Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-28 / 124. szám
5 1958. MÁJUS 28. SZERDA rtrr MEG' k/Cfríap Tömény pikantéria S ok szó esik mostanában az ifjúság erkölcsi neveléséről. Bizonyos, hogy jó néhány aggasztó tünet adódik, amely gondolkozásra készteti a nevelőket, és bizonyos az is, hogy ezen a téren történtek és történnek mulasztások. Ilyesféle hibára hívta föl a figyelmet egy ceglédi pedagógus, Kálmán Róza tanárnő, a megyei tanács legutóbbi ülésén. A moziról beszélt, azokról a filmekről, amelyeknek előadásáról kirekesztik a tizenhat éven aluli fiatalságot. Ez általában helyes, hiszen számos olyan film kerül műsorra, amely nem gyerekeknek való. A gyerek más szemmel nézi és látja a részleteket, mint a felnőtt, és fantáziája könnyen félresíklik. Annál különösebb, hogy az úgynevezett fehér moziműsorok keretében, tehát olyankor, amikor a tizenhat éven aluliak is akadálytalanul végignézhetik az előadást, reklámízelítőt vetítenek ezekből a filmekből is. A filmreklámokat rendszerint a filmmek éppen a legsikamlósabb jeleneteiből állítják össze a nagyobb hatás kedvéért, így a gyerek, aki a kérdéses filmet teljes egészében nem nézheti meg. akadálytalanul végignézheti az ízelítőt abból — komprimált pikantéria formájában. A reklámozásnak ez a módja még a felnőtteket is megtéveszti, mert hiszen a propagált filmnek valószínűleg nem a sikamlós jelenetek adják meg a lényegét, a fiatalság lelkületűben pedig sokkal nagyobb rombolást végezhet, mint amilyent esetleg a teljes film végezne. A ceglédi tanárnőnek tehát feltétlenül igaza van. amikor azt kívánja, hogy az arra illetékesek teremtsenek rendet az ilyenfajta filmreklámok területén. Szovjet növényvédeimi szakértő érkezett hazánkba Kedden Budapestre érkezett G. V. Guszev professzor, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma központi növényvédelmi zárszolgálati laboratóriumának helyettes vezetője. A szovjet növényvédelmi szakértő a kolorádóbogár tömeges jelentkezésének és a védekezés magyarországi módszereinek tanulmányozására érkezett hazánkba, s tapasztalatcserét folytat a magyar szakemberekkel. Június 2-án kezdődik az Agrártudományi Egyetem tudományos konferenciája Június 2—15 között Gödöllőn, az Agrártudományi Egye- teb központi épületében tudományos konferenciát rendeznék, A konferencián kiváló tudósok, szakemberek a mezőgazdaságtudomány legidőszerűbb kérdéseiről, a kísérletek gyakorlati alkalmazásáról tartanak előadásokat. A tudományos konferenciával egy- időbgn az Agrártudományi Egyetem központi könyvtára megrendezi „A mezőgazdasági felsőfokú oktatás történetének dokumentumai” című kiállítását. niHflHiHiiiiiiimmiiHimiiiimmiiiiHiiliiiiimiiimHlimiiiiHiimiMiiMmiiuiimHiiitiiiiiuiMiiiiimimmmiimmiimiimuiMMii Kevés szó esik a pénztárosokról, pedig felelősségteljes munkát végeznek. Koncz Lászlómé, a nagykátai szövetkezeti textilbolt pénztárosa átlag 500, piaci napokon nyolcszáz vásárlótól veszi el a pénzt, havonta félmillió forintnál is nagyobb összegben, gyorsan, anélkül, hogy hibát követne el, hiánya lenne UAZ - 450 Az új fedett teherkocsi az Uljanovszki Gépkocsigyárban készült. Iparcikkek, élelmiszeráruk szállítására használják. Karosszériája fémből készült, oldalt két, hátul egy kétszárnyú ajtaja van. A vezetőfülkében fűtőtest működik és egy légfúvó berendezés, amely meleg levegőt fúj a szélvédő üvegre. A kocsi szállítóképessége: 750 kilogramm, sebessége teljes megterheléssel: 90 kilométer óránként. 'iiiiiiiiiiMimtimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiHiiiiiiiiiiHimniiiiHMiMiiiiiiiHimiMiiimHiiHnHiimiHmiiiiiiiiiHmmiimmiimmiiiiiim Ezernégyszáz fokon... Látogatás a tizenöt esztendős fennállását ünneplő nógrádverőcei porcelángyárban A Z ERDŐS DOMBOKKAL, za. hegyekkel körülzárt völgyben messzire kimagaslik a porcelángyár sűrű füstöt pipáló kéménye. Ott áll a kicsiny község utolsó épületeként, s nem is gondolná az ember, milyen fontos munka folyik odabenn. Az egész ország laboratóriumi és ipari porcelánszükségletét ez az egyetlen gyár elégíti ki. Pedig odabenn, a 'nagy gyártelepen alig találkozik emberrel a látogató. Mindössze negyvenen dolgoznak itt, Alkonyt Viktor üzemvezetővel együtt, öt kérjük meg, beszéljen a gyár életéről, munkájáról — Tizenöt esztendővel ezelőtt, a pécsi Zsolmy-család tulajdonaként kezdte meg működését a gyár. A meginduláskor mindössze heten dolgoztak itt. Lényegében már akkor is laboratóriumi porcelánokat gyártottak, bár egy ideig különféle tűzálló porcelán étkészleteket is készítettek. Néhány esztendeje azonban már csak laboratóriumi tégelyeket ‘és más porcelán felszerelési tárgyakat, textilgyári szakvezetőket és a transzformátorok szigetelőit, gyártjuk. Gyártmányaink fedezik az országos szükségletet, sőt exportra is ' elég jelentős mennyiség jut belőlük. Alkonyi üzemvezető hosszan és apró részletességgel ismerteti az igen érdekes gyártási folyamatot.- hogy szinte látatlanul is kibontakozik előttünk minden szépsége, izgalma a korántsem könnyű porcelán- gyártásnak. — A több féle anyagból készített porcelánmasszából formázzuk a legkülönfélébb készítményeket. A legkisebb súlya alig éri el a húsz grammotl S ez is kézzel készül. A formázás után a különböző nyers tárgyak a kemencébe kerülnek. Száztíz-százhúszezer darab fér belőlük egyszerre a kemencébe, s egy negyedévben öt kemencét égetünk. Negyedévi termelésünk tehát megközelítőleg hatszázezer különféle porcelántárgy. Míg beszél, nyomban mutatja is a gyár készítményeit, a legapróbb szálvezetőktől a jelentős súlyú porceláncsövekig. amelyek a transzformátorokhoz szükségesek. Csak miután megnéztük majd valamennyit, folytatja tovább a szót. — A nyers porcelánt ezernégyszáz folton égetjük, harminckét órán át, s ezalatt háromszáz mázsa fát tüzelünk el. Utána hat napig tart a kész porcelánok egyenletes lehűlése. Erre azért van szükség, nehogy közben a már kiégetett porcelánokkal valami hiba történjék. A magas hőfok pedig azért szükséges, mivel porcelánkéezitményeink tüz- állóak. azaz ezerháromszáz fok hevítést is kibírnak anélkül, hogy anyagukban érdemi változás állna be. Ugyanakkor hirtelen lehűlésük sem okozhat törést, vagy akárcsak repedést sem. TJ OS SZÁN ELBESZÉLŐ E- ^ TÜNK még, majd kívülről is megtekintjük a gyárai, amelynek bővítése éppen most folyik. Űj emeletet húznak a jelenlegi első emelet fölé. Ezt elsősorban az egyre inkább növekvő szükséglet írja elő. A termelés azonban az építkezés ideje alatt sem szünetel, sőt ugyanolyan mennyiséget gyártanak, mint eddig. (prukner) .............................................................................mi.............................................IMI......I.......................................................................................Ml.................Ili........Ilim.................................................................... nő s, amelyik a hátára ülő férfiakkal is könnyedén halad? Igaz, pldabrai rokonának két méternél is hosszabb a páncélja és a levesteknősből fogtak már ötmázsás példányt is! Meg is izzadnak értük a halász-vadászok s megfogni csak úgy tudják, ha hirtelen hátára fordítják. De csak a szárazon! Mert vízben úgy mozog, mint madár a levegőben. A japánok a teknősbékát a magas életkor és boldogság jelképének tartják. Az utóbbira nincsen bizonyíték, de a magas életkorra igen. Pár évvel ezelőtt szárnyra kapott hír szerint, Kínában kifogtak egy óriásteknőst, amelynek páncéljára fémlap volt erősítve s amely azt bizonyította, hogy egyszer már emberi kézbe került. Ezelőtt ötszáz évvel. Akkor jelölték meg s akkor eresztették újra szabadon. Hogy mennyi idős lehetett már akkor is, ki tudja? De ötszáz év óta is már sok emberfia ment el apja után, és mennyi fog még elmenni addig, amíg egyszer megint emberi kézbe kerül újra, ez a teknős-matuzsálem...? Péferke nem e nagy rokonok közül váló volt s neki a természet valamivel kevesebb, mindössze talán csak 100—130 éves átlag-életkort engedélyezett volna... Egy este, mikor már csak magam voltam ébren s a szobában csak a fali lámpa tompa fénye honolt, könyvért mentem a polchoz. Az ablak előtt, ahova délutánonként a napfény az aranyszőnyeget szokta teríteni, sötét folt hevert a padlón. Babaruha, gondoltam. A következő pillanatban, cipőm orra nagyot kop- pant. És nehéz zökkenéssel csúszott odább a sötét folt. — Péterke! — hajoltam le ijedten. Behúzott nyakkal, remegő lábakkál hevert a páncél a tenyeremen. Gyorsan kuckójához vittem, gyengéden letettem vackára, meg is simogattam, de hiába! Szegény Péterke! Gyanútlan biztonságban kinyújtott fejét orra közepén találta cipőm ereje. Redi teknőse még hat hónapig járkált ide-oda, miután agyvelejét kioperálta, és sok kísérleti teknős még hetekig mozgott, miután lefejezték. Péterke pedig ettől az ütéstől, harmadnapra eltávozott az élő állatok világából. Ä gyerekek keservesen megsiratták, feleségem szomorú lett, engem pedig, az akaratlan gyilkos lelkiisme- retfurdalása mardosott. Másnap szombat volt. Korábban jöttem haza a gyárból. Az udvar a délután szelídülő fényében fürdőit, jóillatú levegő ülte meg a hűs árnyékokat. Juditka és Ági a kerítés tövében kuporogtak. Any- nyira elmerültek munkájukban, hogy csak akkor vettek észre, mikor árnyékom föléjük vetődött. Most is nyakamba ugrottak, megcsókoltak, de valami szomorúság volt az örvendezésükben. — Mit csináltok? — mutattam a kerítés tövében ásott apró gödörre. Juditka szája legörbült. — Péterkét temetjük — és kissé távolabb mutatott, ahol frissen tépett fűcsomón a teknős páncélja hevert. — Takarót is csináltunk neki — mutatta Ági a zsebéből előhúzott rózsaszínű selyempapírt, amit ollóval ' kivágott, csipkés gyermekminták díszítettek. — Ugye szép? A kis gödröt kibélelték színes üvegcserepekkel, föléje tujafa zöld levele került, aztán százszorszép szirmaiból készítették a puha ágyat. Erre fektették rá Péterke földi páncéltestét. Ezt takarta be a rózsaszínű csipketerítő, majd fűszálak kerültek tetejére s ráhullott óvatosan a fekete anyaföld. Az anyaföld, amiből végsőleg minden élet fakad és ahova minden élet egyszer visszatér, és ami a végek végjén. egyszer mindent eltakar. Péterkét elnyelte a gödör, a gödröt pedig parányi halmocska fedte be. Aztán szép szegély tkészült köré fehér kavicsból s tetejére gyökeres fűcsomót ültettek, a halom elejére pedig piros gombvirágot tűztek. Egyszerű volt a sír- halom, amilyen egyszerű volt Péterke élete is. Eletet ültettek a halál fölé, az Élet örök törvénye szerint. így álli a frig sírdomb. Egy hétig. Akkor egy goromba kapa szétdúlta, mert az öt napraforgó-palánta egyikét feltétlenül oda, a kerítéslábhoz kellett ültetni. Ám, mégsem nőtti ki sohasem a napraforgó, mert | a léckerítést pontosan ott § törte ki egy erőszakos kutya, | és miközben átrángatta ma-1 gát a nyíláson, kirúgta he-! Igéről a palántát. Juditka és I Ági azonban, mikor a szétrom- | bolt sírhalmot meglátta, újból 1 megsiratta keservesen Péter-1 két, „aki" az irigységet való- f színűleg csak halála után is-1 merte meg, az Emberben. De milyen a sors? Ugyanaz-1 zal a kézzel, amelyik szét-1 dúlta a sírt. a következő ta-1 vászon krizantémum töveket f ültettetett. És azóta, minden ősszel, vi- 1 ragba borult krizantémum-sor % áll őrt Péterke, a kis mocsárit teknős jeltelen, örök álma f e-1 lett. I (Folytatjuk.) Egy járás harca a burgonyabogár ellen AZ 1957-ES ESZTENÓŐ nagyon kedvezett egyes rovaroknak, így a burgonyabogán- nak is. Ez a veszedelmes kártevő nagymértékben lépett fel a gödöllői járásiban. Legjobban a járás déli fekvésű községeiben, Kis- és Nagytarcsán, Kerepesen, Pécelen, Csömörön, Isaszegen és Mogyoródon terjedt el. Dányban valamivel gyengébb a fertőzés. Az említett községek tanácsszervei mindent megtesznek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a kártételt. A járási tanács mezőgazdasági osztálya felhívta valamennyi község figyelmét a burgonyabogár irtására. Az első keresés alkalmával mintegy 40—50. ezer darabot szedtek össze. Hatalmas, mennyiség ez, különösen, ha azt is számítjuk, hogy egy bogár körülbelül 100—120 petét rak le, s minden egyes pete kifejlődéséig egy burgonyaszárat pusztít el, A járási tanács minden gazdasági felügyelőnek mintát küldött a DDT-porból és a fertőzött területen bemutatják a gazdáknak a mérgező anyag alkalmazását. Az irtás amellett, hogy mindenkinek saját érdeke, kötelező is. Ha megállapítják, hogy valaki nem végezte el a porozást, a tanács végezteti el a munkát és a költségeket az érdekelt féllel megtérítteti. Varga Tibor, a járási tanács főagro- nómusa a védekezésről a következőket mondta: — A járásban mintegy 3500 katasztrális hold területen ültettek burgonyát, amelynek 25 százalékán most fertőzés lépett fel. Egyes helyeken csak gócok, de van, ahol nagy, összefüggő területek fertőzöttek. — Hogyan szándékoznak .elejét venni a nagyobb kárnak? — kérdeztük. — Községenként legalább 4—5 porozó gép kellene, s jelenleg csak eggyel rendelkezünk — hangzott a válasz. A járás növényvédő állomása két brigádot szervezett, de ebből az egyiket átviszik Szabolcsba. E nehézségek ellenére május 23-án és 24-én megkezdték a porozást a községekben. Előfordulhat, hogy az első porozás eredménnyel jár. de általában a fertőzött részt kétszer-háromszor is be kell porozni. A porozáshoz szükséges anyag elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. A géphiányon úgy igyekszünk segítem, hogy oda irányítjuk, ahol legjobban szükséges. A gazdák még nem ismerik eléggé a veszély nagyságát és többen könnyen veszik, mint régen a peronoszpó- rát, a szőlő ellenségét. A magunk részéről — mondta befejezésül a főagronómus — állandóan járjuk a községeket és felhívjuk a gazdák figyelmét a veszélyre, szaktanácsokat adunk a védekezéshez. Ha a rendelkezésünkre álló védőeszközöket teljes mértékben kihasználjuk, a termés jelentős részét megmenthetjük. Erdélyi József Évi és Laci Míg kész lesz a vacsora, néze- Évike a gazdasszony, s Laci getjük a képeskönyvet köszönettel veszi a kiszolgálást Évi vígan játszik a vízben, de Lacinak úgy látszik nem imponál a lefekvés előtti fürdés Évi kacag, ő már túl van a fogmosáson, Laci meg csak most kezdi (Kristóf Lászlóné felvételei)
