Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

1958. ÁPRILIS 30. SZERDA nun MEGYE! V tOríap RÁCKEVEI ÁLMOK Ráckeve nem egészen 40 ki­lométernyire fekszik Buda­pesttől, a soroksári Duna-ág partján. Jó betonút vezet hozzá. Autóval, motorkerék­párral háromnegyed óra alatt kényelmesen elérhető. A he­lyiérdekű vasút óránként in­duló villanyszerelvényei más­fél óra alatt emésztik meg ezt a komolytalan távolságot. Az ősrégi község fekvése gyönyörű, házai alatt terül el szélesen, csábítóan a Duna zsi­lipekkel megszelídített ágá­nak hatalmas víztükre. A sze­líd partokról ebben a késői ta­vaszban most barkázó fűzfák borulnak rá, s itt-ott apró szi­getek kínálgatják a roman­tikus hangulatot. Bármerre te­kint az ember, a két partot összeölelő karcsú acélhídról, tündéri táj mosolyog feléje: a nyugalom, a csönd, a békes­ség panorámája. Szinte hihetetlen, hogy ez a tündérvilág csaknem kartávolságnyira van lármás, zakatoló, szénfüstös fővárosunktól. A képzelet já­tékosan telíti élettel a pompás keretet: a hatalmas víztükör fehér vitorlákkal száguldó mo­torcsónakokkal, nyílsebesen tovasikló szkiffekkel népese­dik be. Az árnyékos partokon színes kertek ölében takaros villák, ragyogó üdülőházak és a villakoszorú közepén a strand ezer színével játszik a nyári napfény. Persze, most még korai lenne ez a kép, hi­szen a tavasz is elkésett és messze még a nyár. Csak az a kár, hogy néhány hét múlva sem történik meg a varázslat. Ráckeve még téli és talán százados álmát alussza. Búsan őrködik fölötte magas oszlopa tetején Árpád apánk daliás bronz-alakja. Egy-két lyuk éktelenkedik ugyan a szobron és oszlopába is több helyen belemart a II. világháború. Sérülései azóta sem gyógyul­tak be. A búslakodásban méltó társa a magyar műemlé­kek jegyzékében olyan elő­kelő helyre állított, kastély. Savoyai Jenőnek, a zentai hős­nek nemesrajzú palotája. Meg is van minden oka a búslako- dásra. Homlokzatáról szorgal­masan hull a vakolat és töre­deznek faragott kőoszlopai, szobordíszei is. Széles már­ványlépcsőin deszka- és láda­garmadák éktelenkednek, parkjában gerendahalmazok és a százados díszfák között most éppen egy röfögő disz­nót noszogat fürgébb mozgás­ra pásztora. Az erdőigazgató­ság, úgy látszik, nem talált méltóbb helyet fatelepe és hi­vatalai számára ennél a becses műemléknél, sőt fűrésztelepét is a szomszédos telkeken ren­dezte be. A közel 300 eszten­dős palota így ahelyett, hogy művészi büszkesége lenne Ráckevének. takarga­tott szégyene csupán, mert a Földművelésügyi Minisztérium hallani sem akar arról, hogy más hajlékot keressen a ta­gadhatatlanul igen fontos er­dőügyi vállalata számára és átengedje végre a műemlék­kastélyt méltóbb célokra: pl. múzeum, kultúrotthon vagy szálló céljaira. Van Ráckevének egy olyan építészeti nevezetessége is, amilyennel nem sok más ma­gyar város vagy község dicse­kedhetik. A fél évezredesnél öregebb szerb templom, amely szintén a műemlékek jegyzé­kében szerepel. Fölbecsülhe­A pusztuló Savoyai-kastély tetlen értékű freskók, ikonok, faragványok ékesítik belsejét. Jellegzetes és ritka példája a bizánci díszítőművészetnek. A templomban olykor még tarta­nak istentiszteletet, bár a gö­rögkeleti vallás híveinek szá­ma az elmúlt évszázadban na­gyon megfogyatkozott a kör­nyéken. Ráckevének minden adott­sága meglenne ahhoz, hogy közkedvelt nyaralóhely, fürdő és üdülő legyen belőle. De ezek az adottságok kihasználatlanok A Kerekzátony szigetet már régen fölparcellázták és ezeken a kis parcellákon rengeteg ap­ró halásztanya épült, buda­pesti sporthorgászok apró vi- tyillói. Van olyan horgász, aki 20—30 év óta minden szabad­idejét itt tölti. A kis szigeten különben menedékháza is van a horgászegyesületnek. Van néhány szerény nyaraló is a Duna-ág mindkét partján és Ráckevének elég sok régi hű­séges szerelmese van, de ezek mintha szemérmesen titkolnák szerelmük szépségeit. És az is baj, hogy nincs strandja a köz­ségnek. Pedig talán az lenne az annyira áhított idegenforga­lom egyik legfőbb vonzóereje. Tóth Gábor, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnö-, ke lelkes agitátora a gondolat­nak, hegy Ráckevét népszerű és ragyogó nyaralóhellyé kell fejleszteni. Jól tudja, hogy mi kellene ehhez. Elsősorban pénz, de az kevés. Rosszak, elhanya­goltak az utcák, hiányzik róluk a burkolat, a községfejlesztési alapot tehát elsősorban ezek­nek a hiányoknak a pótlására kell felhasználni. — De azért az idén megcsináljuk a strandot ; — mondja bizakodva —, egye-t lőre a híd mellett. Van bontás- j ból származó épületanyagunk [ és kevéske pénzünk is hozzá. \ ennek felhasználásával épí- j tünk kabinokat, vetkőzőhelye-1 két. Az a fontos, hogy egyszeri meginduljon itt a strandélet, j aztán majd fejlődik magától is.} Néhány nagyobb üzemnek van j már nálunk üdülője, talán ked. i vet kapnak rá a többiek is. I A község szívesen biztosítana i megfelelő telket a számukra. Biztatónak látom, hogy Rác­kevét éppen most vették föl a Dunakanyar községei közé. Ez a szervezet értékes segítséget jelenthet. A vb-elnök készségesen mu­togatta még Ráckeve érdekes­ségeit, a regényes partokat, majd megkondította a parti rézharangot, mire a Kerekzá­tonyról elindult eav fekete bárka, hogy átvigyen bennün­ket. A sziget egyik „őslakója“, Kovács Kálmán pesti szoba­festő mester, aki 22 év óta él­vezi itt a polgárjogot. Most kis, sajátkezűleg épített halászta­nyáját bővíti: új szobát épít hozzá, cementtel vakolt nád­falakból. — Volt két ablakkeretem, ahhoz építettem a házat. Aztán volt két tepsim is, ahhoz ké­szült a tűzhely. Néhány évvel ezelőtt nyertem valamit a to­tón és megkezdtem belőle az építkezést. Most már, amikor tehetem, még a téli hónapok alatt is idekint töltöm az ün. nepnapokat. „Kastélyom“ itt áll a „Totó utca“ és a „Lottó körút“ sarkán. A beavatottak horgászpara- dicsomnak nevezik ezt a kör­nyéket, mert a víz kincsekkel van tele A legnemesebb halfajták népe. sítik be: harcsa, süllő, ponty, kecsege meg keszeg mérhetet­len mennyiségben. Kovács Kálmán nevét aranybetűkkel örökítik meg a kis sziget év­könyvei: tavaly egy 36 kg-os harcsát fogott. Erről impozáns fénykép tanúskodik a horgász- tanya dicsőségtábláján. Látha­tó rajta a szerencsés halász, amint mosolyogva görnyed a hátára vett hatalmas víziször­nyeteg súlya alatt. Szépek ezek a színes rácke­vei álmok. Csak a varázserő kellene valóraváltásukhoz. A gyönyörű táj fölött azonban, mintha valami álmos, ősi tu­nyaság terpeszkedne még min­dig. Magyar László Átutazott Budapesten Gamal Abdel Hasszer,, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke Kedden a kora reggeli órák­ban Moszkvába utazóban rövid időt Budapesten töltött Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke. Kíséretében volt Abd-El Latif El Baghdadi, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke, Akram El Hoúrani, az Egye­sült Arab Köztársaság alelnö­ke, dr. Mahmud Favzi külügy­miniszter, Kamal Eldine Husz- szein kultuszminiszter, Ali Sabri, az elnöki ügyek minisz­tere, Ahmed Abd Elkarim, város- és községgazdálkodási miniszter. Az Egyesült Arab Köztársaság államférfiainak kíséretében volt J. D. Kiszel- jov, a Szovjetunió kairói nagy­követe. Nasszer elnököt és a kísére­tében levő személyiségeket az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival feldíszített Ferihe­gyi-repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A vendégek tisztele­tére díszszázad sorakozott fel. Fogadtatásukra megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, dr. Sík Endre külügymi­niszter, Révész Géza vezérez­redes, honvédelmi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, dr. Pongrácz Kál­mán Budapest Főváros Taná­csa végrehajtó bizottságának elnöke, Ilku Pál, művelődés- ügyi miniszterhelyettes, vala­mint a külügyminisztérium vezető munkatársai. Jelen volt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos ve­zetője és tagja, továbbá a ma­gyar és a külföldi sajt8 képvi­selői. A TU—104-es különrepülő- gépből kiszálló arab államfér­fiakat szívélyesen üdvözölték a fogadtatásukra megjelent ma­gyar személyiségek A zenekar eljátszotta az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság himnuszát, majd Nasszer elnök dr. Münnich Fe­renc kíséretében ellépett a díszszázad előtt. KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Nasszer elnök és kísérete ez­után a repülőtér kormányzati várótermében több mint egy­órás szívélyes, baráti beszélge­tést folytatott a magyar állam­férfiakkal. Nasszer elnök nyilatkozata Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke budapesti tartózkodása során válaszolt a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának kérdéseire: KÉRDÉS: Hogyan érté­keli a Magyar Népköztársa­ság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti kap­csolatokat? VÁLASZ: Kapcsolataink ba­rátiak. Az Egyesült Arab Köz­társaság népe rokonszenwel tekint az önök népére, és úgy gondolom, hogy e rövid tartóz­kodásunk elmélyítette ezeket a kapcsolatokat. Megismerke­désünk. találkozásunk a Ma­gyar Népköztársaság felelős személyiségeivel is hozzájárult ehhez. Mint ismeretes, a két ország kulturális egyezményt kötött és kapcsolataink mind barátibbá válnak. KÉRDÉS: Mondhatna-e valamit a Szovjetunióban teendő látogatásáról, an­nak céljáról? VÁLASZ: A Szovjetuniót, a szovjet népet barátunknak te­kintjük — ez látogatásunk lé- I nyege. E látogatást már két éve terveztem, de akkor nem volt rá mód. Az a baráti ma­gatartás, amelyet a Szovjet­unió irántunk tanúsított, ugyancsak fő tényezője ennek a látogatásnak. Célunk, hogy minden területen erősítsük a két ország közötti baráti szá­lakat. KÉRDÉS: Hogyan látja az arab egység távlatait? VÁLASZ: Az arab nemzeti gondolat, az arab egység való­ban mindig népeink egyik fő célja volt. Az arab szolidari­tás pedig mindig lépcsőt jelen­tett az egység megvalósításá­hoz. Természetesen senki sem jósolhatja meg, hogyan való­sul meg az egység — ez az arab népek feladata. Végül Nasszer elnök az MTI munkatársának kérésére üze­netben üdvözölte a magyar né­pet: — Megragadom az alkalmat — mondotta —, hogy tolmá­csoljam az Egyesült Arab Köz­társaság népének baráti érzé­seit. Reméljük, hogy baráti kapcsolataink minden terüle­ten tovább fognak erősödni. Boldogságot, jólétet kíván a magyar népnek az egyiptomi, a szír nép — az egész Egyesült Arab Köztársaság népe. Nasszer megérkezett Moszkvába A Reuter iroda jelenti, hogy Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke kedden délelőtt TU—104- es repülőgépen 15 napos hiva­talos látogatásra megérkezett a Szovjetunió fővárosába. Munkavédelmi ankét o Pilisi Szénbánya Vállalatnál Munkavédelmi ankétot tar­tottak tegnap délután a pilisi bányászok. Az ankéton hang­súlyozták: míg a kapitaliz­musban a „mindenkit érhet baleset’’ elvét hirdetik, a mi szocialista társadalmunkban „senkit se érhessen baleset” a vezérelv. A részvevők egyöntetűen kifejezték: olyan helyzetet kell teremteni a bányában, a műhelyekben, minden mun­kahelyen, hogy a dolgozók biztonságosan, testi épségük veszélyeztetése nélkül végez­hessék el napi munkájukat. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy meg kell tanítani a dolgozókat munkájuk he­lyes elvégzése és a munkavé­delmi berendezések rendelte­tésszerű használatának fontos­ságára. Ebben nagy feladat hárul a szakszervezeti munkavédelmi felelősökre és a bányakörlé- ték szakvezetőire. Ezért a bá­nya igazgatósága balesetelhá­rítási versenyt hirdetett. A munkavédelmi felelősök ver­senyének első díja 300, má­sodik díja pedig 200 forint. A legjobb eredményt elérő szakvezető 500, a második 300, a harmadik 200 forint jutalmat kap az értékelés után. A pilisi szénbánya híradója, a Pilisi Bandika legutóbbi száma munkavédelmi felhí­vást közöl a bányászokhoz. A Kerekzátony-sziget a ráckevei Holt-Dunában. Itt van a híres kévéi horgászparadicsom Igen hosszú idő óta eldön­tetlenül folyik a vita a nyelv tudósai között arról, hogy he­lyénvaló-e az idegen szavak megtűrése az élő nyelvben, vagy pedig irtani kell őket könyörtelenül. Az egyik tábor arra esküszik, hogy a nyelv fejlődésében éppen úgy a bio­lógia törvényei érvényesülnek, mint egyéb eleven szervezet­ben, tehát szükségszerűen szív | magába idegen elemeket és I azokat vagy asszimilálja, vagy ! pedig — ha megemészthetet- i lennek bizonyulnak — kiveti j magából. Az ellentábor vi- ; szont a nyelv tisztaságát, ka- ; rakterét félti az idegen sza- ! vaktól és mindenáron mester- : ségesen készült kifejezésekkel ruházza fel az új fogalma­kat. Az eddigi kísérletek azt sej­tetik, hogy egyik tábornak sincs igaza, hogy az igazság valahol a középen rejtőzik, mint azt az alábbi történet is valószínűsíti. Közel hatvan évvel ezelőtt, pontosan 1896 márciusának első napján jelent meg Palágyi Menyhért új heti szemléjének, a Jelen­kornak első száma. Szép, ko­moly vállalkozásnak indult ez a színvonalas folyóirat, amely­nek nem kisebb ember, mint Vajda János, az akkor már nagybeteg költő volt a fő­munkatársa. A Jelenkor mindjárt legelső számában „Egy aranyat egy magyar szóért” címmel országos pá­lyázatot hirdetett, hogy ha­tékonyan részt vegyen a nyelv megtisztításáért indított küz­delemben. Egy-egy arany ju­talmat ígért azoknak, akik a pályázatban felsorolt harminc idegen szó helyett olyan szép hangzású, új magyar szót ajánlanak, amellyel az idegen szó jól helyettesíthető. Pá­lyázni akár új szóképzéssel, akár új összetétellel alkotott szavakkal lehetett. A felhívásnak hatalmas visszhangja támadt. A rövid határidőre nem kevesebb, mint 109 pályázat futott be, de a Vajda János elnökleté­vel megalakult bíráló bizott­ság csak tíz pályázót talált az arany-jutalomra érdemes­nek, aztán a megmaradt húsz idegen kifejezést újabb tízzel kiegészítve, meghosszabbítot­ta a pályázatot, majd ugyan­ezt még egyszer megismételte. A Jelenkor szerkesztőségébe hónapokon át valósággal özön­löttek a pályázatok. Most is bebizonyosodott, hogy a nyel­vészkedés a legnépszerűbb tudomány és annak minden­ki tudósa. Hosszú hónapokba telt, amíg a zsűri feldolgozta a tonnányi anyagot és meg- ho',la döntését. Egy-egy ara­nyat kaptak azok, akik a kö­vetkező idegen szavak helyett helyett, a nevezést is, de nem a tip helyett. Ellenben: Kissé útszéli (banális) kísér­let lenne átsugallni (sugge- rálni) a magaunt (blacdrt) vagy förmeteg (brüszk) közön, séget, akármilyen előképszerűi nek (programszerűnek) is lát­szik a vállalkozás, bármilyen hangos haszonhírt (reklámot) is csapnánk hozzá, hogy vál­lalja ezt a fajszólást (zsargont). Vagy hátmögi (obszkurus) cé. lókat sejtene mögötte, vagy az egészet nyelvészeti bohókánaSk (burlesizk) tekintené, és gerjes (pikáns) sördalokat (kuplékat) énekelve róla, ebhitű (cinikus) birokot (sportot) csinálna ab­ból, hogy csökönybe (sztrájk­ba) lépjen ellene. Szó ami szó, szinte kifür­készhetetlen törvényszerűségek működnek és érvényesülnek ezen a téren. Mert mi is le­hetne más a magyarázata an­nak, hogy például a telegram helyett olyan készségesen vállaltuk akár a táviratot, akár a sürgönyt, viszont a telefont semmi pénzért sem adnánk oda a távbeszélőért, vagy hogy néhai való jó Heltai Jenő bá- tyánfc nagyszerű mozi-ját olyan tüneményes gyorsasággal és készséggel öleltük kebelünkre a kinematográf. a kinő, vagy a bioszkóp helvett, hogy a förtelmes mozgóképszínház-r6\ ne is széliünk, de már a nem kevéssé találó és szellemes kürti-ját a világ minden kin­cséért sem öltötték volna höl­gyeink magukra a pozícióját rendületlenül tartó „gerjes” short helyett. m. L Az elutazás előtt a néphad­sereg díszszázada díszmenet­ben vonult el Nasszer elnök és kísérete előtt, majd a külön, repülőgép elindult Moszkva fe­lé. MAGAUNT SOROK egy hatvan év előtti magyarító pályázat gerjes eredményéről az alábbi magyar műszavakat ajánlották: Szubtilis — szálfinom, rek­lám — haszonhír, banális — útszéli, — triviális — alpári, cinikus — ebhitű, demagóg — tömegbujtó, pikáns — gerjes, obszkurus — hátmögi, blazirt — magaunt, brüszk — förme­teg, sport — bírok (ezt Vajda János ajánlotta), sablon — kapta, szalon — nagyház, kup­ié — sördal, bazár — vágyott, panorárpa — ezerlótó, zsargon — fajszólás, burleszk — bohó- kás, szuggerál — átsugall, il­luzórikus — délibábos, prog­ram — előkép, kongresszus — sereglés, plágium — oroz- mány, — deficit — hiánylat, tip — nevezés, refrén — visz- szatérő, korzó 1— pálya, kons­tatál — megállat, poén — csat­tanó. A mai olvasóban feltétlenül derültséget keltenek ezek az arannyal jutalmazott műsza­vak, amelyek hatvan évvel ez­előtt olyan naay sikert és tetszést arattak a zsűri tagjai körében, de amelyek közül az eleven nyelv vérkeringésébe csak nagyon kevés került. Az is merőben más értelemmel. Azóta pél­dául használjuk a kopta-fát, de csak a cipőnkben és nem a sablon helyett, a délibábost, de nem az illuzórikus helyett, az alpárit, de nem a triviális

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents