Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
1958. MÁRCIUS 21. PßVTEK PEST NEC kfCirlap HUNYA ISTVÁN! VÖRÖS ZÁSZLÓK ALAIT Az idő is sötét felhőbe burkolózott. Ügy elkeseredett, mintha , mindazt a vért, amely négy év óta kifolyt az emberek millióiból, le akarta volna mosni a harcterekről; esett az eső megállás nélkül. Különben Gyométól Endrédig csendes volt a táj. Csak a bakancs cuppogása hallatszott lépteim nyomán. Az apró tanyáik a sűrű esőcseppeken át úgy tűntek fel, mint nagy sírhalmok, amelyek alatt csendben nyugszik a hajdan zajos élet. Á hír, ho®v vége a háborúnak. bejárta már az Alföldet. De a megmaradt élet még elkeseredett, mogorva _ maradt, mert tudták a fiúk, a férjek, az apák, hogy akik elvéreztek a hosszú háborúban, nem térhetnek vissza. Ilyen nap volt 1918 november elseje, amikor hazaérkeztem a frontról. A hazaözönlő katonák tudtak már az 1917-es nagy októberi forradalomról. Hiszen 1918 március közepéig csak endrődiek nyolcán voltunk már a csehországi Neuhaus- ban, a 101. ezrednél olyanok, akik orosz fogságból kerültünk haza. Néhányan a forradalom tűzkeresztségén is átestünk. Az ezredben jó munkát végeztünk, mert március _ utolján a frontra induló zászlóalj már lázadozott, lövöldözött.;; A szegényebb sorsú katonákat nemcsak örömmel, de keserűséggel is fogadta a család. Az összegyülemlett keserűség és gyűlölet csakhamar kirobbant. A hetipiacon a sokat koplalt és sokszor kigúnyolt, meggyalázott. asszonyók, felbátorodva a hazatért katonáktól, a rendórbiztost a sárba taposták; De megfenyegették a jegyzőket is. Ez kissé megdöbbentette nemcsak a hatóságot, de a gazdagokat is. De már késő volt. Amikor a nemzetőrséget szervezték, csak az agrárproletárok jelentkeztek és így náluk volt a fegyver. Harc a földért A szakszervezetbe nemcsak mi, agrárproletárok íratkoz- tünk be, hanem a gazdák, patikusok, papok is beléptek. Az ősapai patikus néha olyan beszédet mondott az őszirózsás forradalomról, hogy még a proletárok egy része is elhitte, hogy tán mindjárt, amikor felszikkad az október óta dagadó sár. Csizmadia és Károlyi Endrédre is elhozzák a bőség kosarát, amelyből mindenki egyformán vehet. Volt-e már olyan kormány — hangsúlyozta olyankor a patikus —. amelyik gondoskodott volna arról, hogy a falusi ember szűzmagyart bo- dorítson a makrából? De ez még csak a kezdet. A többi jó majd jön::; nincs törvény, a négylapos! birtokot felosztjuk, aztán jön majd a 360 holdas papi birtok is. Megalakult a földosztó bizottság és meg is kezdte néhány tábla felosztását. Március 15. Endrődön még soha sem volt együtt olyan tömeg, mint azon a napon, március 15-én. A hangulat igazolta; az agrárproletárokat már nem elégíti ki pusztán a „nemzeti szín”. Ösztönükben, tenmivá- gyásukban már az addig szunnyadozókban is ébredezett a magasztos eszme: a kommunista forradalom, amelynek kivívásáért már a világproletariátus vörös csillaga és vörös zászlaja alatt kellett gyülekezniük. A tömeg gyorsan megért a végső nagy leszámolásra ..; És jött március 21. Endrődön is megalakult a direktórium. Még aznap létrejött egy öttagú szervező bizottság vöröskatonák toborzására. A bizottságnak én is tagja lettem. Pár naP múlva 360 agrárpro- letárral indultunk Békéscsabára a 101-es ezredhez. Fegyverben A tisztek szabótálása folytán. a századok kiállítása lassan ment. Áprilisban a román fehér hadsereg Békéscsaba felé is előrenyomult. A 23-as vadászzászlóali akkor már Mezőtúron helyezkedett el a visszavonulás és a Berettyó- vonal védelmére. Mikor már tarthatatlan volt a védelem, Szolnokra, majd Kisterenyé- re mentünk. Nem sok veszteség árán a cseh fehér hadsereggel szinte egyszerre érkeztünk az állomásról utolsónak kifutó vonathoz, amelyet állandóan lőttek. Igen heves küzdelem fejlődött ki. Szerencsénkre — a már-már döntő pillanatban — néhány kartács előrebocsátásával ' befutott a 6-os páncélvonat, amely néhány géppuskasorozattól támogatva visszariasztotta a fehéreket. Felsőzsolcán volt a második kemény ütközetünk. A Her- nád-szakaszon alakult ki igen erős harc, amíg végre a „harminc és feles” rettentő bődüléssel bele nem szólt. De az úgy szétvágta a cseh és m mán vonalat, hogy mi már csak Kassán túl értük utol a cseheket. Az utolsó csata A győzelmes előrehaladásban azonban meg kellett állni. A történészek feladata tisztázni: miért. Az bizonyos, vesztett ütközet nem csüggesztette volna úgy el az alföldi ezre- deket, mint az az aránylag nyugodt visszavonulás. A lelkesedés a szolnoki áttörésnél még egyszer szinte csodálatos bátorságra hevítette az ezredeket. Talán túl gyors is volt az előrehaladás. Mi a szajoli majorban álltunk meg először. Valamelyik pihenő csapat a nagy udvarban disznót perzselt. Néhány pillanat alatt vagy tíz gránátot röpítettek közénk a románok. Néhány halott, sok sebesült lett az eredmény. De a riadalomban is felderítettük. nem a perzselés füstje árulkodott, hanem a titkos telefon..; Az árulás már lehetetlenné tette a további harcot. AKIATASKABAW ELHELYEZHETŐ „AUTÓGARÁZS“ A Szegedi Ruhagyár tervezői, az egyre növekvő számú gépkocsitulajdonosok kívánságára ponyvából készülő garázs gyártásának gondolatával foglalkoznak. A csillaghegyi Len- árugyárban szőtt különlegesen impregnált vitorlavászon igen alkalmas olyan ponyva készítésére, amely a gépkocsit megóvja az időjárás szeszélyeitől. Egyelőre két „ponyvagarázs” mintapéldányát készítik el. Az egyiket a Moszkvics, a másikat a Wartburg gépkocsihoz. A hálókocsivá is alakítható Moszkvics autóhoz egybeszabott, mintegy másfél méteres „előteret” is készítenek, amit a kocsi ajtónyílása elé sátorsze- rűen el lehet helyezni, s például öltözködésre is alkalmas. A ponyvagarázs ára körülbelül 1500—1600 forint lesz. Amennyiben beválik, megkezdik a sorozatgyártását. BŐSÉGES A HÚSVÉTI TOJÁSELLÁTÁS Az Élelmiszeripari Minisztérium tájékoztatása szerint a húsvéti ünnepekre a baromfi iparigazgatóság jól felkészült. Mintegy hétmillió tojás jut a fogyasztóknak március 27 és április 3-a közötti időszakban. A tojások árál nagyság és frlsseség szerint osztályozva 1—1,30 forintban állapították meg. Sokat javult a megye műtrágyaellátása A megyei tanács a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben az év első negyedére 580 vagon nitrogén, 85 vagon káli és 138 vagon foszforos műtrágyát biztosít a megye részére. Az első félévre összesen ezer vagon nitrogén, 280 vagon foszfor és 130 vaÜj szolgálati lakást és irodahelyiséget kapott az őrszcnt- miklósi Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet. gon káli műtrágyát kap a megye. Ebből a mennyiségből március 31-ig kiszállítják a termelőszövetkezetekhez, valamint a földművesszövetkezetek boltjaiba és lerakataiba valamennyi előirányzott káli és foszforos, valamint 760 vagon nitrogén műtrágyát. Á megyének jutó műtrágyamennyiség a tavalyi 35,8 kilogramm holdankénti átlaggal szemben ez évben valószínű 66,2 klogramm lesz. örvendetes tény, hogy az egyéni gazdák nem ragaszkodnak csupán a nitrogénhoz. Bizonyítja ezt az is, hogy már eddig a 344 vagon nitrogén-sműtrágya mellett 79 vagon foszfort és 45 vagon káli műtrágyát is vásároltak. Csodálatos aranyleletek Kínában, Kuangsi tartományban rendkívüli gazdagságú aranylelőhelyre bukkantak. Tyänyang körzetének bányáiból előkerült olyan hatalmas, 68,7 dekagrammos aranyrög is, amelynek finom aranytartalma 90 százalék. Kétszer ad, aki gyorsan ad A Szövetkezetek Pest megyei Központjától az alábbi levél érkezett szerkesztőségünk címére: A Pest megyei Hírlap március 18-i számában olvastam az „Emberibb sorsot akarnak” című cikket, mely a pilisi cigányság életkörülményeivel foglalkozott. A cikkíró kivezető utat keres a cigányok jelenlegi helyzetéből. Feltevéseivel nagyon egyetértek. Közlöm az elvtársakkal: intézkedtem a Pilisi Földművesszövetkezet igazgatdiága felé, hogy a földművesszövetkezet azonnal kezdje meg a cigányok között a kultúr- csoport, megszervezését, illetve ezzel kapcsolatosan támogassa a helyi kultúrigazgató munkáját. Egyben intézkedtemaziránt is, hogy a kultúrcsoport támogatásához megfelelő anyagi eszközöket biztosítson megyei szövetségünk. Budapest. 1958. március 18. Elvtársi üdvözlettel: Dinnyés József elnökhelyettes KITÜNTETÉSEK ÉS JUTALMAZÁSOK o KISZ megalakulásának első évfordulója alkalmából Kettős évfordulót ünnepelt tegnap délután a KISZ Pest megyei bizottsága. Megemlékeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39., valamint a KISZ megalakulásának első évfordulójáról. Ebből az alkalomból kitüntetéseket és okleveleket osztottak ki a jól dolgozó kiszeseknek és értékelték az ifjúsági exportbrigádok 1957. IV. negyedévi munkáját. Ságvári-érmet kapott: Pataki József (Vác, Mezőgazda- sági Technikum), Szlatki László (Gödöllő, Gépjárműjavító), Gerő Igor György (Gödöllői Gimnázium), Gödri Elek (Csepel, Autógyár), Farkas József (Pomázi Posztógyár), Szeghalmi Gyula (Pestvidéki Gépgyár). Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott: Marosi Zsig- mond (Cegléd), Varga Ernő (Diósdi Csapágygyár), Lukács Antal (Herceghalomi Állami Gazdaság). Megyei oklevelet kapott: Poór Sándorné (Diósdi Csapágygyár), Sándor Katalin, Va- dóc Éva, Vendrik Mária (Vác, Mezőgazdasági Technikum), Takács Mária, Győző Erzsébet, Iványi Irma, Hollós .Rozália (Budakeszi), Folyóka Géza (Ráckeve), Olajkár Erzsébet (Dunakeszi), Kiss Mária (Vác), Kasszái Béla (Cegléd), Búza Vince (Csepel Autógyár), Csorba Antalné (Monor), Gere Géza (megyoi tanács). Már Tihamér (Dunakeszi), Marko Sándor (Dunakeszi), Sebestyén Gyula (Szokolya), a nyáregyházi önkéntes segítőbrigád, az Agráregyetem, a lőrinckátai Uj Élet Tsz és a Csepel Autógyár KISZ-szervezete. Oklevélben részesültek az egyéves fennállásukat ünneplő KISZ-szervezetek: Pomázi Posztógyár, Vecsés, Abonyi Állami Gazdaság, Dunakeszi Vagongyár, 201. MŰM Intézet, szentmártonkátai tsz, Agráregyetem, Présacél- és Ková- csoltárugyár, Csepel Autógyár, nyáregyházi önkéntes segítőbrigád. Az exportbrigádok munkájának értékelése: A váci Forte-gyár Bercsényi exportbrigádját 1000 forint pénzjutalommal és megyei dicsérő oklevéllel, a Kleiner-exportbri- gádot 1000 forinttal és oklevéllel, a Lakatos ifjúsági exportbrigádot 500 forinttal és megyei dicsérő oklevéllel, a gödöllői Ganz Árammérőgyár KISZ ifjúsági exportbrigádját 500 forinttal és megyei dicsérő oklevéllel jutalmazták. ötszáz forint pénzjutalommal és megyei dicsérő oklevéllel tüntették ki Dunai József elvtársat, a váci Forte-gyár fiatal technikusát. Jól dolgoznak a pénzügyi állandó bizottságok Az utóbbi két évben fellendült megyénkben az adófizetés. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy — mivel megszűnt a kötelező beadás — jóval nagyobb jövedelemhez jut dolgozó parasztságunk, s könnyebben tudja adóját kifizetni. Másrészt igen kedvezően hatott az adómorál alakulására, hogy megyeszerte ismét dolgoznak a tanácsok mellett működő pénzügyi állandó bizottságok. A bizottságok közül több igen tevékenyen működik, rendszeresen ülésezik, több ízben megvizsgálják az adóügyek mellett a költségvetés végrehajtását is. Felvilágosító munkába kezdtek. amelynek során megmagyarázták a lakosságnak, hogy amennyiben negyedévi adójukat az esedékesség előtt befizetik. úgy év végén 6 százalékos kamattérítésben részesülnek az eddig érvényben volt és maradt 2 százalékos évi kamattérítésen felül. Rámutattak arra is. a késedelmes adófizetés milyen hátrányos következményekkel jár. Tudatosították. hogy a kormány 1957. december 31. helyett 1958. március 31-ig meghosszabbította a megváltási ár teljes rendezéséért járó kedvezmények megadását, amely szerint az a mezőgazdasági juttatott, aki ez ideig teljes tartozását kiegyenlíti, 35 százalékos kedvezményben, az egvéb iuttatott pedig 20 százalékos kedvezményben részesül. A felvilágosítás eredményes volt. mert a mezőgazdasági iuttatottak közül maldnem tízezer ember rendezte véglegesen tartozását. A pénzügyi állandó bizottságok közül különösen jól dolgozik a nilisvörösvári, a vecsési. az üllői, a dunakeszi. valamint az abonyi. Abonyban például a héttagú bizottság mellett rendszeresen 60—70 aktíva dolgozik, s minden állandó bizottsági ülésre — ahol pénzügyekről van szó — 100—150 adófizetőt is meghívnak Tavaszi zsongás A bőség kosarát nem hoz-. tálk. A silány táplálkozástól a i szegények szájában a szűz- ; magyar dohány füstjétől is: keseredett a pipaszár. A szak- j szervezetben ingerültebbek; lettek a viták. Majd jött a hír: a kommunisták 3600 koronát követelnék minden leszerelt katonának. J anuár elején jött az üzenet, választani kell küldöttóket Pestre, a kommunista gyűlésre, mert most már vagy meglesz a 3600 korona, vagy igazi forradalom lesz, olyan, mint Oroszországban. Egyik küldött én lettem Endrődről. Visszatérve a községbe, még többet és határozottabban beszéltem Leninről meg a nagy forradalom döntő harcairól. A föld lett a legizgatóbb kérdés. Egyik vita alkalmával az öreg főpap kissé pogány hangon mondta: — Hát osztán. honnan akarjátok a fődet? Itt még a 'legvékonyabb mezsgyekarónak is gazdája van! A magán - tulajdon pedig olyan szent és sérthetetlen, mint a román katolikus hit. Aki be tudia bizonyítani, hogy születésekor magával hozta a földet, attól biztosan nem veszünk el egy morzsányi göröngyöt se — kiabálták már többen. A vége az lett. hogy az úri társaságot formálisan kidobtuk a szakszervezetből. Azután határoztunk: van, vagy — Arról is megvan a véleményem ... ... Oh bárcsak hamar nyár lenne, E silány tavasz elmenne: Uram! Uram! talán már Nem is fog már lenni nyári Gyorsan odébbáiltunk, de Csokonai köhécselve utánunk kiáltott: — Kérdezzétek meg utódomat, aki annyit idézgetett engem, az ősét. Kérdezzétek meg Ady Endrét. A parton találtunk rá, éppen vallatta az öreg Dunát és Margitra gondolt, aki itt halt meg, a Nyulak Szigetén. Kérdezés nélkül sírta: Gyeptrónján a Tavasz-kunyhónak, öreg csont, újra itt ülök. Tágult szemekkel és nyugtalanul Hevülök... Elnézett nagy, sötét szemével messze a Duna fölött és később elcsukló hangon így énekelt: Márciusi Nap, nagy a te verésed. Csodatevőn szép te megérkezésed. De akard végre, hogy mi is akarjunk. De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk ... Lassan hajnalodott és a hajnali párák fölszívták a költő alakját. Mögöttünk, egy rejtett pad felől hangzottak akkor halk sorok: Minden olyan furcsa, torz és visszás, Idegen a tavaszi tisztás. És ferde ívű minden ág .. . Ki lovagolt el ott a fák közt, Az elhulló fehér virág köfct? A szerelem? __ Az ifjúság? — Tóth Árpád — súgta kísérőm. — Ne is zavarjuk, menjünk a városba. Már az Üllői úton jártunk. Finom esőt szitált a hajnali köd és reszketni kezdtek a csonka Üllői úti fák. Egy sötét kapu alatt feltűrt gallérja mögül figyelte a pattogó rügyeket Kosztolányi. Amikor észrevett bennünket, panaszos gyerekhangon szavalta: Tömjén ez a tavasz a légben, virágos ágon kancsi fény ég. Kis, Ideges lányok kacagnak, veri az ördög a feleségét... Nyílt arccal Isszuk az esőt fel, agyunkba rózsaszínű láng kap. Vékony, ezüst esőfonálon dévaj angyalkák citeráznak . ■ ■ Ismét kitévedtünk a partra; A Dunán gazdátlan csónak lebegett. Amikor közelebb hajtotta hozzánk a szél, láttuk, hogy valaki fekszik benne.-jikeretes sápadt arca az aranyló ég felé fordul és szívéből vér szivárog. Alig észrevehetően mozdul a szája: A rügyek már kacsingatnak halványzöld szemükkel a nagyvilágba, lesve: meddig késik még a tavasz. Mert a kalendárium szerint ma meg kellene érkeznie. A Margitsziget lombtalan fái között nyirkos ködök lapulnak, de néhány forsithia bokor bizakodva nyújtózkodik az ég felé. A Duna felől sejtelmes ködalak libbent elém, ibolyaillatot lehelt rám és suttogva ajánlotta: — Csináljunk körinterjút a tavaszról néhány halhatatlannal. Karonfogott és már indultunk is. Az egyik sétaút kanyarodójában sötét alak álldogált. Bő I köpenyét arca elé emelte és I szárazon köhécselt. — Csokonai Vitéz Mihály — i súgta kísérőm, majd halkan í megszólította: — Bocsásson i meg mester, hogy megháborít- ! juk ábrándozásában, de na- ! gyón szeretnék tudni, mint ! vélekedik a tavaszról. Nem válaszolt, csak égő sze- i mekkel nézett ránk és mélyet í sóhajtott. — Lillára gondol — suttogta í kísérőm: ! — Vágy, remények Lillák, I Isten véletek — sóhajtotta ; Vitéz. í — Igen, igen, Lilla, de most = a tavaszról lenne szó. i.. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Cgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, melt: messze, mint az ég .,. — Juhász Gyula — szólt a kísérőm és elindult előttem lebegve a város pereme felé- A nap most bukkant föl két gyárkémény között és egy hal vány sugarát egy nyitott ablakra ejtette, amelyből két fiatal arc fordult az ég felé. Az egyik bozontoshajú, égőszemű diák, lelkendezve suttogta: Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol. Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázlk Mezei szagokkal a tavaszi szél... .,. Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? Korai? Nem volt itt sose téli Pattantsd ki a szived, elő a rügyekkel — : A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi széli : A hídon most robogott át j egy vonat és amint a Balaton j felé kanyarodott, mozdonyé-; nak sípja élesen belesikoltott • a világba. — József Attila — súgta na- j gyón halkan kísérőm és mór el j is vegyült a napsugarakkal. I Magyar László =