Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

írlap 1958. MÁRCIUS 14. PÉNTEK Lenin és az első magyar proletárdiktatúra Társasutazás a Szovjet- | unióba a TU 104-en f A szovjet és magyar nép kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza. Nemcsak 1956-ban, az elleni orr adalom leverésekor segítettek szovjet barátaink, hanem évtizedekkel ezelőtt is, amikor megmozdult a magyar proletariátus, s mozdulásába beleremegett a monarchia. A szovjet hatalom élet-halál harcot vívott. Százféle ellenség százféléi támadott, s mégis ju­tott idejük, erejük arra, hogy figyelemmel kísérjék a ma­gyarországi eseményeket, s ta­nácsokkal, biztató, segítő szó­val erősítsék a magyar prole­tariátus harcát. Különösen Le­nin elvtárs szentelt nagy fi­gyelmet ezeknek az esemé­nyeknek, s táviratai, beszédei a szovjethatalom testvéri együttérzéséről biztosították a magyar proletariátust. Az eltitkolt távirat 1918. október 30-án, 31-én megdőlt a monarchia. A ma­gyar proletariátus elűzte IV. Károlyt, s győzelemre vitte a polgári forradalmat. A forradalmi megmozdulást Lenin és Szverdlov táviratban üdvözölte már november 3-án. A távirat így kezdődött: „Mi, Oroszország munkásai, paraszt­jai és katonái... testvéri üd­vözletünket küldjük önöknek, elvtársak, a volt Osztrák—Ma­gyar Monarchia munkásainak, parasztjainak és katonáinak az elnyomókon aratott győzelmük alkalmából.“ A Károlyi-kormány a távira­tot el akarta titkolni a széles tömegek elől, de annak híre mégis kiszivárgott, s a forra­dalmi szocialisták erélyes kö­vetelésére végre november 20- án nyilvánosságra került a távirat. A Károlyi-kormány­nak minden oka megvolt, hogy igyekezzék eltitkolni Leninék táviratát, mely a továbbiakban így szól: „Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasz­tok leszámolnak a magyar tő­késekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz,“ Testvéri szövetséget A többi közép-európai or­szágban is megmozdult a pro­letariátus. Harcuknak azonban csak akkor van értelme, ha összefognak, különben egyén­iként könnyen eltiporják őket. A fentebb idézett távirat fi gyelmeztet erre is. Ezt írják: „Mélységes meggyőződésünk, hogy ha a német, cseh, horvát, magyar, szlovén munkások, ka­tonák és parasztok kezükbe veszik a hatalmat és végigvi­szik a nemzeti felszabadítás művét, akkor megkötik a sza­bad népek testvéri szövetségét és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket.“ Ugyanakkor a távirat figyel­meztet arra is, hogy a bur­zsoázia, mely egyszerre „de­mokrata" lett, csak taktikázik. Ahogy a császár előtt hajlon­gott. most úgy kiáltja: Éljen Wilson’’. De mindez csak arra jó, hogy megtévessze a dolgozó tömegeket. „Az amerikai tőke ugyanolyan ellensége a mun­kásosztálynak. mint a német tőke”, s a burzsoáziának nincs más célja a demokratikus szó­lamokkal, mint a proletariátus forradalmi mozgalmának le­szerelése, s valami naciona- lista-burzsoá köztársaság létre­hozása. A forradalmi hullámok gátja A Károlyi-kormány tehetet­lensége. s mesterkedése „Wil- soni” demokrácia létesítésére, mind nyilvánvalóbbá vált. S nyilvánvalóvá vált az is. hogy a szociáldemokraták készség­gel szegődnek az ilyen kísérle­tek mellé segítőül. A fiatal szovjet állam felett az inter­venciós csapatok sokaságának árnya sűrűsödött, de ennek el­lenére 1919 januárjában Lenin, Sztálin és Szverdlov üzenete, elemezve a helyzetet, figyel­meztet és tanácsot ad: „A német, osztrák és magyar proletariátus gyorsan meglát­hatja. hogy a demokrata 'köz­társaság és a nemzetgyűlés nem más mint gát, amelyen meg kell törni a forradalmi hullámoknak” Majd így folytatják; „A német, osztrák és magyar proletariátusnak meg kell ér­teni, hogy számára az egyetlen megoldás — a saját hatalmá­ban van.” A Károlyi-kormány, amely szinte mindenütt meghagyta a régi hivatalnokokat, menteni igyekezett azt, ami menthető. Nincs középút! A fiatal szovjet állam veze­tői saját tapasztalataik alapján figyelmeztetik a forradalmi proletariátust a burzsoázia já­tékának veszélyességére. A harcban nincs középút: „Vagy a tábornokok borzalmas, vad- állatiasan 'kegyetlen véres dik­tatúrája, amely menteni igyek­szik a kapitalista világot — vagy az államok háborús rom­jain új világot építő munkások diktatúrája.” S hogy ez mennyire így volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy a polgári-szo­ciáldemokrata koalíciós kor­mány a kommunisták növekvő tömegbefolyásának visszaszo­rítása és a tanácsok befolyásá­nak felszámolása érdekében napirendre tűzte a burzsoá nemzetgyűlési választásokat. Ugyanakkor a Kommunisták Magyarországi Pártját illegali­tásba kényszerítették. Mindez azonban nem tévesz­tette meg Lenint. Világosan látta, hogy a burzsoázia két­ségbeesett kapkodása a forra­dalmi mozgalmakat erősíti, de ugyanakkor látta e gyors for­radalmi fejlődés veszélyét is, azt. hogy a harc olyan gyors lefolyású lesz, hogy „a mun­kástömegek öntudata nem tud majd lépést tartani ezzel a fejlődéssel Itt Lenin! 1919. március 21-én Magyar- országon kikiáltották a Tanács- köztársaságot. Másnap drót­nélküli távírón már megérke­zett Lenin üdvözlete a Tanács- köztársaság kormányához: „Itt Lenin! Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának és külön Kun Béla elvtársnak... A lel­kesedés óriási.” Ugyanezen a napon üdvözle­tét küldte az Oroszországi Kommunista Párt VIII. kong­resszusa is a fiatal proletár- államnak. Lenin vigyázó szeme to­vábbra is féltőn pihent a fia­tal magyar proletárállamon. A Szociáldemokrata Párt egyesült a kommunistákkal. Lenint nyugtalanítja ez a — mint később kiderült — sú­lyosan hibás lépés, s kérdése­ket intéz Kun Bélához: „Kérem, közölje, milyen tényleges biztosítékai vannak arra vonatkozóan, hogy az új magyar kormány valóban kommunista, nem pedig egy­szerűen szocialista, azaz szo- ciáláruló kormány lesz?” Lenin több beszédében is aláhúzta a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulásának ket­tős jelentőségét. Azt, hogy a burzsoázia kénytelen volt el­ismerni, „nehéz helyzetben egyetlen hatalom van, mely vezetni képes; a munkáshata­lom” és a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulásának azt a hatalmas jelentőségét is, hogy megalakulásával megcá­folta azt a nézetet — melyet a szociálárulók terjesztettek elsősorban —, hogy az októbe­ri forradalom oroszországi sajátosság, s arra másutt sem szükség, sem lehetőség nincs. Üdvözlet a magyar munkásoknak Lenin beszédei és írásai kö­zül, melyek a magyarországi eseményekkel foglalkoztak, legismertebb az 1919. május 27-én kelt Üzenete. Lenin az Üzenetben mélyre­hatóan elemzi a nemzetközi helyzetet, figyelmeztet a szo­ciáldemokraták árulásaira, a forradalomhoz csapódott ré­tegek ingadozására, maid az Üzenet végén így ir: „Legye­tek szilárdak. És ha ingado­zás üti fel a fejét a szocialis­ták között, akik tegnap csat­lakoztak hozzátok, a proletár- diktatúrához, vagy a kispol­gárság körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az inga­dozásokat ... Az a háború, amelyet ti vi­seltek, az egyetlen jogos, igaz­ságos, igazán forradalmi há­ború, az elnyomottak háború­ja az elnyomók ellen, a dolgo­zók háborúja a kizsákmányo­lok ellen, háború a szocializ­mus győzelméért. Az egész vi­lágon a munkásosztály min­den becsületes tagja a ti pár­totokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár vi­lágforradalmat. Legyetek szilárdak! A győ­zelem a tietek lesz! Lenin” A tanács, sajnos, nem talált meghallgatására. A belső áru­lás, s az imperialista inter­venció megbuktatta a Tanács- köztársaságot. 1945-ben szov­jet csapatok hozták el a sza­badságot, s ahogy 1918—19- ben, úgy 1945 óta is tanácsok­kal. elvtársi segítséggel egyen­getik népünk, hazánk útját a boldogulás felé a szovjet emberek. Mészáros Ottó 1 Az IBUSZ az Inturisttal \ folytatott tárgyalások ered-1 ményeként az idén repülőgép-f pel is lebonyolít társasutazá- I sokat a Szovjetunióba. Az [ utasokat a TU 104-es típusú I repülőgép szállítja. Üzemi ! munkások, dolgozó parasztok! az eddigi 3600 forint helyett! 2000 forint körüli összeget fi- i zetnek az elő- és utószezon- j ban a 14 napos kijev—moszk- f va—leningrádi útért. Óriástorta a brüsszeli világkiállításra Leningrádban a cukrászati készítmények gyárában elké szült a „Békét a világnak!” csokoládétorta. A 80 centimé tér átmérőjű és 130 kilogramm súlyú csokoládétorta a föld gömböt ábrázolja, csokoládé­galambokkal és csokoládéró­zsákkal díszítve. Az óriástorta a brüsszeli világkiállításra készült. Indul a személyhajózás a Dunán * Elkészült a Dunaföldvár nevű új személyhajó Az uszályokon elsősorban műtrágyát szállítunk Linzből Tengerjáróink érkeznek Budapestre Februárban a jégzajlás, a nagy köd, majd később a magas víz­állás nehezítette a Dunán a teher- hajózást, amint azonban az idő en­gedte, a teherhajók gyorsan to­vábbították az árukat rendeltetési helyükre. Ezen a héten már a magyar fo­lyami hajózás minden vontat óhaj ó- ját és uszályát munkába állították és nagy mennyiségű áru elszállítá­sára kerül sor. A tavasz kezdetén uszályokon elsősorban műtrágyát szállí­tunk Linzből, hogy a hazai ter­melésen kívül import-műtrá­gya is időben a mezőgazdaság­hoz kerüljön. Az egész Dunán, Regensburgtól egészen Reniig zavartalan a teher- liajózás. Már az első tavaszi napo­kon igazolódott, hogy a télen a hajóműhelyek kiváló munkát vé­geztek, s a vontatóhajók, uszályok alaposan rendbehozva láthattak hozzá az idei nagy feladatokhoz. A magyar teherhajózás előrelát­hatólag április elején két új, egyenként 1000—1000 tonnás uszály- lyal gazdagodik. így azután nem­csak a hazai szállítási igényeknek tud eleget tenni, hanem transit- szállitásokat is vállalhat. Minden esztendőben, az idén is március közepén kezdődik a sze­mélyhajózási idény. 1958-ban azon­ban már gazdagabb lesz a sze­mélyhaj óparkunk. Elkészült a Dunaföldvár nevű személy ha jő, amely próbaút ja után menetrendszerű és külön­járatokat bonyolít majd le. Az új hajó szépen berendezett, olajtüzelésű, füstmentes és vonta­tásra is alkalmas. Az első menetrendszerű hajó­járat március 14-én indul, még­pedig Ráckeve—Dömsöd—Tass kö­zött. Naponta háromszor jár' majd. Április közepétől kezdve új vonalat is létesítenek a sorok­sári Dunaágban, amely egyes munkaszüneti napokon Ferenc­város kikötő—Dömsöd között, vasárnaponként pedig Ferenc­város és Tass között közleke­dik. Ezzel egy régi óhajnak sikerül eleget tenni. Március 15-től megindítják a sztálinvárosi átkelőjáratot: Sztálin- város—Dunavecse—Apostag között. Naponta háromszor-négyszer jár majd, mégpedig a helyi igények­nek megfelelő időpontban. Később, jó idő esetén ezzel a hajóval séta- járatokat bonyolítanak majd le. Március 18-án indul a Budapest— Mohács közötti menetrendszerű hajójárat, első hajóként a Petőfi hajó teszi meg az utat. A hajó Budapestről déli 12 órakor, Mo­hácsról délelőtt 10 órakor indul. A személyhajózás, terveiben szerepel az is,"hogy a vízibusz-járatokat már tavasztól Újpestig közlekedte­tik. A vízibuszok indítására termé­szetesen csak a jó idő beálltával kerülhet sor. Az elgondolások szerint a Duna- tengerjáró hajók március elején érkeztek volna földközi-tengeri útj ükről Budapestre. A viharos idő, s a kikötők túl­zsúfoltsága miatt azonban a korábban tervezett időpontok némi változtatást szenvedtek. Ezek szerint a Budapest nevű hajó március 18-án érkezne Budapestre, s március 31-én indul vissza, még­pedig teljes rakomány gyufával. A Tisza március 24-én érkezik, 25-én Komarnóban rak ki, majd március 28-án visszatér Pestre, s vagy már­cius végén, vagy április első nap­jaiban újból tengerre hajózik. A Szegedet április 3-ra várják, s a tervek szerint április 7-én indul majd vissza. JHujdtimt atúnihömhu r óh hant A fiam ma négy ötöst hozott haza az iskolából. Csi­cseregve mesélte: hogyan olvasott, amiért azután „külön” ötös járt. Olyan, amilyent aznap más nem kapott. A szám­tan dolgozata is jól sikerült.. ■. Másikor önfe­ledten, boldogan hallgattam derűs, örömteli hangját. Ma azonban más­felé, egészen más­felé kalandoztak gondolataim. Hiá­ba hessegettem a tolakodó gondo­kat, egyre jobban úrrá lettek váj­tam. A torkom összeszonúlt, a szívem heveseb­ben vert. Fülem­ben szirénák ször­nyűséges bugása, bombák csattogá­sa, süvöltése tom­bolt ... Gyerme­kek elcsukló sí­rása. vakok tapo­gatózása, lerom­bolt házak füs­tölgő romjai; a háborúk jajjal teli zűrzavara rémlett fel hirtelen. — Örült! — nyugtattam ma­gam, hisz béke van. Építünk, al­kotunk, szórako­zunk. Miért gon­dolsz a háborúra?! De hiába volt minden csillapí­tás. Ott vibrált előttem egy új­sághír: Dél-Carolinában majdnem atom­bomba robbant! A közlemény­ben az is szerepel, hogy nem történt semmi — véletlen volt csupán. Sem­mi szándékosság. Semmi fertőzés nem terjedhet. Az amerikai hadügy­minisztérium min­dent. jnegtesz, hogy megnyugtas­sa a lakosságot... S mégis! A nyugtalanság ter­jed. Dél-Caroli- nától Kínáig. Amerikától Euró­páig. A nyugta­lansággal együtt terjed azonban a tiltakozás is. Min­den apa, minden anya felemeli a szavát a háborús gyújtogatok, s szándékaik ellen. Március 26-ára a legnagyobb angol szakszervezet tö­megtüntetést szer­vez a hidrogénki- sérletek és az atombombás repü­lő-őrjáratok el­len. Gondolatban, szívben mi is ott leszünk. Tiltako­zunk az új hitle­rik, mussolinik ellen, ákik tönkre akarják tenni a világot, mindent... ... A fiam még mindig beszél, most is az iskolá­ról, a barátairól. Észreveszi. hogy nem figyelek rá. Elszalad. Játszik. Én pedig magam elé mondom egy­szer, kétszer, száz­szor, úgy. hogy Amerikában, a hadügyminiszté­riumban is meg­hallják: Nem akarunk és nem engedünk há­borút! Nem a'-a- runk atombomba- kísérleteket Bé­kében kívánunk élni. Csakis béké­ben! — sági — s—r (film, Színház, cJrűdal&nv BOLOND ÁPRILIS Jelenet a rövidesen bemutatásra kerülő Bolond április című új magyar filmvígjátékból A Pantomim-együttes próbáján T ászló Bencsik Sándor, az Íj Egyetemi Színpad kere­tében szervezett Pantomim- l együttes rendezője harsány hangon rendelkezik: — Próbáljuk a „Süveget”. Kezdhetjük!. -. ~ I -... S a színpadon arcjáték- 1 kai, taglejtéssel dolgozó művé- % székét látunk, akik Budapes­tien újra életrekeltik ezt az !„ősi’‘ műjajt. A pantomim-já- Itékot már a görögök és a ró- 1 maiak is ismerték és a múlt | század végén az európai szín­ipadokon is megkísérelték fel- | újítani. Magyarországon 1919- 1 ben létesült először Pantomim- | társulat, de a Tanácsköztársa- 1 ság bukása után szétszéledték | a művészek. I A szünetben megkérdezzük | az együttes rendezőjét, hogy‘ | mi az együttes művészi célja? — Már túljutottunk a műfaj útkeresésén. Ma szerte a vilá­gon a pantomim elismert mű­vészet, jelbeszéddel, szó nél­kül, mozgással ad elő cselek­ményeket és szólaltat meg ér* zéseket. Szeretnénk ezt tökéle­tesíteni. Jelenleg tizenketten vagyunk, felerészben hivatásos színészek, de mindannyian fia­talok. Műsortervünkben ma­gyar népmeséket kívánunk fel­dolgozni, „Ádám-Éva” soroza­tunkban pedig a férfi és nő örök párharcát idézzük. — A közönségtől mit vár­nak? — Megértést — az „ős-új* műfaj iránt. Minden igyekeze­tünk az. hogy művészi eszkö­zeinkkel szolgáljuk a kultúrát és reméljük, hogy sikerünk lesz. (j. P ) X7 ÍLMHÍRADÓ .......»*«MMMuuiiiiiiiitiiiiiiiiiuitiiitniiiiiiiiiitiniiiiinniinii. A MOSZKVAI GORKIJ stú­dióiban most forgatják a Szív emléke című játékfilmet, amelynek forgatókönyvét Szer- gej Geraszimov írta. LOUISE OTTO-PETERS né­met forradalmár életéről írt regényt Hedda Sinner, amely­nek alapján most a DEFA fil­met készített Csak egy asszony címmel. CSÜTÖRTÖKÖN mutatták be filmszínházaink az Akasz­tottak lázadása című mexikói filmet. A JVGOSZLÁVOK szerző­dést kötöttek egy francia film­gyártó vállalattal, amellyel kö­zösen akarják elkészíteni Trisztán és Izolda történetének új filmváltozatát. ARNE MATTSON, a neves svéd rendező, aki tehetségét az Egy nyáron ót táncolt című filmmel már bebizonyította, a közelmúltban fejezte be új filmjét, amelynek címe A sze­relem kenyere. A SAJTÓ igen kedvezően bírálja a SATCHMO című amerikai filmet, amely egv né­ger muzsikusról szól és fősze­repét az ismert néger zenész, Louis Armstrong alakítja. 1 KISS MANYI az Égi madár I című új magyar filmben. | A VARSÓBAN megrende- | zett második gyermekfilm | kongresszuson a gyerekek sza- ! vazatai alapján a Két bors ök- | röcske című magyar rajzfilm I a negyedik helyezést érte el. I A HÉTKÖZNAPI tragédiák | című új olasz film egy moz- I donyvezetöről és családjáról | szól. A filmet előreláthatólag I hazánkban is bemutatják. Magyar filmhét Pest megyében A Pest megyei Moziüzemi Vállalat érdekes kezdeménye­zésre készül. Március 20 és 27 között magyar filmhetet rendez a megyében. így a megye hetven mozijában egy héten keresz­tül csak magyar filmeket játszanak majd. Ez idő alatt bemu­tatásra kerülnek a legújabb magyar filmalkotások, így töb­bek között az Égi madár'Szirtes Ádám és Szabó Ildikó fősze­replésével. Homoki Nagy István új természetfilmje, a Cim­borák, s az elmúlt esztendők legsikeresebb alkotásai: az Éj­félkor, a Dani, a Csigalépcső és a Csendes otthon. Ugyancsak bemutatásra kerülnek a felújított nagysikerű magyar filmek is, mint például a Hyppolit. a lakáj Csortos Gyulával és a Dankó Pista Jávor Pállal a főszerepben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents