Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

4 '^Círlap 1958. ÁPRILIS 25. PÉNTEK Gasztronómiai meglepetések a Budapesti Ipari Vásáron Abonyban szeretik a kultúrát A rövidesen megnyíló Bu­dapesti Ipari Vásáron termé­szetesen a vendéglátóipar is részt vesz. S mivel ilyen vá­sár a kiállítók fejlődését is dokumentálja, ilyen értelem­ben készül a bemutatóra a vendéglátóipar is. Üjszerű lesz a tejvendéglő, amelyet a Pest—Budai Vendéglátóipari Vállalat állít fel. Itt, akárcsak a kiskocsmákban, „fröccsöz- ni” lehet tejjel és tejszínhab­bal. Az Étterni és Büfé Válla­lat modern pavilont állít fel, ahol különféle hidegkonyhai ínyencségeket találnak majd a látogatók. A Vörösmarty Cukrászda a Vajdahunyad vár mellett foglalja el majd a he­lyét. Étterme is lesz a vásár­nak, ahol egyszere több száz személyt tudnak kiszolgálni. Itt ételkülönlegességek; jelen­tik az újdonságokat. Lavszan, az új szovjet műroat Lavszannak hívják azt az új műrostot, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia egyik laboratóriumában állítottak elő. Az új műrost ötszörié erő­sebb, mint a gyapjú. Gyártási anyagalapját a kőszén és az olaj feldolgozása során kelet­kező melléktermékekből kap­ják; Az új műrost ellenáll a savak hatásának, s nem tesz benne kárt sem a méleg, sem pedig a napfény. A Szovjetunió textilipari üzemeiben már hozzáláttak a textilanyagok gyártásához a lavszan nevű mőrostból. Angol turisták érkeznek Budapestre Az IBUSZ az angol utazási Irodákkal kötött megállapo­dást, amelynek alapján több turistacsoport látogat el Bu­dapestre. A turisták első cso­portja május 5-én érkezik, utána folyamatosan jön a töb­bi csoport is. Vérátömlesztés lehűtéssel Dr; Ujama nevű japán or­vos bátor közbelépéssel men­tette meg egy világítógázzal megmórgezett asszony életét. A pácienst jéggel vette körül, ilymódon 32,5 Celsius fokra csökkentette hőmérsékletét, öt percen belül a megmérgezett vér egynegyedét távolította el testéből és ugyanakkor a be­teg ereibe ezer köbcentiméter vért adott be. Néhány gyümölcsfa már fel. öltötte menyasszonyi ruháját az a'bonyi kertekben, s az ut­cai pocsolyák tükre megkettőzi a szép tavaszi képet. A tavaszi hangulatot még fokozza a kis­fiúk és kislányok vidám csa­pata. A takaros embercse­meték a közeli iskolákból jön­nék, hátukon, vagy a kezükben iskolatáska. Egyik-másiknak még komoly hegedűtök is. Abony egyik büszkesége a ze­neiskola. Ez az első községi ze­neiskola az országban. Három évvel ezelőtt nyílt meg és je­lenleg már 400 tanulója van, ami nagy szó, hiszen a község lélekszáma nem éri el a húsz­ezret, az iskolaköteleseké 1600, tehát az abonyi iskolások 25 százaléka jár zeneiskolába. Úgy látszik, Abony leginkább földműves népének kedve van a muzsikához. A levitézlett földesurak hajdani jobbágyai­nak ivadékai a hegedű, zongo­ra, nagybőgő, brácsa és a fúvós hangszerek között választhat­nak ebben az iskolában, amelynek élén Szabó Sándor igazgató áll, a Hazafias Nép­front abonyi szervezetének el­nöke; Szép, tágas hajléka van a kultúrotthonnak, de az igazi élet még nem alakult ki ben­ne. Helyiségei napközben üre­sek, csak estefelé észlelhető bennük némi mozgás. A szak­osztályokat már megszervez­ték, mégpedig a község adott­ságainak megfelelően. Az abo- nyiak lelkes méhészek, eddig is 600—800 méhcsaládot tar­tottak házuk táján, de bizony csak a hagyományos módsze­rekkel méhészkedtek. A kul- túrotthonban megalakult és 26 taggal működő méhészszak­kör most arra törekszik, hogy a modern méhészkedés mód­szereit alkalmazzák az abonyi méhészek is. Bíznak abban, hogy a méhészkedés Abony la­kosságát számottevő jövede­lemhez juttatja. Harminchárom tagja van a szabás-varrás szakkörnek. Az abonyi nők ősidők óta igen ügyesen bánnak a tűvel. Most folyik a szervezkedés, amely­nek az a célja, hogy háziipari szövetkezetbe tömörítse az abonyi asszonyokat. Ugyan, csak népszerű a kézimunka is Abonyban. A kézimunka szak­körnek 56 tagja van. Az abonyi fiatalság feltűnő szeretettel érdeklődik a képző­művészet iránt. A képzőmű­vész szakkör 12 tagja szorgal­masan látogatja Horváth Jó­zsef tanfolyamát, ahol a grafi­ka és a festészet alapelemeivel ismekedik. A fotoszakkömek 12 tagja van. Ugyanannyi a báb-szakkörnek, amely kéthó- naponként bábjáték előadáso­I 'qiiiiimmimmiHiiiiiiiiii|titNttiiHm!tNiim}iiiiiiiiiHtmiiiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiimniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiniii| Csemrő és Feiső-Csemő nem ugyanaz j a napokban rézgálicot kapott a Csemői Földmű- § AL vesszövetkezet. Várták nagyon a jelzett időben, | | de csak nem akart megérkezni eredeti rendeltetési | | helyére. Ugyanis a szövetkezet irodái és mütrágya-te- | 1 lepe Felső-Csemőn van, ami a Csemőnek nevezett vas- § I úti állomástól jó 3 kilométerre van. Nem először for- | 1 dúl elő, hogy a Csemői Földművesszövetkezetnek cím- | | zett vasúti szállítmányok csak 500—600 forintos külön | | fuvarköltséggel jutnak el a címzetthez. Mondhatná valaki, hogy címeztesse pontosabban § I a földművesszövetkezet szállítmányait. Igen, de ők a I | megrendelés feladásakor - feltüntetik, hogy az árut § | Felső-Csemő vasútállomáson kell leadni, napirenden | I vannak a félreértések. Érthető, ha így késedelmet szén- | 1 ved egyes vasúton, vagy postán érkező cikkek elosz- | I tósa, nem is beszélve a külön fuvar költségeiről. A vasút ugyan tudja, hogy a földművesszövetkezet | | címére érkező vagonokat Felső-Csemőn kell átadni, 1 | mégis tartja magát a fuvarlevélhez, Csemőn leakaszt- | 1 ják a vagonokat, s nem hajlandók azt 3 kilométerrel § | odébb szállítani. Lehet, maguk szemszögéből nézve | 1 igazuk van, szabályosan járnak el, azonban mint ki- \ | vételre találhatnának megoldást. .................................................................................................................. k át rendez. Most alakult meg a színjátszó szakkör és hama­rosan be is mutatkozik az abo­nyi közönségnek. A zeneiskola mellett Abony büszke száztagú művészegyüt­tesére is, amely az ének-, ze­ne. és tánckultúra szolgálatá­ban értékes eredményeket ért el és megkapta a „Szocialista kultúráért“ kitüntetést is. Kéthetenként a Szigligeti és a Faluszínház együttese színi­előadásokat rendez Abonyban. A jegyek ezekre az előadások­ra pillanatok alatt mindig el­kelnek elővételben és így a színészek telt házak előtt pro­dukálják művészetüket. A községi tanács anyakönyv­vezetője, Győré Pál, aki ko­moly elfoglaltságot jelentő hi­vatala mellett ellátja a kultúr­otthon hivatali tisztjét is, köz­ben pedig azon fáradozik, hogy megteremtse az abonyi tájmúzeum alapját. Mert Abony múzeumot is szeretne. Győré Pál szorgalmasan bújja a levéltárakat és kutatja az Abony múltjára vonatkozó adatokat. Már két érdekes ok­mánynak bukkant a nyomára. Az egyik Mária Terézia ado­mánylevele, amely vásárok tartására adott Abony község­nek jogot, a másik pedig II. Rákóczi Ferenc oltalomlevele Abony számára. Maguk az eredeti okmányok még nem kerültek elő, de a szorgalmas kutató már talált útmutató utalásokat rájuk. Gyűjti Abony néprajzi adatait is és hatalmas fényképgyűjteményt állított össze az abonyi népéletről. Abony neve nem sokszor szerepel az ország történelmé­ben. A szabadságharc alatt a szolnoki csata után itt vonul­tak keresztül Perczel Mór ha­dai. Kossuth Lajos toborzó kőrútján Abonyba is eljutott és egyik nagysikerű toborzóbe. szédét az abonyi községháza előtt mondotta el olyan nagy hatással, hogy az abonyi fiatal­ság tömegesen jelentkezett utána a forradalom lobogója alá. Van Abonynak egy, még földerítésre váró irodalomtör­téneti nevezetessége is. A száj- hagyomány szerint egy abonyi házban, a Nagykőrösi út 10. szám alatt született az ifjabb Dumas Sándor. Hogy mi a tör­ténelmi alapja ennek az abo­nyi legendának, azt egyelőre nem lehet tudni. Az abonyiak mindenesetre hisznek benne; Azt lépten-nyomon érzi a lá­togató, hogy Abony levegőjé­ben nagy akarások feszülnek. Fejlődni, haladni szeretne ez a nagykiterjedésű község gazda­sági, de kulturális téren is. Szomjazza és szereti a kultú­rát, fogékony iránta, lelkesedik és szívesen áldoz is érte. Magyar László Készül az országos talajtérkép Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet debre­ceni osztálya dr. Arany Sán­dor, Kossuth-díjas professzor vezetésével a Keleti Főcsatorna felépültével elkészítette száz­kilométer hosszúságban annak a területnek a talajtérképét, amelyet az ország egyik leg­aszályosabb vidékén, a Tisza vizével öntöznek. Kétszáznegy­venezer hold területet térké­peztek és minősítettek a tisza- löki öntöző rendszerben, s az OMMI debreceni osztályának kezdeményezésére készítették el a Hajdu-Bihar megyei — köztük a hortobágyi állami gazdaságok üzemi térképeit is. Az OMMI debreceni osztá­lyának kutatói és szakemberei hozzákezdtek az országos ta­lajtérkép rájuk eső részének elkészítéséhez. Községenként tízholdas parcellánként vizs­gálják másfél méter mélységig a talajt és ez eredményeket térképre rögzítik; Kunhegyes határában el is készült a tér­kép első részlete, mintegy 36 000 holdról. A különböző színű és árnyalatú térkép nem­csak a különböző talajfélesége­ket mutatja szemléltetően, ha­nem a talajokat termelési érté­kük szerint is osztályozza. Hatszázezer forint jutalom az állami gazdasági termelési versenyek legjobbjainak Az állami gazdaságok fő­igazgatója és a MEDOSZ el­nöksége együttes felhívással fordult az állami gazdaságok dolgozóihoz az 1958. évi terv­feladatok sikeres teljesítése ér­dekében. A felhívás javasolja, hogy minden gazdaság adottságai­nak megfelelően alakítsa ki a szocialista munkaverseny for­máit és az 1958. évi terveket tartsa szem előtt a versenyfel­adatok meghatározásánál. Néhány olyan területen, ahol az idén az állami gazda­ságoknak a legnagyobb fejlő­dést kell elérniük, a főigaz­gatóság és a MEDOSZ orszá­gos versenyt indít. így az or­szágos kukoricatenmesztési verseny célja az átlagtermés fokozásán kívül, hogy a gazda­ságok jelentős mennyiségű hibridkukoricavetőmagot jó minőségben termesszenek. A cukorrépa-hozamok növelésé­re is országos verseny indul. Az állattenyésztők a III. or­szágos tejtermelési és a II. or­szágos gyapjútermelési ver­seny mellett összemérik tudá­sukat az egy kiló sertéshús elő­állításáért, minél kevesebb ta­karmány felhasználásával és a hizlalási költség csökkentésé­ért. Országos mozgalom indul a baromfihús termelési terv túl­teljesítéséért és a költségek csökkentéséért. Az országos versenyek jutal­mazására a főigazgatóság és a MEDOSZ 600 000 forintot tű­zött ki, amelyből 450 000-et a termelési igazgatóságok kap­nak kézihez és a helyi viszo­nyok ismeretében osztanak szét az egyes tájegységek győz­tesei között, Majdnem azt mondhatnák, hogy a rózsa egyidős az emberrel. Már Cleopátráról feljegyezték, hogy szerelmese volt a rózsának, any- nyira, hogy szobáinak padlóit rózsaszirmokkal hintette be, majd azon feszített hálón valósággal 11- latszőnyegen járt-kelt. Néró csá­szár meg egy tonna aranyat fize­tett egy téli lakomára Egyiptomba hozott rózsarakományért. Később azt is kiderítették, hogy a termése sok C-vitamint tartalmaz és a szir­maiból rózsaolajat lehet nyerni. Napjainkban különösen Bulgária számára jelent nagy bevételt a rózsaolaj nyerés, hiszen az ott ter­melt rózsából világhíres rózsa­olajat sajtolnak. Hazánkban inkább csak a kis­kertek díszítésére használják a ná­lunk meghonosodott rózsafajtákat. Nincs is szebb kiskert a rózsafával díszítettnél. Csak hát gyakran jo­gosan panaszkodnak a virágked- velö háziasszonyok, hogy bizony nehéz rózsát telepíteni és még ne­hezebb a rózsafát évről évre meg­tartani. Bizonyos, hogy ebben sze­repet játszik a rózsafa érzékeny­sége mind a talaj, mind az éghaj­lat iránt. Különösen a_z a fontos, hogy kötöttebb, agyagosabb földbe ültessük a rózsafákat. Ha tehát valaki homokos vidéken lakik, ak­kor csak abban az esetben telepít­sen rózsát, ha a közeli folyómeder­ből agyagos földet tud szerezni a rózsái számára. Ami pedig a gon­dozását illeti: az Idei szokatlan hi­deg március után, a kitakarás után, mielőbb metsszük meg a töveket. Magát a metszést befolyásolja a talaj tápanyagtartalma, de az ég­hajlat is. Ne felejtsük el, hogy a tápanyag mindig a csúcs felé igyekszik, vagyis a felső rügyek hajtanak ki leghamarabb. A túl- rövid metszés után előfordulhat, hogy a fiatal hajtások az esetleges májusi fagyok következtében el­pusztulnak. A szakemberek sze­rint legjobb az erősen növő fajtá­kat 4—5 szemre, a gyengén növő- ket 2_3 szemre metszeni. A met­szést mindig a rügy fölött 2—3 cm-re végezzük. Ami a futórózsát Illeti most van az Ideje, hogy al- távolítsuk róluk az elöregedett vesszőket. A visszavágásnál ügyeljünk a rózsafa formájára, hiszen a hajtás növekedésének iránya mindig a rügy állását követi. Ezért tanácsos a rózsát kifele álló rügyre metsze­ni. Végül ha valaki kertészetből vásárol rózsafát: azt 50—60 cm-es sor és tőtávolságra telepítse.-—CJiilni, SziiiliÄz, Qródalúm—2 VASVIRÁG I címmel új magyar film kerül a .jövő héten a mozik mű- ! sorára. Főszereplői Töröcsik Mari, Avar János és Várkonyi I Zoltán. Ezzel a filmmel veszünk részt az idei cannes-i filmfesztiválon NiiiHHtMmmummimiittiiimiiiHiniiiiiiiimmiiiimiNmmti Magyar hangverseny Párizsban 1 Szombaton számunkra je- |lentős zenei esemény színhelye | lesz Páris. A híres Pleyel- ! teremben, mely eddig főként 1 arról volt nevezetes, hogy va- I lamikor itt játszott Liszt és | Chopin, most a Magyar Rádió | száztagú szimfonikus zene- I kara ad hangversenyt. A ki- 1 tűnő magyar művészek egész | sorából álló zenei hadsereget | Lehel György, ennek a zene- ! karnak egyik nevelője, az új 1 magyar karmesternemzedék 1 legkiválóbb képviselője ve- ! zényli. A hangversenyt a bu- 1 dapesti rádió is közvetíti; | Amikor e cikk íródott, még I javában folytak a próbák a I Magyar Rádió falai között és | Lehel Györgyöt csak ebédszü- i netben sikerül kiragadni a | művészi munka lázas ütemé- ! bői, hogy nyilatkozzon a zene- ! kar nyugati útjáról s — bár- 1 milyen szerényen is — saját | magáról; 1 — 1947-ben kerültem a rá­! dióhoz, mint karmester — 1 mondja Lehel György. — Ak- 1 kor 21 éves voltam. Könnyű a | számítás: ma 32 éves vagyok, | tele reménységgel, kedvvel, 1 tervvel. Tanítómestereim Ka- ! dósa Pál és Somogyi Miklós | voltak. Eddigi pályafutásom 1 alatt több száz hangversenyt | vezényeltem, 1950 óta rendsze- ! résén szerepeltem Romániá- i ban, Lengyelországban és 1 Csehszlovákiában is. Tíz-egy- ! néhány zenekari hangverse­nyemről hanglemez is készült. 11955-ben Liszt Ferenc-díjat | kaptam; 1 — Mit vezényelt a legszíve- ! sebben, mi a célkitűzése? | — Az elmúlt esztendők fo­lyamán nagyon sok új magyar | művet mutattam be, és to- ivábbra is ezt tartom felada- I tómnak. Természetesen nem | válogatás nélkül. Elvem: ját­szani mindent, ami jó és ami — a legfrissebb. —Mi szerepel párisi műso­rukon? — ‘Mozarttól a mai magyar zenéig olyan hatalmas, átfogó műsort mutatunk be, amely egy zenekar minden képessé­gét próbára teszi. A hangver­seny keretén belül Beethoven és Brahms legszebb alkotásait is megszólaltatjuk. A fény­pontnak mégis egy magyar ze­nei ősbemutafó ígérkezik. Pá- risban csendülnek majd fel először a Magyar Rádió ze­nekarának tolmácsolásában Lajtha László Hetedik Szim­fóniájának akkordjai; Lehel György nagyon büszke a zenekarra. — 1945-ben alakult meg. Sok évi munka árán igen ma­gas színvonalú művészi együt­tessé fejlődött. 1948-ban Len­gyelországban járt. Azóta csak itthon dolgozott, de az éter hullámain keresztül is vala­mennyire már megismerhették képességeit a világ zenehall­gatói. A Magyar Rádió zene­karának dicsőségére szolgál, hogy eddigi belföldi szereplé­sei alatt is olyan vendégkar­mesterek vezényelték, mint Klemperer, Zecchi, Anoszov, Rossi és Georgescu. Búcsúzóul mondja: — Tíz év óta ez az első eset, hogy külföldre megyünik. Az elmúlt húsz év alatt ma­gyar szimfonikus zenekar nem játszott nyugat-európai metro­polisban. Ügy érzem, mintha most mi, muzsikusok is ke­zünkbe vettük volna a béke ügyét. Lehetséges ez? A zene mindenki szívéhez utat talál. Csodálatosan szép küldetés;.. Azt hiszem, hogy életemben most először ezért van lámpa­lázam ! . Kalotai Gábor NiitiiiiiniiiiiiiiiiitmitHifiimiiiitftmiiitiiiiiiiiitiiiniiiiiiiiiiiiiiu (7­ILMHÍRADÓ ................................. J OSHUA LOGAN új filmjé­nek címe: A viszontlátásra. Szereplői a francia Jean Ma­rais és az amerikai Marion Brando kivételével mind japá­nok; | ANNE FRANCIS alakítja a 1 Nyári szünidő című vígjáték női főszerepét. ! A RAZZIA című új magyar | film forgatása előreláthatóan | május közepén kezdődik. A | foreatókönyvet Nagy Lajos ha- ! sonló című elbeszéléséből Ben- I esik Imre írta. I ELKÉSZÜLT a Montparnesse 119 című francia film, amely 1 Amadeo Modigliani olasz szár- ! mazású festőművész életéről Iszol. Főszereplője: Gerard I Philipe. Garzonlakás Néhány szó a rózsafa tavaszi gondozásáról JAROSLAV MARVAV, a népszerű Angyal-filmek fősze­replőjét májusban viszontlát­juk a Több, mint gyanú című új csehszlovák filmben.

Next

/
Thumbnails
Contents