Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
1958. Április 20. vasárnap rr sr MEGY WCirlap KISI JAPAN MINISZTERELNÖK pénteken Szuzukival, a Japán Szocialista Párt elnökével tárgyalt a parlament feloszlatásáról. Szuzuki megígérte, segít Kisinek, hogy még a feloszlatás előtt elfogadják a fontosabb törvényjavaslatokat. A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA úgy döntött, hogy a Szovjetunió állami levéltáraiban őrzött bolgár vonatkozású levéltári anyagokat ad át a bolgár kormánynak. Az anyagok között bolgár állami intézmények számos okmánya van, amelyek fényt derítenek Bulgária 1905 és 1944 közötti történelmének egyes mozzanataira. JOSZIF KUZMIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese pénteken vacsorát adott a Moszkvában tartózkodó Jaromir Dolansky csehszlovák miniszterelnökhelyettes és a vezetése alatt álló kormányküldöttség tiszteletére. „AZ ATLANTI SZÖVETSÉG állandó tanácsa pénteken megvitatta a csúcstalálkozó előkészületeinek helyzetét, tekintettel a legújabb moszkvai fejleményekre“ — mondják diplomáciai megfigyelők. ÉSZAKKELET-LENGYEL- ORSZÄGBAN újabb falvakat és helységeket öntött el az árvíz. Ostrolenka méteres víz alatt áll. A Narew és a Bug vízszini jenek további emelkedésétől tartanak. Katonaság dolgozik a mentési munkálatokon. A REUTER-ÍRODA JELENTI. hogy Adenauer kancellár, Erhard gazdasági miniszter és Brentano külügyminiszter szombaton repülőgépen hazaindult az angol fővárosban tett háromnapos hivatalos látogatásáról. A FÜGGETLEN AFRIKAI ORSZÁGOK értekezlete pénteken befejezte az első napirendi pont megvitatását. Az értekezlet eszmecserét folytatott külpolitikai kérdésekről és elsősorban az algériai helyzetről, ezenkívül pedig megvitatta Afrika függő helyzetben levő területeinek sorsát, a faji kérdést és az afrikai országok függetlenségének és szuverenitásának védelmében elengedhetetlenül szükséges intézkedéseket. Az indonéz kormány csapatok sikerei A dj akartai rádió szombaton közölte, hogy az Észak-Szumát- rából előrenyomuló kormánycsapatok 60 kilométerre megközelítették Bukittinggit, a felkelők nyugat-szumátrai fővárosát. A rádió-jelentés szerint az előrenyomuló csapatok nem ütköznek ellenállásba és a megszállt területeken normálisan működik a közigazgatás. Padangban a kormány erői hatalmukba kerítették a kikötőt is, a padangi repülőteret pedig helyreállították és megnyitották a légiközlekedés számára. 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? [ Amerikai „előkészületek” csúcsértekezletre a nemzetközi politika hőmérője az elmúlt héten sem ám szállt alább, sőt, talán valamivel emelkedett is. A csúcsértekezlettel kapcsolatos fejlemények — még ha azok bizonyos tekintetben előbbre lépést is mutatnak — kissé háttérbe kerültek a francia kormány bukásával. Ez részben természetes is, hiszen a moszkvai négyhatalmi diplomáciai megbeszéléseken, amelyen a csúcstalálkozó előkészítéséről van szó, jelenleg egy megbukott francia kormány nagykövete vesz részt. Máris nagy diplomáciai tevékenységet és egyben a közvélemény részéről nagy megdöbbenést váltott ki az a szovjet leleplezés, hogy az északi-sarki térségben, a Szovjetunió határainak irányában atombombákat hordozó amerikai repülőgépek végeznek „riadórepüléseket”. Az Egyesült Államok ilyen irányú tevékenysége — egybevetve a NATO-államok hadügyminisztereinek párizsi tanácskozásával, ahol a fegyverkezés további fokozása mellett döntöttek — mindenki előtt világossá teszi: akarják-e a nyugati hatalmak valóban a nemzetközi feszültség enyhülését? A bizonyítékok szerint az amerikaiak inkább o feszültség kiéleződésére törekednek, s ebben támogatást élveznek nyugati szövetségeseik részéről is. Indonéziában az elmúlt hét során tovább folytatódott a központi kormány csapatainak sikeres offenzivája a szumátrai és a celebeszi lázadók ellen. A kormánycsapatok visszafoglalták Padangot, a lázadó kormány „fővárosát” és több partraszállást hajtottak végre Észak-Celebeszen is. A lázadók órái minden bizonnyal megvannak számlálva s rajtuk már aligha segíthetnek az amerikai és csangkajsekista fegyverszállit- mányok. Amerikaiak a moszkvai tárgyalóasztalnál és az atombombás repülőgépeken Minden szenzáció nélkül, fotóriporterek és újságírók távollétében kezdődött meg Moszkvában — most már a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország diplomatáinak részvételével — a kelét—nyugati csúcstalálkozó előkészítése. A csend, amely a tárgyalások megkezdésének külsőségeit jellemzi, egyben azt is mutatja, hogy a csúcstalálkozóhoz vezető útnak talán még csak a legelején járunk, s az akadályokat, amelyeket a nyugati hatalmak emeltek, eddig aligha sikerült felszámolni. Lényegében az Egyesült Államok eddig semmit nem engedett „feltételeiből”, azonban a világ közvéleményének követelésére már nem zárkózhat el a csúcstalálkozó megtartásának eszméjétől. Moszkvában megkezdődtek a zárt ajtók mögötti diplomáciai megbeszélések, azonban — mint arra Gromiko szovjet külügyminiszter pénteki sajtókonferenciáján rámutatott — ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió mindenben elfogadja a nyugatiak elképzeléseit, vagyis, hogy már a nagykövetek beszéljék meg a csúcstalálkozón szóba kerülő kérdések lényegbeli problémáit. A szovjet kormány véleménye szerint a diplomáciai megbeszéléseknek a külügyminiszteri találkozó előkészítésével kapcsolatos feladatokat kell megoldani, nevezetesen azt, hogy hol és mikor, kiknek a részvételével tartsák meg a külügyminiszteri értekezletet. Ezzel szemben a nyugatiak már a nagykövetek tanácskozásain eszmecserét kívánnak folytatni azokról a kérdésekről, amelyek a jelenlegi feszültséghez vezettek. Nyilvánvaló, hogy a nagykövetek, akiknek minden apró kérdésben is ki kell kérniök kormányuk véleményét — hónapokig. sőt esetleg évekig is elvitatkozhatnának minden eredmény nélkül. A washingtoni köröknek azonban éppen az a céljuk, hogy időt nyerjenek a további fegyverkezéshez, amikor még nehezebb lehet a megegyezés, „kifárasszák” a közvéleményt, vagyis lejárassák a négyhatalmi találkozó gondolatát, bebizonyítva, hogy „nincs lehetőség a megegyezésre”, s ezzel igazolni elutasító magatartásukat. A megegyezési készségnek amerikai részről mutatkozó hiányát, sőt, a kelet—nyugati közeledés megtorpedózására irányuló készségét a legutóbbi hetvenkét órában több tény is mutatta. Az amerikai légierő főparancsnoksága ugyanis, arra való hivatkozással, hogy radarkészülékei a Szovjetunió felől bizonyos, ellenőrizhetetlen „tárgyak” közeledését jelzik — mindannyiszor atombombákkal megrakott repülőgépeket küld „védekezésül” a szovjet határok felé. Ezek a „tárgyak”, amelyeket az amerikai radarkészülékek mutatnak azonban vagy lezuhanó meteoritok, vagy egyszerű elektromos zavarok. Az amerikai légihaderő, vagyis az Egyesült Államok azzal, hogy atombombás légi „riadó-járatokat” szervez a Szovjetunió határainak közelében, köny- nyen végzetes cselekedetet okozhat, amely esetleg egy amerikai pilóta téves megítélése alapján lángba döntheti az egész világot. A szovjet tiltakozás megvitatására hétfőn összeül New Yorkban a Biztonsági Tanács. A nemzetközi közvélemény megdöbbenéssel vette az amerikai „atombombás” repülések hírét és a nyugati sajtó számos orgánuma is rámutat az amerikaiak kétszínűségére: nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni, s az asztal alatt kést döfni a partner lábába... Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi közvélemény elítéli az amerikaiak atombombás provokációit. Következik: a 26. francia kormány A párizsiak humora — mint ezúttal ismét bizonyítást nyert — az életből szedi áldozatait. Az áldozat ezúttal sorrendben a huszonötödik, Felix Gaillard megbukott miniszterelnök. Egy párizsi vicc szerint a következő történik Franciaországban: „Az idegen megkérdi a Szajna '■partján álldoKubában fokozódik a Fidel Castro vezette felkelők harca a Batista-diktatúra ellen. Képünk azt mutatja, amint a felkelők egy osztaga megmotoz egy foglyul ejtett katonát Gaillard gáló párizsitól: Mondja, hogy hívják a francia miniszterelnököt? Mire a párizsi a legnagyobb természetességgel így válaszol: Nem tudom, ma meg nem olvastam újságolt.” Ez a szellemes mondás mint cseppben a tengert, tükrözi, milyen gyakran váltogatják egymást a kormányok Franciaország élén. A Gaillard- kormány, amely a háború után tizenhárom év alatt sorrendben a 25. — szerdára virradó éjjel 321:255 arányban megbukott a nemzetgyűlésben. 160 napos fennállása során Gaillard tizenegyszer vetette fel a bizalmi kérdést — legtöbbször az algériai háborúval összefüggésben — de eddig mindig sikerült kievic- kélnie a kátyúból. Most azonban a jobboldal is felmondta a Gaillardnak nyújtott váltót — s a kormány beadta lemondását. Érdemes rövid számvetést csinálni Gailiardék 160 napos tevékenységéről. A kormány megalakulásakor természetesen átvette az előző burzsoá kabinetek terheit: az algériai háborút, az óriási adósságokat, az amerikai politika iránti elkötelezettséget. Ezekben Gaillard csak súlyosbította Franciaország helyzetét. Az algériai háborút tovább folytatta, s a Szakiét Szidi Jusszef tuniszi falu elleni terrorbombázással súlyos konfliktust teremtett Tunisz és Franciaország között, s lényegében közelebb vitte az algériai háborút egy esetleges nemzetközi konfliktussá való átalakuláshoz. Az amerikai—angol „jó- szolgálati”* megbízottak aligha tudtak segíteni Gaillard kormányán úgy, hogy a francia burzsoázia minden csoportja — a középtől a szélső- jobboldalon. áüó poujadistákig — jóllakjon az észak-afrikai kérdés megoldásával. Végeredményben a kommunisták és a jobboldal döntötte meg a Gaillard-konmányt. A kommunisták azért, mert ellenezték a kormánynak az algériai háború folytatására irányuló politikáját, a jobboldal pedig azért, mert Gaillard „nem elég erélyesen” folytatta Algériában a háborút. A Gaillard-kormány az algériai politikán bukott meg, azon, amely naponta másfél milliárd frankjába kerül Franciaországnak, pontosabban a francia dolgozóknak, akiknek életszínvonala szinte napról napra romlik a katonai kiadások fokozódása miatt. Franciaország tehát ismét kormány nélkül van — immár huszonötödször. Vajon lehetséges-e egy tartós kibontakozás a jelenlegi zsákutcából, amelybe a burzsoázia vitte az országot? A válasz nem egyszerű. Természetesen csak egy baloldali, a legutóbbi általános , választásoknak megfelelő ősz- \ szetételü kormány vezethetné \ ki valóban Franciaországot a jelenlegi zsákutcából — azon- j ban ennek útjában elsősorban j a szocialista párt vezetősége : áll, amely vak kommunistáéi-! GAZDA SZEMMEL Hogyan telepítsünk málnát? Béres András olvasónk levelében arra kért bennünket, hogy „A gazda szemével“ című rovatban írjuk meg, hogyan, milyen időben kell a málnát telepíteni, s milyen fajtát ültessen. Szabó Gábor megyei kertészeti és szőlészeti felügyelő válaszol olvasónk kérdésére. A málna nemes fajtái a szőlő égöve alatt jól megteremnek. Nagyon kedveli az olyan helyeket, ahol a nyári hőmérséklet viszonylag igen magas és a téli hőmérséklet alacsony. A talajban általában nem válogat, nagyon talajzsaroló, ezért minden tápanyagot felhasznál. Nyirkos, mélyrétegű, tápdús de nem túl kötött talajokban díszük legjobban. Hideg vagy sovány talajon nem ad kielégítő termést. Köztes termelésre nem alkalmas szereti a napsugaras helyeket a tápanyag utánpótlásáról állandóan és rendszeresen kell gondoskodni. Szaporítása gyökérdugványról, bújtásról, magvetésről — az utóbbi főként a nemesítés során — történik. Talajelőkészítés: somkóróval vagy más pillangós virágú növényekkel történt zöldtrágyázás után a telepítés előtt a talajt 40—50 centiméter mélyen megforgatjuk és a szükséghez mérten istállótrágyázzuk. A sikeres termelésnek fontos feltétele az időben való talajelőkészítés. A mi vidékünkön a málnát általában ősszel ültetik, de ha valamilyen ok miatt elkésünk vele, akkor tavasszal is jó eredménnyel ültethetjük. Az őszi ültetést azért kedveli, mert októberben a talaj még annyira meleg, hogy a kiültetett növény a fagy beálltáig még jól meggyökeresedik. Az elültetett málnatöveket ajánlatos porhanyós földdel felkupa- colni, vagy félérett istállótrágyával letakarni. Ha száraz időjárás uralkodik, a földet az ültetés után alaposan megöntözzük. A málna termesztésénél többféle művelési eljárást szoktunk alkalmazni: sodronyos vagy kordonművelést vagy sövényszerű, azaz csoportos ültetést. Az előbbi a nagyüzemi málnatermelésben ajánlatos. A málnatöveket másfélkét méter sortávolságra ültetik, a növénytávolság pedig 40—60 centiméter. Csoportültetésnél hat növényt ültetünk, fajtától függően. A málna művelésének és gondozásának egyik fontos feltétele a sarjak válogatása. Erről a későbbiek során tájékoztatjuk olvasóinkat. Termesztett, azaz ismert fajtáink a következők: Superlativ, Knewett, Lloyd George* Marlboro, nagymarosi, stb. A hibridkukorica vetőmag cseréjéről A kukoricatermelésben nagy Jelentőségű a hibrid vetőmag alkalmazása. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ugyanolyan megmunkálás mellett 10—15 százalék terméstöbbletet ad, mint a szokványminőségű. Oka: erős gyökérzet, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni fokozott ellenállóké- pesség, fagy- és hőségtűrő képesség. A hibridkukoricák alkalmazása esetén igen fontos tudnivaló, hogy a vetőmagot évenként cserélni kell, mert az utánter- més elvetése esetén a fejlődési erély és termőképesség zuhanásszerűen csökken. Megyénkben a múlt években a vetőmagelőállítás ütemével megfelelően fokozatosan vezettük be a hibridkukorica fajtákat. Ezek az Övári 5-ös elnevezésű fajtahibrid és a Mar- tonvásári 5-ös elnevezésű beltenyésztéses hibridkukorica. Tavaly a termelőszövetkezetek kukorica vetésterületük 42,3 százalékát vetették hibridmaggal. Ez évben a kukorica vetésterület 59,2 százalékára kértek hibrid vetőmagot. Hibridkukorica-vetőmagot az egyéni gazdák is kaphatnak a terményfelvásárló telepeken cseretermény ellenében. A vetőmag termelési értékének megfelelően az Övári 5-ös fajtahibrid 100 kilójáért 150 kiló, a Martonvásári 5-ös bel- tenyésztéses hibrid 100 kilójáért 200 kiló kukoricát kell cserébe adni. Csereterményként kukorica hiányában búza, rozs, árpa, zab és napraforgó is adható. A kiosztásra kerülő hibrid-vetőmag a községi terményfelvásárló telepekre mindenütt megérkezett és a cserét megkezdték. A Komszomol új Központi Bizottsága A Komszomol 13. kongresz- szusán megválasztott új központi bizottság pénteken megtartotta első ülését. Itt megválasztották a központi bizottság 17 tagú irodáját, valamint megválasztották az iroda hét póttagját. A Komszomol Központi Bizottságának első titkára, Vlagyimir Szemicsasztnij lett. A központi bizottság titkárává Alekszandr Akszenovot, Lju- bov Baljasznaját, Elmar Be- mant, Natella Vaszadzét, Va- gyim Loginovot, Nyikolaj Moszjacevet, Kajum Murtazajevet, Szergej Pavlovot és Szergej Romanovszkijt választották meg. _________ A jugoszláv nemzet- gyűlés ülése A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés szombaton reggel 8 órakor folytatta tanácskozásait. A két ház együttes ülésén Tito elnök tartott beszámolót a szövetségi végrehajtó tanács 1954—1957. évi tevékenységéről. A sánta kutyát nehezebb utolérni lenességében inkább a reakcióval menetel együtt, semmint tömegeinek, a dolgozóknak érdekeit nézné s a népfront mellett döntene. A szélsőjobboldal az utóbbi időben erősen aktivizálódott, s igyekeztek előtérbe tolni a diktáto- ri hajlamú De Gaulle tábornokot is. A kulcs azonban a szocialisták kezében van, s Guy Molleték jelenleg aligha tehetnék meg, hogy bizalmat adnának a parlamentben a szélső jobboldalnak. Erre ösztönzi a szocialistákat a dolgozó tömegek növekvő gazdasági elégedetlensége is, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül. Sebes Tibor ......a rezsim hivatalnokai k özött egyetlen becsületes ember nem volt“. Tehát a kormány minden tagja és szolgája csalt, lopott Venezuelában. S ezt nem mi, hanem az új venezuelai kormány egyik bizottsága mondja Jimenez diktátorról és lakájairól. A vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy eltűnt a közoktatásra szánt pénz, s ma több a tíz éven felüli írástudatlanok száma az országban, mint hét évvel ezelőtt. Kiderült, hogy Caracas víztartályait rossz helyre építették, de 45 millió dollár elúszott, az állami posta épülete össze- dülöben van, stb. így azután egy dologban mi is tisztán láthatunk. Az ellenforradalom leverése után Jimenez képviselői voltak leghangosabb szószólói az ENSZ-ben a magyar „szabadságharcosoknak“. Megtorlást, szankciót követeltek a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió ellen. Lám. lám s most kiderült, mindezt csak azért, hogy a saját szennyesüket takargassák. Nagyszerű dolog volt nekik a szabadság és a becsületesség képében tetszelegniök, hiszen erre otthon nem adódott lehetőségük. Mi már akkor is gondoltunk erre, de a valóságot nem mi tártuk fel. hanem az új venezuelai kormány. Ez a dolgok rendje. A sánta kutyát nehezebb utolérni. mint a hazug diktátort! Illetőleg ez utóbbit könnyebb! (filyó)
