Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
1958. ÁPRILIS 11. PÉNTEK rr.rr BIEC ü/Cirlap S Termelőszövetkezeti tagok figyelmébe Mint azt a rendelet előírja, csak azok az ötéves tsz-tac- Sággal rendelkező 60 éves női, illetve 65 éves férfi tsz-tagok tarthatnak nyugdíjra igényt, akik ez év május 26-ig bejelentik igényüket. Akik ez ideia nem jelentkeznek, csak tís- éví tsz-tagság után juthatnak nyugdíjhoz. ♦ A Termelőszövetkezeti Tanács felkéri a termelőszövetkezeteket, hogy a vetőmagvak átvételekor saját érdekükben hivatalos mintát vegyenek, s képzett mezőgazdásszal állapíttassák meg a mag tisztaságát, csíraképességét. Ellenkező esetben a Termelőszövetkezeti Tanács nem tudja megvédeni érdekeiket a vállalatokkal szemben, ha a vetőmag minősége nem megfelelő. Ötévi börtönre ítélték a Budakalászi Textilművek tolvaj könyvelőjét A laza könyvelés és a hanyag kapuellenőrzés megkönnyítette. a lopást Csepr égi Pál: A szőlő metszése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1958. 198 lap). A szölőmetszés ma érvényes általános szabályait a sok évszázados gyakorlat és tapasztalat a1*ikí- totta ki. A metszés gyakorlati szabályai csak akkor alkalmazhatók sikerrel, ha a szőlőművelők kellő elméleti ismerettel rendelkeznek. De elméleti felkészültség szükséges egy-egy vidék sajátos metszés- és tőke-művelés módjának megismeréséhez, kielemzéséhez is. A mű a metszés elméleti alapjainak ismertetése után bemutatja a szőlő alakító metszését ás a tőke- művelésmódokat. Megismerjük a különböző fontosabb külföldi tőke- mŰveöéswmódokat. Ezután bemutatja szerző a termőszőlő metszésének legfontosabb tudnivalóit, a fás-metszések különféle módszereit, a zöldmetszés és a különleges metszés módjait. Végül megismerjük a műből néhány borvidékünk jellegzetes metszés- és lökeművs- lés módját. Földvári Ferenc A Budakalászi Textilművek kultúrházának nagyterme szerdán délután fél 3-kor zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Ezúttal nem kultúrműsorra készülődtek a gyár dolgozói, hanem meghallgatni jöttek Hcr- kely Tibornak, a gyár volt készáru könyvelési csoport- vezetőjének bűnügyét, amelyet a Szentendrei Járásbíróság a helyszínen tárgyalt. A tárgyalás még nem kezdődött meg, de az összegyűlt érdeklődők felháborodva nézik azt a töméntelen textilanyagot, amelyet a volt csoportvezető sorozatosan lopott a gyárból, s amelyet most közszemlére tettek ki. Herkely Tibor kihallgatásával kezdődött a tárgyalás, aki elmondotta, hogy mint a készáru könyvelési csoportvezetője, 25—30 alkalommal lopott a raktárból különböző textilanyagot, úgy, hogy azt a derekára csavarva vitte ki a gyárból. A lopott anyagot öccse, Herkely György értékesítette, aki levitte szüleihez és ott eladták. Herkely folyamatosan vallotta be elkövetett manipulációit. Kiderüli, hogy a könyvelési lazaságok is elősegítették a lopásokat. Vallomásából kiviláglott, hogy a gyárban negyedévenként nem volt meglepő, ha a raktárhiány akár 120—150 négyzetméter anyagot is kitett. — A múlt év augusztus végén loptam először — mondotta Herkely — úgy, hogy egyedül maradtam és a portán csak az aktatáskámat nézték meg, személyi motozást nem végeztek. Vallomásának végén az ügyész tett fel kérdéseket. — Ha a kapuellenőrzés szigorúbb lett volna — kérdezte —, lopott volna-e? Herkely egy pillanatig zavarodottan hallgatott, majd így válaszolt: — Bevallom, a kapuellenőrzés lazasága ösztönzött a lopásokra. Ha egyszer is szigorú ellenőrzést kaptam volna, soha többé nem lopok. Az ügyész további kérdéseire meglepő dolgokat vallott a raktárkezelésről. — Sok volt a túlszállítás a raktárból — folytatta vallomását —, mert kevés volt a raktárba beosztottak száma, akik közül sokan nem értettek a raktár kezeléséhez. Sokszor megtörtént, hogy az eredeti rendelésnél többet raktak fel a kocsikra és árukat cseréltek fel. Nemegyszer tapasztaltam, hogy azok a cégek, amelyeknek árukat szállítottunk, visz- szaírtak a gyárba: több árut (tiiiiiimiiHiiimiiiiHiituiiniliiHfiiitiiiHiifmiitiiiHiiMiimiiii kaptak a rendeltnél és a többletet kérik beterheltetni. Herkely vallomása befejezésekor az általa lopott áruk értékét 36 000 forintra becsülte, ami egyezik is a bűnügyi vizsgálatkor elrendelt könyvszakértői vélemény összegével. Herkely György kihallgatásával folytatódott a tárgyalás, | aki tagadta, hogy tudott volna | az áruk lopott voltáról, mert! bátyja neki azt mondotta, hogy ' ezeket az anyagokat selejtként és részesedésként olcsóbban kapta a gyárból. Ezután a tanúvallomások következtek, majd az ügyész mondta el vádbeszédét, utána a védők szólaltak fel. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza, amelyet este 9 órakor hirdetett ki. E szerint Herkely Tibort társadalmi tulajdon ellen ismételten elkövetett lopás bűntettében mondták ki bűnösnek, amelyért ötévi börtönre ítélték, Herkely György pedig orgazdaság miatt tízhónapi börtönt kapott, amelyet háromévi próbaidőre felfüggesztettek. Az ítélet nem jogerős. Kalmár Pál Élénk kultúráiéi Törteién Aíörteli kultúrház szíii- játszócsoportja hét esztendeje működik. A lelkes, több mint húsz tagból álló együttes fennállása óta számos színművet vitt már sikerre, nemcsak odahaza, falujukban, hanem a környező községek kultúrott- honainak színpadain is. A színjátszócsoport tagjai — civilben — a legkülönfélébb foglalkozási ágakat képviselik. Jelentősebb részük pedagógus, de van közöttük gépállomási és földművesszövet- kezeti dolgozó csakúgy, mint egyéni gazdálkodó. Művészeti vezetőjük, Baranyi János tanár. Legutóbb Gárdonyi Géza Ida regénye című színművét játszották — nagy sikerrel. Mi sem jellemzőbb errí annál, hogy húsvét vasárnapján kétszer, hétfőn pedig egyszer adták elő — mindhárom alkalommal telt ház előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy az ötezer lakosú községből már eddig ezren látták a darabot, S ez nem kis dolog. Annál is inkább, mert ezekben a napokban igán gazdag kultúr- program várta a törtelieket. Április 4-én a szovjet hadsereg egyik alakulata és a helyi színjátszók és népi táncosok adtak színvonalas műsort. Másnap reggelig tartó báli rendeztek. Vasárnap és hétfőn mégis ezren jöttek el a kultúrotthonba, hogy megtekintsék az együttes legújabb műsorát. lódés, hanenl,'á"Talu mindinkább növekvő kulturális igénye is így krVSH.Íá. Az emberek szeretik és igénylik, ha a színpadon napjaink kérdéseire, mindennapi életünk problémáira keresik a feleletet. Az ilyen művek közelebb állnak hozzájuk, mint a régi, beporosodott, elavult népszínművek. lieméljiik, a törteli színjátszók ezután is sok forró sikert érnek el majd falujukban csakúgy, mint a környező községekben, esetleg még a közeli városokban: Cegléden és Nagykőrösön is. (prukner) Összeszalad a nyál az ember szájában a monori cukrászda ízléses berendezését látva. A betérő nem tud kimenni addig, amíg nem vásárolt valamit, különösen akkor, ha olyan kedvesen kínálják mint Koblencz Istvánná elárusító iiiiHiiiiiiimHiiiiiiiiimiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiitiiiiiiimuimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiiiiiiiiifiniimti Öltözet, amely 400 Celsius höfáon is véd Voszbojnyikov szovjet mérnök olyan újtípusú védőöltözetet készített, amely 400 Celsius fok hőmérséklettel szemben is védelmet nyújt. A védőöltözet két rétegből áll, amelyek között levegő áramlik. Súlya mindössze 8 kilogramm. A Martinkemencék javítása alkalmával a kohászok 40 percig dolgoztak egyfolytában ebben az újtípusú védőruhában. A TTIT űrhajózási bizottsága az űrhajózás eddigi eredményeinek és jövő terveinek megvitatására háromnapos tudományos ülésszakot rendez a TTIT előadótermében. Az ülésszakot dr. Kulin György, a magyar űrhajózási bizottság elnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a magyar űrhajózási bizottság két évvel ezelőtt alakult meg. Ha gyakorlatilag nem is, de elméleti tudományos téren e rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el. Budapesten és vidéken egyaránt számtalan ismeretterjesztő előadáson számoltak be a szakemberek az űrhajózásról s ezenkívül neves magyar tudósok tollából nemrégiben érdekes könyv jelent meg az űrhajózásról és a mesterséges holdakról. E fiatal, új tudományág iránt ma már országszerte mind nagyobb az érdeklődés. Ha nem is építünk űrhajókat _ mondotta —, de célunk az, hogy elméletileg nyomon kövessük a» eseményeket. Az első előadást Almár Iván, az űrhajózási bizottság titkára tartotta. Elmondotta, hogy az asztronautika 10—15 éves múltra tekint vissza és különösen a második világháború után indult rohamos fejlődésnek. Ez az új tudomány azóta már kinevelte saját szakembereit is. Javasolta az űrhajózás osztályozását, három csoportra osztotta fel az űrhajózás területét, mégpedig az űrhajó készítésére, működésér» és az űrhajók tudományos felhasználására. Ezen belül különböző tudományos ágak kapnak fontos ténykedési szerepet, ami a tudósok, mérnökök és más szakemberek széleskörű közreműködésé» teszi szükségessé. Nagy Ernő gépészmérnök az űrhajózási bizottság tagja érdekes előadásban vázolta a repülés és az űrhajózás közötti különbséget. Megállapította, hogy amig a repülés nélkülözi az asztronautikai ismereteket, addig az űrhajózás szükségszerűleg nem nélkülözheti a repüléssel kapcsolatos tudnivalókat, mert bármelyik asztronautikai járműnek az előírt pálya eléréséig a szubszuper és a hiper- szuperszonikus sebességek egész során kell végighaladnia. Az előadásokat vita követte. A tudományos ülésszakon több mint tíz tudományos előadáson számolnak be az űrhajózásról és a mesterséges holdakról! Az ifjú önkéntesek új csapatai indulnak Keletre Közép-Kazahsztántoan óriási építkezésbe Jcezdtek: a Szovjetunió keleti részén megteremtik a harmadik kohászati bázist. A karaga ndad kohóművek és annak bányái az ötéves terv igen fontos objektumait képezik. A „Kazahsztáni Magnyitka” komszo- molistái megértették ennek jelentőségét, s vállalták: határidő előtt üzambehelyezik a kohászati műveket, s felhívással fordultak a Szovjetunió ifjúságához, hogy segítsenek ebben a munkában. A Komszomol Központi Bizottsága a Szovjetunió új ipari óriásának építését a Komszomol hazafias ügyének tekinti. 1958—1959-ben 26 ezer fiatalt irányítanak az építkezésre, köztük élenjáró brigádokba szervezett ifjú szakmunkásokat. mérnököket és technikusokat. Az idén 2200 tapasztalt építő érkezik Temir-Tauba. A kultúrotthon színjátszó-| csoportja ebben az évben a | most bemutatott Ida regényén § kívül játszotta már a Cigány | című népszínművet, a Szabin | nők elrablása című zenés bo- | hózatot, az Irány Caracas cí-1 mű vígjátékot, valamint négy I egyfelvonásos jelenetet. Leg-§ közelebbi műsorukul A falu | rossza című népszínművel | akarják betanulni. Ez a lel-1 kés és jó képességű színjátszó- | csoport véleményünk szeri n11 sokkal többre, s nagyobb fel-1 adatok megoldására is képes. | Az együttes, amikor az Irányi Caracas című vígjátékot tűzte | műsorára, már megtalálta a| helyes, követendő utat. Ezen! az úton kell tovább haladniok, | s a népszínművek helyett el-| sősorban a mai életet, bemuta- | tó színdarabok előadása kell. | hogy legfontosabb feladatuk | legyen. Ezt nem csupán a fej-í jy özeleg a nyár. A természet -ÍV ezernyi szépsége pompázik majd, szerteszét. Erdők, virágos rétek, patakok, csupasz, meredek sziklák, zöldellő, ter- mélteny völgyek kínálgatják szépségeiket, romantikájukat minden embernek. Százak és ezrek keresnek pihenést, szórakozást a természet ölén. A nyár a táborozások, a kirándulások évszaka. Fiatalok csapatai kaptatnak fel a csúcsokra, ereszkednek le a völgyekbe, tapossák a kerékpár pedálját, markolják az evezők nyelét. Az ő szívük még bírja a megerőltetést, izmuk rugalmas, mozgásra vágyó. Ki az, akit nem tölt el büszke öröm akkor, ha meghódította a meredek, sziklás csúcsot, fenn áll a tetőn, körülötte, mint a tenger, hullámzik az erdő, s szürke fátyol takarja a völgyeket? Ki az, akj nem pihen szívesen a csacsogó patak partján? Kit nem csábít az erdő rejtelme, a barlang félelmetes szépsége? Ki nem vágyott még forró nyarakon belemerülni a Duna vagy a Balaton hűs hullámaiba? Ki ne szeretne repülni a szelek szárnyán, a tavak zöld tükrén át. markolva a vitorla- köteleket? Közeledik a nyár. A tájak varázsa hívogat majd mindenkit. A Pilisi hegyek Holdvilág-árkából tűző napsütésben láthatjuk a holdat. A Bükk rengetege sejtelmesen mesél réni és mai idők titkairól. A várromok, hegycsúcsok koronájaként díszelegnek, az erdő és a rét smaragdjától övezve. Hazánk tájai ezernyi Ismerd meg hazádat! szépséget, gyönyörűséget tartogatnak látogatóinak. A feladat csak az, hogy megismerjük őket. Nem kell bizonygatni, hogy megéri a fáradságot, a költségeket, az utazást és a gyaloglást — a megismerés. XT óvá menjünk? Ez a legelöl ső kérdés, amely felmerül mindenkiben. Nehéz rá választ adni. Hiszen az idő, a költségek nagysága sokszor elég merev határokat szab egy-egy túrának. De éppen a válogatás gondja a legelső öröm. Az, amikor a fiatal fejek a térkép fölé hajolnak, az ujjak végigcsúsznak az utak mentén. Hegyek, városok, tavak neve röpköd a szobában. Hazánk minden darabjához fűződik valami nevezetesség, valami emlék. Kevés olyan hely van, ahol ne élt, ne küzdött volna egy-egy történelmi, irodalmi, vagy tudományos nagyságunk a haladásért, a nép jobbéletéért. Talán elsősorban ez legyen a választás alap. ja. Hiszen Sárospatak, vagy Cegléd megtekintése után nemcsak egy szép kirándulás emléke marad meg, nemcsak új földrajzi ismeretek birtokába jutottunk, hanem megismerkedhettünk Rákóczi, illetve Dózsa életének, harcának egy darabjával is. Megyénkben sok-sok történelmi, földrajzi és művészeti nevezetesség található. Visegrádon állt Mátyás király palotája, isaszegen, Vácott döntő győzelmeket arattak a negyvennyolcas honvédek a Habsburg-seregek fölött, Nagykőrösön tanított évekig Arany János; Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője Aszódon született. A pilisi hegyek ezernyi szépséget, barlangokat, szakadékokat, égfelé törő csúcsokat őrizgetnek, de ki tudná mindazt a helyet felsorolni, ahol emlékeket, nevezetességeket őriz a föld? És itt van Budapest, hazánk gyönyörű fővárosa. Ki nem szeret barangolni a Halászbástyán, a Margitszigeten, vagy a Duna partján? Emberek, híres emberek nevét őrzik az épületek, a szobrok, a múzeumok. Színházak, kiállítások és sportpályák várják a fiatalokat. / smerd meg hazádat! Milyen szép ez a jelszó. És éppen a fiatalság az, akiben emésztően, elolthatatlanul lobog a megismerés vágya. A fiatal megilletödve áll meg egy földdarab előtt, amely Kossuth lábnyomát őrzi, féltő szeretettel tekint egy nagy író jegyzettömbjére, büszkén, táguló mellel néz végig az egykori csatamezön. ahol magyar vöröskatonák vitték diadalra a dolgozók szent ügyét. Kell ennél megrázóbb élmény? Kell ennél nagyobb nevelőhatás a fiatal lélekre? Hiszen képzeletében elvonulnak előtte Dózsa kaszás parasztjai, megelevenednek Vak Bottyán vágtató ku- rucai, lá.tja Arany Jánost, vagy Eötvös Lorándot asztala fölé hajolva munkába merülten, követi a fennen hordozott vörös zászló diadalmas útját, összehasonlítja az egykori kastélyok fényét az elhagyott szalmafedelű viskók sötétségével. Szórakozik, tómul, csiszolódik, fényesedik az érzése. Kitágul előtte a láthatár, még jobban, mint ahogy a tüdeje tágul, magába szíva a friss, tiszta levegőt. A kirándulás, a táborozás nemcsak szórakozást, tanulást jelent, nemcsak fáradtsággal jár. A régi, megszokott környezetből való kiszakadás mindig megnyugtatóan hat az idegrendszerre. A hegymászás, a gyaloglás, az úszás, testünk izomzatúnak más-más részét veszi igénybe. A táborozás alatt felfrissül az egész ember. S ki ne tudná, hogy a paták partján, a tábortűz mellett, pihenő közben mennyire ízlik a madárlátta falat, mennyivel jobb az étel, a víz, mint a megszokott környezetben. Nem véletlen az, hogy már a múltban is az ifjúsági szövetségek kivitték a természetbe tagjaikat, A Horthy-fasizmus ideje alatt nemcsak a konspiráció szükségessége, az illegalitás kényszerűsége miatt találkoztak a hegyekben a kommunista fiatalok. A Solymár feletti Rózsika forrás, a leányfalui Vöröskő szikla, a ffödi ligetek tehetnének bizonyságot, ha be. szélni tudnának, arról, hogy a munkásifik szórakoztak is a tanulás mellett, hogy nemcsak az osztályharc helyzete, saját nyomorúságuk és az urak gaz- dagsága volt a téma ezeken a kirándulásokon. Az ifik sportoltak és játszottak is. Gyakran táncra perdültek a tisztásokon, daloltak, amikor végigvonultak az ösvényeken. Tplevenítsük fel a régi, jó és J-J hasznos szokásokat. Váljon valósággá a jelszó: Ismerd meg hazádat! Elsősorban a KISZ-szervezetek feladata a. fiatalság nyári szórakozásának biztosítása. A helyi szervezetek ne várjanak a felsőbb bizottságok utasításaira, a központi táborokra, kirándulásokra. hegyenek öntevékenyek. A szobi járás kiszistái például vendégül látják egymást a nyár folyamán. így a vámos, mikolai fiatalok eljutnak Zebe- génybe, a zebegényiek pedig Vámosmikolára. A nyáregyházi kiszisták Budapestre látó* gatnak. a fótiak Visegrádra készülnek. Nem kell nagy parádé. csak akarás és szervező erő egy kiránduláshoz, ha táborozásra. nincs is lehetőség. Keljenek útra fiataljaink, járják be az országot, a megyét, szórakozzanak, ismerkedjenek meg a természettel, a tájjal, az emberekkel, az emlékekkel. Nem sajnálják majd a fáradságot a kirándulások után és jövőre újra elindulnak. Filyó Mihály Három hét múlva kiscsibe lesz ezekből a tojásokból, amelyeket Szrinka Judit és Horváth Gyuláné, a Pest megyei Baromfikeltető Állomás dolgozói raknak be a keltetőgépekbe .«HIIIIIHIItHlllHHIIIIHrtlIIIIHHlHIIMIHÍlllltimtlHIHIIIIImiUIIIIHIIIIHHIIinHIimiUIHIHlHIimimillHIIIHIIHHIIIIIIIIHIIIIilllll» Megkezdődött a magyar űrhajózási bizottság tudományos ülésszaka Több mint 10 tudományos előadás hangzik el az űrhajózás problémáiról
