Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

rest MIC ms. Április 12. szombat ü/C ill (Ip Késnek a primőrök - több konzervfélének leszállították az árát A hűvös időjárás hatására a primőrfélék általában későb­ben érnek. A szakemberek vé­leménye szerint így a lakos­ság a korai zöldségfélékhez bőségesen csak egy hónappal később tud jutni. A kereskedelem a helyzet láttán gyorsan intézkedett, s a zöldfőzelékekét pótló konzerv- készleteit sürgősen szétosztot­ta a budapesti és a vidéki üz­leteknek. Április 15-től május 31-ig konzervheteket rendez­nek. Elsősorban azokat a ké­szítményeket kínálják a ve­vőnek, amelyek pótolják a friss zöldségeket. Ezzel egv- időben néhány konzervfélének az árát 35—50 százalékkal le­szállítják. Olcsóbb lesz vala­mennyi szilvakészítmény, a szőlőíz, a zöld dió, a szárított alma és az almapüré, a pap­rika, a paprikaolaj, a marha­hús lében, valamint a sós lé­ben eltett bab. De bőségesen lesz a régi áron zöldborsó, száraz és zsíros lecsó, karfiol, finomfőzelék és egyéb főzelék konzerváru. HHIHIlHHHUttfHMItttlMHIIHmHIMIlHIHMHHIINIItHIIMHHrtfiJ Műemlékeink Méreteiben - részvevői számát is tekintve - nagyobb lesz az idei Budapesti Ipari Vásár A kettőstornyú fóti templom A magyar ipar rövidesen újiból bemutatót tart. Május 23 és június 2 között kerül megrendezésre az idei Bu­dapesti Ipari Vásár. A vásár nemcsak méreteiben, hanem részvevői számát tekintve is nagyobb lesz a tavalyinál. A hírek szerint a hazai ipari vállalatokon kívül külföldi vállalatok is képviseltetik ma­gukat. Többek között részt vesz a Szovjetunió. Kína. Len­gyelország. Románia és a Német Demokratikus Köz­társaság. A hazai ipar már megkezd­te felkészülését a bemutatóra. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium irányítása alá tartozó vállalatok a tavalyi 1700 négyzetméternyi területtel szemben az idén 3300 négy­zetméternyi területen mutat­ják be termékeiket. Míg 1957-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium irá­nyítási alá tartozó üze­mek közül csak 67 vett részt, addig az idén 106 üzem szerepel a kiállí­táson. Bemutatják a legkorszerűbb autóbuszokat, a röntgenkocsik legújabb típusait, a Felvonó­gyár újfajta gyártmányait és a Fémbútorgyár idei újdonsá­gait. Ezenkívül a szerszám- gépipar, a műszeripar, a kohá­szati és a híradástechnikai üzemek is a tavalyinál lénye­gesen több terméket vonultat­nak fel. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai az idén reprezenta­tív kiállításra készülnek. Az a legfőbb céljuk, hogy szem­léltessék az építőanyaggyártó ipar, a lakáskultúra fejlesz­tése és a gazdaságos építés te­rén elért eredményeket. Nem kevesebb, mint 45 építőipari vállalat mutat­ja be az építkezés menetét % tervezéstől a kivitelezé­sig. A vásár látogátója három kész lakástípusban gyönyörködhet, két kisebb és egy nagyobb la. kást mutatnak be, teljesen be­rendezve. A tanácsi kézműipar 400 féle cikkel szerepel. A hímzett fe­hérneműtől a gyermekjátékig, a divatos gyapjú madeira­blúztól a nyion.kesztvűig min­den olyan közszükségleti cik­ket kiállítanak, amelyeket a tanács kézműipari vállalatai készítenek. A kiállításon mint­egy 10 millió forint értékű áru­val vesznek részt. A növényolajipari és a ko> metikai vállalatok közösen mutatják be termékeiket. A Budapesti Illatszer- gyár elsősorban márka- ' szappanaival és kiváló kozmetikai készítményei­vel — krémek, rúzsok, testápoló szerek — sze­repel. I Az Elid.a Szaopangyár saját j üzemében gyártott polietilén í műanyagtokba töltött kölnivi­zet hoz forgalomba. A Budapesti Ipari Vásáron részt vesznek a kisiparosok is. Eddig mintegy 300 kisiparos jelentkezett. Legnagyobb ér­deklődés az asztalos és ci­pész szakmában mutatkozik. A vendéglátóipar is készül a vásárra. Az idén hat étterein felállítását ter­vezik. Mindegyik étterem mellett lesz büfé és söntés is. A tava­lyinál lényegesen nagyobb lesz az ételválasztók. Magyaros va­cs óra versenyek és ételkülönle­gességek gazdagítják az étter­mek választékát. Az idén is felépítik a tavaly jól bevált bólésátrakat. Az édességked­velőket kényelmes cukrászda várja. Növelik a mozgó árusok számát is. Az embereket munkájuk után becsüljük (Hozzászólás) Atomórák használata a gravitációs tér változásának mérésére — Navigáció az űrben Több mint százmillió forint jutalmat kaptak a bányászok az első negyedévben Ülést tartott a bányászszakszervezet központi vezetősége A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken ülést tar­tott. Az ülésen megjelent So­mogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Haracska lm- i re nehézipari miniszterhelyet- j tes is Blaha Béla, a szakszervezet elnöke beszámolt a legutóbbi központi vezetőségi ülés óta végzett munkáról és azokról a feladatokról, amelyek a szak­szervezetek XIX. kongresszu­sa határozatából a bányász szakszervezetre hárulnak. Fel­hívta a figyelmet a legmesz- szebbmenő takarékosságra Ebben a tekintetben még ren­geteg a bányászok tennivalója. Elmondotta, hogy a bányák termelése az idén is jól indult, előzetes számítások alapján a szénbányászat 104.3, az ás­ványbányászat 105,2. az érc­bányászat 111,3. az olajbányá­szat 101,5 százalékra teljesí­tette első negyedévi tervét. A bányászat, jó munkájára jel­lemző, hogy az üzemek három­ezer bányászt tüntettek ki ki­váló dolgozó oklevéllel és az ezzel járó egyhetes keresetne!! megfelelő pénzjutalommal. A különböző jutalmakkal és a nyereségrészesedéssel együtl 1958 első negyedévében több mint 100 millió forint emelte a bányászok életszínvonalát. A szakszervezet elnöksége 1958- ban három atkalommal mint­egy 250 000 forinttal nyújt anyagi segítséget az arra rá­szoruló nyugdíjasoknak. Ebben az évben 10 150 dolgozót üdül- tet a szakszervezet. Bejelentette az elnök, hogy az idén új művelődési otthon nyílik Várpalotán, Komlón. Rudolf-telepen és még ö* bányászlakta községben. A beszámolót vita követte A Magyar Űrhajózási Bi­zottság' tudományos ülésszaká­nak második napján olyan to­vábbi űrhajózási tudományos területekről tartottak előadá­sokat, amelyek közvetlenül érintik az űrhajózás gyakor­lati feladatainak megoldását. Abonyi Jván előadásában a relativitás-elmélet szempont­jából foglalkozott a mestersé­ges holdak kérdéseivel. Meg­állapította, hogy a mestersé­ges holdak földközel pontjá­nak eltolódása a gravitációs tér hatására valószínűleg csak akkor lesz igazolható, amikor igen nagy magasságban hosz- j szabb élettartamú mesterséges | holdak keringenek majd a Föld körül. A gravitációs tér változása — mondotta — be­folyással van az órák járására is. E kísérlet végrehajtására ..atomórákat” kell használni. Két azonos típusú atomóra s egyikét a mesterséges, holdon, . a másikat pedig a Földön kell elhelyezni. A két különböző I fizikai viszonyok közt elhelye- J zett atomóra atomjainak rez- ; gésideje a mai tudomány fel- > készültsége mellett rövidesen kimutatható lesz. Szimán Oszkár a rakéta­üzemanyagok fejlődésével kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a korszerű rakéták meg­hajtására több lehetőség van; de feltételezhető, hogy a közel jövőben az atomenergia is felhasználható lesz üzem- | anyagként. Az űrhajózás egyik igen I fontos kérdése a navigáció, i Ezzel a kérdéssel foglalko- 1 zott Tardos Béla előadásában. Hangsúlyozta, hogy az űrha­józás navigációját a csillagok segítségével, vagy rádiósugár­zással lehet majd megoldani. Sinka József, az űrhajózási bizottság titkára a légkör ha­tárán túl a kozmikus sebes­séggel mozgó testek visszaté­résének problémáiról beszélt. Elmondotta, hogy a legfonto­sabb és a legnehezebben le­küzdhető nehézség a légkör ál- j tál okozott felmelegedés. Is­mertette a ma már valószínű­leg megoldható lehetőséget, amelynek segítségével egy pt tonnás. másodpercenként 8 kilométeres' sebességgel moz­gó testet egy 20 tonnás repülő­gép segítségével három és fél óra leszállási idővel vissza le­het vezérelni a Földre. Ennek a megoldása a legfontosabb, mert ember csak ezután teheti meg az első utat a világűrbe. Itt már szerepük lesz a lég- köf határán túl telepített űr­állomásoknak is. Költözik a szamárménes Az ország egyetlen szamár­ménese jelenleg a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságban van. A minőségi tenyésztést biztosító, jelenleg 40 szamár­ból álló értékes állományt most Poroszlóra költöztetik, j mert Mezőhegyesen kell a , hely a gyors ütemben fejlődő nagyhírű lóállománynak. A Poroszlói Állami Gazdaság­ban rendelkeznek a szüksé­ges férőhellyel, s jók a takar­mányozási adottságok is. Budakeszi életéről nem ré­gen folytatólagos cikk jelent meg a Pest megyei Hírlapban, amely sokat segített a helyi szervek munkájában. Élet­hűen és helyesen foglalkozott azokkal a helytelen nézetek­kel és módszerekkel, amelyek eddig akadályozták a párt- szervezet és a dolgozók kap­csolatának elmélyítését. A cikket azért is jónak tartom, mert problémáinkat nem el­vontan, hanem összefüggései­ben tárgyalta, bonyolult össze­tételének, történelmi fejlődé­sének megfelelően. Állításo­mat az is igazolja, hogy a dol­gozók szívesen fogadták a Pest megyei Hírlap írását. Vannak mégis elvtársak, akik a cikkel nem értettek egyet. Bizonyította ezt Kasza Gyula elvtárs válaszcikke is. Kasza elvtárs véleménye sze­rint a pártszervezet már rég­óta folytat helyes nemzetiségi politikát Budakeszin és nem igaz az, hogy csak az utóbbi időben javított a munkáján. Azt is helyteleníti, hogy a cikk egyes párttagok szektás nézeteivel nyilvánosan fog­lalkozik — mint például: „a párttagoknak egyharmada nem való a pártba” stb. helytelen álláspontokkal. Nem értek egyet Kasza elv­társsal. Éppen az volt a cikk érdeme, hogy nem elvont, ki­ragadott tételeket magyará­zott, hanem a legfőbb hibá­kat ostorozta, amelyeket va­lóban abban az időben meg­találhattunk a községben. Ka­sza elvtárs érvei megdőlnek, hiszen igaz az, hogy a kom­munisták nagy része nem jár el oktatásra. Azt sem lehet letagadni, hogy Miczinger és más elvtárs is hangoztatta: „A mi pártszervezetünkben vannak különös kommunis­ták és egyszerű párttagok „A párttagoknak csak negyed- része kommunista!” Ezért akadályozhatták hosszú időn át a frakciók a pártszervezet tevékenységét, ezért volt lét- jogosultsága a széthúzásnak* civakodásnak. Az azonban igaz, hogy a pártszervezet fel­lépett a széthúzások ellen és a helytelen nézetekkel szem­ben is harcolt. Ennek ered­ménye az, hogy ma már meg van a pártszervezeten belül az egység. Kasza elvtárssal abban sem értek egyet, amikor kifogásol­ja, hogy a cikk miért foglal­kozott a pártszervezet befelé- fordulásával. Szerintem a pártszervezet nem önmagáért van és nekünk is az a célunk, hogy minél több dolgozóhoz eljussunk, s felvilágosító mun- kát végezzünk. A cikk mód­szerbeli tanácsai is segítettek, mert annak alapján már sok feladatot megoldottunk. Kul- túrtanácsot alakítottunk, amelybe nemzetiségieket is bevontunk, énekkar, tánckar, sramli-zenekar is működik. Rendezvényeiket egyre több őslakos látogatja és megindult az a helyes folyamat, hogy nem nemzetiségek, származá­sok szerint becsülik egymást az emberek, hanem munkájuk után. És ezt a célt ezentúl sem a pártszervezet, sem a tanács nem téveszti szem elől. BaJlai Sándor budakeszi tanácselnök Perőcsény még mindig fehér főit a térképen Perőcsényből írja Rostás József vb-titkár: — A március 16-i számuk­ban közölt, Meddig lesz még fehér folt a térképen Perő­csény? című cikkükre a mai napig sem kaptunk semmiféle választ az érdekeltektől. A cikkben szereplő 12 szobás uradalmi épületet máig sem hajlandó átengedni a Váci Erdőigazgatóság községünk­nek kultúrotthon céljaira. No­ha egyetlen erdész-család la­kik a 12 szobás épületben, vál­tozatlanul ragaszkodik cserébe két szolgálati lakáshoz. Pedig azóta tudomásunkra jutott, hogy a napokban költözik ki egy erdész család a Csarna­völgyi erdészlakásból. Ezzel és a részünkről felajánlott csere* lakással kielégíthetnénk 9 Váci Erdőigazgatóság igényeit, de nem tárgyalnak velünk. Hasonló magatartást tanúsít a Vámosmikolai Állami Gazda- ság, amelytől kértük: két ée óta üresen álló istállóját en* gedje át részünkre, hogy len bontása után az építőanyag* bői társadalmi munkával kuU túrotthont építhessünk. Kére* sünkre azt a választ kaptuk, hogy ebben az évben ismét ál-t latokat fognak elhelyezni az épületben... Ezt már nem Rostás József írja, hanem mi kérdezzük: egyszerre ilyen sürgős lett?! | Nyáregyháza kis falu me- ! gyénkben. Talán ezer lakosa I van. Amikor a KISZ-titkárt I kerestem, egy idős embertől 1 érdeklődtem felőle. A vála- 1 sza körülbelül így hangzott: 1 „Az Ivánt keresi? Ott lakik | a fiú abban a hosszú, fehér | házban. De beteg szegény, | megfázott, már két napja nem | volt köztünk.” Két napig ágy- I ban feküdt egy kiszista, s már 1 hiányolták, nélkülözték az I emberek. Miért? Mert ebben | a kis faluban már valóra vált I a jelszó: Együtt, az ifjúság tö- ! megeivel. I Nyáregyházán a KlSZ-szer- ! vezet 1957. augusztusában ala- 1 kult meg. Akkor még kevesen | voltak az érdeklődők, a f iata- I lók többsége várakozott; va- I jón ad-e valamit a szervezet, 1 lesz-e benne élet? Ma 56 tagja 1 van a falusi szervezetnek és a 1 termelőszövetkezetben is meg- I alakult a KISZ. A rendszere- | sen, hónaponként megtartott = taggyűlésen minden alkalom- 1 inai 4—5 fiatal jelentkezik 1 felvételre. A KlSZ-szervezet- ! nek tekintélye van a község- I ben, a kiszistákat szeretik, | becsülik öregek és fiatalok. S i ezt így kimondani nem túlzás. 1 januárban az alapszerve- 1 zeti titkárok egyhetes tanfo- 1 lyamon vettek részt, ahol a | vezetés módszereivel ismer- | kedhettek meg. Tanácsokat, i ötleteket kaptak a szervezetek | irányításához. Sárosi Iván, a I nyáregyházi KISZ-szervezet | titkára is a tanfolyamon hal- 5 lőtt először az úgynevezett Ahol szigorú törvények érvényesek „segítő brigádról”. Az ötletet megbeszélte otthon a kiszis- tákkal és megalakították 10 taggal a falu KISZ segítő bri­gádját. A 10 fiú január óta járja az idős, beteg emberek házatáját. Fát vágnak nekik, megetetik az állatokat, elvég­zik a háztartás legnehezebb munkáit. Februárban már 4 lány is csatlakozott a brigád­hoz, akik főztek, mostak az idősekre. Csoda-e. ha a falu szívébe fogadta a kiszistákat? Az öreg Halmos néni. Új­házi János bácsi, Krizsán néni, de még sok-sok idős ember regéket mesél a f iúkról, meg a lányokról. Persze, nemcsak a brigád tagjai vesz­nek részt az ilyen természetű munkában, hanem a szervezet többi tagjai is. Aki a taggyű­lés bizalmából a brigád sorai­ba kerül, az köteles pontosan éi maradéktalanul teljesíteni a feladatot, segíteni minden­ben a gondjaira bízott idős embernek. A szervezet többi tagja csak alkalomszerűen se­gít dolgozni. A brigád tagjaim szigorú törvények érvényesek. Aki közülük felelőtlenül el­hanyagolja a munkát, az a taggyűlés „ítélőszéke” elé ke­rül. Sajnos, egy esetben már érvényt kellett szerezni a tör­vény erejének — egy fiút ki­zártak a brigádból. A fiataloknak a tanulásban, a szórakozási lehetőségek meg­teremtésében segítenek a ki- szisták. Majdnem minden hó­napban rendeznek egy-egy na- gyobbszabású bált. Színjátszó együttest alakítottak, amely­ben a falu apraja-nagyja kép­viselteti magát. A megtanult színdarabokkal bejárják a kör. nyezö falvakat is. Ujlengyelen, Vasadon. Inárcson s még öt községben szerepelnek majd. Április elején alakították meg a cigánytáne-együttest, amely a cigányok táncait, dalait gyűj­ti össze és tanulja meg. ÁKISZutánpót'ásáról, az álta­lános iskola tanulóiról sem fe. ledkeznek meg a szervezet tagjai. Részt vesznek az úttö­rők gyűlésén, segítenek nekik cgv-egy probléma megoldásá­ban. Az idén végző tanulók­nak klubdélutánt rendeztek, s meghívják őket az ifinapokra is. Baráti kapcsolatot teremtet­tek a budapesti Kőbányai Szerszámgépgyár fiataljaival. A munkásifik meg-meglátogat- ják a falut, a kultúrgárdájuk is bemutatkozott már Nyáregy. házán, most a község kiszistái készülnek Budapestre, egy színdarabot mutatnak majd be az üzemben. Jobbnál-jobb ötleteket, ter­veket valósítanak mer, a nyár­egyházi lányok és fiúk. Igazi, nagyszerű közösséget terem­tettek. A falusiak megbecsü­léssel nézték, hogy a fiatalok összefogva, rendbehozták az útmenti árkokat, hozzákezdtek a cukrászda építéséhez. Itt a fásítási hónap. Sem Sárosi Iván, sem Félix Annuska nem. árulta el. mennyi facsemetét akarnak'elültetni a nyáregyhá­zi kiszisták, de titkolózásukon nagyon érződött, hogy leg­alább a járásban elsők akar­nak lenni. ki ifik a tanulásról sem fe­ledkeztek meg. Felkérték a pedagógusokat, hogy lányok és fiúk számára külön-külön tart­sanak előadásokat az illemről, a barátságról, a szerelemről. Ezek a művelődési körök hi­vatottak a fiatalok elméleti tudásának gyarapítására. Fé­lix Ilonka, Kis Eszti, a Grábó- czi-testvérek, Kemencei Jóska, Bagyinszki Feri és a többiek, bár kijárták már az iskolát, azért még tanulnak. Sajnos, a tematikában nem szerepelnek politikai, történelmi és termé­szettudományi tárgyú előadá­sok. Ez hiba, hiszen az általános tudás gyarapítása a politikai ismeretek, a marxizmus alap­jainak elsajátítása fontos fel­adata minden kiszistának. Megfeledkeztek a politikai képzésről. Nem vitás, hogy a falunak nyújtott segítség köz­ben az összejöveteleken, a bá­lokon, előadásokon és kirándu­lásokon igazi közösséggé for­málódott a szervezetük. Az sem vitás, hogy megnyerték a falu bizalmát, becsülik az emberek a kiszistákat! Minden tagnak fejlődött az erkölcsi érzéke, változott, javult a munkához, az emberekhez való viszonya, de éppen az ellenforradalom ténye figyelmeztet bennünket arra, hogy a marxizmus tudá­sára szükségünk van, mert a viharban iránytű nélkül könu- nyű eltévedni. Pótolják ezt a hiányt a nyár­egyházi kiszisták! Legyen még tökéletesebb a szervezetük, még teljesebb az életük! Nem, nem száraz, unalmas előadá­sokra van szükség, hanem vi­haros vitákat szülő estékre. Maguk a fiatalok válasszanak témát, közijsen úgy, ahogy ed­dig is minden mást csináltak. Tóth Júlia elvtársnő, de a többi pedagógus is bizonyára öröm­mel segít majd. Reméljük, megoldódik a helyi­ség problémája is, megértőbb lesz a kultúrház vézetője, s megértőbb a tsz vezetősége. A hírek szerint a tsz adhatna egy nagyobb termet a fiataloknak, Miért nem segít nekik? A falu* siak idegenek? Nem hinnénk, ők is a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai és nem is akármilyen tagjai.. .1 Filyó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents