Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
rfijrr Mii. <K irl(W 1958. ÁPRILIS 4. PÉNTEK D'iszünnepség az Operaházban hazánk felszabjdulásának 13. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) ma is megmondjuk, hogy az előző várt- és kormányvezetés súlyos hibá]c egész sorozatát követte el mind a politikai munkában, mind pedig a gazdasági építést szervező és irányító munkában. Mi változatlanul arra törekszünk, hogy ezeken a hibákon okulva, feltétlenül elkerüljük megismétlődésüket. Ugyanakkor viszont a tények tömege támasztja alá azt a megállapítást, hogy a felszabadulást követő 13 esztendőt elsősorban a kivívott hatalmas sikerek, a nagyszerű eredményeik jellemzik. A tizenhárom esztendőt elsősorban az eredmények jellemzik Ma, felszabadulásunk 13. évfordulóján jogosan állapíthatjuk meg, hogy a magyar dolgozó tömegek soha nem éltek olyan jól, mint napjainkban, örömmel mondhatjuk el, hogy népünk műveltebb és egészségesebb, mint bármikor azelőtt. Ipari termelésünk növekedé- »ének üteme hatszor gyorsabbá vált, mint a Horthy-Magyar- országon. Valóságos kulturális forradalom ment végbe hazánkban — akkor is így van ez. ha a közelmúlt esztendők kultúrpolitikájának néhány intézkedését jogosan lehet bírálni. Kötelezővé tettük az általános iskolai oktatást; a közép- iskolás diákok száma a háború előttihez képest megháromszorozódott, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma pedig a négyszeresére emelkedett. Mint ahogyan a magyar nép erői annak idején kevésnek bizonyultak hazánk szabadságának kivívásához, éppen úgy elégtelenek lettek volna a gazdasági felemelkedéshez is. A felszabadulás óta ezen a téren elért eredmények megteremtéséhez is rendszeres és állandó, önzetlen baráti segítségnyújtást és támogatást kaptunk nagy barátunktól, a Szovjetuniótól. Kedves elvtársak! Tizenhárom esztendővel ezelőtt nyertük vissza függetlenségünket és szabadságunkat, s a mai évfordulón elmondhatjuk, megvan minden biztosítéka annak, hogy ezt a függetlenséget és szabadságot megvédelmezzük, soha többé el ne veszítsük. Biztosítéka ennek az, hogy a párt, a kormány, a dolgozó nép levonta és helyesen alkalmazza a tizenhárom esztendő tanulságait. Pártunk erős és egységes s mind szorosabbá váló kapcsolatok fűzik össze a magyar dolgozó néppel. A Magyar Népköztársaság, a proletárdiktatúra állama erős, szilárdabb mint volt. A dolgozók akaratának megfelelően el vagyunk szánva arra, hogy nem tűrünk el semmiféle kísérletet, amely a néphatalom gyengítésére, alá- ásására irányul. Az ellenforradalom nagy tanulságot jelentett a dolgozó tömegek számára. A magyar munkások, dolgozó parasztok, a nép ügyéért tevékenykedő értelmiségiek nem kívánják vissza a kapitalista múltat. 1956 őszén látták, hogy a függetlenség és szabadság forog veszélyben. A kiszolgáltatottság és a kizsákmányolás visz- szaállítása került akkor napirendre. Ezért sorakoznak fel most mind nagyobb számban a munkásokon és a dolgozó parasztokon kívül az értelmiségi dolgozók is a párt és a kormány helyesnek bizonyult, a gyakorlat próbáját kiállt politikája mellett. Népünk Szovjetunió békejavasíatai mellett áll Biztos alapokon nyugszik a mi függetlenségünk és szabadságunk azért is, mert a szocialista tábor egyenrangú és egyenjogú tagja vagyunk, alhhoz a testvéri közösséghez tartozunk, amelynek élén a Szovjetunió áll. Erőinket a varsói szerződésben egyesítettük. A mi szerződésünk szükséges és helyes voltát még jobban aláhúzzák a legutóbbi idők eseményei, különösképpen az a tény, hogy az imperialisták atomfegyverekkel is ellátják a nyugatnémet militaristákat. Dolgozó népünk érdekében szilárdan kitartunk a varsói szerződés mellett és hűen teljesítjük a szerződésből ránk háruló kötelezettségeket. A jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy szüntelenül növekednek a szocialista világrendszer s különösképpen a szocialista tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erői. A Szovjetunió célja az, hogy elősegítse a legégetőbb nemzetközi problémák megoldását. Ezért terjeszti elő az építő javaslatok egész sorát. A magyar dolgozók e javaslatok mellett állnak s ezért a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse megvalósulásukat A világ népei nagy örömmel látják a Szovjetunió páratlan technikai és tudományos sikereit, amelyek súlyos csapást mérnek az úgynevezett erőpoliti- kára, keresztülhúzzák a hidegháború módszereit gyakorló és háborúra törő imperialista körök számítgatásait. Ma már épeszűnek sem lehet mondani azt az embert, aki hem veszi tudomásul, mekkora változások történtek a Nagy 0któberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyven esztendő alatt a győzelmes szocializmus országában. A negyvenedik évforduló alkalmából tartott ünnepi ülésről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa már azzal a felhívással fordulhatott a Szovjetunió népeihez, -hogy a szovjethatalom fennállásának kezdődő ötödik évtizede a kommunizmus megvalósításának évtizede legyen! A Szovjetunió ereje — a világ minden népének ereje. A Szovjetunió ereje ad a mi számunkra is újabb bátorítást és bizakodást, hogy kitartóan haladjunk tovább a magunk választotta úton. Mint, az egész világ közvéleményében, a magyar dolgozó nép millióiban is óriási visszhangra talált a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának most született döntése, amellyel kimondta az atomikísérletek egyoldalú megszüntetését, A Magyar Népköztársaság külpolitikáját egyértelműen az határozza meg, hogy a szocialista tábor tagja vagyunk, mert ez biztosítja, hogy csorbítatlanul megőrizzük állami szuverenitásunkat és tovább építhessük hazánkban a szocializm-ust. Politikánk célja az. hogy ingadozás nélkül hozzájáruljunk a szocialista tábor egységének további megszilárdításához, erőinek növeléséhez, s a proletár internacionalizmus szellemében ápoljuk és elmélyítsük a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett — a békés egymás mellett élés alapelvéből kiindulva — a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy a nem szocialista országokkal is az egyenjogúság alapján rendezze és fejlessze politikai és gazdasági kapcsolatainkat, viszonyunkat. Ilyen irányú tü- rekvéseinkiiek már vannak eredményéi. Kapcsolataink 3 kapitalista országokkal lényegében az előbbi normális szinten teljesen helyreálltak, sőt több viszonylatban ki is szélesedtek. Építő munkánk feladatai Pártjával és kormányával összeforrott, egységében erős nép ünnepli ma hazánkban április negyediké tizenharmadik évfordulóját. Ez az egység a záloga annak, hogy sikeresen valósítjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló további teendőket. Idei népgazdasági tervünk ismeretes dolgozó népünk előtt. Ezek a tervfeladatok reálisak, arra a biztos alapra épültek, hogy az ellenforradalom áltál okozott súlyos gazdasági zavarok ellenére, a múlt év második felében általában már magasabb színvonalon folyt a termelés, az egész gazdasági élet magasabb szintet ért el, mint 1956 első kilenc hónapjában. A magyar dolgozók munkája, a Szovjetuniótól és a többi barátunktól kapott segítség tette lehetővé, s most már azt a célt tűzhettük magunk elé, hogy az életszínvonal stabilizálása mellett lényegében saját erőforrásainkra alapozva növeljük a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal további emelésének egyetlen biztos alapját. Ez évi tervünk ugyanúgy, mint készülő hároméves tervünk a párt és a kormány hosszabb időre szóló gazdaság- politikájának részét képezi. Ennek a gazdaságpolitikának lényege az, hogy az ország természeti adottságaira, a reális lehetőségekre, a dolgozó nép öntudatos jó munkájára és a baráti országokkal fennálló együttműködésre épül, s azzal számol, hogy a legésszerűbben használjuk fel lehetőségeinket, ilyen módon fokozatosan, de biztonsággal haladjunk előre a szocializmus építésének útján. A kormány megfelelő intézkedéseket tett és tesz arra is, hogy a legfontosabb területeken bizonyos minőségi átalakulás történjék a gazdasági fejlődésben. Ezért tűzte ki célul ez évi népgazdasági tervünk az ipar szerkezetének fokozatos javítását. A dolgozók helyeslésével találkozott a korHruscsov és Kádár elvtárs a budapesti gyermekek között mánynak az az intézkedése, amely a dolgozók anyagi ösztönzése céljából kialakította a nyereségrészesedés rendszerét, amelyet a továbbiakban is fenn kívánunk tartani. Számtalan más ténnyel együtt ez a tapasztalat is arról győzi meg munkásosztályunkat, műszaki értelmiségünket, hogy érdemes oda- adóan fáradoznia a tervek teljesítésén, helyes és szükséges, hogy a saját maga érdekében is magáévá tegye kormányunknak a takarékos gazdálkodásra vonatkozó felhívását. Elsősorban az ipar és a mező- gazdaság dolgozóin, velük együtt a tudósokon, a tudomány szakemberein múlik, hogy megoldjuk iparunk, egész népgazdaságunk további fejlesztésének fontos feladatát: emeljük a termelés műszakitechnikai színvonalát és külör, nősképpen ezzel a módszerrel tegyük őlcsóbbá ! termelésünket. versenyképesebbé exportra kerülő tei-mékeinket. Az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azzal járulhatnak hozzá saját maguk és egész népünk életének további javításához, ha mező- gazdaságunkat a belterjesség irányában fejlesztik, nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre és lehetővé teszik, hogy a hazai szükségletek kielégítésén kívül, a régi hagyományoknak megfelelően, mező- gazdasági termékeket is exportálhassunk. Minden dolgozó abban a biztos tudatban mun- kálkodhatik, hogy a párt és a kormány szilárd, nem kapkodó és nem kanyargó politikája s ezen belül szolid gazdaságpolitikája — megteremti a nyugodt alkotó munka, a fejlődés, a további gazdasági sikerek feltételeit. Az ünnepi évfordulón minden tapasztalatunk és visszaemlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó úton járunk, jó cél eléréséért munkálkodunk. Népünk szabad, független, szocializmust építő nép. Magáénak érzi ezt a társadalmi rendet, megvédelmezi minden ellenséges.. támadással szemben. Készen áll a munkára, hogy tovább haladjunk előre és felfelé, a szocializmus magaslatai felé. Népünk saját erejében és nagy barátaink támogató erejében bizakodva néz a jövő elé! Münnich elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov elvtárs bevezetőben köszönetét mondott a szívélyes fogadásért, majd így folytatta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szíves meghívására jöttünk hazájukba, hogy viszonozzuk látogatásukat, és jobban megismerkedhessünk a tehetséges, szorgalmas magyar nép életével, munkás hétköznapjaival. Őszintén reméljük, hogy a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének látogatása tovább erősíti és mélyíti a népeink között kialakult baráti kapcsolatokat. A szovjet és a magyar nép ellenségei, aljas céllal azt próbálják belesuly- kolni a hiszékeny emberek fejébe, hogy az orosz—magyar kapcsolatok egész története egyrészt Ausztria—Magyarországnak a hármasszövetségben és az Oroszország elleni háborúban való részvételére, másrészt a cári csapatoknak az 1848—1849-es magyarországi forradalom elfojtásában vitt szerepére korlátozódna. Ez ostoba, nagyon is átlátszó hazugság. Hamisítás, mert úgy igyekeznek beállítani a dolgot, mintha országaink uralkodó, kizsákmányoló osztályainak múltbeli viszonya egyben népeink viszonya lett volna. Ez azonban két különböző dolog. Aki csak egy kissé is tájékozott a történelemben, és nem akarja azt eltorzítani jól tudja, népeink egymás iránt milyen nagy rokon- szenvet éreztek mindig. Gondoljunk 1917-re, amikor hazánk munkásosztálya, dolgozó népe lerázta magáról a cárizmus gyűlöletes igáját, majd győzelemre vitte a Nagv Októberi Szocialista Forradalmat, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében, mily lelkesen támogatta Magyarország munkásosztálya, dolgozó népe a fiatal szovjet köztársaságot. A polgárháborúban sok tízezer magyar testvérünk küzdött hazánk ellenségei ellen. Szívből jövő hálát érzünk irántuk. Mi, az idősebb nemzedék tagjai, jól emlékszünk még, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre milyen lelkesedést keltett Oroszországban és világszerte a dolgozók között. A Magyar Tanácsköztársaságot annak idején megfojtotta a reakció a nemzetközi imperializmus ereje. Az ellenforradalom Magyarországon vadállati .módon számolt le a magyar szabadságharcosokkal, tízezerszámra gyilkolták le a magyar hazafiakat, s 70 000 embert vetettek börtönbe. A nép elnyomói még az írmagiát is ki akarták irtani a magyar nép ama évszázados törekvésének, hogy szabadon éljen, tőkések, földbirtokosok és mágnások nélkül. A gyárakat és az üzemeket visszaadták a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, a fasiszta reakció uralmának sötét korszaka következett Magyarországon; A magyar munkások, parasztok és haladó értelmiségiek szivében azonban tovább lángolt a szocializmus eszmélnek tüze. Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta elnyomni a magyar népben a szabadságvágyat, azt a törekvést, azt az eltökélt szándékot, hogy lerázza magáról a kapitalizmus igáját és a fasizmus gyűlöletes rabláncát. A szabadság tüze világító fénnyel 1945 áprilisában lobbant fel, amikor a magyar nép a szovjet hadsereg győzelmeinek eredményeképpen lerázhatta magáról az átkos emlékű Horthy-rendszert és a fasiz- I mus véres diktatúráját, saját I kezébe vehette a hatalmat. ! Végre valahára elnyerhette a i régóta várt szabadságot és függetlenséget! A szovjet-magyar barátság kiállta a tűzpróbát Hruscsov ezután arról beszélt, hogy a magyar nép * kommunisták vezetésével megtudta védeni a népi demokratikus rendszer nagy vívmányait. Ellenségeink arra számítottak, hogy sikerül szétszaggatniuk,_ vagy legalább is meglazítaniuk a szocialista országok népéig között szövődött szoros, testvéri barátság kötelékeit. A szovjet—magyar barátság szilárdsága a magyarországi október-novemberi események idején kiállta a tűzpróbát; Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amikor a nemzetközi és a belső reakció erői nyíltan gálád támadást intéztek az egységes szocialista tábor egyik tagja ellen, az egész világ feszülten figyelte, mit tesz a Szovjetunió. A Szovjetunió, a szovjet nép nem maradhatott közömbös bajbajutott barátjának, a ma- gyár dolgozók millióinak sorsa iránt, akiket az a veszély fenyegetett, hogy újból a földesúri és kapitalista kizsákmányolás rabigájába görnyednek. A Szovjetunió, testvéri kötelességéhez híven, a proletár internacionalizmus mély és igaz érzésétől vezettetve. nein térhetett ki Magyarország kormányé nak kérése elől: a magyar nép segítségére sietett. A szovjet—magyar barátság I kiállta a reakciós erők csapásait, sőt még jobban megszilár- ! dúlt és megerősödött, s ezt a barátságot ma már 1 nem bonthatja meg semmiféle ellenséges mesterkedés sem. bárhogy toporzékoljon és dühöngjön is az imperialista reakció. Az ellenforradalmi lázadás leveréséhez segítséget nyújtottunk a magyar népnek, s ezzel megakadályoztuk, hogy az ellenség aláássa az egész szocialista tábor egységét, amely nehéz próbát állt ki a magyarországi események napjai ban. Világosan láttuk, ha segítséget adunk Magyarországnak az ellenforradalom leveréséhez és következményeinek minél gyorsabb felszámolásához, ezzel segítjük a szocialista tábor valamennyi országát is. Ismeretes, hogy az elíenfop radalom elfojtásához a magyar népnek adott támogatásunkat egyöntetűen helyeselték a szocialista országok dolgozói, s az egész haladó emberiség. A Szovjetunió Kommunista: Pártja elsőrendű feladatának és internacionalista kötelességének tartja, hogy az egyenlőség, a testvéri együttműködés és a kölcsönös bizalom lenini elveinek alapján minden szocialista országgal fáradhatatlanul erősítse és bővítse politikai. gazdasági és kulturális 'kapcsolatait. A magyar nép minden eredményét a párt vezetésének köszönheti Münnich Ferenc elvtárs beszéde igen meggyőzően ismertette a magyar népnek az utóbbi időben aratott sikereit. Magyarország dolgozói rövid idő alatt szép eredményeket értek el a népi demokratikus rendszer erősítésében. Ez nyilvánvalóan megmutatta a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének nagy életerejét. Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzete napról napra szilárdul. Növekszik a Magyar Nép(Folytatás a 3. oldalon.) f
