Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
4 '^Círlap 1958. ÁPRILIS 25. PÉNTEK Gasztronómiai meglepetések a Budapesti Ipari Vásáron Abonyban szeretik a kultúrát A rövidesen megnyíló Budapesti Ipari Vásáron természetesen a vendéglátóipar is részt vesz. S mivel ilyen vásár a kiállítók fejlődését is dokumentálja, ilyen értelemben készül a bemutatóra a vendéglátóipar is. Üjszerű lesz a tejvendéglő, amelyet a Pest—Budai Vendéglátóipari Vállalat állít fel. Itt, akárcsak a kiskocsmákban, „fröccsöz- ni” lehet tejjel és tejszínhabbal. Az Étterni és Büfé Vállalat modern pavilont állít fel, ahol különféle hidegkonyhai ínyencségeket találnak majd a látogatók. A Vörösmarty Cukrászda a Vajdahunyad vár mellett foglalja el majd a helyét. Étterme is lesz a vásárnak, ahol egyszere több száz személyt tudnak kiszolgálni. Itt ételkülönlegességek; jelentik az újdonságokat. Lavszan, az új szovjet műroat Lavszannak hívják azt az új műrostot, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia egyik laboratóriumában állítottak elő. Az új műrost ötszörié erősebb, mint a gyapjú. Gyártási anyagalapját a kőszén és az olaj feldolgozása során keletkező melléktermékekből kapják; Az új műrost ellenáll a savak hatásának, s nem tesz benne kárt sem a méleg, sem pedig a napfény. A Szovjetunió textilipari üzemeiben már hozzáláttak a textilanyagok gyártásához a lavszan nevű mőrostból. Angol turisták érkeznek Budapestre Az IBUSZ az angol utazási Irodákkal kötött megállapodást, amelynek alapján több turistacsoport látogat el Budapestre. A turisták első csoportja május 5-én érkezik, utána folyamatosan jön a többi csoport is. Vérátömlesztés lehűtéssel Dr; Ujama nevű japán orvos bátor közbelépéssel mentette meg egy világítógázzal megmórgezett asszony életét. A pácienst jéggel vette körül, ilymódon 32,5 Celsius fokra csökkentette hőmérsékletét, öt percen belül a megmérgezett vér egynegyedét távolította el testéből és ugyanakkor a beteg ereibe ezer köbcentiméter vért adott be. Néhány gyümölcsfa már fel. öltötte menyasszonyi ruháját az a'bonyi kertekben, s az utcai pocsolyák tükre megkettőzi a szép tavaszi képet. A tavaszi hangulatot még fokozza a kisfiúk és kislányok vidám csapata. A takaros embercsemeték a közeli iskolákból jönnék, hátukon, vagy a kezükben iskolatáska. Egyik-másiknak még komoly hegedűtök is. Abony egyik büszkesége a zeneiskola. Ez az első községi zeneiskola az országban. Három évvel ezelőtt nyílt meg és jelenleg már 400 tanulója van, ami nagy szó, hiszen a község lélekszáma nem éri el a húszezret, az iskolaköteleseké 1600, tehát az abonyi iskolások 25 százaléka jár zeneiskolába. Úgy látszik, Abony leginkább földműves népének kedve van a muzsikához. A levitézlett földesurak hajdani jobbágyainak ivadékai a hegedű, zongora, nagybőgő, brácsa és a fúvós hangszerek között választhatnak ebben az iskolában, amelynek élén Szabó Sándor igazgató áll, a Hazafias Népfront abonyi szervezetének elnöke; Szép, tágas hajléka van a kultúrotthonnak, de az igazi élet még nem alakult ki benne. Helyiségei napközben üresek, csak estefelé észlelhető bennük némi mozgás. A szakosztályokat már megszervezték, mégpedig a község adottságainak megfelelően. Az abo- nyiak lelkes méhészek, eddig is 600—800 méhcsaládot tartottak házuk táján, de bizony csak a hagyományos módszerekkel méhészkedtek. A kul- túrotthonban megalakult és 26 taggal működő méhészszakkör most arra törekszik, hogy a modern méhészkedés módszereit alkalmazzák az abonyi méhészek is. Bíznak abban, hogy a méhészkedés Abony lakosságát számottevő jövedelemhez juttatja. Harminchárom tagja van a szabás-varrás szakkörnek. Az abonyi nők ősidők óta igen ügyesen bánnak a tűvel. Most folyik a szervezkedés, amelynek az a célja, hogy háziipari szövetkezetbe tömörítse az abonyi asszonyokat. Ugyan, csak népszerű a kézimunka is Abonyban. A kézimunka szakkörnek 56 tagja van. Az abonyi fiatalság feltűnő szeretettel érdeklődik a képzőművészet iránt. A képzőművész szakkör 12 tagja szorgalmasan látogatja Horváth József tanfolyamát, ahol a grafika és a festészet alapelemeivel ismekedik. A fotoszakkömek 12 tagja van. Ugyanannyi a báb-szakkörnek, amely kéthó- naponként bábjáték előadásoI 'qiiiiimmimmiHiiiiiiiiii|titNttiiHm!tNiim}iiiiiiiiiHtmiiiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiimniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiniii| Csemrő és Feiső-Csemő nem ugyanaz j a napokban rézgálicot kapott a Csemői Földmű- § AL vesszövetkezet. Várták nagyon a jelzett időben, | | de csak nem akart megérkezni eredeti rendeltetési | | helyére. Ugyanis a szövetkezet irodái és mütrágya-te- | 1 lepe Felső-Csemőn van, ami a Csemőnek nevezett vas- § I úti állomástól jó 3 kilométerre van. Nem először for- | 1 dúl elő, hogy a Csemői Földművesszövetkezetnek cím- | | zett vasúti szállítmányok csak 500—600 forintos külön | | fuvarköltséggel jutnak el a címzetthez. Mondhatná valaki, hogy címeztesse pontosabban § I a földművesszövetkezet szállítmányait. Igen, de ők a I | megrendelés feladásakor - feltüntetik, hogy az árut § | Felső-Csemő vasútállomáson kell leadni, napirenden | I vannak a félreértések. Érthető, ha így késedelmet szén- | 1 ved egyes vasúton, vagy postán érkező cikkek elosz- | I tósa, nem is beszélve a külön fuvar költségeiről. A vasút ugyan tudja, hogy a földművesszövetkezet | | címére érkező vagonokat Felső-Csemőn kell átadni, 1 | mégis tartja magát a fuvarlevélhez, Csemőn leakaszt- | 1 ják a vagonokat, s nem hajlandók azt 3 kilométerrel § | odébb szállítani. Lehet, maguk szemszögéből nézve | 1 igazuk van, szabályosan járnak el, azonban mint ki- \ | vételre találhatnának megoldást. .................................................................................................................. k át rendez. Most alakult meg a színjátszó szakkör és hamarosan be is mutatkozik az abonyi közönségnek. A zeneiskola mellett Abony büszke száztagú művészegyüttesére is, amely az ének-, zene. és tánckultúra szolgálatában értékes eredményeket ért el és megkapta a „Szocialista kultúráért“ kitüntetést is. Kéthetenként a Szigligeti és a Faluszínház együttese színielőadásokat rendez Abonyban. A jegyek ezekre az előadásokra pillanatok alatt mindig elkelnek elővételben és így a színészek telt házak előtt produkálják művészetüket. A községi tanács anyakönyvvezetője, Győré Pál, aki komoly elfoglaltságot jelentő hivatala mellett ellátja a kultúrotthon hivatali tisztjét is, közben pedig azon fáradozik, hogy megteremtse az abonyi tájmúzeum alapját. Mert Abony múzeumot is szeretne. Győré Pál szorgalmasan bújja a levéltárakat és kutatja az Abony múltjára vonatkozó adatokat. Már két érdekes okmánynak bukkant a nyomára. Az egyik Mária Terézia adománylevele, amely vásárok tartására adott Abony községnek jogot, a másik pedig II. Rákóczi Ferenc oltalomlevele Abony számára. Maguk az eredeti okmányok még nem kerültek elő, de a szorgalmas kutató már talált útmutató utalásokat rájuk. Gyűjti Abony néprajzi adatait is és hatalmas fényképgyűjteményt állított össze az abonyi népéletről. Abony neve nem sokszor szerepel az ország történelmében. A szabadságharc alatt a szolnoki csata után itt vonultak keresztül Perczel Mór hadai. Kossuth Lajos toborzó kőrútján Abonyba is eljutott és egyik nagysikerű toborzóbe. szédét az abonyi községháza előtt mondotta el olyan nagy hatással, hogy az abonyi fiatalság tömegesen jelentkezett utána a forradalom lobogója alá. Van Abonynak egy, még földerítésre váró irodalomtörténeti nevezetessége is. A száj- hagyomány szerint egy abonyi házban, a Nagykőrösi út 10. szám alatt született az ifjabb Dumas Sándor. Hogy mi a történelmi alapja ennek az abonyi legendának, azt egyelőre nem lehet tudni. Az abonyiak mindenesetre hisznek benne; Azt lépten-nyomon érzi a látogató, hogy Abony levegőjében nagy akarások feszülnek. Fejlődni, haladni szeretne ez a nagykiterjedésű község gazdasági, de kulturális téren is. Szomjazza és szereti a kultúrát, fogékony iránta, lelkesedik és szívesen áldoz is érte. Magyar László Készül az országos talajtérkép Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet debreceni osztálya dr. Arany Sándor, Kossuth-díjas professzor vezetésével a Keleti Főcsatorna felépültével elkészítette százkilométer hosszúságban annak a területnek a talajtérképét, amelyet az ország egyik legaszályosabb vidékén, a Tisza vizével öntöznek. Kétszáznegyvenezer hold területet térképeztek és minősítettek a tisza- löki öntöző rendszerben, s az OMMI debreceni osztályának kezdeményezésére készítették el a Hajdu-Bihar megyei — köztük a hortobágyi állami gazdaságok üzemi térképeit is. Az OMMI debreceni osztályának kutatói és szakemberei hozzákezdtek az országos talajtérkép rájuk eső részének elkészítéséhez. Községenként tízholdas parcellánként vizsgálják másfél méter mélységig a talajt és ez eredményeket térképre rögzítik; Kunhegyes határában el is készült a térkép első részlete, mintegy 36 000 holdról. A különböző színű és árnyalatú térkép nemcsak a különböző talajféleségeket mutatja szemléltetően, hanem a talajokat termelési értékük szerint is osztályozza. Hatszázezer forint jutalom az állami gazdasági termelési versenyek legjobbjainak Az állami gazdaságok főigazgatója és a MEDOSZ elnöksége együttes felhívással fordult az állami gazdaságok dolgozóihoz az 1958. évi tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében. A felhívás javasolja, hogy minden gazdaság adottságainak megfelelően alakítsa ki a szocialista munkaverseny formáit és az 1958. évi terveket tartsa szem előtt a versenyfeladatok meghatározásánál. Néhány olyan területen, ahol az idén az állami gazdaságoknak a legnagyobb fejlődést kell elérniük, a főigazgatóság és a MEDOSZ országos versenyt indít. így az országos kukoricatenmesztési verseny célja az átlagtermés fokozásán kívül, hogy a gazdaságok jelentős mennyiségű hibridkukoricavetőmagot jó minőségben termesszenek. A cukorrépa-hozamok növelésére is országos verseny indul. Az állattenyésztők a III. országos tejtermelési és a II. országos gyapjútermelési verseny mellett összemérik tudásukat az egy kiló sertéshús előállításáért, minél kevesebb takarmány felhasználásával és a hizlalási költség csökkentéséért. Országos mozgalom indul a baromfihús termelési terv túlteljesítéséért és a költségek csökkentéséért. Az országos versenyek jutalmazására a főigazgatóság és a MEDOSZ 600 000 forintot tűzött ki, amelyből 450 000-et a termelési igazgatóságok kapnak kézihez és a helyi viszonyok ismeretében osztanak szét az egyes tájegységek győztesei között, Majdnem azt mondhatnák, hogy a rózsa egyidős az emberrel. Már Cleopátráról feljegyezték, hogy szerelmese volt a rózsának, any- nyira, hogy szobáinak padlóit rózsaszirmokkal hintette be, majd azon feszített hálón valósággal 11- latszőnyegen járt-kelt. Néró császár meg egy tonna aranyat fizetett egy téli lakomára Egyiptomba hozott rózsarakományért. Később azt is kiderítették, hogy a termése sok C-vitamint tartalmaz és a szirmaiból rózsaolajat lehet nyerni. Napjainkban különösen Bulgária számára jelent nagy bevételt a rózsaolaj nyerés, hiszen az ott termelt rózsából világhíres rózsaolajat sajtolnak. Hazánkban inkább csak a kiskertek díszítésére használják a nálunk meghonosodott rózsafajtákat. Nincs is szebb kiskert a rózsafával díszítettnél. Csak hát gyakran jogosan panaszkodnak a virágked- velö háziasszonyok, hogy bizony nehéz rózsát telepíteni és még nehezebb a rózsafát évről évre megtartani. Bizonyos, hogy ebben szerepet játszik a rózsafa érzékenysége mind a talaj, mind az éghajlat iránt. Különösen a_z a fontos, hogy kötöttebb, agyagosabb földbe ültessük a rózsafákat. Ha tehát valaki homokos vidéken lakik, akkor csak abban az esetben telepítsen rózsát, ha a közeli folyómederből agyagos földet tud szerezni a rózsái számára. Ami pedig a gondozását illeti: az Idei szokatlan hideg március után, a kitakarás után, mielőbb metsszük meg a töveket. Magát a metszést befolyásolja a talaj tápanyagtartalma, de az éghajlat is. Ne felejtsük el, hogy a tápanyag mindig a csúcs felé igyekszik, vagyis a felső rügyek hajtanak ki leghamarabb. A túl- rövid metszés után előfordulhat, hogy a fiatal hajtások az esetleges májusi fagyok következtében elpusztulnak. A szakemberek szerint legjobb az erősen növő fajtákat 4—5 szemre, a gyengén növő- ket 2_3 szemre metszeni. A metszést mindig a rügy fölött 2—3 cm-re végezzük. Ami a futórózsát Illeti most van az Ideje, hogy al- távolítsuk róluk az elöregedett vesszőket. A visszavágásnál ügyeljünk a rózsafa formájára, hiszen a hajtás növekedésének iránya mindig a rügy állását követi. Ezért tanácsos a rózsát kifele álló rügyre metszeni. Végül ha valaki kertészetből vásárol rózsafát: azt 50—60 cm-es sor és tőtávolságra telepítse.-—CJiilni, SziiiliÄz, Qródalúm—2 VASVIRÁG I címmel új magyar film kerül a .jövő héten a mozik mű- ! sorára. Főszereplői Töröcsik Mari, Avar János és Várkonyi I Zoltán. Ezzel a filmmel veszünk részt az idei cannes-i filmfesztiválon NiiiHHtMmmummimiittiiimiiiHiniiiiiiiimmiiiimiNmmti Magyar hangverseny Párizsban 1 Szombaton számunkra je- |lentős zenei esemény színhelye | lesz Páris. A híres Pleyel- ! teremben, mely eddig főként 1 arról volt nevezetes, hogy va- I lamikor itt játszott Liszt és | Chopin, most a Magyar Rádió | száztagú szimfonikus zene- I kara ad hangversenyt. A ki- 1 tűnő magyar művészek egész | sorából álló zenei hadsereget | Lehel György, ennek a zene- ! karnak egyik nevelője, az új 1 magyar karmesternemzedék 1 legkiválóbb képviselője ve- ! zényli. A hangversenyt a bu- 1 dapesti rádió is közvetíti; | Amikor e cikk íródott, még I javában folytak a próbák a I Magyar Rádió falai között és | Lehel Györgyöt csak ebédszü- i netben sikerül kiragadni a | művészi munka lázas ütemé- ! bői, hogy nyilatkozzon a zene- ! kar nyugati útjáról s — bár- 1 milyen szerényen is — saját | magáról; 1 — 1947-ben kerültem a rá! dióhoz, mint karmester — 1 mondja Lehel György. — Ak- 1 kor 21 éves voltam. Könnyű a | számítás: ma 32 éves vagyok, | tele reménységgel, kedvvel, 1 tervvel. Tanítómestereim Ka- ! dósa Pál és Somogyi Miklós | voltak. Eddigi pályafutásom 1 alatt több száz hangversenyt | vezényeltem, 1950 óta rendsze- ! résén szerepeltem Romániá- i ban, Lengyelországban és 1 Csehszlovákiában is. Tíz-egy- ! néhány zenekari hangversenyemről hanglemez is készült. 11955-ben Liszt Ferenc-díjat | kaptam; 1 — Mit vezényelt a legszíve- ! sebben, mi a célkitűzése? | — Az elmúlt esztendők folyamán nagyon sok új magyar | művet mutattam be, és to- ivábbra is ezt tartom felada- I tómnak. Természetesen nem | válogatás nélkül. Elvem: játszani mindent, ami jó és ami — a legfrissebb. —Mi szerepel párisi műsorukon? — ‘Mozarttól a mai magyar zenéig olyan hatalmas, átfogó műsort mutatunk be, amely egy zenekar minden képességét próbára teszi. A hangverseny keretén belül Beethoven és Brahms legszebb alkotásait is megszólaltatjuk. A fénypontnak mégis egy magyar zenei ősbemutafó ígérkezik. Pá- risban csendülnek majd fel először a Magyar Rádió zenekarának tolmácsolásában Lajtha László Hetedik Szimfóniájának akkordjai; Lehel György nagyon büszke a zenekarra. — 1945-ben alakult meg. Sok évi munka árán igen magas színvonalú művészi együttessé fejlődött. 1948-ban Lengyelországban járt. Azóta csak itthon dolgozott, de az éter hullámain keresztül is valamennyire már megismerhették képességeit a világ zenehallgatói. A Magyar Rádió zenekarának dicsőségére szolgál, hogy eddigi belföldi szereplései alatt is olyan vendégkarmesterek vezényelték, mint Klemperer, Zecchi, Anoszov, Rossi és Georgescu. Búcsúzóul mondja: — Tíz év óta ez az első eset, hogy külföldre megyünik. Az elmúlt húsz év alatt magyar szimfonikus zenekar nem játszott nyugat-európai metropolisban. Ügy érzem, mintha most mi, muzsikusok is kezünkbe vettük volna a béke ügyét. Lehetséges ez? A zene mindenki szívéhez utat talál. Csodálatosan szép küldetés;.. Azt hiszem, hogy életemben most először ezért van lámpalázam ! . Kalotai Gábor NiitiiiiiniiiiiiiiiiitmitHifiimiiiitftmiiitiiiiiiiiitiiiniiiiiiiiiiiiiiu (7ILMHÍRADÓ ................................. J OSHUA LOGAN új filmjének címe: A viszontlátásra. Szereplői a francia Jean Marais és az amerikai Marion Brando kivételével mind japánok; | ANNE FRANCIS alakítja a 1 Nyári szünidő című vígjáték női főszerepét. ! A RAZZIA című új magyar | film forgatása előreláthatóan | május közepén kezdődik. A | foreatókönyvet Nagy Lajos ha- ! sonló című elbeszéléséből Ben- I esik Imre írta. I ELKÉSZÜLT a Montparnesse 119 című francia film, amely 1 Amadeo Modigliani olasz szár- ! mazású festőművész életéről Iszol. Főszereplője: Gerard I Philipe. Garzonlakás Néhány szó a rózsafa tavaszi gondozásáról JAROSLAV MARVAV, a népszerű Angyal-filmek főszereplőjét májusban viszontlátjuk a Több, mint gyanú című új csehszlovák filmben.