Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

•\ m» tíEcrti hírlap 1958. Április 29. kedd Megkezdődnek a társasutazások a Szovjetunióba Április végével elindul az első nagyobb ifjúsági turista csoport a Szovjetunióba. A ma­gyar fiatalok a 12 napos út so­rán megtekintik Kijev, Moszk­va nevezetességeit és baráti találkozókon vesznek részt. Az ifjú turisták a május 1-i ün­nepségeken már Moszkvában lesznek; Még egyszer a szövetkezeti felvásárlásról CfJJUn, Színház, ürodatanlA 5 Nem először emelünk szót lapunk hasábjain a szövetke­zeti felvásárlás helyes kiala­kítása érdekében. A múltban a begyűjtési rendszer gátolta, sőt több helyen elsorvasztotta a szövetkezeti felvásárlást, azt, hogy az egyéni parasztoktól a helyi földművesszövetkezet a napi áron vegye át a termel- vényeket, mezőgazdasági ter­ményeket. A múlt évben je­A KIS KOCSIS Pici a lő, pici a fiú is. Ezért értik meg oly jól egymást Egy ember kevés lpólydamásd 'községben az elmúlt héten kezdte meg a ta­lajmunka végzését a Vámos- mikolai Gépállomás Zetor trak­tora. A község lakói igen elé­gedettek a gépi munkával, amely gyors is, olcsó is, amel­lett kitűnő minőségű. Ez okoz­ta, hogy néhány nap alatt 30 mormáIholdnyi gépi munkára kötöttek szerződést a földmű­vesszövetkezettel. Kár, hogy nem használják ki azt a lehetőséget, hogy ked­vezményes szántásra kössenek szerződést, A községben ugyanis adva vannak a lehe­tőségek arra, hogy 2 km-es körzeten belül 12 holdnyi ta­lajmunkát végezzenek el a gé­pek. A Letkési Körzeti Föld­művesszövetkezet, amelyhez tartozik, az ipolydamásdi szö­vetkezet, nem óktatta ki meg­felelően megbízottját, és az i nem ismeri ezeket a lehetősé­geket. Persze, ez nemcsak raj­ta múlik. A megbízott egyben a szövetkezeti bolt vezetője is és nem tud kimenni minden esetben a végzett gépi munka minőségi átvételét ellenőrizni, a munkát átvenni. Még most sem késő más, több szabadidővel rendelkező embert megbízni a feladattal. Az eredményesebb munkát az is gátolja, hogy a gépállomás gyakran elviszi a földműves­szövetkezet rendelkezésére bo­csátott gépeket a községből. Ez pedig a földművesszövetke­zet hitelét rontja, az emberek rögtön azt mondják, hogy a földművesszövetkezet becsapta őket, holott éppen a szövetke­zet szeretné, ha megszűnnének ezek a panaszok. Herédy József mezőgazdász _ lentősen megváltozott a hely­zet, s a szövetkezetek szerző­dés útján biztosították az ex­porttervek teljesítését, a város áruval való ellátását. A két szerződő fél kölcsönösen pa­naszkodott egymásra. A ter­melőszövetkezetek vezetői, az egyénileg dolgozó parasztok a földművesszövetkezeteket, a MEZŐKERT hibáztatták, ha a nyakúkon maradt az áru. A felvásárló szervek pedig a termelőket szidták, ha azok nem szállították le a szerző­désben előírt időben és feltéte­lek szerűit a terményt. A har­madik érdekelt fél, a fogyasz­tó pedig szidta mindkét szer­ződő felet: a felvásárló szervet és a termelőt, mert az áru­hoz viszonylag drágán és ké­sőn jutott hozzá. Kétségtelen, hogy a gyümölcs- és zöldség­féléket nagyon megdrágította a közbeiktatott szerv, amely lényegében csak diszponálta az árut, megnehezítette a szál­lítást és ami a legfőbb, meg­drágította az árakat. A földművesszövetkezet ke­retébe olvadt a ZÖLDÉRT és a felvásárlást mint szövetke­zet végzi a földművesszövet­kezeti apparátus bevonásával. Ezáltal a felvásárlási appará­tus működése egyszerűbbé vált az adminisztráció egy­szerűsítésével mintegy 800 ezer forint megtakarítást ér­tek el. Az új felvásárlási szö­vetkezeti központ közvetlenül diszponálja a termelőktől a7 árut és juttatja el a fogyasz­tókhoz, így olcsóbban kapja meg a fogyasztó a gyümölcs és zöldségfélét és gyorsabban jut hozzá, tehát friss állapot ban. Lényeges, hogy a termelő betartsa a szerződést és a meg­határozott időben leszállítsa termelvényét a földművesszö­vetkezet felvásárlójának, hogy az idejében el tudja juttatni a vásárlóhoz. A szerződés két­oldalú. s ennek betartása mindkét aláíróra kötelező A szövetkezeti felvásárlók is gondoskodjanak arról, hogy | legyen elegendő göngyöleg, | szállítóeszköz, hogy a szezon- 1 ban, amikor legtöbb zöldség, | gyümölcs kerül szállításraw feJ | legyenek készülve. A szövetkezeti, szerződéses | felvásárlás másik gátja a me- 1 gyénkben eluralkodott speku- I láció. A főváros szívó ha- 1 tása a budapesti kiskereskedő- | kön túl rendkívül nagy szám- | ban csábítja megyénk terű- 1 letére a spekuláns, kupec ele- | metoet. Ez a tevékenység a | jövőben még fokozódik, mert | az országos operatív bizottság \ határozata értelmében a bu - § dapesti kiskereskedők csak 1 Pest megye területén vásárol- | hatnak mezőgazdasági termé- | keket. A spekuláns elemeit | nemcsak a piacokon vásárol- | hatják fel a termelői árukat | hanem felkeresik a termelőket | saját lakásukon és ott kötik | az üzletet. Lehet, hogy pillanatnyilas | az eladónak előnyösebb, ha a 1 spekulánsnak adja el áruját 1 de nem előnyös egész term» 1 lői tevékenységére, mert a» | ilyen termelő elveszti a bizal- | mat, s a jövőben a szövetkezeti | felvásárlók nem szívesen köt | nek vele szerződést. A terme- | lőnek is érdeke tehát, hogv | a szövetkezeti felvásárlók igé 1 nyeit elégítse ki és megfeleli | minőségi árut biztosítson, | amelyet különben a szerződés | is előír. Csak a kölcsönös együttműkö- | des hozhat sikert. A primőr- f áru felvásárlása már meg- | kezdődött és ahogyan az idő | javul, ugyanúgy nő a felvásár- | lásra kerülő áruk tömege. A | felvásárlók gondoskodjamík | megfelelő szállítóeszközökről, f raktárakról, a termelők pedig | jő minőségű áruról. Ha a szer- \ ződést mindkét fél betartja, i akkor megszűnnek azok a \ panaszok, amelyek a múltban | a felvásárlási munkát kísér- | ték. A fogyasztók pedig jó | minőségű, friss termelvény- | hez és terményhez jutnak. APÁK és FIÚK Jelenet a rövidesen bemutatásra kerülő Apák és fiúk című új olasz filmből mNtitfiimiiiiiiiiiiiiiinniiiiiimmmiiiiimiimiiitiitiiiiiiiium Színházi este Tápiógyörgyén T EGY HÓNAP MÚLVA — MÁJUS 23-ÁN — NYITJÁK A BUDAPESTI IPARI VÁSÁRT Alig néhány hét már s is­mét megnyílnak a látogatók százezrei előtt az ipari vásár kapui. A legnagyobb erőfeszí­téssel folynak a munkálatok, hogy a megnyitás napjára az előkészületek minden vonalon befejezést nyerjenek s a láto­gatók valóban kellemes, hasz­nos és értékes benyomásokkal A tavalyinál hetvenezerrel több villanyórát gyárt a hazai szükséglet kielégítésére a Ganz Árammérőgyár A faluvillamosításnak eddig egyik legfőbb fékezője volt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő árammérő. A hely­zet ebben az évben számotte­vően javult, mert a Ganz Árammérőgyár a tavalyinál hetvenezerrel több árammérőt I készít a belföldi szükségletek I kielégítésére. A nagyarányú termelésnövekedést a gyárban minden jelentősebb beruházás ! nélkül, műszaki és szervezeti j intézkedésekkel valósítják I meg. gazdagodva hagyhassák el a vásár színhelyét. Biztosítva van újra az utazások tekinté­lyes kedvezménye a vidéki látogatók számára. Értékes fő­nyereményekkel, nagy és kis nyereményekkel járó tárgy­sorsjáték is várja a látogató­kat. Gondoskodás történik a különféle szórakozásokról is amennyiben divatbemutatók, televíziós felvételek, repülő­gép-séták, várost megtekintő autóbuszjáratok is rendelke­zésére fognak állni a látoga­tóknak. A hazai nagyipari, a szövetkezeti, tanácsi vállala­tok és kisipari készítmények szokatlan gazdagsággal vonul­nak fel az idei vásárra. Ugyancsak gazdag és színes anyagot juttatnak el a vásár­ra a résztvevő baráti államok, i éspedig a Szovjetunió, Kína,! Lengyelország, a Német De-1 mokratikus Köztársaság és j Románia. Ugyancsak gondos-! kodás történik a vásár zsúfolt- j ságának enyhítésére is, ameny- i nyiben a vásár este 10 óráig,! ragyogó fényárban tartja i nyitva kapuit s a járművek! nagy sokasága várja majd a! látogatókat a záróra után. A i vásár gondoskodása arra is i kiterjed, hogy a vásár terüle­tén külön pihenők és gusztusos bő választékú és mérsékelt árú étkező lehetőségek, bárok, kávéházak várjanak a vendé­gekre, s a temérdek látnivaló mellett is minél kevésbé fá­rasztó jellege legyen a vásári sétának. A KICSINY falura ráborult az este. A házak apró üveg­szemei mögött kigyúl a lám­pák vajsárga fénye, s az utcák­ra rátelepszik a csend. Csak a Tápió mormolja egyhangú dalát. Szombat este van. A ven­dég, aki nyolc óra tájt érkezik, először azt hinné, a kicsiny házakba költözött az élet, meg esetleg a kocsmába. De nem. A kultúrotthon vala­mennyi ablaka fényesen vilá­got. Színház lesz ma itt. A szomszédos Tápiószele község­ből érkeztek a színjátszók: Csíki Gergely Nagymama cí­mű zenés vígjátékát adják majd elő. A nagyterembe egymás után érkeznek az emberek. Igaz, többségük megkésve, de mire megszólal az előadás kezdetét jelző csengettyűszó, majd minden szék gazdára talál. A zenekar rázendít — a tápiószelei pedagógusokból alakúit — aztán felgördül a függöny, s egy csapatra való üde, bájos intézeti leány csivi- tel máris ott a színpadon. Sugdolódznak, énekelnek, s az új franciatanár érkezését vár­ják, valahogy, olyasfélekép­pen, ahogyan az író elképzel­te. A SZÍNDARAB meséje egy letűnt kor szellemét idézi. Grófok és bárók libbennek a színfalak elé s egy apró tanul­ság köré bonyolódik a játék: a szerelemben nem a pénz, a ; vagyon, a rang a legfontosabb, ! hanem a két egymásratalált \ fiatal igaz, őszinte vonzalma. De vajon áll ez a tanulság a mi társadalmunkra is? Álta­lánosságban már elvesztette érvényét, ha olykor-olykor még találkozunk is vele, bár sokkal szerényebb keretek kö­zött. így a Nagymama ma már csak könnyed, szórakoz­tató vígjáték és semmi más. Három kedves, derűs órát sze­rez a nézőnek. S ez sem lebe­csülendő dolog. De vajon elég­séges ez a célkitűzés egyma­gában? Különösképpen akkor, ha ez a színdarab a tápiószelei színjátszók bemutatkozása új­jáalakulásuk óta. ügy gondol­juk, nem. Elsősorban a mai élet problematikáját tükröző témák felé kellene fordulniok. AZ EGYÜTTES minden tőle telhetőt elkövetett, hogy hite­lesen tolmácsolja az író mon­danivalóját. Elsősorban Frank Sándor játékát kell megdi­csérnünk, aki Tódorka Szilárd tanár úr szerepében jól for­málta meg az egyszerű, min­denkitől függő kisetnb'ér~alak- ját. Utána nyomban az egy­szerű parasztasszony, Trézsi néni szerepét játszó Lévai Mária játéka következik. Affé­le tenyeres-talpas, szókimondó, hús-vér parasztasszonyt alakí­tott, s talán ezért is férkőzött oly közel a nézők sziliéhez. A Nagymama, sikert aratott Tápiógyörgyén, s az emberek jókedvűen indultak hazafelé. Reméljük, hogy a tápiószelei színjátszók a jövőben is még számos derűs, kellemes órát szereznek majd községük, s a környező falvak dolgozóinak. (prukner) iiiiiiifimiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiii Mórícz-mű Budaörsön j z már megszokott dolog, jtL hogy a vidéki éttermek­ben a szakácsok mindig nők. így valahogy családiasabb a hangulat is, no meg az étel íze is. Ha valakire azt mond­ják, hogy ő a szakácsnő, külö­nösen nagy étteremben, mint Abonyban is, a szövetkezet Kossuth-éttermében, egy már nem éppen bakfis korú s nem is nádszál derekú asszonyt, szakácsnőt képzelünk el. így jártunk a minap Abonyban. Társaságunkban volt egy hi­res ínyenc hírében álló bará­tunk, aki elhatározta, saját receptje szerint főzött vacso­rával vendégel meg bennün­ket. Megkérdezte az üzletveze­tőtől, Szénási Istvántól, lehet­séges-e, hogy a szakácsnő el­készítse, amit ő kér, egyéni recept szerint. Az igenlő vá­lasz után kérte a szakácsnőt. A hűs tavaszi estén langyos sörünket iszogattuk, amikor fiatal, darázs derekú, csinos lány lépett asztalunkhoz, fehér köpenyben, fején hófehér fej­kendővel. Bemutatkozott: Hajzlinszki Erzsébet vagyok, az étterem vezető szakácsa, önök hívattak? /\ tí^enliétéves vezető szakácsnő Barátunk meglepetve nézett rá, s szeme a mosolygó üzlet­vezetőt kereste. Ez lenne az? Hiszen ez túl fiatal ahhoz, hogy az étterem vezető szaká­csa legyen. Tréfát gyanított, s megkérdezte a fiatal lánytól, hány éves. Mikor meghallotta, hogy még ez évben betölti a 18. évét, csak fütty entett egyet. Körülnézett, gondolt egyet, s belement (ahogy ő gondolta) a tréfába. Valami fi­nomat kért, nem merte rá­bízni saját receptjét, hisz oly fiatal még szegény, no meg, ha ő készít valami nagyon íz­letes ételt, az biztosan jó lesz. A mosolygós arcú, félénknek látszó kis szakácsnő elment, birodalmába, a konyhára, s ígérte, hogy rövidesen kiildi az ételt. Alighogy elment a szakács­nő, a kis Erzsiké, barátunk az üzletvezetőt hivatta, s alapo­san kifaggatta. Kiderült, hogy Erzsiké egy éve került ki a SZÖVOSZ iskolából, s március elseje óta vezeti az étterem konyháját. Naponta átlag száz személyre főz a kis szakács­nő, egy abonyi özvegyasszony leánya. M eglepetést keltett Abony­ban is, amikor őt bízták meg az étterem vezetésével. Ám nem csalódtak benne sem a vendégek, sem a szövetke­zet. Fiatalos lendülettel dolgo­zik, szívét-lelkét beleviszi az ételekbe. S ezt az étterem ven­dégei méltányolják is. Különö­sen azóta, hogy a megyei föld­művesszövetkezeti szakácsok versenyén — az erős mezőny­ben — a harmadik helyen végzett, oklevelet, s pénzjutal­mat is kapott. Jelenleg ő a megye legfiatalabb szakácsnő­je. Míg a csaknem órás beszél­getés tartott, elkészült a re­mekmű. A pincér nagy tál­ban, ízlésesen elhelyezett, bor­ban párolt, egyben sült tavaszi csirkét tett az asztalra, zöld­borsós rizskörettel, morzsával. sült karfiollal s vegyes kom- \ póttal. Barátunk munkához \ látott, felszeletelte a csirkét, i mindenkinek tett a tányérjára\ s elsőnek látott hozzá a falato- \ záshoz. Amint lenyelte az elsői falatot, felállt az asztaltól, s\ kisietett. Megrökönyödve pil- j lantottunk utána. Vajon mii ütött belé? Hiszen a vacsora! — ha szabad így mondani —1 isteni finom volt. De már visz- j sza is tért, gyorsan leült he-\ lyére s jóízűen elfogyasztotta] a tányérjára kitett ételt. Csak] aztán nézett ránk, s válaszolt ] arra, hol volt. „A konyhában] voltam, gratulálni a szakács­nőnek”. Hát így történt első találko­zásunk a megye legfiatalabb szakácsnőjével, aki egy csa­pásra, fontosabban egy főzés­re meghódított mindannyiun­kat. Már a főváros fényei is feltűntek, amikor barátunk még mindig a szakácsnőről beszélt, s arról, hol főzesse meg legközelebb azt a kitűnő vacsorát, melynek receptjét is elkérte Hajzlinszki Erzsébet­től, a 17 éves abonyi vezető szakácsnőtől. — cs — „Légy jó, fiam! Légy jó : mindhalálig/“ Zsúfolásig meg- ; telt teremben, néma csendben : hangzanak Nyilas Misi szavai. !A színpadon piros arcú, csillo- i gó szemű kisfiú áll, a komoly í nagyszakállú tanárurak között, ; akik valójában maguk is kis- I diákok. A budaörsi általános fiúisko- | la irodalmi szakköre Móricz | Zsigmond emlékünnepélyt ren- jdezett és ennek keretében ad- ! ták elő a Légy jó mindhalálig ieimű darabot. 1 — Idén, ez már az ötödik I emlékestünk. Vörösmartyról, \ Aranyról, Adyról és József | Attiláról rendeztünk már I előadást. A mostani bevé- I telt a könyvtár bővíté- ! sere fordítjuk — mondta | Keszthelyi Andor igazgatóhe- ! lyettes, a szakkör vezetője. 1 Harminc lelkes, irodalmat és | szín játszást kedvelő tagja van | a szakkörnek. Tehetségükről |és ügyességükről most, az elő- fadás alkalmával bizonyságot | tettek. Nagy szeretettel és át­éléssel játszották a magyar 1 irodalom egyik legkedvesebb | alakjának, a felnőttekben csa- § lódott tiszta szívű Nyilas Mi. isinek történetét. Misi naiv, | gyermeki lelkében nagy viha- I rok dúlnak: a jóságot és igaz- ! Ságot keresi, de helyette álnok- I Ságot és meg nem értést talál. 1 Móricz regénye inkább a fel- ! nőiteknek szól. mint a gyere- ! keknek. Mégis ez a kis színész- ! gárda megértette és hűségesen | tolmácsolta azt, amit az iró da­rabjával ki akart fejezni. 5 Nyilas Misi szerepét a nyol­cadikos Vermes István játszot­ta. Egyéniségének és tehetségé­nek nagyszerűen megfelelt a csalódott, szerény kisfiú alakja. A nagy jelenetekben néha sie­tett, de szerepét mindvégig mélyen átélte. Sok fáradságos munkának és próbának az eredménye ez. Természetesen kisebb zökkenők még így is akadtak: egy-egy mesterkél- tebb hang, vagy mozdulat itt- ott előfordult. De mindez nem vont le semmit az előadás ér­tékéből. A rendezés és a sze­replők betanítása Keszthelyi Andor érdeme. Felnőttek, gyerekek össze­fogtak, hogy az előadás sike­rüljön. A díszleteket néhány tanár festette, a bútorokat a szereplők otthonról hozták. A nehezebb szerepet pedig fel­nőttek játszották. Bandur igaz­gató úr a szerepben is igazga­tót játszott, ezzel is emelve az előadás színvonalát. Tömösvári Zsigmond édesanyja Török né­ni szerepét vállalta, az iskola gondnoka pedig Pósalaky urat alakította. A Légy jó mindhaláligot ti- zenhárom-tizennégyéves fiúk adták elő. Csintalan gyerekek még, de már telve friss tervek­kel. Megszerették az irodalmat és művészetet és ezzel megta­lálták az élet szépségét. A2 egyik színész, a másik vegyész- mérnök, a harmadik technikus akar lenni. De bárhová kerül­jenek az életben, a most elját­szott színdarabot nem fogják elfelejteni és talán nem felej­tik el ezt sem: „Légy jó mind­halálig!“ Matczkó Emma I

Next

/
Thumbnails
Contents