Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
1958. Április 9. szerda tir i 3 A törvényesség védelmében A területi egyeztető bizottságok vitás munkaügyi kérdésekben határoznak és intézkednek. Feladatuk, hogy minden vitás esetet a törvények szellemében tisztázzanak. Amennyiben a határozatok ellen az ügyészség óvással él és azzal a TEB nem ért egyet, felügyeleti hatóságához terjeszti fel az ügyet döntésre. A Pest megyei Területi Egyeztető Bizottság is a törvényesség szigorú betartásával igyekszik intézni az elé kerülő vitás ügyeket. 1951 óta sokat fejlődött a megyei TEB munkája. Kezdetben a kellő gyakorlat hiánya miatt egyes esetekben még törvénysértő határozatokat is hozott. 1952- ben már javulás mutatkozott a munkában, körültekintőbb, alaposabb vizsgálat alapján hozták a határozatokat. Lényeges javulás azonban csak í953-tól következett be. Ebben az évben már több ügyészi óvást terjesztettek felügyeleti hatóságuk elé, mert nem értettek azokkal egyet. Észrevételeik helyességét bizonyítja, hogy az ügyészségi óvásokat hatálytalanították. 1954-ben érdekes jelenségre figyeltek fel. Észrevették, ha a dolgozó jogi képviselőt fogadott, akár igaza volt, akár nem, az ügyészség megóvta a TEB határozatát. Ebbe nem nyugodtak bele, körülbelül három esetben fordultak észrevételükkel a felügyeleti hatósághoz, amely nekik adott igazat. Előfordult például olyasmi, hegy egyik vállalat igazgatója egy adminisztratív munkára felvett dolgozó számára 30 napi próbaidőt írt elő, holott a fennálló rendelet értelmében csak 7 napot lehetett volna kikötni. A dolgozót a vállalat által megszabott próbaidő letelte utón bocsátották el. A TEB közbelépett. Kötelezte a vállalatot, hogy állítsa helyre az alkalmazott munkaviszonyát és az ügyészségi óvás el- nére- a TEB-nek adtak igazat, mert .a törvények szerint járt el. Az ellenforradalom után nem könnyű feladatot kellett a TEB-nek megoldania. A vállalatok már az ellenforradalom előtt is alkalmazták a Mur.íka*- törvénykönyv 29. paragrafusa első bekezdésének c) pontjában előírtakat a politikai okokból történő elbocsátásoknál. A TEB alaposan megvizsgálta, hogy helytállóak-e az ilyen esetekben felhozott indokok Kiderült, hogy néhány esetben helytelenül alkalmazták az említett törvényt. A legkirívóbb példa az Állatforgalmi Vállalatnál fordult elő. Egyik adminisztrátorukat azzal az iin<j|okkal bocsátották el, hogy osztályidegen, mert férjét 1945-ben feddéssel igazolták. Kiderült, hogy a dolgozó elbocsátásakor férje az egyik budapesti vállalat alapszervezeti párttitkára volt. Az alaptalan indokok miatt a munka- viszony helyreállítására kötelezték a vállalatot. Az ellenforradalom alatt és után is a munkástanácsok általános támadást indítottak a kommunisták ellen. Legtöbbjük munkaviszonyát megszüntették. A TEB anélkül, hogy erre felhívták volna, kötelezte a munkástanácsokat és vállalati igazgatókat, hogy állítsák helyre a kommunisták munkaviszonyát. Olyasmi is megtörtént, hogy a munkástanács egyszerűen megszüntette az egyeztető bizottságot, hogy a párttagok és funkcionáriusok ne tudjanak panasszal és fellebbezéssel élni. A TEB ilyen esetben első- és másodfokon is döntött. Látszólag törvénysértő volt közbeavatkozása, mégis helyesen járt el, mert lényegében rendszerellenes szerv törvénysértő intézkedései ellen szállt síkra. Jóval az ellenforradalom után, 1957 harmadik negyedévében is alkalmazták az említett c) pontot egyes ellen- forradalmi elemek elbocsátásánál. Ez idő tájt 27 ilyen ügy érkezett a TEB-hez Megállapították. hogy 16 esetben helyesen jártak el a vállalatok, de 11 ügyet el kellett utasítani, mert az indokok nem feleltek meg a törvénynek. Például egy sok éves gyakorlattal rendelkező mérnököt azért akartak elbocsátani, mert az ellenforradalom alatt nem köszönt a párttitkárnak. Ilyen és hasonló esetekben a munkaviszony helyreállítására kötelezték a vállalatot, hisz csak a személyes sérelmekre támaszkodva nem lehet elbírálni az emberek cséTéícédéléft ős politikai magatartásál. Ilyen esetekben az a helyes, ha a munkaviszony megtartása mellett foglalkoznak ezekkel az emberekkel és tisztázzák velük magatartásuk okait. Csak alapos köriiltek'ntéssei sikerült elérnie a TEB-nek, hogy a törvényesség betartása terén jelentős fejlődést ért el. Ezt az is bizonyítja, hogy az 1957 harmadik negyedévében hozott 104 határozat egyike ellen sem érkezett ügyészségi óvás. Nagy mértékben elősegíti a törvényesség betartását a párt- szervekkel és a társadalmi szervekkel kialakított kapcsolat. A TEB szoros együttműködést folytat a megyei pártbizottsággal, a budai, gödöllői járási pártbizottsággal és más pártszervekkel. De egyes járási, városi és községi pártszervekkel még mindig nem kielégítő a TEB kapcsolata. Ezen mihamarabb változtatni kell. A szakszervezetek területi bizottságai sokat segítenek a TEB munkájában. Részt vesznek a helyszíni vizsgálatokon és a tárgyalásokon és ellenőrzik a TEB határozatainak végrehajtását. A tanácsok is szívesen segítenek azzal, hogy a helyszíni vizsgálatok alkalmával megadják a szükséges felvilágosítást. Az ügyészségi óvások csökkenésének oka, hogy mielőtt óvással élnének, megbeszélik az egyes vitás kérdéseket a TEB-bel. Ha mégis óvásra kerül a sor, a TEB értesíti az ügyészséget a tárgyalásról, ahol minden esetben megjelennek. így érik el, hogy a munka egyre jobbá válik. Salt kár siármamtt már abból, hogy alaptalanul bocsátottak él embereket vállalataink. A Területi Egyeztető Bizottság munkája akkor lesz még eredményesebb, ha tárgyalásainak tapasztalatait mindenütt megszívlelik és sokkal körültekintőbben tanulmányozzák a törvényeket vállalataink, mielőtt a munkaügyi kérdésekben döntenének. Farkas István A Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének ülése • A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége keddi ülésén elhatározta, hogy a Magyar Vöröskeresztet széles rétegeket magában foglaló tömegszervezetté fejleszti. A most elfogadott határozat bővíti a Magyar Vöröskereszt céljait és feladatkörét is. A társadalom egészségügyét szolgáló egészségvédelmi és felvilágosító, valamint szociális munkáján túlmenően, feladatául tűzi ki a Vörös- keresztnek a határozat, a béke védelmének aktív támogatását, a nemzetek közötti békés egymás mellett élés elvének hirdetését és mindazon célok támogatását, amelyek a magyar nép egyetemes érdekét szolgálják. A határozat szerint a Magyar Vöröskereszt szorosan együttműködik a Hazafias Népfronttal, a Béketanáccsal, a Nőtanáccsal, más tömegmozgalmakkal vagy tömegszervezetekkel. f * Áramfejlesztő a nyílt tengeren Baku közelében, a Káspi- tengeren, távol a parttól mesterséges szigetet építettek, s ezen villamos áramfejlesztő telepet állítottak fel. Egyébként ez az első ilyenfajta telep a világon. Fűtőanyagát a földgáz szolgáltatja. A kazánok vízszükségletét a tengerből elégítik ki. A vizet különleges készülékben desztillálják. Most, már az előkészületeknél megjelölik, hogy az egyes állatokról milyen minőségű gyapjú várható, s a válogatást a legtapasztaltabbb juhászok intézik, A gondos osztályozás mcgs.i.'vyczcsévci a gazdaságok 1 az idei •••birkanyjí’ifcoál. körül-1 belül ötmillió forintos többlet-1 nyereséghez jutnak. Ma Miskolcon nyereménybetéikönyv-sorsfllás A nyereménybetétkönyvek 1958 első negyedévi sorsolását április 9-én, délután Sorakor Miskolcon rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A sorsoláson valamennyi olyan forgalomban levő nyereménybetétkönyv részt vesz, amelyet legkésőbb március 29-ig váltottak. Minden ezer betétkönyv közül egy, az át-; iagbetét kétszáz százalékát, j kettő a száz százalékát, ti- j zenegy pedig az ötven száza- j lékát nygfi. A nyeremények j jóváírását — a hivatalos nyereményjegyzék megjelenése ! után — április 18-án kezdik l meg. / aj, de szét vagyunk, de azért fáradjanak beljebb ■— invitál bennünket Horváth Jánosné. — Készülünk a hús. vétra, s ilyenkor nagy a rendetlenség nálunk. Azért szíve- sen látjuk a vendégeket... Rendes, takaros kis paraszti porta, Szentlőrinckátán, a faluszélen. Az udvar felseperve, a virágoskertben a földből már kibújt a tulipán, a gyöngyvirág és nyílik az ibolya. Véletlenül tértünk ide be, ahogyan sétáltunk a lörinckátai utcákon, kedves vendégünk, Ovecskin szovjet író kívánságára. A konyhában ételszag terjeng, egy 19 éves legény csip- keterítőket köt. Szeret foglalkozni az ilyesmivel, színes pamutból olyan szép rózsákat, virágokat hímez, hogy az szinte csuda. Persze, csak a szabadidejében, mert különben ő is a termelőszövetkezet tagja. A rádió zenéje szétterül a szobában, a sparhelton a fazékban fö a húsvéti sonka. Horváthék alapítótagok, a gazda nincs itthon, a leány Pestre jár dolgozni, s most idehaza segít az édesanyjának ... — Milyen az élet? — érdeklődik vendégünk, s közben bemutatkozik. Elmondja, hogy mint író a magyar parasztok élete felől érdeklődik, szeretne megismerkedni a tsz-parasztok életével, munkájával, a magyar családokkal. R övid bemutatkozás' után újra csak kérdést tesz fel Ovecskin. — Hogyan éltek a múltban? Erre a felelet helyett sírvaNAPOK, EMBEREK Jleiuujkértíheii fakad a háziasszony. A keserű múlt emléke könnyet csal szemébe. A felszaggatott rossz emlékeket az ember nem állja meg sírás nélkül. — Elnézést a pityergésért, de nagyon fáj a múlt — szabadkozik Horváthné és kötényét arca elé emeli. Felderül az arca, amikor a jelenről esik szó. Nem azért, mintha■ dicsekedni akarna. Hiszen baj, gond, most is van elég, de azért mégsem az a probléma, hogyan ossza be a férje részesmunkán keresett keresetét, mit adjon az éhező gyermekeknek. Ma már más itt a gond, az új életnek a gondjai ezek, a férjhezadó leány és a legénnyé cseperedett fiú felruházása, stafirung- gal való ellátása. — Megmutatom én, hogyan élünk, tessék — és máris nyitja a belső szoba ajtaját. Uj hálószobabútor, szépen hímzett, kézimunkázott térítők, vázák, családi képek tárulnak elénk a földes szobában. Az egyik sarokban vagy tíz tányér kocsonya díszeleg, azért rakták ide, hogy megaludjon és holnapra fogyasztható legyen. T?rre igy szokás, kocsonyáid val köszöntik a húsvétot. — Olvasták-e a könyvem? — teszi fel a kérdést újra Ovecskin. — Nem. Nem olvastuk mi, de azért szívesen fogadjuk a szovjet embereket, mert tudják, a vendég mindig szíves nálunk — válaszol Horváth néni. — Ne gondolják, hogy ez az én bútorom. Nem! A lányomé, neki vettük, hadd legyen, ha majd férjhez megyen. De mi vettük, abból, amit ö keresett, meg amit a szövetkezetből jussoltunk. Az enyém régi, mindössze egy sublótot kaptam, ez volt a hozományom. A mai leány meg szobabútort, modernet, meg stafírungot kíván ... — Biztosan nan miből — veti közbe Baráth Károly járási titkár. — Nem panaszkodhatunk. A fiam is dolgozik, a lányom is, meg a férjem. Én meg idehaza vagyok — sorolja az asz- szony életük sorát. — Es ruházkodásra telik-e? — kíváncsiskodik Ovecskin. — Tessék! — és már nyitja is a szekrény ajtaját Horváth néni. Az egyikben női ruhák sorakoznak, meg férfi felöltők. A másikban pedig fehérnemű, ágyhuzatok, meg az eladó lány stafírungja. — Már minden megvan a kislányomnak, jöhet a vőlegény — tréfálkozik az asz- szony. Tréfára tréfa a válasz. — ilyen szép barna leány és akinek ennyi mindene van, az 1 jó parti, jól jár az a fiú —I ezt meg Ovecskin mondja. — 1 Tudják mit, van nekem egy I f iam, éppen a lányukhoz va- I ló... — Messze van az ... — Jöjjenek el, háztűznéző-1 be, legalább a kolhozpafasz-í tok életét is megismerik. : — Az jó volna, de hát neme jutunk mi külföldre. — Miért ne, hiszen ne m so-1 kára már arra is telik — fűzi | a szót Ove:cskin. — JöjjenekI el, ha meglátják, hátha meg-í szeretik egymást a gyerekek.1 — Szegény az én lányomé egy író fiához — szerényke-i dík Horváthné. Persze, ez a párbeszéd azI eladó lány tudta nélkül törté-e nik. Ö kint, a konyhában főzii az ebédet. 4 vendégfogadás befejező-§ zx dik. Volna még sok mon-1 danivaló, de a szovjet író, I Ovecskin barátunk még többi paraszti házba be szeretne § nézni. így hát búcsúzkodunk. A | tornácon egy csoportfelvételt | készít a tolmács, olyat, ame-1 lyen az egész család és Ovecs-| kin is rajta van. A Tavaszig szél írója viszi magának em-e lékül. Szívében pedig viszi | egy magyar család barátságát, | egy baráti kézfogás emlékét. § Félre a tréfával, lánykérési történt itt, mert nálunk a tsz-l lányok kapósak. Nemcsak | azért, mert szépek, hanem | mert hozományt is tudnak ad- f ni a lánnyal. Gáli Sándor S Háromezerhétszázötvenedszer: QüJlÖS oltlz. Kukorica Jancsi és Iluska meséje a magyar színpadai» példátlan sikert aratott. Évtizedek múltak el a darab bemutatója óta, amikor Jancsit Fedák Sári, Juliskát pedig Medgyaszai Vilma alakította és azóta is — bárhol játsszák — siker és taps kíséri az előadást. A „klasszikus zenés mese” a bemutató óta állandóan műsoron van. Most a Faluszínház tűzte újból műsorára és ahol csak játsszák, telt házak könnyezik és kacag-* ják végig János vitéz és „síron túli” szerelmesének történetét, A János vitéz előadás sorozata hétfőn este Dunakeszin pél- dátlan jubileumhoz érkezett: háromezerhétszázötvenedszer gördült fel a függöny Kacsóh Pongrác—Heltai Jenő operettjének előadásán. , A siker Dunakeszin sem maradt el. Zúgott a taps, szám-- talanszor hívták függöny elé a szereplőket, akik meghatva köszönték meg az ünneplést. Közvetlenül az előadás előtt vagyunk az öltözőben. Az egyik „huszár” a „falusi kislány” szemét „sminkeli”, hogy a színpadi hatás tel,ies legyen íme, az első felvonás nagy jelenete. Iluska (Zsámbéki Erika) „a patakban ruháját mossa, mossa”, gyönyörködve hallgatja őt Kukorica Jancsi (Mester István). A gonosz mostoha (Ács Rózsi) közben szétkergetteti Jancsi nyáját, aki elmenekül és felcsap huszárnak Franciahon János vitéz hőstetteitől hangos. A király (Szoó György) Franciaország megmentéséért felajánlja királyságát és leányának (Galgóczy Ella) kezét. Jancsi azonban visszautasítja és elindul megkeresni mátkáját, akiről azt a hírt hozta Bagó (Károlyi Béla), hogy a gonosz mostoha megölte őt János vitéz eljut a tündérek országába, ahol*a „kék tó, tiszta tó” vizéből életre kel szerelmese. De nem maradnak Tündérországban, mert hazavágynak Bagóval együtt akáclombos kis falujukba (Szöveg: Kalmár Pál) (Fényképezte: Gábor Viktor) Csak osztályozott gyapjút szállítanak az iparnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban rövidesen megkezdődik a birkanyírás. Az idén nagy gonddal szervezik meg a gyapjúváloga- tást. Az elmúlt években ugyanis az alapos osztályozás elmu- lasztásúval nemcsak a feldolgozó ipart állították szinte megoldhatatlan feladat elé, hanem a kevert minőségű gyapjú szállítása miatt jelentős jövedelemtől estek el.
