Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
1958. ÁPRILIS 13. VASÁRNAP rrrr MEGYEf n/CiHat) 3 Mégiscsak itt a tavasz! Tessék, itt a bizonyíték, virágzik a mandulafa (Gábor Viktor felv.) imitiiiimiiiiiiiiHiiitiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimimiiiiiiiimiiiiiiiii Gépmodell-versenyt hirdetett a Földművelésügyi Minisztérium A Földművelésügyi Minisztérium az 1958-as évi mező- gazdasági kiállítás és a gépállomások fennállásának 10. évfordulója alkalmából mező- gazdasági gépmodellek készítésére versenyt hirdet az ipari tanuló intézetek hallgatói részére. A versenyen való részvételt április 15-ig kell bejelenteni írásban a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságán. A versenyben három kategóriát állapítottak meg. Minden kategóriában 5000-től 1000 forintig terjedő összeggel díjazzák a három legjobb modellt. AZ ALKALOM IS SZÜLI A TOLVAJT A Herkely-iigy legfőbb tanulságai A tárgyalás lezajlott, az, ügyész és a bíróság megtette kötelességét. A tudósító megírta, hogy ötévi szabadságvesztésre ítélték a Budaikalászi Textilművek volt készáru könyvelési csoportvezetőjét, aki körülbelül 25—30 esetben lopott különböző textíliáikat a gyárból. Ezáltal több mint 36 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. A tárgyalást az üzem dolgozói előtt folytatták le. Itt hangzott el az ítélet is. A Budakalászi Textílműveikben okultak a leckéből. Mégis beszélnünk kell erről az ügyről, hogy minél többen okuljanak belőle. Herkely Tilbort mindenki udvarias, jómodorú, előzékeny embernek ismerte. Fel sem merték volna tételezni róla, hogy lopni is tud. És ez az előzékeny, csendes, mindenki által becsült ember mégis lopott. Hogyan, milyen körülmények között követte el veszélyes bűncselekményét? Gyakran benn maradt túlórázni. Egyedül. Ez sokáig senkinek sem tűnt fel. De feltűnt Henkely Tibornak, hogy senki sem néz felé túlórázásai alkalmával. Szobája mellett volt a raktár. Ezt a dolgozószobát a raktárból választották le. Üvegfalán egy kis tolóablakot hagytak, amelyet Herkely állítása szerint semmire sem használtaik. Ki gondolta volna, hogy ez a kis ablak egy bűncselekmény elindítója lesz? Pedig így történt. — Egyik alkalommal körülbelül három ujjnyira nyitva találtam a kis ablakot... — mondta a tárgyaláson Herkely Tibor. Alkalom is szüli a tolvajt. Félretolta az ablakot és átmászott a raktárba. LevetkőMiért nem volt nyereségrészesedés a Dunai Hajógyárban ? A nyereségrészesedések kifizetése megyénkben is befejeződött. s a legtöbb üzemben jelentős összeget kaptak a dolgozók. Átlagban 12—14 napnak megfelelő részesedést osztottak. de számos olyan üzem is van, amely 20 napon felül fizetett. A váci Dunai Hajógyár dolgozói nem kaptak nyereségrészesedést. Megkérdeztük Béza Elemért, a gyár igazgatóját, mi volt ennék az oka. — Vállalatunk az 1957-re előirányzott tervet csak 91 százalékra teljesítette, s így a nyereség helyett 289 ezer fo-- rint veszteséggel zártunk. En- I nek persze korábbi okai is: vannak. A gyár 1955-ben 600 | ezer forint, 1956-ban 6 és félmillió forint veszteséggel dolgozott h Vállalatunk szervezettsége, gazdaságossága tehát már 1956 előtt sem volt jó. ezt a helyzetet tovább súlyosbította az ellenforradalom. Amikor 1957 második negyedében ú jból létrehoztuk a megszűnt gazdasági szerveket, kiderült, hogy 1956-ban a veszteség lényegesen több volt, de ezt a számvitel áttekinthetetlen, zűrzavaros ügyvitele előbb nem tudta kimutatni. •— A több hónapos vizsgálat kiderítette, hogy még mindig 3,3 millió forint olyan veszteség terheli a vállalatot, amely 1956-ból származik. E veszteségekhez pluszként jön még az inkurrens anyagok érték alatti eladása és a fedezet nélküli beruházások. Túl az elmondottakon, el kell ismerni, hogy a* elmúlt évben bizony nagyon rosszul gazdálkodtunk. Termelésünk drága volt. pazaroltuk az anyagot, a selejtmunkákat is kifizettük. felelősségTevo- nás nem történt. — Dologozóinkra — ha 195S tavaszán nyereségrészesedést akarnak —. komoly feladatok várnak. Műszaki és gazdaságii vezetésünk már kidolgozta ezeket a terveket, sőt már hozzáfogtunk megvalósításukhoz. Például az anyag- és bérgazdálkodásnál szigorításokat vezettünk be, egyenletesebbé tettük a gyártási ütemet. javítottuk gyártmányaink minőségét, szervezettebb lett a termelés, A legfontosabb feladat még a műszaki színvonal fejlesztése. a műhely-átcsoportosítás megvalósítása és a munkafegyelem további javítása. — sp — zött, magára csavart különböző anyagokat és kivitte a gyárból. Később már a folyo sót és a raktárt elválasztó drótkerítésen ugrott, át. Hogyan? Mi tette ezt lehetőivé? Miért kellett meghagyni a kiis ablakot? Ha me ffvolt, miért nem tettek rá biztonsági zárat? Miért lehetett átugrani az említett drókerí- tésen? Ha mindez nem lett volna.: ; Utólag sajnos, csak a tanulságokat lehet levonni. A lopás megtörtént. De ezzel még nem jutott a kapun kívülre az ellopott holmi. Azt valahogy ki kellett vinni. A tárgyaláson közszemlére bocsátották az ellopott holmikat. Az asztalon hosszt! végeket is láttunk. Sokan csodálkoztak; tíz-tizenkét méter textiliát mayára csavarva ment ki ez az ember a kapun és mégsem vettek észre semmi gyanúsat rajta- Hogyan lehetséges ez? Tanúként két portást is meghallgattak a tárgyaláson. Elmondták. hogy nekik csak a fizikai dolgozóikat kellett megmotozni, a tisztviselőknek csak a táskájukba néztek bele. Valamiféle ilyen értelmű utasításról is beszél téki, de hogv kitől kapták, arra nem emlékeztek.' Herkely Tibor mondta a tárgyaláson: — Ha csak egyszer is tapasztaltam volna, hogy a kapunál megmotoznak, nem vittem volna el semmit. Anélkül, hogy bárkit is gyanúsítanánk. éppen a szóban- forgó ügy tanulsága folytán meg kell mondani, hogy a motozásnál senki sem lehet kivétel. A motozás miatt senki sem sértődhet meg. Azt mindenki tudja, hogy üzemi dolgozóinknak — fizikaiaknak és tisztviselőknek egyaránt — többsége becsületes ember. Éppen ezért kell úgy is segíteniük annak a pár „szarkának” a kiszűrését, hogy zúgolódás nélkül alávetik magukat a motozásnak. De ezen túlmenően az üzemek becsületes dolgozóinak segíteniük is kell a tolvajok leleplezésében. A motozások formális voltát is meg kell szüntetni. Értsék meg végre a kapuőrök, hogy miért vannak ők a helyükön. Ha csak tessék-lássék módon ellenőrzik az embereket. attól még — főleg textilgyárból —, ha kisebb darabokat is. de kivihetnek a tolvajok. A táskák formális ellenőrzése is károkat okozhat. Herkely Tibor táskáját is megnézték a portán. Azaz, csak belenéztek táskájába. Ettől még — saját bevallása szerint — a táska oldalfiókjában nyugodtan kiszállíthatott asztalkendőket és egyéb kisebb darabokat. Pedig, ha legalább egyszer megnézik ezt az oldalfiókot... A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett mellett ok- irathamisítássai is vádolták Herkelyt. Követett el ofcárat- hamisítást, vagy sem? Ezt nem lehetett bizonyítani. Ezért ezt a vádat elejtették. Az ügy tanulságánál mégis beszélni kell róla, mert az okirathami- sítás lehetősége fennállt. Maga Herkely vallotta: — Régi gyakorlat volt a gyárban hogy egy cikkcsoporton belül, ha hiány volt valamelyik kartonon, a másikon jelentkező többletből kiegyenlítették. Az üzem főkönyvelőjét is meghallgatták a tárgyaláson, ö is megerősítette ezt a gyakorlatot. Hogy Herkely hamisított-e a kartonokon? Erre a kérdésre azt a választ kapta a bíróság, hogy ezt csak óriási munkával lehetne kiderít»- ni. A könyvelői szakértők dolsa megállapítani, hogy jó-e, avagy rossz a Budakalászi Textilművek könyvelési rendszere. Mégis az a véleményünk, hogy nem lehet tökéletes az olyan könyvelés — még akkor sem, ha több száz cikkféleséget tartanak nyilván —, amelyből rövid idő alatt nem lehet kideríteni az esetleges csalásokat. A tárgyaláson kiderült, hogy az udvarias, előzékeny Herkely élete tele van kérdő- és felkiáltójelekkel. Egyszer már megbüntették társadalmi tulajdon megsértéséért, de ezt a büntetését kegyelmi úton elengedték. Korábbi munkahelyein tudtak lopásáról, de azt nem jelentették. Egyszer a vonaton elvesztett nagyobb összegű vállalati pénzt. Huszonnégy órán belül kölcsönt vett fel és visszaadta. Több mint ötezer forintról volt szó. Blokikcsalása volt. Fegyelmit kapott. Illegálisan köpenyt cserélt, fegyelmit kapott stb., stb. Tudtak-e ezekről a Budakalászi Textil-művekben, amikor két hét után bizalmas munkakörbe tették? Ha tudtak róla, jobban kellett volna ellenőrizni. Ha valahonnan hiányos tájékoztatást kaptak, várni kellett volna a raktári munkásból csoportvezetővé való előléptetésével. Ennek az ügynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy sokkal körültekintőbben kell foglalkozni az emberekkel. Saját érdekükben is szükséges ezt megtenni. Farkas István Győzött a lelkesedés A késői kitavaszodász a Szentmártonkátai Állami Gazdaság dolgozóit is nehéz feladat elé állította. A tavasziak elvetésén kívül 220 hold szőlőt kellett trágyáz- niok és nyitniok. Még normális időjárás mellett sem lebecsülendő feladat ez. Megyeri .Vilmos elvtárs, a gazdaság igazgatója a nehézségek ellenére is arról számol be, hogy a nehezén már túl vannak, mert 50 hold cukorrépájukat, 50 hold tavaszi árpájukat és 34 hold zabjukat elvetették, a szőlők trágyázása is befejeződött és a szőlőnyitással a felénél tartanak. Pedig nem lehet mondani, hogy feléjük jobb idő lett volna, mint másutt. — Hogyan érték el, hogy aránylag lépést tudtak tartani a tavaszi munkákkal? — kérdeztük tőle. — Ezt elsősorban dolgozóink lelkesedésének, jó munkájának köszönhetjük — válaszolja az igazgató. Az április 4-e előtti pár esőtlen napot jól kihasználták. Vetettek a traktorokkal, vetettek a fogatokkal, dolgozott minden ember. A dolgozók vállalták, hogy az ünnepek alatt is vetnek, mert az nem tűr halasztást. Noha az április 4-én hajnalban leesett nagy mennyiségű eső ebben megakadályozta őkett mégsem okozott nagy késedelmet, mert a cukorrépa, a tavaszi árpa és a zab vetőmag már a földben volt. Ezekben a napokban a tavaszi keverékeket vetik, $ gyors ütemben halad a nyitás is. A jövő héten aztán, amennyiben a talaj felmelegszik, a kukoricavetést kezdik meg. Martonvásári 5-ös hibridkukoricát vetnek, hogy ezzel is biztosítsák a jó termést. Újság még az állami gazdaságban, hogy az őszi vetések jól teleltek, s az igazgató véleménye szerint ezekből a tavalyinál is jobb termésre számítanak. Július 1-én életbe lép az új vendéglátóipari üzleti szabályzat A Belkereskedelmi Minisztérium hivatalos lapja közli a miniszter utasítását a vendéglátóipar üzleti szabályzatáról. Az utasítás értelmében az üzletek nyitvatartását szigorúbban veszik: sem előbb, sem később nem lehet az üzletet bezárni. Meleg ételeket zárás előtt 15 perccel nem lehet kiszolgálni, ha annak elfogyasztása az említett időnél tovább tarthat. Hideg étel és poharas ital kiszolgálását záróra előtt megtagadni nem szabad. Az üzleti szabályzat szerint a mérlegeket, az üzlet tulajdonát képező hordókat és egyéb mérőeszközöket bizonyos időközönként hitelesíttetni kell. A vendég által rendelt, nem palackozott italárut csak hitelesített mérőeszközzel, illetve hitelesített üvegben, vagy pohárban lehet kiszolgálni. Az italfélék kimérésénél a pohár oldalán végigfolyt és edényben összegyűjtött italt fogyasztásra kiszolgálni tilos. A szabályzat foglalkozik még az üzleti dolgozók feladatával és magatartásával az üzletvezető jogkörével, valamint a szállodák rendjével és közegészségügyi szabályokkal. A szabályzat július 1-én lép életbe. Négyesben... egy kis séta (Zaharovics Mihály felv.) Fél lábbal a tszcs-ben, fél lábbal a tsz-ben ■j^rolcadik esztendeje műkőit dik Tápiósápon a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport. A tszcs fejlődése, munkája csattanós választ ad azoknak, akik lebecsülik az alacsonyabb típusú társulásokat és ellenzik ezek létrehozását. Vegyük csak sorjában, hogyan működik és milyen eredményeket ért el ez a termelőszövetkezeti csoport. Harmincöt tag 420 hald földön gazdálkodik. Ha azt állítanánk, hogy alapszabály szerint, bizony nem mondanánk igazat, mert csak részben, vagyis a földterület egy kisebb részén, nyolcvan holdon tartják be a tszcs-k alapszabályát. A többi 340 holdon már túlhaladtak ezen, teljes mértékben érvényesül a szocialista elv: mindenkinek munkája szerint. Ezt a területet ugyanis teljesen közösen művelik meg és az elvégzett munka arányában munkaegységet írnak a tag javára. Azt lehetne talán mondani, hogy a tápiósápi Rákóczi már nem tszcs, de még nem egészen termelőszövetkezet. A kettő között van, de egyre jobban az utóbbi felé fejlődik. a z első, amiről beszélni kell, zi hogy miként szervezik meg a munkát. Annyit már említettünk, hogy nyolcvan holdon a tszcs, 340 holdon pedig a tsz alapszabálya szerint dolgoz_ nak. A 80 holdat „tősgyökeres“ földdel rendelkező gazdák adták össze, a 340 hold nagyobb része pedig olyan terület, amelyről az elmúlt években tulajdonosaik lemondtak, vagyis — ahogyan általában mondják — tartalékterület. Az egész 420 höld azonban össze- függő, tagosított tábla. Tavasszal két üzemtervet készítenek. A 80 holdon azok szabják meg, hogy mit vetnek, akik ezt a területet összeadták — tizennégyen. Közösen szántanak, vetik el a növényeket. A vetés után az egyes tagok vetéstervei alapján osztják — sorshúzás útján — kisebb parcellákra az egyes növények területét. Ezen túl aztán mindegyik család maga műveli a részére kiosztott területet, s természetesen a termés az övék. A szántás-vetés vetőmagköltségeit mindegyik család maga fedezi. A nagyobbik területre, a 340 holdra az egész tagság véleménye alapján készítik el a vetéstervet, valamint a bevételi és kiadási tervet. Az idén például területük 35 százalékán kenyérgabonát és 20 százalékán kukoricát termelnek. Tavaly telepítettek 40 hold gyümölcsöst, $ most tavasszal újabb húsz holdat ültetnek be. Lesz ezenkívül 30 hold öntözéses kertészetük is ^ az idén először próbálkoznak vele valamint 30 hold dinnye. Nagyon bonyolultnak látszik, s valóban nehéz elképzelni, hogyan oldják meg a munkaszervezést. Pedig nagyon egyszerűen. Közgyűlésen kimondották, hogy mindegyik tagnak legalább 60 munkaegységet kell teljesítenie a 240 holdas területen. Azoknak is, akiknek a 80 holdon is van földjük. Nekik is akkor kell munkába jámiok, amikor a vezetőség azt meghatározza, s ilyenkor ők is munkaegységet kapnak elvégzett munkájukért. T évedés lenne azt gondolni, hogy a „kollektív“ területre kényszeríteni kell a tagokat. Korántsem. Az elmúlt évben például 64 forintot ért egy munkaegység, az idén a kertészet beállításával azt tervezik, hogy a munkaegység értéke megközelíti a 100 forintot. Az irigykedésnek még csak nyoma sincs a tagok között azért, hogy van olyan tag, aki két helyről is „húz“ hasznot. Az ugyanis, aki a bevitt földjét is műveli kevesebb munkaegységet tud teljesíteni a közösben. Tavaly előfordult nem is egy tagnál hogy sokkal nagyobb jövedelme lett annak, aki csak a közös területen dolgozott. Előreláthatóan az idén még több ilyen példa lesz. A tápiósápi Rákóczi fejlődését az előbb elmondottaknál még jobban példázza a közös szövetkezeti alap nagyarányú növekedése. Már eddig is több százezer forintra rúgó közös vagyonuk van, amely mint egy összekötőkapocs tartja egyben a tagságot. Tavaly két traktort — egy Zetort és egy G 35-öst — vásároltak. Pótkocsikkal együtt 127 ezer forintot fizettek értük. Egy házait is vettek 80 ezer forintért, ahol az irodát helyezték el és ahol a gazdasági udvart létesítették. Darálójuk, öt vetőgépük, több ekéjük és számos gazdasági felszerelésük is van. Ugrásszerű fejlődést jelent, ha megvalósítják tervüket: 20 növendékmarhát szándékoznak az idén vásárolni. Ez képezi majd a jövőbeni szarvasmarhaállomány alapját. A kertészkedéshez szükséges melegágyi ablakokat is beszerezték. Ez a közös vagyon nem egy termelőszövetkezetnek is dicséretére válna. S mindezekhez el kell mondani azt is, hogy teljesen saját erejükből, tehát állami hitel nélkül érték ezt el. Arra a kérdésre, milyen segítséget kap a tszcs az államtól, Greskó István elnök elmondja, hogy az állam gépi munkával — amit a gépállomástól igénybe is vesznek —» kedvezményes áru műtrágyád val, vetőmaggal, növényvédőszerekkel segíti őket. Elismeréssel adóznak arról a mintegy 160 ezer forint értékű támogatásról, amelyet a 148 hold öntözéses terület elkészítésével kapnák, A megyei és járási párt. és állami szervektől is értékes segítséget kapnak munkájukhoz. T7<zek után az olvasóban tá- -E/ madhat olyan gondolati hogy miért nem alakul át a tszcs teljesen mezőgazdasági termelőszövetkezetté, vagy pedig miért tartják fenn a kettősséget és miért nem váiile szét egy tszcs-re és egy tér- melőszö'vetkezetre. A tszcs tagságával szemben tanúsított mindennemű türelmetlenség, vagy munkájukba való beavatkozás súlyos hiba lenne, s ez sem a pártnak, sem az államnak nem célja. Az elmondottakból kitűnik, hogy egészségesen és gyors ütemben fejlődnek gazdaságukban a szocialista vonások, s ez biztató a jövőre nézve. Igaz. hogy megtalálható még — főleg a középparasztokban — a magántulajdonhoz való ragaszkodás, de ez úgy tűnik majd el, ahogyan erősödik a kollektív gazdaság. Nem szabad tehát türelmetlenkedni. Mihók Sándor
