Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-22 / 119. szám
4 1958. MÄJTJS 22. CSÜTÖRTÖK AüCírl«|) VITAFÓRUM Nagyobb bevételi lehetőséget! Megfelelő anyagi alap biztosítása nélkül nem lehet kulturális fejlődés, sőt az elért művelődési színvonal megtartása sem várható, ezért helyeseljük mi, a kisebb művelődési házak vezetői, a Pest megyei Hírlapban Welle László által felvetett problémák megbeszélését. Ha egy aránylag jó anyagi helyzetben levő járási művelő, dési háznak, jelen esetben a vácinak is vannak anyagi problémái, mit szóljunk mi, kisebbek, ahol a mozi például nem bevételt, hanem ráfizetést jelent, mint nálunk Tápiósze- csőn? Itt ugyanis a mozi a MOKÉP Pest megyei üzemeinek egyik tagjaként játszik a kultúrott- honban s ezért most, az emelés után havi 120,— forint terembért fizet az áramdíj megtérítésén felül. Ezzel szemben két éven belül csak a terem belső festéséért 3000 forintot, a külső renoválásért 5000 forintot fizettünk, s a belső festést máris újra csináltathatnánk. Mivel minden rendezvény lebonyolítására csak egyetlen nagy termünk van, az érdekek kereszteződése állandó. Ezen felül nagy baj az is, hogy a mozinak igen gyenge minőségű, összecsukható kerti székei vannak, ezért hogy a mozielőadások megtartásában fennakadás ne legyen, kénytelenek vagyunk- — eddig minden anyagi térítés nélkül — saját székeinket használatra átadni. Igaz, hogy esetenként mi is igénybe vesszük a mozi használható székeit, de az arány négy az egyhez a mozi javára. A mostani helyzet alapján rö- videbb-lhosszabb idő múlva elérkezünk odáig, hogy nem lesz mire ültetni vendégeinket, a pótlására pedig saját erőnkből csekély a kilátás. Másik nagy nehézségünk, hogy állandóan közelharcot kell vívni a nem saját csoporttal tartott rendezvény utáni százalék befizetéséért. A sportHalhatatlan versek Ezen a címen a veresegyházi általános iskola irodalmi estet rendezett. A műsor szereplői kizárólag az iskola jó előadókészségű tanulói voltak. i Két alkalommal telt meg a veresegyházi kultúrotthon, annak jeléül, hogy a vidék, a falu is szívesen hallgatja irodalmunk gyöngyszemeit, cáfolatul annak a meglehetősen elharapózott felfogásnak, hogy vidékre csak a könnyű, felszínes műsor való. Néma csöndben hallgatta a közönség Petőfi, Arany, Tompa, Ady, az újabbak közül Oláh Gábor (neve még csak most kezd ismertté válni: az Alföldi Magvető 1957-ben adta k.i válogatott költeményeit), Keszthelyi Zoltán (Békét a világnak — mindenki könyve) örökbecsű költeményeit az m. szaualóművé ss-jelöltek meglepően jő tolmácsolásában. Különös átéléssel szavalta Ágai László VIII-os tanuló Petőfi: a XIX. század költői című költeményét. Neuhaus János VI-os tanuló tangóharmónikán Kacsóh János vitézéből adott elő részleteket, Ella Péter énekelt, Jakab István (mindketten III. osztályosok) tangóharmónikán kísérte Petőfi megzenésített verseit és 1848-as katonadalokat. Az iskola 56 tagú leánykara Szabó János igazgatóhelyettes ■ vezetésével Arany-, Petőfi- verseket, kurucdalokat adott elő. (Ez az énekkar a járási kulturális szemléken már többször szerepelt sikerrel.) Tímár Gergely nevelő jó érzékkel állította össze a falusi közönség számára és tanította be ezt az irodalmi műsort. Elgondolkozva jöttünk ki a veresegyházi kultúrotthonból. Én arra gondoltam, hogy menynyire szürkék lesznek rövid beszámolóm sorai a valósághoz képest, mert én láttam az áhitatos csendben ülő közönséget, az iskolás gyerekektől a fekete fejkendős nénikékig, láttam és hallottam a szereplő gyermekek könnycsalogató átélését. Sok szerencsét és sok sikert kívánunk a veresegyházi általános iskolának az ilyen és hasonló műsorok rendezéséhez! F. M. kör, a tsz vagy a tűzoltók csak azt nézik, hogy a 20 vagy esetenként kevesebb százalékot le kell adni, tehát tiszta bevételük ennyivel csökken, de hogy ez az összeg a rendezvények megtartásának lehetővé tételét szolgálja, arra már kevéssé gondolnak. Ezért kell újra és egységesen rendezni az igénybevétel módját és ennek végrehajtását az egyszemélyi felelősség elve alapján a kultúrotthon igazgatójára bízni. A rendezvények költségei újabban a tűzoltói jelenléti díj, a zenész szakszervezeti díj bevezetésével falusi viszonylatban tetemesen felemelkedtek Ebben van olyan költségtényező is, amely túl magasnak látszik, mint például a zenész szakszervezeti díj, amely állítólag kiközvetítési díj lenne, de a szakszervezet általában semmiféle tényleges kiközvetítést nem végez. Példa rá a helyi nőtanács legutóbbi bálja, ahol tiltakozásom ellenére egy kisfiút alkalmaztak dobosnak és a 150 forintos zenedíjat a gyerek után is behajtották. Nagyobb befektetésekről a művelődési házak jelenlegi bevételi lehetőségei mellett nem lehet szó. De ahol a mozi a művelődési házban működik, lehetővé kellene tenni azt, hogy az üzemeltetés a kultúrotthon kezébe jusson. Ez nagyon javítaná az anyagi lehetőségeket, azonkívül megszűnne a rivalizálás és az egyik szervnek a másik által való nem méltányos anyagi megterhelése. Murai Károly, a tápiószecsői kultúrotthon igazgatója Mongol parlamenti küldöttség | látogat hazánkba Rónai Sándor, a Magyar | Népköztársaság országgyűlésé. | nek elnöke levéllel fordult a | Mongol Népköztársaság Nagy | Népi Buraijának elnökéhez, | amelyben meghívta a Magyar | Népköztársaságba a Nagy Népi! Hurál küldöttségét. A Mongol | Népköztársaság Nagy Népi | Kúrálja megelégedéssel elfő-1 gadta a meghívást és elhatá-1 rozta, hogy elküldi delegáció- | ját a Magyar Népköztársaság- | ba. : Csónakbemutató — szárazon | Szerdán délelőtt a város-1 ligeti tó teraszán bemutatták | az első magyar aluminium-1 testű túracsónakot. A tetsze-1 tős kivitelű, vaj, kék és piros | színekkel tarkított csónaktest | megnyerte a szakemberek tét-1 szését. 1 A váci Dunai Hajógyár új | gyártmányáról elmondották, | hogy a karbantartás és táró-1 lás költségei csekélyek, mert | nem igényel fedett helyet. A | dinamikus behatásoknak jól | ellenáll, ütődései, horpadásai 1 könnyen és egyszerűen javít-1 hatók. A csónakra — a Győri 1 Szerszámgépgyár gyártmányát \ — a Budai-féle 175 köbcenti- \ méteres, hét és fél lóerős csó- | nakmotort szerelték fel. A fu- = tópróbák mérési adatai sze- I rint két személlyel, álló víz- i ben óránként 19 kilométer át- [ lagsebességet ért el. A város- i ligeti tó alacsony vízszintje j miatt a vízi bemutatóra nem \ került sor. A nagyközönség a \ Budapesti Ipari Vásáron lát- \ hatja majd az új konstrukciót. \ A tervek szerint sorozat- i gyártására jövőre térnek át. i Fásítják Budapest zöldövezetét Három évvel ezelőtt készült el Budapest zöldövezetének tervezete. A tervnek megfelelően a Budapesti Állami Erdő- gazdaság felmérte á zöldövezethez tartozó 65 község területét, s meghatározta, hogy 2500 hektáron kíván erdőket és fasorokat telepíteni. Az előző években már 770 hektárt fásítottak, s ez év tavaszán pedig 130 hektáron ültettek lomb- és fenyőcsemetc-i két. Budapest határában Ró- \ kahegyen, Péterhegyen, to- j vábbá Alegyér, Rákospalota, \ Rákoskeresztúr, Pestszentimre j és Soroksár környékén, a zöld- j övezet községei közül pedig j Mende, Dánszentmiklós, Pé- j téri, Nyáregyháza, Ecser és| Alsónémedi határában telepi- j tettek erdőket és fasorokat. [ Egy halálraítélt- megszökött alálra ítélem — kiáltja a Gestapo megbízottja a bilincsekbe vert fiatal francia tisztnek. Fontaine hadnagy szó nélkül veszi tudomásul az elhangzottakat, majd visszavezetik börtönébe. 1942-ban, Lyonban, a Gestapo egyik hírhedt börtönében játszódik ez a páratlanul izgalmas, minden kockájában igaz film, amelynek hallatlanul vakmerő és lebilincselő részleteit minden kegyetlenségével és reményével a való élet produkálta. Fontaine hadnagy, francia ellenálló, sok ezer sorstársával együtt küzd a németek ellen. A film történetét egy Andre Devigny nevű francia fogoly, az élmény igazi hősének elbeszélése alapján írta Robert Bresson, aki egyúttal a darab rendezője is. Filmjéhez ismeretlen szereplőket választott, akiket eddig sohasem láttunk, s akikkel talán nem is találkozunk többé a mozivásznon, de akik teljesen összeforrot- tak az alakított személyekkel. A film minden izgalma és borzalma mellett soha nem válik nyomasztóvá. A reális képek, a halál árnyékában élő, de a szökés reménységétől éltetett foglyok élete és küzdelme másfél órán át a néző sorsa is. A nem hivatásos színészek jól megállják a helyüket. Közülük elsősorban a főszerepet alakító Francois Leterrier érdemel dicséretet. Élethűen alakítja a fiatal francia tisztet, akit nem tört meg a szörnyű börtön, utolsó erejével is az életbe, a szabadságba kapaszkodik. Élni akar, mert szép az emberi élet — ezt harsogja a film a börtön nyomasztó némaságában is. Ezért küzd hőse, aki* nek útja és szabadulása még sokáig emlékezetes marad számunkra. Fenyves Imre Könyvhét előtt a Magvető Kiadónál A z elmúlt napokban feléi. kerestük a Magvető Kiadót, hogy megtudjuk, milyen új könyvek kiadásával készülnek az idei könyvhétre, A választék igen gazdag lesz — válaszolták kérdésünkre, s nyomban sorolni kezdték az érdekesebbnél érdekesebb, megjelenésre váró műveket. A könyvhét minden bizonynyal egyik legnagyobb sikere Hamingway: A folyón át, a fák közé című regénye lesz, amelynek hőse egy amerikai ezredes, aki a második világháború után bebarangolja az észak-itáliai hadszínteret, ifjúkorára emlékezve. A másik nagysikerű könyv Karinthy Frigyes utolsó regényeinek egyike, a Mennyei riport. Amint a címe is mutatja, Karinthy nem a ma hétköznapjaiból választja témáját, hanem a mennyből, vagyis a halott történelmi nagyságokat interjúvolja meg képzeletében ő, pontosabban Merlin Oldtime londoni újságíró. KaAKI KÖNYVEK KÖZÖTT ÉL Megillel'ődötfen ülök élőt- j te, lámpalázasan keresem a kérdéseket: —■ Hány könyvük van? Mennyi az állandó olvasók száma? Mit olvasnak az emberek legszívesebben? Hány könyvet vásárolhatnák negyedévenként? ... Sablonos kérdések. A könyvtárosnő kissé egykedvűen felelget, sokszor elmondhatta már ugyanezt, sokszor — hetenként vagy talán havonta — szép, kerek betűkkel beírja a számokat a jelentések rovataiba. Ő nem elfogódatt. Megszokta már maga körül a könyvek légióját — közel négyezer kötet — évezredek nagy szellemeinek betűk mil- liárdjaiban megtestesült társaságát. — ötszázhuszonnégy beiratkozott olvasónk van — sorolja a számokat — ebből 173 a gyerek. 8716 kötetet kölcsönöztünk ki negyedév alatt... Noteszomban sorakoznak az adatok, de fejemben egészen más gondolatok zsonganék. Amerre nézek — szekrényekben, polcokon, a pultszerű asztalon — mindenütt könyv könyv hátán. Odysseus kalandjai. Bernáth Aurél életírása, a zsugorodó szamár- bőr históriája, zsongó szerelmi versek, kegyetlen csaták történetei..; Négyezer kötet könyv .. * Es közöttük Kiss Imréné, a könyvtáros. Kinn, a szentendrei duna- parton felnőtték, gyermekek élvezik a napfényt. A járási könyvtár épülete is itt van, a szőke Duna partján, de a v*z friss illata, a nap simogató sugarai csak nagyritkán tévednek a könyvek birodalmába. A könyvtárosnő sem gondol rá talán, hogy odakinn — csak át kell lépni a küszöböt — virágot bontva suhan a tavasz. Idebenn: szólásra váró könyvek, sárga kartotékok, adatok. — ... most ötszáz kötetet kaptunk, de nem a mi keretünkből, hanem a megyei tanácstól ... Ismét egy szám;. -. De vajon ikik és miért olvassák majd ezt az ötszáz könyvet? Es ha olvassák, mit okulnak belőlük? Tudhatja-e ezt a könyvtárosnő? És ha tudja is, nem me- revülnek-e holt számokba ismét a válaszok? Ennyi százalék értelmiségi, ennyi munkás és ennyi százalék paraszt..; Talán ... Talán azt kellene megkérdezni: mit olvas maga a könyvtárosnő? Mit olvas az, ai/ci a könyvek között él? Várom, hogy Kissné töprengjen, próbálja előbb magában összeszámlálni, hány könyv fordult meg a kezében, döntse el, melyik tetszett legjobban. ___ D e nem, nem kell várnom. A könyvtárosnő füzetet vesz elő, és anélkül, hogy kinyitná, pillanatnyi késedelem nélkül már válaszol is: — A terv szerint hat könyvet kell elolvasnom negyedévenként ... — Hogyan? Miféle terv szerint? — Hát a könyvtár munka- terve szerint! Mindegyikünknek hat könyvet kell elolvasnunk, benne is van a jelentésben. Néhány kedves gondolatom támad a bürokráciáról, amely, lám, ide is betört. Olvass el negyedévenként hat könyvet és hosszúak lesznek a t« napjaid a könyvtárban ... Hát előírhatja valaki, hát megszabhatja bármiféle terv is azt, hogy mennyit olvasson az a könyvtáros? És ha elolvassa azt a hat könyvet — havonta írd s mondd kettőt — megszerezte már a mennyek 1kapuját döngető üdvösséget? Mert ki megy könyvtárosnak? Vagy megfordítva a kérdést: kit szabad könyvtárban alkalmazni? Világos, mint a szentendrei tavaszi égbolt: csak azt. aki a könyv szerelmese. Es a szerelmeseknek vajon kell-e terv, hogy hányszor csókolják meg negyed év alatt imádó ttjukat?! KlSSne látja, hogy tátva marad a szám a meglepetéstől. • Nevet. — Azért ne higgye, hogy csak hat könyvet olvastam! — és mutatja a füzetet. Szép rendben sorakoznak egymás alatt a szerzők és műveik címei. összesen tizenhét könyv. Ahogyan üzemben mondanák: majd hogy nem háromszorosan teljesítette a „normát”. Igaz, a normát szívből is, muszájból is „túl lehet szárnyalni”. Azt kéne megtudni, ügyesen kifürkészni, hogy a szentendrei könyvtáros szíve szerint vonzódik-e a betűhöz, vagy csak a statisztika kedvéért háromszorozta meg a „kötelező olvasmányok” számát..; De nem kell ügyeskednem, nincs szükség keresztkérdésekre, a ravaszkodásra! Ahogy olvasmányairól beszél, megfeledkezik a statisztikáról, a számúk ridegsége eltűnik, valami megforrósítja a levegőt. — Az az igazi könyv, amelyik a való életet írja... És dicséri Maupassant-t, Fekete Istvánt, belemelegedik a beszédbe, most már kérdeznem sem kell. fodroznak a szavak, áradnak, hömpölyögnek. Hogy csalódott Steinbeck „Kedves csirkefogók”-jában (ugyan, miért idealizálja a vagányokat? Pedig milyen szép könyveket írt, mennyire más az „Érik a gyümölcs”)... Hogy négy könyvet is olvasott Her- czegh Ferenctől (nem tudom, mit esznek rajta — mondja. — Nékem nem tetszik hiába kerestem bennük valamit). Hogy nincsenek kedves hősei, vagy hősnői, mindegyikből hiányzik valami, vagy talán több I van bennük, mint amit szeretne? Hogy kevés ideje van olvasni, itt sok a munka, csak hétfőn, a szabad foglalkozás idején juthat könyvhöz; itthon pedig: ugye, a háztartás, a család, no és a kutya — az egész család kedvence.. Tizenhét könyvről órákon át lehetne beszélgetni, és mégis: ez a tizenhét könyv kevés. Ezt mondja ő, és ezt gondolom én is. Egy könyvtárosnak kevés. Ha mindannyian ennyit, vagy akár kétennyit olvasnak is egy évnegyed alatt, akkor is csak kis részét, tört hányadát ismerhetik meg az új könyveknek (pedig panaszolják, hogy kevés az utánpótlás), ismeretlenül viszont nagyon nehéz útbaigazítani az olvasót a könyvek dzsungeljében. Közel négyezer kötet... Nem négyezer holt tárgy! A könyv — a jó könyv — maga az élet. Élni ismerősök, barátok között jó, Kényelmetlen lehet napról napra egy sereg isme- \ rétién emberrel — vagy akár j könyvvel — egy szobában \ együtt lenni. Naponta rápillan- \ tani sok száz könyvhátra, na- \ ponta kézbe venni ezernyi \ könyvét, anélkül, hogy ismer-j nénk, milyen gondolatok rej- \ tőzködnék lapjaik között. A ferv: negyedévenként hat j kötet. Jó. Háromszorosan túlszár- \ nyalta Kissné saját tervét. De \ mikor olvashatja el azt az öt- \ száz kötetet, amit most kaptak \ „soron kívül”? Két esztendői alatt? Három év alatt? És. közben hány új könyvet kap- \ nak? Mi hát a megoldás? Többet olvasni! Még többet olvasni! De a család? A háztartás? A főzés, a bevásárlás, a takarítás, az ezernyi gond, a szórakozás? Könnyű az újságírónak: kimondja a szentenciát, leírja, elolvassák ezren, tízezren, amit viszont a könyvtárosnő gondol... Hát azt legfeljebb ő tudja, meg még néhányan .. -. De hiszen a könyvtárosnak a könyv nem szórakozás, nem az, ami nekem, neked és neki... A könyvtárosnak ez a szakmája, kenyere, hivatása! Kell, hogy ismerje a könyvet, a könyveket, az írókat. Sok. a jelentés, sok az adminisztrációs tevékenység egy ilyen könyvtárban. Az értekezlet se kevés. Ezen kellene változtatni valahogyan. Hadd olvasson az a könyvtáros a könyvtárban is — ha nincs kölcsönzési óra! Hadd olvasson negyed év alatt — nem hat, nem tizenhét, de — akár száz könyvet! Tudja, mit visz el az olvasó és tudja, mit kellene elvinnie. Ne csak könyvek között éljen, hanem a könyvekkel is! Garami László rinthy szellemes riportjai a barlangfestő ősemberről, Napóleonról, Kolumbuszról és másokról, azt bizonyítják, hogy saját koruk mennyire nem értette meg ezeket a nagyságokat. Ezek a riportok azonban nem különálló cikkecskék, hanem az író egy érdekes, fordulatos regény keretébe ágyazva tárja az olvasó elé. Illés Béla Válaszúton című kötete azt bizonyítja, hogy a regényíró a novella kitűnő mestere is. Üj könyve ismerős írásokat foglal magába, amelyeket Illés Béla az elmúlt esztendők alatt írt. A kötet talán legnagyszerűbb elbeszélése a Fagyajev emlékét idéző Szása című írás. A 20-as évek lobogó forradalmiságát, legendás csatáit és hőseit idézi és a kronstadti ellenforradalmi matrózlázadás szükségszerű leverésének körülményeit. Ez az írás 1956 szeptemberében született és az intést, a figyelmeztetés jogosságát azóta maga a történelem igazolta. A z érdekes könyvek sorába tartozik Erdős László: Levelek Bécsbe című írása. Története röviden a következő. Schulcz Egon mérnök Becsben él. Régi orvos-család sarja, szemlélődő humanista. Haladó ember, szociáldemokrata. A munkásmozgalom nagy kohójában találkozik egy magyar kommunistával, akivel őszinte barátságot köt. Aztán közbelép a náci megszállás, a második világháború. Bécs a kapitalista életformát választja, míg Magyarországon az élet új utakon megy tovább. Schulcz az 1956 őszén bekövetkezett tra- ; gikus események után meg j akar ismerkedni a magyar- | országi viszonyokkal, látoga- ; tásra készül. Eligazításért ! régi barátjához fordul. Háront ; levél megy Bécsbe. Magyar* i országról szóló levelek — el 1 Erdős új könyve. (p. p.) ‘
