete elsősorban az istálló és a trágyatelep gondos karbantartásában mutatkozzon meg. Hogyan történjen az istálló- trágya SJWfcszeflü lf^se^é3f?n.o^ Az istállóból á trágyát azoli- nal ki kell hordani, amint az állatok alól kiszedték. A kihordott trágyát alaposan széjjelrázva és egyenletesen elterítve kell a telepen összerakni. A trágyatelep alját 10 cm-es döngölt agyagból kell készíteni, az oldalfalát mintegy egy méternyi magas földtöltésből. A mezőn készített trágyatelepnél a földtöltés elmarad. A trágyatelepet lehetőleg széltől védett helyen kell elhelyezni és ügyeljünk aría, hogy a kívülről jövő víz ne férhessen hozzá. Alját úgy kell készíteni, hogy a kiszivárgó lé a gödörben, vagy árokban összegyűlhessen. A trágyát a telepen szakaszonként kell összerakni. Nagy felületen való elterítése helytelen. A szakasz területe akkora legyen, hogy 8—10 számosállatra jusson 1 négyzetméter terület és a napi trágyamennyiséget körülbelül 50 centiméter vastagon lehessen felrakni; Egy- egy szakasz megkezdése előtt a fenékre 20—30 centiméter vastagon jól megtiport alomréteget kell teríteni a trágyalé felszívására. Az esetleg mégis kiszivárgó levet az erre a célra készült gödörben vagy árokban felfogva törekkel, vagy más alomanyaggal kell felszj- vatni és a trágya közé kevernL Ha a trágya nem elég nedves, a kiszivárgó trágyalevet nedvesítésre kell felhasználni. . Trágya erjesztésénél általában használt módszer, hogy egy szakaszt kell kezdeni és a trágyát abban a sorrendben, ahogy az istállóból kikerül, erre az egy szakaszra kell rakni mindaddig, amíg a felrakás nehézség nélkül végbemehétí • , vagyis (körülbelül 2—2.5 : íhétfcF riiál'ás'ra. Ha a felrakást befejeztük, a szakaszt ideiglenesen le kell földelni, ülepedés után tovább kell fejleszteni és ha végleg be van fejezve, 15—20 centiméter vastag földréteggel le kell takarni. Az új szakaszt a régi mellé rakjuk, hogy levegő a két szakasz között ne maradjon és ha a régi szakasz széle már kiszáradt, a toldás felrakása előtt meg kell locsolni. A széleket a levegő kizárása végett meg kell taposni. Ha a trágya erősen szalmás, száraz, akkor a felrakás után vízzel, vagy trágyával, illetve levével meg kell locsolni. Ha viszont nagyon nedves, nem egy szakaszt kell kezdeni, hanem kettőt és ilyenkor a szakaszokat naponta felváltva kell erjeszteni és fejleszteni; A fentebb ismertetett erjesztek tanácstagnak, később járási tanácselnökhelyettesnek. Aztán leváltottak. Ma sem tudom, hogy miért. Hazajöttem. A szövetkezet tagjai nem akarták, hogy velük együtt dolgozzam, kiadták a földet, kilenc és fél holdat, azóta azon dolgozom. — Hogyan lett képviselő? — A képviselőválasztáson pótképviselőnek választottak és tavaly, amikor megyénkben több képviselői mandátum megüresedett — mint soron következőt — behívtak rendes képviselőnek ... — Hogyan vélekednek a falubeliek a képviselőségéről? — Ók választottak — s mosolyon — Miként él a falu? — Elégedettek az emberek, mert azt látják, hogy u nemzetiségieket nálunk megbecsülik. Az én képviselőségem ennek a kifejezése. — A faluban milyen a társadalmi élet? — Megértjük egymást. Nemrég csináltunk egy szép kul- túrottliont. A művészeti csoportunk lassan országos hírű 1 tesi módón kívül nyersfoszfá- ! tos eljárást is lehet alkal- ! mazni. | Ebben az esetben a trágya | kezelése a leírt módon tör- I ténik, de a trágya elterí- | tése közben számosállaton- = ként és naponként 0,6—1 1 kilogramm nyersfoszfátot I kell a trágya közé szórni. | A nyersfoszfátos erjesztésnél | fokozott gondot kell fordítani | a trágya előírt nedvességtar- | talmára, viszont kerülni kell | a túlságos nedvesítést is, mert 1 rothadást, tehát céljainkkal el- ! lentétes folyamatot idéz elő és I nagyobb anyagveszteséggel jár. Herein Gyula Új típusú gabonaszórógép | A Makói Gépgyárban — a \ Kolbai-féle ikersoros vetőgép I után — pénteken új mező- | gazdasági eszköz, a pneumati- \ kus szívó-nyomó gabonaszóró ; mintapéldánya készült el. Az ; új típusú géppel könnyűszerrel ; lehet forgatni, szárítani a nagy ! tömegben tárolt gabonát. A I villanymotor meghajtású gép önműködően felszívja és körülbelül huszonöt méter távolságra „eifűjja” a szemes takarmányt. Óránként öt tonna termény átrakására alkalmas. dg használható emeletes raktárak megtöltésére is. P ! J ünkösd vasárnapja ... Adonynál kelünk át a ré- ! ven, a gáton túl Lórév, kicsi i délszláv falu. Itt lakik a me- [ gye délszláv képviselője ■., Űj oszlopok, vakolatlan fal. \az udvaron homok, cement és .agyagrakás, kőművesszer- j szám. A verandán egy fekete- \ ruhás fiatalasszony tésztát [gyúr. Az udvaron szőke, mun- Ikaruhás fiatalember szöszmö- \ töl. Amikor meglát, ab'oa- \ hagyja a hajbókolást és be- \ mutatkozik: — Becseics Lyubomir va- I gyök, elnézést, de éppen heré- \ nek készítek kötelet. Röviden megtudom, hogy a \délszlávok nem most tartják I a pünkösdöt, hanem egy hét- \ tel később. Ezt írja elő a val- ;lásuk. Az országgyűlési kép- \ viselő vasárnap is dolgozik. \ Kihasznál minden időt, hogy !idejében végezzen a paraszti \munkával. Egy kicsit összetor- !lódott a munkája, mert házát \tataroztatja. bővíti, új veran- j dát húzatott és ez bizony \ nénzbe és időbe került. — Imi van ez mindennap. : Hajnalban már elkezdek dolgozni. csak későn este fejezem be. Ma délelőtt aayaaföldet hoztam. Kell a tapasztó shoz. — A parlamenti életbe ho- -i”an kapcsolódott be? — Részt vettem minden Országgyűlési képviselő ' OTTHON lesz. Nemzetiségi dalaival, táncaival már többször körutat tett az országban. TV'őzben befejezi a kötélfo4». nást. A párbeszédnek vége. Beinvitál bennünket Becseics Lyubomir a belső szobába, s terített asztal mellett, két koccintás közben ismerkedünk. A szép. tiszta szobában a falon családi fényképek... és a szó a családra terelődik. Van egy 11 éves fia, aki csizmadia. vagy asztalos szeretne lenni, s egy hétéves kislánya, aki még elsős, de már arról álmodik, hogy érettségi után tovább tanul. Bejön az asszony. Fekete szemű, barna, szerb menyecske, aki mindenben segítő társa férjének. Képviselőné, de ma is megmaradt szerény, egyszerű parasztasszonynak, aki egyaránt helytáll a háztartási munkában és a határ- i ban. Űgv élnek, mint a falu] többi családja. Paraszti mód-\ ra. egyszerű»n . •. S ez az erőssége, ez a hite I Becseics Lyubomirnak és \ mint kommunista képviselő. \ ezt a halk csendességet, pa- i raszti szív ssápot viszi maaá-l val a parlamentbe is. S ami- \ kor a törvényhozásban részt | vesz. ezt az okos paraszti bői-1 isességet gyümölcsözteti... I Gáli Sándor = ülésén. A bizottságok tevékenységét is támogatom. A legutóbbi megyei képviselőcsoporti ülésen az oktatás és népművelés helyzetéről tárgyaltunk. Pala Károlyné képviselőtársammal megyénkben a nemzetiségi kérdést vizsgáljuk, s ezenkívül megtartom a fogadónapokat. — Milyen problémákat vetnek fel a fogadónapokon? — Eddig legtöbben földügyben fordultak hozzám. Űjab- ban házügyben jönnek■ Sokan szeretnék a korábban államosított házukat visszakapni, de más ügyes-bajos dologban is hozzám fordulnak. Sokan lakásomon keresnek fel... — Mióta foglalkozik közüggyel? — Még 1945-ben bekapcsolódtam a mozgalmi munkába. Azóta tagja vagyok a pártnak. Idehaza voltam pártelnök, párttitkár, s közben dolgoztam a juttatott földemen. — És a képviselőség? — Mindig szerettem tanulni. Érdekelt az emberek élete, problémája. S ezt a többiek is észrevették és megválasztot-
