Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

1958. Április is. szerda

««

nr.crr.i

WCirlan

Felhívás a termelőszövetkezetek országos és megyei versenyére

Április 14-én ülést tartott a Pest megyei termelőszövetkezeti versenybizottság. Az ülésnek két napirendi pontja volt: a termelőszövetkezetek 1958. évi országos és megyei versenyének meghirdetése és a bizottság kiegészítése.

A bizottság a verseny szervezésével és értékelésével kapcsolatosan több kérdésben hozott döntést, illetve fordult felterjesztéssel a Földművelésügyi Minisztériumhoz. A versenybizottság szükségesnek tartja, hogy a járási jogú városok területén működő termelőszövetkezetek versenyének értékelésére vonatkozó miniszteri utasítással ellentétben ezeken a helyeken városi versenybizottság is működjön. Ezek közé tartozik Cegléd és Nagykőrös. Szentendre és Vác város szövetkezetei azonban a járási versenybizottsághoz tartoznak. Kimondta a bizottság, hogy a megyei verseny értékelése az év végén történik, tekintettel arra, hogy időközben a gazdasági eredmények megnyugtató módon nem értékelhetők.

A miniszteri utasítás szerint az országos versenyben részvevő termelőszövetkezetek megyei helyezést nem kaphatnak. Ebben a kérdésben a bizottság úgy határozott, hogy a megyei versenyt az országos versenytől függetlenül értékelik, s a megyei versenyben helyezést elért termelőszövetkezetek közül is terjeszt fel — indokoltság esetén — az országos verseny értékeléséhez termelőszövetkezeteket. A versenybizottság döntéseit felterjesztik a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a termelőszövetkezeti tanács titkárságához.

A versenybizottság a verseny szempontjaira és értékelésére nézve a következő felhívást adja ki: „Valamennyi járási és városi termelőszövetkezeti versenybizottságnak!

Valamennyi járási, városi tanács V. b. mezőgazdasági osztályának!

Valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének!

A megyei versenybizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a termelőszövetkezetek múlt évi versenyének eredményeivel és megállapította, hogy ebben az évben az egészséges versenyszellem kialakulásának a tavalyinál lényegesen jobb feltételei vannak. Hozzájárul ehhez az a sokoldalú támogatás, amelyet a termelőszövetkezetek a 3004/1958. számú kormányhatározat alapján kapnak, s így a verseny a tavalyinál hathatósabban segítheti a mezőgazdasági termelőszövetkezetek magasabb árutermelését, a tagok jövedelmének gyarapodását, a szövetkezeti mozgalom fejlődését.

A fentiek alapján a versenybizottság meghirdeti .a termelőszövetkezetek 1958. évi Versenyét, és szempontjait a következőkben foglalja össze.

I. ORSZÁGOS VERSENY

1. A verseny feltételei.

Az országos versenyt, annak feltételeit és jutalmazását az, 1071/37. (Virt. 13.) kormányszámú határozata szabályozza, amely a Mezőgazdasági Értesítő 1957. évi 33. számában jelent meg. A verseny egyes feltételei a következők.

a) Növénytermelésnél és állattenyésztésnél:

A talaj termőerejének állandó növelése. Terméketlen, vagy gyenge termőképességű talajok tartós megjavítása.

Kimagasló, az országos termelőszövetkezeti eredményeket meghaladó termésátlagot a gazdaság főbb növényeiből — ide értve a szőlő, a gyümölcs és kertészeti termelést is.

Az állatsűrűség — az állattenyésztési hozamok — ideértve a tej, tojás és gyapjútermelést is — az állattenvésztés eredményeinek egységnyi területre jutó mennyiségei.

A növénytermelés és állattenyésztés össztermelésének, a közös gazdaságból származó árutermelésnek, valamint az államnak eladott árumennyiségnek eev kh szántóeevségre jutó értéke és mennyiségei.

b) Pénzgazdálkodásnál:

A növénytermelésből és az állat- tenyésztésből egy kataszteri hold szántóra. Illetve szántőegységre jutó bevétel — a kiadás és bevétel többlet aránya, a növénytermelés és az állattenyésztés bevételeinek aránya.

Az esedékes állam iránti és az egyéb kötelezettségek hiánytalan, időben történő teljesítése, valamint a gazdasági év lezárása vagyon- és mérleghiány nélkül.

A nyilvántartás és a könyvelés pontos, naprakész vezetése.

c) A vagyoni helyzet alakulásánál:

A termelőszövetkezet összvagyonának értéke — a terhelő összkö- telezettség (ebből az állami hitel nagysága) — ezek értéke egy kataszteri hold szántóegységre.

A salát gazdasági tevékenységből származó tiszta vagyon értéke összesen és az egy kataszteri hold szántóegységre — ezen belül a fel nem osztható szövetkezeti alap nagysága — a szövetkezeti vagyon és a fel nem osztható szövetkezeti alap évenkénti növekedése.

A gazdasági évben területegységre — az összterület 1 kh-jára, illetve 1 kh szántőegységre — és egy tagra vonatkoztatva a saját gazdálkodási tevékenységből eredő tiszta vagvon növekedése a tagság összes közös gazdaságból származó jövedelmével együtt (gazdálkodást eredmény).

Az egy munkaegység értéke, s ezen belül természetbeni és a pénzben! részesedés aránya, továbbá az eev tagra és az egv családra jutó átlae munkaegység teljesítés és átlaetövedelem.

d) Tervteliesítés:

A gazdasági évre megállapított termelési tervek és a bevételkiadási költségvetés előirányzatainak teljesítése.

e) Az állami fegyelem betartásánál:

Az alapszabály és a jogszabályok rendelkezéseinek betartása.

2. A verseny értékelése.

A versenyben helyezést elért termelőszövetkezetek díjazása:

a) Vándorzászló.

b) „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság”-! cím.

c) Pénzjutalom.

A fenti jutalmakat a termelőszövetkezetek három területi kategóriában kapják.

Területi kategóriák:

a) ezer kh-nál nagyobb,

b) 400—1000 kh között,

c) 400 kh-nál kisebb.

Minden kategóriában három termelőszövetkezet kap Jutalmat, tehát országosan összesen 9 tsz részesül jutalomban.

Az egyes területi kategóriákban az I.„ It., Hl. helyezést elért termelőszövetkezetek az alábbi pénzjutalmat kapják:

I. díj elnyerése esetén*

100 000 Ft 70 000 Ft 55 000 Ft

II. díj elnyerése esetén:

50 000 Ft

35 000 Ft 30 000 Ft

ül. díj elnyerése esetén- 25 000 Ft 20 000 Ft 15 000 Ft

Az egyes területi kategóriákban I. helyezést elért tsz-ek eredményük sorrendjében részesülnek az I. díjként megállapított összegből. A fenti módszer szerint részesülnek a pénzjutalom összegéből az egyes területi kategóriákban H. és Hl. díiat elért tsz-ek Is.

A helyezések megállapítása úgy történik, hogy az egyes feltételek teljesítése után a tsz-ek megfelelő számú pontot kapnak, s amely tsz-nek a legtöbb pontja van, sorrendben az nyer helyezést. A legtöbb pontszám az árutermelés és a tiszta vagyon gyarapítása után Jár.

A versenyt a gazdasági év végén értékeli a versenybizottság.

II. MEGYEI VERSENY

1. A verseny feltételei.

A megyei versenyt és feltételeit a 19/1958. FM. számú utasítás D. része szabályozza, amely a Mezőgazdasági Értesítő 1958. évi 11. számában jelent meg. A verseny feltétele — tekintettel a 3004/1958. számú kormányhatározat irányelveire — a következő:

a) A termelőszövetkezet az 5/1958. (I. 15.) kormányszámú rendeletben megszabott alapvető szabályoknak megfelelően működjék. Ezek az alapvető követelmények a következők: közős termelés és szabályos háztáli gazdaság, munkaegységgel való mérési mód, a fel nem osztható szövetkezett alapnak, a jövedelemnek legalább 8 százalékkal való növelése és üzemi alapok képzése, közös beszerzés és értékesítés, éves terv alapján való gazdálkodás, pontos könyvelés és zárszámadás, a tagok szocialista szellemben való nevelése és a kizsákmányolás meg nem tűrés©.

b) a’ gazdálkodás jövedelmezőségének fokozása a nagyüzemi jellegű termelés gazdaságos megszervezése. a belterjes gazdálkodás kiterjesztése, a közös állomány és a helyi adottságok szerint a szőlő, gyümölcs és kertészeti kultúrák fejlesztése.

c) A szükségletnek megfelelő tartalékolások mellett a 100 kh-ra redukált szántóterületre vonatkoztatott áruértékesítési mutató elérése, Illetve túlteljesítése.

d) A termelőszövetkezet pénz- gazdálkodása az előírásoknak megfeleljen, nyilvántartása, könyvelése napra kész legyen és az

esedékes kötelezettségeit Idejében teljesítse.

e) Az egy munkaegységre jutó természetbeni és pénzbeni részesedés értékarányának a megyei átlagnál kedvezőbb alakulása.

í) A szervestrágyázásra kerülő területek helyi arányának fokozása, a kataszteri holtanként! Istállótrágya és műtrágya mennyiségének növelése.

g) A legfontosabb növényeknél — kenyérgabona, árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, évelő, pillangós szálastakarmány, rostnövények — a termésátlagok növelése.

h) A közös állatállomány fejlesztése, ezen belül különösen a 100 kh-ra eső szarvasmarha-. és tehénállomány növekedése, a 100 kh szántóra eső m.eghizlalt szarvas- marhák ára. a 100 kh szántóra és az 1 tehénre jutó átlagos tejtermelés, a 100 kh szántóra jutó sertés- és ezen belül a kocasűrűség, a 100 kh szántóra eső hízósertések darabszáma, a 100 kh szántóra jutó gyapjútermelés és az 1—1 ‘juh- ra jutó nyírási átlag, valamint a 100 kh szántóra jutó baromfi- sűrűség.

i) A termelőszövetkezet tagságának a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége.

2. A verseny értékelése.

A helyezést elért termelőszövetkezetek a következő díjakat kap- Ják:

a) Megyei vándorzászló. ,,A megye legjobb termelőszövetkezete l0ő8. évben” címmel.

b) Pénzjutalom.

c) Oklevél,

A díjazást a tsz-ek között területi kategória nélkül osztja ki a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője azzal, hogy az egyes gazdasági eredményeknél mérlegeli, hogy az illető tsz az eredményt milyen nagyságú területen, illetve gazdaságban érte el. A megyei versenyben összesen öt termelő- szövetkezet kap helyezést és Jutalmat. A megyei vándorzászlőt az 1. helyezett kapja. A pénzjutalom sorrendjében a következő:

1. helyezettnek 15 000 Ft

2. helyezettnek 10 000 Ft

3. helyezettnek 8 000 Ft

4. helyezettnek 5 000 Ft

5. helyezettnek 3 000 Ft

Oklevelet minden helyezést elért tsz kap;

A versenyt a gazdasági év végén a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője értékeli.

III. A VERSENYBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

Mindegyik tsz részt vehet mind az országos, mind a megyei versenyben úgy is, hogy mindkét versenybe egyszerre benevez.

A megyei Versenybizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője minden termelőszövetkezetet felhív arra, hogy a versenyhez fűződő termelőszövetkezeti és népgazdaság! érdekekre való tekintettel minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyben. A versenyszempontokat beszéljék meg és 1958. április hő 30-ig jelentsék be a járási városi termelőszövetkezeti versenybizottságnak — Szentendre és Vác város termelőszövetkezetet a járási versenybizottságnak —, hogy külön- külön melyik versenybe neveznek be.

Felhívjük a tsz-ek figyelmét arra is, hogy díjazásra csak azok a tsz-ek számíthatnak, amelyek e versenybe beneveztek. Ehélkül az egyébként kimagasló gazdasági és mozgalmi eredmények mellett sem kerülhet sor helyezésükre.”Budapest, 1958. április 14.

Dajka Balázs,

megyei tanács elnökhelyettese, a versenybizottság elnöke Szabó Elemér,

a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője

Nem kifogásokat kell keresni Gyónón, hanem dolgozni

Pontos lesz az adag?

Szigorú intézkedés a húsáruk kezelésénél

A húsforgalom közegészség- ügyi viszonyainak javítására a Belkéreskedelmi Minisztérium illetékesei felhívták az élelmiszer kis- és nagykereskedelmi, valamint a vendéglátóipari vállalatok figyelmét, hogy a jövőben a húsféléket az egészségügyi követelmények szigorú szem előtt tartásával kezeljék. A hús- és hús- készítmények szállítása, raktározása és tárolása alkalmával az áru hűtéséről folyamatosan gondoskodni kell. A feldolgozást is olyan körülmények között kell végeznij_hogy a hőmérséklet ne okozzon káros elváltozást az áruban. A nyershúsokat és húskészítményeket, valamint a vadat és a vágott baromfit egymástól elkülönítve kell árusítani. Átvételnél ügyelni kell arra, hogy az áru minősége kifogástalan legyen. A romlás gyanúját keltő húsokat a forgalomból azonnal ki kell vonni. A felhívás a továbbiakban utasítja az ebben a munkakörben dolgozókat, hogy a szállítóeszközöket és a szerszámokat a megadott időközönként fertőtlenítsék. A közfogyasztásra kerülő húsok szállításával, tárolásával, for- galombahozatalával foglalkozóknak az előírt egészségügyi szűrővizsgálatokon meg kell jelenniük. _____

F

orgalomba kerültek a kínai ötvösművészet remekei

Az óra-, ékszer- és ajándékboltok megkezdték a kínai ötvösmunkák: karkötők, gyűrűk, divatos ékszer-garnitúrák és egyéb dísztárgyak árusítását. A finomművű ötvöstárgyakat carneol, jade, ametiszt, korái és türkisz féldrágakövek ékesítik. Ezúttal importáltunk első Ízben valódi türkiszsorokat és valódi elefántcsontgyöngyöket. A szállítmányban faragott csont karkötők és egyéb elefántcsont faragvá- nyok is vannak.

I i közelmúltban a Gyón! | A Földművesszövetkezetnél | jártunk és a gépi munka szer- ! ződéskötésekről érdeklődtünk. | Panaszkodást hallottunk — | válaszként. Szidták a gépállo- I mást, derekasan. Lejáratja a 1 földművesszövetkezetet, nem | végzi el a munkát kifogástala- I nul, bizalmatlanok iránta és a | gépi munka iránt a dolgozó pa- ! rasztok. Éppen ezért még nem | is tudnak eredményről számot I adni.

| Ha így van, az bizony ko- 1 moly hiba. Utánajártunk, mi is |a baj tulajdonképpen.

| Az történt, hogy a gépállo- | mással hetekkel ezelőtt 3 hold | föld szántására és fogasolására | kötött szerződést a legeltetési | bizottság. A traktor — ezt a 1 földművesszövetkezet is állít- |ja — kitűnő munkát végzett, | csupán a fogasolást felejtette I el. És ez okozta a galibát.

1 Hibát követett el a földmű- ! vesszövetkezet is, mert nem |adta meg előre a gépállomás- | nak, hol, hány holdat kell fel- | szántani. A gépállomás (a Bújj gyi Gépállomás Örkényi üzemiegysége) traktorosa elfelejtette | kivinni a fogast. Ez hiba. | Azonban az még súlyosabb hi- §ba, hogy a földművesszövetke- I zet erre való hivatkozással nem

csinál szinte semmit, csak panaszkodik, kifogásokat keres. Gyónón több termelőszövetkezet dolgozik már évek óta. a gazdák megismerték, megszerették a traktor munkáját. Az pedig nem igaz, hogy a parasztok azért nem kötnek szerződést gépi munkára, mert a gépállomás nem fogasolta meg a legeltetési bizottság 3 hold földjét.

Ujhartyánban például (nem a gyóniakhoz tartozik!) eddig még a cséplésen kívül más munkát nem végzett a gépállomás. Most meg már csaknem 30 holdat szántattak a gazdák. Princz János, Opoczki József és mások 2—2 holdat, még többen — szinte próbaképpen —* 1—1 holdat. És a traktor munkájával elégedettek.

A dabasi járásban nincs különösebb baj a gépi munka szerződéskötésekkel. Egyedül a Győni Földművesszövetkezetnél alusszák még most is téli álmukat. Ideje lenne felébredni, példát venni a járás többi községétől és megmagyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy érdemes gépi munkára szerződést kötni a földművcsszövet- kezettel,

(csá)

Tanuljanak meg jobban szervezni a godolloi jarasban

| A gépi munkák szerződés- I A kötéséről nincs átfogó,

| pontos kép a gödöllői járásból.

| A gépállomás ugyanis még | nem közölte a földművesszö- ! vetkezetekkel, hogy 1958. ja- ! nuár 1 óta milyen munkákat | teljesítettek. Ezenkívül a gép- ! állomás nem adta meg azok | pontos névsorát sem, akik a | szerződéseket kötik, s nem tud- 1 ják a szövetkezetek, kik a kör- ! zeti felelősök.

| így fordulhatott elő, hogy a | szövetkezeteknél is, a gépállo- ! másoknál is más volt a kimu- ! tatás. A gépállomások dolgozói I is kötöttek például szállítási | szerződéseket, a szövetkezet is,

| de mivel a gépállomás nem kö- | zölte, hogy emberei hány norrmiiiiimiimiiitiiimmHiiiHimnmitiDtmmiinimnnimimiiiiiiiiHiiimiimimiminimmmiiiiimiiiimiiiiiiiKiiiiuiiiiiiiiiiiinn

Vasúti tolvajt fogtak Érden

málholdnyi munkát végeztek el, nem pontos a nyilvántartás. Ez pedig sok vitára adhat okot a későbbiekben.

A munka zavartalan végzése és sikere megkívánja, hogy jobban szervezzék meg a szerződéskötési dolgokat a gödöllői járásban. A földművesszövetkezetek késedelem nélkül jelöljék ki végre azokat, akik a szerződéskötéseket kötik és lássanak munkához. Azt se feledjék, hogy a gépállomási dolgozók is tudnak és akarnak szerződést kötni, azoknak valamivel nagyobb gyakorlatuk van benne, mint a földművesszövetkezetnek.

Gulyás Sándor

Szabó Mihály gárdonyi lakos Nagytéténybe utazott. A vasúti kocsiban Szabó mellett ült Bozsóki Józsefné. A vonatból Érd-Alsó állomáson pályaépítés miatt ki kellett szállni, és az Érd-Felső állomásra kellett gyalogokul, hogy így folytassák az utat.

Kiszálláskor Bozsókiné észrevette, hogy a kabátjában levő pénztárca eltűnt. Felelősségre vonta Szabót, aki tiltakozott a vád ellen és azt mondotta, hogy Bozsókiné pénztárcája valószínűleg a pad alá esett. A szóváltásra figyelmesek lettek az utasok, akik észrevették, hogy Szabó útközben egy pénztárcát dob be az egyik ház kertjébe. El akarták fogni, Szabó azonban elfutott. Üldözni kezdték, sikerült elfogni, átadták a rendőrségnek, ahol bevallotta, hogy a pénztárcát 6 lopa el.

Szabó ügyében a Budai Járási Ügyészség lopás bűntette miatt eljárást indított.

Mostanában sokat hallunk a bolygóközi közlekedésről, a világűr meghódításáról. De kevés szó esik arról, yajon milyen lesz az atomkorszakban földünk közlekedése. Milyen lesz a jövő repülőgépe, autója, mozdonya, hajója?

Szovjet professzorok és más országok tudósai is dolgoznak már az atomhajtású közlékedési eszközök tervein. Kíváncsi arra hogyan utaznak majd ezeken az emberek? Jöjjön, üljön be velünk az „időgépbe”, amely az atomkorszakba visz bennünket.

Autón

Első utunk Budapestről Pe- ikingbe vezet. Üljön be nyu- oodtan. Ez a csillogó, repülő formájú gép a ma autója. Nincs benne kormánykerék. Az irányítást, vezérlést fotocellák végzik, a vezetőnek csak azok működését kell figyelnie. A különös gépkocsi középső része — az alját kivéve — törhetetlen, átlátszó anyagból készült. A vezető és az utas bármerre kitekinthet belőle. A gépkocsi két oldalsó részében vannak elhelyezve az atomreaktorok, a turbinák.

A vezetőnek nem kell megnéznie induláskor, vajon elég lesz-e az üzemanyag az útra,

UTAZAS AZ ATOMKORBAN

.iii

hiszen megállás nélkül három napig is rohanhat kocsijával az országutakon. Most az utazás célja csak a siófoki repülőtér. Az autó simán ' kanyarog a házak között, egy perc, s kiér a széles, atomhajtású járművek részére készített műútra. Persze nem sok idő van a személődésre, mert 12 perc és Siófokon vagyunk.

Repülőgépen

A repülőtér a Balaton fodrozó tükre. Költséges volna a hatalmas, közel 100 méter hosszú, 6,5 méter magas, s majdnem 100 tonnás atomrepülőgépnek megfelelő le- és felszállási helyet építeni a földön. Egy atomikomp az egyik repülőgéphez visz bennünket a-utónkkal együtt. Ezt is maminkkal visszük, hátha szükségünk lesz rá Kínában. Különösebb gondot nem okoz az autó elhelyezése. hiszen a repülőgépre 20 utas a gépkocsiját is felviheti.

Az utasok a repülőgép orrában helyezkednek el, amelynek hajtóművét hátul a farokrészbe építették be a gép készítői. Közeleg az indulás ideje. A büfé és a szalon kiürül, az emberek a mozgólépcsőn felmennek a repülőgép emeletére, a moziba. Néhány óra az út Pekingig, addia megnézzük a legújabb szélesvásznú filmet. Menjünk mi is velük, útközben a nagy magasság (8000—10 000 méter) miatt úgy sem látnánk sokat a Föl életéből, tájaiból.

A pekingi repülőtérről menjünk egyenesen a Sárga-tenger partjához, és az érdekesség kedvéért váltsunk jegyet a „Vörös Kelet” nevű tengeralattjáróra.

Tengeralattjárón

Külső formájában nem sokban különbözik a régi tengeralattjáróktól. de a belseje annál érdekesebb. A torony j alatt van a műszerterem, amelyet két hatalmas ólomajtó zár el a hátrább elhelyezett reaktoroktól. Az ajtóikra az atombomláskor keletkező sugárzások szigetelése miatt van szükség. Még hátrább, a hajótest végében van a gépterem,

amelyben a műszerteremből irányított gépi kezek végzik a munkát. Itt termelik, a reaktorok fő energiáját felhasználva, a generátorok az egyenáramot. Tehát végeredményben a tengeralattjáró elektromos meghajtású. Hossza 95 méter, motorjainak teljesítőképessége közel 10 000 lóerő.

Mi menjünk azonnal a hajó orrába, innen útközben egy ablakon át megfigyelhetjük a tenger mélyének élővilágát. Csak egy körsétát teszünk, bár hónapokia is a víz alatt maradhatnánk, mert a motorok nem fogyasztanak oxigént, az emberek részére pedig palackokban biztosítják ezt az éltető elemet. Hetvennyolcvan kilométeres sebességgel rohanunk a viz alatt. A hajó testét nem rázzák a gépek, simán, egyenletesen fúrja előre magát a mélyben. Egy-két óra. s újra a kikötőben vagyunk.

Vonaton

Az „Euráziai exp resszen” megyünk haza. A mozdonya

hét méter magas. 48 méter hoszú és 24 keréken gördül végia a 4 méter széles pályán. 30 kocsit vontat, s a hatalmas út megtétele közben csak 12 deka urániumot használ el. A mozdony reaktora gőzfejlesztésre hasznosítja energiáját. Teljesítménye közel 8000 lóerő.

Szálljunk be az egyik kocsiba. Foglaljuk el kényelmes lakosztályainkat a földszinten. Az emeleten szalonok, könyvtárak vannak. A vonat szépen, barátságosan berendezett „házként” robog végig a két világrészen. Nézzük csak meg az óránkat! Igen, közel 400 kilométeres sebességgel haladunk.

Újra otthon

Újra itthon vagyunk. De nem álom az, amit láttunk. Már készülnek az atomhajtású jármüvek tervei, az atomtengeralattjárók és atomhajók pedig már járják az óceánok vizét. Nem mese, de valósági hogy a kétezres években ai emberek ilyen közlekedési esz1 közökkel utaznak majd órái alatt egyik világrészből a má* síkba. Filyó Mihály