Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-22 / 94. szám
1958. ÁPRILIS 22. KEDD K%Cfrl«p 3 Egy jugoszláviai ismerős TAVA S Z Harmincnyolc évvel ezelőtt láttam utoljára. A szegedi Tíszahíd innenső oldalán Horthy-katonái álltak akkor őrt, a túlsón jugoszlávok őrizték a hídfőt. A demarkációs vonal a híd középpontján fűtött keresztül. Újszeged még jugoszláv megszállás alatt állt, a Tisza—Maros háromszöggel együtt. A szerbek az újszegedi iskolásgyerekeket mindennap átengedték a hídon, hogy zavartalanul járhassanak a szegedi iskolákba és tanitás után vissza is engedték őket. Ban- dika akkor még nem volt hatéves. Nem érte még el az is- kolaköteles kort, de szülei, két idősebb testvérével együtt már napokkal előbb átmenekültek jugoszláv területre, a fehér- terror elől. Apja vasúti tisztviselő volt, a forradalom alatt mély meggyőződéssel állt a haladás eszméinek szolgálatába. Ezért kellett menekülnie. A szerbek örömmel fogadták a kiváló szakembert, és a szabadkai vasútigazgatóságon biztosítottak számára megfelelő munkakört. A kis legénykének a déli órákban iskolatáskát csatoltunk a hátára, kézenfogva elvezettük a szegedi hídfőig, szépen megmagyaráztuk neki, ■ hogy csak menjen át egyenesen a hídon, a túlsó parton apukája és anyukája várja. Aztán megcsókoltuk és útjára engedtük. A gyerek elindult, apró lépésekkel tipegett a teljesen néptelen hídon, hátán az iskolatáskával, sapkája alól ki- kivillant selymes hajának aranyfénye. Pici alakja lassanként ponttá zsugorodott az acélhíd roppant méretei között. Még láttuk, hogy eléri az újszegedi hídfőt. A szerb katona szó nélkül átengedte. Ennek pontosan harminc- nyolc esztendeje, mert 1920 ta- aszán történt. Azóta nem láttam, nem találkoztam vele és émíékeZétemben így maradt meg: hátán kis iskolatáskával tipeg a néptelen hídon. Ma megszólalt a telefon. Érces bariton jelentkezett. — Sztáncsics Andríja — mutatkozott be a hang tulajdonosa. Ő volt. Aztán összeültünk és emlékeztünk, Benne is élnek a közös emlékek, persze elmosó- dottabban, hiszen annyi minden történt azóta. Édesanyja a második világháború küszöbén meghalt. Apját 44-ben pusztította el nővérével együtt a hitleri őrjöngés. Miklós bátyját, aki már szegedi diákkorában részt vett az ifjúmunkások mozgalmaiban, majd újságíró lett Szabadkán, 1941 novemberében tizenheted magával halálraítélté és kivégeztette a í,visszacsatolt” Szabadkán felállított katonai bíróság. A bűne az volt, hogy az ő neve is szerepelt a Vörös Segély adománylistáján: 20 dinárt adott a bebörtönzött jugoszláv kommunisták hozzátartozóinak támogatására. így maradt ő egyedül, közben elvégezte a zágrábi egyetemen a jogot, de ezekben - rettenetes időkben katona volt, a jugoszláv hadsereg tartalékos főhadnagya és az albán határon német hadifogságba esett. Hitler hóhérai négy évig sanyargatták különböző fogolytáborokban, végül 1945-ben számos tiszttársával együtt megszökött, nagynehezen keresztül vágták magukat a már megingott német vonalakon, eljutottak a balkáni hegyek közé és beléptek az ott harcoló partizán alakulatokba. A háború végéig harcoltak a németek ellen. Egyenruháját a háború után sem vetette le, tagja lett annak a jugoszláv katonai küldöttségnek, amely a szövetségesek mellett működött nyugat-európai fővárosokban Évek múlva szerelt csak le, dt már mint a jugoszláv köztársaság őrnagya. Szabadkára nem ment visz- sza. Újvidéken telepedett le Rövid ideig ügyészi minőség ben az igazságszolgáltatás te rületén tevékenykedett, ké sőbb régi hajlamát követve, < is újságíró lett, a vajdaság j magyarság napilapjának, ; Magyar Szónak a publicistája de fontos munkakört tölt be egy nagy újvidéki tervezőintézetnél is. Á jugoszláviai magyarság életéről, helyzetéről beszélgetünk. — A légkör talán soha olyan barátságos nem volt, mint mostanában. A Jugoszláviában élő magyarok semmiféle vonatkozásban nem érzik úgy magukat, mintha másodrendű polgárai lennének a köztársaságnak. Szabadon élnek, dolgoznak, zavartalanul használhatják anyanyelvűket, művelhetik kultúrájukat. A 90 000 lakosú Újvidéken 25 000 magyar él. Itt jelenik meg a vajdasági magyarság napilapja, a Magyar Szó, de megjelenik egész csomó magyar napilap és hetilap is, köztük az 1934-ben megindított irodalmi, társadalmi és politikai szemle, a Híd is. Az újvidéki rádiónak állandó és színvonalas magyar műsora van. Értékes magyar költő- és írógárda műveli a magyar szellemi életet. Van egy költőnk, a 28 éves Fehér Ferenc, hajdani magyar zsellérek gyermeke, akinek tehetsége még magyar- országi viszonylatban is komoly figyelmet érdemel. Versesköteteit pillanatok alatt szétkapkodják. Elismert tehetség Ács Károly is, különösen kiválók műfordításai. A szépprózában Major Sándor emelkedik magasan az átlag fölé. Három magyar könyvkiadóvállalat van Újvidéken. Munkájuknak csak egyetlen nehézsége van, mégpedig az, hogy kicsi az elérhető példányszám. Az egyes kiadványok ára így a nagy önköltség miatt elég magas, a fontosabb kiadványokhoz, főleg a tankönyvekhez az állam ad hathatós segítséget. Újvidéken megkezdte munkáját Kovács Kálmán irányításával egy szótárszerkesztő bizottság és az új, modern, teljes magyar—szerb szótár hamarosan, el is készül. Ismét a magyar—jugoszláv viszonyra terelődik a beszélgetés. — összehasonlíthatatlanul jobb a hangulat — mondja Sztáncsics Andrija —, mint a háború előtt és közvetlenül a háború után volt. Teljesen megszűnt az a bizalmatlanság, amelyet a jugoszláv nép Magyarország iránt érzett a múltban. A jugoszláv közvélemény egyre nagyobb súlyt helj'ez a két nép közötti közeledésre gazdasági és kulturális téren egyaránt. Jugoszlávia szívesen átveszi a magyar ipar készítményeit. Most épül egy napi 10 vagon kapacitású malom, amelynek berendezését a ma-| gyár ipar szállítja. És terve-1 zünk egy nagyszabású vágó-f hidat is, amelyhez a gépeket | szintén a magyar ipartól sze-| retnénk megvásárolni. A jugoszláviai magyarság, | de az egész jugoszláv nép is f figyelemmel kíséri Magyaror-1 szág szellemi életét. A magyar | irodalom és képzőművészet | eseményei mindig élénk ér-1 deklődést keltenek odaát. 1 — Hiba persze nálunk is| akad — állapítja meg később | Andrija —, de hiszen a fejlő-1 dés folyamata seholsem leheti hibátlan. Mindig adódnak ki-1 növések, ferdeségek és így 1 van talaja a humornak is. Je-| lenleg a legnépszerűbb anek-| dótánk az óriási mértékű ká-| véfogyasztás körül tréfálkozik. g A jó feketét mi is nagyon sze- | retjük és fogyasztjuk, főzzük | is mindig és mindenkor. A | vicc egy kiszabadult cirkuszi | oroszlánról szól, amely vala-= hogy bekerül egy vállalat hivatalába és ott felfalja a vezérigazgatót, aztán jóllakottan elbújik valamelyik zugban. A vezérigazgató eltűnését senki sem veszi észre a vállalatnál. Másnap ismét megéhezik az oroszlán és most a helyettes vezérigazgatót fogyasztja el, a harmadik napon pedig a vállalat főkönyvelőjét. Ezt sem veszik észre. A vállalat zavartalanul működik tovább. De negyednap, amikor az oroszlán azt a hivatalsegédet falja fel, aki a kávét szokta főzni a tisztviselőknek rögtön észreveszik a szerencsétlenséget. Később ismét a régi emlékekről folyik a szó. — Szegeden is voltam, meséli a vendég, megkerestem azt a házat, ahol születtem. Meg is találtam, de bizony csak a folyosó vasrácsa rémlett ismerősnek. Aztán kerestem a hidat is, ahol 38 évvel azelőtt átballagtam. Tudtam, hogy a régi gyönyörű hidat a háború őrülete elpusztította és a helyén egészen másformájú új híd épült. Amikor most megálltam a Tisza szegedi partján, azért bizony összeszorult a torkom ... Sztáncsics Andrija nős ember, bunyevác lányt vett feleségül és két szép gyermeke van. Egy négy és féléves kislány és egy másféléves kisfiú. A két gyerek nem tud magyarul. — De a nyáron áthozom őket a feleségem itt élő rokonaihoz — mondja. — Egyetlen feltételem lesz, hogy a rokonok csak magyarul beszéljenek velük. Azt akarom, hogy tanulják meg az apjuk első anyanyelvét, a magyart is. • Magyar László Ifjú művészek bemutatkozása Cegléden A ceglédi zenei napok keretében vasárnap délután rendezték meg a helyi művelődési házban a Pest megyei zeneiskolák kiváló növendékeinek hangversenyét. Tizenhárom zeneiskola hatvankét növendéke mutatkozott be ezen a hangversenyen a mintegy hatjiuimiiiinmMmiiiimiiiiimimiiitiiiiiitinimmmiímmissig 1 \ szerződés kétoldalú! ( | Nyáregyházán és Pilisen | | nagyon sok dolgozó paraszt | | kötött a földművesszövetke- 1 |zettel csirke, liba és kacsa | | nevelési szerződést. A szer- | 1 ződés szerint rnár meg kel-1 | lett volna kapniok a napos-1 ! állatokat, hiszen ezt kikö- I ! tötték a szerződésben. Ám | ihiába várják, a naposcsi- | | bék, kacsák csak nem akar-1 | nak megérkezni. Ezért a 1 I földművesszövetkezetet § | okolják és közülük többen | 1 vissza akarják adni a szer- I | ződési. 1 ' A földművesszövetkezet | gigényelte a szükséges na- 1 ! posbaromfi mennyiséget, | gsürgeti is leszállítását, töb- | § bet nem tehet. Helyes és | !mindenképpen fontos lenne, | \hogy a baromfikeltetők el- 1 esősorban azok igényeit elé- § töltsék ki, akik nevelési 1 ! szerződést kötöttek a föld- I 1 művesszövetkezettel. száz főnyi közönségnek. Zongora-, hegedű-, cselló-, fúvós- és harmonikabemutatók szerepeltek ezen az érdekes és igen értékes zenei eseményen, amelyen a legifjabb szereplő a négyéves Halápi Sárika volt. az abonyi zeneiskola növendéke. Már a hangverseny közben megállapítható volt, hogy a Pest megyei zeneiskolák növendékei komoly előrehaladást értek el az elmúlt egy esztendő alatt. Nemcsak az igényes, színvonalas műsorválasztásban, hanem a művek tolmácsolásában is. Kiemelkedő teljesítmények is születtek a hangverseny során. így igen lelkes tapsot kapott szép zongorajátékáért a kezdők közül a hétesztendős Polónyi Ildikó és a kilencesz- tendős hegedűs, Madari Tamás. Mindketten a ceglédi zeneiskola növendékei. . A nagyobbak közül megérdemelt sikert aratott Zádori Emőke és Gyényi Piroska két- zongorás játéka, akik Löszt: Szerelmi álmok című művét adták elő mély átéléssel, ök is a ceglédi zeneiskola növendékei. Az abonyiak közül Holló Gabriella zongorajátéka is komoly sikert aratott, csakúgy, mint az albertirsai Málnást Erzsébet és a szentendrei Stoltz Dénes. Külön színt jelentett a har- monikások bemutatkozása. Közülük elsősorban a cegléd- berceli Hohl István és Hidas István játéka jelentett kiemelkedő élményt. Pergolesi: Nina című művét adták elő szép, kulturált előadásmódban. A hangverseny végén Ramor Frigyes, a Pest megyei Tanács népművelési osztályának művészeti előadója mondott beszédet, majd átadta az öklévé, leket a hangversenyen szereplő ifjú művészeknek. _________(prukner) S zerkesztői Üzenetek Varga András, Újszilvás, 1067. sz. Panasza ügyében a Ceglédi Városi Tanács v. b. mezőgazdasági osztálya vizsgálatot tartott. A részletes eredményt levélben megírtuk Pár nanon belül önt behívják a tanácsházára és személyesen megbeszélik, mit lehet tenni ebben az ügyben. Jósvai Lajos, Aszód, járási tanácsház. Köszönjük a választ. Levélben minden felvilágosítást megadtunk. Többeknek: Sok előfizetőnk kérte. hogy az ötezer forintos rejtvényverseny megfejtési szelvényét ne tegyük olyan oldalra, melynek hátulján a rádióműsor van. Ismételten azt tanácsoljuk, hogy ne vágják ki a szelvényt a megfejtés napján, hanem csak a következő héten, amikor már a rádióműsor nem Időszerűi Évente másfélmilliárd kiló korai zöldséget lehetne hajtatni a még kihasználatlan hőforrások vizével Mosdóval kombinált boyler készül a Mechanikai Művekben Két új típusú elektromos boyler gyártásával foglalkoznak a Mechanikai Művekben. A mosdóval kombinált boylert most tervezik, mintapéldánya az őszre készül el. Ez a típus különösen a kis fürdőszobás vagy mosdófülkés lakásokban lesz előnyös, mert nem foglal el külön helyet. Rászerelik a keverőcsappal ellátott mosdókagylót, de meleg vize átvezethető a fürdőkádhoz is. A másik új típusú boyler az eddigi magasnyomásúval szemben alacsony nyomással működik, így sokkal biztonságosabb és gazdaságosabb is, mert gyártásához harminc százalékkal kevesebb anyagra van szükség. Az alacsonynyomású boyler gyártása már megkezdődött. Nehezen tavaszodik az idén, j így csak lassan, kisebb meny- nyiségben kerül a piacokra a korai zöldség, s természetesen igen drága. Hazánkban a tavaszi zöldségtermesztés fő tényezői közül egyébként is csak a talajnedvesség és a fény van meg, a hőmérséklet rendszerint kedvezőtlen: talajaink lassan melegszenek, az évről évre jelentkező utófagyok iránt érzékeny növényeket csak későn vethetik vagy palántázhatják. A télitavaszi zöldségtermesztés csupán üveg alatt folytatható sikerrel. A zöldséghajtásnak éppen ezért a rendelkezésre álló üvegfelület szab határt. Az adatok szerint az országban körülbelül 1 200 000 négyzetAn '^* ,meleSágyí aÚlaf< ÉS i<n„, ............................. I fiOOOO négyzetmeter felületűi üvegház van üzemben. Az ál-1 lami kezelésben levő bérén-1 dezéseken kívül a melegágyi| ablakoknak kereken húsz 1 százalékát Pest megye-1 ben, 18 százalékát Bu-1 dapesten, 11 százalékát Békési megyében, a növényházaknak! 34 százalékát Budapesten, 221 százalékát Pest megyében és| 10 százalékát Szolnok megyé-1 ben hasznosítják. A legutóbbi évek tapasztala- § tai azt mutatják, hogy ez af melegágy- és üvegházfelület 1 kevés a mindinkább növekvő | igények szabta korai zöldség-1 szükséglet kielégítésére. Azl üvegfelület növelésén kívül | elsősorban a hajtatóüzemek, | kertészetek korszerűsítésére, | továbbá a rendelkezésre álló | hővíztartalékok teljesebb ki-1 használására kell gondolni. | A legutóbbi években mind § több hőforrás vizét használ-r ják fel a kertészetek zöldség-z hajtatásra. Olajkutatás köz-t ben ugyanis gyakran találnak | az ország különböző vidékein | bővizű hőforrásokat. Jelen-1 leg körülbelül 200 000 négy-1 zetméter területű hajtató-1 üzem fűtésére elegendő hö-| forrásból származó melegvíz | vesz kárba. Ez az energiai becslési adatok szerint mint-1 egy 1500—1800 vagon koksz § megtakarítására adna módot, |: s körülbelül 1,5—1,8 milliárd I kiló korai zöldség termesztéséhez lenne elegendő. Ha az elfolyó ipari vizek hőfeleslegét is ide számítjuk, a fűthető terület a meglevőnek mintegy ötszörösére növelhető. A nyári divatból A MAGNETOFONSZALAG TITKA lem ... igen ... igen .... de én mégis ... ja, ha te úgy akarod, akkor nem vitatkozom, meghajtom a te szakmai képzettséged előtt, igen... meglesz ... Kagylózörej. Papírzörgés. Ismét telefoncsöngés, a szünetekben szitkok a folyton csöngő telefonra. Előbbi férfihang: — Halló ... ja, maga az Kovács, na mit akar? Mi az istennek zavar, mikor a fejem se látszik ki a munkából? Nem érdekelnek a hülyeségei ... mit vitatkozik velem ... nem érdekel, hogy a főosztályvezető mit mondott, az egy szakmai analfabéta ... hagyjon engem békén! Telefonkagyló lecsapásából származó zörej. Z sírpapírcsör- gés, csámcsogás. Elégedett szuszogás, sóhaj. Tárcsázás. Előbbi férfihang: — Halló ...te vagy édes fiam? Nincs semmi újság, de felhívtalak, mert olyan finoman készítetted el a tízórait, igazán aranyos vagy, nincs senkinek ilyen felesége ... sajnos nem tudok sietni, igen ... a minisztériumban... remélem, hogy nyolc után vége lesz ... hát mit csináljak édes fiam? Én is nagyon unom, szinte minden estém foglalt... na jó. Jó legyél, fjjabb tárcsázás. U Előbbi férfihang: / lyesmit elég ritkán talál az em- • bér. Mármint magnetofontekercset. Mert én azt találtam. A Jellemkiszerelő Vállalatnál jártam, egykét jellemet kívántam beszerezni, s várakozás közben a fotelpárna hasadélcá- ban megpillantottam a tekercset. Egy pillantás — ki látja? Senki! Zsebrevágtam. Odahaza nem indokolatlan izgalommal tettem fel a tekercset a magnetofonra s vártam, hogy felcsendüljék valamelyik Bach mű vagy valami forróritmusú mambó. S Íme, ezt hallottam: Bús, életúnt sóhaj. Krákogás. Telefon csöng. Férfihang: — Halló ... ó, főosztályvezető elvtárs, parancsolj ve— Ági? Hogy vagy szivecském? Oly régen láttalak... persze, hogy régen, mikor volt már tegnap este? Kiskutyán, ugye szeretsz még... nagyon? Én négykor végzek, odamegyek érted, jó? Ugye felmehetünk hozzád? Aranyos vagy, nincs aranyosabb nálad a világon... persze, hogy szeretlek kiskutyám ... senkit jobban ..» délutánig is ezerszer csókollak ... rohanok. nem, nem kell várnod. Kagylózörej. Elégedett fütyörészés. Tovább hiába hallgattam. Süket csend surrogott a szalagról. Ez volt a hang tulajdonosának lelkiismerete Mészáros Ottó zléses short, legombolható élsőrésszel. elsősorban karcsú nők részére
