Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-24 / 96. szám
1958. Április zi. csütörtök lit </£irlap 3 Kei gyár — kétféle kép Hogyan érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét a Diősdi Csapágygyárban és a Váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyárban ? Amióta nem a tőkés, hanem a nép birtokolja a gyárakat Magyarországon, ismeretlenné vált a bérharc fogalma. Ez természetes, hisz ahol azonos a munkáltató és a foglalkoztatott, ott nincs érdekellentét, tehát nincs ki ellen fellépni. De ok sincs arra, hogy bérharcot kezdjen a munkás, mert szocializmust építő hazánkban megfelelő munkáért megfelelő bért kap. Nálunk a bérgazdálkodás Is tervszerű, akárcsak a termeié«. A társadalom minden tagja a közösség által megtör-,, melt javakból részesül, mégpedig olyan mértékben, ahogyan hozzájárult a közvagyon gyarapításához. De nemcsak a fizetési borítékban kézhezka- pott összeg a dolgozó munkájának elismerése, hanem számtalan más, közvetve megtérülő juttatás is. A megélhetést biztosító gyárak fejlesztésére, építésre, közlekedésre, üdülőkre, művelődésre stb., stb. költött pénz összességében a dolgozók érdekeit szolgálja, hisz ebben az országban minden a dolgozó emberek tulajdona, minden értük történik. De a munkás öreg napjaira tartalékolt összeg is a borítékban kézhezkapott pénzhez csatolandó. Mindezt valamennyi józanul gondolkodó munkásember megérti. Azért érti meg, mert üzemeink többségében gyakorlatban is azt tapasztalja, amit az elmélet mond. Az itt-ott elhangzott panaszokra, észrevételekre az egyes vállalatok helytelen bérgazdálkodása ad okot. Hogy mennyire így igaz ez, bizonyítja megyénk két üzemének, a Diósdi Capágygyár- nak és a Váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyárnak példája is. A Diósdi Csapágygyár termelési eredménye 1956 harmadik negyedévéhez viszonyítva 1957 negyedik negyedévére 27 százalékkal emelkedett. Tehát jól dolgoztak a csapágygyáriak Ez a bérezés alakulásában is meglátszik, hisz a vizsgált időszakban 14 százalékkal emelkedett a munkás átlagórabér. A vállalat bérgazdálkodásának helyességét bizonyítja, hogy a 100 forint munkásbérre jutó termelés a fenti időszakban 17 százalékkal emelkedett. A csapágygyár helyes bér- gazdálkodását elősegíti, hogy a dolgozók nagy százaléka teljesítménybérezésben részesül. Bár 1956 harmadik negyedévéhez képest 1957 negyedik | negyedében 24 százalékkal csökkent a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya, ez a tény a termelés emelkedését vonta maga után. Ez egyébként igazolta azt az országos megállapítást is, hogy a szerszámüzemben, a TMK-ban és általában a főleg javítással foglalkozó részlegekben sokkal célszerűbb az időbér alkalmazása. Az üzemben használatos darabbér alapja a műszaki norma. A minőségj bérezés egyelőre előkészítési stádiumban van. Előreláthatólag ez év második negyedében már alkalmazzák a gépbeállítóknál. A váci üzemben már lényegesen rosszabb a helyzet. Itt a létszám nagyobbik részét foglalkoztató öntödében a munkásoknak csupán 31 és fél százaléka dolgozik teljesítménybéres rendszerben. Az alkatrészgyártó üzemrészben ez az arányszám 74 százalékos, lényegesen jobb, mint az előbbiben. A teljesítménybérezés alapja a darabbérrendszer. Az új munkadarabokra, vagy azokra, amelyekre régebben nem állapítottak meg teljesítményszintet, új normákat, illetve darabárakat állapítanak meg. Az így megállapított normák egy része laza, mert a vállalatnál ez ideig nem alkalmazták az idevonatkozó kormány- határozatot. Sőt, ezt illetően bizonyos tájékozatlanság is tapasztalható volt az illetékes üzemi szerveknél. A laza normák visszahúzó hatása egy-két helyen, például az öntödében máris jelentkezik. Ezt a vállalat is észrevette és az év elejétől úgynevezett progresszív bérezést alkalmazott. Az új forma eredményezett némi ösztönzést, de nem oldotta meg a problémát teljes egészében, mert a vállalat dolgozóinak csupán 45 százaléka teljesítménybéres. Ennél a vállalatnál nagyobb gondot kellene fordítani a teljesítménybérezés más formáinak alkalmazására is. Az anyagi ösztönzés másik formája a premizálás. A Diósdi Csapágygyár példája e tekintetben is követendő. Az önköltség csökkentését és az exportterv teljesítését szabták meg a prémium odaítélésének feltételéül. Minden premizált dolgozó saját munkakörére jellemző célfeladatot kapott. Az új prémiumrendszer egyetlen hibája — és ezt a dolgozók is szóváteszik —, hogy évente egyszer van préijtiurr.- elszámolás, a negyedévi prémiumok csak előlegképpen kerülnek kifizetésre. Általános vélemény, hogy sokkal ösztönzőbb lenne a negyedéves premizálás, hisz az elvégzendő feladatoknak is elsősorban a negyedéves tervfeladatok teljesítésére kell irányulniuk; A Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyárban- a prémium- feltételeket negyedéven belül egyes célfeladatok elvégzéséhez kötik. Ezeket a feladatokat az érdekelt területekre bontva írásban juttatják el az illetékesekhez. Ebben nincs kifogásolnivaló. Annál nagyobb hiba viszont, hogy a fizikai prémiumokat szabálytalanul alkalmazzák. Ez abból adódik, hogy általában 2—2,5 százalékos bérmegtakarításuk van. Ezt nem előre kitűzött feladatok teljesítéséért, hanem a havi zárást követően utólag megszabott célokért fizetik ki, hogy kimerítsék a béralapot. Olyan eset is előfordul, hogy az ilyen cél rossz munkára ösztönöz. Például az egyik meós olyan feladatot kapott: ha egy nagy értékű készárut átvesz, 200 forint prémiumot kap. Ideje lenne már véglegesen megszüntetni az ilyen és hasonló hibákat. A forradalmi munkás-paraszt kormány a tavalyi évvel kezdődően az anyagi érdekeltség új formájának, o nyereségrészesedésnek alkalmazását írta elő a nyereséges vállalatoknál. A jó munka jutalmaként a csapágygyári dolgozók átlagban 21 napi fizetésüknek, a váci üzem dolgozói pedig átlagban csaknem 15 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. A Diósdi Csapágygyár üzemi tanácsa igazságosan osztotta el a rendelkezésre álló összeget. Figyelembe vették az üzemben eltöltött időt, a dolgozó által végzett munkát és a munkafegyelmet egyaránt. A munkaverseny élenjáróinak, a kiváló dolgozóknak jutalmazására, hűségjutalomra, szociális célokra megfelelő összeget tartalékoltak. A váci üzemben hiba csúszott a nyereségrészesedés elosztásába. A hiba onnan eredt, hogy az üzemi tanács nem foglalkozott kellően az elosztással, azt túlnyomórészt a gazdasági vezetés kezében hagyta. Többé-kevésbé így is sikerült elkerülniük az egyen- lősdit, viszont nagy hibát követtek el azzal, hogy egyes vezetőknek a dolgozókéhoz viszonyítva aránytalanul magas nyereségrészesedést fizettek ki. Most nem akarjuk vitatni, hogy megérdemel- ték-e, vagy sem. Egy bizonyos. Kivételezést nem lehel megengedni. A jövőben akkor járnak el helyesen, ha alaposan megfontolva határozzák meg a részesedés mértékét és azt vezetőre, egyszerű dolgozóra egyformán érvényesítik: Sugaras galvanizálás Az egyik szovjet tudományos kutatóintézetben új borítási eljárást, sugaras gal- vanizálási módszert dolgoztak ki. Lényege abban rejlik, hogy az oldatot (az elektrolitot) szivattyú segítségéve) porlasztóból sugározzák * munkadarabra. Az áramforrásból a pozitív pólus a porlasztó. a negatív pedig a munkadarab felé irányul. Az elektrolízis, vagyis a tulajdonképpeni borítás akkor játszódik le, amikor a sugároldat zárja az áramkört. A takarítónők példaképe Kétszázötven iccét... I rpalán már a címben szereplő iccéket is elfogadnák a | -l tápiószeleiek, mert azokkal legalább mérhetnének. | I No, nem bort, azt éppen van mivel mérni, hanem áramot. | I Mert arra nem akad semmiféle mérőeszköz. Az történt, hogy a falu villamosítása idején a falunak | 1 csak egy részét villamosították. így most vezették be a | I villanyt a Kisfaluba, meg a Dózsa-telepre. Minden rend- | I ben van, csak... csak éppen árammérőket nem kapnak, | I s így fabatkát sem ér az egész munka, pedig több mint | I százezer. forintot adtak össze az érintettek, csakhogy vil- | 1 lányhoz jussanak. Most ennek fejében nézegethetik a | 1 petróleumlámpa fénye mellett a sötéten csüngő villany- | I körtéket. Ha megúnják, akkor nézegethetik az utcai ősz- | 1 lopokon feszülő vezetékeket. Csak villanyfény mellett | I nem nézegethetnek semmit... Az emberben akaratlanul is több kérdés ágál. s nem i I hagyja nyugodni: 1. Miért vállalják el a villany beszerelését, az utcai | I vezetékek kihúzását, ha hónapokon keresztül mérőhiány | I miatt holt munka marad az e"ész? 2. Mikor gyullad ki a villany az említett részeken? | 3. Vajon válaszolnak-e az illetékesek? I — m — ruiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiitiiituiuiiiiiiitiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiitiiiiimitiiiiiittiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii.^ Ezer vagon zöldségféle jut a fővárosi üzletekbe a Pest megyei termelőszövetkezetekből özv. Rácz Józsefné, aki oly ragyogó rendben tartja a Tá- piószelei Gépállomás irodaépületeit, hogy öröm nézni. Meg is becsülik érte Rácz nénit, nemegyszer adtak már neki jutalmat lelkiismeretes munkájáért. Legutóbb pedig 1300 forint nyereségrészesedési kapott A Pest megyei termelőszövetkezetek az idén a tavalyinál jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a fővárosi zöldségelláftáshoz; több mint kétszer akikora területre kötöttek termelési szerződésit, minit az elmúlt évben Ezek szerint mintegy ezer vagon zöldségféle jut a fővárosi üzletekbe a Pest megyei termelőszövetkezetekből. A szerződéses zöldségtermelés igen kifizetődő a termelőszövetkezeteknek. Eddig már 136 ezer forint E két gyár példájából látható, hogy dolgozóink bérezése összehasonlíthatatlanul jobb, mint a felszabadulás előtt bármikor. Az itt ismertetett, de az egyéb helyeken is előforduló hibák, hiányosságok nem ki javíthatatlanok Minden felelős beosztású embertől joggal követelik a dolgozók, de elvárja tőlük a párt is, hogy szigorúan érvényesítsék gyakorlati munkájukban az anyagi Ösztönzésre vonatkozó elvi irányvonalat. Munkájuk legyen pontos, nyílt és őszinte. Mindenkor tartsák szem előtt a dolgozók állama és az egyén jogos érdekeit egyaránt. Farkas István Egységes társadalombiztosítási járulék a mezőgazdasági biztosítottaknál A Magyar Közlöny április 23-i száma közli a munkaügyi miniszter rendeletét a mezőgazdasági biztosítottak után fizetendő új összegű, egységes társadalombiztosítási járulék lerovásáról. Az egységes társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkáltatók az új összegű járulékot az 1958. évi április 30-át követő időben foglalkoztatott mező- gazdasági biztosítottak után kötelesek fizetni A lerovásra szolgáló bélyegek: az állami és ezzel egy tekintet alá eső munkáltatók részére 3 forint 70 fillér értékű napi, 22 forint értékű heti, és 92 forint értékű havi bélyeg. Az egyéb munkáltatók részére 6 forint 50 fillér értékű napi, 39 forint értékű heti és 160 forint értékű havi bélyeget adnak ki; Mindaddig, amíg a fent leírt bélyegek forgalomba kerülnek, helyettük az 1958 április 30-ig érvényes, de a megfelelő új járulékösszeg értékével felülnyomott bélyegekkel kell az egységes társadalombiztosítási járulékot leróni. Az 1958. évi április 30-ig érvényes, de fel nem használt bélyegeket a munkáltató 1958 július 31-ig a bélyegek névértékének készpénzben történő visszatérítése ellenében a Szakszervezeti Tarsadalombiz. tosítási Központ helyi szerveinél beválthatja. értékű ingyenes vetőmagot, kamatmentes hitelre 2500 meleg- ágyi ablakot kaptak, s május végéig több mint egymillió forint művelési előleghez jutnak a szövetkezetek megyei értékesítő központjától. A szerződött területekre ezenkívül több mint egy és negyedmillió forint rövidlejáratú hitelt vettek fel a Pest megyei közös gazdaságok. A hosszú tél miatti késés ellenére is jó termés ígérkezik a termelőszövetkezetek kertészeteiben. A paradicsom- és a paprikapalánták szépen fejlődnek a melegágyakban, a nedves időjárás ellenére a palántavész csak igen kis mértékben pusztított. Az utóbbi napokban melegebbre fordult időjárást kihasználva, a zöldségtermeléssel foglalkozó szövetkezetekben befejezték a vöröshagyma duggatását, a zöldborsó, a petrezselyem és a sárgarépa vetését. Néhány nap múlva készen lesznek a dinnye vetésével is. A gyepkockákba már elültetett magoik zöme szépen kikelt, s a legkorábbi vetésűeken a szik- levelek mellett már megjelentek a valódi levelek is. Megkezdték a tárgyalásokat a 14-18 éves fiatalok elhelyezéséről Évek óta gondot okoz, hogy az iskolából kikerült 14—16 éveseket, s a különböző középiskolákból, technikumokból lemorzsolódott 16—18 éves fiatalokat hogyan foglalkoztassák. Korábban — két esztendővel ezelőtt — olyan határozat született, hogy a 14—16, illetve a 16—18 éves lányokat és fiúkat a vállalatok csökkentett munkaidőben foglalkoztathatják. Erre a célra az állam jelentősebb összegeket | is juttatott az érdekelt üze- imeknek. A múlt évben azon- jban, amikor ezt a célt szolgáló ! összeget már a vállalat pénzügyi keretébe kellett beállí- i tani, a vállalatok zöme kevés ifigyeimet fordított a fiatalok [elhelyezésére. A köz szolgálatában házról házra szállt, s egész utcasorok váltak a szörnyű tűzvész martalékává. Az emberek tehetetlenül álltak a pusztítással szemben, mígnem Tárnokon is megalakult az önkéntes tűzoltó egyesület, ahová Viktor bácsi elsőként lépett be. Amikor visszajött az első világháborúból, őt választották meg a falu tűzoltóparancsnokául. Ezzel kezdődik tulajdonképpen a Tárnoki önkéntes Tűzoltótestület felvirágzásának története, Akkor még nem úgy volt, mint manapság. Az önkéntes tűzoltók senkitől sem kaptak támogatást, a saját erejükből kellett magukat fenntartani. Viktor bácsi ezzel sem törődött, tfelhasználva remek szervező képességét, s pár év alatt a környék legjobban felszerelt és legjobban képzett tűzoltóegyesülete került ki a keze alól. Hogyan? — kérdezhetné bárki. ügy, hogy fáradhatatlanul szervezte a falu fiataljait, tánc- mulatságokat, színdarabokat rendeztek, * a bevételekből lassan felszerelték a tűzoltószertárat. Az önzetlen munkáért nem maradt el az elismerés. Ma már két aranycsillag fénylik Viktor bácsi önkéntesi egyenruhájának hajtókáján. Nemrégiben írta róla a tűzoltóújság: „Mikulásik Viktor főhadnagy fáradhatatlan szervező készségének köszönhető, hogy egyik legjobban képzett testület szolgálhatja Tárnok község lakosságát és annak tűzvédelmét.” Viktor bácsinak valóban sokat köszönhetnek a tárnokiak. Pályafutása alatt tizenhét nagyobb tűzeset fordult elő a községben. Legutóbb a helyi Augusztus 20 Tsz— ben gyulladt ki a szalmakazal, Viktor bácsiék azonban minden alkalommal Most, hogy mindössze két hónap választ el az iskolaév befejezésétől, időszerűvé vált ismét a 14—18 éves fiatalok ügye. A fővárosi tanács munkaügyi osztálya a szakminisztériumokkal egyetértésben megkezdte erre vonatkozó tárgyalásait. Elsősorban azt vizsgálják, hogy hány fiatalról van szó, köztük hány fiúról, illetve leányról. Ezen túlmenően pedig azt kutatják, hogy melyek azok a területek, ahol fiatalokat lehet elhelyezni csökkentett munkaidőben Az érdekelt szervek vezetői hangsúlyozták, hogy a problémát legkésőbb júliusra meg akarják oldani, (hogy azután azok a fiatalok, akik nem tanulnak tovább, ne legyenek tétlen ségre kárhoztatva. megakadályozták a | tűz továbbterjedését. § s amit csak lehetett. 1 megmentettek a \ pusztító lángoktól. | Viktor bácsi most is 1 csaknem minden sza- | bad idejét a köznek § áldozza. Vasárnapon-1 ként a gyakorlatokat 1 vezeti, hétköznapi \ munkája után (a he- [ lyi ktsz-ben dolgo-\ zik, mint csizmadia) \ a tűzoltóegyesület { ügyes- bajos dolgait \ intézi. Eddig több, \ mint kétszáz jól kép- l zett tűzoltó került ki \ a keze alól, akik kö- \ zül nagyon sokan\ már a fővárosi tűz- \ oltóságnál végzik \ munkájukat. Viktor bácsi, an- i nak ellenére, hogy \ már nem éppen a legfiatalabb korosztályhoz tartozik, nem akar az egyesülettől megválni. — Amíg élek, tűzoltó maradok! — jelentette ki a minap is. Jó egészséget és hosszú életet kívánunk Viktor bácsinak, hogy még nagyon sokáig vezethesse a tárnoki önkéntes tűzoltókat! (súlyán) Ez aztán kutyasors! rz annak emberek, \ r akik már ifjú- | korban koravének, I viszont olyanok is [ vannak, akik késő I öregségükben is fia- \ talok, Mikulásik Vik- [ tor, a tárnokiak köz- \ kedvelt Viktor bácsi- \ ja az utóbbiak közé \ tartozik. Életében \ eddig egy híján már I hetven tavasz szö- | kött virágba, mégis I olyan könnyen mn- I zog, mintha tegnap I vetette volna le ma- 1 gáról a katonaruhát. | Viktor bácsi amo- ! lyan ízig-vérig fürge, | mindig mozgó, ezer- | mesterember. A csiz- ! madiamesterséget I apjától örökölte, ház- | építő „tudományát” | —, mert ehhez is ért I — a kőművesek mel- | lett szerezte. A fúrás- 1 faragáshoz csak a | maga jószántából | szokott. Egyéb mun- | kákhoz is ért, mégis | legjobban — bármi- 3 lyen furcsán hangzik ! is — a tűzoltómes- I térségét szereti. | Azelőtt régen bi- I zony gyakran felröp- | pent a vöröskakas a | falu zsúpfedeles há- ! zaira. Ilyenkor aztán í nem volt irgalom,
