Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
1958. Április 2. szerda Pt.S1 HK.tn k/Cfrlao ifMtitniiHfiirmniiiiHiiiffiiiiiiiiiHtiHHiiiiiiiitmimiiifiMii Már nem jó a régi A pesti ember sokszor hiszi azt: szórakozni, művelődni csak a fővárosban lehet. Ha egy városi kimegy valamelyik Pest környéki sáros faluba, olyasfélét mond: „dehogy laknék ilyen eldugott helyen”. Csak amikor közelebbről; megismerkedik a „sárfé- szék” lakóival, érti meg:: milyen rohamosan, milyen\ ellenállhatatlan erővel fej-] lödnek a falvak. Sokszor\ megirigyelhetnék a fővárosi siak azt a szeretetet, oka-] rást, ahogy saját községü-: két csinosítják, szépítik —I legtöbbször társadalmi\ munkában a vidéki dől-i gőzök. A budai járás északi fe-j lében utazva is elcsodál-] kozunk: mi minden épül-] szépül társadalmi erőből! \ A budakesziek a nyári] sportra készülve sport-öl- \ tözőt építenek. A pátyi népf ront-bizott- \ ság kezdeményezésére ki- i tisztítják a patakot, vala- 1 mint utakat köveznek. A ] községi bányából hordják a \ követ, s a szállítási költ-] séget is a lakosság viseli. Zsámbékon 1500 folyó-] méter járdát építenek. \ Rendbehozzák a kultúrhá- ] rat, vízáteresztőt készíte-\ nek a Magyar utcában...] A píliscsabaiak régi vá-\ gya, hogy gyermekeik ne] „három műszakban” tanul-1 janak, s az iskola ne négy egymástól távoleső helyen legyen. Elhatározták: építenek egy emeletes iskolát! E gondolatra megmozdult 4Z egész község. A fogatos gazdák vállalták, hogy ingyen fuvarozzák az építőanyagot. A pedagógusok\ S6Ó0 forintot ajánlottak: fel. A tanácsi dolgozók] szintén. gyűjtenek. A me- \ zőgazdasági szakiskola az j egész villamosítást vállal- \ ja. Minden társadalmi\ szerv rendezvényei bévé- j telét az iskolaépítésre for- \ ártja. -Aáám Károty kisrpa-: ros, dr. Kunszenti Imre] körzeti orvos 500—500 \ forintéit fizetett be ... A tervrajz is elkészült:' Erdős József mérnök tervezte. önzetlen munkája nyomán a tanács további 15 ezer forintot takarít meg. A píliscsabaiak és a többi község példája is azt bizonyítja: mennyi élet. energia feszíti, rombolja a régi. elavult, maradi világ málladozó falait, hogy újat, nagyot, emberhez méltót teremtsen. S a közösség alkotó ereje csodákat művel! A BUDAI JÁRÁSBAN Aíi01. A GOMB „TEREM" Őszintén megvallom, valahányszor a gombgyárat hallottam emlegetni Zsámbéikon, mindig mosolyognom kellett: ez egy gyár? Ez a kis földszintes parasztház, apró, vaksi ablakaival, toldott-foldott épületeivel? Pedig az: ezt — minapi látogatásom után — meggyőződéssel állíthatom. Az ország egyetlen műanyaggombgyára. Százhatvan munkást, műszakit és tisztviselőt nyelnek el reggelente azok az apró épületek. Végigkísértük a gyártási folyamatot. Azt az utat, amíg az őrölt bakelitporból és a színes, üvegrúdhoz hasonló műgyantából — a fenolitból — gomb lesz. Nem könnyű munka — ez volt az első, amit megállapítottunk. A préselőben — ahol a bakelitpor- tablettákat gombokká préselik —, meg a „boszorkány- konyhában” — ahol Csiffáry József és Szabó Gyula „kotyvasztja” a műgyantát — olyan csípős, maróillatú a levegő, hogy vendég legyen a talpán, aki sokáig kibírja. Pedig ez ellen csak egy korszerű elszívóberendezés, vagy szellőzőkészülék nyújtana védelmet. De ilyen még nincs a gyárban. Csak a vaksi ablakokon tódul be friss levegő, ha kinyitják. Hagyománytisztelet: az inggombok lyukasztása az, ami kórszerűsítésre szorul, mert a villanyhajtású, tűhegyes fúró néha bizony beleszalad a legfürgébb, leggyakorlottabb asszonykezekbe is. Április 10-re — ígéri Kmetz János művezető — ezt a munkát is gépesítik. Akkor már csak a „Hamupipőke” műszak marad a régiben: továbbra is kézzel kell kiválogatni a jó gombokat a selejttől. Ameddig erre is ki nem találnak valami gépet... „Csütörtökön találkozunk“ , ^ Tinnyén minden csütörtökön találkozó van. Fiatal lányok, idősebb asszonyok és fiúk jönnek össze a tanácsházán. Ezeket a „találkákat” a népfront-bizottság szervezi. A hivatalos neve: kézimunka-szakkör. De lényegében ennél sokkal több! A lányok kézimunkát tanulnak. A fiúk pedig körülveszik őket és tangó- harmonikáznak. Szebbnél- szebb dalokat játszanak. Olyanokat. hogy a lányok arca áttüzesedik és kezük gyönyörűbbnél gyönyörűbb kézimunkákat varázsol. Ezeken a présgépeken lesz a tablettákból bakelitgomb. A j munka nem nehéz, csak erős ; tüdő és gyenge szaglószerv ! kell hozzá Babrás munka — ez volt a másik észrevételünk. A gombokat préselik, rázódobban íényesitik, fúrógépen kilyukasztják, a sorjázóban esztergálják, majd osztályozzák, s csak azután kerül sor a csomagolásra. Szerencsére, az üzemben már alig van nehezebb, vagy igényesebb munka, amit emberi erővel végeznének. Csak A nemzetiségiekkel együtt Budakeszin a lakosság régi vágya valósul meg napjai okban. Kultúrtanács alakult, amelyben a német nemzetiségiek is nagy számban képviseltetik magukat. Szervezik már a KISZ-zenekart, amelyet Eszterle Mártonná vezet, az idős Hernádi bácsi pedig az énekkart fogja össze. Sramli-zenekart alakítottak, valamint tánctanfolyamot indítottak. Mindezen kívül létrehoztak egy bizottságot, amely Budakeszi történetét dolgozza fel egészen napjainkig. HÍREK — A budakeszi Dózsa Tér* melőszövetkezet húsvétra salátát szállít a piacra. Salátájuk a télen épített melegházban kelt ki. — Pátyon már építik a régen tervezett ravatalozót és két hónapon belül be is fejezik a munkálatokat. — A budakeszi tanács végrehajtó bizottsága március 31-én megtárgyalta a községi sport helyzetét és határozatokat hozott a nyári sport előkészítésére. — A zsámbéki Uj Élet Termelőszövetkezet isimét új tagokkal gyarapodott, A legutóbbi közgyűlésen Nagy István negyedmagával, Szilágyi Sándor harmadmagával lépett be a szövetkezetibe. — Egésznapos kirándulást rendez a pátyi népfrontbizottság április 13-án, vasárnap Nagykőrösre, Ceglédre és Kecskemétre. A 44 személyes Ikarus-autóbuszra már minden jegy elkelt. Árvíz? Földrengés? Ügyeskezű asszonyok Ezt a táblát Perbálon láttuk. Egy elhanyagolt külsejű ház homlokzatát DISZ-íti, ki tudja mióta és ki tudja meddig? Pedig — amint nálunk mondják — igen csak sok víz lefolyt azóta a Dunán, amióta KISZ-nek hívják a kommunista fiatalok szövetségét. Reméljük, hogy szervezetük életében csak a cégér nem változott. Sokszor hírt adtunk már a pátyi lányok, asszonyok jó munkájáról. Hogy most ismét foglalkozunk velük, annak kizárólag ők az okai: olyan ötletesen, szívesen dolgoznak a nőtanácsban, hogy azt nem lehet elhallgatni. Törték a fejüket, mivel járulhatnának hozzá április 4 méltó megünnepléséhez. Két tervük is született: egyrészt elhatározták, hogy rendbehozzák a két temetőben nyugvó szovjet katonák sírjait, másrészt úgy döntöttek, hogy koszorút készítenek a szovjet hősök községi emlékművére. Nyitrái Lajosné, a titkárhelyettes vezetésével hozzáfogtak a munkához: örökzöldből, művirágból olyan szép koszorút fontak, hogy a KISZ-tag- ság és a pártszervezet is „megirigyelte”. Meg is született az egyezség: az asszonyok még kettőt készítenek: egyet a KISZ, egyet a párt- szervezet részére, hogy azok is elhelyezhessék azoknak a sírján, akik 13 évvel ezelőtt életüket áldozták a pátyiak szabadsá gáért. A régi hírnévért Név szerint kérték 1954-ben el akarták bocsátani a Pátyi Gépállomásról. Sok kifogás volt ellene. Uj „kormost” kapott és hol egyik, hol másik alkatrészét törte el. Nem kímélte a gépét. A munkafegyelem sem okozott néki Sok gondot... Hetest János akkor mindössze 16 éves volt. A gépállomás egyik kiváló dolgozója, Kiss Gyula elvtárs vette pártfogásba és kérte az igazgatót — ne küldjék el. Vállalta: embert nevel a „faragatlan“ gyerekből. Kiss elvtárs úgy kezdte, hogy behívta a fiút a kocsmába. Neki is rendelt két decit. Anélkül nem ment volna a beszélgetés. Azután három óra hosszat tanácskoztak. Miről? Ma már a fiú csak egy mondatban fejezi ki: „megmosta a fejem“. Attól kezdve, ha eleinte nehezen is ment, de jobban dolgozott. Lanz-bulldogot vezetett és ma, négy év után is azon a gépen jár. A megbízott főmérnök mondta: a télen alig akadt javítani való Hetest János masináján. Kiss Gyula elvtárs apai szeretettel beszél Jánosról. Nemcsak azért, mert a húszéves fiúnak nincs édesapja, hanem azért is, mert az együtt töltött munkásévek összeforrasztották ■fiket. Bátran, a szemébe dicséri pontosságáért, mert tudBudakesziről illik tudni, hogy nemcsak jó levegőjéről, fenyveserdő-koszorúzta hegyeiről híres, hanem gyümölcstermesztéséről, állattenyésztéséről is. Legalább is, híres volt... Nos, a község vezetői azt szeretnék, ha megint az lenne. Ezt a kívánságot tükrözi a napokban jóváhagyott 3 éves mezőgazdasági fejlesztési terv is. A tervben elhatározták, hogy a község jelenlegi tej hozamát — a tehenenkénti 1400 litert — 3 év alatt 2800 liter- ,1 re, illetve az egyéni gazdák teheneivel 2400 literre kell emelni. Ennek érdekében növelik a pillangós növények vetésterületét, s a silótakarmány mennyiségét és minőségét. A gyümölcstermesztés fellendítése érdekében az egyéni gazdák évente összesen 2 ka- tasztrális holdon telepítsenek őszibarackot — javasolja a terv — s ugyancsak évente ja, hogy ez már nem árt meg j Jánosnak. Kiss elvtárs cigaret- i tatárcája mélyéről összegyűrt \ papírt vesz elő, azzal bizonyít- i ja tavalyi eredményüket, ami- ' kor 125 százalékra teljesítették j tervüket. Ma pedig, amikor a gépállo- j más megkötötte az évi szerződést, a pátyi Petőfi Tsz név- , szerint ragaszkodott mindkettőjükhöz: mesterhez és tanítványához. gondoskodjanak 2000—30Ő0 darab őszibarack- és 500 darab pusztuló gyümölcsfa pótlásáról. Foglalkozik a terv a szőlőtelepítés, a műtrágyázás, permetezés s a hússertéstenyésztés fokozásával, s olyan határozatok végrehajtására kötelezi a vb-t, amelyek jelentős segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeti és egyéni parasztságnak a mezőgazdaság fellendítéséhez. Egyik sem! Műemlékvédelem.:. A fenti kép ugyanis a tinnyei Vásárhelyi-féle kastélyt ábrázolja. A kastélyt, amelyet műemléknek kijáró szigorral véd a Műemlékvédelmi Bizottság. Csak azt nem tudjuk, hogy mitől? Mert a természeti elemek viszontagságaitól nem! De az enyveskezű elemektől sem, mert amit az idő vasfoga megőröl, vagy a szél leszakít, annak másnapra lába kél; legyen az tégla, cserép, gerenda, vagy zsindely-darab. A restaurálás félmillióba kerülne, erről tehát egyelőre szó sem lehet. De nem is volna értelme, mert az épület korhadt, rogyadozó teteje még ott sem tudja feltartóztatni az elvizesedést, ahol megvan. Hát még ott, ahol nincs is tető! A község évek óta kéri a lebontási engedélyt, eredménytelenül. Nem szabad hozzányúlni, mert műemlék... Legalább is, hivatalosan nem. Hogy lassan széthordják a köveit? Az sem baj... Ha kő kövön nem marad, akkor is műemlék leszl A segítségre idejében van szükség! Amikor elvégezte a főiskolát Papp Alajos elvtárs, 45 éves volt. A munkásból ma- gyarszakos tanár lett. Régi. gyermekkori vágya teljesült ezzel. Alig várta, hogy kátédittiiiiiiiiiiuiiMiiiiHHiHimiiutiiiiiiiiiimtiinHHiiinmimiiinitTiiiuiiiHmiiiiimiiimimiiuimiiiiiiimiimimimimimimii: Hat kilométer járda története Kiss Gyula és tanítványa: Hetesi János „Rámás csizmán térdig lucskos, nagy tifelétek a sót“ — így énekelhetnek a más falubeli legények, ha tinnyei lánynak udvarolnak. Mert sár az aztán jócskán van Tiny, nyé n! Majdnem annyi, mint széplány! Méghozzá nem is valami híg latyak, hanem sűrű, nehezen da. gasztható, vendégmarasztaló. Csakhogy nem sokáig lesz. Hadat üzentek a sárnak a tinnyeiek. Tassul:, csak, hogyan? A mindössze 1400 lelkes kisköz. ségnek 30 000 forint az évi község- fejlesztési bevétele. Ha ehhez hozzáadjuk a múlt él j/ hátralékot, meg a várható adőpré- miumot. vállalati hozzájárulást. 80 000 forintra számíthat ebben az évben a községi tanács. Ebből a pénzből úgy akarnak gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is — a legszükségesebbekre. Tízezer forintból egy régi épületet szeretnének átalakítani ravata lozóházzá. A villanyhálózat bővítésére — az egész falu kérte — 12 000 forintot szántak. Kút fúrásra 10 000 forintot, a kultúrotthon színpadának, öltözőjének javítására szintén tizez- ret, a tűzoltóruhák vásárlására és egy felszabadulás emlékmű építésére pedig 3500— 3500 forintot. És most jön a java! Úgy tervezték, hogy 27 000 forintból járdát építenek a községben; az első járdát, amióta ember lakik ezen a vidéken! Ki is számították, hogy ennyi pénzből másfél kilométerre futja. Kevés, dehát a munkabér sokat elvisz belőle ... Szerencsére tanácsülés is van a világon. Azon ugyanis az történt, hogy amikor is-, mert ették a községfejlesztési tervet, a tanácstagok, gazdák összenéztek: másfél kilométer járda? Any- nyihoz nem is érdemes hozzáfogni! Ha már lúd. legyen kövér! Sor. ra álltak fel az emberek, s olyan felajánlásokat tét. tek, hogy mire összeszámolták, a másfél kilométerből hat lett! Ennyihez már érdemes hozzáfogni... Ki szekérfuvart ajánlott fel a községi kőbányából, ki meg gyalognapszámot. Az egyik gazda még versenyt is kezdeményezett, hogy amelyik utca lakói hamarabb behordják a követ, azok kapjanak előbb járdát. Hát így történt. A verseny még tart. A nyertes pedig 1400 ember lesz.., rát kapjon — taníthasson. Pi- liscsabára helyezték. Ennek már két éve. Itt lett az ellen- forradalom után párttitkár is. Minden nap öt órát utazik, hogy eljusson a munkahelyére, mert Rákoscsabán lakik és j onnan először Budapestre kell | bejönnie, hogy mcgközelítlies- ! se Pilisesabát. | Piliscsabára nem költözhet. I mert itt is nagy lakásínség | van és lelkiismerete nem en- ! gedi. hogy magát előtérbe he- ! lyezze, amikor Rákoscsabán I van lakása. Inkább utazik, | utazik és lemond a tanulási, | szórakozási lehetőségekről. | Arról, hogy foglalkozzék há- ! rom gyermekével. És még va- ! lamiről, ami emberi sziikség- ! let: az alvásról. Hiszen mun- ! kaja után párttitkári teendőit I is el kell látnia, részt vesz az I értekezleteken. S hogy mind- ! ezt elvégezze, az ötórai uta- ! zást az éjszakáiból lopja el. 1 Legtöbbször egy óra mire ha- | zaér és fél négykor ismét kel! | Panaszkodni soha nem szo- ! kott. nem terhel senkit a ma- ! ga bajával. Ezért nem kéri a* | áthelyezését sem. I A felső szervek pedig, akik- ! hez tartozna, nem ve-zik ész- ! re, hogy ez így nem mehet | tovább. Hogy egy ember a | szemük előtt esik össze. Meg- ! elégednek annyival: Paup e!v- ! társra mindig számíthatnak. | Oe meddig? — erre nem gon- ! dóinak. Mert ha gondolnának. | tudnák: Papp elvtárs rövlde- | sen összeroppan, felmondja » | szervezete a szolgálatot. | Ezt nem szabad megvárni, | hiszen nekünk minden emher- § re vigyáznunk kell. nem még | olyan értékre, mint amilyen | Papp elvtársf | Szöveg: Nyíri Éva, Sági Agnes : Kép: Gábor Viktor
