Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

A CSUSZA-CSALÁD Gergely papa szúrást érez... Az orvos gondterhelten ta­pogatta Gergely papa pulzu­sát. Magában dörmögve szá­molta a — kissé túlságosan is szapora ütéseket. — 92, 93, 94... Sok! — ál­lapította meg, s kimért las­súsággal kezdte törülgetni szemüvegét. — Influenza — mondta végül széttárt kezek* kel, mintha bocsánatot kér­ne valamiért. — Ugye, megmondtam! t— kiáltott Mariska mama szem­rehányóan a betegre, pedig nem mondott meg semmit. Az orvos fáradtan folytat­ta: — Felírdk eg» jó erős ke- vertport, azt tessék naponta négyszer bevenni, evés utdn. EzenSkivül izzasztani kell a be­teget — fordult a mamához — szaUcilos gyógyszerrel, forró teával és meleg takarókkal. Most kap egy bizmocillint, és ha holnap is láza lenne, üzen­jenek értem. Amíg a doktor kezet mosott az „összkomfortban." ■— így becézte Tamás a parányi für­dőszobát — Mariska mama ag­godalmas arccal topogott kö­rülötte. Végül is nem bírta tovább: — Doktor úr... de őszintén feleljen... meggyógyul a fér­jem7 A doktor — aki már a spa- vyőljárvány idején is ugyan­ezzel a kis tálkával járta ugyanezt a körzetet, s ismer­te már az embereit — kezét megnyugtatóan tette a mama vállára: —* Természetesen, asszo­nyom. A férje erős szerveze­tű, a szíve egészséges. Ha be­tartják az utasításaimat, nem lehet semmi baj. A viszontlá­tásra. Mariska mama visszament a szobába. Gergely papa fe­lesége lépteire felkönyökölt a* ágyban: — Mit mondott? — Hogy egészséges a szi­ved, és ha betartod az utasí­tásait, nem lesz semmi. baj. — Hogyhogy nem lesz?! Ami van, talán nem elég? —1 Az is elég — bólogatott szokatlanul türelmesen Maris- ika mama — éppen ezért most az a fontos, hogy minél előbb meggyógyulj. — Na nézd csak, milyen sür­gős neki! Talán terhedre va­gyok?! — Tudod, hagy nem vagy terhemre, ne forgasd ki a szavaimat. — Könnyű neked, kutyaba­jod sincs! Igennél csak olyan beteg, mint én, majd meg­tudnád! Az egész fejem egy nagy, dagadt torok. Akárhol megnyomom, mindenütt szúr. — Hát ne nyomkodd, ak­kor nem szúr. — Még ne is nyomkodjam? Honnan tudjam akkor, hogy hol fáj?! ... — %apa, én most elsza­ladok a gyógyszertárba ... — Csak ne nagyon fitogtasd a fürgeségedet! „Elszaladok, a gyógyszertárba.,.” Majd el­hozza valamelyik gyerek az orvosságot este. — És addia mit veszel be? — Semmit. Az ujjamat! — Az orvos azt mondta .. -. — De nagyra vagy az orvo­sokkal! Jobban tudom én, hogy mi fáj, mint ők! Szali­cilt rendelnek nekem, mint valami dunsztosra.,. Kalap­kúra kell ide, nem szalicil! Megiszok három liter szek­szárdit. és holnap féllábon ugrálhatok! — Az lehet... Mert a másik féllábad a sírban lesz! ;.. — Mama, csakugyan azt hiszed, hogy nagyon beteg va­gyok? — a kisöreg hangjában rosszul titkolt félelem csen­gett. — Mosf még nem, & ha három litert megiszol, bizto­san! ... — És mondd mama, meggyógyulok én még? — Miért ne gyógyulnál? — Tudod, a korom... Meg aztán a nálam fiatalabbak is haltak meg már influenzá­ban .,. — Mert biztosan azok is „kalapkúrával” gyógyítgat- ták magukat, szalicil helyett! — Te mama! Már a fejem is fáj. — Hozok egy karilt, és el­múlik. Jó lenne, ha aludnál egyet. Az ayógyít... — Jöhet a ikaril. De maradj itt, amía elalszom. ... Mariska mama csendesen üldögélt a betegágy mellett. A kisöreg egyenletes szuszo- gása megnyugtatta: biztosan elaludt. Felállt és lábujjhe­gyen lopakodott az ajtó felé: odalkinn ezer dolog várta. Alig tett azonban pár lé­pést, a papa megszólalt: — Mama. hát nem meg­ígérted? ... — Megígértem, megígér­tem. De már, azt hittem, hogy alszol. Ügy szuszogtál, mint egy jóllakott csecsemő... ■— Sok dolgod van? — Vacsorát kell főzni a gye­rekeknek .. — Nem lesz semmi bajuk, ha egyszer hideget esznek. Most, amikor súlyos beteg van a háznál.;, — Mamának már a nyelvén volt egy epés válasz a „sú­lyos betegnek’’, de lenyelte. Minek ingerelje? Ügyis olyan nyűgös, mint egy éhes csecse­mő... Teltek, múltak a napok. Mariska mamának már a háta fájt a sok üldögéléstől. A gyerekek a konyhában zúgo­lódtak a ' gyakori lencsefőze­lék és marhapörkölt miatt, melyeket a papa rendelt. Min­denki lábujjhegyen járt, s fáradt volt az örökös mosoly­gástól, viccelődéstől; de a papa csak derűs arcokat tűr* maga közül, Mariska mama évekre visszamenően meg­stoppolt minden stoppolha- tót, de a papa csak nem ja­vult. Illetve.. s Gergely papa 20 éve nem volt beteg. Előfordult ugyan, hogy megfázott, de egy-két forró lábfürdő és citromos tea után semmi baja sem volt. Most azonban felfedezte a pi­henés, s a kényeztetés örö­meit. Hiszen ez nem is utol­só dolog! Láza már nincs, jól érzi magát, kedvenc ételeit főzik. Hohó Gergely, erre befizetünk! ■... — Hohó, Gergely! Csak­hogy engem sem szívességből hozott a bába a világra! Szi­mulálj csak kisöreg, majd kitolok én veled ... — Mind­ezt Mariska mama dünnyögte el magában, a hetedik vagy nyolcadik napon. Az orvost várták éppen. Estefelé meg is érkezett. Rövid kopogtatás, vizsgálgatás után derűsen mondta: — Gratuláljunk, egymásnak. Csusza szomszéd, túl vagyunk a nehezén. Mire Gergely papa szenve­dő arccal, köhécselve: — De a szúrások, doktor úr... — Nem kell rá gondolni, majd az is elmúlik. Mariska mama kísérte ki a doktort, ,s olyan elégedett arccal tért vissza, mint akit nagy szerencse ért. Kis ideig téblábolt a szobában, mintha várna valamire. Jól számí­tott. Gergely papa rövid ha­bozás után — még mindig el- kínzott arccal — megszólalt: . — Mit mondott? — Szigorú diétát ren­delt! Túl zsírosán és fűsze­resen táplálkozol, attól van­nak a szúrások. Mától kezd­ve csak sótlan, pépes étele­ket ehetsz ■.. Nesze neked, szúrás! Ger­gely papa megsemmisülten hallgatott. Alkkor is hallga­tott. amikor korgó gyomorral, dühösen kanalazta a sótlan krumplipürét, Mariska mama diétás konyhájának első re­mekét. S az első remeket kö­vette a többi: a passzírozott zöldségleves — zsír és fűszer nélkül — a gyermekkort idé­ző tejbepapi. s a „finom” spe­nót főzelék. Szendvedését csak növelte a bablevesben főtt füstölt csülök, s a ser­téspörkölt konyhából szállin­gózó illata. Marislka mama kaján ked­vességgel sürgölődött élete párja körül: — ízlik, papa? Hozzak még? Egyél lelkem, ebben van sok vitamin! Ettől elmúlik a szú­rás! Gergely papa két napig tűrt, mártírokat megszégye­nítő hősiességgel. A harmadik napon nem bírta tovább: a kamrában talált rá Mariska mama jóízű falatozás köz­ben. A hitves jöttére zavará­ban fülig vörösödve próbál­ta pizsamájába rejteni a pap­rikás szalonnát. Mariska ma­ma azonban jól megjátszott sopánkodással csapott le rá: '— Gergely! Te meg akarsz halni? — Akar a fene. Éppen azért eszek. Hiszen már az éhha­lál kerülget. — És a szúrások? Síi — Adj egy tiszta taget, mama. — Hová mégy? — Az orvoshoz! Kiíratom magam.,. Nyíri Éva Megnyílt Budapesten az ország allergiás betegeket gyógykezelő intézete N éhány héttel ezelőtt kezdte meg működését az ország első allergiás megbetegedéseket gyógyító intézete a budapesti Szö­vetség utcai kórházban. A gyerme­keket gyógyító részleg vezetője Radnóti-Recht István, akit meg­kértünk, hogy Ismertesse lapunk olvasói előtt az allergiás megbete­gedések lényegét s gyógyKezelésé- nek módozatait. Radnóti-Kecht fő­orvos szívesen tett eleget kéré­sünknek s a következőkben vála­szolt: — Az allergia elnevezés Pirquet nevű osztrák gyermekorvostól származik, ö volt a tuberkulin ki­vonat feltalálója, amit elölt tuber­kulózis baeillusből készített. Ezt. ha egészséges gyermek bőrébe dörzsölte, akkor semmiféle elvál­tozás sem keletkezett, ha azonban a gyermek meg volt fertőzve tu­berkulózissal, akkor a bedörzsölés helyén gyulladás mutatkozott. — Ennek mi volt az oka? — Az, hogy a megelőző tuber- kulotikus fertőzés már túlérzé- kennyé tette a beteget. Később megállapították, hogy még számos olyan betegség van, amely aller­giás túlérzékenység következtében jön létre. A gyermekkorban ezek közül a leggyakoribbak: a csalán- kiütés, az ekcéma, a szénanátha, az asztma bronchiale. Most leg­újabban derítették ki, hogy ezek közé tartozik a reumás szívbeteg­ség és a vesegyulladás is. — Mégis, hogyan válik a szerve­zet allergiássá? — A szervezet minden idegen be­hatolással szemben védekezik. Ha idegen anyag jut a szervezetbe, legyen az idegen állati fehérje, vagy virágpor, vagy kigyóméreg, s ami a leggyakoribb: baktérium, a szervezet mindezekkel szemben el­lenanyagok termelésével védeke­zik. Az ellenanyagok különböző természetűek és különböző célokat szolgálnak. Ezek között van egy olyan ellenanyag Is, amelyik ha a túlérzékenyitő anyaggal, vagy más néven allergénnel találkozik, olyan anyagokat szabadít fel a szervezet­ben, melyek betegségtüneteket okoznak. Ezeket az ellenanyagokat reaginnek nevezzük. Van még egy harmadik fajta ellenanyag is, ame­lyet közömbösítő, blokkoló ellen­anyagnak neveznek. Ezeknek az a feladata, hogy lekössék, közömbö­sítsék az allergéneket, hogy ne ta­lálkozzanak a reaginekkel, s Így az allergiás betegségek létrejöttét akadályozzák meg. Bizonyos mér­tékig mindenki túlérzékennyé, allergiássá válhat, mert ellen- anyagtermelés mindenkinél létre­jön. M elyek azok a körülmények, melyek következtében valaki allergiás beteg lesz? _ Elsősorban az öröklött, vele­született hajlam következtében jön létre az ellenanyagtermelés rend­ellenessége. Ezenkívül azonban még Igen sok olyan tényező van, melyek _ elősegítik az allergiás be­tegségeit létrejöttét. Ezek között első helyen szerepel valamely szerv gyulladásos megbetegedése. A tüdő gyulladása például nagy mértékben megkönnyíti a bak­tériumok behatolását s az asztmás roham létrejöttét segíti elő. Ta­vasszal bizonyos növények virág­zása Idején jelentkezik a széna­nátha. Ezen növények himpora ugyanis a levegőben szállva az orrnyálkahártyára jut s ott aller* giás gyulladáshoz vezet. _ Mi a szerepe az allergének- nek és milyen allergének vannak? _ Sokszor egy bizonyos allergén u gyanazon betegségtünethez vezet, de előfordul, hogyha más úton jut a szervezetbe, más megbetegedést okoz. Például vegyi anyagok a bőrön okozhatnak ekcémát, de ugyanazok belélegezve asztmás rohamhoz vezethetnek. Többnyire környezettanulmány és kikérdezés útján tudhatjuk meg, hogy az allergiás megbetegedést milyen allergén okozta. Csalánkiütés ke­letkezhet tojásfogyasztás után, bolhacsfpés következtében, tej- fogyasztásnál. — Hogyan történik az allergiás betegségek gyógyítása? — Elsősorban igyekszünk az allergéneket kiiktatni az étrend­ből. Az allergén-kivonatot lassan emelkedő adagokban a beteg bőre alá fecskendezzük, mely esetben nagy mennyiségben termelődnek a már előbb említett blokkoló, kö­zömbösítő ellenanyagok, melyeit az allergéneket megkötik. Ezen­kívül még sok gyógymód van, me­lyek alkalmazása általiban hosszú ideig tart s úgy a beteg, mint az orvos részéről Igen sok türelmet Igényel. —1 _r Néhány szó a zebradívatról Éppen harminc évvel ez­előtt volt divatos a csíkos ru­ha. Időnként azóta is előkerül, de a mostani zebracsíkos di­vat mindenfajta előbbi csíkos ruhadivaton túltesz. Csík itt, csík ott, csík a ka­lapon, csík a sálon, csík a kesztyűn, csík az esernyőn, csík a táskán is, no és persze a ha­risnyán is. Még szerencse, hogy a harisnyán másszínű csík fut, mint a többi hol­min. A zebradivat részleteiben alkalmas lehet arra, hogy vi­selőjét jólöltözöttnek tekint­sék. Egy jó tanácsot adha­tunk a csíkos holmik kedve­lőinek. Ha testesek, molettek, akkor világért se viseljenek keresztbecsíkos ruhát, mert a keresztcsík mégj óbban erő­síti az alakot. Ebből követ­kezik, hogy a vékonyabbak­nak jobban áll a keresztcsíkos ruhadarab. W Búgócsiga Búgócsigám van nekem Perdül-fordul ügyesen. Feje büszke — fürge lába Nézzétek, de frissen járja! Dudolgatva táncot jár. Búg, mint egy kis gépmadár. Rohan, mint a gyors futár. Zümmög ez a nagy bogár. Búgócsigám kimerült, Oldalára lefeküdt, Hever most a szőnyegen, Pihen, pihen csendesen. Fordította: SZÁNTÓ MIKLÓS m w MOSZKVAI DIVAT Tiejhény-ff/rm \ lézz a szemembe! - Megmondom ki vagy! | — o közmondás szerint. Körülbelül ezt fejezi ki Jókai Mór l igen szellemes mondása, mely a mai rejtvényünk két hosszú \ sorában szerepel. (Vízsz. 1. és függ. 12.). Üjvonalú, „macskahátú” szö­vetruha karcsú alakra, bő, alul ráncban végződő ujjakkal széles férfiingszerű manzset- tákkal. Az egyenesvonalú szoknyát nagy, a hajtókával egybeszabott zseb díszíti S VÍZSZINTES: 6. Iratösszefogó. = 12. Március Béesben _ pontok nél- |kül! 13. Kielégíti kíváncsiságát. 15. | Férfinév. 17. Park is lehet. 13. A 1 transzformátor szaknyelven? 19. A | munkanélküliség velejárója a ka- ! pitalizmusban. 20. Vészjel a tenge­! ren. 22 ...........-eau — kártyaműszó, | magyarul: káró. 23. Szomjúság- ! csillapító hely. 24. Kiköszörülheti |a csorbát a Real Madrid ellen. 26. |Dib-... 27. EUenszélek! 29. Ez ez | ember megvetésre méltó. 30. Csak | félig szabad. 32. Z. U. 33. Végnél- 5kül nyír? 35. Házastársi „borda”! 537. Szovjet író. 4L Tengeri fürdő. 42. Hiányzik egy kereke. 43. A macskafélékhez tartozó állat. 45. Miniszter Tanács. 46. A menh-ly belső része? 48. Község a nagy- kátai járásban. 50. Arab herceg. 51. Midőn, mikor — németül. 53. Elhajló. 55. Belharc belülről. 57. G. Z. 58. Község Zalában. 60. Könnyekkel búcsúzott. 62. Török csemege, rizsből és birkahúsból vajjal főtt étel. 64. Sajt fajta. 66. Úgy legyen — latinul. 68 ..........-Ha­r t, hirhedt kémnő volt. 69. Tizen­kettőt harangoztak. 72. Kellemes az orrnak. 73. Pecsétet tüntet. FÜGGŐLEGES: 1. Létezői. 2. Egy­szerű beosztás az Irodában. 3. Sza­harái száraz szélvihar. 4. Folydo- gál. 5. Körúti rövidítés. 6. Közép­európai Kupa. 7. Régi, öreg _ né­metül. 8. Hentesáru. 9. Átnyújt. 10. Cikornyáz. u. Betegseg, egyoldalú táplálkozás eredménye. 14. A sze­relem istene a régi görögöknél. 16, Neves francia politikus (Pierre). 21. Madárfejedelem. 24. Fékezhetet- lentil. 25. Bőröv. 28. Ritka közle­mény a sajtóban. 29. Hangtalan gólem? 31. Nélküle nincs felépít­mény. 34. Kis Imre. 35. Ami régóta fejfájást okoz?!? 36. Lakásbérlő. 38. Fizetőpincér. 39. Férfinév. 40. Kuglisport. 44. Földszurok. 45. Ki­merült, beteg. 47. A meleget nél­külöző. 49. Az Alpesek balfele. 52. Szárnyall. 54. Külföldi női név. 56. Kézimunkázik. 59. Kézzel fel­jegyezve. 61. Testes. 63. Régi hang­szer. 65. Irsai Atléták Testületé. 67. Mint a vízsz. 33 sor. 70. Blztatószó. 71. Bárány Sándor. Beküldendő a keresztrejtvényben szereplő mondás. 1958. április 23-ig. A helyes megfejtők között értékel könyvjutalmakat sorsolunk ki. Az 1958. március 23-1 rejtvényeink helyes megfejtése: „Aki más mint a többi, azt irígyli a többi. Papír, üveg, rongy, nyersbőr, toll, vas, fém. Vácott, Szobon, Cegléden. A nyertesek névsora: 50 darab totószelvényt nyert: Balatoni Jó- zsefné, Üllő, Bem apó u. 7. 30 da­rab totószelvényt nyert: Márton László, Vác, Zrínyi u. 17. Egy-egy értékes könyvet nyert: Pék Zsuzsanna, Dunakeszi-Gyártelep, MÁV. Lakóházak. VII. Ep. — Cser Jánosné, Budapest, XVIII., Déva u. 15/a. — Kisfaludy Olga, Sziget­becse, Iskola u. 1. _ Ivánovits Sándorné, Páty, Kossuth Lajos u. 196. — Kőszáli Péter, Örkény. Fő u. 97. — Becser Ernő, Nagykőrös, IV., Patay u. 15. _ Sárváry Dezső. Z sófialiget, Bethlen u. 9. — Kon­koly Lajos, Kiskunlacháza. Lenin üt 19. — Gábor Jánosné, Gödöllő, Ganz Árammérőgyár, Időelemzés. — Tőzsér Béla, Érd, VI., Attila u. 8. A nyereményeket postán küld­jük d,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents