Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

1958. MÁRCIUS 13. CSÜTÖRTÖK FMT MEG» &Cirlap Á falusi pártmunka elvi problémáiról tárgyalt a monori járás pártbizottsága Új védőszer neutronsugárzás ellen A B—10 jelű bórizotópban új anyagot találtaik a vegyé­szek, amely komoly védelmet nyújt neutronsugárzás ellen. Az új anyag, amelynek nevét és összetételét egyelőre nem közölték, stabil, nem rádió- aktív és ötször olyan hatásos, j mint a természetes bőr, ár- ! nyékoló képessége hússzorosa az óloménak és ötszázszorosa a betonénak. Az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács ülése pártba, majd gondoskodik ró­la, hogy ne maradhasson hi­vatali posztján sem. Az elvi tévedéseknek, azok han_ goztatásának egyik oka az, hogy az elvtársak nem veszik komolyan a pártoktatást. Ke­vesen járnak el a szeminá­riumokra, s rendszertelen a politikai továbbképzésük. A Monori Kefegyárban például 270 dolgozó közül csupán öten vesznek részt szemináriumo­kon. Vannak olyan párttitká­rok. akik lebecsülik az idő­szerű kérdések tanfolyamát, s közben nem ismerik azokat a problémákat, amelyeket a tan­folyamon tárgyalnak. A járási pártbizottsági ülé­sen sokat foglalkoztak a fegye­lem megszilárdításával is. El­mondották, hogy még járási vezetőknél is sokszor fordul elő lazaság. A Pilisi Állami Gazdaságban két vezetőt a bí­rálat elfojtásáért részesítettek szigorú pártbüntetésben. A fe­gyelmezetlenségek egy része az elburjánzott italozásból adó­dik. Mendén nem tudják pon­tosan kezdeni a taggyűlést, mert sokan a borkóstolót fon­tosabbnak tartják, alig tudnak megválni tőle. Ecseren egy KISZ-taggyűlésen az egyik ta­nácsvezető italos állapotban jelent meg. A fegyelmezetlenségek sok­szor a társadalmi tulajdon herdálásáig fejlődnek. Magló­don például engedély nélkül gyümölcsfákat vágtak ki. Gom­bán egész erdőt irtottak ki, s a pártszervezeteknek egy sza­vuk sem volt ellene. Az egyik község párttitkára régóta tar­tozik az OTP-nek. s eszébe sem jut adósságát törleszteni. A határban gépek rozsdásod­nak, tönkremennek, de a párt- szervezetek nem hívják fel ar illetékesek figyelmét. Nem sikerült mindenütt megértetni még az elvtársak­kal, hogy a pártmunka nem ön­magáért van, hanem eszköz arra. hogy jobban menjen a gazdasági munka. közelebb hozzuk a pártonkívülieket a párthoz, eltűnjön a néhol még megtalálható bizalmatlanság. A járási pártbizottság ülése hasz­nos tanácskozás volt, mert a fő problémákat nem általános­ságban, hanem községekre bontva vitatták meg. Bátran bíráltak, nem kendőzték el a hibákat. A bajokat nem csu­pán megállapították, hanem megmutatták a kijavítás mód­ját is. Elsősorban említették az elv- társak azt, hogy a párthatáro­zatok végrehajtását szigorúb. ban és rendszeresebben ellen­őrzik ezentúl, mint eddig. A politikai munka megjaví­tása érdekében pedig elhatá­rozták, hogy a nagygyűléseken kívül réteggyűléseket is szer­veznek. Gyomron például ered­ményre vezetett az értelmiség számára rendezett ankét. He­lyes lenne ezt a kezdeménye­zést továbbfejleszteni és a nemzetiséglakta területen ösz- szehívni a nemzetiségieket, meghallgatni problémáikat, se­gíteni bajaikon. Más helyen célravezetne, ha a bejáró dol­gozókkal, valamint a két- lakiakkal beszélgetne el a pártszervezet. Helyes a párt- szervezeteknek az a törekvése, hogy egyénileg minél több pártonkívülivel érintkezzenek a kommunisták, minél több pártonkívüli barátot szerezze­nek. A pártszervezeteknek szá- molniok kell azzal, hogy a párt­tagság nem tud valamennyi pártonkívüli dolgozóhoz eljut­ni, éppen ezért a tömegszerve­zetek nagyobb segítésére, meg­becsülésére van szükség. Fel- világosító munkával kell elér­niük egy-egy szervezet jellegé­nek kialakítását: a nőmozga­lomban ne gátolják meg a val­lásosabb érzelmű asszonyok munkálkodását, vagy ne kí­vánják. hogy a tömegszerveze­tek tagjai mind képzett mar­xisták legyenek. A tömegszer­vezetek munkájának megjaví­tására rövid időn belül létre­hozzák az MSZMP-csoporto- kat. A fegyelem megbontóival szemben ezentúl szigorúbban járnak el. A tsz-pártszerveze- teknek például az eddiginél jobban kell harcolniok az alap­szabály betartásáért. A párt- szervezeteknek érvényesíte­niük kell azt a marxista elvet, hogy a párttagsának nincs több joga a munkahelyén, mint a pártomkívülieknek, sőt a fe­gyelmet, a példamutatást sok­kal inkább meg kell kívánni a párt tagiaitól, mint más dol­gozóktól, — sági — Négy év alatt ezerkétszázötven kalapácsos daráló A DIMÁVAG gépgyárban s mezőgazdaság megsegítéséi négy éve kezdték meg a kala­pácsos darálók gyártását. Az elmúlt négy évben a tizenket­tő és a huszonnégy kalapá­csos, részben villanymotorral ellátott, részben motornélküli darálókból ezerkétszázötve­net gyártottak. A darálók gyártása ezzel egyelőre befe­jeződött, mert az országos szükséglet kielégítését hosz- szabb időre biztosították. Alaposság - vagy bürokrácia? Levél érkezett nemrég a váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyárhoz. Az átirat az Újpesti Cérnagyár cég­jeiét viseli. Rajta van a telefonszám, a postafiók, az MNB-szám, a távirati cím, a keltezés stb., stb., ami egyéb­ként minden hivatalos papí­ron szerepel. Az „Ügyintéző“ szócska után nem írtak semmit. Se­baj! A „Jelünk” után oda- kanyarították, hogy Kóró E. Ennyi cécó után nézzük, mit írtak a nyomtatott „Tárgy” szócska után. Számla kifogásolása (jó alaposan aláhúzva). Közöljük Önökkel, hogy f. hó 17-i 89/A számlájuk 1469 forint végösszegét téves szorzás miatt 1468,80 forintra javí­tottuk át. Kérjük utána­számolni és kifogásolásunkat elfogadni. Eddig a levél, amelyet a telepvezető is aláírt. Most pedig számoljunk csak utá­na; mennyi a különbség a két összeg között. Kiderül, hogy összesen 20, azaz húsz kemény fillér! Ez igen! Ahol ilyen alapot san utánaszámolnak min* dennek, nem lehet sok hiba. De mielőtt megdicsérnénk Kóró E.-t és a levelét olvas­hatatlanul aláíró telepveze­tőt. fordítsuk meg a papírt. Azonnal kiderül, hogy en­nek az „alaposságnak” van egy szépséghibája. A levé­len nem a szokásos „Hivatal­ból díjátalányozva“ jelzést, hanem szabályos és szabályo­san lebélyegzett 60 filléres bélyeget találunk. A papír értékét ne számol­juk, bár abból sincs valami nagy készletünk. így is ma­rad negyven fillér deficit. Ennek ellenére mégis meg kell dicsérni Kóró E.-t. Hogy miért Azért, mert nem ajánlva adta fel ezt a levelet. Vagy lehetséges, hogy ez már nem rajta múlott? — fi — Dr. Münnich Ferenc .elnök­letével szerdán tartotta máso­dik ülését az Országos Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Ta­nács. A Minisztertanács elnö­kének bevezető szavai után Járó Dóra, a tanács titkára számolt be a tanács eddigi munkájáról. Több albizottság alakult, amelyek az illetékes minisztériumok, főhatóságok és kiváló szakértők bevonásá­val tanulmányozzák az ifjú­ság helyzetének különböző vo­natkozásait. A gazdasági bi­zottság a tanács céljainak pénzügyi kihatásaival foglal­kozik, s arra törekszik, hogy az anyagi igények kielégítésé­hez a társadalom támogatását is megnyerje. A napokban alakul meg a jogi, s tervbe vették az egészségügyi és a nevelési propaganda, - • vala­mint a családvédelmi bizott­ság megalakítását. A közös munkát már mintegy 200 tár­sadalmi aktivista is segíti. Já­ró Dóra elmondotta, hogy több sürgető kérdést sikerült már megoldani, számosán keresik fel a tanács titkárságát. A tár­sadalmi szervek gyermekvé­delmi tevékenységét ötletes kezdeményezések jellemzik. A jövőben a budapesti al- és ágybérletben levő fiatalokkal, a gyermekvédelmi hálózat helyzetével is foglalkoznak és közvéleménykutatást tervez­nek a fiatalok között. A tanács elsőnek a 14 és 18 éves fiatalok elhelyezkedésé­ről, a fiatalkorúak bűnözésé­nek, erkölcsi züllésének prob­lémáiról, s végül az általános iskolás gyermekek napközi otthoni foglalkoztatásáról tár­gyalt. Szimultán Gödöllőn Vasárnap Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetem klub- helyiségében Hönsch Irén, ma­gyar sakk-bajnoknő szimul­tán mérkőzést vívott az egye­tem tíz legjobb sakkozójával. A bajnoknő a játszmák közül hatot megnyert, négyet pedig elveszített. A négy győztes: Barhács István, Rajki Ferenc, Fodor Jenő és Kiss Gyula. Papír — üvegből A német Demokratikus Köz­társaság tudósainak sikerült rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező papírt előállítani tisztán üvegből. A papír telje­sen üvegrostokból készül, min­den egyéb mellékanyag (kötő. anyag, stb.) hozzáadása nélkül. Rendkívüli szívósságát az egyes rostok közötti súrlódás biztosítja. Fellendül a baromfitenyésztés a Dunakanyarban Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatója Szerkesztette: Gléría János Mezőgazdasági Kiadd, Budapest, 1958. 396 lap. A talajművelés, talajjavítás, ta­lajvédelem és trágyázás a több és jobb termés döntő tényezői. Eddig nem állt a mezőgazdasági szak­emberek részére olyan magyar nyelvű könyv, melyben a felsorolt tényezők elméleti alapjai és gya­korlati alkalmazása egy helyen lenne összefoglalva. Ezt a hiányt pótolja ez a mű. Az útmutató nemcsak a talaj- művelési és trágyázási, hanem az ezekkel összefüggő talajtani, talaj­térképezési és növénytáplálkozási kérdésekkel is foglalkozik. A könyv három részre oszlik. Az első rész a talajműveléssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza: a máso­dik rész a hazánkban előforduló talajtípusok tulajdonságait, az üzz- ml talaj térképezés és talajjavítás módszereit Ismerteti: a harmadik a növények táplálkozásával és trágyázásával foglalkozik. Részle­tesen ismerteti a szerves- és mü- trágyaszereket és a trágyázás gya­korlatát. Földvári Ferenc A napokban közölték a la­pok, hogy a bajai járásban víziszárnyas tenyésztési moz­galmat kezdeményeztek. Mivel nemcsak a bajai járásnak, de Pest megye néhány járá­sának is jó adottságai van­nak a liba, kacsa és egyéb baromfiak tenyésztésére, megkérdeztük Ráckevei Erzsé­bet elvtársnőt, a Szentendrei járási Tanács elnökhelyettesét, náluk, a Dunakanyarban le­hetne-e hasonló mozgalmat kezdeményezni? — Mi már foglalkoztunk és foglalkozunk is az üggyel anél­kül, hogy tudtunk volna a ba- jaiak mozgalmáról. Az egyéni gazdaságokban, különösen a tojásbeszolgáltatás megszűnte­A pártszervezetek általában se­gítik a tömegszervezeteket. Üllőn és Gyomron különösen sokat törődik a pártszervezet a KISZ-szel. A párt és a pár- tonkívüliek kapcsolata is erő­södik. Jó példa erre a tápió- stilyi pártszervezet taggyűlé­se, amelyen az agrártéziseket beszélték meg, s több egyéni­leg dolgozó parasztot is meg­hívtak. A pártszervezetek eredményesebben, jobban dol­goznak, mint az MDP idejé­ben, mégis a pártmunka sok tekintetben elmarad a lehető­ségek mögött. Amellett, hogy rendszeresen dolgoznak, a fel- világosító munkát elhanyagol­ják. Az ellenséges nézetek el­len nem harcolnak megfele­lően. A párthatározatokat nem mindig érvényesítik munká­jukban. Egyes párttagok hely­telenül látnak sok elvi kér­désben, a pártszervezetek mégsem harcolnak eléggé a helyes nézetek kialakításáért. Egyes helyeken vitatott kér­dés például, hogy lehet-e egyénileg dolgozó paraszt a párt tagja, hiszen a párt ál­lást foglalt a‘ nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaság mellett és nem lehet vizet prédikálni és bort inni. Nem értik; hogy a párttagokkal szemben sem léphetünk fel erőszakkal. Péterin, Gombán, de még más községekben is találko­zunk olyan helytelen nézetek­kel, amelyek akadályozzák a jó tömegkapcsolat kibontako­zását. Egyesek azt hangoztat­ják, hogy a kormány túl sok kedvezményt, segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasz-, toknak, s ha nem szorít aj gyeplőn, akkor lemondhatunk! a tsz-fejlesztésről. Másutt pe-j dig úgy foglalnak állást, hogy! mindenki tudja, mit akar, éo-j pen ezért nincs szükség fel-! világosító munkára. Séta a frangeszkói síkon A pártszervezeteknek mind-! két nézettel szemben vitába kell szállnia. Rá kell mutat-! riok, milyen káros hatásai voltak az elmúlt években az erőszakoskodásnak, sok he-! Íven még ma is sínylik a tsz-! ek. Fel kell lépniök azonban a pártszervezeteknek a „cso­daváró” hangulat ellen is. A monori járás elmúlt évi ta­pasztalatai bizonyították, ha felvilágosító szóval harcoltak volna az „esőre várás” ellen, nem maradt volna annyi te-! rület f elszántatlanul és a vetések sem lennének ma annyira gyengék, több szerző-! dést kötöttek volna az állam-! mai. A járási pártbizottság íilé- = sén még számos elvi tévedésre hívták fel az elvtársak a fi­gyelmet. Egyesek elvben ugyan egyetértenek azzal, hogy pártonkívüliek is betölt- hetnek minden funkciót, gya­korlatban azonban nem na­gyon akarják ezt alkalmazni. Száva György elvtárs, az egvik gépállomás igazgatnia még nem régen is azt mondta egv becsületes pártonWvüli dolgozóról: ha nem lép be a A mauzóleum és Szófia környékén hatalmas vereséget mértek a törökökre. A kemény tél és a járhatatlan Balkán hegység miatt azon­ban nem folytatták a hadjára­tot. A király II. Murat török szultánnal Szegeden tízéves békét köt. IV. Jenő pápa azonban — Hunyadi János határozott el­lenzése ellenére — rábírta II. Ulászlót, hogy a béliét ne tart­sa meg, pénzt és 22 velencei hajót bocsát a király rendel­kezéséré. A király megkezdi a szervezést. ■ Ez azonban alig halad. A lengyel földesurak igen kevés csapatot adnak, a szerbek szintén, így a legna­gyobb sereget a magyarok ad­ják, Hunyadi János vezetésé­vel. A hadjáratot mindössze 16 000 gyalogossal és 2000 sze­kérrel indítja meg a király. 1444 szeptemberében újra át­lépik a Dunát, majd Vidin el­foglalása után a Duna vona­lán haladnak. Nikopolnál még 4000 román katona csatlako­zik a sereghez. Amikor a se­reg bolgár földre lép — amely török megszállás alatt nyög — óriási örömmel fogadják. No- vi-pozor, Summe, Provadija vára egymásután felszabadul és az azokban foglyoslcodó több ezer bolgár is csatlakozik a hadjárathoz. 1444. november 9-én érkeztek meg a keresz­tény seregek Várnába. II. Mu­rat szultán, amint értesült Ulászló békeszegéséről, erőlte­tett menetben azonnal felvo­nul. Az időközben elfogott 22 velencei hajóval átszállíttatja seregeit a Boszporuszon és 40 ezer fős hadseregével megér­kezik november 10-én Várna alá. Ulászló nem tehetett mást, mint Felső-Várnától mintegy 3 km-re felállította seregeit, úgy, hogy azok balszárnya a várnai tóra támaszkodott. Reggel 9 órakor megkezdődött a várnai csata. A jobbszárny megingott, de Hunyadi csak­hamar rendet teremt és ellen- támadásba lendül. Mind Hu­nyadi, mind a király vitézsé­géről még ma is élnek mon­dák. Amikor Ulászló már há­rom lépésre megközelíti a szultánt, lovát kilövik, a ki­rálynak pedig levágták a fe­jét, majd karóra húzták és be­mutatták a keresztény sere­geknek. Ezzel eldőlt a csata. Rendezetlenül megkezdődik a tése óta fellendült a szárnya* sok tenyésztése. Külön örü­lünk annak, hogy mind a községi mezőgaz­dasági felügyelők, mind a tsz-agronómusok szívükön viselik ezt az állattenyész­tési ágat. A tsz-elnökök járási értekezle­tén is szó volt erről, s a leg­több szövetkezetben már köz­gyűlés elé is terjesztették a víziszárnyasok, általában a baromfitenyésztés ügyét. Szin­te minden termelőszövetkeze­tünk úgy tervezi, hogy lehető­ségeihez képest az idén már a lehető legtöbb baromfit te­nyészti. Pomázon a nemrég alakult Béke Tsz például 360-as »I baromfilétszámmal kezdte a gazdálkodást. 1 A szigeti községek, mint Tahi- I tótfalu, Pócsmegyer, elrekesz- I tenek a sekélyes dunaparton I egy-egy részt, hogy a víziszár- I nyasok el ne ússzanak, emel- I lett a folyóban egészséges élet- I viszonyokat, olcsó táplálékot [találhassanak — fejezte be [nyilatkozatát Ráckevei Erzsé- I bet elvtársnő. __________ (h. v.) j Csecsemőhalál rállásos alapon \ Egy angliai törvényszék | előtt emberölés vádjával állt \ egy fiatal pár. ötnapos gyer- ! meküknek azért kellett meg- \ halnia, mert tiltakoztak az el- i len, hogy vérátömlesztést I hajtsanak végre rajta az or- | vosok. | A szülők a „Jehova tanai” ; elnevezésű vallásos szekta hí- [ vei és kijelentették, hogy j meggyőződésük tiltja a bármi I célból történő „vérontást”. I A szülőket felmentették. ! Felmerül azonban a kérdés, : hogy miképpen viszonyul I ilyen esetekben a „szabad val- ! lásgyakorlás” a humanizmus- í hoz? visszavonulás. Hunyadi a ma­réknyi csapattal alig tudja a visszavonulást fedezni. A frangeszkói síkon ma is áll a két trák halom „pira­mis”, mely a csatában, mint ! kiemelkedő pont, nagy szere- : pet játszott. Egyikén a bolgár ! és a lengyel nép mauzóleumot \ állított fel, a másikon a törő- i kök emeltek emlékművet. A \ mauzóleum homlokzatán a \ magyar, bolgár és' lengyel cí- \ mer áll, a márványfolyosón \ arany betűkkel *a csata törté- ! nete több nyelven. Biró Béla. a TTIT tagja Itt vágták le II. Ulászló fejet A monori járási pártbizottság legutóbbi ülésén megtárgyal­ta a falusi pártmunka helyze­tét. Az elvtársak megállapí­tották, hogy a pártszerveze­teknek minden lehetőségük megvan a jó politikai munka végzésére. A párt- és kor­mányhatározatok jelentős el­vi és gyakorlati segítséget ad­nak a politizáláshoz. Sok régi, harcos elvtárs tevékenysége emeli a pártmunka színvona­lát. Több önállósággal rendel­keznek a pártszervezetek, mint néhány évvel ezelőtt. A pártmunka stílusa is sokat ja­vult. Egyes pártszervezetek élnek az új, Kedvező lehetősé­gekkel, s rendszeres, tartalmas a munkájuk. A legtöbb alap­szervezetben szétosztották a feladatokat, s már sok kom­munistának adtak pártmegbi- zatást. A tömegszervezetekben is ott találjuk a párttagokat. Ma már nem történik meg az, ami néhány hónapja Ecseren, hogy a pártszervezet „kleri­kális gyülekezetének nevez­ze a népfront-bizottságot. Azóta már Ecseren is inkább megértik a népfront jelentő­ségét és például az április 4-i ünnepség előkészítésében el­sősorban a népfrontra tá­maszkodnak. Mint egy hatalmas tükör, úgy csillogott a Fekete-tenger a magasan úszó repülőgép alatt, amely fokozatosan eresz­kedni kezdett és nem messze a várnai tótól, a frangeszkói síkon értünk talajt. Frangesz­kói sík! Mennyi vér, porladó csont és vitézség tanúja e föld. 1442-ben három oldalról tá­madta meg a török Magyar- országot. II. Ulászló — aki egyúttal lengyel király :'<■ volt III. Vladiszláv néven — nagy sereget szervezett a törökök ellen. A hadjáratban magyar, lengyel—szerb—szlovén csa­patok vettek részt. 1443-ban az egyesített keresztény sere­gek Nisnél átlépték a Dunát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents