Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

1958. MÁJUS 23. PÉNTEK MSt iltCTEI k^Cirlap 3-1 fjvpúllomtúsoh igasyaiósáfjít jvlvnti : Megkezdődött a gépi növényápolás Olyan most a gépállomások megyei igazgatósága, minit egy főhadiszállás. Szinte per­cenként kell a telefonkagy­lóért nyúlnia Sándor Ferenc igazgatónak. Váchartyánról Lázár Antal megyei főagronó- mus beszél, s aki csak az egyik felet hallgatja, az is tisztán ki­veheti, miről van szó. — Teljesíti-e Vádharlyán a tavaszi tervét a traktoros nap­ra? (Most 50 kilométerről, n vonal túlsó végéről jön a vá­lasz, s csak Sándor elv társ felderülő arcáról lehet leol­vasni, hogy kedvező.) Versenyben... Megint Sándor: Mit érdekli őket a többi gépállomás jelen­tése? Ahá, szóval a verseny miatt? Mondd csak meg nekik, hogy Abony már 80 százaiéi­nál tart. Bugyi pedig a ki­lenc vénén is fölül. Alig fejeződött be a beszél­getés, Abony jelentkezik. Még­pedig igen komoly baj van: minduntalan törik a fűkasza. A megyei igazgató azonban néhány rövid mondattal, s meg kell hagyni, eléggé ke­mény hangon közli álláspont­ját. — A munka nem állhat le. Az abonylnal sokkal rosszabb terepviszonyokon, a Pátyi Gépállomás területén van olyan traktoros, aki a köves, hegyes vidéken is akkor ke­res jól, ha megkezdi a fűka­száidat. A dolog nyitja egy­szerű: naponta, ha kell két­szer is húzzák meg a csavaro­kat és akár óránként zsíroz­zák és olajozzák a gépet, mind­járt kiküszöbölődik a törés. Két telefonhívás között be­szélgetünk Sándor elvtárssal. Arra terelődik a szó, hogy a tavaszi tervelőirányzatukban milyen helyet foglal el a ré­gem te „szűk keresztmetszet­ként’’ emlegetett gépi növény- ápolás. Hapálás — géppel — A mi megyénkben ennek s munkának hagyományai vannak — hangzik a válasz. — 1952-ben például, amikor még a gépállomások: sem nágy- zetbevető gé,pékkel, sem nö­vényápoló gépekkel nem ren­delkeztek. Jakubeczbi István, a Kiskutilacházi Gépállomás traktorosa már hat ekekapát kapcsolt egy U—3-as géphez. Később jöttek a TK-kultiváto- rak. Ám ezek igen kezdetle­ges, nem ..íitható és nem füg­geszthető, kerekeken mozgó alkotmányok voltak, amelye­ket csupán soros művelésre használhattunk. Majd 1958 tavaszán húsz darab TVD—6- os négyzetbevető gépet kap­tunk, s a modernebb ZK-kul- tivátor hódított tért. Ma is ezeket használjuk: gépállomá­sainkon 56 darab TVD—6-os és 199 ZK-kultivátor dolgozik. A továbbiakban megtudjuk, hogy nem is kis eredménnyel dolgoznak. A termelőszövetke­zetek eredetileg 6700 kataszt- rális hold gépi kapálást igé­nyeltek. Ám a jól sikerült négyzetes vetések hatására 12 ezer hold fölé szökött a szer­ződéskötés száma. Rohamos:an terjed a Kolbay-féle ikersoros kukoricatermesztési módszer is, különösen a gödöllői já­rásban. A gödöllői gépállomás íőmezögazdásza, Vámos Géza személyesen irányította körze­tében mind az ikersoros, mind a négyzetes vetést. Igaz, hogy ebben az északi járásban a vetés még jó egy héttel ez­előtt is tartott, a megye más területeiről azonban már ka- pá’.ási eredményekről is érke­zik hír. Május 10 és 20 között összesen 1397 hold kukorica-, burgonya- és répaföldön vé­geztek gépi kapálást a gépál­lomások. Persze, a valóság­ban ennél többet csináltak, mert például megkezdte a ka­pálást már a Bugyi Gépállo­más is, csak még nem jelen­tette ebben a dekádban. Teljes a felkészülés Ami a gépállomások munká­ját illeti, jól felkészültek a nö­vényápolásra. Rendbehozták a kultivátorokat, tárcsákat ala­kítottak át az ikersoros kuko­ricatáblák művelésére. Mun­kájukban eddig nincs is fenn­akadás, s ha jönne egy jó ki­adós, májusi eső, rövid néhány nap alatt hatalmas területeket kapálhatnának meg a termelő­szövetkezetekben. Különben a gépállomások dolgozóinak kiadott jelszó: legyen rá gond­juk a termelőszövetkezeti el­nökökkel együtt, hogy min­den tsz 'kapásterület tisztább legyen, mint az egyénieké. A döntő szót pedig majd őszre a terméseredmények mondják ki: érdemes-e nagyüzemi mó­don, gépi erővel végezni a nö­vényápolást ... (h. v.) Szovjet, csehszlovák, német és román küldöttek jönnek a Till országos kongresszusára Országszerte lezajlottak a TTIT megyei szervezeteinek tisztújító és küldöttválasztó gyűlései. A megyékből és Bu­dapestről 260 küldött vesz részt a társulat május 24—25-i kongresszusán, amelyet az Akadémia dísztermében ren­deznek. A kongresszuson kép­viselteti magát a Szovjetunió Össz-szövetségi Politikai és Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulata, amelynek delegációját Mityin akadémikus, a társulat elnöke vezeti. Hasonlóképpen küldöttségek érkeznek a kong­resszusra a Csehszlovák Politi­kai és Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattól, valamint a Német Demokratikus Köztár­saság Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatától, továbbá Romániából. Határszemle Dunavarsányban szállítanak. A kertészet a Du­na partján terül el és innen veszik a vizet az öntözéshez. A Szikra Tsz-nek idén csak­nem négy hold zöldpaprikája lesz. A határszemle tapasztalatai alapján végzik a községi ta­nács, a gazdasági felügyelő és a termelőszövetkezetek vezetői további munkájukat Épül az orliki duzzasztógát A Moldva folyón a közelmúltban kezdték el Csehszlovákia egyik legnagyobb víztárolója cs vízierőműve építését. Ka­pacitása 220 millió köbméter lesz A napokban megtartották Dunavarsányban a szokásos évi határszemlét. A bizottság­ban részt vettek a község ter­melőszövetkezeti elnökei, a községi gazdasági felügyelő, a tanács vezetői és a falu öt leg­jobb egyéni parasztja. Kint volt a szemlén a járási tanács mezőgazdasági-,., osztályának képviselője is. . »Egyhangú volt a megállapí­tás, hogy a határ igen szép. Nincs egy talpalatnyi föld sem, _ melyet műveletlenül hagytak. 1 A Dunakanyar jn. A gyümölcs, szőlő is szépen | tézö Bizottság szobi fejlődik s az őszi vetés bíztam | járási albizottsága képet mutat. Azonban a tava-g Nagymaroson ülést szí vetés már gyengébb s ha a | tartott. közeli napokban nem lesz eső,| Az üléssorán megr akkor kevés szalmát hordanak | tárgyalták a DIB be az udvarokba. | szentendrei határa­Közismert, hogy a község | zatainak végrehajtá- már június elején korán, csí-| sát, és újabb javas- ráztatott burgonyával látja el| latokat is hoztak a a városi piacot. A burgonya je- | felsődunai szakasz lenleg diónagyságúnál is na-g tovább fejlesztésére. gyobb és két hét múlva meg-| Minden községben jelenik a piacon. Sajnos, sok as nagy erőfeszítések burgonyabogár a határban. A | történnek a tisztaság, tanács már megtette a szüksé-§ rendezettség érdeké- ges intézkedéseket és beszélt a| ben. 3270 fát ültettek növényvédő állomással. Meg-1 el ezen a tavaszon a tudták, hogy egy holdat 130§ községekben. Szobon forintért poroznak be géppel. |a tereket rendezték Úgy tervezik, hogy a gépi po- | és a kultúrház kör- rozást valamennyi gazdává], | nyékét, Zebegényben kötelezően elvégeztetik, mert = elindult a „virágos ha egy is kimarad, újra fertő-1 udvar — virágos ződhet az egész határ és a töb-1 ház" mozgalom (és bi gazda fáradsága, anyagi sl-| ebben a községek — dozata elvész. | évenként kétszer ér­Ezenkívül a földművesszö-J tékelve az eredmé- vetkezetnél már rendelkezésé-1 nyékét — versenyez­ve áll a parasztoknak a Mata- | nek), Nagymaroson dór védőszer és a tanács há-1 sártalanítanak, terve­zőm háti porozója is állandóan | zik a Fő tér parkosí- üzemben van 1 tását, Kismaroson A határszemle bizottság Iélősövényt ültetnek megtekintette a termelőszovet-1 rádveröcén féUg kés2 kezeteket is. Az egyéni pa- g a római romokhoz rasztok elismerően nyilatkoz-1 vezető sétány építése tak a Szikra Tsz 16 holdas kér- | (ezt is társadalmi tészetéről, ahonnan Budapestre | munkában végzik!), ___________ _____ | rendezik a dunapar­| tot, rendbehozzák a | lejárókat. | Minden községben I kijelölték a vízitu- | risták sátorhelyeit, | bár a szakemberek | nem jöttek ki, a meg- | ígért segítség elma- 1 rqdt. Kismaroson a I szigeten, gyönyörű | helyen szeretnék a I tábor helyét kijelölni 1 és remélik, hogy az | erdőgazdaság nem | támaszt akadályokat. | Akció folyik min- | den községben a mű- § emlékek, helytörté- 1 neti dokumentumok | feltárására, karban- | tartására és megvé- | désére. Ezen a téren 1 is a szakemberek se- I gítségét kérik. A Du­Kézimunka kiállítás, terefere-est Nagykátán „Keveset hallott eddig ró­lunk a megye népe, úgy tűnik, mintha mi nem is élnénk .. így kezdődik Szilárd Józssf- né, a nagykátai járási nőtanács titkárának levele. A további­akból pedig kitűnik, hogy él­nek, és ha csendben is, de eredményesen dolgoznak. Vasárnap nyitották meg pél­dául a járási kézimunka kiállí­tást, amelyen valóban remekbe sikerült darabok adnak hírt a járás asszonyainak szépérzéké­ről, ízléséről, ügyességéről. A kiállítás megnyitóján egyéb­ként ritka vendéget köszöntöt­tek: Kamariva Omolót, a távoli Afrika szülöttjét, aki néhány éve a budapesti orvosi egyetem hallgatója. A kiállításon bemu­tatott 300 kézimunka között minden megtalálható, a tűgo- belinhímzésű női táskától a vertcsipkéig. Szép eredményekről számol­hatnak be ezek az asszonyok a Gyermekvárosért indított ak­cióban is. Az elmúlt héten há­rom nap alatt 20 kiló tollat és 1400 forintot gyűjtöttek. A tol­lat terefere-esten fosztották meg, s anginba rakva juttatják el majd a megyei nőtanácshoz. Kedves meglepetésekkel ké­szülnek a nemzetközi gyer­meknapra és az azt követő pe­dagógusnapra is. Azt szeret­nék, ha mindkét ünnep sokáig emlékezetes maradna. „Úgy tűnik, mintha mi nem is élnénk ...“ — írják. Pedig élnek és dolgoznak fáradhatat­lanul Hízóba kerültek az első „mesterséges malacok" A sertéseknél a mesterséges termékenyítést világviszony­latban elsők között kezdték meg a magyar állattenyésztők* A Nagybereki Állami Gazda­ságban tavaly ősszel jöttek vi­lágra az első mesterséges ter­mékenyítésből származó mala­cok és jelenleg csaknem ezer van már belőlük. Az első Há­lásból származókat most állí­tották '"'hízóba. Az Országos 'Mezőgazdasági Kiállításon két kocát is bemutatnak mestersé­ges termékenyítésből fialt ma­látáival együtt. miiiimiMimiiniiiiiiiimiiiiHiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHimiiiiimiimiiimiiiiiiiiiiiiiiimf Műanyag írószereket készít az írószergyár Az írószer gyárban a máso­dik félévben megkezdik a mű­anyagfejű rajzszögek gyártá­sát. Ebből kétféle változat ké­szül: műszaki és háztartási rajzszeg. Iskolai célokra mű- anyagszárú olcsó iskolai kör­zők készülnek. Modern iiiűanyagcfpő A Hungária Háziipari Szö­vetkezetben újabb műanyag­cipő mintadarabja készült el. Tetszetősebb a réginél és a formája is divatosabb. Az új műanyagcipő ára 44 forint lesz, egyaránt lehet használni strandra, házicipőnek, de utcá­ra is fel lehet venni. A cipők sorozatgyártásához rövidesen hozzálátnak. Mondtam, hogy a televíziós készüléket ne tegyük a nász­ajándékok közé Hogyan szerzett Csömör hajlékot az iskolájának SZABÓ PÁL tanácstag a megyei tanács legutóbbi ülé­sén elpanaszolta, hogy a csö­möri iskola kérdése még min­dig elintézetlen. Az iskola körül érdekes jogvita keletke­zett a község és a Földműve­lésügyi Minisztérium között. Az történt, hogy 1956 októbe­rében az ellenforradalmi ese­mények közepette a Csömörön levő traktoros-, valamint gaz­dasági igazgatókat és könyve­lőket képző iskola növendékei elhagyták az iskolát. Ez az is­kola és annak épülete a Földművelésügyi Minisztériu­mé. A növendékek távozása következtében egy darabig üresen állt. Csömör általános iskolája viszont helyiség-gon­dokkal küzd, mert régi épüle­tét már régebben kinőtte, új .helyiségekre lett volna szűk­SZÉPÜL A DUNAKANYA nakanyar propagan­dájának szerves ré­sze a műemlékek pro­pagandája. A terület népmű­vészeti különlegessé­geinek és helytörté­neti emlékeinek gyűj­tése az egész terüle­ten folyik. Ezek be­mutatására a legrö­videbb időn belül, ahol arra lehetőség nyílik — és valószí­nűleg a terület kö­zéppontjában, Nagy­maroson — múzeu­mot nyitnak. Ahogy Tihany, Siófok, Sop­ron, Pécs nevezetes­ségeinek szerves al­kotórésze a múzeum, ugyanúgy a Duna bal­parti üdülőhelyek is be kívánják mutatni múzeális érdekessé­geiket. Mindegyik község­ben működnek már az albizottságok, ezek a községüket és a Dunakanyart szerető, lelkes társadalmi munkásokból tevőd­nek össze. További feladat minden köz­ségben megalakítani a baráti kört és munkájába minél több, lelkes aktivis­tát bevonni. Legyen a legszélesebb réte­gek „szívügye” a Dunakanyar fejlesz­tése. Az albizottság tü­zetesen letárgyalta az elszállásolás kérdé­sét. Határozatot ho­zott a fizetövendég- szolgálat tervszerű kibővítésére. Mivel azonban ez csak rész­megoldás, minden község felülvizsgálja nagyobb építményei­nek kihasználtságát és az albizottság lat­ba fogja vetni min­den erejét, hogy az „illetékes szervek” azokat szállodai cé­lokra adják át. A kérdés homlok­terében a nagyma­rosi Képzőművészeti Alap és Tudományos Akadémia üdülője áll. Ebből a két, egy­más melletti épület­ből könnyűszerrel nemzetközi színvona­lon álló szállodát le­hetne kiépíteni a Duna balpart szívé­ben, a nagymarosi hajóállomás mellett. Tovább folyik az üdülőhellyé fejlesz­tés. Kismaros és Szob kéri az üdülőhellyé nyilvánítását, az üdü­lőhelyek pedig ki­dolgozzák a lakosság és a közönség hasz­nálatára az üdülőhe­lyi szabályzatot. Sok szó esett a kü­lönvonatok helytelen elosztásáról. Az ér­dekeltek kevesebb IBUSZ-vonatot kér­nek a túlzsúfolt Ze- begénybe — Nagy­maros, Kismaros és Nógrádverőce javára! Ezek az üdülőhelyek azután majd gondos­kodnak az odaérke­zők ellátásáról és szórakoztatásáról. (Gyöngyvirágszedő séták, panoráma-tú­rák, szalonnasütések stb.) Az albizottság a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal segítségével meg akarja hívni, külön­vonat indítással, a vidéki városok, üze­mek dolgozóit. Hiá­nyolják, hogy az IBUSZ nem értesíti az érdekelt községe­ket a különvonatok és hajók érkezéséről. Ki kell egészíteni a turistatérképeket, meg kell táblával je­! sége, hogy zavartalanabb le- I gyen a tanítás. A községi ta- ! nács minden formaság mellő- j zésével lefoglalta az elnéptele- i nedett traktoros-képző jsko- i lát és abban az általános iskola i néhány osztályát helyezte eh A Földművelésügyi Minisz- ; térium azóta már kísérletet i tett az önkényesen elfoglalt í iskolaépület visszaszerzésére, i felszólítva a községet, hogy ! telepítse ki belőle az általá- ; nos iskolát, a községi tanács ! azonban nem mutat hajlandó- ! ságot az épület visszaadására. ! Most folyik a vita a miniszté- ! rium és a községi tanács kö- i zött. Kétségtelen, hogy jog ! szerint a minisztériumnak van ! igaza, de az is kétségtelen, ! hogy a csömöri általános is- I kola helykérdése sürgős meg- ! oldásra vár, amihez komoly I népművelési _ érdekek fűződ- j nek. Ha tehát a Földművelés- ! ügyi Minisztériumnak, amely- \ nek másutt is van a traktoros- ! iskola céljainak megfelelő ! épülete, nincs nélkülözhetet- i len szüksége erre a csömöri I épületre, annak átengedésével j nagy segítségére lehetne Csö- | mörön az oktatás-ügynek. { HASONLÓAN komoly a i helyzet Csömörön az orvos- l lakások körül is. Eredetileg i két orvosa volt a községnek, | és mindkettő saját házában | lakott és ugyanott látta el a | betegrendelést is. Az egyik or- 1 vos már régebben meghalt, I helyére újat neveztek ki, mi- ! vei pedig az új orvosnak nem | volt lakása a faluban, a köz- ! ség egy düledező épületet ala- ! kíttatott át és hozatott némi- I leg rendbe, azt ajánlva fel az | új orvos számára szolgálati la- I kásul. Az orvos azonban ezt | a lakást nem fogadta el, mert I igényeinek nem felelt meg, de I egészségügyi szempontból is | alapos kifogásolni valókat ta- 1 Iáit benne. így aztán nem is | kezdhette meg orvosi műkö- ! dését és azóta az egészség- ! ügyi szolgálatot csak egyetlen | orvos látja el Csömörön. Kifo- 1 gástalanul természetesen nem | láthatja el, ami sok panaszra | ad okot. A község tanácsa | most a megyéhez fordult | anyagi segítségért, hogy meg- I felelő lakást bocsáthasson a | második orvos rendelkezé- 5 sére. lölni a nevezetesebb\ pontokat, új turista- \ utak megfestése len-1 ne Szükséges. Valamennyi üdülő-] helyen gondoskodnii kell a fürdési lehető-] ségek biztosításáról,; a szabad strandokonl a f ürdés biztonságú- \ nak megteremtésé- \ ről, rendbe kell hoz-\ ni a strandokat. Nóg-\ rádverőce nehezmé- \ nyezi, hogy a strand\ még mindig nincs —! döntés ellenére sem \ — községi kezelés- j ben. Azt is kéri az ál- \ bizottság, hogy enge-] délyezzék a monog- \ ráfiák községenkénti \ kiadását. Az anyag \ mindenütt össze van \ állítva s a lelkes, ön- \ zetlen munka még- \ sem érik gyümölccsé!\ Az értekezlet atett- rekészség hangulaté- \ ban ért véget. Erez­zük, hogy ezek a ja-' vasiatok, elgondolá- \ sok mind meg fog- \ nak valósulni, mert \ az akaratot a lelke- sedés irányítja. Kilépünk a ta­nácskozó teremből. Kinn, a Fő téren szin­te mellbevág bennün­ket a nehéz, illatok­tól terhes tavaszi he­gyi levegő. A Fő té­ren orgonaillat leng s a tavaszi pompába öltözött hegyek felöl gyümölcsfák virágai­nak illatát hozza a szellő. A Duna pedig lassan, titokzatosan folydogál, öleli körül a visegrádi Várhe­gyet. Szótlanul állunk meg s ez a szótalan- ság: beszédes. Igen, ezért a gyönyörű Du­nakanyarért érdemes dolgozni, ide érdemes eljönni, itt szép min­den, itt jó pihenni, szavak nélkül elmon­dani, hogy szép az élet. Fazekas Mátyás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents