Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

rm AÍEGTEt hírlap 195«. ÁPRILIS 23. SZERDA Utazás a göngyölegek körül ÉVEK ÓTA visszatérő prob­lémát okoz a földművesszövet- kezetekmél a göngyöleg. Nem­csak azért, mert sokszor — különösen az elmúlt években <— nem volt elegendő, s emiatt jelentős értékű áru­mennyiséget nem tudtak el­szállítani. A problémát a föld- művesszövetkezetek és a GEV (Göngyölegeliátó Szövetkezeti Vállalat) kapcsolata okozza. A GEV ugyanis monopol­helyzetet élvez a gyöngyöleg- ellátás és készítésben. Az el­múlt évben például a Pest megyei földművesszövetkeze­teket hátrányosan érintette a GEV göngyölegek leértékelé­séből eredő veszteség. Tavaly például a földművesszövet­kezetek teljesen ki voltak szol­gáltatva a GEV-nek és a ZÖLDÉRT Jiek. A földműves- szövetkezetekhez érkező gön­gyölegeket a szövetkezetek ál­talában nem minősítették, pedig azok egy része már megérkezéskor sem volt töl­tőképes állapotban. Több eset­ben előfordult, hogy a GEV-et felszólították a megérkezett göngyöleg helyszínen történő minősítésére, azonban, mint a pécelieknél is megtörtént, a GEV nem ment ki. Ellenben a GEV-nek visszaszállított gön­gyölegeket a GEV saját ha­tásköréiben értékelte le, és a ládák, rekeszek egy részét roncsnak minősítette. És ami a legbosszantóbb volt, a föld­művesszövetkezeteket még csak nem is értesítették, egyetértenek-e a minősítéssel, illetve értékeléssel? ELŐFORDULT például, hogy csak egy esetet mond­junk. a Biai Földművesszövet­kezet a ZÖLDÉRT-nek adta át a göngyölegeket. A ZÖL­DÉRT az átvétel alkalmával nem tett minőségi kifogást, mégis a GEV leminősítette a göngyölegeket, s ezáltal a föld­művesszövetkezeteknek több mint tízezer forint kára kelet­kezett. Leértékelési veszteség címén többek között a Pilisi Földművesszövetikezetnél 25 ezer forint, a Bernecebaráti Földművesszövetkezetnél 21 ezer forint, a Taksonyi Föld­művesszövetkezetnél 17 ezer forint keletkezett. Nem egy esetben megtörtént, hogy a ZÖLDÉRT diszpozíció­jára a földművesszövetkezet megkérdezése nélkül nagyobb mennyiségű göngyöleget küld­tek ki a szövetkezetekhez. A Kemencei Földművesszövetke­zethez vagontételben küldtek ki olyan göngyölegeket, amire nem volt szükségük. A szö­vetkezet saját gépkocsiján akarta visszaszállítani, de sem a GEV, sem a ZÖLDÉRT nem vette azt vissza. Az Örké­nyi Földművesszövetkezethez hasonló módon leküldött 16 ezer forint értékű export háncskosarat nem váltott vissza a GEV. Érthető, hogy a földművesszövetkezetek több­sége aggodalommal tekint az idei év elé. Remélhető, hogy a ZÖLDÉRT utóda, a MÉK, nagyobb körültekintéssel disz­ponálja a göngyölegeket és a földművesszövetkezetek is na­gyobb gondot fordítanak azok tárolására, megóvására, SZERVEZÉSI HIBÁK, rossz adminisztráció miatt is sok tízezer forint kár éri a föld­művesszövetkezeteket. Ezért pedig csakis és egyedül a földművesszövetkezetek fele­lősek. A Tahi Földművesszö­vetkezetnél 1957-ben például 76 ezer forintra rúgott a gön­gyöleghiány, Bényén 21 ezer forinttal, Sz igetszentmilklóson 65 ezer forinttal, Tápiósülyön 13 ezer forinttal, Pécelen 15 ezer forinttal károsodott a fökknűvesszövetkezet. Pedig ezeket a göngyöleghiányokat jobb szervezéssel és nyilván­tartással el lehetett volna ke­rülni JéUemző, hogy míg egyes földművesszövetkezetek nem tudnak elszámolni sok ezer fo­rintot érő göngyöleggel, a ter­MAX PLANCK Száz éve született a modern fizika megalapozója A tudományos világ kegye­lettel emlékezik Max Plánokra, a korszak legna­gyobb fizikusára, aki száz év­vel ezelőtt, 1858. április 23-án született és kvantumelméleté­vel megalapítója volt a dió­déra fizikának. A német tudós a hőtan és a sugárzás tudományos problé­máival foglalkozott. Eredmé­nyed igen gyorsan megismer­tették nevét tudományos kö­rökben és kutatásaira irá­nyították a figyelmet. A ber­lini egyetemen kapott kated­rát és elnöke lett a német fi­zikai társaságnak, ahol rend­szeres előadásokat tartott a laikus közönség számára is. A hőtan és a sugárzás terüle­tén végzett kutatásai közben konstruálta meg valóban kor­szakalkotó elméletét, a kvan­tumelméletet, amelynek lénye­ge az, hogy az energia nem folytonos valami, ahogyan ad­dig hitték, hanem éppen úgy, mint atomokból az anyag apr ró rögöcskókfből áll és ezekből tevődik össze. Planck kvan­tumelmélete adott magyaráza­tot számos olyan jelenségre, amely előtt a fizikusok koráb­ban tehetetlenül voltak kény­telenek megállni, és fölfede­zése széles, új utat nyitott a további kutatások számára. A kvantumelméletet laikus fogal­mazásban az energia atom­elméletének lehetne nevezni, sőt a modern atomelmélet sem alakulhatott volna ki Planck elmélete nélkül. Föl­fedezése az atomikutatások egyik legfőbb alapja és kiindu­lási pontja. 1918-ban megkap­ta a fizikai Nobel-díjat, M ax Planck a szó legne­mesebb értelmében elmé­leti tudós volt. A legszigorúbb spekulatív módszerek alkal­mazásával jutott el világra­szóló fölfedezéseihez és ol dotta meg a fizikai tudomá­nyok legnagyobb problémáit, Kutató módszere gondolko­zását a fizika gyakorlati sík­járól a filozófia legmagasabb elméleti síkjára terelte és tu­dományos eredményei kialakí­tották kristálytiszta világ­szemléletét, amelynek alapja a természettudomány, a fizika törvényeinek harmánikus ösz- szessége volt. Minden hó­napban tartott ezekről a fizi­kai-filozófiai problémákról egy-egy előadást a berlini fi­zikai társaságban a nagy- közönség számára és ezek a magas színvonalú előadások mindiig a szenzáció erejével hatottak, ünnepi esemény- saámba mentek. Tudományos meggyőződésével, haladó vi­lágnézetével, emelkedett hu­manizmusával természetesen éles ellentétbe került a hit­leri fasizmussal, amely eleinte nem mert „eljárni” a világhírű tudós, a „nagy ma­gányos“ ellen, ahogy kortár-' sai nevezték, de később szo­bafogságra ítélték és 1937- ben, amikor a f izikai társaság­ban a lelkiismeretrőL tartott bátor előadást, eltiltották min­den nyilvános előadástól, A közel nyolcvan éves tudós tel­jesen visszavonult és labora­tóriumiban folytatta tovább fiatalos energiával, teljes szel­lemi képességeinek birtokában tudományos kutatásait, újabb és újabb fölfedezéseivel gyara­pítva az emberiség szellemi kincseit. Túlélte a szobafog­ságot, a rendőri felügyeletet, a félreállítást és túlélve a hit­leri őrület véres korszakát, 1947 októberében halt meg, kilencven éves korában. A berlini egyetemen szá- -r» mos magyar hallgatója volt és aki hallgatója lehe­tett, egyéniségének, emelke­dett szemléletének szuggesztív hatását egy egész életre szóló és végérvényes szemléletté alakuló ajándékképpen vihet­te magával. Életművének ér­tékét talán az a megállapítás határozza meg a legpontosab­ban, amely szerint Einstein a relativitás elméletével az úgynevezett klasszikus fizikai tudományokra tette föl a koro­nát, Max Planck pedig Javan- tumelméletével a modern fi­zika alapját vetette meg és új korszak kapuját nyitotta meg. Magyar László melók egy részénél jogtalanul található GEV, MEZÖKER feliratú göngyöleg. Igaz, az elmúlt évben több földműves­szövetkezet megkísérelte ezek összeszerzését, méghozzá eredményesen. A termelőknek ugyanis nincs joguk szövet­kezeti vagy állami tulajdont képező göngyölegben árusíta­ni a piacon. A szövetkezettől kapott göngyöleg csupán arra használható, hogy a leszerző­dött árut már szállításra kész állapotban szállítsák be a fel­vásárlótelepekre. Szükséges lenne, hogy a helyi tanácsok és a rendőri szervek nagyobb segítséget adjanak a szövetke­zetnek a jogtalanul bitorolt, termelőknél kint levő gön­gyölegek visszajuttatásához. A napokban Pilisen több ezer göngyöleget sikerült ily módon a szövetkezet jogos tulajdoná­ba visszaszerezni^ A GÖNGYÖLEG-PROBLÉ­MA, mint látható a felsorolt néhány példából, létezik. Az eredményesebb munka meg­kívánja, hogy a SZÖVOSZ, szükség esetén egyéb illeté­kesek rendezzék a GEV és a földművesszövetkezetek kap­csolatát, és valamilyen for­mában biztosítsanak nagyobb érdekvédelmet a földműves­szövetkezetek részére. Persze ehhez az is kell, hogy a föld­művesszövetkezetek nagyobb felelősséggel, gonddal óvják, védjék és tárolják a göngyöle­geket. Drága valutát fizetünk a külföldnek, hogy megnöveke­dett papírszükségletünket fe­dezzük. Cs. A. A gyáli vasútállomáson j a kitérő vágánya nem elég) hosszú. A TÜZÉP-telepre vo-i natkozóan kielégítő, de hal például sertéstrágya a kirakó- [ dás tárgya, akkor bizony nem- f csak a vagon bűzlik messzire, \ hanem az állomásra bevezető I úton elhullatják a trágyát és I az ezen való járkálás bizony) nem a legkellemesebb. Gyak- í ran elcsúsznak rajta az embe-j rek, gyerekek. Nagyon helyes volna, ha a [ MÁV gondoskodna a kitérő | meghosszabbításáról és ezek- ] nek a szennyező dolgoknak al kirakodását másik kijáraton) keresztül biztosítanák. ‘ Csiszár Ákos ) levelező I Cf-ilm, Színház, Qrúdalonv ELÓZETES JELENTÉS Nővényhnlladékból fenol készül Az iparban általában szén­kátrányból állítják elő a fenolt, de egyre inkább tért hódít dr. Hock német kutató eljárása is. aki szintetikus úton, az úgynevezett cumol- eljárás alapján állítja elő a fenolt. Az iparban alkalma­zott harmadik eljárás alap­anyaga a benzol, A Szovjetunióban most új eljárást dolgoztak ki a fenol előállítására. Ukrajnában két nagy fenolgyárat építenek, amelyekben mezőgazdasági hulladékot használnak fel a fenol előállítására. A szov­jet tudósok áltál kidolgozott eljárás annyira gazdaságos, hogy a két fenolüzem építési költsége két éven belül meg­térül. ipl Ijj .. II M» i 1 i í->y 5 Bacilusfészkek Louis Sander professzor, belga mikrobakutató 10 éve igyekszik bizonyítani azt az elméletét, hogy a Földön külön­böző „bacilusfészkek” vannak, amelyekből kiindulva mindig újabb és újabb járványok terjednek el a Földön. Két tudós­társával együttműködve sikerült néhány olyan tényt meg­állapítania, amely alátámasztani látszik ezt az elméletet. így például a Portugál-Angola területén levő Kuanza folyó Afrika egyik roppant nagy mikroba központjának bizonyult. A folyó medrét helyenként 4 méter vastag állandóan erjedő iszap tölti ki, amelyben jóformán valamennyi veszedelmes betegség kórokozója megtalálható bőséges mennyiségben. Ko- lerabacilus éppúgy, mint a tífuszé, az influenza okozója mel­lett veszélyes bőrbetegségeket, trópusi vakságot előidéző mik­robák. Az ottani kutató központban számtalan víz- és levegő­próbát vizsgáltak meg, s megállapították, hogy a folyó med­réből milliószámra szállnak fel bacilusok és mikrobák, ame­lyeket az elpárolgó vízcsöppek apró léggömbökként visznek magukkal. A kutatók véleménye szerint a világ különböző vidékén számos ilyen bacilusfészek létezik, ha sikerülne eze­ket felkutatni és ártalmatlanná tenni, úgy jelentős lépést ten­nének előre az emberek egészségének megőrzése felé. Az országban elsőként megvalósítják a komplex talajvédelmet Csobánkán I Ijellegi István színész és író. | " Most úgy beszélnek róla, 1 mint egy új műfaj megterem- § tőjéről. 0 készíti a rádió zenés !; iportjait. Valamennyi zenés | riportja közül a „Tengeren ! át..nőtt legjobban a szívé­ihez. Rögtön meg is indokolja, I hogy miért. | — Nagyon is szárazföldi em­! bér létemre először találkoz- ! tam össze tengerészekkel. Ri- | portom elkészítése megköve- § telte, hogy négy napig együtt 1 éljek velük a hajójukon. A ri- ! portot azonban nemcsak meg- | írni kellett, hanem el is kel- ! lett játszatni. Mégpedig a ten- | útrészekkel. László Endre, a |rendezőm ugyan tiltakozott az 1 ellen, hogy tengerész játssza a | tengerészt. Szerinte a tengerész |szerepeket színészeknek kellett | volna alakítaniuk. Végül is be- 1 következett az, amit előre ke- I ve sen hittek, hogy tizenegy | tengerész szerepelt a riport- § ban és egyetlen színész sem, 1 magamat kivéve. A rendező 1 ma is azt állítja, hogy ez így | helytelen volt, én meg azt mon- Idom, hogy egy riport akkor hiteles, ha azt azok jelenítik meg, akikről a riport szól. Nos, a közönség majd eldönti, kinek van igaza. — Enől a riportról egyéb* ként csak annyit, hogy életem* ben először láttam tengerésze- két ilyen közelről. Méghozzá magyar tengerészeket. Ebben a találkozásban a legnagyobb él­ményem az volt, hogy ifjúkéi olvasmányaim hősét, a vén ten* geri medvét, nem találtam meg közöttük. Öt-hat nyelvet be­szélő kultúrált emberek. Egye* térni tanári szinten tartottak előadást számomra a kairói múzeumról. Akadt közöttük, aki a balettművészetnek kiváló ismerője, mert odesszai partra* szállásaikkor sohasem mulaszt­ja el megtekinteni az ottani balettelőadásokat. Nem hiszem, hogy a földrajzot az országban bárki is jobban ismerné náluk* És nagyszerű hazafiak. Az el­lenforradalom idején Ciprus* ban voltak. Bátor magatartá­sukkal megmentették hajóju­kat és rakományukat. Sose gondoltam volna, hogy ennyi rendes ember él a tengeren. K. G. HiiiiniiiiiiiiiitMiimiiiHiiiiiimniiiiiiiHiiiiniiiiiMiiiiiiiiiiiiitn (J ILMHÍRADÓ — .......................... C sobánkán, a budai hegyek egyik kis községében a ha­tárt különösen nagy erővel pusztítja a talajerózió. A föld­területnek alig a fele művel­hető, s ezeken a részeken is jelentős károkat okoz a szél és a víz. A községi tanács kérésére az Országos Talajvédelmi Ta­nács irányításával az összes illetékesek együttes védeke­zőmunkába kezdtek. A Szőlé­szeti Kutató Intézet munka­társainak tervei szerint 100 hold szőlőt telepítenek a le­kopott talajú hegyoldalakra. Ezenkívül 150 hold gyümöl­csöst is ültetnek az OMMI \ előzetes talajvizsgálatainak j tapasztalatait felhasználva. 1 A vízügyi szervek segítségé-] vei 8 vízmosást kötő gátat] építenek és 2700 köbméter! földet mozgatnak meg a Ko-í vácsi-patak és mellékcsator-1 náinak medertisztításánál. A j község gazdái nemcsak a; munkában való részvételt és I az anyagi hozzájárulást vál- ! lalták, hanem földjeik termő-! erejének megóvása érdeké- ! ben az Országos Talajvédel-: mi Tanács által javasolt talaj-! védelmi vetésforgókat alkal- \ mázzák. iiiiiiimiiiiiiiiinmiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiimmiimiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiinifiiiiiiimn E Tavaszi sportok A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓBAN megkezdődtek Nyíri Tibor termelőszövetkezeti té­májú rövid játékfilmjének fel­vételei. A CSEHSZLOVÁK mozik­ban az év első két hónapjában közel két és negyedmillió néző tekintette meg a műsoron le­vő magyar filmeket. A legna­gyobb sikert a Bakaruhában és a Két vallomás aratta. PENYKOVBAN TÖRTÉNT címmel új filmet mutattak be a Szovjetunióban. A filmet Szergej Antonov hasonló című regénye alapján Rosztockij rendezte. CHAPLIN — a hírek szerint — újra munkához kezd. Tervei között szerepel a Csoda című forgatókönyv megfilmesítése és az 1928-ban forgatott Cir­kusz című filmjének új válto­zata. ROGER PIGAUT rendezi a francia—kínai koprodukcióban készülő Sárkány a világ végé­ről című filmet. TRNKA GYŐZÖTT Walt Disney-vel szemben azon a bábfilm pályázaton, amelyre egy, az UNESCO működését ismertető rövidfilmmel kellett benevezni. JÚNIUSI NAPOK a címe az új észt filmnek, amely 1940- ben, a fasiszta Észtországban játszódik. A filmben világosan kirajzolódik az akkori arany- ifjúság és a fasiszta provokatő- rök világa. RAYMOND PELLEGRIN és felesége, Gisela Pascal első íz­ben játszanak együtt filmen házastársakat. Ez csak az élők­kel történhet meg című fűim­ben Pellegrin egy autógarázs tulajdonosának szerepében je­lenik meg, akit egy nő külö­nös kalandokba sodor. MARTHA HYER, a neves filmcsillag új film főszerepét vállalta, amelynek címe a Nagyvárosi aszfalt és egyszerű, hétköznapi történet. Filmszínházaink a közeljövőben műsorukra tűzik A bigá­mista című új olasz filmet IIHIIHItniltlMllltltlitllltllltlllltHrtlllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIMIIIIII» Április 23, szerda, Kossuth rádió 19 óra Fellegi István zenés riportja a „Debrecen" tengerjáró hajóról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents