Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
rrrr mec~ 1958. Április 4. péntek Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! A Szovjetunió az atomkérdést a végtelen viták labirintusából a tettek mezejére vitte összeesküvést, ezenkívül megbízottai ott vannak számos közév-amerikai „banán” és ,kávé‘‘ országban, ahol minden módon akadályozzák a társadalmi haladást.) A kubai diktátor —: aki természetesen az amerikaiak legm jltint az várható volt, ez a hét az elmúltnál is jobban bő- lrí velkedett fontos nemzetközi eseményekben. A legnagyobb jelentőségű esemény a Hruscsov elvtárs vezette új szovjet kormány első külpolitikai megnyilatkozása volt, amelynek során a Szovjetunió bejelentette: egyoldalúan megszünteti az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérleteket. Nagy visszhangot váltott ki külföldön is a Hruscsov vezette szovjet Párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása, annál is inkább, mert Hruscsov elvtárs mint miniszterelnök most Utazott első' ízben külföldre. A nemzetközi közvélemény továbbra is érdeklődéssel figyeli az indonéziai eseményeket, amelyek azt mutatják, hogy Szukarno és a központi kormány teljesen ura a helyzetnek, s gyors ütemben számolják• fel a lázadok szumatrai hadállásait. Ugyanakkor a világsajtó foko- zodo frgyeiemmel tekint Kubára, ahol a felkelők április 5-re SSSiSÄ“*mtuu MMUk 'A szovjet lépés után a jelenlegi amerikai Matom-allaspont“ aligha tartható sokáig A hét, s eddig az 1958-as év t,szenzáció ja”, de elmondhatjuk: történelmi tette __ a s zovjet kormánynak a nukleáris kísérletek megszüntetését elhatározó bejelentése volt. Bár néhány nappal előtte már a levegőben érződött a várható nagy jelentőségű szovjet kezdeményezés, mégis, világszerte nagy szenzációként és meglepetésként hatott a moszkvai hír. A Szovjetunió •— amely az elmúlt néhány év során a Porkkala Udd-i és •más katonai támaszpontok felszámolásával, fegyveres erőinek közel kétmillió fővel való csökkentésével —tettekkel is bizonyította hajlít- hatatlan békeakaratát, ezzel a lépésével az atomkérdést kijuttatta a végtelen viták te- kervényes labirintusából és a tettek mezejére helyezte. Felvetődik természetesen a kérdés: mi lesz ezután? Vajon az atomfegyverrel rendelkező két nyugati nagyhatalom — az Egyesült Államok és Nagy- Britannia követi-e a szovjet példát, avagy folytatja-e nukleáris kísérleti robbantásait? A válasz legalább olyan te- kervényes, mint a Nyugat atompolitikája. Várható, hogy az amerikai kormánykörök nem könnyen mondanak le kardcsörtetésükről és a moszkvai bejelentés után azonnal közölték, hogy az Egyesült Államok nem mond le a Csendes-óceán térségében április 5-re tervezett nukleáris kísér- Ietsorozatról. Ugyanakkor azonban az amerikai politikai körökben is mind többen akadnak, akik őrültségnek tartják az atomhajsza fokozását, elsősorban attól félve, hogy a szovjet elhatározás után további robbantásokkal Amerika még azt a befolyását is elveszti a világban — különösen a semleges országokban és Ázsiában —, amelyet a dullesi külpolitikai baklövések eddig is eléggé megtépáztak. Nagy-Britannia kormánya pedig olyan erős nyomás alatt áll a közvélemény és a munkáspárti árnyékkormány részéről, hogy bizonyára ebben a kérdésben nagy viták dúlnak a Macmillan-kormá- nyon belül is. A helyzet jobb megértéséhez érdemes röviden foglalkozni az úgynevezett amerikai „ellenérvekkel”, amelyekkel Washington már az első napon hivatalos nyilatkozatban igyekezett csökkenteni a szovjet elhatározás történelmi jelentőségét. Washington mindenekelőtt azzal érvel, hogy a szovjet bejelentés csupán „propaganda” és ezért „kevés haszonnal jár”. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a nukleáris robbantásoknak szovjet részről való megszüntetése elsősorban tény, amelyet a tudomány mai állása mellett a világ minden részében felállított jelzőállomások ellenőrizhetnek. Ezzel mindjárt azt az amerikai állítást is megcáfoltuk, hogy a nukleáris robbantások ellenőrizhetetlenek. De térjünk vissza az első amerikai „ellenérvre”. A szovjet bejelentés valóban „propaganda” is, propaganda a béke mellett, propaganda az atomháború ellen, a nukleáris kísérletek betiltásáért. A szovjet kormány ezúttal is abból indult ki, hogy a tettek, a jó példa előbb-utóbb meghozzák majd az eredményt a túlsó oldalon is. Ezenkívül a Szovjetunió e bejelentésével együtt is hangsúlyozta, hogy kész a nyugati hatalmakkal közösen megvi- tatni egy hatékony ellenőrzési rendszer megkötését, amelyet együttesen elfogadhatnának, hogy kiküszöbölve a kölcsönös bizalmatlanságot — elhárítsák az emberiség feje felől az atomháború kísértetét. Az egyoldalú szovjet történelmi gesztusnak a lélektani, pszichológiai hatása máris olyan nagy, hogy ez várhatólag hamarosan növekvő erővel érezteti hatását az amerikai külpolitikában is. A jelenlegi amerikai álláspont aligha tartható így sokáig, a szovjet lépésnek legalább mérséklö- leg kell lennie Washingtonra és Londonra. Az atomfegyverkezés kérdése megszüntetésének ezzel tehát — mint azt Gromiko szovjet külügyminiszter is hangsúlyozta —, még nincs megoldva. De a szovjet bejelentés olyan jelentős lépés a leszerelés felé, amely az egész kérdést kimozdíthatja a zsákutcából és konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a nagyhatalmak — talán egy kelet—nyugati csúcstalálkozón egyengetve az utat — végül is beszüntessék a további fegyverkezési hajszát. Fidel Castro (ülő alak), a 31 éves ügyvéd, a kubai felkelők vezére a Sierra Maestra rengetegében tanyázó főhadiszállásán messzemenőbb támogatását élvezi — azonban ma már óriási népi mozgalommal áll szemben, amelynek vezetője Fidei Castro, a habanai egyetem egykori diákja, aki már 1953-ban (akkor ugyan sikertelen) kísérletet tett Batista megbuktatására. Castrot akkor börtönbe zárták, de kiszabadult s Amerikában, majd Mexikóban szervezte a Batista-ellenes fiatalokat. Alig másfél évvel ezelőtt, 1956. december 2-án azután visszatért hajón Kuba délnyugati partjaihoz s tizenöt főnyi csapatából egy ezer főnyi kis hadsereg lett, amelynek ma már arra is van ereje, hogy Batista csendőregységeivel szemben egy „második frontot” nyisson. Castro programja lényegében arra irányul, hogy Kubában megvalósítsák az eddig elfojtott polgári demokratikus reformokat, földet adjanak a nincstelen parasztoknak, lássanak hozzá az önálló kubai nemzeti ipar megteremtéséhez, korlátozzák és államosítsák a külföldi vállalatokat és biztosítsák a nép számára a demokratikus, alkotmányos jogokat. Castro ma már maga mögött érezheti a munkásság és a parasztság támogatását, az értelmiség szimpátiáját is. A Kubai Népi Szocialista Párt — vagyis a kommunisták — támogatják Castro követeléseit mert azoknak megvalósítása kedvező alapot teremtene az ország további demokratizálása felé. Azonban a párt nem vállal közösséget bizonyos anarchista, egyéni akciókkal, amelyeket a Batista- rendszer arra használ fel, hogy újabb csapásokat mérjen az i1 legalitásban küzdő kommunistákra. A kubai politikai hőmérő higanyszála most szinte óráról órára emelkedik, úgy, ahogyan közeledik április 5, a Castroék által meghirdetett általános sztrájk és felkelés napja. Ma még nem tudni, hogyan végződik ez az úiabb összecsapás, de hogy Batistának előbb-utóbb menekülnie kell — ez elkerülhetetlen. * Sebes Tibor \ Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsági illésének zaroközieménye A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 17. ülésszaka befejezte tanácskozásait. Megvitatták a napirend két utolsó beszámolóját a Szakszervezeti Világ- szövetség költségvetéséről és szervezeti kérdéseiről, valamint a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa XI. ülésszakának összehívásáról szóló beszámolókat. A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el, hogy a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának XI. ülésszakát 1959 áprilisában, a Kínai Népköztársaságban, Pekingben tartják. A végrehajtó bizottság többek között az alábbi határozatokat, illetve okmányokat fogadta el: I. Határozat a népek béke- harcának fokozásáról, és a szakszervezetek jelenlegi egységfeladatairól. 2. Felhívás 1958. május 1- ének megünneplésére. 3. Felhívás a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez a lefegyverzési kongresszus és a nemzetközi együttműködés érdekében. 4. Határozat a szakszervezetek feladatairól a gyarmatosítás elleni és a szolidaritás erősítéséért folytatott hare- ban. 5. Határozat a dolgozó fiatalok I. szakszervezeti világ- konferenciájáról. 6. Nyilatkozat az ázsiai és az afrikai országok konferenciája által elfogadott határozatokról. 7. Határozat az ázsiai és az ausztrál-ázsiai összekötő irodáról. Aláírták a magyar—kínai kulturális egyezmény idei munkatervét Baráti légkörben lezajlott tárgyalások után csütörtökön ünnepélyesen aláírták a magyar—kínai kulturális egyezmény idei munkatervét. Az aláírásnál megjelent Orbán László, az MSZMP tudományos és kulturális osztályának vezetője, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Aczél György, a művelődés- ügyi miniszter első helyettese. Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, llku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia ál-elnöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezetői, s a magyar politikai és kulturális élet több más vezető személyisége. Ott volt Hao De-cin, a Kínai Nép- köztársaság magyarországi nagykövete, továbbá Csen Csun-csing, a kínai kulturális kapcsolatok társaságának főtitkára és Miao Csün, a társaság kelet-európai osztályának vezetője, a kínai kulturális ■arr.m Kuba - újabb vihar előtt „Kuba ezekben a napokban a politikai feszültség 40 fokos lázában ég!’’ Egy amerikai tudósító táviratozta szerdán ezt a megállapítását lapjának New Yorkba. A tudósító nem túlzott: a kubai városok és falvák utcáin alig látni embereket, a lakosság sorbaállásokkal már a múlt héten minden pénzén élelmiszertartalékokat vásárolt — már aki tehette — S az emberek többsége lakásába húzódott... Kuba diktátora, Batista már hónapok óta nem meri elhagyni palotáját, s hívei, a vezető állami posztókat uraló tisztviselők is csak fegyveres testőrök kísérete mellett merészkednek az utcára .., Mi az, ami a politikai feszültséget végsőkig fokozta ebben a hatmillió lakosú középamerikai szigetországban, s *ai az, ami az embereket lakáA SZOVJETUNIÓ — Brüsszelben küldöttség tagjai. A munkatervet magyar részről Ácséi György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, kínai részről Csen Csun-csing, a kínai kulturális kapcsolatok társaságának főtitkára, a két albizottság vezetője írta alá, majd beszédet mondtak, amelyben méltatták a két nép kulturális kapcsolatainak jelentőségét. Az idei munkaterv biztosítja a további fejlődést a két ország kulturális kapcsolataiban, különösen a tudományos oktatás területén, kölcsönös tanulmányutakkal, megjavítva a tervszerűséget és konkrétabbá téve a terveket. Határozott fejlődést mutat a terv az irodalom és a művészetek területén is, az írók, művészek kölcsönös látogatásával, képzőmű. vészeti kiállítások cseréjével. Ez utóbbiak közé tartozik a Magyar Forradalmi Művészet című kiállítás anyagának kiküldése a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából, vagy a |XIX. és XX. századbeli nagy | magyar mesterek festményeidnek bemutatása Kínában. Kí- ! nából nemzeti stílusú festő- ! művészeti kiállítást, s az első | kínai ötéves terv eredményeit 1 bemutató dokumentációs kiál- ilítást küldenek Magyarország- 11 ra. Nagy érdeklődésre tarthat 1 számot a kínai cirkuszegyüttes | négyhetes magyarországi tur- ! néja, s hasonlóképpen egy ti- ! zenöttagú, kiváló szólistákból I álló magyar művészcsoport kí- |nai vendégszereplése. A mun- ! katerv ezenkívül megállapítá- ! sokat tartalmaz az együttmű- ! ködést illetően a sajtó, a rádió, | a film és a sport terén. saikba „szorította”, a diktátort és híveit pedig rettegés ben tartja? Batista tábornok diktatúrá- | .iának tanulmányozása adja | meg erre a választ: Batista | uralkodása alatt a legkegyet- | lenebb terrort honosította meg, § illegalitásba kényszerítette a | kommunistákat és más haladó | pártokat, tízezreket végez-1 tetett ki és az országot teljes | mértékben kiszolgáltatta az | amerikai monopóliumoknak, | nevezetesen a kubai cukor- | nádültetvényeket uraló Uni-1 ted Fruit Company és a West-| Indes Company tulajdonosai-1 nak, s a nyomor szin-| te elképzelhetetlen. (A § United Fruitról érdemes § megjegyezni, hogy annak ide- | jén ez a monopólium szervez- | te Guatemalában a demokra- § tifcus Arbenz-kormány elleni = amelyekkel a mesterséges holdakat eljuttatják égi pályájukra. Mindezek a kiállított tárgyak az egész világ előtt bizonyítják majd a szovjet társadalom magasrendűségét, a szovjet tudomány és technika diadalát, Szpnínyik-újság a kiállításon Brüsszeli hírek szerint a világkiállítás egyik szovjet meglepetése lesz az öt nyelven megjelenő SZPUTNYIK-új- ság, amely megismerteti majd a látogatókkal a szovjet pavilon újdonságait s emellett beszámol a szovjet tudomány új felfedezéseiről, sikeres kísérleteiről is. Ha már a szputnyikoknál tartunk, elárulhatjuk, hogy a látogatók bizonyára kíváncsian ostromolják majd a szovjet pavilonnak azt a részét, ahol a ,,világűr-kutyák” — Lajka pajtásai — lesznek kiállítva. Közöttük lesz olyan is, amelyet már többszáz kilométeres magasságba lőttek fel, rakéta segítségével, PANORÄMIKUS fényképezőgép íme, a moszkvai Kreml látképe, amelyet az eddigi gyakorlattól eltérően egyetlen negativ- ra vettek fel. A kép FT—2 típusú fényképezőgéppel készült, 35 milliméteres perforált filmre. A negatív mérete 24x110 milliméter. A gépben a film félkörben van elhelyezve az objektív előtt, amely a felvétel pillanatában függőleges tengelye körül 120 fokos fordulatot tesz lA Szovjetunió című lap felvétele) GAMAL ABDEL NASZ- SZERT, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét Ali Szabin államminiszter. Latií Bogh- dadi és Akram Hanrani elnök, az egyiptomi, illetve a _ szíriai tartomány végrehajtó 1 szervének vezetője és Mahmud 1 Favzi külügyminiszter kíséri I majd el a Szovjetunióba. I A TANJUG értesülése sze- ! rint Tito köztársasági elnök I vezetésével a tavasz vége felé I jugoszláv párt- és kormány- I küldöttség látogat el a Len- | gyei Népköztársaságba. I KEDDEN ESTE az Oszaka | közelében levő Takarazuka | színházban 3500 néző volt : szemtanúja Hiromi Kazuki 1 fiatal japán táncosnő tragikus I halálának. A művésznő tánc I közben véletlenül a színfa a- I kát mozgató forgó tengely kö- ! zelébe került. Belesodródott a | fogaskerékszerkezetbe és köz- j ben a krinoliniát tartó egyik í acélabroncs behatolt húsába, j A fiatal művésznő kézzel-láb- ibal kapálózott, de nem tudott [ szabadulni szorongatott hely- ! zetéből. Mire egy gépész a se- ; gítségére sietett. Kazaki már i meghalt. Testét az abroncs a ; szó szoros értelmében ketté- í szelte. A leningrádi Monumentszkul- türa üzemben a napokban elkészült Lenin szobrának öntvénye, amelyet a brüsszeli világkiállítás szovjet pavilonjának közepén állítanak fel. A bronzból öntött szobor —. amely M. Manyizer, az OSZSZK népművésze modellje után készült — nyolc méter j húsz centiméter magas
