Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

wesj at never k&irlap 1958. MÁRCIUS 15. SZOMBAT A francia családi pótlék és a nyalóka Amikor nemrégiben a francia parlament 597 kép­viselője összeült, legna­gyobb csodálkozásukra mindegyikük egy csinosan becsomagolt nyalókát talált a helyén, amilyet a gyérékek szoktak vásárolni maguk­nak néhámy fillérért. A kü- tönös ajándék mellett ott volt „a gyermekország szö­vetségének'• levele is. A de­rék honatyák azt olvashat­ták a levélben, hogy ez a nyalóka képviseli a most fölemelt családi Pótlék je­lenlegi és régebbi összege közti különbség ellenérté­két. Az emeléshez a képvi­selők majdnem 24 órai vita után járultak hozzá. Fóldhőerőmij Kamcsatka-félszigeten, a Pausetka folyó völgyében meg­kezdték az első szovjet kísér­leti földhőerőmú munkálatait. A Pausetka völgyéből feltörő hőforrások túlhevített gőzét a föld alatt közvetlenül turbi­nákhoz vezetik. Az erőmű ter­melte energia előállítási költ­sége előreláthatóan lényegesein kisebb lesz, mint a szokványos hőerőműben termelt energiáé, mivel a tüzelőanyagokon kívül a kazánok építési költségeit is megtakarít j ák; Milyen előnyökkel jár részvételünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában ? Cfllm, Színház^ Qpődaiőiu-j^ Assz&utp&U szitába a fic{cU itta*. Az Attagnan nevű olasz fa­luban szokatlan célú sztrájkot kezdtek a község asszonyai. Ezúttal nem magasabb bére­kért és jobb munkafeltétele­kért, hanem a férfiak ellen sztrájkolnak. Attagnan község fér fiai ugyanis sokat isznak, kártyáznak és a reggeli órákig a kocsmákat bújják. Az al- tagnani asszonyok kijelentet­ték, hogy amíg meg nem vál­toznak, semmiféle házimunkát nem hajlandók végezni, A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tevékeny­sége mind nagyobb érdeklő­dést vált ki országunk lakossá­gának minden rétegében. Ez a megnövekedett érdeklődés összefügg azzal, hogy a KGST munkája egyre bővül, s ez­zel együtt a tanácson belül fo­lyó összehangoló tevékenység is egyre nagyobb jelentőségű­vé válik az egyes országok, köztük hazánk gazdaságának fejlődése szempontjából. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát, mint ismere­tes, 1949-ben alapították. Az alapító országok: Bulgária, Magyarország, I-engyelország, Románia, Szovjetunió és Cseh­szlovákia voltak. Még ugyan­ebben az évben belépett a ta­nácsba az Albán Népköztár­saság, 1950-ben pedig tagja lett a Német Demokratikus Köztársaság is. (Megfigyelői minőségiben részt vesznek még a tanács munkájában: a Kí­nai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Mongol Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság.) A tanács, mint a gazdasági együttműködés szervezete, az összes részvevő országok tel­jes egyenjogúságának elve alapján működik. Szervei csak ajánlásokat dolgoznak ki. míg határozatok kizárólag a ta­nácsban részvevő valamennyi érdekelt ország egyetértésével hozhatók Erre a körülmény­re már csak azért is fontos fel­hívni a figyelmet, mert az el­lenséges propaganda tudato­san elferdítve a valóságot, úgy igyekszik beállítani a ta­nácsot, mint amelynek a rész­vevő országok feltétel nélkül ki vannak szolgáltatva. A tanács évenként egyszer- kétszer, váltakozva, a rész­vevő országok fővárosaiba» tahác^krmíte. " “ A KGST nyílt szervezet, amelybe más országok is be­léphetnek. Az új tagok a ta­nácsban részvevő országok kormányainak egyetértő hoz­zájárulása esetén vehetők fel. világ nagy szerelmesei egy dobozban“ Több százezer csokoládé figura, pezsgés palack ísmás édesipari készítmények várják a húsvéti vásárlót A Cukrászati Gyár a húsvéti ünnepekre több új édességgel örvendezteti meg a vásárlókö­zönséget. A legkényesebb igé­nyeket is kielégíti a legújabb készítményük, a L’Amour bon­bon. A dobozt nagy szerelme­sekről — Amor és Psyche, Antonius és Cleopatra, Romeo és Júlia, Othello és Desdemo- na — elnevezett bonbonok töl­tik meg. A L’Amour negyed- és fél­kilós csomagolásban kerül forgalomba, 40 és 80 fo­rintos áron. Ugyancsak húsvéti újdon­ságnak1 szánják a narancsos bonbonokat is. A szépen elren­dezett, különböző színű szta- niolpapírba csomagolt bonbo­nok és az ízléses, átlátszó vi­rágdoboz minden bizonnyal megnyeri a vásárlók tetszését. A kereskedelemnek hús- vétra 30 000 doboz naran­csos bonbont szállítanak. A gyermekek örömére mint­egy száz mázsa csokoládéból, több százezer különböző alakú és csomagolású csokoládé­nyulacskák és bárányod ké­szülnek. A csokoládéfigurák 20 változatban 2—36 forintos ár­ban kaphatók. A gyárban több száz bonbonnal töltött „Gardinette“ csokoládéko­sarat is készítettek, 26,— forintos áron. Az említetteken kívül a Cuk­rászati Gyár kedves meglepe­tése a herendi porceláriíigurá- val díszített csokoládétojás. A vásárló nemcsak kiváló minő­ségű csokoládéhoz, hanem igen szép kivitelű herendi porcelán, hoz is jut. A nyuszival, kis csirkével és kacsával díszített csoko­ládétojás 20—48 forintba kerül. . Valószínű, igen keresett lesz a csokoládéból készült hétdecis pezsgőspalack-utánzat is, Magyarországnak is jelentő« előnyei származnak KGST« tagságából. A szocialista or­szágokkal való együttműködés fő előnyei a következők: 1. Biztosított ellátás a szá­munkra szükséges anyagok­ból, gépekből és más termé­kekből ; 2. Biztos elhelyezési piae a magyar ipar és mezőgazdaság termékei számára; 3. Az együttműködésből származó árucserén kívüli elő­nyök. Mint ismeretes. Magyaror­szág á legfontosabb ipari nyersanyagokban — a bau- xitot kivéve — rendkívül szegény. Energiahordozók ter­melését tekintve a legkedve­zőtlenebbek közé tartozik helyzetünk egész Európában. Iparunk működtetéséhez, a foglalkoztatottság fenntartásá­hoz ezért nagy mennyiségben kell külföldről behoznunk nyers- és fűtőanyagokat. Ezek mértéke elérd az egész beho­zatal 75—80 százalékát. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában kialakult együttműködés keretében elő­nyös feltételek mellett hozzá­jutunk a számunkra nélkülöz­hetetlen nyersanyagok döntő részéhez. Egyúttal olyan in­tézkedésekre is sor kerül a tanácsban végzett egyeztető munka eredményeként, ame­lyek biztosítják, hogy nyers­anyagellátásunk az elkövetke­zendő években is zavartalan legyen. Példaként megemlít­hető a Szovjetunió vasérebá- nyászatának fejlesztése, amely­nek tervezésekor a várható magyar igényékkel is számol­tak; Ennek nagy jelentősége ha­zánk szempontjából könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy nagyarányú nyersanyag­behozatalunkért főleg ipar­cikkek,. elsősorban pedig gé­pek exportjával tudunk fi­zetni. Ilyen arányú gépexportot tőkés relációiban egyáltalán nem tudnánk lebonyolítani, s megközelítőleg is csak úgy volnánk képesek, ha kedve­zőtlenebb értékesítési feltéte­leket vállalnánk. A KGST keretei közt folyó specializóció ezenfelül azt is lehetővé teszi számunkra, hogy a baráti országokba irányuló gépkivitelt fokozatosan a ná­lunk kedvező feltételekkel inkább megfelelő típusokra csoportosítsuk át, s ezzel javítsuk iparunk szerkezetét. A szakosítás lehetővé teszi a kevesebb gépfajta nagyobb so­rozatban történő gyártásából adódó termelékenységnövelő i és önköltségcsökkentési le­hetőségek kiaknáz,ását. A szakosítás másik előnye, hogy nem vagyunk kénytele­nek olyan gépek és berende­zések kialakítására és gyártá­sára fordítani szűkös erőfor­rásainkat, amelyek gyártásá­ban a baráti országok nálunk jobb feltételekkel rendelkez­nek. Ezeket így előnyösebb feltételekkel szerezhetjük be. mintha magunk rendezked­nénk be gyártásukra. Például: a KGST keretében kötött megállapodások alap­ján az univerzális szerszám­gépek gyártásáról fokozatosan áttérünk az egycélú gé­pek, szerszámgépagregátorok és precíziós szerszámgépek termelésére. Ezeknek gyártá­sához a korábban termeiteknél viszonylag kevesebb anyag kell. Ezzel szemben jóval több hazai munka, s főleg sok szellemi, tervező munka szük­séges. A KGST keretei közt azon­ban nemcsak a behozatal és a kivitel szervezésében bizto­sított ellátás és elhelyezési pia­cok formájában jár előnyök­kel hazánk számára a szer­vezett együttműködés. Az áru­cserén kívüli előnyök első­sorban a műszaki tapasztalat- cserében, a kutató és tervező munkák koordinálásában, a tudományos, konstrukciós, technológiai és szervezési ta­pasztalatok kölcsönös átadá­sában nyilvánulnak meg. A KGST-ben folyó koordi­nációs munka fő formája az egyes országok népgazdasági terveinek egyeztetése és ösz- szehangolása. A tanácsban részvevő országok gazdaságá­nak harmonikus és gyors fej­lesztésére törekedve, ez az egyeztető munka mindinkább a hosszúlejáratú, 10—15 éves távlati tervek területére is kiterjed. Ez fokozza vala­mennyi részvevő ország gaz­dasági tervezésének megala­pozottságát. Részvételünk előnyei a KGST­ben végeredményben abban foglalhatók össze, hogy a szocialista táborhoz tartozó or­szágok gazdasági erejének ösz- szefogásával, az együttműkö­désükből meríthető kölcsönös előnyök kiaknázásával lehe­tővé válik ezen országok népei, köztük a mi népünk életszín­vonalának emelése, a szocia­lista gazdaság gyors fejlesz­tése. Marai László. a Minisztertanács gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője ÉGI MADÁR Szabó Ildikó és Szirtes Adám az Égi madár új magyar film egyik jelenetében MRimHiiunmuimmttiiiHiiiiMiHiimiiitiHimiiHmiiKmminiN HORDÓMESE I stenem, milyen tehetséges voltam, amikor ezt a könyvet írtam! — így emlegette Swift élete alkonyán ifjúkorá­nak remekművét, a Hordómesét, mely évtizedekkel előzte meg a Gullivert. Swift e könyv megírásáig csak versekkel pró­bálkozott, s nehézkes rímei után egyszerre rálelt igazi témá­jára, hangjára és műfajára. Megírta ezt a kiváló szatírát, amelynek az angol irodalomban csak a Gullivert szokás fölébe helyezni, bár nem egy olyan vélemény is elhangzott már, amely a Hordómese elsőbbségét vallja. A Hordómesét, ezt az általános támadást a korabeli iro­dalmi és tudományos viszonyok torzulásai ellen, a kitűnő an­gol iró egy vallási szatírába ágyazta. Könyvében a felvilágo­sodott értelmet szegezi szembe mindennel, ami rendellenes, túlzásba vitt, csalárdul meghamisított és kártékony. Swift- nek az angol irodalomban eddig példátlan élességű kritikája szinte mindent szétvagdal, amit megérint, minek következté­ben a kinyilatkoztatásból, a dogmákból, az egyházak féltve őrzött hitrendszeréből — beleértve az anglikán hittételeket is — úgyszólván semmi sem marad épen. A Hordómesének ezt a ..destruktív’' vonását kortársai vi­lágosan látták. Voltaire örvendezett rajta, az egyházhoz közel­állók pedig tiltakoztak és szitkozódtak. De mindenki egyfor­mán megdöbbent azon a bizarr tényen, hogy az anglikán egy­ház újdonsült lelkésze — Swift — egy szép napon nekiült és megírta minden idők egyik legnagyobb egyházellenes szatírá­ját. Swift így magyarázza műve keletkezését: „Még fiatalem­ber voltam, aki sokat forgolódott a világban, s a hozzá ha­sonlók ízléséhez igazodott”. A mű sok vitára adott okot, de egymagában is magyarázza, hogy miért nem lett írójából, a nagy jövő előtt álló anglikán lelkészből sohasem püspök. (Európa Kiadó) iiiniiiititmtmmfiiiiiiiiiiiHimiminmimimnmtiimfiiHiMmmitnmiinutimmmiitMHtMititimimHtittMimntittnintttmM Televízió a halászatban Szovjet tudósok olyan televíziós adókészüléket szerkesz­tettek, amelynek segítségével vizsgálják a halak vonulását és az észleletek alapján értesítik a halászhajókat. A televíziós ké­szüléket helikopterre szerelik fel. A berendezés ötszáz méter magasból 100 kilométer távolságra ad közvetítést. Egy másik televíziós készülékkel, amely az infravörös sugarakra érzékeny, ködben és éjszaka is fel lehet kutatni a halak vonulását és a megfelelő helyre lehet irányítani a halászhajót. \ lassan járó, zsúfolt vo- A natokon sokszor szülei nelk érdekes beszélgetések és hasznos ismeretségek. A kö­zös utassors kissé közelebb sodorja egymáshoz az idegene­ket és az időt is agyon kell ütni valahogy. Szemíközt velem idősebb, barátkozó természetű férfi ült. Hamar megkezdődött a diskurzus, eleinte persze semleges témákról, majd úti- társam azt mondta: — Az ostrom alatt sok régi könyv, írás szóródott szét a pesti romok között, össze­szedegettem néhányat. Akadt köztük sok régi levél, kéz­irat is. Amikor később időm adódott rá, jobban megvizs­gáltam a gyűjteményt és úgy találtam, hogy van közte olyan, amelynek talán a Nem­zeti Múzeum is hasznát ven­né. Be is adtam egy jó nya­lábnyit de hogy mi lett a sorsa, nem tudom. Azért ná­lam is maradt néhány. Van köztük egy angol vers, annyit kibogarásztam belőle, hogy Magyarországról, a magyarok­ról szól. New York-ban nyomtatták ki vagy száz esz­tendővel ezelőtt. Garibaldi­ról is szó esik benne. Régebben sokat foglalkoz­tam a szabadságharc utáni emigrációval, így felébredt érdeklődésem a vers iránt. Az útitárs kérés nélkül megígér­te, hogy postán elküldi cí­memre. Be is váltotta igére­Qöajjóf d, h ő s fiák.! tét, mert harmadnap megérke­zett a vers, minden kísérő le­vél nélkül, csak a borítékon találtam meg az ismeretlen útitárs, mint feladó nevét: Mika Antal. A finom papíron, gyönyörű szedéssel, röplap formára nyo­mott költemény a címe alatt olvasható dátum szerint 1860- ban jelent meg New York­ban. A vers alatt a szerző ne­ve olvasható: M. Heilprin. Ha­marosan kiderült, hogy a sza­badságharc utáni korszák egyik igen érdekes és értékes emlékét juttatta a véletlen a kezembe. Az ódái lelkesedés­sel megírt vers első két vers­szaka hevenyészett fordításban így hangzik: MAGYAR BARÁTAIMHOZ amikor elbúcsúznak, hogy csatlakozzanak Garibaldihoz Fel. fel hajóra hős fiúk, Vitorla fent és jó a szél, Hajóra hát, repüljetek Harcolni újra szent ügyért. A szent ügyért, hát menjetek, Áldás kíséri utatok. Hajóra hát, a régi kard Élesre fenve úgy ragyog. A szent szabadság zászlaját, Mely büszkén lengett ős Budán, Vonjátok most árbocra fel, Hogy láthassa az Óceán. Hazátokért lobog megint, Bár száz csatában tépte vész, Folt egy se rajta! Kardotok őrizte hontök hírnevét. E z a nemes lelkesedéstől iz­zó költemény, amelyről eddig mit sem tudott a sza­badságharc irodalma, a negy­vennyolc utáni korszak egyik nagyon szép és nagyon szomo­rú fejezetét eleveníti meg. Tizenegy év telt már akkor el Világos után, Kossuth Lajos, az emigráció vezére, ember- feletti munkával szervezte ál­landóan az új szabadságharcot Amerika Anglia, Franciaor­szág, Törökország és Olasz­ország földjén, felébresztette és ébren tartatta a világ né­peinek rokonszenvét eltiport hazája iránt, államfőkkel, kormányokkal tárgyalt, vitá­zott, hogy rádöbbentse őket arra az örök veszedelemre, amelyet a Habsburg-uralom jelent a világ békéjére és az emberi jogokra egyaránt. Vég­re, rengeteg csalódás után, úgy látszott, hogy ütött a le­számolás órája. Az ugyan­csak Habsburg-uralom alatt szenvedő Olaszországban, Lombardiában kitört a forra­dalom. Az olasz szabadság­harcosok. akiknek legelső so­rában küzdött Türr István is, csúfos vereséget mértek Auszt­ria zsoldosára, az olasz reak­cióra és Garibaldi, az olasz szabadságharc legendás hírű vezére, maroknyi csapatával — soraiban már számos ma­gyar honvéddel és honvédtiszt­tel — elűzte Szicília szigeté­nek zsarnokát. A menekült magyar honvé­deket is elfogta az izgalom, tömegesen jelentkeztek Gari­baldi zászlaja alá, Türr Ist­ván parancsnokságával meg­alakították a magyar légiót. Mindenki szentül hitte, hogy most valóra válik az álom, a magyar szabadság is. Amerika földjén ezrével él­tek a bujdosó honvédek és az Olaszhonból érkező hírek ha­tására felöltötték féltve őr­zött kávébarna honvédruháju­kat. felkötötték régi kardjukat és légióba tömörülve meg­indultak ők is Szicília felé. \ z indulás lelkes pillanatai- ban született meg M. Heilprin most előkerült köl­teménye. A költő maga is érdekes alakja volt a ma­gyar szabadságharcnak. A len­gyelországi Piotrokow-ban született 1823-ban. Amikor ki­tört a magyar szabadsá share, fölcsapott magyar honvédnek. Különleges képességeivel csak­hamar feltűnt, kiemelték a katonasorból és kinevezték a belügyminisztérium titkárá­vá. Ebben a beosztásban szol­gálta végig a szabadságharcot. A világosi katasztrófa után külföldre menekült, előbb Pá­rizsba, majd Angliába, vé­gül New York-ba ment, meg­hitt barátia volt a Kossuth- családnaik és lelkes szószólója haláláig a magyar ügynek. Heilprin költeménye lelke­sítette az útrakelő magyar honvédeket, akik meg is érkez­tek Olaszországba, beléptek a magyar légióba, amely annyi szép győzelmet szerzett az olasz trikolórnak, valamint dicsőséget a magyar névnek. A magyar zászló alatt harcoló légiót az a remény lelkesítet­te, hogy az olasz szabadság kivívása után rögtön sor kerül a magyar szabadság ki­vívására. A szép reményt azonban a hatvanhetes ki­egyezés. amelv ellen hiába til­takozott Kossuth Lajos, vég- képD meghiúsította 1867-ben. A légió életben maradt tag­jainak legnagyobb része utá­lattal utasította vissza a föl­kínált császári amnesztiát és inkább külföldön maradt. Hát ennyi szép és szomorú emléket csal elő az évszázados múltból a lengyel költő angol verse, amelyet az Olaszhonba indult magyar honvédekhez írt. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents