Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
t i 1958. MÁRCIUS 9. VASÁRNAP er.rr uEcrti ü/Cirlap Ml TÖRTÉNT A HÉ TEN ? | Megtorpedózhatja-e Dulles a csúcsértekezletet? A legújabb szovjet emlékiratokról Lesz-e csúcstalálkozó? Hányszor hangzott el ez a kérdés a legutóbbi hónapok során kormányfők és egyszerű emberek szájából S a közvélemény nyomására a felelős nyugati államférfiak közül is mind többen mondtak — egyesek kényszeredetten, mások pedig az esetleges atomháború fenyegető katasztrófája elkerülésének szükségességéből — beleegyező igent. A vita már- már nem arról folyt, hogy lesz-e csúcstalálkozó, hanem a diplomaták a napirendre tűzendő kérdésekről tanácskoztak. Az elmúlt hét elején pedig, miután a szovjet kormány legújabb emlékiratában bejelentette, hogy a közeledés érdekében hajlandó belemenni a csúcsértekezletet megelőző külügyminiszteri találkozó megrendezésébe — Keleten és Nyugaton egyaránt olyan közel érezték a kormányfői találkozót a megvalósuláshoz, mint eddig még soha. A szovjet kormánynak Franciaországhoz intézett emlékirata, mint ismeretes, a külügyminiszteri értekezletet azzal a korlátozott feladattal tartja lehetségesnek, hogy készítse elő a csúcstalálkozó napirendjét és határozza meg az értekezlet összetételét. A javaslat szerint a külügyminiszteri értekezlet áprilisban Genfben. a csúcstalálkozó pedig júniusban ülne ösz- sze. A külügyminiszteri értekezleten a Nyugat részéről Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország, a Kelet részéről pedig a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia venne részt. Ezenkívül részt vehetne még az értekezleten néhány semleges ország, mint India, Jugoszlávia, Svédország és Ausztria. Az Eisenhower elnökhöz intézett szovjet emlékirat javasolja, hogy \ legmagasabb szintű értekezlet vitassa meg a következő fontos nemzetközi kérdéseket: 1. Az atom- és hidrogénfegyverek haladéktalan beszüntetése. 2. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lemondása az atomfegyver alkalmazásáról. 3. A közép-európai atomfegyver mentes övezet megteremtése. 4. Megnemtámadási egyezmény megkötése a NATO és a varsói szerződés országai között. 5. A Németország és más európai államok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. fi. Megegyezés kidolgozása a váratlan támadás elhárításáról. 7. Intézkedések a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére. 8. A háborús propaganda megszüntetése. 9. A közel- és közép-keleti feszültség enyhítésének módja. Az emlékirat ezenkívül hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány közös beleegyezés esetén szívesen megvitat az értekezleten más javaslatokat is. így Eisenhower levele alapján hajlandó tárgyalni a kozmikus térség hadi célokra való fel- használásának megtiltásáról é- a német békeszerződésről, azzal a kikötéssel, hogy e kérdés megvitatására híviák meg a két német állam kormányát is. Az amerikai, az angol és a francia sajtó egyaránt szint" lelkendezve írta, hogy az új szoviet javaslattal elhárult az utolsó jelentős akadály a csúcstalálkozó előtt. Az örvendezés azonban még huszonnégy óráig sem tarthatott: színre lénett Dulles amerikai külügyminiszter Dulles, mint már annyiszor, most is visszakozást fűit. Kijelentette, hogy az F.«vesüH Államok ..nem fogadhatja el azokat a feltételeket, amelyeket a Franciaországhoz intézett szovjet jegyzék a csúcs- értekezletet mege^zn vülfl^v- minisztori ta1 álkozó VSndé«*- hen tartalmaz”. A továbbiakban ezt .részletesen” is megmagyarázta, azt állítva, hogy tudomása szerint „nincs olyan jelentős kérdés, amelyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió jelenlegi álláspontja valószínűvé tenné a megegyezést..’’ Az amerikai külügyminiszter ezzel lényegében elutasította a külügyminiszteri értekezleten való részvételt, mert azon a szovjet javaslat sizerint csupán a csúcstalálkozó napirendjét állapítanák meg. Vagyis megfordítva a dolgot, arról van szó: az amerikaiak valójában nem akarnak csúcsértekezletet, s azt egy külügyminiszteri összejövetellel szeretnék helyettesíteni, ahol Dulles kénye-kedve szerint járhatna el. Dulles nyilatkozata bombaként hatott számos nyugateurópai fővárosban, különösen Londonban. Angliában ugyanis a gazdasági nehézségek párosulnak azzal az országos méretűvé terebélyesedő mozgalommal, amely az atomfegyverek betiltását követeli és az angliai—amerikai rakétakilövőpályák felépítése ellen bontakozott ki. Ebben a kérdésben a munkáspárt és a szakszervezetek egyetértésre jutottak. Az angol kormányt tehát a belpolitikai okok is arra szorítják, hogy elmenjen a csúcstalálkozóra. Az olasz kormány a szovjet nyilatkozat elhangzása után azonnal bejelentette, hogy kész részt venni a külügyminiszterek értekezletén. E gyors helyeslésben is nyilvánvalóan belpolitikai okok játszanak közre: Olaszországban májusban választások lesznek, s a kormány egy kelet-nyugati külügyminiszteri értekezleten való részvételével a választók előtt mint a nemzetközi feszültség enyhítésének „bajnoka’» tüntethetné fel magát, s ezzel „kifoghatná az ellenzék vitorláiból a szelet“. Kissé meglepő a nyugatnémet kormány állásfoglalása: Bonn nem utasította el a külügyminiszteri konferencia megrendezését — bár hozzátették, hogy „ez nem jelenti a szovjet javaslatok elfogadását“. Nyugaton — a NATO-n belül — ma tehát méginkább összekúszálódtak az álláspontok és heves bírálatokkal illették az amerikaiakat, elsősorban Dullest. Egyébként is Dulles és az amerikaiak tiltakozása nem új jelenség. Hasonlónak voltunk tanúi a genfi értekezleten és különösen a leszerelési bizottság évekig elnyújtott tanácskozásain. Amikor a Szovjetunió hozzájárult a nyugati javaslatokhoz — az amerika’ak azokat is sietve visszavonták. Dullss elutasító nyilatkozata miatt egyre nő az elégedetlenség Nyugat-Európában, elsősorban Angliában. Az angol lapok pozitívabb angol politikát követelnek, támadják Dullest, „a legveszedelmesebb embert“, sőt az egyik munkáspárti képviselő kijelentette, hogy amíg Dulles az amerikai külügyminiszter, „addig az Egyesült Államok csak az ő holttestén át juthat el a csúcstalálkozóra.“ Az amerikai külügyminiszter (és azok a nagy monopóliumok, amelyeket a washingtoni kormányban ő képvisel) valóban az egyik legnagyobb akadály a nemzetközi megegyezés útjában. Ennek ellenére azonban, minthogy a jelenlegi erőviszonyok mellett az Egyesült Államok már nem diktálhat a világnak, s mert már nemcsak egyszerű emberek százmilliói, hanem tekintélyes burzsoá politikusok is látják a szovjet javaslatok realitását és az égető problémák tárgyalások útján való megoldásának sürgető szükségességét — előbb-utóbb lesz csúcsértekezlet. Lehet, hogy a kormányfők csak néhány, esetleg csak egyetlen kérdésben egyeznek meg. De ez a békét fogja jelenteni, s már ezért is érdemes volt küzdeni a csúcstalálkozóért. Sebes Tibor A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a kubai helyzetről A Szakszervezeti Világszövetség Prágában nyilatkozatot tett közzé a kubai helyzetről: a világszövetség 92 millió tagja nevében a leghatározottabban tiltakozik azok ellen a jogsértések és törvénysértések ellen, amelyeket a kubai kormány elkövet. Kifejezi szolidaritását a kubai dolgozókkal, s bizton reméli, hogy Kuba dolgozó népe nemsokára győzelmet arat a jobb életfeltételekért, a szabadságért és demokráciáért vívott harcában. JIRI JAHN csehszlovák filmrendező népszerű tudományos filmet szándékszik készíteni a DEFA német filmgyár dolgozóival Honoré Daumier francia festő műveiről. Daumier születésének 150. évfordulóját ünneplík ebben az évben a Béke-Viiágtanács javaslata alapján. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK haditengerészete ideiglenesen elhalasztotta mesterséges bolygó szállító Van- guard-rakétájának péntekre tervezett kilövését. Az elhalasztás okául kisebb technikai nehézségeket említenek. GOTTWALDOVBAN hozzáláttak az első csehsz'ovák— indiai közös film elkészítéséhez. A csehszlovák filmgyártás és egy kalkuttal filmtársaság közös alkotása bábfilm lesz és a Ramajana indiai nemzeti eposz egy részét dolgozza fel. A SZOVJETUNIÓ ifjúsági szervezeteinek bizottsága a szovjet ifjak és leányok milliói nevében felháborodottan tiltakozik Dzsamila Buhired algériai diáklány halálraíté- lése miatt, s követeli a halálos ítélet megváltoztatását. EISENHOWER amerikai elnököt 2000 dollár pénzbírságra ítélték azért, mert farmján már két év óta nem vet gabonát, noha azt a mezőgazdasági minisztérium egyik rendelete előírja. A MIAMI RENDŐRSÉG egy tolvajt köröz, aki a kígyómérget előállító gyárból csaknem hatezer dollár értékű kígyómérget lopott. Ez a meny- nyiség mintegy 600 ember megmérgezésére elegendő. Munkáspárti képviselő felszólalása az angol alsóházban a lakbértörvény méltánytalan rendelkezései miatt Az angol alsóházban G. R. [ Mitchison, a Munkáspárt ár- 1 nyékkabinetjének lakásügyi szakértője előterjesztette a Munkáspárt bizalmatlansági javaslatát. A javaslat a következő: fejezze ki a ház súlyos sajnálkozását a nélkülözések, az uzsorajellegű lakbéregyezmények és kilakoltatások fölött, amelyeket a lakóknak a kormány lakbértörvénye miatt el kell szenvedniök és hívja fel a ház a kormányt a helyzet halaúúi.talan orvoslására. Indokoló beszédében utalt a képviselő a Londonban és a nagvvárosokban uralkodó fojtogató lakásínségről, amit m^g súlyosbított a kormány a lakásépítési segély megvonásával és a kamatlábemeléssel. Ez utóbbi bénítja a lakásépítkezést. A helyzet oly súlyos, hogy a londoni megyetanács 50 000 legsürgősebb lakásigénylő közül legfeljebb évi két-háromezernek juttathat csak lakást. Ilyen körülmé- nvek között született az új lakbértörvény, amely a lakások nagy tömegét szabadítja fel a lakbérkorlátozás alól. A lakóknak választaniok kell • vagy vállalják a háztulajdonos követelte s gyakran megfizethetetlenül magas lakbért, vagy kiteszik őket az utcára, mert nincs hova menniök. Nem csoda, hogy özönével kapjuk a keserves panaszos leveleket és üzeneteket, amelyek mutatják, hogy a szerencsétlen lakókat szinte az őrületbe kergeti a gond és a kétségbeesés lakásuk miatt. Tudjuk, hogy vannak emberséges háziurak is. de a temérdek telhetetlen, kapzsi, kegyetlen háziúr mérhetetlen szenvedést okoz az ártatlan lakóknak, akiket már a megélhetés megdrágulása is súlyosan érint. A szónok végül így kiáltott fel: — Egy férőhely sohasem árt a lakbérkorlátozás alatt: a miniszteri padsor. A háztulajdonos — az angol nép — felmondott a jelenlegi lakónak, a t' kormánynak. Ahelyett, hogy kilakoltatással gyötörnék a lakókat, ahelyett, hogy az utcára kergetnek öregeket és betegeket, költözzenek ki ők maguk. A monopóliumok harca a Szaharában Bobrovszkij a Pravdában megjelent „A monopóliumok harca a Szaharában” című cikkében ismerteti az amerikai, az angol és a francia monopóliumok harcát a Szahara hatalmas természeti kincseiért. A cikkíró rámutat arra, hogy a francia és az angol monopóliumok 1957 közepén alapjában véve felosztották egymás között a Szaharát. De az amerikai kőolajtársaságok is behatoltak ebbe a mesés természeti kincseket rejtegető sivatagba. A Rockefeller-cso- porthoz tartozó Standard Oil fokozódó gazdasági nyomásával párhuzamosan mindjobban kiéleződött a helyzet a Szahara határain és, több nagyobb fegyveres összetűzés is volt már. A Franciaországra gyakorolt nyomás újabb eszközét jelentették a legutóbbi tuniszi amerikai fegyverszállítások. A francia kormány kénytelen volt engedni: az amerikai olajmágnások jogot kaptak, hogy előnyös feltételekkel részt vehessenek a Szahara természeti kincseinek kiaknázásában. Amikor a francia kormány Beengedte a Szaharába az angol és az amerikai monopóliumokat — írja a cikk — úgy számított, hogy ez az „együttműködés" kölcsönös szavatosságot teremt az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között és előmozdítja az algériai háború sikeres befejezését. De erről még az amerikai sajtó is azt írta, hogy ez az együttműködés „iróniával teljes“. Az angol Economist pedig hangsúlyozta, hogy az angol és az amerikai részvénytársaságoknak nem érdekük* hogy a Szahara fölött fennmaradjon Franciaország szuverenitása. Ügyeljünk a rozsférgességre A rozsférgesség a lovak téli istállózása alatt szokott mutatkozni, éspedig abban, hogy az állat lesoványodik, szőre megnő, kuszáit lesz és vérszegénység lép fel. Ha a beteg állatot sorsára hagyjuk, rendszerint teljesen elerőtlenedik, végül is elpusztul. A lovak rozsférgessége leginkább ott fordul elő, ahol sok a cserjés legelő. A rozsférgek a bögölylégy petéiből fejlődnek. Ez a légyfajta a nyári hónapokban a ló szőrére rakja petéit. A petékből előbúvó ébrény viszketést okoz. A ló azután a viszkető testrészt fogaival harapdálja, s közben az ébrény a száj nyálkahártyáiba, onnan pedig a gyomorba kerül, ahol orsóalakú féreggé alakul át. Ha tehát lovainkon a bélsár eltávozásakor a végbélró- zsán rozsférget fedezünk fel, vagy az állat megfelelő takarmányozás mellett is feltűnően soványodik, forduljunk állatorvoshoz, aki a férgek elhajlására a szükséges gyógyszert előírja. Milyen időközönként kell feltölteni n boroshordókat ? A hordóban tartott bor a dongák lyukacsain keresztül állandóan párolog és a kiszáradt aknadugó mellett a hordóba jutott levegővel nagy felületen érintkezik. A párolgás a hordó nagyságától, a pince hőmérsékletétől és páratartalmától függően évente másfélnégy százalék. Ha pedig a bor nagy felületen érintkezik a levegővel, színe, íze, zamata megváltozik, könnyen virágo- sodik és ecetesedik. Ilyenkor sok szénsav is eltávozik a borból. Ezért kell a hordozott bort azonos minőségű borral utántölteni, mégpedig az újbort hetenként, majd kéthetenként, az óbort pedig havonként. A nyülrágott gyümölcsfák megmentése A gondatlan gazdát, aki fiatal gyümölcsfáit sem dróthálóval, sem tüskés gallyakkal nem kötötte körül, a nyulak rendszerint megkárosítják. A fiatal alma- és körtefák kérgét a gyökérnyak felett any- nyira körülrágják, hogy a tápanyagok szállítása a gyökérzet és a korona között megszűnik. Az ilyen fa a rügyfakadás után csak addig él, amíg a törzsben és a korona ágaiban tartalékolt nedv el nem fogy. A körülrágott kérgű fát azonban nem kell kivágni. Az egészséges fa ugyanis áthidaló oltással megmenthető, ha 6— 8 ugyanolyan nemű oltóvesz- szőt — mindkét végén laposra vágva — alul is, felül is a héj alá tolunk és az érintkezés helyét oltóviasszal bekenjük. A vesszők néhány hét alatt a fához forrnak és zavartalanul szállítják a tápanyagot a lerágott kéreg helyén. Össze- forradásig azonban a fát két- három alkalommal vízzel permetezzük meg. iVe mntasssuti cl a shnitósast MOZGÁSBAN AZ VlkAq sziak vetése előtt. Kis gazdaságokban megfelel erre a célra a lókapa is. így a talajt a vetés mélységéig fellazíthat- í juk anélkül, hogy számottevő [ nedvességet veszítenénk el. i Az őszi mélyszántást, mi- | helyt annyira megszikkadt, I hogy rá lehet menni, minden | körülmények között simítóz- I zuk el. Az időben és gyorsan I végzett simítózás nyomán a j talajfelszínen keletkező vé- ; kony, apró, morzsás réteg a i lehető legkisebbre csökkenti [ a párolgást. Csak egyetlen ; példát említünk meg a simí- i tózás hasznáról. Kísérleti i megfigyelések szerint az el ; nem simítózott szántás egy | nap alatt mintegy 15 ezer liter vizet veszít katasztrális holdanként. Ez a nennyiség szeles időben három-négyszeresére is nőhet. Ha például öt napot késünk a simítózással, egy-egy katasztrális holdon a legóvatosabb számítá- . sok szerint is 75 ezer liter vi- i zet veszítünk. Ennyi víz pedig I elegendő száz kilogramm ga- | bonaszem és szalma, vagy 200 i kilogramm kukoricaszem és j szár fejlődéséhez. i (h- V.) Napjaink legváltozatosabb politikai eseményei az észak-afrikai, valamint a közel- keleti arab országokban — térképünkön nagy, fekete pontokkal határolt területen — zajlanak le. A legfontosabb esemény Egyiptom és Szíria egyesüléséből az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása, mellyel kis idő múlva a jemeni királyság is unióra lépett. Ez az antimilitarista jel- I legű szövetség az arab tömegek rendkívül nagy rokonszenvé- : vei találkozik. Reakciós imperialista kezdeményezésre jött létre Irak és i Jordánia uniója, hivatalos nevén az Arab Szövetségi Állam. Szaud-Arábia királyának terveiben a Perzsa-öböl partján i található, brit védnökség alatt álló és olajban rendkívül gazfcíZDA SZEMfVEt Ha az őszi mélyszántás talaja összetömődött, tavasz kezdetén kultivátorral, vagy fogassal lazítsuk meg a tava-
