Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

1958. MÁRCIUS 16. VASÁRNAP PKST MLÍ. WCirlap Amíg a korai újímrgonya Idős Nagy János bátyám nem sértődékeny ember. Egy­általán nem haragudott meg érte, amikor megjegyeztem: bizony, jóval idősebbnek lát­szik a koránál. — Megtört az élet. ötven- négyéves létemre elmondha­tom, hogy 40 esztendeje gaz­dálkodom. Kis legényke vol­tam még, amikor édesapámat elvitték a háborúba. Attól kezdve' rámszakadt a munka, az egész család gondja. Beszélgetünk életéről, s ar­ról, hogyan sikerült összeku­porgatnia a hosszú idő alatt 14 hold földet, s belőle 2 és fél holdat szőlővel, gyümölcsfák­kal betelepítenie. Egyszer csak a Pest környéki falvak egy igen jól jövedelmező, külön­leges növénykultúrájára, a korai burgonya termesztésére terelődik a szó. Mert igaz, hogy Örkény nincs éppen a főváros szomszédságában, de azért sok primőrárut visznek innen is a budapesti piacokra, s az idős gazda szívesen át­adja tapasztalatait másoknak. — Hogyan lehetséges, hogy egyes termelők egy-másfél hónappal korábban jelentkez­nek az új burgonyával a pia­con. — Az előcsiráztatás a magyarázata, s ez éppenség­gel nem új dolog a mi vidé­künkön — válaszolja. — A csíráztatásra szánt vetőgumót gyümölcsládához hasonló edé­nyekben pincébe, vagy söté- tes kamrába kell elhelyezni, körülbelül egy hónappal a ki­ültetés ideje előtt. Úgyneve­zett fél-napfény kell neki az előcsiráztatás időszakában, hogy zöldes csírát hajtson, amely sokkal ellenállóbb a hosszúra nyúlt fehér, ingatag csíráknál, s így kiültetéskor sem törik le. A fél-napfényes pince, vagy kamra hőmérsék­lete állandóan 15—20 Celsius fok legyen. Ezt a meleget, ha másképp nem, fűtéssel kell biztosítani. Ha valamilyen ok­nál fogva elkésett volna a gazda az előcsíráztatással, egy kissé melegebb és sötétebb helyiségben egy hónapnál rö- videbb idő alatt is kicsírázik a burgonya. Ez esetben azon­ban jobban kell vigyázni az ültetésnél, mert gyengébbek a csírák. kérdés, vajon miben rejlik az előcsiráztatás jövedelmezősé­ge? Ugyanis a piacra vitt pri­mőrburgonya galambtojás, ki­sebb tyúktojás nagyságú csu­pán, s így a holdankénti 60 mázsás termés helyett legfel­jebb 15—20 mázsát várhatunk. Tehát amennyivel drágábban lehet értékesíteni, annyival ke­vesebb terem. — Ez így igaz — válaszolta mosolyogva Nagy János bácsi —, de először is olyan időpont­ban juttatja pénzhez a gazdát a primőrburgoinya, amikor bi­zony más jövedelemre még nemigen számíthat. Másodszor pedig — s ez a fontosabb — a jó erőben levő talajon még ugyanabban az évben teljes termést vehetünk le például kukoricából. Mi úgy szoktuk, hogy köztes sorokba a kukori­cát rendes időben elvetjük az előcsíráztatott burgonya föld­jén, s mire ez a „másodnövény" — amely tulajdonképpen ugyanolyan főnövény, mint a primőrkrumpli — fejlődésnek indulna, az előcsíráztatott bur­gonya termése egy szemig ki­kerül a földből. Más községek­ben, mint például Alsónémedin és Soroksár környékén ubor­kát és egyéb kerti növényeket szoktak az előcsíráztatott krumpli földjében termeszteni, ugyancsak száz százalékos si­kerrel. Mi azért kedveljük jobban a kukorica utóvete- ményt, mert ez a gyengébb ta­lajon is jó termést adhat. Táp- altyagigény szempontjából ugyanis nem üti egymást a két nüvény: míg a krumlioak in­kább káliumra, a kukoricának foszforra van szüksége. Végezetül Nagy János bácsi felhívta figyelmünket az elő­csíráztatott burgonyatermesz­tést fenyegető legnagyobb ve­szélyre, a fagykárra Hosszú gazdálkodási tapaszta­tai során azt állapította meg, hogy tíz esztendő átlagában körülbelül három esetben okozhat komolyabb kárt a fagy a korai burgonyában. Termé­szetesen a termesztés még így is nagyonyitiíizetődő, a kárt pe­dig csökkenteni lehet. A füstö­lést nem annyira ajánlja, sok­kal inkább a földtakaróval tör­térő védekezést. A korai bur­gonya kikelése után, ha fagy- 1 veszélyről érkezik hír. töltöge'- tésSzerűen kétoldalról be kell takarni a zsenge növényt úgy, hogy csak néhány felső levél maradjon ki a földből. Ha eze­ket esetleg le is csípi a fagy, hiányukat a növény még kihe­verheti. (Nagy bácsi vetésre szánt gu­móin már igen szépek a csí­rák. De nemcsak tőle, hanem megyénk déli részéről rfiég sok-sok gazdától várhatják a budapesti háziasszonyok nem is olyan hosszú idő múlva az ízletes újburgonyát. Holka Vilmos Horogra került a Tisza óriása Gulyás István és Fejes Gá­bor horgászok a tiszalöki erő­mű torkolatánál hosszadalmas küzdelem után hetven kilós. 240 centiméter hosszú, hatal­mas harcsát tettek szárazra. A horogra került tiszai óriás még a parton sem engedelmeske­dett, hatalmas ugrásokkal igyekezett a víz felé, s végül szigonyokkal kényszerítették maradásra. Gulyáséknak egyébként tapasztalatuk van a nagyhal fogásban. Tavaly is ők fogták az év legnagyobb 90 kilós harcsáját. Zománcozott markazit és újformájú eloxált alumínium ékszerek készülnek tavaszra Ezüstfoglalatú tűgobelin ékszergarnitúrákat küldenek Brüsszelbe Az Öra- és Ékszeripari Vállalat­nak sok érdekes gyártmánya van, elvállalják a legkülönbözőbb vés­nökmunkákat, készítenek műszer- táblákat, érméket, betűket, alumí­nium cukortartókat, de legismer­tebbek a vállalat ékszerei. A leg­finomabb ötvösmunkától a mű­anyag feldolgozásig mindenfajta ékszer, dísztárgy megtalálható a vállalatnál. Sok exportmegrende­lést is kapnak, ékszerekre, ezüst étkészletekre, tálcákra, dísztár­gyakra . A brüsszeli világkiállításra sok szép tárgyat küldtek, s most ké­szülnek az ott árusításra kerülő, ezüstbe foglalt tűgobelin ékszer- és fésülködő garnitúrák. A tű­gobelin igen divatos külföldön és ezért használták fel díszítésül az ötvös művészek. A tavaszi ékszerdivatról elmon­dották, hogy a markazit ékszere­ket újabban színes zománcozással is készítik. Uj formában továbbra is gyártják az eloxált alumínium ékszereket. Közülük egynémelyik a rómaiak karkötőit utánozza, má­sokat pedig kézzel fonnak. Mivel a férfi és női öltözködésnél is egyairáinrt diva.tos a kézelőgomb, ebből is nagy választék lesz a ta­vaszra. Az üdülési idényre az ország nagyvárosainak egy-egy jellegze­tes épületét ábrázoló érmékből összeállított karkötőt hoznak for­galomba. Ehhez hasonló készül Budapest nevezetességeinek dom- boiríképeivel is Emiléiktárgylkéirut ezenkívül üdülőhelyeket ábrázoló hamutálcákat is gyártanak. „Tatarozzák" a sátor-szállókat Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda az idén is felállítja sá­tortáborait. A sátrakat és be­rendezéseket kijavították, s aqaint az időjárás megengedi, hozzálátnak a táborépítéshez is. Az idén a nógrádverőcei és a balatonföldvári 'tábor sát­raiba is bevezetik a villanyvi lágítást. Újítás vagy „fu serál ás"? Babák (Kristóf Lászlóné felvétele) Alégyen álltak a Csepel Autógyár társadalmi bírósága előtt március 14-én délután. Ács Lajos művezető és Takács József lakatos azért álltaik az üzemi bírák elé, mert illegáli­san egy famegmunkálágép al­katrészt készítettek, amellyel kétezer forintnyi kárt okoztak a vállalatnak. Stefanek Imrét, a hőtermelő üzemrész dolgozó­ját azért vonták felelősségre, mert engedély nélkül — egy bankett miatt — távolmaradt munkahelyéről, ahol később it. tasan jelent meg. Barták Fe­renc üzemi dekorációs lakásán 770 forint értékű gyári anyagot találtak, ennek eredetéről kel­lett számot adnia. A társadalmi bíróság, mi­után alaposan mérlegelte az előtte álló emberek cselekede­teit, ítélkezett. Ács Lajos mű­vezetőt írásbeli megrovásban részesítette, ezenkívül javasol­ja az igazgatóságnak, hogy az okozott kár felét, ezer forintot téríttesse meg vele. Takács Jó­zsef lakatos írásbeli megrovást kapott. Stefanek Imrét szóbeli, Barták Ferencet írásbeli meg­rovásban részesítették és az okozott kór több, mint felének megtérítésére kötelezték. Röviden ezek a tények, de a tárgyalás fontos tanulságok­ra is felhívta a figyelmet. Ács Lajos és Takács József azzal védekeztek, hogy újítás­nak szánták az elkészített munkadarabot. Ács az újítá­sokat kivitelező brigád vezető­je. Tudnia kellett, hogy mielőtt kiviteleznének egy újítást, a javaslatot be kell adni elfoga­dásra. Ezt fejére olvasták a tárgyaláson. Nem is mentege­tőzött. Elismerte, hogy ezt tudta, de ... Ez a „de“ felkiáltójelet ér­demel! Úgy folytatta, hogy azért nem adtak be újítási ja­vaslatot, mert attól tartottak, úgy sem fogadják el. Mert er­re már volt példa. Olyasmi is elhangzott, mintha baráti ala­pon bírálnák el az újításokat. Igaz-e vagy sem? Akár így van, akár úgy, a gyár vezetőségé­nek és az üzemi bizottságnak mindenképpen rendet kell te­remteni az újítások terén. Ezt a bírák is hangsúlyozták. Te­remtsenek olyan légkört, amelyben az előírt szabályok érvényesülnek, amelyek nem adnak alkalmat és lehetőséget a csalásokra. Elhangzott egy kérdés: mi­ért kellett famegmunkáló gé­pet újításként elkészíteni egy vasipari üzemben? Azt vála­szolták, mivel szó volt a kisla­kásépítési akció kibővítéséről, úgy gondolták, ezzel segíthet­nek a famunkák olcsóbb el­végzéséhez. Ahogyan konyha­bútorokat csináltak a gyárban — mondták —, ugyanúgy más famunkát is el lehetett volna készíteni. Itt a bökkenő a dologban. Miért kellett bútort gyártani az autógyárban? Még akkor is szabálytalan volt ez, ha a dol­gozókon akartak segíteni vele. Van tehát e tárgyalásnak olyan tanulsága is, hogy ha a válla­lat követ el szabálytalanságot, a dolgozók is íeljogosítottnak érzik magukat kisebb-nagyobb szabálytalanságok elkövetésé­re. Ezen is érdemes elgondol­kozni. A munkafegyelemmel sincs minden rendben — fi­gyelmeztet a fiatal Stefanek Imre esete. Ez az ember nyolc éve dolgozik a gyárban. Komo­lyabb fegyelmezetlenséget még nem követett el. Cselekedete elbírálásánál ezt figyelembe is vették. Felmerül a kérdés, mi­ért csak őt ültették a vádlottak padjára? Ilyen súlyú és ha­sonló esetekért másokat is fe­lelősségre vonhattak volna. Jó lenne, ha nem csupán „elret­tentő példákkal“ szolgálnának, hanem más módszerekkel is igyekeznének elejét venni a fe­gyelemsértéseknek. Barták Ferenc esete is fi­gyelmeztető. Ö és mások is igyekeztek tisztázni, hogy az anyagok azért voltak nála, mert vasárnap is kell dekorál­nia. A 13 méter zsákszőnyeget viszont már nem tudta más­ként magyarázni, mint azzal, hogy egy KISZ-szervezetnek akarta „ajándékozni“. Milyen jogon? Mi teszi ezt lehetővé? Vezetői és dolgozótársai el­mondták, hogy bíztak benne; Alig ellenőrizték. Jó, ha bíznak az emberek­ben. De az is hasznos, ha időn­ként számonkérik tőlük a rá­juk bízott anyagokat. A becsü­letes ember csak örül aninak, ha ellenőrzik. Látszólag kis ügyek ezek, mégis milyen fontos dolgokra figyelmeztetnek. Az ilyen két­ezer és hétszáz- forintokból lesznek a tízezrek, a százezrek és milliók. A bűnösök megbün­tetésén túl a csalások, lopások elkövetésének minden lehető­ségét meg kell szüntetni. Ezt követelik a munkások, ezt kö­veteli minden becsületes em­ber. — Farkas — Mi a kiültetés leghelyesebb módja? — Én palántfferószerű ül­tetőfával szoktam lyukat csi­nálni a mélyszántott földben minden egyes gumónak. Ebbe a lyukba a burgonyát egyen­ként, óvatosan bele kell állíta­ni, hogy a csíra ne szenvedjen kárt. Olyan mélységbe kell el­helyezni, hogy fölötte a lyukak behuzatása után 10 centis föld­takaró legyen. A burgonyának ugyanis lételeme, hogy minél mélyebbre kerüljön a földbe, minél nagyobb kötési területe legyen. A lyukakba történő kiültetés után sima boronát járatunk fölötte, ezzel takar­juk be. Az előcsíráztatott bur­gonya sokkal gyorsabban indul fejlődésnek, mintha földben kezdene csírázni. A beszélgetés során Nagy Já­nos bácsi megemlítette, hogy a primőrárut a burgonya szo­kásos árának három-négvsze* réséért lehet értékesíteni. Ez­zel kapcsolatban felmerül a i Tanácsköztársaság 39. év- \ zi fordulójának iközeledte- \vel a párt egyik hűséges ka- \ tonájáról, Ruscsák Lajos elv- \ társról szeretnék írni. Egy teljes délelőtt hállgat- \ tam a kedves, idős elvtárs \ visszaemlékezéseit és hazafelé \ a havas úton arra gondoltam, j milyen gazdagok is vagyunk! ! Gazdagok, mert ilyen kommu- \ nisták élnek közöttünk. Hogy mióta áll őrhelyén? Tizenhét éves kora óta. 1912-t írtaik akkor és a fiatal Ruscsák Lajos vasesztergályos a Langfelder gyárban. Abban a gyárban, ahol az emberte­len körülmények között dolgo- i zó munkások csak titokban \ moshatnak kezet: nyolean- \ tízen egy lavórban. A gőgös i Langfelder még ezt is tiltja:. De egy napon hihetetlen do- I log történik a dühöngő gyár- \ tulajdonos szemébe loccsan a ; szennyes mosdóvíz. A tett el- I követője: Ruscsák Lajos. A fiatal esztergályos így \ csillapította fékezhetetlen dii- I hét az embernyúzó Langfel- \ der ellen. 1 Kezdetleges fegyver volt ez j még: az ösztönösség fegyvere. \ i.. így kezdődött... I Mert a forrófejű fiatalem- bér elhatározta: el kell kezde- \ ni a harcot. Később az eszközök változ- I tak. de a cél — ugyanaz ma- ; radt. A Lipták-gyárban már a \ tüntetők közt van.. Éppen ak- í kor, amikor gróf Tisza Ist- I ván látogat ki... ■k \ Háború! 1916. december 8- j án Erdélyben vesztette el az l egyik lábát. Márciusban mint EGY GAZDAG, HARCOS ÉLET hadifogoly Moszkvába került, ahol már forradalmi a hangu­lat. A Kerenszki-forradalmat 1918-ban a kórházi ablakból nézi végig. S az elragadtatott fiatalember nem mehet ki az utcára: nincs mankója. Ké­sőbb a forradalom katonái öl­ben viszik a gyűlésekre. Szent- pétervárott, a későbbi Lenin- grádban az októberi forrada­lom után egy szónokot hall­gat. — Ki az az elvtárs, aki o,yan nagyszerűen beszél a katonákhoz ? — lljics Vladimir Uljanov — hangzik a felelet. — Lenin! * — Agitálj a rokkantak kö­zött! — Ezzel a megbízatással küldik haza és 1918-ban a. Timót utcai laktanyában — ahová a már akkor erkölcsi­leg megvert osztrák—magyar hadsereg vezetői a rokkant ka­tonákat zárták — röpcédulák ezreit találják. „Ne lőjj, fiam!” ... Várnai Zseni híres verse van a cédulákon és még az is: „Egy fillért, egy katonái sem!” Hogy honnan kerülték elő a röpiratok? Ruscsák Lajos üres nadrágszárából. Ide rej­tette őket s innen szórta tele a kaszárnyát..; Többszöri sikertelen kísérlet után. hatméteres falon át vég­re megszökik — féllábbal is... ■k Győzött a forradalom’ 1919. március 23-án a kis­pesti ideiglenes direktórium­tól megbízást kap. Le kell szerelnie a környéken állomás sózó francia—afrikai ezredet. Két személygépkocsival, két gépfegyverrel, hetedmagával indul el. Egy ezred ellen. — Hogyan lehet féllábú em­berre bízni ilyen feladatot! — tiltakoztak, akik nem ismer­ték. De akik ismerték, ezt mond­ták: — Ruscsák jobban áll egy lábon, mint más négyen! S a fiatal forradalmár váló­ban tudta, mit kell tennie. Be­ment a szváhik közé, a gyar­mati négerek és arabok közé... Mert tudta, hogy azok is el­nyomottak, idegen érdeke­kért harcolók. S szívesebben mennének vissza, hazájukba. — Bon jour! Revolution! — Jónapot! Forradalom! — ezzel köszöntött rájuk, ennyi volt a francia tudománya. És amíg a francia tisztek éppen a bur- zsujók közeli villáiban dőzsöl­tek, a gyarmati katonák le­tették a földre a fegyvereiket. Még meg is ünnepelték a le­fegyverzést. 150 juhot vágtak le. A magyarok pörköltnek főzték, az arabok, négerek pi­láfnak. Áz első megbízatás tehát si­kerrel járt... ■k A következő feladat: szo­ciális intézkedések. Laikást a proletároknak' Andrássy gró­fék. Fedők Sári és mások villáiba proletárodat költöz­tet. (Csak ő maga lakott fele­ségével egy kimustrált villa­moskocsiban.) A proletárgye­rekeket rendszeresen fürödni vitték a fürdőszobás villákba. Hat orvost és nyolc tanítót ho­zatott a községbe. Addig egyetlen orvos volt Pestszent- lőrincen. A földszintes elemi iskolára egy emeletet húza- tott. Április elején otthagyja Pestszentlőrincet. Nagykőrös­re küldik az ittmaradt álbán csapatok megfékezésére. Május 2-án pedig már a szolnoki ellenforradalom le­verésére vezénylik ki. Csa­patában ot harcolnak az al­bán katonák is, akiket ő szervezett be a vöröshadse­regbe ... Szamuely Tibor vo­natához osztották be. Feladata, hogy az abonyi bekötő Utat tartsa megszállva. Itt fogják el gróf Szapári Gyulát, az ellenforradalom egyiik szerve­zőjét. A következő feladat: a vö­röshadsereg XIII. zászlóaljá­nak századparancsnoka, veze­ti a harcot a cseh offenzíva ellen.., * Egy pillanatra azonban tér­jünk vissza Pestszentlőrincre. Május 21-én hajnalban... Megszületett egy kislány. Ki­mustrált villamoskocsiban lát napvilágot és bölcsője egy roz­zant teknő. Megszületett Rus­csák Lajos kislánya .., A fiatal apa, a forradalom katonája Kassáig meg sem áll. Mennek előre s útjuk so­rán mindenütt megalakítják a direktóriumokat. Áldozatos út volt ez. Sok barát, sok kom­munista harcostárs esett el az ütközetek során. Sokat temet­nek. S az elesettek helyébe új harcosokat soroznak. — Salgótarjánban tagja vol­tam a sorozóbizottságnak —- meséli Ruscsák elvtárs. — Egy süketnéma szegénypa­raszt került elém. Nehezen tudtam megértetni vele, mi­ről van szó. S amikor végre megtudta, hogy vöröskatoná­nak sorozzuk, szinte rámbo­rult az örömtől. Vajon hol van most! Él-e még?! 132 nap harcos emlékei! És a végső napok... A bal­jóslatú, lehangoló, reményt vesztett ötnapi lovaglás visz- szafelé... A hír a Tanácsköz­társaság bukásáról... Amikor a fogoly vöröskato­nák meglátták parancsno­kukat, a szintén fogoly Rus­csák Lajost, mankó nélkül, magával tehetetlenül, levették előtte a sapkájukat és — sír­tak. * Tizenkét év és húsz nap. Ennyi időt töltött Horthy különböző börtöneiben. De nem adta magát könnyen. Megszökött. Plakátokon kö­rözték. Újra elfogták. Volt a gyűjtőben, volt Vácott... So­kat kínozták, sokat szenve­dett ... De soha nem tört meg. ■k Hány regény telne ki az idős harcos elbeszéléseiből? Mert amit ez az írás közöl, egy gazdag élet egyik részleté­nek csak rövid vázlata. S minden, ami még utána van, író tollára méltó! Hernádi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents