Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

4 ^ÍC i 1958. MÁRCIUS 13. SZERDA „Tiborc“ nem tudott elutazni Sáriból Furfangos szélhámos került rendőrkézre Rímekért — bírság \ | Még a régi „jó világ“-bam | | történt, valamivel az első f | világháború kitörése előtt. I I Az egyik vidéki állomáson | | teljesített vasúti szolgálatot 1 | egy Amirás nevű hivatal- I | nők. Komor, mogorva fér- = I fiú, serrnni érzéke a humor I | iránt. Szabály volt, hogy ha | | késett valamelyik vonat, a | | menetlevélben el kellett I | számolni a késés okairól. | I Egy ilyen néhány percet f | késő tehervonat menetleve-1 I lébe hősünk ezt a szöveget | | írta: „Kirakás, berakás, 1 | elöl-hátul tolatás. Aláírás: 1 | Amirás.“ A félelmetes ha- | I talmú vasúti üzletvezető- \ | ségnél, ahová hivatalból fel- | | került a menetlevél, és ahol | 1 talán még kevesebb érzék | I volt a humor iránt, piros | 1 plajbásszal ezt a dekrétu- | | mot jegyezték a rímes in-1 I dokolás alá: „öt korona le-§ | vonás“. így aztán teljes is 1 | lett a rím-sorozat. (m) I Megjelent a Balaton turistatérképe A Kartográfiai Vállalat ki­adásában megjelent a Balaton és környékének több színnyo­mású turistatérképe. A kirán­dulók kérésére az új térkép már a magassági szinteket is jelöli és sokkal részletesebb, mint a korábbiak voltak. A térkép az üdülőhelyeken kívül a bakonyi és a balatoni turis- tautaikat is jelzi és feltünteti a hajójáratok irányát és menet­idejét is. Fót-Kisalagon a Béke utcá­ban a felszabadulás előtt két villany lámpa világított a bok­ros, fenyős, sötét utcarészen. A két égő elpusztult. Foglala­ta és szerelvénye mindkettő­nek «--helyén van. Tanácsi be­MaiiitinitHitiiiiiiiiiiiinmmiiiiiHHiiiiiiMiiiiuiiiiimitiuiifin Az igazság diadala —-----------------——— T ápiószentmártonban beál­lított Venczel András gazdá­hoz egy jó megjelenésű férfi, aki így mutatkozott be: — Faith János vagyok, a Magyar Rádió munkatársa. Hallottam, hogy valami ha­szonbérleti problémája van, majd elintézem a rádión ke­resztül. Utána eltávozott, majd visz- szatért. hogy a pénzét elvesz­tette, s ezért 80 forintot kér kölcsön. Venczel adott — hát hogy is ne adott volna! — a „rádió munkatársának”, aki a pénzt zsebre is vágta. Amikor azonban távozni ké­szült, megjelent a tanácstitkár és a kisibíró. akik Faithot be­kísérték a tanácsházára, mert gyanússá vált. Rendőrt hív­tak, aki igazolásra szólította fel Faithot. — Mondtam, hogy Faith János vagyok, a rádió mun­katársa. Tessék, itt a sze­mélyi igazolványom. Átadta a rendőrnek személyi igazolványát, amelyben az állt. hogy Faith géplakatos és se­gédszínész, bejelentett lakása pedig nincsen. Gépkocsiba ül­tek vele. ezzel szállították át a Nagykátai Járási Kapitány­ságra. ahol kiderült, hogy Faith személyében régen kere­sett szélhámos került hurok­ra. Faith a fővárosban és az or­szág számos községében a rádió munkatársának adta ki magát és ezen a címen a hl­számolókon is több Ízben kér­ték, helyezzenek be két égőt, mert sok dolgozó nő éjjel 11 órakor jár haza a munkából ebbe az utcába. A Nehézipari- Minisztérium is közbeléó'étf " és Budapest Főváros Elektromos Művei a lakosok panaszát megvizsgál­ta, azt indokoltnak találta. A két égő behelyezése ennek el­lenére sem történhetett meg. s,A kérdéses két égő — így mondja a minisztériumból jött levél — a községi lámpák számában nem szerepel és azok üzembeállítását ezidáig a tanács nem kérte. A közvi­lágítás bővítése tanácsi meg­rendelés alapján történik.” Az Elektromos Művek kö­zölte azt is, hogy a két lám­pát február folyamán bekap­csolják. Most március van. Vajon mikor gyúlnak ki végre Kis- alagon a Béke utcában a lám­pák? Tizenegy éve harcolnak érte, de úgy látszik, nem elég elszántan és keményen?! nagyobb összegeket csalt ki Navyon kedvelte a gyógyszer- szélhámosságot is. Azt mondotta, hogy Ma­gyarországon nem kapható gyógyszereket tud beszerezni külföldi összeköttetései révén. Gulden Ottó és Fa Lajosné budapesti lakosoktól 1000, il­letve 400 forintot, Dobrovácb Istvánnétól szintén ezer fo­rintot. Tarsoly Margittól pe­dig 300 forintot vett így fel. Vidéken már nem ez volt a pénzszerzési receptje. Biztos megjelenésével elhitette, hogy a rádió munkatársa, jegyzet- füzettel a kezében felírta a panaszokat, majd „költségei­re” előlegeket vett fel. Amikor Faith vallomásának ehhez a részéihez ért, egy kis szünetet tartott és kihúzva magát, így szólt: — Látják az uraik, hogy a személyi igazolványban foglal­kozásomként segédszínész sze­repel. Nos. hát nem sagédsa- nész vagyok. főszerepet is játszottam. — Hol? — Sáriban. A Bánik bánban Tiborc szerepét alakítottam. Geszti Lórántné a Békés megyei Zsarány községben élt. Pár évvel ezelőtt felköl­tözött Budaörsre, és állást kapott a Pamuttextiilművek Budapesten levő, Fehérvári úti üzemében. Gesztiné jó modorú asszony volt, akit a budaörsi szomszé­dok igen megszerettek és ba­rátságukba fogadtak. Éppen ezért nagy örömmel vették bejelentését, hogy az üzem dolgözói olcsóbb áron szöve­tet és egyéb textilneműeket vásárolhatnak. Gesztiné vál­lalkozott arra, hogy jó is­merőseinek ..szívességből’1 sze­rez olcsó textilárut. Somogyi Lászlónétól 1700 forintot, özv. Nagy Józsefné- tól, Nemesi Gizellától 600 fo­— Mi köze ennek a maga I bűnügyéhez? — Annyira megszerettek Sá- I riban. hogy egyik háztól a má- | síkig, hívtak. így kerültem el I Serfőző Józsefókhez, akiknek i elpanaszoltam, hogy a szín- \ társulat nem tud tovább utaz- | ni. adjanak útiköltségre 600 | forintot. | Serfőző adott is. Amikor | pedig a férj kiment a szobá- | bál. Faith az asszonyt arra | kérte, hogy az ura tudta nélkül további 200 forintot adjon. Ezt I a pénzt is megkapta. A Faith- | féle „színtársulat” levitézlett, 1 működési engedély nélküli szí- | neszekből állott, akik egy sor | falut megkárosítottak. Faithot a Nagykátai Járási f Kapitányság letartóztatta, | ügyét pedig átadták a járási | ügyészségnek, ahol most ké-1 szítik a nem mindennapi bűn- | ügyben a vádiratot. K. P. I rintot, Nagy Károlynétól 630 | és Egri Kálmánnétól 500 fo-1 rintot vett fel azzal a céllal, | hogy ezért a pénzért anyago- § kát vásárol részükre. A pénzt | átadók egy ideig vártak, majd § amikor látták, hogy Gesztiné | csak hitegeti őket, megtették a | feljelentést a Budai Járási Ka- I pitányságon. Mivel a rendőrség úgy véli, | hogy Gesztiné áldozatainak | száma az eddigi feljelentőkkel | nem záródott leT’feWeH“ ázó-| kát, akiktől- 'textilanyag vá- § sarlósára pénzt csalt ki, je-| lentsék ezt a Budai Járási Ka- : pitányságon, a 124—276-os te- | lefon 235-ös mellékállomásán | Személyesen Budapesten, az 1 Aradi utca 21/23 alatt tehe- = tik meg a feljelentést. 1 Allah segíts, de ne ilyen nagyon... | Az ausztráliai Quoonsland északnyugati részében hosszabb 1 idő óta uralkodó nagy szárazság és vízhiány miatt mesterséges | esővel próbáltak javítani a helyzeten. Az „esőcsináló” szakér- | tők repülőgépekről ezüst-jodidot szórtak a felhőkre, amelynek | eredményeképpen azonban kisebb zápor helyett oly hatalmas 1 felhőszakadás zúdult a vidékre, hogy a patakok és folyók ki- § áradtak és több falu víz alá került. Az esőzés napok óta tart | és az eredményes akció szervezői most már azön törik a fejű- 1 két, hogyan állíthatnák meg az eltúlzott égi áldást. S zikár és Giziké hosszú ismeret­ségük közben úgy megszerették egy­mást, hogy elhatá­rozták, megtartják az eljegyzést. Nem terveztek nagy lako­mát, szerény kettes­ben akarták felhúzni egymás kezére a gyűrűt, az együvé- tartozás jelképét. Ki­tűzték a nevezetes napot és izgatottan várták annak eljöve­telét. De hajh! Nem is sejtették, milyen meglepetést tartogat számukra a sors • • • Az újdonsült vő­legényjelölt sugárzó ábrázattal lépett be az óra- és ékszer­boltba. Megköszörül­te a torkát. Kalapja karimáját gyűröget- ve, félszeg hangon szólt a bájoq elárusí­tónőhöz: — Gyűrűt szeret­nék vásárolni. — Milyent tetszik? — Karikagyűrűt... gyűrűket. Tetszik tudni.., eljegyezzük egymást Gizikével. — tagolta barátunk egyre lelkesebb han­gon. =- De pár pillanat Íí$e$fyzés - némi akadállyal alatt vége szakadt határtalan jókedvé- ■ nek. — Ezt így nem le­het — közölte vele az elárusítónő. — De kérem, mi szeretjük egymást — próbálta meggyőzni szerelmes együgyü- séggel Szikár. — Én elhiszem — válaszolt amaz —, de mi nem adhatunk magának jegygyűrűt, csak akkor, ha hiva­tali főnöke igazolja, hogy tényleg el akar­ja ... szóval, hogy... azaz tényleg szüksé­ge van a gyűrűkre. _ ???? — Nem tehetünk mást, ez a szabály — folytatta az éksze­résznő és részéről el- intézettnek vélte a dolgot. Szikár se te­hetett egyebet, felke­reste hivatalában fő­nökét. — Kérem szépen — kezdte és előadta mondokáját szép sor­jában. Ki az a Giziké? kérdezte szigorú han­gon a főnök. — Kérem szépen, az a kislány, akit el­hoztam a múltkor az összejövetelre. Bizto­san tetszik rá emlé­kezni, bemutattam. — Igen, emlékszem rá, olyan kivágott estélyi ruhában volt — magyarázta a hi­vatal vezetője és szív alakot rajzolt a nya­ka alá. Szikár szaporán kezdett pislogni. Rosszat sejtett. Ha­marosan kiderült, hogy nem is alapta­lanul támadtak bal­sejtelmei. — Hol dolgozik az a leányzó, kicsoda és miféle? — hallotta a következő kérdést. Szegény Szikár nem készült fel ilyenfajta vallatásra, így hát csak dado­gott. Sértőnek érezte a kérdezősködést, de mit tehetett mást, üggyel-bajjal csak összehozta a választ. — Giziké még ta­nul ,. i nem dolgom zik. -., egyetemre jár. Hivatalnok volt a papája, most nyug­díjban van ... ő or­vosnak készül. — Nem stimmel a dolog! — dörögte a főnök. Szúrós tekin­tetét Szikárra szegez­te és így folytatta: — Maga már meg­lett ember. Nem egy diák' ’ \y kell magá­nak, hanem érett, fe­leségnek való leány. Mit szólna például Terikéhez, a mi gép­írónkhoz?! Szikár úgy szédült ki az ajtón, mint egy részeg. Természete­sen nem kapta meg az igazolást, de el­gondolkozhatott, mi lenne, ha a házmes­ternővel, azzal a vén bajkeverővel kellene igazoltatnia, hogy házassági szándékai vannak. De a KIK, a FIK, vagy mond­juk a kéményseprő vállalat, vagy a sarki fűszeres talán hiva- tottabb lehetne az igazolás kiadására! Bocsássunk meg neki erős gondola­taiért, hisz a szerel­meseket is meg le­het érteni! — kas — székeny emberektől kisebb­11 éve ,.harcolnak“ két villanykörtéért Budaörsi szélhámosnő áldozatait! keresi a rendőrség Cjfiilm, Színhúz- ^)ifű(laloin­ELŐZETES JELENTÉS Filmszínházaink rövidesen műsorra tűzik a Játék az ördöggel című színes, csehszlovák filmvígjátékot Ilyen egyszerű volt? S okat ígérő könyv jelent meg nemrégen a könyv­piacon: Sallai Elemér könyve, Utolsó napok címmel. A cím­szalag azzal csábítja az olva­sót: egy Horthy-tiszt naplója. Mindenesetre nem minden­napi olvasmány — gondolja az ember. S megveszi. De az Ígé­ret: ígéret marad, az olvasó nem kap mást, mint felülete­sen — igaz, hogy naplófor­mában — megírt széljegyzete­ket a második világháborúról. De még ezek a széljegyzet­szerű naplótöredékek is keve­set mondanak. Az ember any- nyit tud meg: kevés volt a ko­nyak, nagy volt a hideg, a szovjet csapatok megállítha­tatlanul nyomultak előre. Hát valóban ennyire egyszerű volt a háború? Hát mindezért« ér­demes volt kiadni ezt a köny­vet? Hiszen ezt úgyis tudta mindenki. (Ha csak azt nem vesszük ismeretlenként, hogy a "konyak kevés' völt!) Az elnagyolt., vázlatos könyv még kísérletet sem tesz arra, hogy átfogja az utolsó napok, a nyilas rémuralom összeom­lásának eredményeit, meg sem kísérli az író, hogy valamilyen egységes szemszögből ítélje meg a dolgokot, s adjon vala­mi hátteret is, ami megtá­masztaná a levegőben függő jegyzeteket, mely életszerűvé, hihetővé tenné azokat. Nem volt az ennyire egy­szerű! S már csak azért is hi­ba volt kiadni ezt a könyvet, mert a háborúnak valameny- nyien szenvedő alanyai vol­tunk, s az nem olyan köny- nyen siklott el fejünk felett, mint ahogy azt a könyv bi­zonygatni igyekszik. Az em­ber még csak lenyelné, hogy az ürügyként szolgáló napló­ban dicsérik azt az egész un­dorító, könyörtelen és gyil­kos világot, mely magyarok tízezreit küldte a halálba, de azt már nem nyeli le, hogy dicsérjék a német katonák könyörtelen, hideg gyilkolást módszereit, hogy a német tisz­tek korrektségéről egész be­kezdéseket írjanak. Még ak­kor sem, ha mindezt egy Horthy-tiszt írja! írhatta. Ez igaz. De mi szükség volt mind­ezt tízezer példányban az ol­vasók elé bocsátani? Mit akar bizonyítani ez a könyv? A Horthy-tisztek elvakultságát? Tudtuk a könyv nélkül is! Vagy azt, hogy minden két­ségbeesett erőfeszítésért kár volt, mert a szovjet katonát nem lehetett megállítani? De hiszen ezt is tudtuk! Hát ak­kor? ' Nem lehet feleletét adni. Értetlenül áll az ember, s a Zrínyi Kiadót kellene meg­kérdezni: sok a papír? Ezer­szer fontosabb — s főként hasznosabb — könyvekre nincs papír. Erre volt? Elhibázott, rossz könyv ez. Hamisít, ködösít. A valóság­nak még csak töredékét sem tudja felvázolni. Hiba volt a megjelentetése, nemcsak poli­tikai, hanem művészi szem­pontból is. A magyar könyv­kiadás jó hírét nem öregbíti az ilyen felületes, összecsapott munka. (mészáros) Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Salemi boszorká­nyok című francia filmet Myléne Demongeot és Yves Montand főszereplésével < iiiiiMtiHiiitiimiiiitMiitiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiniiiiiiimMiiiiiiiHiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiimtiiMiiiiiiiitiiiuiiiiaiiH Az idén is megrendezik az Arany Dániel középiskolai matematikai versenyt A Bolyai János Matematikai Társulat — a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával — az idén is megrendezi a közép­iskolák első és második osztá­lyú tanulói számára az Arany Dániel középiskolai matemati­kai versenyt. Az első és má­sodosztályos középiskolások is­kolánként jelentkezhetnek é? ugyanígy a tanítóképző és a közgazdasági technikum III, osztályú növendékei. Március 31-én tartják a ver­seny első fordulóját az iskolák­ban. A tételeket úgy kell ki­dolgozni, mint az érettségi írásbeli vizsga tételeit. Május 12-én rendezik a me­gyeszékhelyeken a második fordulót, s a nyertesek okleve­leket, díjakat és jutalomköny­veket kapnak. A fővárosi nyerteseknek a díjakat a Bo­lyai János Matematikai Társu­lat „Középiskolai délutániján adják át. A vidéki nyertesek díjait az érdekelt iskolának küldik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents