Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

1958. MÄRCIUS 18. KEDD fKJT WtC IT/ kJCirlav Igazi hivatásuk... Megalakul a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja, mint szövetkezet Belföldre nem számítanak fel árrést Többet kap a termelő, mégis olcsóbb lesz a fogyasztói ára a zöldségnek és gyümölcsnek Évek óta szidják a gyü- mölcs-zöldség-felvásárlás rend­szerét. Való igaz, amíg a ter­melőtől a fogyasztóiig eljutott az áru, négy-öt kézen, közbe­iktatott szerven is átment. Me­gyénkben többször megemlé­keztek a Zöldért-ről is, mint olyan szervről, mely fölöslege­sen van közbeiktatva. Többen javasolták, kérték, hogy a Zöl­dértet szüntessék meg. Meg­állapítást nyert, hogy a Zöldért egyes funkcióira, mint pl. export-bonyolítás, iparellátás stb. feltétlenül szükség van, fölösleges azonban a belföldi áru bonyolításába való bekap­csolódás, ezért az ilyen irányú tevékenységet 1958. IV. 1-től meg is szüntetjük. Felkerestük Gábor József elvtársat, a szer­Szakácsverseny Cegléden A Pest megyei földművesszövetkezetek legjobb szakácsai nemes vetélkedésre gyűltek össze a múlt hét végén Cegléden. A szövetkezet éttermében maguk között döntötték el, ki a leg­jobb szövetkezeti szakács a megyében. A győztes egyébként részt vesz a rövidesen megrendezésre kerülő országos szakács­versenyen is. Az utolsó pillanatban is lázas, izgalmas munka folyt a konyhán. Kozák János, a Ceglédi Földművesszövetkezet szakácsa az utolsó simításokat végzi hidegtálán UJ MŰSORFÜZET Április 1-én a Magyar-Szovjet Baráti Társaság kiadásában ö, műsorfüzei jeítemdác meg,' amely ben magyar nyelven először kerül ki­adásra Trenyov A Néva partján Című művéből részlet, Ocscrni' Újévi ajándék című, egyi. j sós, Kóg! rofán (>«; Dlhovicsnlj—Laszkin— SzlobodSzklj Expressz tisztítás cí­mű jelenete. A műsorfüzet az AKV-hál kapható, előfizetés útján is megrendelhető. A verseny legifjabb részt­vevője az Abonyi Földműves- szövetkezet éttermének vezető szakácsnője, a 18 éves Hajzlinszki Erzsébet a harma­dik helyet nyerte el. Nagy szakácsnő lesz belőle, ha to­vábbra is oly szorgalmas ma­rad, mint eddig Múzeumba kerül a taposómalom Mosonszentmiklóson, Háber Imre' tulajdonában, Igen érdekes és or­szágos viszonylatban Is ritka, mű­emléknek számító, malom van. Az alig tíz méter hosszú, nádfedeles épületben 1950-ig működött a ta­posó, vagy ahogy Mosonszentmik­lóson mondják, a lótlpró-malom. A berendezést 1805-ben készítette Szabó András és Tóth Mihály. A Moson megyei XIX. századbeli szárazmalmok utolsó példánya valószínűleg hamarosan a moson­magyaróvári múzeumba kerül, ahol eredeti állapotában építik fel. vezés alatt levő Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontja megbízott vezetőjét s megkértük, tájékoztassa la­punk olvasóit, mi lesz a fel­adata az új központnak. — Az április 1-től megalaku­ló új központ két hosszú nevű szövetkezeti központból, a Zöldért-ből és a MÉK-ből ala­kul. — Kik lesznek az új központ tagjai? — önkéntes belépés alapján beléphet a tagok sorába min­den budapesti és Pest megyei termelőszövetkezet, földműves- szövetkezet, szakcsoport, tér. melőszövetkezeti csoport, szak- szövetkezet. — Milyen kapcsolata lesz a MÉK-nck a MESZÖV-vel? — A MÉK szövetkezet lesz, a MÉSZÖV tagja, a MÉSZÖV gyakorolja a felügyeletet, és a MESZÖV-iigazgatóság határo­zatait a MÉK köteles végrehaj­tani. A MÉK tevékenységét csakúgy, mint a földművesszö­vetkezetekét, a közgyűlés, igaz­gatóság és felügyelő bizottság irányítja és ellenőrzi. — Nem lesz-e fölöslegesen közbeiktatott szerv az új MÉK? — Egyáltalán nem. Jellemző például, hogy belföldi vonatko­zásban csupán diszponáljuk az árut, árrést nem számítunk fel. Ez azt jelenti, hogy a termelő többet kap árujáért, mégis ol­csóbban lehet azt a piacon s az üzletekben megkapni, mint például tavaly. Ezenkívül ter­mészetesen számtalan fontos dologban képviseli tagszövet­kezeteinek érdekeit. — Folytat-e felvásárlást a MÉK? — Átmenetileg, néhány köz­egben, ahol a földművesszö­?tkezet a szükséges feltétele­se1. még nem tudja biztosítani, közvetleS felvásárlást folyta­tunk. Egyébként csak a föld­művesszövetkezetek vásárol­ják fel az árukat. A belföldi szállításokat úgy intézzük, hogy azokat lehetőleg közvet­lenül a tagszövetkezetek szál­lítsák, — Mikor kezdi meg munká­ját a MÉK? — Április elsejétől. Előtte március 27-én a MÉSZÖV vá­lasztmányi ülést tart, amelyen ezeket a kérdéseket megvitat­ják. Most főleg azokat a fel­adatokat ismertettem, melyek a zöldség-gyümölcs-felvásár- lással kapcsolatosak. Ezeken kívül akad még jó néhány fel­adatunk, tennivalónk, de ezek­ről majd legközelebb. Ezek az asszonyok.. N em egyszer hallaná, itt is, ott is, amikor egy kedves meglepetés után az üzemben, a ■hivatalban, a boltban vagy otthon a férfiak ajkáról elröp­pen a csodálkozó sóhaj: ezek az asszonyok.;. Igen, az asszonyok — ha akarják — szebbé, vidámabbá tudják varázsolni napjainkat, sokat, nagyon sokat tudnak se­gíteni mindennapi dolgaink­ban, s a segítésen túl, tudnak olyat is, amit mi férfiak nem tudunk. Nem nélkülözheti a földművesszövetkezet sem az asszonyok segítségét, igazító kezüket, éles szemüket, s szí­vük melegét. Asszonyok nélkül talán még a szövetkezet sem lenne szövetkezet. Hiszen me­lyik ember tenné meg, hogy bemegy a boltba, s szigorú szemmel körülnéz: rend van-e, tisztaság van-e, nem „hibá­zik“ a mérleg, s így tovább? Nem tenné meg bizony egy férfi se. Legalábbis szívesen nem. De bezzeg megteszik az abonyi asszonyok. Járják a boltokat, nem kerüli el semmi a figyelmüket. S ez így van rendjén. Hiszen ők járnak leg­többet a boltba, elsősorban magukon segítenek. De segítik a szövetkezet nevének öregbí­tését is. Hiszen mennyi rossz szó esett a szövetkezeti boltok állapotáról, s az utóbbi időben, mióta a szövetkezeti nőbizott­ságok megalakultak, s előkap­ták ezt a dolgot, mennyire vál­tozik a vélemény 1 Persze nem megy egyik nap­ról a másikra az asszonyok megmozdítása. Hiszen sok ott­hon is a gond, nem egy dolgo­zik is, ott a gyerek, jaj, most főzni kell, most mosni, nem nagyon kerül idő arra, hogy a •köznek is dolgozzék valamit, ha keveset is. De azért közel lehet jutni az asszonyok szívé­ihez, csak éppen azt kell elta­lálni, hogyan? Farmoson kézi­munkaestet rendeztek. Nagy sikerrel. Ez a kézimunkaest igaz, nem váltotta meg a vilá­got, de hogy a farmosi földmű­vesszövetkezeti asszonyok kö­zelebb jutottak egymáshoz, az biztos. S lehetne a példáikat so­rolni tovább. Nem egy helyen mosógépet szerzett be a nőbizottság* Kell-e jobb bizonyság az asszo­nyoknak, hogy együtt az erő? A könnyebbség? E zernyi terve, elgondolása van az asszonyoknak. Legtöbb helyen a község nőta­nácsával együtt intézik dol­gaikat, s az együttműködésnek igen szép eredményei vannak* De ugyanakkor nem egy he­lyen érthetetlen nemtörődöm­séggel küzdenek az asszonyok* Nem egy helyen a szövetkezet vezetői, de olykor a község ve­zetői is, úgy vannak a nőbi­zottsággal, mint valami szüksé­ges rosszal, s ha gáncsot nem is vetnek munkájuk elé, de nem adnak segítő kezet sem. Ez pedig hiba. Hiba, mert az asszonyok amilyen hamar lel­kesednek, olyan hamar le is lo­hadnak. Ha látják, hogy kö­zönybe, nemtörődömségbe üt­köznek, igencsak elpárolog a kedvük. Pedig mennyi mindent lehetett volna megvalósítani a segítségükkel! A szövetkezet nőbizottságai­ra, ugyanúgy mint a falu nő­tanácsaira igen nagy szükség van. Hiszen, ahogy a munká­ból, ugyanúgy a vezetésből is részt kell, hogy juttassunk az asszonyoknak. Szükség van munkájukra, legyen az szabás­varrás tanfolyam, vagy a bol­tok ellenőrzése. Hallgatni kell rájuk, mert nagyon sok okos tanácsot tudnak adni, észrevé­teleik legtöbbször megszívle­lendők. Bíráljuk őket, ha valamit rosszul tesznek, de nyugodtan mondjuk ki, ha megérdemlik; ezek az asszonyok.;. de sokat is segítenek! — sz — t — Jakab Albert dolgozó paraszt az alsónémedi tcMművesszB- vetkezeti bolt elé kitett D—Csepel motuf-'o ;>árt vizsgál- gatja. ügy látszik, nem sokáig marad otor az üzlet előtt, mert Jakab Albertnek igen-i^i m, metszett A versenyt Kozák János, a ceglédi szövetkezeti étterem szakácsa nyerte meg, nem sokkal maradt azonban el tőle a kiskunlacházi szakácsnő. Képünkön Kozák János fel­mutatja a győztes tálat, a tálon a sült csirkét, ahogy az a „nagykönyvben” meg van írva..« K ormányszerveink egyre több intéz­kedést hoznak a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Cél: a mező- gazdasági hozamok nagymértékű növe­lése, s éppen ezért többtermelési törek­vésükhöz segítséget kapnak a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt. A parasztgazdasá­gok hozamainak növeléséhez közvetle­nül a földművesszövetkezetek nyújta­nak legtöbb segítséget különböző tevé­kenységükön keresztül. A SZÖVOSZ IV. kongresszusa hatá­rozatba foglalta, hogy a földművesszö­vetkezeti politikában elkövetett hibá­kat kijavítva, ezeknek a szerveknek az eddigieknél sokkal nagyobb feladatot kell vállalni úgy a termelőszövetkeze­tek, mint az egyéni gazdaságok segíté­séből. E határozat alapján eddig több mint 1300 földművesszövetkezetnél ala­kultak mezőgazdasági üzemágak, s az üzemágak szakszerű munkájának elő­segítésére mintegy 800 szakképzett ag­ronomist vettek fel a földművesszövet­kezetek, s a szövetkezeti központi szer­veknél több mint 200 mezőgazdasági szakember állt munkába az elmúlt év­ben. Országosan ezeket az üzemágakat a földművesszövetkezetek rövidesen újabb 1300 fővel erősítik meg, akiknek feladata lesz a szövetkezeti szervek ál­tal nyújtandó gépi munkák szervezése és irányítása. Az üzemágak munkáját társadalmi alapokon országszerte mint­egy 1000 termelési tagbizottság segíti. Ezeknek a tagbizottságoknak lesz a fel­adata az Országos Földművesszövetke­zeti Tanács keretén belül működő or­szágos termelési tanácsok iránymuta­tása alapján kidolgozni a helyi adott­ságok és lehetőségek figyelembevételé­vel az üzemág fejlesztési és szervezési feladatait. A tagbizottságok feladata az állami MEZŐGAZDÁSZOK a földművesszövetkezeíekbcn rendeletek, az OFT és a SZÖVOSZ igazgatósága határozatainak végrehaj­tását ellenőrizni és ellátni a dolgozó pa­rasztok érdekvédelmét a felvásárló és termeltető szervek esetleges szerződés- ellenes tevékenységével szemben a fennálló rendelkezések alapján. A bi­zottságok gondoskodnak a termelés fej­lesztéséhez szükséges vetőmagvak, eszközök időben történő beszerzéséről és igazságos elosztásáról. A jövőben nagyobb segítséget nyúj­tanak a földművesszövetkezetek azzal a tevékenységükkel is, hogy az egyéni parasztgazdaságok részére meg­felelő mennyiségű gépi munkáról gon­doskodnak A földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzemágak az év végéig 5,4 millió normálholdnyi gépi munkára kívánnak szerződést kötni a mezőgaz­dasági társulásokkal, termelői szakcso­portokkal, szakszövetkezettel és az egyéni termelőkkel. Megegyezés alap­ján a Földművelésügyi Minisztérium a tervek teljesítéséhez szükséges trakto­rokat a gépállomásokon keresztül biz­tosítja. A földművesszövetkezetek át­veszik a gépeket, s azok a megállapo­dásoknak megfelelően időben és jó mi­nőségben rendelkezésre állnak. Ha az egyéni termelők géphasználati társu­lásba tömörülnek, s egy dűlőben az üresjáratok kiküszöbölésével több munkát tudnak biztosítani a gépeknek, gépi munkadíj kedvezményben része­sülhetnek. A földművesszövetkezetek nagy se­gítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak a szerződtetés! munkák lebonyolításán keresztül is. Az idei gazdasági évoen cukorrépára 130 526, MEZŐMAG cik­kekre 112 036, rostnövényekre 30 2íri, zöldségfélékre 50 500, cirokszakállra 8000, gyógynövényekre 3150 hold föld­területet kívánnak leszerződni. A szer­ződéskötési munkák nagy részén máris túlvannak, s tervük 100 százalékos tel­jesítésére minden remény megvan. A szerződéses termelésen keresztül a föld­művesszövetkezetek hozzájárulnak ah­hoz, hogy az egyéni parasztok értékesí­tése biztonságos legyen, s ugyanakkor a városi lakosság ellátása is tovább ja­vuljon. A leszerződött növények terme­léséhez a földművesszövetkezeti szer­vek biztosítják a szükséges mennyisé­gű műtrágyát, növényvédőszereket, gé­pi munkát stb. N agy segítséget nyújtanak a földmű­vesszövetkezetek ahhoz is, hogy a dolgozó parasztok különböző termelési társulásokba tömörüljenek, és a közös­ségi munkán keresztül fokozzák termés­átlagaikat. Jó munkájuk eredményeként az év elején 989 szaktársulás működött, s a közös vagyonuk értéke már megha­ladta a 6 500 000 forintot. A szaktársu­lások mellett eddig 1300 alkalmi gép- használati társulás is létrejött az or­szágban. Ezek a szakcsoportok a múlt évben 103 millió forint értékű árut ér­tékesítettek közösen a földművesszö­vetkezetek segítségével. Ha az egyéni parasztok igénybe­veszik mindazt a segítséget, amit a kor­mányszervek a földművesszövetkezete­ken keresztül nyújtanak, a kisüzemi gazdaságok korlátái ellenére fokozhat­ják jövedelmüket, úgy a saját maguk, mint az egész dolgozó nép javára. Bogár Lajos TANULNAK A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI CUKRÁSZOK A íöldmüvesszövetkezetl cuk­rászipar továbbfejlesztésére cuk­rászipari tanfolyamokat szervez­nek a földművesszövetkezetek. A tanfolyamokon a falusi cukrászok elsajátítják a városokban ismert különleges cukrászipart termékek készítési módját, Az idén előrelát­hatólag mintegy 150 földműves- szövetkezeti cukrász vesz részt to­vábbképző tanfolyamon. O ” rvendetes jelenség, hogy szocialista életünk min­den területén fejlődik a de­mokratizmus. A társadalmi és tömegszervezetek valóban fel­adatukat látják el, a társadal­mi összefogás egyre jobban ér­vényre juttatja az emberi gondolatokat, a dolgozók cse­lekvő akaratát. A demokratizmus a szövet­kezeti mozgalomban is érvé­nyesül és gyümölcsözően hat. A földművesszövetkezetek évekig még a nevükben foglal­taknak sem tettek eleget, vagyis nem földművesszövet­kezetek voltak, hanem boltok. Kereskedéssel, „portéka” el­adásával foglalkoztak. Tulaj­donképpeni feladatukat — a mezőgazdasági termelés segí­tését — elhanyagolták. Ezért nem a földművesszövetkeze­tek vezetőit, az igazgatóságo­kat terheli a felelősség, ha­nem az akkori helytelen fa­lusi politikát! Ahogyan meg­változott pártunk falusi poli­tikája, ugyanúgy változott a szövetkezeti igazgatóságok né­zete — helyes irányba. örvendetes, hogy a földmű­vesszövetkezeteket visszaad­tuk eredeti céljuknak, s ma földműveléssel foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy az egyéni parasztok termelésének a szervezésével, a falu áruellá­tásával, az értékesítés meg­szervezésével a helyi szövet­kezet törődik. Ezáltal a föld­művesszövetkezet közvetíti a párt és kormány politikáját, befolyást gyakorol a paraszti gazdaságok termelésére, s egyben védi a parasztság _ ér­dekét. A paraszti érdekvéde­lem elősegíti a termelésig biz­tonság növelését, a mezőgaz­dasági termelés meg javulását. M ilyen az érdekvédelem hogyanja? A termelési szerződés meg­kötésével a szövetkezetek el­érik, hogy az állam és az egyén érdeke egyaránt meg­valósuljon. A dolgozó paraszt nyugodtan bízhat a szövetke­zetben, mert az rendelkezik megfelelő szakapparátussal, hogy a paraszt által termelt termelvények, termékek meg­felelően jutnak el a fogyasz­tókhoz. Korábban az állami válla­latok közvetlenül kötötték * szerződést, szállították el az árut, s a közbeiktatott szer­vek bevonása rendkívül meg­drágította a terményt. A ter­meltető vállalatok emberei nem ismerték, a helyi lehetősé­geket. s olyan növényféleség­re is kötöttek szerződést — sokszor ráerőszakolva akara­tukat a parasztra — amely azon a tájon meg sem ter­mett, vagy alacsony hozamú volt. A földművesszövetkeze­tek emberei isme-' % helyi le­hetőségeket é? ’üiosítani tudják an. •.eh inőséget, a szerződések betartását. Örvendetes az is. hogy a földmüVesszövetkezeteken be­lli,!/’ termelési üzemágak ala­kulna'.;. szakcsoportok jön­nek létre, amelyek mind to­vább növelik a parasztok ter­melési biztonságát, a mező- gazdasági kultúra emelését. L egutóbb a földművesszö­vetkezetek kezébe adták a gépi talajművelés szerződés­kötését. ezzel a földművesszö­vetkezet szoros kapoccsá vált az egyéni paraszt és a termelő- szövetkezet között. Bármerre jár az ember a megyében, ér­deklődik a parasztoktól a föld- művesszövetkezetek új fel­adata iránt, mindenütt meg­elégedéssel veszik tudomásul, és bíznak az új rendelkezés­ben. A földművesszövetkezetek visszanyerték igazi hivatásu­kat, amelyet egyre inkább fe­lelősségteljesen töltenek be — s ez szocialista építésünknek újabb győzelme. ___ (g. s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents