Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

1958. MÁJUS i. VASÁRNAP

errr

UEcrct

WCirlap

Az igazság fegyvere

A

z egyik szovjet elbeszélésben olvastam egy történetet, amely a Pravdáról szólt. A náci betolakodók a második világháborúban a megszállt területen elhíresztelték, hogy elfoglalták Moszkvát és semmi sem akdályoz- hatja meg a Szovjetunió ösz- szeomlását. A falu lakói között óriási volt az elkeseredés, amikor találtak egy Pravda- példányt, amelyet szovjet repülők dobtak a megszállt területre. Az újságból tudták meg, hogy Moszkva áll, sőt a november 7-i ünnepséget ugyanúgy megtartották a Vörös téren, mint máskor. Az igazság jutott el az emberekhez, s ez olyan erőt adott nekik, hogy partizáncsoportba verődtek és ahol lehetett és tudták, verték a betolakodókat. A Pravda-példány jelképpé vált, állandóan maguknál tartották a partizánok, s amikor területük már felszabadult, tovább adták a még megszállt területre. A németek megtudták, hogy a Pravdának van ilyen óriási ereje, megkerítették hát a példányt — az elbeszélés szerint — és próbálták elégetni, vízben eláztatni, széttépni, de nem sikerült nekik. Majd dühükben puskapor közé rakták, szétrobbantották és csodák csodájára, milliónyi kis Pravda lett belőle, amelyek lángoltak és elpusztították a megszállókat.

írói fantázia ez, vagy csak jelkép? Az utóbbi, amelyet az író az élmények hatása alatt formált, mert az igazságot nem lehet legyőzni, az minden hazugságon, gyávaságon és erőszakon, még a fegyvereken is győzedelmeskedik. A szovjet sajtó, a kommunista újság, amelynek legjobb kifejezője a Pravda, mint ahogy nevében is hirdeti, az igazságért szállt harcba és az igazság fegyverével verekedik immár mintegy fél évszázada a szocializmus igazáért

M

ájus 5-én, szerte a világon megünneplik a szovjet sajtó napját a kommunista sajtó munkásai, akik a toll fegyverével küzdenek egy emberségesebb világ megteremtéséért, vagy megerősítéséért.

Ötvenéves jubileum

Szabó György hetvenhárom éves nyugdíjas, a mumkás- mozgalom veteránja május elsején tartotta aranylakodalmát Budaörsön. Ugyancsak május elsején ünnepelte 50. évfordulóját annak, hogy bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Szabó bácsi 1919-ben a

miskolci postás munkásezredbem harcolt, majd a fehérterror időszakában két évet a váci fegy- házban töltött és a postától végleg elbocsátották. Hat gyermekét mint béres nevelte fel. Hat élő gyermeke, tizenkét unokája és két dédunokája Vám

Haldorádó — hal nélkül

K

ét pesti horgász ballag Ráckeve főutcáján az állomás felé. Cipeljk a jellegzetes horgászfelszerelést, a vászontokba zárt botokat, a súlyos hátizsákot, a degesz tarisznyát és mellette a nylon szatyrot, amely szinte megreped a beléje zsúfolt zsákmánytól.

— Volt harapás? — kérdi egy szembejövő.

Nem is válaszolnak rá, hiszen a szatyor mindent elárul. Tartalmát a laikus is legalább öt-öt kilóra becsüli, ★

A község szívében takaros vendéglő kelleti magát a tavaszi napfényözönben, a „Duna". A szelíd szál idáig hozza a közeli Dunaág és a benne rejtőző apró halász- szigetek felől a halszagot. Dél felé jár az idő. Szép személyautó áll meg a vendéglő előtt. Az autó utasai táguló cimpákkal szimatolnak a levegőben, majd belépnek a vendéglő éttermébe. Ragyog a tisztaságtól minden. A pincér udvariasan teszi eléjük az étlapot. Percekig tanulmányozzák, megnézik a há- tulsó oldalát is. majd csodálkozva kérdezik:

— Hal nincs? Halpaprikás, sült hal, vagy ilyesféle?

— Sajnos... — von vállat a pincér.

— Hogy lehet az? Itt, a Dunaág mellett, ebben a „haldorádó”-ban?

— Csak nagyon ritkán kapunk — Budapestről.

A vendégek meglepetten néznek rá, aztán kelletlenül választanak valami mást az étlapról.

Az egyik mélységes csalódással a hangjában sóhajtja: — Pedig éppen a hal kedvéért jöttünk.

*

A magyarázat elég fura: A ráckevei halászok, akármilyen gazdag a zsákmányuk, csak Budapesten adhatják azt el valami központi szervnek. A ráckevei ven. déglő, ha halételeket kíván fölvenni étlapjára, csak úgy juthat halhoz, ha a kívánt mennyiséget ettől a budapesti központtól igényli. De még így sem biztos, mert a legtöbbször „áru hiányában** nem elégítik ki igényét, vagy pedig az igényelt mennyiségnél lényegesen kevesebbet küldenek. így például a húsvéti ünnepek alatt nagy keletje lett volna a halnak a ráckevei Duna vendéglőben. A vendéglő vezetősége idejekorán be is jelentette igényét, de mindössze tíz kilót kapott. Tíz kiló halat abból a sok-sok mázsából, amely Ráckevéról került be Budapestre a ráckevei horgászok és halászok zsákmányaként. Ebből persze megközelítőleg sem elégíthette ki annak a sok száz vendégnek a halétvágyát, aki ilyesféle hiú vágyakkal telepedett valamelyik szépen megtérített asztal mellé.

Az árnelosztás megszervezésének valami olyan magas színvonalú művészete érvényesül ezen a téren, amelyet — Hamlettel szólva — a halkedvelők bölcselme felfogni sem képes.

m. L

Szabó bácsi és népes családja

Versenyben a pártszervezetek

a Pest megyei Hírlap terjesztéséért

Termékeny talajra talált az MSZMP Pest megyei Bizottságának felhívása, amely arra kérte a megye alapszervezeteit, hogy tevékenyen vegyenek részt lapjuk, a Pest megyei Hírlap terjesztésében, szerezzenek új meg új előfizetőket a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának.

A mai postával számos

BELPOLITIKAI KRÓNIKA

Vasaradat. Akaratlanul is Szerafimovics regényének címe jutott eszembe, amikor május elsején az ezerszínű emberfolyamot néztem, mely betöltötte a hatalmas teret, s szakadatlanul ömlött az utcák torkolatából. Akkor azért harcoltak, ami ma valóság. Akkor azért adták a vért, hogy május elsejéken egyszer mindenütt vidám kacagás, éljenzés szállhasson a tavaszi pompában csillogó ég felé.

Május. Lehet-e a hétről úgy számot adni, hogy abban no május, a tavasz, a szerelem hónapja kapja a fő helyet. A tavasz ünnepe, mely a munka s a munkások ünnepe, azok ünnepe, akik tavaszt varázsoltak a lerombolt országban, s akik keze nyomán mind jobban bontakoznak a nyár sokszínű virágai;

Május első napján Budapest üzent az országnak, s az ország üzent valamennyi népnek. A jelszó, a békéért, a társadalmi haladásért küzdő népek szolidaritásának éltetése ezernyi formában szállt el az ajkakról. Ott volt a háromezernyi úttörő szánpompás menetének ritmusában, ott volt a kiszesek fegyelmezett soraiban, s ott a gyermekeket vivő zászlót lobogtató felnőttek között is. Gyermekek. Apró kezükkel si- kongva kapkodtak a léggömbök felé, s csodálkozva nézték ahogy a Budapesti Csokoládégyár léggömbökre kötött békegalambja felröppent a magasba. Integettek a kéklő magasban eltűnő léggömbök után. Talán üzentek. Vigye, vigye az üdvözletét, messzire.

S így röppent a világ valamennyi városában az üzenet: Moszkvában, Pekingben mindenütt. Párizsba is, ahol betiltották a felvonulást. S ott volt

a mi szavunk is. A magyar nép

szava. A közös cél így teszi eggyé az embereket, a népeket. S erre az egységre beszédes válasz volt a magyar május elseje iS;

S válasz volt ez a vasáradat arra is, hogy a Nyugat által rágalmazott osztályharc egyben a legmagasabbfo-kú szeretet is. Harc minden ellen ami nyomorít, ami lealacsonyít, de nagy-nagy szeretet mindenkihez, aki segít, aki barát. A miniszter és a Pest környéki tsz-paraszt, a csepeli martinász és a Műegyetem professzora együtt haladt a menetben, együtt tanúsították annak igazát, hogy ' a békéért harcoló, hazánk függetlenségét és szocialista rendünket védelmező magyar munkások, parasztok és értelmiségiek egyek. Egyek abban, hogy ez az ország a mienk, hogy megvédjük vidám, felejthetetlen ünnepeinket, hogy soha többé nem engedjük kardlapozó Horthy-rendőrök, saját szüleiket is legózoló csendőrök által, börtön és verés árán ünnepelni csak május első napját. Hiszen mekkora tapsot kaptak a menetnyitó munkásőrök. Milyen vidáman integettek a sorokban lépkedők a kordont álló munkásőröknek. S a sorból kilépő feleség, aki megcsókolta kordont álló munikásőr férjét, egyben jelkép is volt.

Amióta ember él a földön, május elseje a tavasz, s az életet adó munka öröme. A munkáé, mely világot teremt, mely boldogságot, örömet ad. S ezért vitték büszkén tábláikat a nyolcszoros élüzem Fumir és Lemezművek, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitünteti Chinoin és a 90 éves MÁVAG dolgozói. Hiszen

lelhet-e büszkébb tudat, mint az, hogy mindannak, ami most vidám forgatagban körülöleli őket, ők a megteremtői, védelmezői, de élvezői is. Hiszen minden értük és általuk történik. S hogy mekkora a munka becsülete, csak egy példát: a gazdasági bizottság határozata alapján a bányászatban és az egészségre ártalmas egyéb munkakörökben heti 36—42 órára csökkentik a munkaidőt;

De a munkások sem

radtak adósak. A munkásbecsület azt kívánja, hogy aki kap, az adjon is. S alig volt üzem, gyár, ahol május elseje előtt ne ünnepi műszakok szép eredményei hirdették volna ezt az elvet. A Kábel- és Műanyaggyárban a fröccsöntő- műhelybeliek szép eredményei, a szénbányászat április 30-i 120,6 százalékos tervteljesítése, a Budakalászi Textilművek vállalása, hogy ebben az évben 3 millió forintot takarítanak meg, mind-mind annak bizonysága, hogy mennyire ünnepének érzi a munkás május elsejét, de bizonysága annak is, hogy a párt jelszava a munkásokhoz valóra válik. Fegyelmezett jó munkával, magasabb termelékenységgel, önköltség- csökkentéssel harcolnak azért, hogy szilárd, majd emelkedő legyen az életszínvonal, hogy több legyen a nyereségrészesedés, hogy épüljön a szocializmusa

Az ellenség persze morog. Mit is tudna mondani erre’ Frázisok. De a megfogható acél, szén, szövet, nem frázis, hanem örömteli valóság. Nekünk. Nekik zord tény. De azért fújják a magukét A szívekben nincs helye frázisoknak. Ott örömnek és gondnak van helye az életben. A mi életünkben. A szívbe nem a jelszó

vésődik bele. Annál sokkal több. A jelszó tartalma^ A jelszó értelme.

Májusfák szalagjai intettek testvéri köszöntést a külföldi szakszervezeti küldötteknek, akik hírül viszik majd országuk népének: a magyarokra számíthatunk. Testvéreink a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek. A küldöttek meleg köszöntése jelkép volt. Az internacionalizmus jelképe. Azé az internacionalizmusé, mely munkást a munkással a világ két végén is összeköt. Hányszor találkoztunk ennek az internacionalizmusnak ezernyi jelével. Nemcsak ünnepkor, hanem a szürke hétköznapok robotjában is. Hiszen a héten történt megegyezés, hogy a Szovjetunió jelentős segítséget ad a magyar atomkutatáshoz. Mi segítséget, támogatást kapunk, bezzeg mennyire őrzik titkukat Nyugaton. De lehet kisebb példát is említeni: a Klement Göttwald Villamossági Gyár 200 gépet kap a Szovjetuniótól a hosszúlejáratú hitel keretében. Internacionalizmus? Az. A testvér segítséget ad a testvérnek. Munkások kézfogása határokon keresztül. S ezt a kézfogást pecsételték meg a népek barátságát, a munkásosztály internacionalista összefogását éltető jelszavak.

Május, az igazi tavasz hónapja. A kicsi magból már szökken a szár, s a gazdaember napról napra vígabban legelteti szemét a zöldbeboru- ló, szép áldást ígérő földeken. Mennyire más május v°lt ez a falvakban is, mint azelőtt. Akárcsak pár esztendeje is. Hiszen talán még tavaly is ott ült a bizalmatlanság sok falusi ember szemében: hátha... Mézesmadzag ... Majd ősszel... duruzsolta az ellenség .. i

S most, a május elsejei ünnepen hol volt már ez a bizalmatlanság? Hit és bizalom volt helyette. Igaz, Örkényiek? Hiszen mindenki azt mondogatta: csak 1945-ben volt

ilyen május a faluban. De ott van abban is, hogy a nagyká- tai járásban befejezték a tavaszi szántást és az őszi kalászosok fejtrágyázását, hogy jelentős állami segédlettel gimnáziumot kap Abony, hogy a tápiógyörgyei gazdák már nem is egy, hanem öt esztendőre terveznek előre, hogy a Törökbálinti Állami Gazdaságban május 1 tiszteletére határidő előtt 4 nappal fejezték be negyedmillió szőlőtőke nyesését. De a bizalom, a biztonságérzet, a megnőtt kedv ott van olyan apró dologban is, hogy ebben az évben 50 százalékkal több spárgagyökeret exportálnak Pest megyéből, mint tavaly. Lehet-e nagyobb bizonysága a parasztsághoz szóló jelszavak igazának, hitelének, s annak, hogy ezek a jelszavak meghallgatásra találtak és találnak?

Ilyen aprónak iátszó té_ nyékből formálódott felejthetetlen ünneppé az idei május elseje. Volt mit ünnepel-; ni. S jövőre még többet akarunk eredményül tudni. Az élet nemcsak ünnepnapokból áll, s ezernyi tény igazolja, hogy mennyire tudják ezt; munkások, parasztok, értelmiségiek, mindazok, akik vé-i gigvonultak a Dózsa Györgyi úton május első napján. A: hét eleje az ünnepre készüléséi volt. A hét másik fele a kő-; vetkező, még szebb ünnepeké, i S talán jelképnek lehet el- j mondani: a csókot kérő fiút; azzal csittította az utcabálban! a lány, még csak elseje van.! Igen, holnap is van, és hol-! napután. De az is a mienk. I Munkája, gondja, öröme. \ Mindannyiunké.

M. O.

olyan levél érkezett hozzánk, amely a felhívás eredményeivel foglalkozik, s hírt ad arról i az egészséges vetélkedésről, ami pártszervezeteinkben az új olvasók megszerzéséért, lapunk olvasótáborának növeléséért folyik.

Ízelítőül néhány levelet közlünk kivonatosan: „Alapszervezetünk tagságának és a KISZ-fiataloknak ré- B gi vágya, hogy telepünknek te- 1 levíziós rádiója legyen. Ez a | kívánság is hozzájárult ahhoz, 1 hogy telepünk 53 dolgozója | rendelte meg a Pest megyei 1 Hírlapot. Bízunk a legjobbak- | ban és izgatottan várjuk a | verseny eredményét. Elvtársi | üdvözlettel: a Nagykőrösi | Konzervgyár II. telep MSZMP | vezetősége nevében, Farkas | Menyhért alapszervezeti ttU % kár,”

•k

I „A ,Ki lesz a győztes’ című | cikket olvastuk a Pest megyei | Hírlap április 16-i számában, | Azzal egyet is1 értünk. Aho- | gyan a megyei pártbizottság | levelét megkaptuk, a pártve- | zetőség és a tömegszervezetek | vezetői megtárgyaltuk a ten* | nivalókat és javasoltuk a tag- | gyűlésnek, hogy minden párt* | tag legyen szervezője és tér* I jesztője a Pest megyei Hír* 1 lapnak, mindenekelőtt úgy, | hogy magunk is rendeljük | meg a lapot, vagyis járjunk I elől jó példával.

| A tagság javaslatunkat egy* | hangúlag elfogadta és vállalta 1 az elöfizetésgyűjtést. Eddig | már 28 előfizető jelentke- | zett, illetve töltötte ki a meg- | rendelő lapot. Ez nagy ered* | meny, ami kitűnik abból is, | hogy a felhívás megjelenése | előtt nálunk csupán három i előfizetője volt a Pest megyei | Hírlapnak. Az előfizetésgyűj* | tésben igen jó munkát végez | Litter, Szirákí, Brüller, Ba* ! logh és Mészáros elvtárs.

| Mi úgy gondoljuk, ha mi | nyernénk meg az első díjat, | az ajándékba kapott televízió | az egész községet szórakoz- I tathatná, mert kultúrter* | műnkben szívesen látnánk a | község dolgozóit. Fazekas Er- \ nő, a Mendei Téglagyár I MSZMP alapszervezetének I titkára.”

★

\ Lapzártakor értesültünk rő- = la, hogy a Mendei Téglagyár- i ban már hatvankettőre emel- | kedett a Pest megyei Hírlap előfizetőinek száma.

Negyvenhat évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg a bolsevikok lapja, Lenin lapja, a Pravda, hogy harcosan és forradalmi módon hirdesse a bolsevikok igazát. Kegyetlen cári terror idején, a legnehezebb körülmények között született a kommunista sajtó, amelyet a munkások szere- tete vett körül. A munkások írták ezt a lapot, s ha szükség volt, pénzt gyűjtöttek, hogy minden körülmények között fenntartsák saját lapjukat.

Az egykori munkáslapból vezető világlap lett, s ma már az egész világhoz szól, öt és félmillió példányban naponta hirdeti a szocializmus igazságát.

A kommunista sajtó új vonása, hogy sokat foglalkozik a termeléssel, propagandista, agitátor és szervező egyben, miközben neveli az embert, tevékenyen hozzájárul a szocialista világ megformálásához. A kommunista sajtó harcossága, szókimondása, s egyben mély demokratizmusa új formát teremtett meg az újságírásban, amely tartalmában a marxizmus—leniniz- mus hű kifejezője. A kommunista sajtót ezer és ezer szál fűzi a munkáshoz, a dolgozóhoz, ugyanakkor magas elvi és műveltségi szinten tolmácsolja a párt, a szocialista állam gondolatát. A szoros baráti kapcsolat leghűbb kifejezője az a hatalmas levelezőmozgalom, amely minden kommunista lapot körülvesz.

M

i, magyar újságírók példaképnek tekintjük a nagy múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkező szovjet sajtót és legjobb vonásait felhasználjuk arra, hogy az újság nálunk is nevelője legyen az újtípusú embernek és harcosa a szocialista építésnek.

A szovjet sajtó napja alkalmából szeretettel köszöntjük a szovjet újságírókat, s kívánjuk, hogy a továbbiakban is jól forgassák az igazság fegyverét, hogy a kommunista sajtó betűi lángoljanak, égessék, pusztítsák a régit, a rosz- szat és egyengessék az útját az újnak, amely szebb életet jelent az emberiség számára.

Gáli Sándor